Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-20 / 66. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 20. VÁLASZTÁSI VÉGEREDMÉNY AZ NDK-BÓL A nagy győztes: Szövetség Németországért A kereszténydemokrata-konzervatív Szövetség Németországért nevű .koalí­ció, a vasárnapi NDK-beli választások nagy győztese, a szavazatok 48,15 szá­zalékát szerezte meg. Az országos választási bizottság hét­főn hajnali negyed háromkor kiadott előzetes végeredménye szerint a kon­zervatív tömörülés vezető ereje, a ke­reszténydemokrata párt (CDU) 40,91, a vele szövetséges Német Szociális Unió (DSU) 6,32, míg a Demokratikus Ébredés 0,92 százalékot szerzett meg az érvényes szavazatokból. A három párt, amely február elején alakította meg a Szövetség Németor­szágért elnevezésű koalíciót, a választá­si kampány során rendkívül hathatós támogatást kapott — mind anyagi esz­közökben, mind a propagandában — a nyugatnémet testvérpártoktól, a Hel­mut Kohl kancellár vezette CDU-tól és a bajor CSU-tól. A keletnémet választás legfőbb vesz­tese a szociáldemokrata párt (SPD), amely az utóbbi hetekben fokozatosan vesztett népszerűségéből. A tavaly ok­tóberben alakult párt az NDK első sza­bad választásán a szavazatok 21,8 szá­zalékát nyerte el. Habár a keletnémet SPD is minden támogatást megkapott nyugatnémet elvbarátaitól, megfigye­lők véleménye szerint a két fő erő kö­zött az döntött, hogy a CDU ígéri a német egyesülés leggyorsabb megvaló­sulását. Az anyagi jólét mielőbbi bekö­szöntésének reménye motiválta a vá­lasztók többségét. Lothar de Maiziere, a CDU elnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa minél szélesebb alapokon nyugvó koa­líciót szorgalmazott az eredményt érté­kelő első nyilatkozatában. Előzetes konzultációt ajánlott a szavazatok 5,28 százalékát megszerzett liberálisoknak, valamint a szociáldemokratáknak is. A négyszáz parlamenti helyért harc­ba indult 24 párt közül 13 jutott be a Népi Kamarába. A CDU és az SPD után a harmadik legnagyobb erő az egykori állampárt utóda, a Demokrati­kus Szocializmus Pártja lett, amely a szavazók 16,33 százalékának bizalmát nyerte el. „Hálátlanul bántak el a sza­vazók az októberi—novemberi fordu­lat tényleges elindítóival és szervezői­vel, az Új Fórum, a Demokráciát most, valamint a Béke és Emberi Jogi Kezde­ményezés nevű szervezetekkel. A há­rom mozgalom Szövetség 90 elnevezés­sel közös listán indult — de nem élve­zett nyugatnémet támogatást —, s a szavazatok 2,9 százalékát kapta.” A választáson való részvétel minden előzetes várakozást felülmúlt. Bár az új választási törvény értelmében nem volt kötelező szavazni, a 12,37 millió vá­lasztópolgár 93,22 százaléka élt szava­zati jogával. • • A Legfőbb Ügyészség közleménye Amint a sajtó korábban már beszámolt róla, a Magyar Szocialista Párt feljelentette Torgyán Józsefet közösség elleni izgatás miatt. A Legfőbb Ügyészségnek az MTI-hez eljutta­tott közleménye emlékeztet, hogy a Független Kisgazdapárt főügyésze a Mai Nap január 22-ei számában olyan nyilatko­zatot tett, miszerint „aki nem szakít 180 fokosán a bolsevik elvekkel — amit az MSZMP követett —, az fasiszta elveket vall. Ez jelenleg érvényes az MSZMP-re, mely nem szakított korábbi bolsevik politikájával, de az MSZP-re is, amely ragaszkodik vagyonához, kormánypozícióihoz, vagyis ko­rábbi jogállásaihoz.” A Fővárosi Főügyészség a feljelentéssel kapcsolatban olyan jogi álláspontot foglalt el, hogy Torgyán József nyilat­kozata nem közösség elleni izgatásnak, hanem rágalmazás­nak minősülhet. így a vád képviseletét az ügyészség nem vállalja, és az ügyet elbírálásra a bírósághoz továbbítja. A Magyar Szocialista Párt e határozat miatt panaszt tett a Legfőbb Ügyészségnél, rámutatva: nyomós közérdek fűző­dik a politikai küzdelmek kulturált formában történő lebo­nyolításához. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint a Fővárosi Főügyészség megállapítása helytálló, helyesen járt el, amikor a feljelentést rágalmazásnak minősítette. A ko­rábbi határozatot annyiban változtatta meg, hogy utasította a Fővárosi Főügyészséget a vád képviseletének átvételére, a nyomozás lefolytatására és az ennek következtében adódó ügyészi feladatok teljesítésére. (MTI) Profiműszak a salgótarjáni pártirodákban Egyre több rejtély övezi a salgótarjáni pártirodákba történt hét végi betörést. Mint Boldvai László, az MSZP Nógrád megyei elnöke hétfőn Salgótarjánban tartott saj­tótájékoztatóján elmondta, a rejtélyt részben az okozza, hogy a betörők készpénzt is és riportermagnót is maguk­kal vittek a volt MSZMP-székház épületét most használó pártok, szervezetek irodáiból, de ugyanakkor széthány­ták a különféle iratokat, dokumentumokat is. Az egyik inkább hagyományos, a másik inkább politikai indítékú behatolásra enged következtetni. A betörők, a jelek sze­rint, használták az MSZP másológépét is. További és még nagyobb kérdőjel az, hogy az MDF helyiségében levő páncélszekrény nyitott ajtajában most végre megtalálták a szekrény fél év óta eredménytelenül keresett kulcsát. Egy nyomtatványok tárolására szolgáló raktár ugyancsak kinyitott ajtajának zárjában az eddig használt kulcs párjára bukkantak, a létezéséről eddig nem tudott senki. Á nyomozók szerint a bejutás módja, a nyilvánvaló alapos helyismereten kívül, „szakmai” szempontból is profira vall. A behatolókat csak a hasz­nált helyiségek érdekelték, a többibe be se néztek. „Mun­kájukat” nem kapkodták el: körülbelül egy teljes műsza­kot — 8 órát — töltöttek a házban. A rendőrség a helyszínelést befejezte, a nyomozás foly­tatódik. (MTI) VÁLASZTÁSI HÍREK — Hertelendy László, a Fidesz képviselőjelöltje az 1. sz. választó- kerületben választási gyűlést tart a Molnár Erik Általános Iskolában március 20-án, 18 órakor. Min­denkit szeretettel vár Hertelendy László és a Fidesz. — A Független Kisgazdapárt a következő időpontokban tartja választási gyűléseit: március 20-an 18 órai kezdettel Dusnokon a mű­velődési házban. Előadó: Kosa András képviselőjelölt. Március 20- án 18.30-kor a szalkszentmár- toni művelődési házban. Előadó: Faddi József képviselőjelölt és dr. Bernáth Balázs alelnök. Március 21- én 18 órai kezdettel Kunbara- cson a művelődési házban. Elő­adó: Faddi József képviselőjelölt. Március 22-én 18 órai kezdettel Szabadszálláson a tanácsterem­ben. Előadó: Faddi József képvise­lőjelölt. — A Hazafias Választási Koalí­ció programjáról tart előadást dr. Új Zoltán képviselőjelölt, területi listavezető. A rendezvény Kiskun­halason, március 21-én 17 órakor lesz a népfront székházában. (Ka­tona József utca.) — A Hazafias Választási Koalí-' ció és az Agrárszövetség közös je­löltje, dr. Zorn Antal március 20- án, Érsekcsanádon a volt pártház­ban, 21-én Szeremlén, a tanácshá­zán, 22-én Bátmonostoron, a mű­velődési házban választási gyűlést tart. Mindhárom rendezvény 19 órakor kezdődik. — Választási nagygyűlést rendez Kalocsán ma este 6 órakor a Ma­gyar Demokrata Fórum. A gimná­zium dísztermében (Hunyadi Já­nos u. 23—25.) tartandó politikai akción részt vesz Csurka István író, az MDF országos elnökségé­nek tagja és dr. Bárth János kalo­csai muzeumigazgató, a körzet or­szággyűlési képviselőjelöltje. — Székelyhidy Géza, a Magyar Néppárt képviselőjelöltje ma vá­lasztási gyűlést tart Géderlakon, a kultúrházban 18.30 órai kezdettel. A Néppárt, illetve a kalocsai vá­lasztókerületben induló képviselő- jelölt keresztény hitvallású prog­ramja iránt érdeklődőket tisztelet­tel várja a Magyar Néppárt és Szé­kelyhidy Géza. — A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt március 21-én, 17 órakor Kiskunfélegyházán, a mű­velődési házban gyűlést tart, ahol Laczkó Zsolt agrárközgazdász, a párt listás jelöltje ismerteti válasz­tási programját. A gyűlésre min­den választópolgárt, érdeklődőt hív és szeretettel vár a SZDP me­gyei szervezete. Morvái Ferenc független képviselőjelölt választási programja MÓR VAI FERENC, a 6-os számú országgyűlési választókörzet független képviselőjelöltje az alábbi helyeken és időpontokban tartja választási körzetére vonatkozó részletes programismertetőjét: 1 '% március 20., 18 óra: 20 óra: CSENGŐD, művelődési ház TABDI, művelődési ház 1 március 21., 18 óra: BÓCSA, művelődési ház i 1 11 1 * március 22., 18 óra: 20 óra: SOLTSZENTIMRE, művelődési ház FÜLÖPSZÁLLÁS, művelődési ház FIZETETT HIRDETÉS! — A4, sz. országgyűlési válasz­tási körzetben Czérna Miklós, az MSZMP képviselőjelöltje válasz­tási nagygyűlést tart március 20-án 18 órakor Solton (vendége Varró Rózsa). Március 21-én 18 órakor Szabadszálláson (vendége Juhász János). Március 22-én 18 órakor Dunavecsén (vendége Várnai Fe­renc, az MSZMP választási irodá­jának tagja.) — Dr. Hegedűs András, az MSZMP megyei listás képviselő- jejöltje március 20-án Tiszaalpá- ron 18 órakor a tanácsháza kister­mében, március 21-én pedig Kecs­keméten, a 607. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben tart választási beszélgetést 18 órai kezdettel. — Dr. Fekete László, a 9. sz., választókerület MSZMP-képvise- lőjelöltje 18 órakor a csátaljai kul­túrházban tart választási gyűlést; — Pozsgay Imre, a Szocialista Párt országos és Bács-Kiskun me­gyei listáját vezető politikus 1990. március 21-én, szerdán 18 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont színháztermében választási nagygyűlést tart. A nagygyűlésen bemutatkoznak a Szocialista Párt Bács-Kiskun megye 6. számú terü­leti listáján induló jelöltek is. Pozs­gay Imre 20 órától a Kedisz Ifjúsá­gi Házában (Kecskemét, Erkel u. 1/A) kötetlen beszélgetésre várja a város fiataljait és lakosait. — A Szabad Demokraták Szö­vetsége a 9. sz. választókerületben Baján, március 20-án, 18 órakor a központi moziban műsoros kam­pányzáró nagygyűlést tart. Ven­dég: Szentiványi István szocioló­gus, az országos tanács tagja. — A Szabad Demokraták Szö­vetsége választási gyűlést tart már­cius 20-án 18 órai kezdettel Ho- mokmégyen, a helyi művelődési ház épületében. A rendezvényen a 7. sz. választókerület lakói megis­merkedhetnek dr. Andriska Géza szabaddemokrata képviselőjelölt­tel és programjával. — Agrárpolitikai vitaestet ren­dez fiatalok részére, március 21-én, szerdán 20 órakor, Kecskeméten, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetség tanácstermében (Szövetség tér 1.) az Agrárszövetség, a Fidesz, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demok­rata Fórum és a Szabad Demokra­ták Szövetsége. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak a rendezők. Magyar—román értelmiségi csúcs (Folytatás az 1. oldalról) A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy — a münche­ni székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője — nyitóbe­szédében reményét fejezte ki, hogy a magyar—román értel­miségi párbeszéd egy korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A kelet-európai változásokkal történel­mi lehetőség nyílott arra, hogy a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak. Azon ritka pillana­tok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással, méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával oldhat­ják fel. Az új Európa — amelyhez minden nemzet tartozni kíván — csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd hagyományait a kormányok Helsinki szellemé­ben megtett lépései teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az értelmiségiek dialógu­sai. Ezzel kapcsolatban Josef von Ferenczy a mostani ta­nácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak megalapozá­sát, hogy a román—magyar kapcsolatot mindenkor a nem­zeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta, hogy a mostani találkozó sikere esetén hózzák létre a magyar—román párbeszéd intézmé­nyes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett tanács­kozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbe­széd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé sze­retné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke a találkozó jelentőségét méltatva hangsúlyozta: az eszmecsere elősegíti a magyar és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A két nép közötti párbeszéd megte­remtése nem öncél; a jelenlegi európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen megnyílt előttük a lehe­tőség, hogy a maguk eszközeivel hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehe­tőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula vélemé­nye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak meg­teremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat, illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a Ceausescu-rendszer alatt egé­szen a hatalmi tébolyig fokozódott. Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új alapokra lehet helyezni a magyar—román viszonyt. Magyarország egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai csak egy ilyen demokratikus állam­ban biztosíthatók. .............. „UUUUUUWlimjJII A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a ro­mániai forradalommal kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar—román viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra egyes személyi­ségei tovább működnek, átmentik a magyarellenes politika némely elemét, s tevékenységüket az időhúzás, a taktikázás, nem pedig a gondok érdemi megoldása jellemzi. Hangoztat­ta: közös érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok és a tettek között. A magyar álláspont szerint csak akkor lehet új alapokra helyezni a magyar— román viszonyt, ha rendezik a romániai magyarság sorsát, s megszüntetik mindazt a diszkriminációt, amelyeket vele szemben alkalmaztak. A külügyminiszter utalt arra is, hogy az utóbbi időben egyes román vezetők részéről kifogásként elhangzottak olyan nyilatkozatok, miszerint a magyarságban él egyfajta nosztalgia az I. világháború előtti állapotok iránt. A külügyminiszter természetes jelenségnek ítélte a ma­gyarságnak ezt az érzését, hiszen — mint ismeretes — az I. világháború után emberek millióit szakították el hazájuktól, az anyanemzettől. A nosztalgikus érzéseket erősítette az is, hogy milliók nem leltek tényleges hazára az új országban. A királyi Románia, majd a Ceausescu-diktatúra elnyomta és hazátlanná tette az ott élő magyarokat. Rombolták szellemi, kulturális értékeiket, és folyamatosan megsértették nemzeti érzéseiket. Horn Gyula rendkívül sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a korábbi évek magyar vezetése behunyta a szemét, és nem vállalta fel a határon túl élő magyarság érdekeinek ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájé­koztatása szerint a Budapesten megtartott, március havi hatos lottó sorsolásán a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 5, 13, 17, 25, 32, 37, a pótszám: 29. képviseletét. A Németh-kormány szakított ezzel a politiká­val, s vállalta azt is, hogy emiatt nemegyszer támadások, fenyegetések érték hazánkat, s a vezetést. A mai magyar kormány — szögezte le — az ENSZ-alapokmány, a Helsinki Záróokmány ajánlásaiból indult ki, amikor megfogalmazta a magyarság jogainak biztosításával kapcsolatos igényeit. A külügyminiszter az elkövetkezendő időszak főbb tenni­valói közé sorolta, hogy a nemzetiségek számára mindenütt biztosítani kell a megfelelő politikai képviseletet az országos döntéshozatali központokban. Fel kell számolni a Ceauses­cu-diktatúra által okozott mérhetetlen pusztítás következ­ményeit. Meg kell teremteni a magyarság számára az anya­nyelvi oktatás lehetőségét. A magyar—román viszony újrarendezése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarország bármilyen módon is megsértené Románia szuverenitását, területi integritását. A határokat nem megváltoztatni, hanem semlegesíteni kell, biztosítva az emberek, az eszmék, a szellemi értékek teljesen szabad áramlását a két ország között. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség a nacionalizmussal szemben, hiszen nacionalizmus és demokrácia kizárja egymást. Ennek kap­csán a külügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt napokban aggasztó hírek érkeztek Románia egyes területeiről az éledő nacionalizmusról, a nyomában járó atrocitásokról. Ezek a jelenségek — azon túl, hogy károkat okoznak a két nemzet­nek — akadályozzák a demokrácia építését Romániában. Románia és Magyarország csak együtt juthat el a civilizált Európához — mondta végezetül Horn Gyula. A nyitónyilatkozatokat a résztvevők hozzászólásai követ­ték. Bodor Pál író — bár meglehetősen pesszimistán ítélte meg a romániai fejleményeket — józan kompromisszumot tükröző konkrét javaslatokkal állt elő. Ajánlotta, hogy a két ország kulturális életében hirdessenek több évtizedes mora­tóriumot a kontinuitásról folytatott áldatlan vitában. Tisztázni kell az önkormányzattal, önigazgatással, auto­nómiával kapcsolatos kérdéseket, szigorúan elkülönítve a területi autonómiától. Javasolta továbbá, hogy hozzanak létre román—magyar kiadót, amely publikációival segítene megvilágítani a két nép történelmének összes vitás kérdését. Ajánlotta azt is, hogy nemzetközi támogatással indítsanak kétnyelvű folyóiratot. Végezetül kérte, hogy —- bármilyen nehéz helyzetben is van Románia -—a román értelmiség próbálja meg észérvekkel csökkenteni a románok veszély­pszichózisát. Mircea Dinescu kifogásait fogalmazta meg Horn Gyula felszólalásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy a külügymi­niszter elemzését az érzelmek uralták, s a sietség, a kapkodás érződött szavain. Úgy vélte: amikor a külügyminiszter arról beszélt, hogy a magyarok nem találtak hazát Romániában, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy a forradalom utáni lázas politikai életben a románok is éppen hogy kezdenek önma­gukra találni. Tisztában kell lenni azzal, hogy nemzeti lété­ben neurotizált nép a román, s még csak most lábadozik. A megbékélés ezért hosszú folyamat lesz, káros a kapkodás. Tamás Gáspár Miklós az érdekek, törekvések nyílt, őszin­te megfogalmazását szorgalmazta. A magyar politikai spekt­rum egységes abban, hogy le kell zárni a két ország évtizedes határvitáit, ám mindaddig nem nyugszik meg a magyar közvélemény,, amíg nemi látja biztosítva az erdélyi magyarság kultúrájának megőrzését,1 étnikai jövőjét. Érthető, hogy a román értelmiség az idő szorításába került, de a történelem nem vár; a demokratikus intézmények megteremtésével ha­ladéktalanul hozzá kell fogni a sebek begyógyításához. Ion Alexandra úgy vélekedett, hogy az „istentelenség” betegségének orvoslása a legfőbb feladat. Románia és Ma­gyarország népeinek vissza kell nyúlniuk közös keresztény gyökereikhez, mert ez az, ami a nemzeti kisebbségeket szer­vesen összeköti. Domokos Géza szerint fatális fáziseltolódás van a magyar és a román politikai folyamatok között, s ez érződik a ta­nácskozás résztvevőinek eltérő megközelítési módjában is. Míg a román értelmiség jobbára érzelmi alapon közelíti meg a problémákat, addig magyarországi vitapartnereik inkább politológiai, szociológiai alapon vizsgálják a változásokat. Ez annak tudható be, hogy Magyarországon a reformfolya­mat már két évtizedes múltra tekint vissza, Románia pedig éppen csak megszabadult a diktatúrától. A mostani találko­zót ezért egy folyamat nyitányaként kell kezelni. A remények szerint az ismétlődő találkozók során egy hullámhosszra áll a magyar és a román értelmiség, csökken a fáziskésés. Domokos Géza javasolta, hogy a következő tanácskozás színhelye Temesvár legyen. A romániai helyzetet elemezve az RMDSZ elnöke rámutatott: az atomizált, kavargó román társadalomban félélmetes, konzervatív visszarendező erők aktivizálódtak, amelyek magyarellenesség leple alatt demok­ráciaellenes fordulatot készítenek elő. A veszély felismerése, tudatosítása a magyar és a román értelmiség fő feladata. (MTI) Választások május 20-án BUKAREST Romániában május 20-án egyszerre rendezik meg a törvényhozási és az elnökvá­lasztásokat. A több mint negyven év utáni első szabad választásokat a Nemzeti Köz- megegyezés Ideiglenes Tanácsa írta ki. Az erről szóló rendeletet hétfőn tették közzé. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Címünk: ^ Jj ♦ 6100 Kiskunfélegyháza, l ♦ Kecskeméti u. 173/A iUMPWI M * ♦ Telefon: 62-971, MMalt M l 61-105. iHP « 754 t&srsf * 36. sz. MEZŐGAZDASÁGI ÁRUHÁZÁBAN AT—5 típusú motoros háti permetező- és porozógép reklámáron: 18 100,— Ft-ért, amíg a készlet tart. A fasizmus áldozataira emlékeztek A fasizmus elleni harc hőseire, a fasizmus áldozataira emlékeztek hétfőn a fővárosi Gesztenyés kert­ben lévő emlékműnél: negyvenhat évvel ezelőtt, 1944. március 19-én szállták meg országunkat a fasiszta német csapatok. Az áldozatok hozzátartozói és a túlélők nevében Bilek József, Buda­pest Főváros Tanácsának elnöke, G ágy or Pál t országgyűlési képviselő és Vázsonyi József, a Béke Belváro­si Érdekképviseleti Egyesület elnö­ke helyezett el koszorút az emlék­mű talapzatán. Koszorúztak a Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának képviselői is. (MTI) A HATOS LOTTÓ NYERŐSZÁMAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom