Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
2 • PETjŐFI NÉPE • 1990. február 7. Petr Pithart az új cseh kormányfő Petr Pithart ismert ellenzéki személyiséget, a Charta 77 egyik aláíróját nevezte ki kedden a cseh parlament elnöksége a lemondott Frantisek Pitra kommunista párti kormányfő helyére. Pithart negyvenkilenc éves, eredeti képzettségét tekintve jogász, 1970-ig a prágai Károly Egyetem jogi karán volt tanársegéd. A Prágai Tavasz idején a Literární Noviny című tekintélyes irodalmi lap szerkesztője. A Prágai Tavasz elfojtása után Pithartot eltávolítják az egyetemről, először egy vízgazdálkodási vállalat munkása, majd, miután aláírta a Charta 77-et, kertészként dolgozott. Az elmúlt hónapokban a Polgári Fórum szóvivője volt. A Szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnokságának közleménye A Szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnoksága az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához. „Azzal, az egyes lapokban megjelent állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint február 1-jével a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok három hónapos hadgyakorlatot kezdtek, a Szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnoksága az alábbiakat közli: Az említett értesülések tévesek. A szovjet csapatok részvételével jelenleg semmfiféle hadgyakorlatot nem tartanak, és a következő három hónapban nem is terveznek hadgyakorlatokat. A kiképzőbázisokon tartózkodó katonai egységek a kiképzési terveknek megfelelő szokásos gyakorlatokat hajtják végre.” (MTI) Új alkotmánytervezet Jugoszláviában A jugoszláv vezetés olyan új alkotmánytervezetet dolgozott ki, amely lehetővé teszi a többpártrendszert, és hivatalosan is eltörli a kommunista párt 45 éve fennálló hatalmi monopóliumát—jelentette kedden az AP amerikai hírügynökség Sztipe Suvamak, a kollektív államfői testület tagjának belgrádi sajtóértekezletéről beszámolva. Suvar szerint az új alkotmány pontosan szabályozni fogja azt is, hogy milyen eljárás keretében léphet ki valamely jugoszláviai tagköztársaság a föderációból. A nyolctagú államelnökség alkotmánytervezetéről e hónap 14-én kezdi meg a vitát a szövetségi parlament - mondta Suvar, és hozzátette: azt egyelőre senki sem tudná megmondani, hogy mikorra várható a törvényhozási elfogadás. Czinegét ötvenhatos érdemei tartották á posztján Forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, január 31-ével 1 százalékkal leértékelte a forintot; kedden újabb átlagosan 2 százalékos leértékelés történt a Magyar Nemzeti Bank J által jegyzett legfontosabb valutákhoz viszonyítva. A hírrel kapcsolatban Baár Józsefné, az MNB árfolyampolitikai osztályvezetője elmondotta az MTI-nek, hogy a leértékelések korrekciónak számítanak, és nem haladják meg azt a mértéket, amelyet az MNB saját hatáskörében megtehet. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a liberalizált magyar gazdaságpolitikában rugalmas szabályozórendszer érvényesül, ebben megengedett az árak, bérek folyamatos „mozgása”. Ennek a rugalmas szabályozórendszernek részeként az árfolyamot, a piaci körülmények függvényében, változtatják. A liberalizált piacgazdaságban nemcsak a forint leértékelése, hanem annak felértékelése is elképzelhető. Erre az elmúlt év nyarának végén volt példa, amikor is, több lépcsőben, másfél százalékkal felértékelték a forintot. A piacgazdaság térnyerésével az MNB monetáris politikájában tovább erősödik az árfolyam-politika szerepe. Baár józsefné elmondotta, hogy az MNB-nek 1989 januárjától lehetősége van' — saját hatáskörében — 5 százalékig le-, illetve felértékelni a magyar nemzeti valutát. A mostam leértékelések együttesen sem haladják túl ezt a mértéket. Hozzátette még: a magyar export jelentős hányada dollárelszámolású; jelenleg a dollár gyengül a nemzetközi pénzpiacokon, s ennek a magyar exportra gyakorolt kedvezőtlen hatását csökkenti a forint leértékelései (MTI) (Folytatás á 1. oldalról) ám 56-os magatartása, helytállása — egyesek megítélése szerint — elegendő alapot teremtett 25 évnyi miniszterségéhez. Egyebek,között ez az eset, valamint a pártban tapasztalható morális fellazulás és a Kádár János körül kialakult spiclirendszer vezetett oda >~ mondotta Marosán György —, hogy 1962-ben lemondott tisztségeiről. Az idős politikus hangoztatta: Czinege nem született korruptnak, a körülmények tették azzá, s ez hasonlóképpen volt a többi szocialista országban is. Marosán György kifogásolta, hogy a könyv több helyen is foglalkozik személyével. Véleménye szerint a leírt jelenetek hamisak, hazugságokat tartalmaznak. Azért döntött mégis úgy, hogy eljön a vizsgálóbizottság elé, mert elejét akarta venni a rosszízű találgatásoknak. Végül — bár erről senki sem kérdezte — szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy összes vagyona egy háromszobás lakás. A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgálóbizottság. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő megjegyezte: ha csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni. Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés parancsnoksága meg volt vele elégedve. A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről kölcsönként felvett milliár- dokat itt herdálták volna el. Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is. Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal korábban eldöntötték, és ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban:— ’68 augusztus elején — adta be a derekát, burkolt moszkvai fenyegetés hatására. Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta: a hadsereg költségvetésének felhasználásáról; fejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést „vigyenek” a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy — igaz, ezt közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső — elmarasztalta a minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként „belefért” az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül konkrét összegeket is előírt volna. Trombitás Dezső feltárta: 1965—66 táján jelezte Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során — megítélése szerint — mind öntel- tebb, szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba.emberré vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették, semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatött 23 esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám hogy valóban igy volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni. A következő meghallgatott, Beregi István ezredes,' a HM területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. Jó példaként említette a veszprémi erdőgazdaságot, amely az elmúlt évben több mint 100 millió forintos nyereséget hozott a népgazdaságnak. Az ország összes erdőgazdaságai közül a veszprémi volt a második legeredményesebb. Az ilyen jól gazdálkodó erdészeteket kár megbolygatni:— mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor várható a honvédséghez tartozó erdő- gazdaságok visszaadása ismét állami kezelésbe. Mindazonáltal nem zárta ki, hogy a kisebb erdőgazdaságok kezelői joga hamarosan ismét visszaszáll az államra, a hadsereg létszámának csökkentésével, illetve a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonásával összefüggésben. Czinege Lajos viselt dolgait illetően szólt arról, hogy az ex- miniszternek átalakított szovjet dzsipje volt, közepén forgó üléssel, a tetőn a fegyver megtámasztására szolgáló támlával. A gépkocsiról való vadászatot egyébként etikátlannak minősítette az ezredes. (MTI) NDK-BELPOUT1KA A március 18-ai választások előtt A vizsgálati fogságban levő egykori NSZEP-vezetők védőügyvédjei a védenceik ellen folyamatban levő ügyészi vizsgálat felfüggesztését kérték a Népi Kamarától, arra hivatkozva, hogy az NDk-ban jelenleg nincsenek meg a feltételei a „tisztességes bírósági tárgyalásnak”. Az ügyvédek szerint a megszakított vizsgálatot csak azután szabadna folytatni, hogy a szabad és titkos választások nyomán megalakult az új összetételű parlament, és ezzel megteremtődtek a feltételei a jogállamiságot tükröző eljárásnak. A 16 védőügyvéd úgy látja, hogy a „főbűnösök” ügyében vizsgálatot folytató bűnügyi szakértők és államügyészek „erős fizikai és pszichikai nyomás” alatt állnak. Leninista—trockista párttal gyarapodott a március 18-án a választók elé álló pártok köre. A német Spartacus Munkáspárt (SpartakisLArbeiterpartei Deutschlands — SAD) színrelépésének célja, hogy „mozgósítsa a munkásosztályt a dolgozók államának kiárusítása ellen”. A mindkét német államban szervezkedő párt a tanácshatalom megvalósításáért küzd, mert nézete szerint csak a munkás- és katonatanácsok képesek megakadályozni a kapitalizmus restaurációját az NDK-ban”. A SAD követelései között szerepel a fasiszta veszély csírájában való elfojtása, az NDK és a Szovjetunió megvédése, az 1917. októberi forradalom vívmányainak az egész emberiségre való kiterjesztése „nemzetközi proletárforradalmak” révén. Megkezdődik a kiürült szovjet laktanyák hasznosítása A napokban megkezdik annak a mintegy 7 milliárd forint értékű 15 objektumnak a hasznosítását, melyet 1989-ben ürítettek ki a szovjet hadsereg katqnái. Erről aMinjsztertanács hétfői kabinetülésén döntöttek —jelentette be Lackó László belügyminiszter-helyettes keddi sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is, hogy a helyi és a tárcaközi érdekegyeztetés következtében húzódott el hosszú hónapokig a hasznosítások ügye. A helyi tanácsok ugyanis, „történelmi örökségüknek” tekintve a területeket, térítésmentesen tartottak igényt a kiürült objektumokra. Másfelől, az épületek eddigi kezelőjétől, a HM-től, tavaly a költségvetés 1,3 milliárd forintot vont el; s a HM vezetése azért is minél nagyobb megváltási összegre szeretett volna szert tenni. A kabinet végül is elfogadta a BM javaslatát, s ennek megfelelően közel 1,2 milliárd forint értékű objektum (épület, ingatlan, lakóház stb.) kezelői jogát a helyi tanácsok kapják meg, míg a fennmaradó részt értékesítik. Az épületek, objektumok állaga változó, de többségében erősen leromlott minőségű. Mintegy 450 lakás is található a most tanácsi kezelésbe kerülő épületekben, bár ezek között számos igazából csak a besorolás alapján nevezhető lakásnak, annyira rossz állapotban van. Lackó László külön kiemelte a kormánydöntésnek azt a részét, amely szerint abban az esetben, ha a helyi tanácsok eladnák a most megkapott létesítményt, akkor a befolyt összegnek csak egyharmada maradna náluk. Az eladási ár egyharmadát a költségvetésnek kell befizetniük, a maradék egyharmad részt pedig központilag kezelve, a hasonló típusú ingatlanok hasznosítására kívánják fordítani. A lakások közül néhányat a Határőrségnek és a Vám- és Pénzügyőrségnek adnak át, gondolva arra is, hogy a Határőrségnél rövidesen hivatásos dolgozókkal váltják fel a sorállományt. A belügyminiszter-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy 1990-ben várhatóan felgyorsul a szovjet csapatok kivonása hazánkból, és ismét nagyszámú ingatlan szabadul fel. A jövőben már a kivonással egyidejűleg vizsgálni kívánják a hasznosítás lehetőségeit. (MTI) Sajtótájékoztató a Határőrség Országos Parancsnokságán ■ (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország Európa „országújának” közepénél helyezkedik el, amit bizonyít, hogy 1970-ben 10, a múlt évben 92 millió ember kelt át határainkon vasúton, repülőgépen, személygépkocsival, illetve hajón. Az igények kielégítéséhez — ezt évek óta mondják — már hivatásos határőrök kellenek, a jelenlegi, sorkatonai szolgálatot teljesítő határőrök egyre nehezebben tudják megoldani a feladatot az ország 72 határátkelőhelyén. Ha ehhez hozzászámítjuk az 5 év múlva megrendezendő világkiállítást, egyértelművé válik, hogy kell a .határőrizeti törvény, amely meghatározza a határőrség és a lakosság jogait, a határrendet. Az országos parancsnok elmondta, hogy a határőrség jelenlegi létszáma 22 ezer fő, ebből 3 ezer hivatásos, főleg tiszt, 1600 polgári alkalmazott. 1995- ig, amikorra szeretnék a hivatásos állománnyal történő határőrizetet és forgalomellenőrzést megteremteni, a létszám 9 ezer főre csökken, ebből 5 ezer hivatásos, főleg tiszthelyettes és tiszt, 1600 polgári alkalmazott lesz; és csupán 2500 sorkatona teljesít majd szolgálatot. A létszámcsökkentéssel együtt a jelenlegi 180 őrs 70-75-re csökken. A megyében a kiskunhalasi kerületparancsnokság, az őrsök és a forgalomellenőrző pontok 1995. március 1-jéig térnek át a hivatásos határőrizetre. Lapunk kérdésére a tábornok elmondta, hogy a forgalomellenőrző pontok korszerű technológiával való ellátására ebben az évben nem jut pénz, de 1992-re — ekkor vezetik be az Európa Utlevelet—a nyugati határokon, illetve a légi kikötőkben már számítógép ellenőrzi ezt a kódos útlevelet. A kerületparancsnokságok megmaradnak, s az őrsök is, de amíg az őrsökön 10-15 tiszthelyettes teljesít hivatásos járőrszolgálatot, addig a kerületparancsnokság létszáma erősen csökken. A feleslegessé vált épületeket értékesítik. Gémes Gábor VATIKÁNI DELEGÁCIÓ ÉRKEZIK HAZÁNKBA Helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat VATJKÁNVÁROS • A Vatikán és Magyarország hamarosan helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat — jelentették be a Vatikánban kedden. Agostino Casaroli bíboros-államtitkárt e célból szerdán várják Budapestre, ahol az okmányok aláírása pénteken várható. A bíborost többek között Francesco Colasuonno érsek, pápai nuncius is elkíséri ötnaposra tervezett magyarországi útján — közölte Joaquin Navarro szóvivő. A vatikáni küldöttség programja során Esztergomban részt vesz egy Mindszenty- emlékünnepségcn, majd a bíboros vasárnap a Szent István-bazilikában misét celebrál. Ezen a vallásszabadság helyreállításáért mond köszönetét. A diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról születő egyezmény az 1964 óta fennálló részleges konkordátumot váltja fel, amely a Vatikán és Magyarország között a püspöki kinevezéseket és egyéb egyházi ügyeket rendezte. Lengyelország után — amellyel a múlt év júliusában született meg az egyezség — Magyarország lesz a második a Varsói Szerződés országai közül, amellyel a Szentszék helyreálb'tja diplomáciai kapcsolatait. „ Hazánk már az idén az Európa Tanács tagja lehet Catherine Lalumiére magyarországi tárgyalásai Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára — aki két napig tartózkodott Magyarországon — kedden elsőként Hőm Gyula külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A megbeszéléseken áttekintették a hazánk és az Európa Tanács között kialakult együttműködés eddigi helyzetét. Horn Gyula kifejtette; a magyar kormány elégedett, hogy meghívását elfogadva az Európa Tanács elküldi képviselőit a márciusi választásokra. Catherine Lalumiére elmondotta, hogy az Európa Tanács legfontosabb politikai frakcióiból válogatták össze a Magyarországra érkező küldöttség tagjait. A magyar külügyminiszter részletesen ismertette, hogy milyen nemzetközi konvenciókhoz kíván Magyarország csatlakozni. Megemlítette a többi között az európai építészeti és régészeti örökség megőrzésével foglalkozó egyezményt, a sportrendezvényeken megjelenő erőszak elleni konvenciót. Horn Gyula felajánlotta, hogy amennyiben az Európa Tanács igényli, Magyarország részt vesz a regionális és kisebbségi nyelvek chartája tervezetének kidolgozásában. A tárgyaláson Szó volt Magyarországnak az Európa Tanácshoz történő csatlakozási kérelméről is. Ezzel kapcsolatban a főtitkárasszony kifejtette: a parlamenti közgyűlés már kijelölte a raportöröket, vagyis azokat, akik elkészítik a fórum számára a csatlakozáshoz szükséges jelentéseket. Ok hamarosan Magyarországra látogatnak, hogy megvizsgálják a csatlakozás jogi és más aspektusait. Az egész procedúra — tehát hogy Magyarország az Európa Tanács rendes tagjává válhasson — valószínűleg egy évet vesz igénybe, így hazánk felvétele minden bizonnyal már az idén megtörténhet.. Végezetül Catherine Lalumiére kifejtette, hogy az Európa Tatíács független fórumává kíván válnia nemzeti kisebbségeknek. Nem lehet a nemzeti kisebbségek helyzetét az országok kizárólagos belügyének tekinteni. Az idő e téren kevés, meg kell találni a nemzeti kisebbségi ügyek kezelésének legjobb formáit, különben robbanások következhetnek be Európában. Horn Gyula felajánlotta: a magyar szakértők készek együttműködni ebben a kérdésben az Európa Tanáccsal. A hibás gazdálkodást nem jutalmazzák (Folytatás az 1. oldalról) részesült orvosoknak 4500 forint, plusz 500 forint többletmunkadíj-kiegészí- tést ajánl. Azoknak az orvosoknak, akik már megkapták az eddigi lépcsőkben a béremelést, most csak a többlet- munkadíj-kiegészítés jár. Az egyéb egyetemi végzettségűeknél szintén 4500 forintos a keretösszeg. A főiskolai végzettségű szakdolgozók jelentős része tavaly 2600 forintot kapott, most az összeget javasolják 3 ezer forintig kiegészíteni. A főiskolai végzettségű egyéb szakdolgozók (gyógytornászok, főnővérek), a tavalyi 2000 forint emelés kiegészítésére most ezer forintot kaphatnak. Az úgynevezett III. munkaköri csoportba tartozók nagy része tavaly részesült bérfejlesztésben, a „kimaradt” 422 dolgozónak most a központilag ajánlott 2 ezer forint megadását javasolják. A szakdolgozók körében a többletmunka végzésére „orvosonként” 31 szakdolgozó arányában 230 forint/fő a lebontható keretösszeg. A tavaly júliusi megyei koncepció alapján rendezett munkaköri csoportok bérmaradványát —1 az akkori javaslatoknak megfelelően — a gazdasági— műszaki területen dolgozók teljes körére javasolják felhasználni. Ez a megyei egészségügyi osztály számításai szerint 2400 forintos fizetésemelést jelenthet. A társadalombiztosítás által nem finanszírozott (a tanácsok által fenntartott) egészségügyi intézményekben dolgozó orvosok és egyéb egyetemi "végzettségűek bérfejlesztésére 4500 forintos emelés a javaslat. A főiskolai végzettséggel rendelkezők (tavaly részesültek bérrendezésben) most csak 400 forintos bérkiegészítést kaphatnak, a védőnőkhöz hasonlóan. Ä főiskolát nem végzett, eddig béremelésben nem részesültek keretösszege kétezer forint. Az ágazat orvosaira és szakdolgozóira a többletmunkavégzés bértöbbletére nincs fedezet, ezért az egészségügyi osztály átcsoportosítás engedélyezését kérte a minisztérium főosztályától. A IV., V. munkaköri csoport részére csak azon keretösszeg felosztására tehetnek javaslatot, amelyet az előző bér- fejlesztési lépcsőkben már rendeztek, ennek felosztásával a IV., V. munkakö1 ri csoport valamennyi dolgozójára vetítve 350 forint/fő keretösszeget tudnak csak javasolni, illetve biztosítani. A szociális feladatokat ellátó ágazatban az orvosok béremelése 4500 forint (részmunkaidőben annak arányában). Az 500 forint többletmunkadíj is így arányosul. Egyetemi végzettségűek bérrendezése 4500 forint, főiskolát végzett szakdolgozóké 3000, tavalyi bérfejlesztésből nem részesült szakdolgozóknak most 2 ezer forint emelést adhatnak, valamint többletmunka végzésére 230 forint/fő többletet orvosonként 3 szakdolgozóra vetítve. AIV., V. munkaköri csoportok bér- fejlesztésére 670 forint/fő a javaslat. A központi ajáplásban utalnak arra, hogy a mostani központi lépcsőből kimaradt gazdasági-műszaki dolgozók bérfejlesztése a jövő évre marad. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Megyei Szövetsége ennek okán memorandumot intézett a Szövetségi Tanácshoz, hogy a gazdaságiműszaki dolgozók bérrendezésének halaszthatatlan volta miatt azt még ebben az évben tegyék lehetővé, illetve a szociális ágazatban dolgozók bérezési hátrányainak behozásához keressenek lehetőséget. A bérrendezési koncepció III. lépcsőjének intézményi megvalósításához e javaslatot adtuk a fentiekben közre. Az állami és gazdasági vezetőknek — természetesen a szakszervezet béralkutárgyalásainak' függvényében — lehetőségük van módosításra. Arra viszont nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogya javaslattól való nagyarányú eltérésből származó anomáliák feloldásához nem követhető gyakorlat, hogy a hibás gazdálkodást a minisztériumtól közvetlenül kapott pluszpénzekkel .jutalmazzák”. Áz efféle manőver nemcsak a megye egészségügyi dolgozóinak érdekeit sérti, hanem veszélyezteti az egészség- ügyi reform sikerességét is. jy. jy> S 7 Át