Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

MA: SAJTÓPOSTA (4. oldal) 1. Még mindig mossák a szennyest Imrehegyen (5. oldal) Hány emberéletet követeltek a magyarországi diktatúrák? (4. oldal) A tagság legyen a tulajdonos Zárszámadás a Vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben Nem csoda, hajó hangulatban zajlott le a Vas­kúti Bácska Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pénteki zárszámadása. Most vizsgázott a tavaly decemberben bevezetett vagyonrészrendszer, mely után a meghatározott osztalékot a gyűlés után vehették fel a tagok. Magoss Sándor elnökhelyettes köszöntötte a je­lenlévőket és megállapította, hogy a 381 tag közül 368-an jöttek el. (Összehasonlításul: a Bácska lét­száma az alkalmazottakkal együtt a tavalyi évben 512 fő volt. A téesz ezenkívül 414 nyugdíjasáról igyekszik gondoskodni.) Dr. Csanádi László elnök az 1989-es év eredmé­nyeiről szólva elégedetten állapította meg, hogy a Bácska gazdálkodása a nehéz gazdasági körülmé­nyek között is szilárdan állta a változó piac roha­mát, 126 millió forintos eredményt produkálva. A 14 önelszámolási egység közül sorrendben a vegyipari, a nyúlvágó és a kiszolgáló ágazat mutat­ta fel a legjobb eredményeket. A termelőszövetke­zet több mint ötvenmillió forintot fordított beru­házásra és ezen felül még tízmilliót az eszközök karbantartására, illetve felújítására. Az elnök a beszámolóban részletesen szólt arról a törekvésről, hogy a tagság legyen a valódi tulaj­donos. A szövetkezeti törvény változása lehetővé teszi, hogy a közös ötven százalékát a tagok tulaj­donába adják. A Bácskában a decemberi közgyű­lés a lehetséges 216 millióból 100 millió forint fel­osztását határozta el, ingyenes vagyonrész formá­jában. Az önálló gazdálkodásra a téesz tagjainak csak kisebbik része lenne képes — munkaeszköz, illetve szakértelem hiányában —, ezért a Bácska megléte a tagok jólétének a garanciája, hangsú­lyozta dr. Csanádi “László, utalva a megyében is kiemelkedő, átlagosan 180 ezer forintos egy főre jutó évi jövedelemre. A hozzászólásokban Geri Péter arról érdeklő­dött, hogy van-e most is olyan szervezet, mely a szövetkezetét „sanyargatja”, Metzinger Péter pe­dig aggodalommal fejtette ki, hogy a különböző pártokban megjelentek olyan eszmék, melyek a közös gazdaságok szétverését célozzák. A válasz szerint a Bácskát régen sem igyekeztek kívülről kormányozni, tekintettel a szilárd gazdálkodásra, a politikai pártoknak pedig nagy, országos kérdé­sekben kell állást foglalni, nem pedig a gazdasági szervezetek .vezetésébe beleszólni. A zárszámadás befejeztével megkérdeztem Schadt István főkönyvelőt, hogy milyen elvek sze­rint képezték a vagyonrészt. — A termelőszövetkezetben töltött minden esz­tendő nyolc pontot jelentett, az utolsó öt év kerese­te pedig ezerforintonként egy-egy pontot. Tehát, ha valaki 30 éve tagja a szövetkezetnek, és évi 120 ezer forint jövedelme volt, akkor az évekért 240, a jövedelemért 600, összesen 840 pontot kapott. Mi­vel egy pont 570 forintot ér, a tag 479 ezer forintnyi vagyonrész tulajdonosa. Ennek húsz százalékát veheti fel osztalék címén. Ez az összeg több mint háromszorosa a tavalyi nyereségrészesedésnek. G. Z. Jelcin VÁLASZTÁSI GYŰLESEK KUNADACS: ERDÉLY VÁROSAIBAN: Tüntetés Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt \ könyvvel, gyertyával a magyar nemzetiségi jogokért — Az FKgP a Kiskunságban és a Duna-melléken élőknek konkrét, reális, egy jobb jövőt ígérő programot kínál. A gyorsan gyarapodó helyi csoportok pedig azt bizonyítják, hogy az érdekeltek hitelesnek találták, meghallották, megértették a nagy múltú párt üzenetét. — A többi között ezt hangsúlyozta Vörös Vince pártelnök tegnap a kisgazdák területi, választási nagygyűlésén, a kunadacsi művelődési házban, a helyi és a környékbeli településekről — tizenegy helységből — érkezett párttagok­nak, illetve az érdeklődőknek. A bevezető gondolatok után dr. Torgyán József pártfőügyész-helyettes lépett a mikrofonhoz. Ő részletesen is elemzett néhány vitapontot a programból. Hangsúlyozta, hogy az FKgP szakértői alaposan átgondol­ták, megtervezték a tradíciókon alapuló, de a jövőnek szóló programot. — Erős választási párt lettünk — mondotta —, amely a földtulajdon mellé gazdálkodást segítő intézkedéseket is ígér, például kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönöket; a mainál gazdagabb kisgépválasztékot. Az újjáéledt Hangya-mozgalom pedig a falusi terménykereskedelem megújí­tására képes. Az ülésen szó volt a szombati budapesti tüntetésről is, amelyet a pártvezetők sikeresnek ítélnek, bár úgy vélték, hogy a sajtó, s különösen a televízió — azért, mert még mindig kommunista kézen van — nem foglalkozott méltó terjedelemben a demonstrációval. A délutáni vitában a legtöbb vélemény a földrendezés problémáját érintette. A találkozón többször is elhangzott a jelszó: Ha összefogunk, március 25-étől végre szabad hazában élhetünk... F. P. J. JÁNOSHALMA, BÁCSALMÁS: Magyar Néppárt — A magyar parasztság történelmi perében, a földkérdésben maguk az érdekeltek legyenek a bírák, a nép feje felett egyetlen párt se döntsön — hangsúlyozta Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára szom­baton Jánoshalmán, majd Bácsalmáson tartQtt előadásában. Kifejtette, hogy ha a Magyar Néppárt az új parlamentben képviselethez jut, akkor olyan törvények megszületéséért küzd, amelyek a helybéli többség szán­déka szerinti helyi döntést teszik lehetővé. A pártharcok kereszttüzébe került földkérdéssel kapcsolatban a Ma­gyar Néppárt véleménye az, hogy mindenekelőtt a tulajdonjogot kell tisztázni, a tulajdoni jogot az 1947 végi állapotoknak megfelelően beje­gyezni. Tulajdonjoghoz kell jutnia annak a szövetkezeti tagságnak is, amelyik a közös vagyonát nem földdel, hanem munkájával gyarapította. Ennek módját, arányát viszont helyben kell eldönteni. A falvakban a falvak lakóinak, a föld tulajdonosainak kell dönteni arról is, hogy a továbbiakban önállóan akarnak-e gazdálkodni vagy — valóban önkén­tes szerveződésben — szövetkezeti formában. A Jánoshalmán és Bácsalmáson tartott, nyilvános fórumokkal meg­kezdődött a 'Magyar Néppárt választási kampánya Bács-Kiskunban. Mindkét összejövetelen részt vett a körzet néppárti képviselőjelöltje, dr. Szoboszlai Attila, aki a kérdésekre válaszolva szólt arról, milyen törvé­nyekért szándékozik küzdeni a vidék felemelkedése érdekében. BUKAREST A Ceausescu-diktatúra nem­zetiségellenes intézkedéseinek felszámolására, az önálló ma­gyar anyanyelvi oktatási háló­zat létrehozására, a kisebbségi jogok biztosítására és védelmé­(Folytatás a 2. oldalon) román stílusú, véres forradalomtól tart A THE SUNDAY TIMES HELYZETJELENTÉSE Borisz Jelcin, az ellentmon­dásos radikális, Gorbacsov el­nök legszigorúbb kritikusa arra figyelmeztet, hogy amennyiben a szovjet kommunista párt nem reformálja meg önmagát elég gyorsan a népi harag levezeté­sére, akkor a Szovjetunióban román stílusú, véres forrada­lom robbanhat ki, a KGB utcai lövöldözését is beleértve — ez­zel a bevezetővel hívja fel a fi­gyelmet első oldalán a The Sun­day Times, négyoldalas szovjet helyzetjelentésére. Ennek kere­tében számol be a lap Andrew Neil főszerkesztő és Peter Mil­lar közép-európai főtudósító Borisz Jelcinnel folytatott be­szélgetéséről. A szovjet ellenzéki politikus kifejtette, hogy véleménye sze­rint a nyugati fővárosokban túlértékelik mind magát Gor- bacsovot, mind az SZKP köz­ponti bizottsági ülésének ered­ményét, a párt monopóliumá­nak megszüntetéséről hozott döntést. Hangoztatta, hogy Gorbacsov, a keményvonalaso­kat békítgetve, túlságosan ke­veset és mindig megkésve halad a reformokkal, ami robbanás- veszélyes a nemzetiségi problé­mák szempontjából is. „A januári gazdasági ered­mények még a nullát sem érik el, mínuszt mutatnak, a stagná­lás brezsnyevi korszakából sem emlékszem ilyen gyatra teljesít­ményre. Meggyőződésem, hogy ha egy-két évvel ezelőtt radiká­lisabban közelítettük volna meg a dolgokat, most sokkal jobb eredményeket mutathat­nánk fel” ■— mondotta Borisz Jelcin. A probléma fő forrását ab­ban látja, hogy nem dolgozták ki a peresztrojka koncepcióját. Gorbacsov sorozatos kompro­misszumai miatt az SZKP öt (Folytatás a 2. oldalon) KOHL: NÉMET FOLDROL CSAK BÉKE INDULHAT KI! A Szovjetunió nem ellenzi a német egység helyreállítását A Szovjetunió, az NSZK és az NDK között nincs nézetkülönb­ség abban, hogy a német nép egységének kérdését maguknak a németeknek kell megoldaniuk, nekik kell eldönteniük, milyen ál­lamformában, milyen határidőn belül, milyen ütemben és milyen feltételekkel valósítják meg ezt az egységet — jelentette ki Mihail Gorbacsov, Helmut Kohl egyetértését bírva, a szombati szovjet— nyugatnémet csúcsszintű munkamegbeszélésen. — Olyan időben élünk — hangoztatta a szovjet vezető —, amikor folyamatosan kapcsolatban kell lennünk egymással. Gor­bacsov egyetértett a nyugatnémet kancellárral, hogy amit meg kell tenni, azt a tavaly júniusi, bonni találkozón aláirt közös nyilatko­zat szellemével és betűjével összhangban kell megtenni. . A találkozóról szombat éjjel kiadott hivatalos közlemény a Gorbacsov—Kohl eszmecserét egyenes, tartalmas párbeszédnek minősítette, amelyen érződött a pillanat felelőssége, és azoknak a határozatoknak a jelentősége, amelyeket hasonló eszmecsere és helyzetelemzés eredményeként meghozhatnak. Á német kérdést a jelenlegi szakaszban csak az összeurópai fejlődés összefüggéseiben, mind a szomszédos országok, mind Eu­rópa és a világ más országai biztonságának és érdekeinek figyelem- bevételével oldhatjuk meg — hangzik a közlemény. Gorbacsov fontosnak tartotta, hogy mind a kelet-, mind a nyugatnémet nép megismerje azt a szovjet álláspontot, amely a német nép kizárólagos ügyének tekinti az egység kérdésében meg­hozandó döntést. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy volt egy háború és egy háború utáni korszak, hátrahagyva a maga öröksé­gét. Most ennek újragondolása folyik. (Folytatás a 2. oldalon) TEOLÓGIAI, HITÉLETI, SZÉPIRODALMI MŰVEK Rendhagyó ese­ménnyel zárult tegnap délelőtt, Kecskeméten, a reformátusok is­tentisztelete. Az összejövetelt lezá­ró zsoltár elhang­zása után Tarr Kálmán, a Refor­mátus Zsinati Iro­da sajtóosztályá­nak vezetője ka­pott szót, hogy a város hívő népé­nek ajánlja az egyházközség új könyvesboltját, amely az eklézsiá­hoz tartozó, szomszédos épü­letben kapott he­lyet. Tarr Kálmán elmondta: az új könyvüzletben a zsinati iroda kiadványai mellett más egyházak könyvkiadóinak publikációit is megtalálhatják a teológiai, hitéleti, szépiro­dalmi művek kedvelői. A bolt helyet ad kecskeméti kiadvá­nyok árusítására is. A tervek szerint hamarosan zenemü­vek kottáit, partitúráit szintén megvásárolhatják Kodály városának lakói, vendégei a Szabadság téri üzletben. Fpj. VÁLLALKOZÓK BANKJA KISKŐRÖSÖN Felvásárolják a környék bi rr r' szóló- es bortermését A Stadler Kft. akasztói telepén ha­lomban áll az a szibériai vörös fenyő, amit a tévénézőn is láthattak nemrég a képernyőn. Egyelőre nem árusitják, mert Kiskőrösön az a hír terjedt el, hogy a fizetséghez mást is mellékelni kell. Ezért Morvái Ferenc és üzlettársa úgy döntöttek, csak akkor kezdenek az értékesítéshez, ha a jelölőcédulák gyűj­tése befejeződött. Morvái kisebb vihart kavart a szibériai fával, de lehet, hogy hasonlót okoz majd — legalábbis Kis­kőrösön és környékén — legújabb üz­leti ötletével is, amit, a változatosság kedvéért, ezúttal nem a tévében, hanem a rádió egyik múlt heti műsorában je­lentett be először. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Új könyvesbolt Kecskeméten tM */

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom