Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

MA: ÜZENJÜK (4. oldal) A bruttó adósság 20,7 milliárd dollár (5. oldal) Pártfogó az Andrássy út 60.-ból (4. oldal) Dicstelen > jövő előtt j a kamatadó? j (S. oldal) ÉLEZŐDŐ BELSŐ FESZÜLTSÉGEK Az SZKP KB ülése előtt Hétfőn ül össze az SZKP Köz­ponti Bizottsága, hogy a tervek sze­rint megvitassa a párt ősszel meg­rendezendő XXVIII. kongresszusá­nak állásfoglalás-tervezetét. Az ülést évtizedek óta nem tapasztalt felfokozott érdeklődés, rendkívül aktív politikai közélet, mindinkább éleződő feszültségek, komoly gon­dok —és mindezekből fakadóan — sokirányú találgatások előzik meg. Az ország legnyomasztóbb gond­ja a rossz gazdasági helyzet, az egy­re romló közellátás, ami érthetően csökkenti a jelenlegi vezetés iránti bizalmat, legyenek ánnak meghir­detett céljai bármennyire vonzóak is. Sokan már az ország közeli szét­eséséről beszélnek a lángban álló Kaukázus és a békésen forrongó Baltikum eseményeit követve. Nagy aggodalmat keltett a párt­vezetés bizonyos köreiben a Litván Kommunista Párt önállóvá válása, kiszakadása az SZKP-ból. A vilni- usi lépés mindenképpen sürgetővé tette az SZKP egész felépítésének felülvizsgálatát, szervezetének és működési rendjének átalakítását, korszerűsítését. A litvániai lépés nyomán Mihail Gorbacsov a hely­színen igyekezett tisztázni a helyze­tet. Az a fáradozása, hogy a Braza- uskas vezette Litván KP-t visszave­zesse az SZKP-ba, eredménytelen maradt. Kárpótlás csak az lehet számára, hogy a köztársaságban, ahol de facto többpártrendszer léte­zik, az önállósulás olyan roppant mértékben megnövelte a Litván KP népszerűségét, hogy _ ma biztosra veszik elsöprő győzelmét a közelgő köztársasági és helyhatósági válasz­tásokon. A litván közhangulatra meghatározó hatást gyakorló Saju- dis-mozgalom vezetői közül na­gyon sokan léptek be a párt sorai­ba. A hatalmas országban több he­lyütt a tagság, az alapszervezetek nyomására sorra mondtak le fel­sőbb szintű pártszervek vezetői, például Tyumenyben, Volgográd- ban, Csemyigovban. Másutt érez­hetően megnőtt az átalakulással szembeni konzervatív ellengőz. Mindezek a körülmények moz- gósítólag hatottak az SZKP radiká­lis reformok mellett elkötelezett tagjaira. Január közepén Moszkvá­ban megalakították a párton belüli demokratikus platformot, amely­nek vezető , személyiségei között olyanok találhatók, mint a népi küldöttek közül Jurij Afanaszjev történész és Gavriil Popov közgaz­dász, és közéjük tartozik a moszk­vai pártfőiskola rektora is. (Folytatás a 2. oldalon) KIMARADNAK AZ ERŐSZAKOS „JÁTÉKBÓL” — ÁLLÁSPONTOK CÍMERÜGYBEN A Hazafias Választási Koalíció elnöke Kecskeméten Kibővített ülést tartott szombaton a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a Hazafias Választási Koalíció képviselőjelöltjei is, a megye tíz egyéni választókerületéből. Dr. Asztalos László, a Hazafias Választási Koalíció elnöke ismertette a testülettel a koalíció választási céljait, szándékait. Egyebek között elmond­ta: a koalíció azért jött létre — mindössze tizenhárom taggal —, hogy a március 25-ei választásokon a pártoktól teljesen független — pártonkívüli — képviselőket juttasson a parlamentbé, ily módon erősítve az országszer­te, különösen pedig a vidéken nagy tömegbázist maga mögött tudó nép­frontmozgalmat. A koalíció jelöltjei országszerte olyan emberek, akik a stabilizációs stratégia elkötelezettjei, s nem lesznek hajlandók semmiféle pártérdek kiszolgálására. Felelőtlenek azok, hangsúlyozta a továbbiakban, akik úgy vélik, nem érdekes, hogy a majdani új kormány esetleg két-három hónap múlva megbukik. Ugyanis tudni kell, kormányválság idején stagnál az államigaz­gatási munka, s ez bénítóan hat az egész társadalmi-gazdasági életre. Dr. Asztalos László szerint ilyen állapotot ez az ország már nem bírna elviselni. A koalíció elhatározott szándéka, hogy nem megy bele semmiféle durva választási .játékba”, erőszakkal nem kívánja meggyőzni, sem pedig lejárat­ni ellenfeleit. Programjukat március 15-én hozzák majd nyilvánosságra, s azt valaki vagy támogatja vagy nem. Azt sem titkolják, hogy a koalíció elsősorban olyan választópolgárokat kíván megnyerni jelöltjeinek a támo­gatására, akik istenigazán nem szeretnek politizálni, gyűlésekre járkálni, hanem inkább dolgozni szeretnek, kora reggeltől késő estig. Az elnök e rétegek megnyeréséhez kérte a népfront — mint a koalícióba tömörült legnagyobb szervezet — támogatását Bács-Kiskun megyében is. Az előadás után véleménycsere alakult ki és kérdésekre válaszolt dr. Asztalos László, aki véleményt kért a jelenlévőktől az ország címerének | ügyében is. Ezt azért tette, mert—mint mondotta — Budapesten népfront­körökben nagy ellenállás tapasztalható a koalíció által javasolt koronás címer ellen. A felszólalók a koronás címer mellett foglaltak állást, mond­ván, az nem a királyságot, hanem a magyar államiságot jelképezi. Végül dr. Bognár Lajosné megyei népfronttitkár a mozgalom független munkatársi létszámának csökkentéséről számolt be a bizottságnak. R. M. HÁLAÁDO MEGEMLEKEZES A BS-BEN Tőkés Lászlót Debrecenben díszdoktorrá avatták Feltámadás címmel' magyar—ro­mán kulturális gálaestet rendeztek szombaton este a Budapest Sport- csarnokban.' A rendezvény díszven­dége, Tőkés László temesvári lelkész hálaadó megemlékezést tartott a ro­mánok és magyarok által egyaránt régen várt, ám megrázó decemberi romániai események hősei tiszteleté­re. Több mint ötezrenidősek és fiatalok egyaránt — foglaltak helyet a magyar és román zászlóval díszített csarnok padsoraiban. „Isten hozott Magyarországon! — Magam is igyekeztem” :— hang­zott el az üdvözlés, amelyet a jelenlé­vők felállva, szűnni nem akaró taps­sal fogadtak. Chrudinák Alajos a magyar nemzet nevében köszöntötte a 24 év után ismét Magyarország földjére Tépett lelkipásztort. Tőkés László szerint a román nép sem re­mélte, hogy ily megrázóan, ám forra­dalmian földjén is bekövetkezik a változás. A határok nem jelentettek akadályt, a közös európai megújulás elhatott Románia földjére is, s az or­szág magyarsága együtt örvendhet a román nemzettel —-hangsúlyozta, hozzátéve: Európa támogatása, szoli­daritása, a magyar nép önzetlen lel­kesedése segítette népeink megbéké­lésének beteljesedését. Ezt követően kulturális műsor kö­vetkezett, amelyben neves magyar és román művészek léptek fel. E prog­ram részeként került sor a hálaadásra, (Folytatás a 2. oldalon) FILMSZEMLE 1990 Dokumentumok múltról s jelenről A tavalyi esztendő termését összegző 22 magyar film­szemle első meglepetése — a filmgyártás gazdasági gond­jait ismerve a minden korábbinál nagyobb s több doku­mentummunkából álló választék. A Budapest Kongresz- szusi Központ három vetítőtermében február 2-ától 9-éig 46 egészestés alkotás várja a mozgókép hazai és külföldi szakembereit: az alkotókat, kritikusokat, és forgalmazó­kat. A szépszámú, a többi között a Balázs Béla stúdióban készült videóra is komponált rövidfilmek ugyancsak sza­porítják a rendkívüli választékot. Az egy hetes rendezvénysorozat párhuzamos vetítésein összesen 16 játékfilmet mutatnak be a közönségnek. A munkák milyenségét illetően tippelni idén még kevésbé lehetséges, ugyanis réndkívül sok az ismeretlen név, a korábbiaknál jóval több az elsőfilmes alkotó, ami azt is jelenti, hogy ezúttal is csak kivételként vannak jelen a hazai filmművészet reprezentáns alkotóinak mozidarab­jai. A nyitó díszelőadás nézői Elek Judit Tutajosok című munkáját láthatták, a legelső nap programja is tükrözte a munkák műfaji megoszlását: tíz produkcióból mind­össze három volt játékfilm. A most harmadik filmjével közönség elé lépő Tímár Péter, Mikó István és Garas Dezső alakításaira építette Hagyjátok Robinsont című vígjátékát. Nem csak az első nap, de a szemle egyik legkellemesebb játékfilmes meglepetése az ugyancsak el­sőfilmes Monory Nagy M. András alkotása. A társszer­zők viszont annál ismertebbek: a forgatókönyvet Bere- ményi Géza írta, főszereplője Eperjes Károly, zeneszerző pedig: Másik János és Szemző Tibor. A dokumentumalkotások hasonlóképpen sokszínűnek mutatkoztak. Más-más módszerrel és mértékben sikerült az aktualitásokon túlemelkednie Dúló Károly az öngyil­kosság egyéni és társadalmi motivációi és Paulus Alajos az erdélyi menekültek sorsát középpontba állító produk­cióinak. Tényi István Fénykép a tanítványoknak című munkájának főszereplői: Balázs Béla életének utolsó, méltánytalan mellőzöttségben töltött évei, a barátok, alkotótársak, tanítványok, a többi között Makk Károly, Kovács András — visszaemlékezései sok új izgalmas irodalom és filmtörténeti információval egészíti ki a ne­ves költő és esztéta portréját, miközben betekintést nyúj­tanak a negyvenes évek végi demokratikus filmművészet első ellentmondásos esztendeibe. A vasárnapi program­ban a legnagyobb érdeklődés két dokumentumfilmnek: Gulyás Gyula és Gulyás János Málenkij robot és Schiffer Pál: Engesztelő című produkciójának szólt. K. J. Viták a PB-gá/.palack .kiirül A PÁRTOK TALÁLKAHELYE IS LEHETNE Kecskemét értékes könyvtára AZ MDF AZ MSZP-RŐL ÉS AZ MSZMP-RÖL Volt, van és lesz egy könyvtár. Az alábbiakban bemutatandó bib­liotéka Kecskeméten, az Ady Endre utcában található, mégpedig a haj­dani Magyar Szocialista Munkás­párt Oktatási Igazgatósága épületé­ben. ,Az oktatási igazgatóság már megszűnt. A könyvtár pedig maradt. Szerencsére, hiszen igen-igen értékes gyűjtemény alakult ki az elsősorban társadalomtudományokkal foglal­kozó szakkönyvtárban. Vétek lenne ezt az értéket elherdálni. Nem is ez történt. Korábban már-már elviselhetetlen körülmények között dolgoztak a könyvtárosok. Mindössze harminc­hat négyzetméteren sorakoztak a ki­adványok, és persze a helyben olva­sást, a kutatómunkát is. összezsúfo­lódva lehetett végezni. Okos döntés volt, hogy bővíteni kell a könyvtárat, pontosabban egy új épületszámyban kell helyet találniuk. Es tavaly októ­berre elkészült az egykori oktatási- igazgatóság épületéhez „csatolt” szárny, a tágas, modem könyvtár és a földszinti nyelvi labor. Hajói meg­gondoljuk, Kecskeméten itt építettek először olyan bibliotékát, amit ere­detileg is annak szántak, nem kellett tehát korábban más funkciót szolgá­ló épületekbe beköltözni, ott pedig átalakítgatni a belső teret. Szóval: épült egy kényelmes és szép könyv­tár. Háromszáz négyzetméteren le­hetett „osztozkodni”. (Hja kérem, az a korábbi 36 négyzetméter!) Tágas a kölcsönzőtér, az olvasóterem. A fo­lyóirat-olvasó polcain mintegy száz­húszféle újság található meg és rápil­lanthatunk az új könyvekre is. A tet­szetős bútorzattal ellátott biblioté­kába nemrégen költöztek át, érthető tehát, hogy még mindig van rendezni való. De máris megállapítható: az Ady utcai könyvtárban kényelmesen lehet válogatni, olvasgatni. Nincs tö­megnyomor, mint a város többi könyves intézményében. Mintegy ötvenezer kötet található a harminc éve szervezett gyűjte­ményben. Igaz, a könyvtár a pártis­kola oktatási keretei között műkö­dött, de az elődök, mindig is arra törekedtek, hogy széles látókörrel válogassák ki a polcokra kerülő könyveket. A hajdani esti egyetem igazgatója, Pozsgay Imre maga is gondot fordított a gyűjtésre. Sok ér­tékes, háború előtti kiadvány került a könyvtárba, melyekhez ma már nem lehetne hozzájutni. Megvannak az ötvenes-hatvanas években megje­lent kötetek, dokumentumok is, hi. szén ezt a könyvtárat elkerülte a se­lejtezés. És ennek ebben az esetben csak örülni lehet. Egyébként elsősor­ban társadalomtudományi szak­könyvek lelhetők fel az állomány­ban. Gyűjtik a filozófiával, a vallás- (Folytatás a 2. oldalon.) Nincs koalíció! Az MDF jelöltjei az új parla­mentben nem pártérdekeket kí­vánnak képviselni, hanem a né- ■ pet és a nemzetet szolgálják majd — hozta nyilvánosságra a fórum elnöksége. Nyilatko­zatukban leszögezik: politikai ellenfelüknek tekintik az MSZP, MSZMP és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek, cso­portosulások jelöltjeit. A velük és pártjaikkal való koalíciótól, a választások előtt és után is a leghatározottabban elzárkóz­nak. Január 19-ei lapszámunkban a Disputa a jobb ellátásért címmel rövid tudósítás jelent meg, amely­ben beszámoltunk egy, a megyei tanácson a jobb gázellátás érdeké- ’ ben megtartott egyeztető megbeszé­lésről. Az azóta is érkező tiltakozó telefonok, levelek áradata bizonyít­ja, hogy igen sokan másként ítélik meg a gázügyet, mint ahogy azt a tanácskozáson részt vevő illetéke­sek látják. Ezért megkértük Dömö­tör Tibort, a Bács-Kiskun Megyei Tanács iparnkereskedelmi osztá­lyának főtanácsosát — az értekez­let egyik fő szervezőjét —, válaszol­jon a valószínűleg szélesebb közvé­leményt is érdeklő felvetésekre. Először is arra kértünk magyaráza­tot, miért kellett összehívni az egyeztető megbeszélést? — Azért, mert Magyarországon , hozzávetőlegesen évi 300 ezer ton­nányi propán-butángáz-töhő kapa­citás van és ez a közeljövőben nem bővíthető. Országosan ebből nem is adódik különösebb gond, de a dél­alföldi megyékben, a téli csúcs- időszakban gyakran hiány keletke­zik. A háztartások mellett ugyanis itt a hazai átlagnál többen használ­ják a PB-gázt fóliasátrak, ólak fűté­sére és gépjárművek hajtóanyaga­ként. Különösen ez utóbbit szeret­nénk visszaszorítani. — Sokak számára épp itt van a bökkenő. Önök az egyeztetőn is megfogalmazták, hogy vissza akar­ják szorítani a gáznak gépkocsiból való alkalmazását, akár az ellenőr­zések, a büntetések szigorításával is. Azok az emberek, akik nem tart­ják be a törvényt (tudniilik, hogy csak kommunális célokra alkal­mazható a PB-gáz), azok nem járul­nak hozzá sem, az útalaphoz, sem a kötelező biztosításhoz, ami bele van építve a benzin árába. Tehát a törvény megszegése mellett — ilyen szempontból — ők a többiek (a benzinnel közlekedők) terhére au­tóznak. — Hallottam, olvastam olyan ér­velést, hogy a gázos üzemmód kör­nyezetbarát. Nem véletlen, hogy Debrecenben gépkocsik tucatja köz­lekedik igy, legálisan. — Pontosítsunk! Azok a jármü­vek nem PB-, hanem sűrített föld­gázzal járnak, ráadásai korlátozott számban és kísérleti jelleggel- De meggyőződésem, hogy nem a kör­nyezetvédelmi. szempontok moz­gatják ez esetben a tamáskodókat. Sokkal inkább az ár az, ami miatt a gázüzem mellett tőrnek lándzsát ' Ugyanis számításaink szerint igy hatodába-hetedébe kerül az üzem­anyag. Ez tehát a lényeg és nem a környezetvédelem. Mert ha azt annyira a szívükön viselnék, hozzá­juthatnának ólommentes benzinhez is. Igaz, ez egyelőre még drága ... —- Térjünk vissza ismét a bünteté­sekre. Számtalan levélíró és telefo­náló felvetette, hogy sok településen rendőrök és más befolyásos szemé­lyek közlekednek probán-buum gáz­zal. Őket persze senki sem ellenőrzi, bünteti ezért. Mi a biztosíték arra, hogy ilyen helyzetben mindenkire vonatkozóim érvényt tudnak szerez­ni a rendelkezéseknek?' — Hozzánk is eljutottak ilyen jelzések. Éppen ezért még a tanács­kozás előtt levelet irtunk á megyei rendőrkapitányság közlekedési alosztályának, valamint a megyei rendőrkapitánynak, amelyben kér­tük: ellenőrzéseikkel járuljanak hozzá, hogy ne lehessen autó­üzemanyagként PB-gázt használni. Büntessék meg az előírások meg­szegőit, mégpedig olyan mérték­ben, ami valóban visszatartja az érintetteket ettől. Ugyanakkor fel­kértük a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot is, hogy szakembereik a közúti ellenőrzéseik során segítsenek kiszűrni a gázüzé- mű gépkocsikat is. Úgy hiszem, ez­zel már közelebb kerültünk a meg­oldáshoz.- .jT2- Még csak közelebb kerültünk ? Miért, ön szerint mi lenne a teljes megoldás? r jtyr- Az, hogy a gázszolgáltatónak legyen érdeke annyi PB-gázpalac- kot tölteni, amennyire kereslet mu­tatkozik. Azok, akik ézt az energia- hordozót kommunális célokra használják, kapjanak szociális tá­mogatást, annyin hogy áremelés esetén is elviselhető összegért jut­hassanak hozzá a gázhoz. Alakít­sunk ki olyan árakat, hogy az em­bereknek ne érje meg házilagosan belebarkácsolni az autókba a PB- palackokat — mondta befejezésül Dömötör Tibor. Gaál Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom