Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
1990. március 1. • PETŐFI NÉPE 9 5 Mozgalom a hullámvölgyben Szétesett-e, megújulhat-e még a népfront? Ha egy intézmény vagy mozgalom helyi vezetőit arról értesíti az országos központjuk, hogy az éves kiadásaikat — a munkabéreket, fenntartási költségeket is beleértve —• a múlt évinek az egyharmadára kell csökkenteniük, ez egyenlő a szervezet lecsupa- szításával, szinte a feloszlatásával. Pártok „albérletben” Aki régen járt már a népfront megyei irodájában, a korábbi megyei tanácsi épület emeleti oldalszárnyán, meglepődik. Mert az ajtókon mindenütt a különböző pártok névtáblái láthatók. Jelezve azt is, hogy tágasabb helyük még mindig nincs ezeknek a szervezeteknek. De legalább akadt valaki, aki kezdettől fogva befogadta őket. Dr. Bognár Lajosné, a népfront megyei titkára — aki éppen a választási koalíció ügyeivel van elfoglalva — elmondja, hogy az amúgy sem nagy munkatársi létszám egy főre csökkent. Maradt még a titkár, egy félnapos könyvelő és egy kisegítő munkaerő. Az általuk használt helyiségek bérét a pártok fizetik, akik már korábban is használhatták a gyűléstermet, s a kerékasztal-tárgyalások is itt folytak. Az együttélés békés, sőt baráti, hiszen a pártok országos vezetői közül is jó néhányon a népfrontmozgalomból „nőttek ki", s az egymásra utaltság továbbra is nyilvánvaló. Nehéz helyzetben A városok népfrontirodáit, bár ez sokszor csak egy-két szobából áll, hasonlóképpen nehéz fenntartani a növekvő költségek miatt. Pedig a legtöbb helyen a baráti körök, olvasó- és szakkörök társadalmi, kulturális feladatait is ellátják. Ma még tisztázatlan, hogy a tágabb közösségiét is szolgáló feladatok anyagi terheit ki viselje, ki járuljon hozzá. A népfronttitkárok a legtöbb helyen már csak önkéntes segítőként tevékenykednek. Aki tudott, a szakmájában elhelyezkedett, néhányon nyugdíjba mentek. Az a jelentős településfejlesztést szolgáló társadalmi munka, melyet jórészt a népfront szervezett, beépült a falvak, városok környezetébe, s remélhetőleg nem merült feledésbe. Annál is inkább, mert a jövendő önkormányzati testületeknek még inkább szükségük lesz ilyen támogatásra. Nem csak pénz kérdése Molitórisz Emil, aki több mint másfél évtizede szervezője, irányítója a népfront községfejlesztő, -szépítő akcióinak, a fásítási és környezetvédő mozgalmaknak, örömmel mutatja a leveleket, melyeket nemrégiben kapott. Ebben Tiszaalpár, Hercegszántó, Tabdi és sok más községből, s a városokból is tudatják, hogy a kertbarátkörök továbbra is működnek, együttmaradnak és végzik közhasznú munkájukat. Sőt úgy érzik, hogy most jött el az ő idejük, a szabad szerveződés, az érdekek valódi védelmének az időszaka. Általános vélemény, hogy nem csak pénz kérdése, hogy mi lesz a jövőben. De az országutak, a városoknak, falvaknak az érdeke, hogy a településfejlesztési mozgalom, amely a lakókörnyezet otthonosabbá tételét szolgálja, ne kerüljön ebek harmincadjára. Ezeket a feladatokat valakinek ezután is fel kell vállalnia, s bizonyára azokra lehet elsősorban számítani, akik eddig is önzetlenül segítettek. S vajon ki és mi akadályozhatná meg őket ebben, amikor — jó cél érdekében — mindenkinek joga van a szerveződésre? Hogy tehát talpon marad-e a népfront? Hogy sokkal nehezebb körülmények között, létfeltételeitől nagyrészt megfosztva képes lesz-e a megújulásra, ez csakis a mozgalom híveinek akaratán és szándékán múlik. A kérdés csupán az: vajon egy hagy múltú, működőképes, sok társadalmi hasznot hozó mozgalom miként kerülhetett a nemzet alig támogatott intézményeinek kétes értékű listájára? T. P. Pusztulnak az erdők Még csak az 1987-—1988-as adatsorok állnak a rendelkezésünkre az elemzésekhez, ígyr nehéz' megítélni a hazai erdőpusztulások pontos okait — mondotta Hol- dampf Gyula, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának főmunkatár-. sa az MTI érdeklődésére. A szakemberek az utóbbi tíz évben figyeltek fel a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű — az ipari környezetszennyezéssel, illetve a többéves szárazsággal is magyarázható — erdőkárosodásra. Elsősorban a tölgyeknél jelentkezett ez a hatás, de jelentős volt a fenyőknél, az akácnál és a nyárfáknál is. A "fapusztulást az állományok mintegy 10 százalékánál tapasztalták az erdészek. A tölgypusztulás elsősorban az északi hegyvidéket sújtja, de már jelentkezett a Dunántúli-középhegységben és az ország más területein is. A nemzetközi adatközlés egyébként néhány országnál az erdőállomány jóval nagyobb százalékú pusztulását jelzi. Ezek az adatok viszont a megfigyelt területeken a legcsekélyebb mértékű levélelszíneződést, levélvesztést is számításba veszik. A tölgyekre különösen nagy figyelmet fordítanak a szakemberek, hiszen a hazai, körülbelül 1,7 millió hektáros erdőállomány 23 százalékát adja ez az őshonos, értékes fafaj. Számottevő részt képviselnek — 18, 16 és 10 százalékot — az akác, a fenyők és a nyárfák is. Kevésbé tapasztaltak pusztulást az erdészek a bükknél, a csernél. A kiszáradt állományok kitermelése ráfizetéses a gazdaságoknak, hiszen ugyanannyi munkabefektetésért jóval kevesebb pénzt kapnak. Ráadásul a kiszáradt fákat nem értékesíthetik továbbfel- dolgozás céljára. Ezért most központi alapból támogatást kapnak ehhez a munkához. (MTI) SZÉLHÁMOSOK KÍMÉLJENEK! Kedvezményes hitel — (újra)kezdőknek A pénz fogy, a pályázók száma rohamosan nő Hétfő a látogatás rekordnapja a megyei tanácsnál; az ügyfelek többsége a munkaügyi osztályt keresi. Ahol elbírálják kérelmét, s jó esetben megkapja a szükséges igazolást „az újrakezdők, pályakezdők vállalkozási kölcsönéhez’’. Ilyen javaslat nélkül hiába is kopogtatna bárki a bankoknál. — Mióta élvezhetik ezt a szokatlanul nagy népszerűséget? — kérdeztem Sisák Józseftől, a munkaügyi osztály helyettes vezetőjétől. — Minél komorabbak a viharfelhők a magyar gazdaság egén — mondotta —, itt, a folyosónkon (hétfőnként) annál több reménykedő ember zsúfolódik össze. Ha valaki elnyeri az áhított javaslatot, reménnyel jelentkezhet a pénzintézeteknél a tízéves lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelért, melynek a maximuma elérheti! a 400 ezer forintot is. A visszafizetésnél a kamatokat az első négy évben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási Alapja finanszírozza. Vagyis azok számára, akik sikerrel pályáznak, négy évig kamatmentes; később természetesen a mindenkori banki kamat terheli a kedvezményezetteket. —Mi a feltétele annak, hogy önök aláírják az ajánlásokat? —Alapföltétel, hogy a munkakönyvével és a MIL-lapjá- val jelentkezzen a pályázó a területi munkaközvetítő iroda- | nál. Bejegyzés; munkaviszonya megszűnt! Ha irodánk egy: 1 hónapig nem tud megfelelő új helyet kínálni, s erről igazolást ad, meg lehet próbálkozni a pályázattal. Előbb a helyi irodák javaslata kell; majd a miénk. A pénz kiutalásáról természetesen az illetékes bankok gondoskodnak .... — Itt, a folyosón, hétfőnként tehát magyar munkanélküliek várakoznak. Akik nem segélyt akarnak az államtól, hanem új vállalkozás Indításához: hitelt. Bár nekem úgy tűnt, több esetben, hogy a magyar munkanélküli a világ | legelegánsabb munkanélkülije... — Változnak az idők. Nemrég csak mint rémet emlegettük a segélyekért sorban állő nyugati polgárokat! Ha lehet hinni a híreknek, sajnos, Bács-Kiskunban is rövidesen százak, sőt ezrek kerülnek az utcára. Csak a magyar „ügyeskedők” erkölcse a regi! Jó néhányan csupán csak forint megszerzésének lehetőségét látják az állami pénzen szervezett vállalkozásban. Találkoztunk már itt kft.- ügyvezetővei, kisiparossal, aki családi praktikák alkalmazásával próbált pénzhez jutni. Más, csődbejutott vállalkozást szeretett volna így rendbe tenni. És még hosszasan sorolhatnám az ötletes trükköket. Van viszont egy másik csoport, amely szociális segélyként értelmezi az újrakezdőknek, pályakezdőknek szánt kölcsönt, amelyet felvehet, elköltheti de hogy ki fogja visszafizetni s mikor, az nem érdekli. Szerintem alapos módosításra szorulna ez a helyes logikával szerkesztett szabályozás. Kellene egy önálló, vonzó, vállalkozást segítő kölcsön. A szociális problémák megoldását pedig más alapból kellene finanszírozni. Sürgős intézkedések kellenének, mert csak egy-két hét és ez a lehetőség — a bankok jogos óvatossága és a pénzhiány miatt — megszűnhet. Jellemző, hogy 1990-ben február végéig jóval több ügyfelünk volt, mint tavaly egész évben.-— Kaphat-e ebhői a pénzből az a földműves, aki kilép a termelőszövetkezetből, kihozza a földjét, s új, önálló életet akar kezdeni? I ,— Természetesen. Ha a már említett feltételek megvannak, lehetőség van, hogy például kisgépvásárlásra, virág- vagy zöldségkertészet alapítására kapjon ilyen hitelt. Sokan felismerték már ezt a kedvező lehetőséget eddig is... —Akik Önöknél elnyerik a javaslatot, biztos, hogy a pénzt is megkapják? —A kérelmek elemzése, pénzügyi elbírálása a bankokra tartozik. A feltételek egyre szigorodnak! Ma már nem fizetik ki egyszerre a teljes hitelt. Kérik a vállalkozás- alapítás számláit s ötvenezres tételekben folyósítják az összegeket Meg is értem a bankok óvatosságát, az állam pénzére nagyon-nagyon vigyázni kell. Akinek viszont valóban szükséges, ahhoz feltétlenül el kell hogy jusson az összeg. A segélyezésnél minden megoldás gazdaságosabb. Farkas P. József A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRAT élettel, legalábbis. Mennyire lehet friss, aktuális egy folyóirat, melyet hónapokra előre szerkesztenek? Nos, a Forrás legújabb számában 'láthatjuk, hogy igyekeznek lépést tartani a forrongó politikai, ami a romániai eseményeket illeti. Tud- ják persze, hogy egy irodalmi lap nem vállalkozhat a napi politika nyomon követésére, de azért az is nyilvánvaló, nem hunyhatnak szemet sorsfordító tettek fölött. így került a Forrás februári számába a néhány oldalas összeállítás, melynek témája a román forradalom. Zelei Miklós verse, Fűzi László írása, Bánkúti András és Walter Péter fotói a temesvári szörnytettekről szólnak. Tar Károly Szerenád dobra és cin- tányérra című elbeszélése mellett olvasható a több hónap óta tartó esszésorozat Sándor Ivántól és Ryszard Kapus- cinskltől. A hatvanesztendős Csoóri Sándort Buda Ferenc köszönti, Szávai Géza pedig Csoóri esszéiről ír. A kassai Gál Sándor a szlovákiai iskolaügy helyzetét mutatja be a Forrás olvasóinak. A folyóiratban korábban is közöltek már őstörténettel foglalkozó tanulmányokat. A sort most Vekerdi László folytatja. Témája: Európa változó őstörténete. A legújabb Forrásban föltűnően sok a vers. Az illusztrációk ezúttal jugoszláviai grafikusok plakátjait ábrázolják, ismertetőszöveget pedig Pócs Péter írt hozzájuk. KAZETTA Csillagok A csillagok örökké élnek. Ez a címe a Qualiton kiadásában megjelent nagylemeznek és kazettának, melyen színészek énekelnek. Ma már szinte nem is lehet találni olyan színművészt, aki legalább egyszer ne állt volna a mikrofon elé. Vannak, akik önálló nagylemezzel (nem is eggyel!) jelentkeztek már az évek során, mások csak alkalomszerűen énekelnek sanzonokat. Ezúttal a Magyar Rádió és a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételeiből egy csokrot kötöttek. A zeneszerző minden dal esetében Szentirmai Ákos, a szövegeket pedig Bradányi Iván, G. Dénes György, Halmágyi Sándor és Mikó István írta. Persze, nem kell magvas tartalmú versekre gondolni, szinte valamennyi habkönnyű. Na, bumm, van aki ezeket kedveli. Himnusz a szeretetről, kérelem a doktorhoz, kedves-bájos köszönések, a hűséges szerető, a nők nem öregszenek, hinni kell, a torzító tükör, a parázsló cigaretta, az utolsó bál és hasonló daltémák. A sanzonok az előadóktól lesznek értékesebbek. Milyen csodálatosan énekel(t) Ruttkai Éva, milyen érces hangja volt Márkus Lászlónak! Persze, bájos Tolnay Klári is, izgalmas Psota Irén vágy Törőcsik Mari. Érdekes hangja van Bács Ferencnek, Huszti Péternek. Különösebb emléket nem hagy Sunyovszky Szilvia, Schütz Ila vagy Piros Ildikó. Énekel Hegedűs D. Géza, Szilágyi Tibor, Lukács Sándor, és, hosszú lenne a felsorolás, mert már az ismertető elején is utaltam rá: szinte minden színészünk énekel. Vajon jó ez nekünk? FILM Csodahús A dél-amerikai folklór: a népmesék, mondák és a történelem az ihletője az - új brazil elsőfilmes rendező készítette alkotásnak. André Klotzel ezért a filmvígjátékért a brazíliai Gramado fesztiválon elnyerte a zsűri, a kritikusok és a nézők díját. Ami jelzi azt is, hogy humora, stílusa jellegzetesen hazai, ám a magyar nézők számára még élvezhető izeket, színeket tartalmaz. Főszereplője egy szegény paraszt, aki csak száz mérföldre lakik Sao Paolótól, nyomora szerint viszont egy más század más kultúrájában él. Magányos, koplalással teli életét megunva egy napon vándorútra indul. Egyik rögeszméje, hogy marhahúst ehessen végre, a másik, hogy feleséget vigyen őserdei otthonába. Ismerkedésük rendhagyó, Carula ugyanis egy kis Szent Antal-szobrot hajít ki ablakán, ami az épp ott elhaladó férfi fejére pottyan. Hamarosan együtt építik kunyhójukat. A jövendőbeli após viszont gazdag kérőt szeretett volna, de ha már nem kap ilyet, legalább jól megtáncoltatja. A népmesékből ismerős módon próbák elé állítja. Találós kérdésekre kell megfelelnie, s bebizonyítania ügyességét különféle mesterségekben. A férfi végül is megelégeli a nehézségeket, és megszökteti a lányt. Elgyalogolnak a legközelebbi városba, ahol pénzzé teszik a férfi kecskéjét, és az árán megtartják az esküvőt. A derék szülők otthon ünnepi ebéddel várják őket — ám hús nélkül. Helyette csak egy színes mesét hallhat egy röpülő ökörről. Vidám, változatos életük mindennapjai sem feledtetik azonban vele a régi vágyat. Újra elindul hát, hogy szerezzem egy jókora darab marhahúst... (Képünkön: jelenet a filmből.) (Borzák—Károlyi) IKEA-ÁRUHÁZ NYÍLIK Befejeződött az 1KEA svéd —magyar áruház építése a budapesti Örs vezér téren. Az építési munkálatokat túlnyomórészt magyar vállalatok végezték. A svéd konszernnek szocialista országban ez lesz az első bútoráruháza. A világszínvonalú áruház kétszintes eladótérrel készült, melyet egy háromemeletes irodaház egészít ki. Kínálata az Európa-szerte ismert IKEA-éhoz lesz hasonló. A budapesti áruház átadása és megnyitása március 21- én lesz. Az elkészült áruház s egy részlet a kínálatból. (MT1- fotó) »WM»
