Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

4 © PETŐFI NEPE © 1990. március I. VEGYES VALLALAT LESZ A COOPVIN RT.? Üzleti törekvések a borászatban Tizenhatodik évét zárta a múlt évvel a Kiskőrösi Szövetkezetek Borászati Közös Vállalata, a Co- opvin társulás. Kezdetben, amikor a munkát négyen kezdték, akkor is dr. Szőke Sándor vezette a vállala­tot, s most is, amikor, már rész­vénytársasággá alakulva, január í- jétől nevük Coopvin Rt., ő az el­nök-igazgató. A létszám azonban lényegesen változott, jelenleg két­száz családnak ad megélhetést a vállalat, amelynek van már pincé­szete, jelentős tárolókapacitást hoztak létre, üzemükben a borpa­lackozás is elkezdődött. Néhány hónapon belül új gépsorral is bő­vül üzemük, korszerű berendezé­sekkel folytatják a borkezelést, a -feldolgozást és külpiaci újabb tér­nyerésre is törekednek. Mielőtt ezekről érdeklődnék, dr. Szőke Sándortól megkérdeztem: — A térségi társulás mennyire volt jó tőkebefektetése a szövetke­zeteknek?- Az induló alaptőkénk 650 ezer forint volt, s a múlt év végére 160-szorosára, tehát 10? millió fo­rintra növeltük. A forgalom utáni eredmény-visszatérítés, valamint vagyoni részesedés alapján tagja­ink eddig összesen 236 miihó fo­rinthoz jutottak. Az alapítókhoz időközben még öt szövetkezet csatlakozott, s így 18 tagú lett a társulás, most á részvényesek szá­ma is ennyi. Az adatok, úgy gon­dolom, bizonyítják, hogy' á tőke- befektetés eredményes lett. Nem csekély részben azért, mert á szö­vetkezetek borait közvetlenül tud­tuk eladni a külpiacon is, vagyis azt mondhatom: megnyílt a világ­piac a társulás tagjai előtt. — Ahhoz, hogy sikeresen keres­kedjenek, gondolom, szigorú belső szabályozásra is, szükség volt, vala­mint jó üzletpolitikára. — Nem írtuk elő a tagságnak kötelező bormennyiségek átadá­sát, és azt sem, hogy csak közvetí­. tésünkkel értékesíthetnek. Tehát érvényesítettük a piaci hatásokat: a bor ott értékesült, ahol a legtöb­bet fizettek érte. Nekünk úgy kel­lett gazdálkodni és olyan piacot szerezni, hogy felvásárlási árban is versenyképesek legyünk, ugyanak­kor a nyereséghalmazban, oszta­lékban magas értéket érjünk el. Az ismert borpiaci harcokban a had­állások megőrzése, vagyis a piacok megtartása és bővítése/volt a leg­fontosabb cél. Ma már az összes szocialista exportból 5,6 százalé­kos a Coopvin részesedése — ez mintegy 100-120 ezer hektoliter —, valamint a nyugati piacokra is szállítunk 1-1,5 millió «dollár érté­kű bort, legtöbbet az NSZK-ba, Angliába. A tőkés export feltétele volt a palackozó megépítése. Csen­gődön hoztuk létre a vállalat borá-. szati központját. — Ar részvénytársasággá alaku­lás elősegíti a fejlesztések gyorsítá­sát? — Erre az évre tervezett kétmil­lió palack közvetlen borexport már ezt is mutatja. Ez a mennyiség igényes piacra kerül, s olyan keze­lést, úgymond „kikészítést” igé­nyel, amely a világpiaci kínálati helyzetben versenyképes tud lenni. * Korszerűsítéseink, technológiai fejlesztéseink ezt szolgálják. Ugyanakkor az üzlet, a kereskede­lem mint szellemi munka felértéke­lődőben van. A piacok félkutatá­sa, a lehetőségek, az értékesítési hézagok megtalálása és kihaszná­lása egyáltalán nem kisebb feladat a kézzelfogható fejlesztéseknél. A mintegy százmillió forintot érő vagyonnal 600-700 millió forint ár­bevételt, csaknem egymilliárd fo­rint forgalmat lebonyplitani nem könnyű feladat. Mindehhez még hozzátartozik, hogy évente 80-100 millió forint hitelre van szükség a gazdálkodásunkhoz, aminek ka­mata rendkívül megterhelő. — A pénzügyi, likviditási meg­erősödést, mint ami alapja, feltétele a korszerűsítéseknek, a piaci mun­kának, a szerkezetváltásnak, ho­gyan képzelik? / — A tagszövetkezeteinknek van boruk, pincészetük, viszont pén­zük alig-alig. A tőkehiányuk miatt tőlük nem várhatjuk, hogy a válla­lat további fejlesztéseit finanszí­rozzák. A részvénytársasági for­mában a részvények adhatók, ve­hetők, s mivel jó osztalék fizetésére van kilátásunk, nemcsak tagjáin- kat akarjuk megtartani, hanem újabb tőkebefektetőket is meg akarunk nyerni. Mintegy 80 millió forint alaptőke-emelést határozott el az rt.: közgyűlése. A meglévő és az újabb részvények folytán gyara­podó tőke szolgálja a további fej­lesztéseket. Terveink között-szere­pel külfölditőke-bevonás is. A ki­bocsátott részvények több mint fe­lét külföldi partnereknek értékesít­jük. A vegyes vállalatú részvény- társasággá alakulásunk ad majd végső soron nagyobb lendületet fejlesztéseinkhez, éppúgy, mint a kereskedelmünkhöz. Meg vagyunk számolva Kis családom meg van számolva. Járt ugyanis nálunk a számlálóbiz­tos, és hozott annyi ívet, ahányon vagyunk, tehát négyet. Mondtam a gyerekeknek, ne izegjenek-mozogja- nak annyit, mert a néni véletlenül elszámolja a dolgot; 'és majd úgy je­lenünk meg a népszámlálás eredmé­nyében, mint öttagú család, amely minden nyomor ellenére megfogadta a demográfusok tanácsát, és túltelje­sítette a szinten tartáshoz szükséges 2,4-es.gyerekszámot. (Ha már több a kellőnél, miért nemezzünk négy tized gyereket?) Így aztán szép rendben ültek, gye­rekjáték volt őket megszámlálni. Ennek megfelelően kapott érte fizet­séget is a Számlálóbiztos, aki mint elárulta, megszámlált egyedenként nyolc egész és teljes magyar forintot kapott. Ha a legtöbbet vállalja, egész havi fizetsége 3600 forint lesz — bruttó, mert ebből még adóznia is kell. Es mi még hagyján, de a szom­széd lépcsőházban lakik egy család. (Ok aztán csudamód túlteljesítették a demográfiai igényeket, mert heten vannak.) Az apa alkoholista, az anya csökkent értelmi képességéiért kap nyugdijat, s a gyerekek sem vit­ték még annyira, hogy maguk tölt­sék ki a kérdőívet. Meg kellett kín­lódnia azért a nyolc forintért, mínusz az adó. A kitöltésnél az okozott csak1 problémát, hogy a nyelvtudáshoz mit írjunk be. Amely nyelvek után példá­ul fizetési pótlékot kapunk, világos, hogy beírjuk. De mi van azzal a gim­nazistával, aki már hét évet tanult oroszul? Elvileg tudnia kéne ezen a nyelven, de nyelvileg nem tud. Végül nem irtuk be, de nem azért, mert még valami bajunk származna belőle. A másik gyerek kapott egy po- font, mert a kitöltő neme című rovat­ba beírta: de igen. Ne fogják fel dicsekvésnek, de na­gyon hamar sikerült kitölteni a négy űrlapot, és az ötödiket is, amelyik az egész családra vonatkozott. S hogy ne kelljen szegény összeíró néninek még egyszer eljönnie hozzánk, a fe­leségem kiadta az ordrét, azonnal keressem meg a lépcsőházban, és nyomjam a kezébe a kitöltött össze­íróíveket. Biztosan megtalálom Ko- vácséknál, ahol a férj is, a feleség is masszív alkoholista. Onnan ugyanis nagy ordítozás hallatszik, amint elértek odáig a pontig, hogy azt mondja: házasságkötésük időpontja. Mert akkor az asszony elsírja ma­gát, hogy: neked adtam a fiatalságo­mat. Erre a férfi rávágja, hogy hol volt már a te fiatalságod, mire a nő, hogy na, azért téged is kirúgott már az első feleséged, mert impotens vol­tál. Erre kap egy pofont, és áll a bál. Valóban, Kovácséknál találtam meg a számlálóbiztost. Már vége volt a műsornak, a lakás romokban hevert, egyedül az utóbbi hölgy né­zett ki jól. Mi az, hogy jól? Amikor megpillantottam, azonnal rájöttem, hogy az asszony miért ragaszkodott az azonnali ívátadáshoz. Megijedt attól, mi lesz, ha ez a szépség holnap megint eljön, és netalán kettesben maradok vele. Fájó szívvel átadtam az iveket, a lelkére kötöttem, ha bármilyen hibát talál bennük, holnap feltétlenül isj mételje meg látogatását. Erre azt mondta, rendben van, holnap a férje számol, majd beküldi hozzánk, de szóljak a feleségemnek, mert az ö ura nem szereti a férfiakat. Gőz József — Milyen osztalék ígéretével „csábítja” az rt. a tőkebefektető­ket?- A pontos százalékérték he­lyett csupán annyit mondhatok: mindenképpen magasabb tőkeho­zadékot akarunk elérni, mint a pénzintézetek kamatai, hogy akik a pénzüket a termelésbe, a rész­vénytársaságunkba hozzák, azok­nak megelégedésükre megtérüljön. Másrészt a részvénytársasági for­ma azért is kedvező, mert megvan a lehetőségük a befektetőknek, hogy pénzük rövid időn belül akár megduplázódjon. Ez kettős ha­szon: az osztalék mellett vagyon­gyarapodás is. — A vállalatvezetésben, az üzleti életben menedzsertípusú vezetőkre van szükség. Valószínűnek tartom, hogy ebben is segítette Szőke Sán­dort az, hogy a múlt év végén mene­dzserkurzuson vett részt. A sikeres kandidátusi védés után, szinte köz­vetlenül utazott a külföldi kurzusra. —- Mégpedig úgy, hogy pályáza­tot írt ki a Schleswig-Holstein tar­tományi kormány, amely finanszí­rozta is a menedzserszemináriu­mot. A felvételi vizsgán azért sem voltam nehéz helyzetben, mivel be­szélek német, angol és szlovák nyelven, ezekből állami nyelvvizs­gám is van. nyugatnémet Kiel város gazdasági akadémiájának igazgatója a felvételin alkalmas­nak tartott, így utazhattam. — Mivel foglalkoztak a szeminá­riumon?- Az EGK szabályaival, az 1992 utáni elképzelésekkel ismer­tettek meg bennünket, felkészítet­tek arra az időszakra, amikor ha­zánk a Közös Piacnak is tagja lesz. Ugyanakkor a magyar gazdasági versenyszférában akartak partne­reket találni a szövetségi köztársa­ság szakemberei a gördülékenyebb együttműködés, az üzleti kapcso­ltok gyórsítása céljából. Az ott töltött hat hét ^latt elméleti és gya­korlati oktatásban egyaránt része­sültünk. Előtérben az üzemgazda­sági, piackutatási témakörök sze­repeltek. A gyakorlati feladatom az volt, hogy két borértékesitő cég pénzügyi-üzleti-piaci mechaniz­musát ismerjem meg, és ezt értékel­jem. Nagyon sok ismerettel, ta­pasztalattal gazdagodtam, ezeket igyekszem munkatársaimnak is átadni, és természetesen alkalmaz­ni is a lehetőségeink szerint. Csabai István ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ : BÁCSHÚS-HÚSVÉT : X 1990. március 1-jótól X ♦ április 15-éig ♦ ♦ 15-20%-os ♦ « árengedmény a . : BÁCSHÚS—KONZUM t l HÚSÁRUHÁZBAN! I Kecskemét, X Dobó krt. 9—11. J . ► vorösáruk, . ♦ ► kenősáruk, ♦ ♦ ► gépben főtt áruk, ♦ ♦ ► szára?, félszáraz és egyéb * J kolbászok, * 4 ► füstölt húsok, ^ « ► sós, füstölt, főtt szalonnák, + ♦ ►hurkafélék, ♦ ♦ ►thússajtok ♦ ♦ 10 ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ © A harmadik népzenei találkozó alkalmából rendezett tudósok, írók találkozón több mint két évtizede. Háttal, az asztalra könyökölve Fodor András, mellette Takács Imre, középütt Mészöly Gyula, felszólal Csoóri Sándor, szom­szédságában a városi tanács két elnökhelyettese, Újvári Lajos és Fehér Sándor. " MIÉRT JÁRT RITKÁBBAN BÁCS-KISKUNBAN CSOÓRI SÁNDOR — BEZÚZOTT TANULMÁNY MINT SZÜLETÉSNAPI FIGYELMESSÉG Évekig a nevét sem írhattuk le Gyorsan szétfutott 1980 februárjában a riasztó hír Kecskeméten. „Megtiltották a már kinyomtatott Forrás terjesztésétl” _ Ki-ki találgatta, hogy mit tartott elviselhetetlen­nek, közölhetetlennek a hatalom. Drága pénzért égy ívet újranyomattak, néhány hét késéssel egyetlen mentegetődző szó nélkül ke­rült az olvasókhoz a folyóirat 12. évfolyamának második száma, belső borítóján, Szeretettel kö­szöntjük az ötvenéves Csoóri Sándort felirattal. Ez az üdvözlet igazította el a betiltás okát kuta­tókat. A sokoldalú íróembertől ugyanis egyetlen sort sem találtak az őt megtisztelő számban. A szer­kesztőség aligha feledkezett meg az ünnepelt felké­réséről ... Jól gondolták. Hs * H« Ma is zsigereimben érzem, hogy az úgynevezett létező szocializmus mennyire viszolygott a gondo­lattól, az igazságtól, a tényéktől. Csoóri Sándor akkoriban bezúzott, Egy nomád értelmiségi című röpiratának kiadásával bátorságukat is bizonyí­tották a folyóirat szerkesztői. Nyilván akkor is elmarasztalták volna a főszerkesztőt, az illetékes rovatvezetőt, ha a mai szemmel nagyon is mérték­tartó írás átcsúszik az utócenzúra csapdáin. Kér­lelhetetlen logikával tudatosította „a mozgó tűz”, „hídverő-seregek ura”, hogy hazánkban „az embe­ri cselekvés, mely mindig őrzött közösségi célokat is, összeszűkült az egyéni érdekekre”. Beteg a tár­sadalom! Csoóri habozás nélkül megnevezte a kó­rokozót: „A politika bűne az, hogy mindent meg­ígérve leszoktatott bennünket a gondolkodásról, s arról, hogy érvényt szerezzünk a gondolatiak". Noha Bács-Kiskun megyében több szabadabb szellemű vezető enyhítette időnként a pártállam szorítását, nem először került szembe a szenvedé­lyesen racionális magyar értelmiségi — történetest íróember— helyi hatóságokkal. Gyanús, ideoló­giailag zavaros, pesszimista íróként könyvelték el 1956-ban, nem sokkal „az események” előtt, Sán- tha Ferenc társaságában, kecskeméti értelmiségi­ekkel találkozón kialakult vita nyomán. A Petőfi­kor szellemiségéit hozta Kecskemétre, vélte némely funkcionárius. Evekig bizonyos irodákban a nevét sem volt tanácsos kiejteni. * * H= A Dunántúlról Kecskemétre került könyvtáros, Csoóri-estek szervezője — e sorok írója — sem hívhatta a pódiumon is kitűnő kapcsolatteremtő­nek bizonyult költőt, bármennyire szerette volna. ,',Szó áelénéf 'rolá, intették le javaslatait. A magyar népművészet szolgálata hozta ismét Kgpsjcemptr?^ 5 azt az irodalmárt, aki „a modem költészet gólyalá­bain állva” jutott el a népi kultúrához s figyelt föl „olyan hangok moccanására, amelyekhez eddig sohasem volt füle”. Kérésemre, már 35 esztendeje (!) bevezető előadást vállalt egy Győr-Sopron me­gyei Népköltészet és szürrealizmus (!) vitán. Elfog­laltsága (a filmgyár már nagyon varta a Kosával közösen írt Dózsa-film forgatókönyvét) miatt az első népzenei találkozóra nem jöhetett el. A máso­dikra örömmel érkezett, ám kedvetlenül távozott. Elégedett, boldog volt azzal, amit itt hallott, látott; a politika, egészen pontosan a szovjet birodalom és uraink szolgalelkűsége váltotta ki elkeseredett haragját. Érezte, hogy a prágai tavasz eltiprása — éppen a kecskeméti találkozó napjaiban — el- fonnyasztja a hazai kibontakozás reményeit is. Ha betegség, kenyérkereső foglalkozás nem akadá­lyozta, jött máskor is. Egyszer fenntartásokkal fogadta el a meghívást: „Minden remek, amit csi­náltok, amire hívtok, de ..., de be kell vonulnom műtétre a kórházba. Ha kieresztenek, örömmel megyek.” A kért bevezetést azonban nem vállalta, „mert rögtönözni egyre gyávább leszek, mert egyre pontosabban kell. Ügy érzem, ebben a témában ugyanolyan világos gondolatokat kell kimondani, mint a művészet bármely ágában, inkább írok róla". H« H« H« A tiszta forrás védelmében készített Javaslat-át lapunk is közölte. („A kimondhatatlanokról iga­zán csak az ének és a zene képes a legfontosabba­kat közvetíteni”.) Az „idősebb nemzedék” képviseletében, Illyéssel, Fekete Gyulával, másokkal együtt ott volt, termé­© Vidám nótázás az cnek-zeneiben. Elöl, középen Amb- rusné Márton Kata Erdélyből, tőle jobbra Borsai Ilona népzenekutató, a második sor jobb szélén Csoóri Sándor, a hátsó sorban halról második Tornai József. (Tóth Sándor archív felvételei) szetesen,'a fiatal írók 1979 májusában rendezett, a múló idővel mind nagyobb fényű lakiteleki találko­zóján, újabb fekete pontot gyűjtve bizonyos körök­ben. A bajai, később megyei tanácselnök meghívá­sára a Bácskában is járt, mondhatott is valami nem­szeretem igazságot, mert valakik dr. Gajdócsit is pi- rongatták az akkor éppen nem is tudom miért — már bocsánat—„kétes egyének invitálásáért”. A tisztánlátás vágyától hajtott Csoóri pontos tükre felháborította a maguk házi szocializmusá­ban kényelmesen éldegélóket. A gulyás-kommu­nizmus csalóka dicsfényében sütkérezőket riogatta a költő által (is) elébük loccsantott valóság: „a hetvenes évek Magyarországa — a derűsebb ellen­pontok: életszínvonal és szabadabb mozgás ellené­re is —- beteg lelkületű ország.” Sokan „az ország albérlőinek érzik magukat”. * * * Persona non grata, vagyis nemkívánatos személy volt hosszú ideig Bács-Kiskunban (is) Csoóri, mondanám, ha finoman akarnám kifejezni ma­gam. A tilalmazok legtöbbjének semmi baja nem volt a költővel. Lelkűk mélyén sokan elfogadták, talán rokonszenveztek is vele, de féltek a központi dádától, az ejnye-ejnye telefonoktól. Rövid áttekintésemből is sejthető, miért tűnt el olykor hosszú évekre a Nagy Imre kormányprog­ramja után „felröppent madár” lapunk hasábjai­ról. Mi szegényedtünk a szigorú parancs miatt. A — bízzunk benne: fölöslegesen korán — szám­adásra készülődő Csoóri Sándor léte így is élesz- tőzte a javító, építő jobbakat. Heltai Nándor Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy KECSKEMÉTEN a (cßg^Q papír-írószer és nyomtatványszaküzletében (Batthyány u. 39—41. szám alatt, tel.: 76/20-125) import tapéták 190—500 Ft közötti áron, öntapadós tapéták teljés színválasztékban, ajtó- és fali poszterek, valamint művirágok / N NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK! Üzletünk nyomtatványrészlegén a közű letek yAAv és magánszemélyek nyomtatványigényeit azonnal, illetve utánvétellel, ■| / megrendelésük szerint postázzuk. \\' j) %ßdm^)ha mondom segti g gondon ŰJ SZÍNEKBEN • • a régi ízekkel várja Ont a lajosmizsei ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®® TANYACSÁRDA ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® Gömöri Ferenc ügyvezető igazgató MONIMPEX TANYACSÁRDA KFT. Nyitás: 1990. március 1-jén (csütörtökön) Nyitva: 11-től 23 óráig. 522 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom