Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 12. Tőkés László és James Baker találkozója James Baker amerikai külügy­miniszter vasárnap délelőtt Bu­karestben, az Egyesült Államok nagykövetségén találkozott Tő­kés László temesvári református lelkésszel. A találkozó az ameri­kai diplomácia vezetőjének kéré­sére jött létre. Ezért a temesvári lelkész rövid időre megszakította magyarországi látogató körútját, és különrepülőgéppel a kora reg­geli órákban érkezett meg a ro­mán fővárosba. A szívélyes légkörű találkozón Baker tolmácsolta-az Egyesült Államok elnökének, kormányá­nak és népének elismerését a lel­késznek a diktatúra idején tanúsí­tott bátor kiállásáért, azért, hogy katalizátora lett a romániai forra­dalmi átalakulásoknak. A talál­kozón. mely tolmács nélkül, an­golul folyt, Tőkés László kifejtet­te, hogy Romániában az átalakí­tás egyik fontos kérdése a nemze­tiségi probléma megoldása, figye­lembe véve a kollektív jogokat. A megbeszélés után Tőkés László nyilatkozatot adott az MTI bukaresti tudósítójának. Elmondta, hogy az amerikai kül­ügyminiszter szólt arról: az Egye­sült Államok támogatja a val­lásszabadságot, az emberi jogok gyakorlását, a szabad választá­sok megtartását, s énnek függvé­nyében adja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt és tá­mogatja fokozott mértékben Ro­mániát. Közölte, hogy az ameri­kai kormány szeretne megfigye­lőket küldeni Romániába a sza­bad választások biztosítására. Hálaadó istentisztelet a bazilikában A Szovjetunió nem ellenzi Nem tudott a német egység helyreállítását dönteni az Észt KP (Folytatás az I. oldalról) Mint a szovjet vezető rámutatott, eltávolodva a konfrontációtól, kibon­takozik az összeurópai folyamat. A né­met közeledés' nem árthat a már elért pozitív eredményeknek. Az egységnek olyan módon kell megvalósulnia, hogy az gazdagítsa az európai fejlődést. — Ezért — mondta Gorbacsov — csak olyan politika fogadható el, amely szá­mol minden realitással és minden lehet­séges következménnyel: bel- és külpoli­tikailag, gazdaságilag, s természetesen lélektanilag, mind a németek körében, mind más országokban, különösen azokban, amelyek részt vettek a hábo­rúban. A német kérdés megoldása elválaszt­hatatlan az európai leszerelési tárgyalá­sok sikerétől, a két katonai-politikai tömb változó szerepétől, azoktól a kér­désektől, amelyek az európai államok területén állomásozó idegen csapatok­kal függenek össze. Kohl azt a követelést, hogy német földről soha többé ne indulhasson ki háború, a következőkkel toldotta meg: — Német földről csak béke indulhat ld! A német egység építésekor állandóan figyelembe kell venni az új kor realitá­sait. Körültekintően kell cselekedni, te­kintetbe kell venni a meglévő történel­mi szempontokat. A két vezető politikus megállapo­dott, hogy á nyílt, gyümölcsöző négy- szemközti megbeszélést folytatni fog­ják. Gorbacsov és Kohl a tárgyalás után csatlakozott a külön eszmecserét foly­tató SevardnadzC és Genscher külügy­miniszterekhez. (A miniszteri megbe­szélésekről kiadott hivatalos közle­mény nem tartalmaz érdemileg több vagy más információt, mint amiről Ge- raszimov szovjet külügyi szóvivő — e tanácskozás résztvevője — szombaton részletesen beszámolt.) Négyük megbe­szélésén közösen vonták meg a mostani szovjet—nyugatnémet találkozó méíle- • gét, úgy értékelve, hogy a látogatás időszerű és hasznos volt. — Fontos — hangoztatták —, hogy a Szovjet­unió és az NSZK között teljesen vilá­gos legyen a német ügyek, az európai és a világpolitikai kérdések megközelí­tése. Nem tudott döntést hozni az SZKP- hoz fűződő viszony kérdésében az Észt KP szombaton, késő este befejeződött országos pártkonferenciája. A csaknem négyszáz küldött a párt március 23-ára kitűzött XX. kongresz- szusára készült alternatív dokumen­tumtervezeteket vitatott meg, de nem tudott egyetértésre jutni. (Felmerült a párt névváltozásának kérdése is.) Ezért az alapszervezetekhez fordult segítsé­gért, hogy az egész párttagság vitassa meg az Észt KP jövőjét meghatározó program és szervezeti szabályzat terve­zeteit, illetőleg a pártnak az elmúlt évti­zedekben kifejtett tevékenységét érté­kelő dokumentumot. Jelcin román stílusú, véres forradalomtól tart (Folytatás az 1. oldalról) évvel van lemaradva a peresztrojka mögött, a párton belüli demokratizálás nem történt meg. „Gorbacsov, csak­úgy, mint a PB és a KB, állandóan azzal próbálkozik, hogy felkapaszkod­jék az utolsó vonat vagonjára” — mon­dotta. . A brit újságírók közbevetett kérdésé­re válaszolva kijelentette, hogy nem tart' katonai puccstól, de — mint írják — úgy véli, hogy a KGB testesíti meg mindazt, ami ördögi volt a régi biroda­lomban. Az előrehozott pártkongresz- szust az utolsó esélynek tekinti a ka­tasztrófa elhárítására, az SZKP belül­ről történő megújítására, a dogmáktól, a marxizmus—leninizmustól való el­szakadásra. Ellenkező esetre nem zárta ki egy új párt megalakításának lehető­ségét. Jelcin szerint az a veszély fenye­get, hogy egy kemény vonalas politikus kerekedik felül, és visszatérnek a régi típusú kormányzáshoz. „Ez inzultus Kelet-Európa népei ellen.” Saját világukon belül ők maguk vá­lasztottak, végre elszakították a rövid pórázt, amelyen oly sok éven át tartot­tuk és ellenőriztük őket. „Nagy tisztelet­tel kell e bátor, történelmi fejleményekre tekintenünk—hangoztatta. Jelcin. Mandela szabad! Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus történelmi vezetője, több mint 27 — börtönben eltöltött — év után, visszanyerte szabadságát, ami új fejezetet nyithat a Dél-afrikai Köztársaság törté­netében. A 71 éves, őszbe csavarodott hajú férfi vasárnap délután feleségével kéz a kézben kisétált a Fokvárostól 60 kilométerre levő Victor Verster börtöngazdaság kapuján. Mandela a fokföldi szőlőültetvények kö­zött elterülő büntetőintézet egyik villájá­ban töltötte fogságának utolsó 14 hónap­ját Havel átalakította az államvédelmi tanácsot Tüntetés könyvvel, gyertyával a magyar nemzetiségi jogokért (Folytatás az 1. oldalról) re szombaton, Erdély több városában, a romániai magyarság hatalmas tö­megdemonstrációkat tartott. A legnagyobb tömegek Marosvásár­helyen mozdultak meg. A bejelentett és engedélyezett néma tüntetésnek több mint százezer résztvevője volt. Min­denkinek a kezében könyv és égő gyer­tya volt, a felvonulók a sportcsarnok előtti ligetben imádkoztak, elmondták a Miatyánkot. A menetben ott haladt Sütő András, aki a néma tüntetés vé­gén rövid beszédben köszönte még a résztvevők fegyelmezett magatartását és a magyarság jogos ügye érdekében kifejtett fáradozásait. A helyi rádióál­lomás esti román nyelvű adásában elis­merően szólt a minden rendzavarás nélküli, néma tüntetésről. A városi rendőrség képviselője szintén meg­nyugtatónak nevezte a demonstrációt. Sepsiszentgyörgyön harmincezer résztvevővel tartották meg a néma de­monstrációt. A felvonulók transzpa­renseket vittek, amelyek egyenlőségre, testvériségre, az anyanyelvi iskolaháló­zat kiépítésére, a demokrácia megvaló­sítására hívtak fel. Székelyudvarhelyen húszezer tüntető járta az utcákat jelsza­vas táblákkal. Csíkszeredán, ahol nem­régiben felvonulást és nagygyűlést ren­deztek az anyanyelvi oktatás érdeké­ben, ezúttal nem volt demonstráció. Viszont a város főterén asztalokra he­lyezett memorandumokat írtak alá a helybeliek. Több tízezer aláírás gyűlt össze, este pedig a lakások ablakaiban gyertyákat égettek. Brassóban hason­lóképpen követelték a kisebbségi jogok betartását. Kolozsváron tanácskozást tartottak, amelyen szintén az oktatási jogok betartásáról volt szó, és követel­ték: a diktatórikus rendszerben mél­tánytalanul elvett magyar iskolák, ok­tatási intézmények kerüljenek vissza jogos tulajdonosaikhoz. Valamennyi tömegdemonstráció bé­késen, rendben, minden zavaró körül­mény nélkül zajlott le. Fác/av//a re/köztársasági elnök pén­teken jelentős változtatásokat hajtott végre a csehszlovák államvédelmi ta­nácsban. Havel visszahívta a tanácsból a régi politikai rendszer képviselőit, így L'adis- lar Adamec volt miniszterelnököt, a CSKP jelenlegi elnökét, Karel Urbane- ket, a CSKP volt főtitkárát, Ignác Ja- nákot, Szlovákia KP KB volt első titká­rát, Rudolf Hegenbartot, a CSKP KB volt osztályvezetőjét, Jaromir Zák egy­kori pénzügyminisztert, valamint Fran- tisek Piac volt szövetségi belügyminisz­tert, jelenlegi tüzelőanyag- és energeti­kai minisztert. Az államvédelmi tanács elnökévé Marián Calfa szövetségi kor­mányfőt, alelnökévé pedig Valtr Komá­nk miniszterelnök-helyettest nevezte ki. Agostino Casaroli bíboros, a Szentszék Magyarorszá­gon tartózkodó államtitkára vasárnap — hívők ezrei előtt hálaadó szentmisét celebrált a budapesti Szent István-bazilikában. Vele együtt misézett Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius, Kada Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára, Dankó László kalocsai érsek és Seregély István egri érsek. Casaroli bíboros a Magyarok Nagyasszonya és Szent István király oltalmába ajánlotta a Szentszék és Magyar- ország között helyreállt diplomáciai kapcsolatot; • A szentmise alkalmából közszemlére helyezték á Szent Jobbot, a bazilika sekrestye Aielletti kápolnájában őrzött1 nemzeti ereklyét. . v A szertartáson megjelent Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke és felesége, a kormány több tagja, valamint , a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és képviselője. (MTI) VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK (Foly tatás az 1. oldalról KISKUNFÉLEGYHÁZA: Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Kiskunfélegyházán, vasárnap megtartott választási gyűlésén Ádám Pál országos ügyvivő arról beszélt, hogy pártja a földtulajdon kérdésében következetes: a 1947. január 1-jei állapot visszaállításáért harcolnak. Új földosztást hirdetnek, amelynek értelmében ismét földhöz juthat­nak a tsz-tagok és az alkalmazottak. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet igazi gazdája a földnek, éppen ezért nem pártolják a bérleti jogviszonyra vonatkozó elképzeléseket. A falurombolás ugyanis hazánkban is megtörtént, csak sokkal finomabb eszközökkel, mint Romániában. Nálunk lehetetlenné tették a parasztot, körbekerítették, hogy ne tudjon megélni. A szónok kijelentette: nem elégednek meg a pártállam kiszolgálóinak elszámol­tatásával, tegyenek vagyonnyilatkozatot a volt tsz-elnökök és állami gazdasági igazgatók is, akiket az ügyvivő falusi tyúktolvajoknak titulált. (MTI) Földért, sajtó­nyilvánosságért tüntettek a független kisgazdák A budapesti Hősök terén szombaton délelőtt mintegy 10 ezren, a Kossuth té­ren, délben, már csaknem 15 ezren vettek részt a Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt békés demonstráció­ján. Az ország csaknem valamennyi tájá­ról különvonatokkal, autóbuszokkal és személygépkocsikkal érkeztek a párt ál­tal szervezett földmüvescsoportok, szemé­lyek. A tüntetőkhöz vidékről és a főváros­ból is csatlakoztak polgárok, hiszen ez a szervezet — hagyományosan — nem pusztán a parasztságot, hanem a kereske­dőket, iparosokat is soraiba kívánja tö­möríteni. A Hősök terén kezdődött tüntetés szó­nokainak rövid beszédéből és a feliratok­ból egyértelműen kiderült, hogy a de­monstráció legfontosabb célja: a földfor­galmazás azonnali beszüntetése, ennek mielőbbi törvényes garantálása. A Füg­getlen Kisgazdapárt ugyanis — Békés megyei és más esetekre hivatkozva — azt tapasztalta, hogy a hatályos földtörvény túlzott szabadságot ad a földek kiárusítá­sára; ezzel a lehetőséggel visszaélnek a szövetkezetekben, ami viszont jóvátehe­tetlen hibák sorozatához vezet. A legfőbb érvük az, hogy olyan földek olcsó kiárusí­tása folyik, amelyeknek a tulajdonosait sem ismerik az eladók. A tüntetők a föl­dek visszaadását, pontosabban szólva: a tulajdonnak az 1947-es állapotnak megfe­lelő tisztázását követelték. Hasonló mó­don igényelték a polgárok vagyontárgya­it, ingóságát, ingatlanukat, üzleteiket, műhelyeiket. A tüntetők hangos, ám valóban békés menete — a rendőrség és a párt rendező gárdájának támogatásával — a Hősök teréről a Népköztársaság útján, a Bajcsy- Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át dél körül ért a Parlamenthez. Amíg a Kossuth téri tüntetési ceremó­nia zajlott, a párt küldöttségének tagjai petíciót nyújtottak át Fodor Istvánnak, az Országgyűlés megbízott elnökének. Eb­ben követelik a földforgalom befagyasztá­sát, az új Országgyűlés által megalkotan­dó új földtörvény életbe lépéséig. Követelik az árak és a bérek azonnali befagyasztását, továbbá a személyi fegy­verek azonnali, a pártok által is ellenőriz­hető bevonását. Ugyancsak követelik a szabad véleménynyilvánítás üldözésének azonnali megszüntetését, beleértve a párt néhány vezetőjének büntetőeljárással való fenyegetését is. Végezetül nagyobb garan­ciát kérnek az esélyegyenlőség megterem­tésére a sajtóban, el akarják érni, hogy a megyei napilapokat többpárti felügyelőbi­zottság alá helyezzék. Az Országgyűlés megbízott elnöke a petíció átvételekor elmondotta: a követe­léseket tudomásul veszi, ám egyikben sincs jogában döntést hozni. Arra tett ígé­retet, hogy a legfontosabb követelésükről az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsá­gának állásfoglalását kéri, és ha a testület úgy dönt, akkor a földtörvény módosítása újra a parlament elé kerül. Megalakult a „Szellemi- erkölcsi Parlament” Alakuló ülését tartotta szomba­ton Budapesten, a Fészek Klubban mintegy száz, különféle foglalkozá­sú és pártállású értelmiségi részvé­telével az az új szellemi műhely, melynek szervezői a Szellemi-erköl­csi Parlament nevet adták. \ A hét végén létrehozott értelmi- ’ ségi fórum célja, hogy széles nemze­ti alapon összefogást teremtsen a magyar értelmiségiek között a ma- gyars,ág,;spr$át. ério.tőJegfpn.to.sabb kérdésekben. E gondolat jegyében tartotta, meg- bevezetőjét Sánta Fe­renc író, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyén ké­pességei kibontakozásának egyben a közjót is szolgálnia kell, mivel ez csak így erkölcsös, így igaz. Ugyan­is manapság az erkölcsöt mint kate­góriát, általában hazánkban nem, vagy csak néha veszik figyelembe a cselekvés motívumaként vagy an­nak elbírálásakor. Éppen ezért jött el annak aZ ideje, hogy a magyar társadalomért felelősséget érző ér­telmiségiek megteremtsék annak a lehetőségét, hogy a nemzeti haladás töretlen lehessen. Ezzel a megállapítással áz eszme­cserén jelen lévő humán és reál ér­telmiségiek egyaránt egyetértettek. Elhatározták, hogy ez év nyarán ismét megszervezik a szárszói kon­ferenciát! Emellett fórumot kíván­nak teremteni az értelmiségiek szá­mára- — pártállástól függetlenül , — a szabad véleménycserére a szel­lemi, erkölcsi parlamentek hálóza­tában, melynek kialakítását ezúton is kezdeményezik. A leghasznosabb gondolatokat szeretnék eljuttatni a | széles közvéleményhez is, ezért lap alapítását is tervezik. (MTI) NYILATKOZAT Mi, a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Szervezeteinek képviselői az elmúlt hetekben öröm­mel értesültünk arról, hogy a Kül­ügyminisztérium tárgyalásokat kez­dett a szovjet katonai alakulatok Magyarországról történő kivonásá­ról. Sajnálkozással vettük tudomá­sul azonban, hogy a tárgyalások első fordulója konkrét, naptári napban kifejezhető eredményt nem hozott. Ezért a magyar nemzet szuvereni­tásának jegyében követeljük, hogy a kormány haladéktalanul kezdemé­nyezzen új tárgyalásokat a szovjet illetékesekkel, ragaszkodva ahhoz, hogy a megszálló idegen csapatok teljes és végleges kivonása hazánk területéről 1990. október 23-áig be­fejeződjön. Úgy véljük, hogy a magyar forra­dalom és szabadságharc 34. évfordu­lójáig hátralévő mintegy háromne­gyed év elegendő időt biztosít az ide­gen alakulatok rendezett elvonulásá­hoz. Hisszük, hogy követelésünk mind a magyar nemzet, mind a Szovjet­unió szabadság útját kereső népei­nek érdekeit szolgálja, elősegítheti a katonai tömbök felszámolását, a pusztító fegyverzetek leszerelését, és egyezik a népek barátságának és szolidaritásának a világ minden tá­ján erősödő szellemével. Felhívunk minden magyar állam­polgárt, hogy országunk teljes füg­getlenségének megteremtése érdeké­ben aláírásával támogassa kezdemé­nyezésünket! Nyílt levél a szovjet alakulatokhoz ' Tisztelt Parancsnok Úr! Hazánk népe—országunk utóbbi négy évtizedes történetében először — szabad, demokratikus választá­sok előtt áll. Nekünk, a születő magyar demok­rácia erőinek mindennél fontosabb, hogy a választásokat ne a félelem légköre uralja, és a magyar nép vég­re minden befolyástól mentesen, sza­badon nyilváníthassa ki akaratát. A hazánk területén állomásozó szovjet katonai alakulatok minden gyakorlatozása és nagyobb csapat- mozgása alkalmas lehet az itt élő, évtizedeken keresztül elnyomott em­berekben a félelem felkeltésére. Ezért felhívjuk Ont, hogy a vá­lasztások befejezéséig, 1990. febru­ár, március és április hónapokban mindennemű laktanyán kívüli gya­korlatozást szüneteltessen, és ne ren­deljen el csapatmozdulatokat! Tisztelettel: Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Egyeztető Tanácsa LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT I. osztályú ökölvívó-csapatbajno- ki mérkőzésen (Kiskunfélegyházán): Honvéd SE—Paks 12:16 Vállalkozók bankja Kiskörösön Megválasztották a Kiosz vezető tisztségviselőit A szombaton befejeződött Kiosz-kongresszuson a kisiparosok képviselői meg­választották szakmai érdekvédelmi szervezetük vezető tisztségviselőit. A Kiosz országos elnöke Kurucz Zsigmond budapesti műszerész kisiparos lett. Alelnökei: Juhász József esztergomi kőművesmester, valamint Szabó Tibor budapesti mérlegkészítő kisiparos. Az adminisztratív apparátust Fischer Pál irá­nyítja, akit főtitkárrá neveztek ki. (MTI) (Folytatás az I. oldalról) Stadler Józseffel közösen vállalkozói bankot nyitnak a közeljövőben Akasz­tón vagy Kiskőrösön, 50 millió forin­tos alaptőkével. Egyelőre csak szőlővel és borral kívánnak foglalkozni, s ha az szépen megy, adaptálni lehet majd más termékekre Is mondták az üzlettár­sak. Felvásárló pénzintézetük pedig alapja lehet majd egy igazi vállalkozói , banknak. Amelyben nem „uzsoraka­matra, rövid lejáratra adják majd a kölcsönt”, és amely külföldi hiteleket is felvehetne, alacsony kamattal tovább­adhatna a magánvállalkozóknak, ki­kapcsolva ezzel a láncból a kereskedel­mi bankokat. Az elképzelések szerint 20-30 száza­lék kaniatmentes előleget kap az a kis­termelő, aki szerződést kpt a bankkal, és tulajdoni lappal igazolja, mekkora földterülettel rendelkezik. A teljes ösz- szeget (a szerződésben garantált áron számítva) akkor fizetik ki neki, amikor leadja a termést, illetve a bort. Kérdé­sünkre, hogy hol. fogják a felvá­sárolt szőlőt feldolgozni, esetleg a bort palackozni, azt a választ kaptuk: pon­tosan tudják, hol állnak a térségben üresen a pincék, és hol vannak kibérel­hető palackozók. A környék összes szőlőjét és borát felvásároljuk, ha nem tudjuk eladni és veszítünk rajta, az a mi dolgunk — nyilatkozták a bankalapí­tók. De bíznak benne, hogy Stadler úr tapasztalatával és gyakorlatával, no meg üzlettársa külkereskedelmi jogával élve el tudják adni a Kiskőrös környé­kiek borát. Az értékesítést ősszel kez­dik, a bank irodáit pedig két hónapon belül megnyitják. Úgy látszik, az eddig inkább csak az iparban tevékenykedő vállalkozó bizonyítani szeretné, hogy nemcsak.kazánokat tud eladni és fát behozni, hanem más üzletágban — pél­dául a borkereskedelemben és a bank­szakmában is — boldogul. Majd elvá­lik, mit szólnak ehhez'a helybeli „pro­fik”: az állami, szövetkezeti felvásárlók és a szűkmarkúnak nevezett pénzinté­zetek. M. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom