Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-20 / 66. szám

1990. március 20.. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Fidesz ­Az állampolgári tudat és a helyi önkormányzat Gyakran felvetődik a kérdés az embe­rekben a választások közeledtével: mit számít az én véleményem az Ország ügye­inek folyásában? S ha úgy érzem, semipit, van-e értelme elmennem szavazni? Sajnos, ebben a kérdésben nincs semmi meglepő. Az elmúlt 40 óv kom­munista diktatúrája tudatosai; kiölte a polgárokból annak hitét, hogy érdemes és lehetséges tenni valamit sorsuk irá­nyításáért. A „csak azt szabad, ami engedélyezett” elv általános érvényesí­tése óriási károkat okozott, amely nyu­godtan összevethető a diktatúra egyéb pusztításaival. Mégis mit lehet tenni egy ilyen hely­zetben? Véleményünk szerint két alap­vető dolgot, amit a Fidesz meg is tesz. Az egyik az, hogy megpróbáljuk meg­győzni a választókat: nagyon fontos az ó szavazatuk. Sőt, nincs is más, ami számítana, csak ez. A másik dolog, hogy olyan programot kínálunk min­denkinek, amelyben a legteljesebben érvényesül a „mindent szabad, ami nem kifejezetten tilos” elve. A mi el­képzelésünk szerint a társadalom az állampolgárok szabadságára, öntevé­kenységére és a hatalom általuk törté­nő ellenőrzésére épül. Ha ez megvaló­sul, mindenki a saját bőrén érezheti, milyen sokat számít a véleménye, és ennek megfelelően fog cselekedni. Nem igaz az, hogy az emberek éretlenek sa-' ját sorsuk irányításához, nem tudják felismerni érdekeiket. Nem kérünk ab­ból, hogy mások döntsenek helyettünk, az érdekeinkre hivatkozva, miközben mi nem kértük meg erre őket. A Fidesz szerint minden lakóhely, a kis falvaktól a fővárosig élvezzen egyenlő jogot, és a helyi önkormányza­tok határozzák meg ezek sorsát, fejlő­dését. Nincs szükség olyan központi szervezetekre, amelyek a jövedelem el­vonásával, későbbi újraelosztásával döntenek a települések sorsáról. Jól is- ‘merjük a „felülről” irányított fejlesztési programokat, amelyek sok esetben ép­pen szándékaikkal ellentétes hatást ér­ték el. Elég csak a településfejlesztési koncepcióra gondolni, amely elzüllesz- tette a kísfalvakat, mesterségesen duz­zasztotta. a városokat, hatalmas káro­kat okozva ezzel. A helyi önkormányzatok működésé­nek két alapvető feltétele van. Az egyik, hogy szabad helyhatósági vá­lasztásokon állítsák fel őket. Ez bizto­síthatja' számukra a kellő politikai hi­telt. A másik, hogy az adott terület jövedelmeivel, adóbevételeivel döntően -ők rendelkezzenek. Illúzió azt hinni, hogy anyagi önállóság nélkül létezhet politikai önállóság. Az állam szerepe az lehet, hogy normatív pályázati rend­szer megteremtésével nyújtson lehető­séget a hátrányos helyzetű területek és települések felemelkedésére. Ennek fel­ügyeletét a parlamentnek kell ellátnia. Ha ilyen szellemű programot sikerül megvalósítani, ha valóban lesznek, mű­ködnek helyi önkormányzatok, vissza­adhatjuk az embereknek az egyik leg­fontosabbat, amit elvettek tőlük: a bi­tet saját magukban. Akkor nincs erő, amely meg tudná dönteni a demokráci­át. Az FKgP kül-, nemzetiségi és védelmi politikájának alapvonásai Az FKgP a nemzet akaratabol szüle­tett, szerves politikai mozgalom. Törté­nete során mindig megtalálta a helyes arányokat a nemzeti érdek, valamint a szociális haladás szempontjainak ösz- szeegyeztetésére. Például 1944 máréiu- sában a nagyválasztmány által megfo­galmazott célkitűzések ma is iránymu- tatóaköi,II...azország területi.integin-u. tása ... a népképviseleti alapon félepí- • tettkprmányzás.-Magyarors^gjtgki jes külső és belső önrendelkezese, széles néprétegek . gazdasági megerősíté­se ...” 1956 hősies napjaiban Kovács Béla így fogalmazta meg az ország nemzet­közi helyzetére vonatkozó elképzelése­ket: „Minden állammal egyenrangú kap­csolatot kell teremteni és nem lehet az ország sorsát egy-egy katonai blokk érdekeivel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván.” Az FKgP külpolitikájának alapelve volt mindig a más országok független­ségének tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás, de ezt hazánk számára is elvárja. Az államok egymás közötti viszonyában a kölcsönös tiszteletnek és egyenrangúságnak kell uralkodni. Ezért követeli pártunk a Magyaror­szágon állomásozó szovjet csapatok le­hetőség szerinti legrövidebb időn belül történő kivonását. Szerencsésnek tar­tanánk a katonai tömbök egyidejű megszüntetését. Az 1945-ös jaltai egyezmény Európa középső és keleti felére a lenini—sztáli­ni totális diktatúrát erőltette rá, mely­nek kierőszakolt- internacionalizmusa visszaszorította a valós nemzeti érdeke­ket. Ma a jaltai rendszer, látványos széthullásának lehetünk tanúi. A mi íátókörünk a jelenlegi Európa keretei között terjed ki. Ebben a kere­tekben viszont minden európai kisebb­ség számára követeljük az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítá­sát. A kevesebb számúaknak biztosíta­ni kell a nyelvhasználat és az -oktatás lehetőségét minden szinten, az össze­függő tömbökben élő nagyobbak szá­mara pedig kulturális és politikai auto­nómiát követelünk önálló kormány­zásai, nemzeti jelképekkel. Mindezek jogi szabályozását egy összeurópai konferenciától várjuk, amely végérvé­nyesen pontot tehetne a nemzetiségi gyűlölködésre. Pártunk addig is a leg­határozottabban fellép a határokon tú­li magyarok védelmében, elítéli a romá­niai es szlovákiai soviniszta törekvése­ket. Horizontunkon túlmutató elképzelé­sek is megjelennek az új Európáról. A minap a tekintélyes Financial Times közölt egy térképet 2010 elképzelt Eu­rópájáról. Ebben föderációk, új állam- alakulatokéi .egyes megnagyobbodott — közöttük szomszéd. — államok is ■ n59afllpfln§lh§í iWren(%lkgzf|üjj^.y|.p- hátó elismerésének eredményeképpen. Pártunk nem ilyen keretekben akaija megoldani a kérdést, viszont ha az eu­rópai történelem ilyen jellegű lavinája elindulna, a magyar nép erkölcsi köte­lessége a kisebbségek szabadsága és a területi kérdések közötti összefüggés­ből adódó következtetések levonása — természetesen nemzetközileg garan­tált békés feltételek között. A XXI. szá­zad Európájában nem maradhatnak emberi és politikai jogaiktól megfosz­tott kisebbségek. Pártunk a pártpolitikától mentes, ha­tékonyan működő, nemzeti beállított­ságú fegyveres erőket akar. A belügyi szerveket két szinten képzeljük el: az egyik az országos hatáskörű nyomozati szervek, a másik pedig a helyi köz- igazgatásnak alárendelt, főleg rendésze­ti funkciókat ellátó rendőrség lehetne. Annak ellenére, hogy pártunk a nemzetközi kapcsolatokat békés esz­közökkel akarja rendezni, szükséges­nek tartjuk egy ütőképes nemzeti had­sereg fenntartását. Ez a hadsereg erköl­csileg és szakmailag magas szinten álló, kiegyensúlyozott egzisztenciájú, nem­zethű tisztikarra épülne. A hadsereg kiegészítése á nyolc-tizenkét hónapra behívott sorállományéi legénységre ala­pulna. Hatékony mozgósítási rendszert kell kialakítani, alkalmazni kell a leg­modernebb technikát. Viszont szük­ségszerű az,.ho"gy a fölösleges pazarlá­sokat meg kell szüntetni. A hadsereg­nek védelmi funkcióján kívül jelentős szerepe lehetne a nemzettudat erősíté­sében, az állampolgári nevelésben, bi­zonyos alakulatainak pedig az infra­struktúra fejlesztésében és szociális cél­zatú közmunkákban. Szeretnénk, ha a fenti elképzelések hozzájárulhatnának hazánk történel­mének új. úton való elindításához és felemelkedéséhez. Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete Tisztelt választópolgár-társak! A 4-es választókörzet lakosaként ta­pasztalom nap mint nap a demokrácia éledését. Jómagam dr. Szűcs László képviselőségét támogatom, s hogy mi­ért, azt az alábbiakban szeretném Önök elé tárni. Véleményem szerint a demokrácia magyar földön egyelőre csak álom, a pártok hatalmi harcában újra és újra elsikkad a lényeg — a társadalom. Saj­nos, a pártok csak önmagukkal törőd­nek és semmilyen garanciát nem ka­punk komolyságuk igazolására. Prog­ramjaik erősen közelednek egymáshoz, mégis anarchiát tápláló hatalmi harcot vívnak egymással. A pártok a „megvál­tó” szerepében tetszelegnek, miközben a választópolgárt csak „szavazatnak” • Dr. Szűcs László tekintik, holott a pártonkívüliek képe­zik a nagy többséget, mely többségnek pedig mindig volt konkrét véleménye adott kérdésben. Dr. Szűcs László a múltban és most is pártonkívüli, ezáltal politikailag független. Ő az a képvise­lőjelölt, aki, nézetem szerint, képviselni tudja körzetét. Saját helyzetem sem kü­lönb, mint sok választótársamé: a régi pártban már nem, a megalakult pár­tokban még nem tudok hinni és azt is tudom, hogy csak 170 képviselőt fo­gunk választani, a többit a pártok dele­gálják. Ezért számomra ebben az átme­neti állapotban a megfelelő képviselet a független jelölt, vagyis a 4-es válasz­tókörzetben dr. Szűcs László. Tisztelettel: Vanyur István választópolgár KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT (a volt Demokrata Néppárt, Barankovics-féle párt) Istennel a hazáért és a szabadságért! „Lendülj kereszt az Egekbe, szavazz a Tizenegyesbe!” 1990. március 25-e a választások napja, szerencsétlen politikai .kompro­misszum szülte választási törvény elle­nére is sorsdöntő a Szentistváni keresz­tény magyar nemzet számár^. Itt a nemzet léte forog kockán! Megadatott a lehetőség minden keresztény magyar­nak, hogy szavazatával eldöntse, meg­teremtjük-e újabb ezer évre a demokra­tikus keresztény magyar állam alapjait, vagy elszalasztjuk az utolsó lehetősé­get, hogy talpra álljunk, így aztán szét­hullik a nemzet és végérvényesen beol­vadunk a környező népek, nemzetisé­gek sokaságába. A kezdődő demokrácia a mi kezünk­be tette le a nemzet sorsát. Élni kell vele! Helyesen kell szavazni! Ez a törté­nelmi politikai lehetőség most megada­tott, ily módon először dönthetünk sa­ját* sorsunk felett! Mi keresztények, a hitünk megtartásával már jelentős el­lenzékiséget vállaltunk az ateista nem­zet, erkölcs és gazdaságromboló bolse- vizmus 40 évével szemben. Hányszor imádkoztunk a Jó Istenhez, hogy mindennek legyen vége! Imáink meg­hallgattattak és mi mégis kételkedünk "mindebben, mint zsidók a Messiásban. „Itt az idő, most vagy soha!” Be kell írni a kereszt jelét a 11-es kockába! Itt szerepel pártunk, a megyei listán, a pártok között. Pártunk, a Kereszténydemokrata Néppárt tiszta múltú és jelenű! Független, semleges, demokratikus, keresztény, nemzeti, jóléti demokrati­kus jogállamot akarunk, teljes rend­szerváltással és ennek személyi vonza- tával még akkor is, ha ezt nem elsősor­ban demagóg, félelmet keltő üvöltözés­sel, hanem megjelent programunkkal kívánjuk igazolni. A leszámolás nem keresztényi magatartás. A nemzet­pusztítók elszámoltatását viszont kö­veteljük! Keresztény programunk oszlopai az Európában kialakult keresztény állam­eszmeiség, az önkormányzatokra épü­lő demokratikus parlamentáris jogálla­miság, a személyiség kiteljesedésének lehetősége, a keresztény erkölcsi törvé­nyek, a keresztényi szolidaritás és elkö­telezettség a közjó iránt. Mindezekkel egy emberközpontú társadalom létre­hozása. Ezzel fel lehet zárkózni Euró­pához! Alapvetően a magántulajdonon ala­puló szociális érdekektől korlátozott piacgazdaságot, egyéni földtulajdont (az elvettek visszaadását, az 1945-ös földosztásnak megfelelő állapotot)! — A keresztény kultúra oktatását, erköl­csi nevelést, kiművelt emberfőket, nemzeti tudatformálást, szociális biz­tonságot, értékálló nyugdíjakat, tiszta levegőt és vizet, nyílt közéletet, erős közbiztonságot és helytálló nemzeti honvédséget akarunk! — Vállalkozást serkentő szociális biztonságot adó ár-, béradó- és tulajdonreform átgondolt átalakítását akarjuk! Hatékony rövid távú válságkezelés után következetes kereszténydemokrata gazdaságpoliti­kával kapcsolódunk az európai ház­hoz, gazdasági értelemben is. A nem­zetpusztító egészségügyi ellátást felvál­tó új egészségügyet kell megszervezni! A mi pártunk „Kereszténydemokra­ta Néppárt”, egyik egyháznak sem pártja! Ezért tudjuk integrálni a kereák- tény egyházak mindazon tagjait, akik a keresztényi hitből és erkölcsből erőt merítve, felelősséget éreznek és politi­kai ambícióval bírva munkálkodnak szerencsétlen sorsú HAZÁNK feltá­madásáért. A politikai életet hassa át a kereszté­nyi szolidaritás és a közjóért való elkö­telezettségünk. Jöjjetek hozzánk, keresztények! Gyülekezzünk a haza megmentésére! A keresztény nemzeti erők összefo­gásával: „Hiszünk egy Istenben, hiszünk egy Hazában, hiszünk egy isteni örök igazj ságban, -hiszünk- Magyarország fel tá­madásában! Amen! ■’ ■' " " Pártunk Bács-Kiskun megyében ki­vívta a pártlista-állítási jogát. Kéijük: március 25-én a szavazófülkében min­den keresztény reánk szavazzon. „Pártunk a 11-es helyen szerepel a megyei listán" a pártok között. Egyéni jelöltként: a 3-a számú körzetben: Kovács Zoltán; az 5-ös számú körzetben: Udvardi Il­lés; a 7-es számú körzetben: Besesek Béla; a 6-os számú körzetben: Rácz Sándor független jelölt, pártunk támogatásá­val. Felhívjuk a figyelmet mindenütt, de különösen ott, ahol nincsenek egyéni jelöltjeink, hogy a pártunkra adott sza­vazatokkal még tudunk képviselőket bejuttatni a parlamentbe! Dr. Molnár Sándor Kereszténydemokrata Néppárt A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM PROGRAMJA VII. Kisebbségvédelem Egy társadalom demokratikus voltá­nak egyik legalapvetőbb fokmérője az, hogy szervezett csoportjai hogyan vi­szonyulnak egymáshoz, a többség mennyire tolerálja a különböző kisebb­ségek eszmei, etnikai stb. különbözősé­gét. A kisebbségpolitika alapelvei A Magyar Demokrata Fórum célja olyan, az európai normákhoz igazított, de egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő kisebbségpolitika , kialakítása, amely egyaránt alkalmazható a hatá­ron túli magyar és a határon belüli nem magyar kisebbségekre. Nem tagadunk meg semmi ilyen jogot a hazai kisebb­ségektől, amelyet a kisebbségi sorban élő magyarságnak követelünk. Sarkalatos célunk a kisebbségi disz­krimináció, az etnikai és faji előítéletek minden formájának megszüntetése tér­ségünkben. Minden kisebbség számára biztosítani kell a szabad identitás vá­lasztását, nemzeti, etnikai tudatának megőrzését, a többségi népekével azo­nos szintű életfeltételeinek megteremté­sét. Igazságtalannak, és a népek békés együttélését megnehezítő tényezőnek tartjuk a jelenlegi határokat, ám politi­kai érdekeink a határok „ellégiesítésé- he4” fűződnek. Bárhogy alakuljanak is a jövő realitásai, azon leszünk, hogy a magyarság soha ne lépjen föl más nem­zeti kisebbségek elnyomójaként. A hazai kisebbségi kultúrák fennma­radását, sőt megerősítését összeegyez- tethetönek tartjuk a magyar nemzeti tudat újjáépülésének folyamatával. A toleráns, egymás értékeire figyelő, s azokat kölcsönösen tiszteletben tartó közszellem kialakítása közös felelősség, amelyben mindig a többségnek kell vállalnia a nagyobb részt. Az MDF a nemzeti etnikai kultúrákat értéknek tartja, és elitéli az erőszakos asszimilá­ció minden nyílt vagy burkolt formá­ját. Olyan közszellemet kívánunk te­remteni, amelyben a Valamely kisebb­séghez való tartozás nyílt vállalása er­kölcsi értéknek minősül. Biztosítani kívánjuk a kisebbségek szabad kulturális és gazdasági kapcso­latait anyaországukkal. Úgy véljük, az anyaországnak joga és szükség esetén kötelessége is megvédeni a hatarain túl élő nemzeti közösségeit. A kisebbségi kérdés jogi rendezésé­ben az MDF kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a helyi és közösségi (nyelvi, kulturális, gazdasági) autonómiák rendszere kiépítésének. A kisebbségi jogok létfontosságú része, hogy a nyelvközösség minden tagja anyanyelvi oktatásban vehessen részt az oktatás minden szintjén és minden iskolatípus­ban. A demokratikus államnak mintán rendelkezésére álló eszközzel elő kell segítenie, hogy a kisebbség tagjai lehe­tőleg 'saját lakóterületükön találjanak •munkát. A kisebbségi joggyakorlás fel­tételeinek megteremtése elsősorban az állam feladata. A kisebbségpolitika teendői A határon túli magyar és az ország­határon belüli nem magyar kisebbsé­gek helyzetét állandóan figyelemmel kell kísérni. A hivatalban levő kormá­nyok ösztönzése mellett az MDF fel­adatának tekinti az ezzel kapcsolatos állásfoglalások, nyilatkozatok, politi­kai elemzések elkészítését és közzététe­lét, tanácskozások, konferenciák meg­szervezését. Meg kell emlékezni a hatá­ron túli magyarság fontosabb évfordu­lóiról, kezdeményezni kell utcák, terek elnevezését a kisebbségi magyarság nagyjairól, a magyarlakta vidékek földrajzi nagyjairól. Fel kell lépnünk ugyanakkor a szél­sőséges (nacionalista, soviniszta) meg­nyilvánulások ellen. Gazdasági termé­szetű feladat, hogy a magyar kisebbsé­gek kizsákmányolásának enyhítésére, a magyarlakta területek gazdasági fej­lesztésére fel kell hívni a magyarsághoz lojális beruházók figyelmét. A magyarországi nemzeti kisebbségek Fontos feladatunk, hogy megoldjuk hazai kisebbségeink hatékony érdek- képviseletét. Elkerülhetetlennek látszik a nemzetiségi szövetségek újjáalakulá­sa, elérendő cél, hogy minden nemzeti­ség számarányának megfelelő parla­menti és helyhatósági képviselethez jusson. A kisebbségek megmaradásának kulcskérdése az anyanyelven történő oktatás biztosítása az óvodától az* egyetemig. Ezért a nemzetiségek által lakott településeken a jelenleg csak nyelvet oktató iskolákat kétnyelvűek- ké, a kétnyelvűeket tannyelvűekké kell átalakítani, külföldi vendégtanárok al­kalmazásával, új tankönyvek, tanren­diek bevezetésével. - 7 - - '«rt* A mezőgazdaság problémáinak megoldásakor figyelemmel kell lenni a nemzetiség életképességének biztosítá­sára is, a munkahelyekben szegény nemzetiségi körzetekben pedig a lakos­ság megtartása érdekében ipart kell te­lepíteni. Növelni kell a nemzetiségi könyvkiadásra fordított összegeket és a nemzetiségi nyelvű rádió- és tévé­műsorok adásidejét. A magyarországi cigányok az MDF álláspontja szerint etnikai kisebbséget alkotnak. A nemzeti kisebbségektől va­ló különbözőségük miatt azonban nem szenvedhetnek joghátrányt. A cigány­ság többségére jellemző kettős kötő­dést (a cigány identitás megőrzésével párosuló magyarságtudatot) természe­tes és kívánatos állapotkénLfogjuk fel. Szociális helyzetük javítását az általá­nos szociálpolitikába beépítve, a pozi­tív diszkrimináció elvét alkalmazva kell megoldani, ezt azonban nem jogi, ha­nem politikai eszközökkel kell érvénye­síteni. Elsősorban munkaalkalmak te­remtését kell szorgalmazni számokra. Örvendetesnek tartjuk, hogy az iz­mosodó magyar demokráciában a Ma­gyarországon élő zsidók egyre többen feladatuknak tekintik a tradicionális zsidó hitélet és kultúra értékeinek ápo­lását. A Magyar Demokrata Fórum ezt a maga eszközeivel minden területen támogatni és szélesíteni kívánja. Fel­adatunknak tekintjük elérni azt, hogy minél több MDF-szervezet kapcsolód­jon be a helyi zsidó temetők rendbeho­zatalába. Részt kívánunk venni az el­hagyott zsidó vallási épületek (zsinagó­gák) helyreállításában. Kezdeményez­zük, hogy legkésőbb 1994-ben. a de­portálások 50. évfordulójára közada­kozásból közterületen is állítsanak em­lékművet a zsidó áldozatok emlékére. Az MDF nem elégszik meg az anti­szemitizmus elítélésének elvi deklarálá­sával, hanem fontosnak tartja, hogy a zsidóság valamennyi vallási és kulturá­lis képviseletével termékeny munka­kapcsolat alakuljon ki, mely kiteljed az egymás kiadványaiban való publiká­lásra, egymás rendezvényein előadások tartására, közös emlékestek, ünnepsé­gek megrendezésére. A Magyar Demokrata Fórum olyan Magyarország és olyan Közép-Európa felépítésén munkálkodik, amelyben senkinek sem kell félnie etnikai vagy vallási hovatartozási, annak természe- ítes-Váf íaMsa-\mia tt. A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KECSKEMÉTI SZERVEZETE KÉRI: Elvtárs Urak! Hagyják már abba a gyermekeket vállaló családok kifosztását!!! Bátor ember^ aki ma Magyarországon gyermeket vállal. Mert ezzel együtt jó oka van feltételezni, hogy nyomort, nél­külözést és nincstelenséget is vállal az új jövevénnyel! 1. Botrányok gyűrűznek a lakásvásárlás­ra kapható, vissza nem térítendő szociál­politikai támogatás körül. Az indulatok kiváltó oka, hogy azok, akik pár évvel ezelőtt támogatást kaptak, és most kinőtt lakásukat nagyobbra cserélnék, nem kaphatják meg a gyermekeikre járó, az­óta megemelt támogatás különbözetét. Márpedig a gyermekekkel együtt az árak is alaposan megnőttek, meghíztak, s a megemelt különbözet kiutalása a csalá­dok teijeszkedésénél indokolt lenne. • Külön gond, ha a „vállalt” gyermeke­ken felül újabb születik. A szoc.pol. tá­mogatás itt már szó szerint szoc. röhejjé válik. Persze már az is elég röhej, hogy a lakáshoz jutni képtelen állampolgár va-. lóságos tenyésztési szerződés megkötésé­re kényszerül az állammal, mely ennyi és ennyi „leszállított” gyermek után némi segítséget (nagyon halovány segítséget) nyújt egy betonlyuk elfoglalásához. Az­tán nyögje mindenki egyedül a kamato­kat, na meg a gyermeknevelés egyre tete­mesebb költségeit... Választás nincsen. Lakájhoz jutni csak az örök röghözkö- töttség, az Űrrepülőgép korában Európa e szégyenteli részén újra működő adós­rabszolgaság felvállalása árán lehet!!! 2. Gyermeket nevelni az állam szerint bűn, és ezt bünteti is, szigorúan, szankci­ókkal! Hiszen mi másnak nevezhetjük a személyi jövedelemadó rendszerét, mely nem veszi figyelembe, hogy egyesek az adóalapot képező összegből egyedül él­nek, egészen mások pedig két-három éhes szájat is igyekeznek betömni!!! Min­den egyes gyermek olyan plusz teher, me­lyet nem hajlandó az adóhivatal figye­lembe venni!!! így lesz az élet nagy örö­me, értelme és semmihez sem fogható varázsa a csinovnyikok jóvoltából bünte­tés!!! 3. A gyermekek felnevelése nem a szülők, hanem az állam feladata kell hogy le­gyen, ha a kérdés pénzügyi vonatkozása­it vizsgáljuk! Hiszen a felcseperedő csöppségek az állam jövendő működésé­nek letéteményesei, nélkülük nincsen jö­vő! Persze, mikor foglalkoztatta ezeket a minisztereket, politikusokat a magyar jö­vő?! És egyáltalán, a magyar jelen?! Nem dotálják immár a gyermekruhá­zatot. a bébiételeket, a gyógyszereket és az élelmiszereket. Az állam immáron az állampolgárok kifosztásán kívül más fel­adatot nem kíván vállalni!!! Az egyre kö­vérebb profit, a kisgyermekek szája elől elvont falatok a nyugati bankokat és a rózsadombi elvtársakat hizlalják... 4. AMIT MA MAGYARORSZÁGON' A GYERMEKET VÁLLALÓ CSA­LÁDOKKAL MŰVEL EZ AZ ÁL­LAM, AZ A LEGNAGYOBB BECS­TELENSÉG, SZŰKLÁTÓKÖRŰ, FELELŐTLEN NEMZETPUSZTÍ­TÁS!!! Kizsákmányolják, többszörösen meg- gyötrik azokat, akiket segíteni, önként vállalt nemes feladatukban támogatni kell!! Évente több mint 30 ezer magyarral van kevesebb a világon, ennyivel csökken országunk lélekszáma. Elöregszik, fogy a nemzet. Ezek a soha meg nem születő kis ma­gyarok mind a pénzügyi politika áldoza­tai. Mely hazudozik, hadovázik, kitalál mindent hogy az általa fölöslegesnek ítélt népjóléti vívmányokat a sárba ta­possa. A parlamentben terpeszkedő nemzetpusztítók és asszisztenseik a Haza megmentői szerepét a Haza elárulóiként adják elő, fals, a kívülállók füttyeitől ki­sért előadásokban. A képünkbe röhög­nek, .széttárt, sajnálkozó kezekkel. A vi­lágkiállításra jutna pénz, ugye?! A jövő nemzedékre már nem?! Pedig nem kétsé­ges, hogy a kettő közül melyikben csirá- zik a magyar jövő! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KECSKEMÉTI SZERVEZETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom