Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

1990. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 ÚJABB 7 ÉS FÉL KILOMÉTERREL Bővül a bajai csatornahálózat Érdekes okfejtést hallottam egy szakembertől, aki kifejtette, hogy először csatornát kellett volna Baján építeni, és csak azután vízvezetéket. Ugyanis, ha kútból húzzuk a vizet, elég egy ember­nek napi két vödörrel, de ha vízvezetékből nyerjük, azonnal ISO literre, azaz 15 vödörnyire ugrik a napi norma. Az utóbbi adat igazát bizonyítja, hogy a város alatt jelentékeny vízdomb húzó­dik, helyenként a pincékben méteres magasságban áll a talajvíz. Azt azonban Pálmai István, a Bajai Szennyvízcsatornamű Társu­lat elnöke kategorikusan tagadja, hogy megoldható lett volna a sorrend felcserélése, tehát először a szennyvízcsatorna megépítése a vízvezeték előtt. Ugyanis a lakosság csak akkor vállalta a tetemes anyagi áldozatot, amikor meggyőződött, hogy a csator­nára múlhatatlanul szükség van. Az idei küldöttgyűlésen először az eddigi munkálatok mérlegét vonták meg: hét ütemben 2 ezer család, továbbá jó néhány üzem és közület szennyvízelvezetése oldódott meg, az elvégzett munkák értéke 137 millió forintra rúg. Tavaly újabb területen, az úgyne­vezett Katonavárosban alakult mfcg a társulás. A versenytárgya­lásra a legelőnyösebb ajánlatot a Dél-Bács-Kískun Megyei Víz­mű Vállalat nyújtotta be: 55 millió forintért, 1991. július 31-ei határidőre vállalta a munkát. A tekintélyes summát természete­sen nem lehet a lakosság évi 4 ezer, de Összesen 50 ezer forintos családonkénti hozzájárulásából ilyen rövid határidőre előterem­teni. A tanács a következő két évben 11-11, a vízügyi alap pedig az idén és a következő két esztendőben évi 5-5 millió forinttal járul hozzá a terhekhez. A hiányzó összeget az OTP hitelezi meg a társulatnak, melyet a lakossági befizetésekből egyenlítenek ki 1"2 és fél év alatt.' . Az előbbi támogatások lehetővé tették, hogy a korábbi szerve­zésekből kimaradt területeken is megalakítsák a társulatot. A Szállásvárosban készül a Pásztor utca (szintén a kiskunhalasi központú vállalat kivitelezésében), míg a Szalvai, Felekyné, Pus­kin, Szarvas Gábor és Darázs utcákban az Adukövíziggel kötöt­tek szerződést. A társulatba tömörült önkéntes belépők aránya mindenütt meghaladta a 70 százalékot, igy a város szennyvízcsa­torna-hálózata ismét 7 és fél kilométernyi hosszal bővül. Pálmai István végezetül arra kérte a lakosságot, hogy az épít­kezéssel járó kényelmetlenséget és rendetlenséget fogadja megér­téssel, viselje türelemmel. A kész csatorna előnyei bőségesen ellensúlyozzák majd a jelen közlekedési nehézségeket. G. Z. YUGO SCALA ÉS FLORIDA — ALKATRÉSZÉRT Magyar—jugoszláv autóüzlet Hosszas tárgyalássorozat után sikerült újabb magyar—jugoszláv autóipari együttműködésben megállapodni: a MOGÜRT jugoszláv partnerével, oldalan­ként 3,8 millió dollár értékű szerződést kötött. Ennek értelmében a magyarországi iparvállalatok — köztük az MMG Automatika Művek, a Bakony Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Magyar Acélárugyár és a Tungsram Rt. — a jugoszláv Zastava személygépkocsikhoz különböző alkatrészeket, lámpákat szállítanak a megjelölt értékben, cserébe 1020 darab Yugo Scala 101 típusú gépkocsi érkezik hazánkba. A partnerek további tárgyalásokban is megállapodtak, így előreláthatóan a következő hónapokban lehetőség nyílik újabb magyar termékek szállítására, például a Remixben előállított gyújtások és a Graboplastnál készülő műanyag jellegű cikkek exportjára a jugoszláv gépkocsikhoz, további mintegy 1,5-2 millió dollár értékben. Amennyiben ezek a megbeszélések sikerre vezetnek, és-a megállapodást kibőví­tik, a magyar exporttételekért az eddig kizárólag amerikai piacra gyártott, igen tetszetős, formatervezett, Yugo Florida gépkocsikat kapjuk. A Floridák tesztelése már megkezdődött, bár az árban még nem született végleges megállapodás. A Yu­go Scalákat egyébként 3380 dollárért szállítják hazánkba, olcsóbban mint a korábbi években, mert a két fél törölte az árakba eddig bekalkulált vámot. Éppen ez a korábbi túl magas ár vezetett ahhoz, hogy 1989-ben szünetelt a magyar— jugoszláv járműipari együttműködés, így a magyar gyárak sem küldtek autóalkat­részeket Jugoszláviába, s onnan sem érkezett egyetlen gépkocsi sem. A MOGÜRT képviselője azt is közölte, hogy hasonló jellegű kooperációs megállapodást készítenek elő az indiai Maruti-Suzuki céggel is, hogy folytatód­hasson a magyar piacon már ismert kisgépkocsik beszerzése. (MTI) , Munkanélküli-segély 12 ezer embernek HÚSZ SZÁZALÉK SZAKMUNKÁS, HUSZONHÉT SZELLEMI FOGLALKOZÁSÚ Az Országos Munkaerőpiaci Központ jelentése szerint 1989-ben több mint 192 millió forintot fordítottak a foglalkoztatá­si alapból a munkanélküli-segélyekre. Eb­ből az összegből több mint 12 ezer munka- nélkülit támogattak. Az év utolsó napján 7874 segélyezettet tartottak nyüván. Raj­tuk kívül 4190-en vették igénybe még az ev során ezt a támogatást, de ok időközben kiléptek a segélyezettek köréből: 2785-en munkát találtak, 445 kedvezményezettet együttműködési készsége hiányában kizár­tak a segélyezettek közül, 960 segélyezett­nél más okok miatt megszüntették, vagy szüneteltették a támogatást. Az év.során 2425-en több mint fél évig, ezen belül 1029-en több mint háromne­gyed évig vették igénybe a segélyt. Mintegy 300-ra tehető azok száma, akik várhatóan az egy évig folyósítható munkanélküli­segély után már az átmeneti munkanélküli- járadékot veszik igénybe. A segélyek átlagos bruttó összege 4344 fo­rint volt. A segélyezettek 4 százaléka 2000 forint alatti, 48 százaléka 2000—4000 forint, 28 százaléka 4000—6000 forint, 15 Százaléka 6000—10 000 forint közötti segélyben része­sült. Öt százalékuk pedig tízezer forint feletti segélyt kapott. E támogatási formára jogosultak 20 száza­léka szakmunkás, 20 százaléka betanított munkás, 33 százaléka segédmunkás és 27 szá­zaléka szellemi foglalkozású volt. Ebbe az utóbbi csoportba tartoznak a gimnáziumi végzettségűek, azaz szakképzetlenek is. Az év elején két megye: Borsod-Abaúj- Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg adta a segélyezettek 46 százalékát Év végére már Baranya megyében is komoly foglalkoz­tatási gondok keletkeztek. (MTI) A választási előkészü­letekkel kap­csolatos szélső­séges megnyi­latkozásokról érkeztek hírek az utóbbi hetekben. Illetéktelen sze­mélyek hatoltak be párthelyiségek­be és vittek el iratokat, különböző dokumentumokat, másutt fiatalok randalíroztak, törtek össze beren­dezéseket. De ide lehet sorolni azo­kat az eseteket is, amikor az aján­ló-, úgynevezett kopogtatócédulák megszerzése érdekében követtek el törvénytelenségeket. A tettesek megbüntetése, megrendszabályo- zása jogos kívánság, s erre remél­hetőleg sor is kerül. Érdemes azon­ban elgondolkozni azon, hogy mi váltja ki, mi az, ami motiválja eze­ket a cselekedeteket. Vadhajtások NAPKÖZBEN Miért drága a papír? „A- minap hallottam, hogy..az , „érintett’*íiDuna menti községek, hamarosan közös demonstrációt rendeznek a folyam túlpartján, Du­naújvárosba!!. A szalkszentmárto- ni,.dunavecsei, apostagi és solti csa­ládok, élő láncot alkotva, bekerítik majd a kellemetlenkedő „szomszé­dot”, a papírgyárat; fél órára eltor­laszolják a 6-ós főútvonalat a Rá­kosi alapította város kapuinál. Az emberek úgy döntöttek: nem tűrik tovább az áldatlan állapoto­kat. Az életet egyébként is megkese­rítik az áíemelések, az alacsony bé­rek és az infláció. A bűzráadás nem kell! Különben is, hogy venné ki magát, hogy míg a falusi portán túl sok állatot tártó gazdákat a termé­szetes szagok miatt megbüntetik, a hánytató gyár megúszná háborítat­lanul?! A demonstráció előkészítése megkezdődött. Már arról is érke­zett hír, hogy a propagandamunká­hoz használt nyomtatványok pa­pírszükségletét á „megtámadott” cég áron alul, már-már ingyen kí­nálja a szervezőknek. A létesítmény vezetői ugyanis jeles környezet- és természetvédelmi aktivisták, és jo­gosnak, sőt kívánatosnak tartják a lakossági tiltakozó akciót. A „fekete bárány”, a büzkibocsá- tó cellulózüzem Vezetője, például, vezetőségi tagja a városi környezet- védelmi társaságnak. Tőle tudom: más országokban sem szeretik a du­naújvárosihoz hasonló, szagos ob­jektumokat. Állatifehérje-feldolgo- • zót és cellulóZüzemet általában la­kott területektől igen távol építe­nek. Természetesen az árakban je­lentkeznek a többletköltségek. Messziről kell szállítani a munkáso­kat, -drágák a távvezetékek és az utak. De papír kell! Megtérül a be­fektetés. Az csak a szocialista­kommunista gazdaságtervezési konstrukciókba fért belé, hogy az ilyen jellegű terheket meg lehet spó-' rolni. Például úgy, hogy közvetle­nül a „munkaerőt kibocsátó” lakó­körzetek mellé építették a solti álla- tifehéije-feldólgozó üzemet ■£- még mindig büdös tőle a környék!fjfj és ezt a cellulózgyárat. A bűztől émelygő veeseiek meg apostagiak reménytelen sirámai sem jelentenek pluszköltséget. (Ha csak az egész­ségügyi intézményeknek nem!) Ezek után csak azt nem értem: mégis miért olyan drága a hazai .papír? Arra nem is merek gondolni, hogy talán azért, mert'a papírgyár­tó munkások kiugróan jól keres­nek, vagy mert a megtermelt papír egy részét a bűzinvázió ellen protes- tálóknak féláron adják... F. P. J. Nem hiszem, hogy lesz valaha is olyan választás vagy népszavazás, amelynek lebonyohtása semmilyen panaszt^ kifogást nem hagy maga után. Értetlen, felvilágosulatlan, jogot nem ismerő vagy arra fittyet hányó, érzelmektől túlfűtött, ne­tán primitív, esetleg ittas szemé­lyek — akik a rend megbontására vetemednek — mindig is voltak és lesznek. Anélkül, hogy mentséget keres­nénk számukra, be kell látni, hogy magatartásukat nem lehet elvonat­koztatni a mindenkori körülmé­nyektől. Vagyis az ilyen embereket is—vagy őket még inkább—befo­lyásoló környezettől, a közéleti vi­táktól, a labilissá vált hatalmi hely­KADAFALVA ÉS BALLÓSZÖG KÖZÖTT Öregek napközije a pusztai iskolában SZERENCSÉRE NEM KÓTYAVETYÉLTE EL A TANÁCS „ Belső-Ballószegben körülbelül 50 iskolakötelezett gyermek van, alig 200 holdnyi területen, és ezek elől elvitetvén az iskola messzire, kényte­lenek a nép-nevelés jótékony áldásait nélkülözni s felnőnek a szegények úgy, mint a gomba, mint az erdő fái” — írta 1875-ben Csókás József ker­tész, majd hamarosan, többek ado­mányával, megkezdődött Ballószeg­ben a „pusztai iskola” építése. 1893- ban Helvécia, Külső-Ballószeg lako­sai 83 aláírással kértek iskolát, majd az első világháború után a Klebels- berg iskolaépítési akcióban tető alá került a község harmadik tanodája, amit ma karácsonyi iskolaként isme­rünk, Kadafalva és Ballószög között, a tanyavilágban. Fél évszázad után a tanügyi reform a pusztai iskolákat felszámolta, a ta­nácsok fillérekért herdálták el az épü­leteket. A nagyon kevés kivétel egyi­ke a karácsonyi iskola. A sokat szi­dott teho és Ballószög dolgos közös­sége tanyai öregek napközi otthoná­vá alakította át a régi iskolát. Közös munkával a közé maradt az épület, a kisdiákok helyett az élet alkonyán töporgó öregeknek teremtett a szere­tet és a község pénze kényelmet, a kínzó egyedüllét helyett közösséget. Egy hete még 70-80 ballószögi se-. Ténykedett önszántából azért, hogy pénteken a falu és a környező tanyák idősei az öregek napját az újjáalakí­tott épületben tarthassák. Csípős szél fújta a homokot pénte­ken az iskola körül. A zord időben mégis félszáznál több nyugdíjaskorú gyűlt össze az átalakított iskolában, . ahol a községi óvodások és iskolások műsora szórakoztatta az egybegyűl­teket, majd Máté Lászlóné köszöntő­jét hallgatták: — Tudjuk, napi rohanásunkban a szeretet kinyilvánítására nincs elég időnk. Pénzzel az egyedülléten, a ma­gányon nem tudunk segíteni. A ta­nyán élőket a természet is jobban próbára teszi, ők az igazán kiszolgál­tatottak. A közel 180 négyzetméteres épületet alakította most át a község majd’ egymillió forintból; ebédlőt, társalgót, pihenőszobát, fürdőt (ahol szennyeseiket géppel kimoshatják), melegítőkonyhát rendeztünk be. Reggel 8-.tól 17 óráig két gondozónő segít majd az időseknek, akik napi háromszori étkezést is kapnak. A napközibe a község mikrobusza szállítja az embereket 150 forint klub­tagsági díj és a napi 10 forint (!) élel­mezési költség ellenében. Rendszeres látogató lesz itt a községi orvos, szó­9 Társadalmi munkások, segítők: Tóth Pál, Fülöp István, Vancsai Lajos, Kiss Pál, Lakatos Imre és Tóth Mihály. (Méhesi Éva felvételei) rakoztatásukra sok-sok ötlettel ké­szül a község apraja-nagyja. Vegyék birtokukba e tágas épületet! Szeret­nénk, ha otthonra lelnének benne — mondta a tanácselnök asszony, majd virággal köszöntötte a korelnök Drégeli nénit. A jókívánságok sorát a terület országgyűlési képviselője, dr. Sztrapák Ferenc zárta. A fehér asztal mellett folytatódó találkozón asztaltársaim közül Bor­bély Gáborné, Gróf Károlyné, Kovács néni vallott magukról:-■ — Jó ballószöginek lenni! Oly so­kat fejlődött a falu az elmúlt években! Gáz is van a községben! Jó a buszjá­rat Kecskemétre... Dolgos, békés, barátságos nép él itt. E vidék szülöt­tei vagyunk, itt nevelkedtünk, vagy házasságkötésünk óta élünk itt. Az évtizedekkel ezelőtt elszármazottak békét keresve térnek vissza, hozzánk hazajönnek!... Csak ne rohantak volna úgy el az évek! Gyengül az egészségünk, csökken az erőnk ... A tanyaiaknak a nehezebb — s tucat­nál több időst soroltak fel pillanatok alatt —, akik egyedül élnek a távo­labbi területeken. Akiket csak a négy fal vár haza, meg az állataik és a tanya körüli munka. De egyéni tragé­diáikon felülkerekedik az élni akarás, a munkakedv, a munka becsülete ..., hisz ballószögiek! A ráncos, fáradt arcokon hamar pereg a könny, a szemek fáradtak, a kezek göcsörtösek, cserzettek, püf­fedtek a munkától. Kerekes Magdolna 9 Az épület, amelyet sze­rencsére nem kótyavetyélt el a tanács. 9 Résztve­vők. Ismét szövetségbe tömörültek a volt hadifoglyok Székesfehérvárott vasárnap újjáalakult a Volt Hadifog­lyok Bajtársi Szövetsége. Az 1948-ban feloszlatott szerve­zet a történelem áldozatait, a „lágerek népének” még élő képviselőit tömöríti. A szervezet célja a volt hadifoglyok és munkaszolgálatosok érdekeinek a védelme, szervezeti életének a biztosítása. A szövetség alakuló ülésén felhívták a figyelmet arra, hogy jóvátételben minden, volt hadifogoly és munkaszolgálatos egyformán kell hogy részesüljön, te­kintet nélkül arra, hogy mikor és hol került fogságba, illetve hurcolták kényszermunkára. A volt hadifoglyok mintegy 150 képviselője a szövetség alakuló ülése után megkoszorúzta a székesfehérvári Kato­nahősök emlékművét. (MTI) zettől, s a mindezekkel összefüggő közérzetünktől. Figyelembe véve azt is, hogy sokaknak szinte telje­sen újszerű módón kerül sor — mintegy félszáz párt részvételével — az országos eseményre. Amikor is nem pusztán a formális megjele­nés, a szavazócédula bedobása je­lenti a választásban való részvételt, hanem valamiféle azonosulás is szükségeltetik egyik vagy másik je­lölt és párt javára. Érthető tehát az alig létrejött és első alkalommal megméretésre kerülő pártok nyug- tálansága, idégessége, hiszen a tét: a talpon maradás, vagy esetleg a tizedrangú helyre kerülés. Amit még fokoz az öngerjesztő propa­ganda nálunk még szokatlan hang­ja, érdessége, disszonanciája. Mindezektől felbuzdulva néme­lyek úgy akarnak — úgymond — .segíteni pártjukon, hogy elkövetik az ismert ballépéseket. Nem gon­dolva arra, hogy ezzel valójában csak ártanak az ügynek, lejáratják, céltáblává teszik azt, akinek segíte­ni akartak. Más megítélés alá es­nek azok az egyének, akik minden alkalmat csak „bulinak” tekinte­nek, amely arra jó, hogy kitombol­hassák magukat s kimutathassák agresszív természetüket. Külön kell választani ezt a réteget és fellé­pésüket a naiv, meggondolatlan emberek oktalan tetteitől, s szerin­tem egészen'más módon kell velük szemben eljárni. A még meglehetősen homályos, át nem látható, tisztulatlan és jó szélre váró demokratikus légkör velejárója, kísérőjelensége mindaz, amiről szó volt. Összefügg az álta­lános kulturáltság fokával, s ép­pen ezért csak társadalmi úton és türelmes munkával javi tható. Nem hiszem, hogy messzemenő következtetéseket szabad levonni belőle. Hacsak azt nem, illetve ezt okvetlenül, hogy amiben elmarad­tunk, igyekeznünk kell pótolni mi­hamarabb. A mások nézetei, véle­ménye, állásfoglalása iránti tiszte­let — divatos szóval: tolerancia — még sok embertársunkból hi­ányzik. Minden alkalmat meg kell ra­gadni, hogy az ilyesféle kulturált viselkedési mód a magyar észjárás, lelki alkat — mentalitás — termé­szetes velejárója legyen (ismét?) az elkövetkező időkben. Azért, hogy az áldásos demokrácia ne csak a szólamok és kinyilatkoztatások szintjén lebegjen a társadalom feje fölött, hanem a sejtekbe is bele- ívódjon, s ez határozza meg min­dennapi életünket. F. Tóth Pál • Készül a Pásztor utcai csatorna. (Gál Zoltán felvé­tele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom