Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 A Magyar Demokrata Fórum programja, III. Környezetvédelem Várhalmi Miklós bajai vállalkozó, szocialista képviselőjelölt Az MDF programjának környezet­védelmi fejezete alapos helyzetfeltárás­ra támaszkodik, tartalmilag átfogó,cél­jaiban megfontolt, de távlatokat szem előtt tartó. A politikai alapelvek között kapott helyet annak rögzítése, hogy az MDF számára a környezetbarát gon­dolkodásmód életszemlélet, politikájá­ban meghatározó a környezeti problé­mák iránti fogékonyság. 1. A környezetvédelmi program kiin­dulása, központi kérdései: — Az emberhez méltó környezet biz­tosítása, és — (miután az ember része a Föld ter­mészeti egységének) a Föld egészének,' különös súllyal pedig a bioszféra, az élő­lények és azok közösségeinek védelme. Ebből vezethető le az MDF elvi állás­pontja: a környezeti értékek megőrzése elsőbbséggel kell, hogy rendelkezzen a hagyományos politikai és gazdasági szempontok kizárólagos érvényesítésé­vel szemben (de ez nem akadályozhatja egy távlatokat is szem előtt tartó gazda­sági rendszer működését.) Gyökeresen más alapállás tehát ez, mint amit az el­múlt 40 évben volt kénytelen követni az ország, s amely szerint a környezetvé­delmi feladatokat „a népgazdaság fejlő­désével és erőforrásaival arányosan kell megvalósítani.” Ismerjük a gyakorlatot: ezek az erő­források rendre akkor merülnek ki, amikor a környezetvédelmi feladatok megoldása került volna sorra. Törekvé­seink szerint nincs jog olyan gazdasági tevékenységhez, amely a természeti erő­forrásokat vagy a környezetet az elvisel­hető mértéken felül venné igénybe. Az MDF (el)ismeri, hogy a környe­zetvédelmi kérdések döntően nem helyi, hanem országos, nagytérségi, sőt globá­lis jelentőségű, összetett problémák. E gondok kezelésében különös figyel­met szentel a Kárpát-medence ökoló­giai egységének, amely Európa egyik legzártabb és ezért legsebezhetőbb régi­ója. A határokon túlterjedő együttmű­ködés alapjai egyfelől (tartós elemként) a szomszéd országok azonos érdekű (nem kis részben magyar) lakossága, másfelől (új elemként) a térségünkben bekövetkezett általános politikaifordu- lat. Szemléleti oldalból az MDF elutasítja a környezetvédelem egyoldalú, tech­nokrata kezelését, ismerve annak gya­korlati következményeit (a veszélyek le­becsülése, áthárítása, mások életének, egészségének, természeti, társadalmi környezetének kockáztatása). Rendkí­vül fontosnak ítéli viszont a környezet­tudomány társadalmi státusának növe­lését. Az MDF számot vet azzal is: napja­ink rövid távra hangolt, elsődlegesen materiális értékrendje mellett ezek az alapelvek nem fogadhatók el általáno­san. Elfogadásukhoz teret kell nyernie, ténylegesen ható értékrenddé kell vál­nia az ökológiai szempontokra érzé­keny, jövöteremtő és nem jövőpusztító, környezetbarát gondolkodásmódnak. A környezet iránti felelősség új meg- világosításba helyezi (a fenti alapelvek elfogadására és érvényesítésére készteti) a külpolitikát, a gazdaságot, az okta­tásügyet és — sajátos módon — a ki­sebbségek kérdéseit. 2. Az MDF kömyezetügyi program­A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP) 1989. január 9-én alakult újjá jogfolytonossági alapbn. Ez azt jelenti, hogy a párt nem ismeri el az 1948-as egyesülést az akkori kommu­nista párttal és jogutódja az 1890-ben alakult Szociáldemokrata Pártnak. Ezzel a rövid ténymegállapítással kezdem cikkemet, melyet egy olyan rendkívül jelentős politikai eseményről írok, mely meghatározó lehet a közel­jövőben Magyarország politikai és gazdasági életére, s amelyet a magyar sajtó ennek ellenére szinte figyelemre sem méltat. 1989. november 24-én, a Szocialista Intemacionálé genfi közgyűlésén a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt is­mét teljes jogú tagja lett a Szocialista Intemacionálénak! A határozatot egy­hangúlag, ellenvélemény nélkül hozta a közgyűlés. Mit jelent ez nekünk, szociáldemok­ratáknak, mit jelent ez az állampolgá­roknak? Mi is az a Szocialista Iijtema- cionálé? Az Intemacionálé egy olyan nemzet­közi politikai szervezet, amely tömöríti a világ 61 országában működő szociál­demokrata, szocialista és munkáspár­tokat. Tehát mindazon politikai párto­kat, amelyek országukban a munká­sok, bérből és fizetésből élő emberek, a legkiszolgáltatottabb néptömegek ér­dekeit védik. Mindeddig teljes sikerrel. jának középpontjába a kedvezőtlen környezeti jelenségeket, problémákat teremtő feltételrendszer megváltoztatá­sát állítja, de nem mond le naponta fel­merülő helyi vagy országos problémák megoldásában való szakmai és politikai részvételről sem. Szándékaink szerint az új alkotmány-' ban egyéni jogként ki kell mondani, hogy mindenkinek joga van az ember­hez méltó környezethez, az élet termé­szeti alapjainak fenntartásához. E jog garanciáihoz tartozik egyrészt az állam kötelezése a környezetgazdálkodás megszervezésére és működtetésére, másrészt két egyéni részvételi jog: 1 —az érintettek véleményének kötele­ző kikérése és indokolt esetben figye­lembevétele az őket érintő környezeti beavatkozás előtt, — az úgynevezett populáris akció (bárki bírósághoz fordulhat a környe­zet védelmében, függetlenül attól, hogy a környezeti beavatkozás hatásai őt ma­gát érintik-e, vagy sem). Az eredményes környezetvédelemhez nélkülözhetetlen még a szabadságjogok érvényesülése, különösen az egyesülési, a sajtó- és' az információszabadság (az utóbbi részeként elérendő, hogy az álla­mi szervek rendelkezésére álló, környe­zetre vonatkozó adatok mindenki szá­mára szabadon hpzzáférhetők legye­nek). 3. Az MDF a környezetgazdálkodás szabályozására alkalmatlannak tartja a mai, csaknem kizárólagos eszközöket (a tiltást és bírságolást). Helyettük köz- gazdasági eszközöket szorgalmaz. Kez­deményezi, hogy — vezessék be a kör­nyezet- és természetvédelmi járadékot, amivel a környezet használatát (károsí­tását) az érdekeltek kompenzálják. A pótolhatatlan értékek nem veszélyez- tethetők! — a környezetvédelmi beruházások kapjanak pénzügyi kedvezményeket (olcsó hitel, leírhatóság az adóalapból). .— a környezetbarát technológiák, áruk és a szolgáltatások részesüljenek adókedvezményben, míg a környezet­szennyezőket magas adókkal szorítsák vissza a használatból. ­4. Az MDF környezetvédelmi kon­cepciója a továbbiakban szakági átte­. kintést ad a megoldandó feladatokról. Ezek részletezése meghaladja ismerteté­sünk tartalmát. Szerkezetével városi programunk közzétételekor ismerked­hetnek majd meg Kecskemét polgárai. 5. A környezetvédelem mai szerveze­te nem tartható fenn. Önálló, a szaktár­cáktól, ágazati érdekektől független, komplex környezetvédelmi minisztéri­um felállítására van szükség, amely ké­pes elérni, hogy a gazdaság fejlődési irá­nyainak kidolgozásakor a környezet­ügyi szempontok meghatározóvá válja­nak. Az MDF különös fontosságot tulaj­donit a helyi, autonóm társadalmi szer­vereteknek a környezetbarát gondolko­dásmód elterjesztésében és az érdekvé­delemben. A környezet- és természetvédelem társadalmi fontosságára tekintettel szükséges és fontos az együttműködés a különféle szervezettségi szintű „zöld” mozgalmakkal. Magyar Demokrata Fórum Kecskemét Városi Szervezete A szociáldemokrácia e nemzetközi szervezete teremtette meg például Nyu- gat-Európában azt a jóléti államot, melyben a demokráciának köszönhe­tően a működőtöké, a piacgazdaság a technikái forradalom kíméletlen köve­telményei érvényesülése mellett sem szorult háttérbe az egyszerű ember, a dolgozó, a munkás és az ő életkörülmé­nyeinek alapvető érdeke. Ez a szociál­demokrata mozgalom szorította rá a tőkést arra, hogy az ő érdeke az is, hogy csak akkor tud világszínvonalon termeltetni, ha minden egyes ember jo­gait tiszteletben tartja, és minden egyes eftibernek megadja a lehetőséget a tisz­tességes munkája általi tisztes anyagi gyarapodásra. Svédország, NSZK, Anglia, Ausztria, Norvégia, Dánia, Franciaország, Spanyolország, Ola­szország, hogy csak a legfontosabba­kat emeljem ki, ahol az Intemacionálé pártjai kormánypártok vagy igen jelen­tős ellenzéki pár (ok, s melyek meghatá­rozóak országuk politikájának s gaz­daságának, így az emberek életének, anyagi körülményeinek alakításában is. Ebbe a szervezetbe lépett vissza a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, s ezzel Európába lépett vissza! Nem gondoljuk, hogy ezzel a tagság­gal s az Intemacionálé segítségével egy csapásra megoldhatjuk országunk gondjait, de azt tudjuk és állítjuk, hogy a szociáldemokrácia hid lehet Európa és hazánk között. A híd egyik pillére adott ezzel a tagsággal. A másikat itt­hon kell megépítenünk. Európa segíte­ni akar országunknak. De csak akkor tud, ha kiépítjük demokratikus intéz­ményrendszerünket, ha rendezzük gaz­dasági káoszunkat. Ha itt tartós politi­kai stabilitás lesz. S tartós stabilitás, egyensúly csak olyan társadalmi rend­szerben lehetséges, mely ideológiáktól mentesen, valódi értékrendszeren ala­Az emberek nem győzik követni az őket sújtó csapásokat: ma az élelmiszerárak szöknek fel, holnap az energia lesz drágább, holnapután a lak­bért, a közlekedési díjakat emelik és vége nincs. Nő a munkanélküliség, fo­kozódik a létbizonytalanság, a szoron­gás, a holnaptól való félelem. A remény fogy. A jogos elkeseredés, a harag, az indulatok szaporodnak. A dolgozók kollektívái, a szakmai ér­dekképviseletek, a Szakszervezetek Koordinációs Tanácsa tiltakoznak, fi­gyelmeztetnek, követelnek. Kijelent­jük: a hatalomból kiszorított, megújuló Magyar Szocialista Munkáspárt nem felelős a mai helyzet kialakulásáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága messzemenően szolidáris azokkal a tiltakozásokkal, amelyek a bérből és fizetésből élő dol­gozói kollektívák, a szakszervezetek, a szövetkezetek, a társadalmi minimum szintjén élő nagyszámú nyugdíjasok, többgyermekes családok a pályakezdő fiatalok és a munkanélküliség gondjai­val küzdők körében az elmúlt napok drasztikus árintézkedéseivel kapcsolat­ban keletkeztek. 1. Az MSZMP KB kijelenti: a jelen­legi kormány nem teljesíti feladatait a társadalommal szemben. 2. Az MSZMP KB figyelmeztet: a dolgozó emberek százezrei türelmük és lehetőségeik határára jutottak. A magyar gazdaság életben tartását célul kitűző gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy a vállalkozást — mint sajátos gazdasági szerveződést — minden egyéb szerveződésnek elébe he­lyezze. Tudomásul kell venni, a vállal­kozások már ma is főszereplői a magyar gazdaságnak és mindannyiunk érdeké­ben még inkább így kell lennie a jövő­ben. A gazdaságpolitika a vállalkozás­központúságot tűzze zászlajára és vegye tudomásul, hogy válságunkból csakis a vállalkozások tömeges térhódítása emelhet ki. Ma a törvényszintű túlszabályozás visszafogását késve, alig követi a ható­sági eljárás újragondolása és az engedé­lyek számának drasztikus csökkentése. Sok, a korábbi szabályozás érvényesíté­sére kialakult „vízfejszervezet” nehezíti a vállalkozások munkáját. Átgondolat­lan, ellentmondó, betarthatatlan, sok­féleképpen értelmezhető jogszabályok tucatjaival bajlódnak a vállalkozók. A Mágyarországon eddig kialakult rendszerek nem a vállalkozót, hanem az „alattvalót” tekintették ideális állam­polgárnak. Az „alattvalók” átnevelése vállalkozókká, vagy vállalkozókat elfo­gadókká több évtizedes feladat. Ennek konkrét lépéseit az oktatásügytől a tör­vényhozásig, a kultúrától a pénzügyi infrastruktúráig számtalan területen kell megtenni. A kormány gazdaságpo­litikája még nem a plurális berendezke­désű társadalom közmegegyezésén ala­pul. Egymással összhangban nem álló, többnyire a pillanatnyi politikai hangu­lat hatására módosított részkoncepciók halmaza. A gazdaság fejlesztéséhez, a megfele­lő gazdaságpolitika kialakításához ál­landó koncepcióra van szükség. A piac- gazdaságokban jól tudják, hogy a gaz­daság dinamizmusát jelentős mérték­ben a kisvállalkozások léte, nagy száma garantálja. Mivel a piaci versenyben a kicsik számos hátránnyal küzdenek, a szektor folyamatos állami támogatás­ban részesül. Ezt a gyakorlatot nálunk i?követni kell. A vállalkozásélénkítő gazdaságpoli­tika nem korlátozza, hanem bátorítja a befektetéseket és a fejlesztéseket. Ehhez szükséges: — A személyi jövedelemadó egysé­ges, 30%-os kulcsának bevezetése. . Az általános forgalmi adó 25%-os kulcsának 17%-ra való leszállítása, egyidejűleg a „0” kulcsos termékek többségének 8%-os kulcs alá sorolása, a vállalkozási nyereségadó kulcsának egységesen 3Q%-ra történő csökkentése. — A ma jórészt adóként funcionáló társadalombiztosítás leválasztása a költségvetésről és egységesen 27%-ra való mérséklése, az ugyancsak vállalko­pulva mindig elsősorban a munkások, az alkalmazottak, a bérből és fizetésből élők érdekeit veszik figyelembe. Csak ez lehet az a rendező elv, mely megha­tározhatja a békés átmenetet. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Intemacionálé-tagsága a nemzet­közi garancia arra, hogy e szerint a rendező elv szerint kíván részt venni a megújulásban, az átalakulásban egy új, demokratikus Magyarország megte­remtésében. Gerencsér Béla 3. Az MSZMP KB óv a mérhetetlen társadalmi, gazdasági, politikai veszte­ségeket okozó összeütközések veszélyé­től. 4. Az MSZMP KB követeli: az érdek- védelmi szervezetek, a dolgozói kollek­tívák közvetlen ellenőrizhessék a terme­lési, munkahelyi folyamatokat, az elosztást! A dolgozói kollektívák és csakis ők alakítsák ki ennek konkrét formáit! 5. Az MSZMP KB tiltakozik a köztu­lajdon magánkézbe történő átjátszása és általános visszaállítása ellen! 6. Az MSZMP KB követeli: kor­mányzati szinten minden országos jelle­gű gazdasági-szociális intézkedés előtt történjen meg az érdekek érdemi és nyil­vános egyeztetése! Követeli: a visszaélé­sek visszaszorítását, a veszteségek és pa­zarlás csökkentését. 7. Az MSZMP KB támogatja a szak- szervezetek ajánlásait a dolgozókra há­ruló terhek elviselhetővé tételére. Java­solja a kormánynak az agrár- és más szövetkezeti képviseletek bevonását is a helyzet rendezésébe. Elegünk van a látszatintézkedések­ből, a manipulációkból. Visszautasítjuk a burkolt és nyílt baloldali és kommu­nista szemléletű dolgozók üldözését. Tisztességesen dolgozni, élni akarunk. Ez vezet ki a jelenlegi válsághelyzetből. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága zói teherként jelentkező nyugdíjjárulék 6%-ra csökkentése. — Az indulás első három évében a beruházások költségként való elismeré­se, az amortizációs kulcsok teljes újra­szabályozása. — Ésszerű vámrendszer bevezetése, amely nem olyan hazai iparágakat véd, melyek nem is léteznek., — A konvertibilitás megteremtése a KGST-kereskedelemben, a piacok (szocialista, tőkés, belföldi) egységessé tétele. HE- A devizamonopólium megszün­tetése. Monopóliumellenes jogi fellépés a nagykereskedelemben, a külkereske­delemben, a bankszférában, a biztosító intézeteknél, a munkaközvetítésben. Szükség van a túlsúlyos központi gazdasági hatalom gyengítésére, a bevé­telekkel és kiadásokkal való szigorú el­számolásra az államháztartás egészéről és az állami vagyonról. Azonnal meg kell kezdeni a helyi önkormányzatok életrehívását és megfelelő önállósággal, pénzalapokkal való ellátását. A tulajdonviszonyok társadalmi konszenzuson alapuló rendezése meg­követeli annak a mai gyakorlatnak a megszüntetését, amely az állami tulaj­dont értékén alul, gyakorlatilag ellen­szolgáltatás és kötelezettségvállalás nél­kül juttatja a vállalkozási és jó gazdai erényeket eddig fel nem mutatott mene­dzserek kezébe! Sürgősen szükség van: — Kockázati tőkét befektető társa­ságokra, sok egymással versenyző teljes jogú bankra, egymással versenyző biz­tositó társaságra, speciális hitelgaran­cia-társaságokra, adó-, jogi, pénzügyi, marketing-tanácsadó szervezetekre. — Vállalkozók számára rendezett tanfolyamokra, oktatási intézmények­re, adatbankokra, bérelhető (vagy meg­vásárolható) műhelyekre, iroda­épületekre stbj. A világon számos példája van az itt felsoroltakhoz hasonló intézmények­nek. Ezekben a konstrukciókban a koc­kázat három pilléren nyugszik: a vállal­kozón, a közvetlen támogatást magára vállaló intézményen és a költségvetésen. A szereplők egymást is ellenőrzik, így a tévedés, a korrupció, a pazarlás na­gyobb valószínűséggel kerülhető el. A magyar társadalom, a dolgozók —ide sorolva a magyar vállalkozókat is — 1990-re elérkeztek tűrőképességük határához. Megújulás nélkül világosan körvonalazható, előre látható a fokozó­dó társadalmi elégedetlenség, az össze­ütközések, sztrájkok számának növeke­dése, a gazdaság teljes szétzilálódása, a rohamos lecsúszás, majd a fizetőképte­lenség bejelentése után a gazdaság teljes szétesése. A hazánkat fenyegető meg­rázkódtatás elkerülése érdekében ha­laszthatatlan feladat a gazdasági és tár­sadalmi mozgások más pályára történő átállítása, a közreadott gondolatok je­gyében. Én a Szocialista Párt képviselőjelölt­jeként és a Vállalkozók Országos Szö­vetsége elnökségi- tagjaként ezekért küzdők. Hiszem, hogy a szorgalmáról ismert magyar nép munkájának értel­me lesz! jj§ Úgy tűnik, a lakosság körében egyre erősebben jelentkezik az igény, hogy a választások után történjen valamiféle személyes felelősségre vonás azok vo­natkozásában, akik tevékenységükkel hozzájárultak a jelenlegi csődtömeg lét­rejöttéhez. Nincs ezen különösebb cso­dálkoznivaló, hiszen míg egyik oldalon tömeges méretűvé válik az elszegénye­dés, a másik oldalon a volt állampárti vezetők részben kiemelt nyugdíjat él­veznek, részben zavartalanul mentik át hatalmukat. A kiváltságok rendszere ma még át­láthatatlan. Lassan-lassan fény derül az ún. „Czinege-jelenségre”, ám tudjuk, sejtjük, nemcsak a volt honvédelmi mi­niszter személyéhez fűződnek ilyen visz- szaélések. Nem egyedül volt. Ä követ­hetetlen kiváltságrendszer átszőtte a he­lyi viszonyokat is. Ki ne tudná, hogy a volt (jelenlegi) helyi vezetők jó részének is kijárt a Marx téri tanácsi bérlakás (hozzá bérgarázs). Pedig ismerjük a sok-sok lakásügyi jogszabályt; a tanácsi bérlakásokat elvileg olyan sokgyerme­kes rászorulóknak építették, akiknek anyagi helyzetük miatt egyszerűen esé­lyük sem lett volna OTP-lakást vásárol­ni. Persze ez csak kis szelete a tortának. Mára már közhellyé vált. a rendszer volt elhibázott, a „szocialista” beren­dezkedés a hibás. Csakhogy ezt a rend­szert emberek működtették évtizedeken keresztül. Konkrét személyek döntöt­tek a hitelek felvételéről, a presztízsbe­ruházásokról stb. * A Szabad Demokraták Szövetségé­nek álláspontja ebben a kérdésben is egyértelmű. Mi tényleges demokráciát akarunk. így természetes, hogy meg­győződésünk szerint beosztásra, pozíci­óra váló tekintet nélkül büntetőjogi fe­lelősségre kell vonni mindazokat, akik a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cse­lekményeket követtek el. Mert ne felejt­sük: lopni, csalni, hatalommal visszaél­ni néhány évvel ezelőtt is büntetendő volt. Ehhez persze pártoktól független, elfogulatlan bűnüldözési és igazságügyi szervezetre van szükség. Ez persze nem jelenthet leszámolást. Bemutatkozik a A Szabadság Párt 1946. március 15- én alakult meg abból a 21 képviselőből, akiket a Kisgazdapárt kommunista kö­vetelésre kizárt tagjai sorából. Az SZP megalakulásakor elnökéül dr. Sulyok Dezsőt, két társelnökéül pedig Nagy Vincét és Vásáry Józsefet választotta meg. Ezzel az SZP az első ellenzéki párttá vált Magyarországon 1945 után. Az SZP óriási erőfeszítéssel próbálta megakadályozni a kommunista hata­lomátvételt. Egy helyi választáson (Szegeden) több szavazatot kapott, mint a — Kisgazda Párt, Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt és Kommunis­ta Párt — négy koalíciós párt együttvé­ve. Ez az óriási siker és világra szóló győzelem pecsételte meg sorsát az SZP- nek, vezetőinek és tagjainak: Az SZP napilapját, a Holnapot 11 napi megjelenés után betiltották. Majd az úgynevezett hírhedt „Sulyok­törvénnyel” lehetetlenné tették magá­nak az SZP-nek a működését is. Sulyok Dezsőnek és a néhány szabadságpárti képviselőnek a letartóztatás előtt sike­rült nyugatra szöknie és emigrációba vonulnia. Sulyok Dezső európai tar­tózkodás után az Egyesült Államok­ban telepedett le és ott is halt meg 1965. május 17-én. Az itthon maradt SZP-tagok aktívan vettek részt az 1956. október 23-án ki­tört forradalomban és szabadságharc­ban, harcoltak.tagjai a Korvin közben, a Széna téren, részt vettek vidéki har­cokban is. A forradalom és szabadság- harc elbukása után sokan börtönbe ke­rültek, mások emigrációba kényszerül­tek. Sulyok Dezső még életében szövet­ségre lépett a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség tagjaival és közösen hozták létre az SZP külföldi szervezetét, az „Október-23. Mozgal­mat”, mivel az USA-ban külföldi párt nem működhet. így a párt szelleme to­vább tudott élni. Ezt a pártot hozták haza az emigrá­cióból Sulyok Dezső munkatársai 1989. július 12-én, a Jurta Színházban megtartott magyarországi zászlóbon­tásra. Ettől az időponttól szerveződött Tisztelt Honfitársunk! Az Ön pártunkra adott szavazata, ajánlása, támogatása lehetőséget bizto­sít a megújulásra, a békés, szabad Ma­gyarország megteremtésére! Magyar Szocialista Párt Megyei Szervezete A törvényesség követelményeinek ma­ximális betartásával kell az ilyen ügye­ket a szakembereknek kivizsgálniuk. A volt politikai vezetők nagyobb ré­szét valószínűleg nem büntetőjogi, ha­nem etikai, politikai felelősség terheli. Meggyőződésünk szerint ezeket a sze­mélyeket a nyilvánosság előtt meg kell nevezni. Ez egyrészről erkölcsi elégtételt szolgáltat az emberek felé, másrészt megakadályozza, hogy ezek a volt veze­tők a jövőben politikai döntéshozó funkciókban maradhassanak. Végezetül vüágosan látnunk kell, hogy a volt vezetők közül is vannak olyanok, akik tisztességesen tették dol­gukat, a lehetőségekhez képest becsü­lettel igyekeztek helyt állni. Nekik nem lehet félnivalójuk. Ezért is ellenzünk bármiféle általánosítást, bélistázást, bo­szorkányüldözést. Befejezésül egy félreértést célszerű eloszlatni. Amikor felelősségről beszé­lünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy egyes vezetőkről lehet csak szó, nem az apparátusok beosztott tagjairól. A gé­pezet egyszerű „fogaskerekeit” nem ter­helheti felelősség. így pl. a tanácsi appa­rátus egyszerű tagjaira, szakembereire, a beosztott rendőrökre rendszerváltás után is szüksége van a társadalomnak. Őszintén hisszük, el kell végre jönni annak a korszaknak, amikor a miniszté­riumok, tanácsok, ügyészi szervek és más hivatalok élén a legjobb szakembe­reknek kell állniuk. Kizárólag a szak­mai alkalmasság dönthet. Ebben nem játszhat szerepet a különféle párttagsági könyvecskék léte vagy keltezési dátu­ma. Záruljon le egyszer s mindenkorra ez a gyakorlat! Elég volt belőle az elmúlt negyven év alatt! Mert legyünk tisztában vele: a de­mokrácia arra is alkalmas, hogy a hata­lomban helyet-foglalók mindig szem előtt legyenek, állandó kontroll alatt álljanak. Ez pedig igencsak megnehezíti a hatalommal való visszaélést. így reményeink szerint szárnyak nél­kül a „czinegék” sem röpködhetnek! Szabad Demokraták Szövetségének Kecskeméti Szervezete Szabadság Párt az SZP, melyet 1990. január 3-án a Budapesti Cégbíróság' 824. sorszám alatt bejegyzett a magyarországi hiva­talos pártok közé. Az SZP részletes története Sulyok Dezső, az SZP alapitó elnöke Két éj­szaka nappal nélkül című munkájában 1 részletesen megtalálható. Ez a könyv németül jelent meg Svájcban, magyar nyelvű kiadása folyamatban van. A könyvből részleteket az SZP köz­ponti lapja, a Magyar Holnap 1990. évi 1— 2. száma közöl. A lapot a képvise­lőjelöltjeinknél, a megbízólevéllel ellá­tott, „ajánlási szelvényt” gyűjtő akti­vistáinknál lehet kérni, valamint a párt választási irodájában: Katona József tér 8. 1. em. 18. (Telefon: 22-322/21-es mellék.) Dr. Balázs Vilmos, az SZP Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke Szabadság Párt-hírek Hóka Mihály, az SZP ügyvivője (aki jelenleg az USA-ban él) 1990. február 2- án 16 órakor a Szőlőfürt fogadóban tájékoztatót tartott árról, hogy az USA-ban hatalmas mennyiségű tőke gyülemiett fel — részben emigráns Ma­gyaroknál —, melyet szívesen hozná­nak Magyarországra. A tájékoztatóra meghívták a Vállal­kozók Pártjának és egy üzemnek a kép­viselőjét, valamint több kisvállalkozót. Hóka úr elmondta, hogy főleg a ma­gyarországi kis- és középvállalkozá­sokban szeretnének részt venni tőkével és technológiával. Az itt képződött nyereségből magyar (mezőgazdasági és ipari) termékeket kívánnak kiszállítani az USA-ba, mivel Bush elnök látogatá­sa óta a megzőgazdasági termékek vámmentesek, az egyéb termékekre 5 évre szóló, vámkedvezmény vonatko­zik. Konkrét tárgyalásokat folytatott „farmer"-gazdaságban szükséges esz­közök (mezőgazdasági kisgépek, fejő­gépek stb.) forgalmazására, amerikai • —magyar vegyes vállalat alapításáról a Dél-alföldi Állattenyésztő A. G. veze­tőivel. Szociáldemokrácia napjainkban Az MSZMP felhívása MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT A vállalkozás a kilábalás kulcsa! Várhalmi Miklós bajai képviselőjelöltünk gondolataiból Elszámolás? Leszámolás? Ahogy a szabaddemokraták látják 9 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom