Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

(Folytatás az 1. oldalról) ga. Mint mondotta: Magyarországon a német, a szlovák, a román és a délszláv nemzeti kisebbség jelentős számban és szervezett közösségekbe tömörülve él. Kulcsár Kálmán arról is tájékoz­tatta a plénumot. hogy a Magyar Iz­raeliták Országos Képviselete nem­csak az etnikai azonosságot érző zsi­dóközösség nevében kért képviseletet az Országgyűlésben, hanem a magu­kat egyházként, vallásként definiáló zsidóság nevében is, és ez egybeesik más egyházak hasonló javaslataival. Á kormány foglalkozott ezzel a kér­déssel, ám végül úgy döntött: nem lenne helyes, ha az egyházak a nem­zeti kisebbségekhez hasonló képvise­lethez jutnának a parlamentben. A kormánynak továbbra is az a véleménye —: mondta —, hogy a nemzeti kisebbségek politikai jogait komplex rendszerben kell biztosítani, illetőleg az alkotmány elkészítésekor újból meg kell fontolni a második kamara bevezetésének lehetőségét is. A kétkamarás parlamenti rendszer kidolgozása már megkezdődött, ám a megvalósítása természetesen már az új Országgyűlésre, illetve kormányra vár. Végül a miniszter javasolta, hogy az alkotmányt érintő összes módosí­tást egy törvénybe, egységes szerke­zetbe foglalják. Tizenhét képviselő felszólalása után Az elnöklő Fodor István lezárta a törvényjavaslat általános vitáját, s határozathozatal következett. A képviselők úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bo­csátják. Elsőként Bánify György (Buda­pest, 4. vk.) kért szót, aki elmondta, hogy szerinte a jogszabályban a hor- vát, a német, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén nemzetiségűeket, valamint a magukat nemzetiségiek­nek valló cigányokat, illetve a zsidó­ságnak azon tagjait, akik nemzetiség­nek kívánják nyilváníttatni magukat, tekintsék kisebbségeknek. A képvise­lő szerint a magyarországi zsidóság­nak lehetővé kell tenni, hogy válasz- szón. Nagy Gyula (országos lista) evan­gélikus püspök véleménye szerint a pártok képviseletében mandátumot szerző egyházi személyiségek jelenléte az Országgyűlésben hasznos, de ez nem jelenti maguknak az egyházak­nak a jelenlétét a törvényhozásban. Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) azt indítványozta, hogy az Ország­gyűlés alakuló ülését követő 30 na­pon belül a kisebbségek képviseleté­ről azok érdekképviseleti szervei tájé­koztassák a parlamentet. Amennyi­ben ezek több személyt is megjelöl­nek, közülük az Országgyűlés titkos szavazással válasszon. Mivel a részletes vitában többen nem kívántak hozzászólni, az elnök lezárta a vitát, s szünetet rendelt el. Ez alatt a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság véleményezte á vitá­ban elhangzott módosító javaslato­kat. Ezekről azonban csak szerdán reg­gel határoznak, mivel az alkotmány módosítására vonatkozó további két törvényjavaslat vitája után — az ott elhangzottak alapján — a jogi bizott­ság egységés szerkezetbe foglalja azo­kat. Kovács Mátyás, a honvédelmi bi­zottság előadója kijelentette: a bizott­ság — Sebők János Veszprém megyei képviselő felvetésére — egyhangúlag azt javasolja, hogy a Magyar Nép­hadsereg nevét változtassák' Magyar Honvédségre. A törvénytervezethez senki nem je­lentkezett hozzászólásra. (Döntés te­hát erről is szerdán várható.) Hogyan válasszunk köztársasági elnököt? . Ezután a köztársasági elnök köz­vetlen választására vonatkozó, ugyancsak alkotmánymódosítást igénylő törvényjavaslatot vették sor­ra, amelyet az indítványozó, Király Zoltán (Csongrád m. S. vk.) terjesz1- tett elő. Kifejtette: bizonyosra vehe­tő, hogy az új parlamentben többpár­ti, törékeny koalíciójú, erős ellenzéki frakciók ellensúlyával küzdő kor­mány fog működni. E labilis kor­mányzás ellensúlya lehet a nép által hitelesített köztársasági elnök. Ellen­kező esetben az elnök nem igazán ÁPRILIS l-JÉTŐL CSALÁDI PÓTLÉK ALANYI JOGON ff tudja a semleges hatalmi erőt képvi­selni az alkotmányos kormányzás vé­delmében. Az államfő politikai presz­tízsét és társadalmi legitimációját nö­veli, hogy hatalma közvetlenül a nép­től ered. Jogköre — a jogszabályok alapján — gyenge, nem kell attól tar­tani, hogy azt túl erőssé tenné a köz­vetlen választás. Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) az általános vitában leszögez­te: nem ért egyet Király Zoltán javas­latával. A jelenlegi parlament műkö­désének utolsó periódusában ne te­remtsen kész helyzetet a választások utáni, valószínűleg teljesen más ösz- szetételben létrejövő Országgyűlés­nek. Hámori Csaba (országos lista) a maga és a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja nevében támo­gatta Király Zoltán indítványát és érvelését is. Mint mondotta: önálló módosító javaslata pusztán technoló­giájában különbözik az indítvány előteijesztőjétől, így a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság feladata lesz eldönteni: melyik változatot tartja célszerűbbnek. E témához még ötén szóltak hozzá. A családi pótlékról Az elnöklő Fodor István bejelen­tette, hogy a határozathozatalra eb­ben a kérdésben is csak az ülésszak második napján kerül sor, csakúgy, mint a másik két alkotmánymódosító javaslat esetében. Ezt követően a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át a képviselők. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter legfontosabb változta­tásnak azt tartotta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a családi pótlék a jövőben — a szándékok szerint —- nem társadalombiztosítási ellátás lesz, s folyósításának előfeltétele nem a szülők munkaviszonya lesz. A gye­reknevelés költségeihez az állam a gyermeket nevelőnek a gyermek léte jogán folyósítja a támogatást. A csa­ládi pótlék teljes körűvé tétele az esélyegyenlőséget szolgálja, megte­remti e fontos szociális jog gyakorlá­sának államilag, törvényben garan­tált feltételeit, s erősíti a gyermekek jogának nemzetközileg elismert ga­ranciáit is. A miniszter arról is szólt: a jogo­sultság meghatározásánál alapvető szempontnak tekintették, hogy a ma­gyar állampolgárok teljes körére, va­lamint a magyar állampolgárokkal csaknem azonos jogállású nem ma­gyar állampolgárokra is teijedjen ki ez a jogosultság. Csehák Judit beje­lentette: a Minisztertanács előző napi ülésén hozzájárult, hogy a rokkantsá­gi járadékot kapók is hozzájuthassa­nak a családi pótlékhoz. Új vonása a törvényjavaslatnak, hogy a jogosult­ság alanyának azt tekintik, aki a ház­tartásában neveli a gyermeket, s ha a gyermeket intézetben nevelik, akkor az intézet válik a családi pótlékra jo­gosulttá. Végül elmondta, hogy a számítá­sok szerint a családi pótlék alanyi jogon történő juttatása 80-90 ezer gyerekkel növeli a jogosultak körét. Ennek költségkihatása — április eleji bevezetéssel számolva — az idén va­lamivel több mint egymilliárd forint. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) a szociális és egészség- ügyi bizottság képviseletében felhívta a figyelmet arra, hogy a családi pót­lék reálértékének megőrzésére prog­ramot kell kidolgozni. A bizottság semmiféle jogot sértő korlátozást nem fogadott el. A családi pótlék a gyermek létének és megélhetésének biztosítéka kell hogy legyen. Az elnök ezután bejelentette, hogy két képviselő módosító indítványt tett, ezért a törvényjavaslatot általá­nos, majd részletes vitára bocsátja. Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.) felszólalásában utalt arra, hogy sok szülő elhanyagolja a gyermeke nevelését, ezért mielőbb meg kell erő­síteni a gyámhatóságok szerepét, csakúgy, mint a gyermekvédő, gyer­meknevelő intézetekét. A bizottság által jóváhagyott kép- yiselői indítványokkal kiegészítve ál­talánosságban és részleteiben — 229 egyetértő, 10 ellenző és 25 tartózkodó szavazattal — elfogadta az Ország- gyűlés a törvényjavaslatot. Az oktatási törvény módosítása Aiz ülésszak következő napirendi pontjaként a képviselők áttértek az • A kormányzópárt? Az ellenzék? Parlamenti fotók: Walter Péter oktatási törvény módosítására tett javaslat tárgyalására, melynek elő­adója Glatz Ferenc művelődési mi­niszter volt. A tárca vezetője elöljáró­ban hangsúlyozta: a most beteijesz- tett módosító törvényjavaslat a szep­temberi tanév új szellemben való kez­déséhez szükséges változtatásokat tartalmazza. A társadalmi, politikai változások mellett az alkotmány mó­dosításából is adódott feladat. Alta­PARLAMENTI JEGYZET ÚJSÁGOK, ÚJSÁGÍRÓK Tegnap, a szokottnál korábban érkeztünk meg a Parlamentbe. Az ülésszak kezdőnapján ugyanis csak tízkor kezdenek a képviselők, a következőkben azon­ban kilenckor. Mi már fél 10 előtt ott voltunk, és próbáltunk értesüléseket szerezni. így ahhoz az asztal­hoz mentünk, ahol a képviselők átveszik újságjaikat — óriási halmokban szoktak volt itt magasodni a kü­lönféle lapok (a Petőfi Népét a tudósítók személyesen kézbesítik a Bács-Kiskun megyeieknek) —, ám tegnap egyetlen lap sem volt a nagy asztalon. Ellenben a folyo­só ablak felőli oldalán csinos rendőrnők kínáltak új szolgálati szabályzatot az érkezőknek. Hm. Szóval az utolsó ülésszakra már nincs újság. Érdekes. Egyben jellemző. Már-már el is készült egy jegyzet, amikor a parlamenti személyzet megjelent a lapkötegekkel. Ju­tott még a Magyar Narancsból is (a Fidesz lapja) a honatyáknak, és később az űjságírópáholyban is meg­jelent egy fideszes fiatalember. Megadta a módját a parlamentben megkövetelt öltözködésnek (lásd hétköz­napi elegancia: nyakkendő, zakó stb.) mert frakkot öltött és betétes cipőt húzott CSOPORTKÉP — MÚLTTAL A fotósok köréből származó—tehát abszolút hiteles — információ szerint egyes megyék képviselői úgyne­vezett csoportképek készítésére szövetkeznek. Többfé­le beállításban — ülésteremben, folyosón, kupolacsar­nokban — kérik a fotót. Talán az lesz az aláírása: csoportkép — múlttal. RÉGI VAGY ÚJ RANG? sát, ami egyrészt azt jelenti, hogy ma már ez nem fontos, másrészt azonban — szigorúan csak elvi alapról — ettől a jogintézmény még életben van. (Talán egy háromperces eljárást mégis megért volna az eltörlés — de ezt inkább csak a karzatról pusmogták). Dr. Tóth Antal megyei rendőrfőkapitány hozzá akart szól­ni, és felkészült. Mit akart mondani? Azt, hogy ugyan a rossz emlékű 1957. évi 66. sz. tvr.-t el kell törölni, ez azonban nem jelenti azt, hogy fontos állami pozíciót betöltő vezetők ne legyenek feddhetetlenek. Legyenek, mert hiszen a világon mindenütt követelmény, hogy a politikusok erkölcsileg maximálisan tiszták legyenek. (Az egyik amerikai elnökjelölt visszalépésre kénysze­rült, amikor kiderült titkos viszonya). A politikai meg­győződés miatt azonban senkit se érhessen hátrányos megkülönböztetés — ez a megyei rendőrfőnök vélemé­nye, KAMATADÓ VÉG? Fodor megbízott elnök külön is hangsúlyozta: talán nem annyira indokolt napirendre tűzni a kamatadót (azazhogy eltörlését). Ugyebár az Alkormánybírósá- gon a kamatadó föl van jelentve (MSZDP) március­ban nyilvános bírósági tárgyalás dönt jogszerűségéről, és hát kormányszervek se igen támogatják, hogy tárgyalásba legyen hozva. A parlament, amely decem­berben még megszavazta a kamatadót, fittyet hányt az elnöki intésre. 200 igen, 86 nem és 47 tartózkodó szavazattal az ügyet meg kell tárgyalni. Ez pedig előrevetíti a döntést is: a kamatadó dicstelen véget ér. EzU érdemli. Sebők János képviselő javaslatára az Országgyűlés megtárgyalja az 1956-os népfölkelés után rangjuktól megfosztott katonák rehabilitálását. Szakértők majd­nem biztosra veszik, hogy a T. Ház visszaadja a rendfo­kozatot a hajdani katonáknak, noha ez újabb gondokat okozhat. Nevezetesen: egy akkori hadnagyból mára minimum alezredes lehetne (lehetett volna)—azaz: egy döntés lehet, hogy többet foglal magában? FEDDHETETLENSÉG Az Országgyűlés nem tartotta indokoltnak a feddhe­tetlenség sokat bírált jogintézményének mogtárgyalá­KÍNAI TAVASZ Kínai újságíró-kollégák is inteijúznak az ülésszakon. A Magyar Hírlap munkatársnője segíti őket. Kérdem tőle: melyik laptól jöttek. „China Spring” — Kínai Tavasz — kapom a választ, meg mellé a kommentárt: a kérdésekből ítélve alighanem egy emigráns lap mun­katársai, akik — ez derül ki szavaikból — Amerikából jöttek. Ez kérem az igazi talány: mi az ötdög érdekes­séget lel egy emigráns kínai újság a magyar legbelpoü- tikább belpolitikában? Ballai József • Az ellenzék? A kormányzópárt? lános elvárás, hogy az állami oktatás politikailag pártsemleges legyen, ezért ki kell iktatni a régi oktatási törvényből mindazokat a részeket, amelyek szocialista vagy egyoldalú pártpolitikai, ideológiai nevelési cél­kitűzésekre vonatkoznak. A javasolt módosítások nyomán a tárca fel kívánja adni az állam iskola- alapítási monopóliumát. Ez a kérdés a társadalmat rendkívül erősen fog­lalkoztatja nemcsak az egyházi isko­lák, hanem a magániskolák, magán- egyetemek kapcsán is. A miniszter kiemelte: a törvény- módosítás lépést tesz az alternatív közoktatás irányába, annak kimon­dásával, miszerint a középiskolákban folyhat 8 osztályos oktatás. Vissza­utasította azokat a, sajtóban megje­lent, vádakat, hogy a tárca a 8 osztá­lyos vagy másként elitgimnáziumot kívánná preferálni. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban egyetlen lényeges pon­ton, mégpedig az egyetemi autonó­mia növelésére javasol változtatást a törvénymódosítás. Ezt követően Fehér Tibor, a kultu­rális bizottság előadója kapta meg a szót, s ismertette a bizottság állásfog­lalását. Úgy találták: most valóban nem időszerű nagyobb távlatokban gondolkodó tervezetet készíteni, s he­lyes, hogy csak a legszükségesebb módosításokat indítványozza a tör­vényjavaslat. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi törvényt a ké­sőbbiekben három — a közoktatás­sal, a felsőoktatással és a tudomá­nyos kutatással foglalkozó — tör­vénynek kell majd felváltania. Egyes bizottsági tagok támadták a tanköte­lezettségi kornak az 1985-ös oktatási törvény szerint történt megfogalma­zását. A 16 éves életkori határ számos — elsősorban szakmunkásképző — intézetet hoz lehetetlen helyzetbe. En­nek oka, hogy sok 15-16 éves fiatal nem tud, illetve nem is akar az iskolai képzésbe bekapcsolódni. Tevékeny­ségük morálisan rombolja az iskolai nevelő-oktató munkát, fékezi a tö­rekvőket. E szabályozás fenntartása évenként több ezer fiatalt kényszerít iskolába. A képviselők szerint úgy kellene a jövőben a tankötelezettségi kort meghatározni, hogy az a 8. osz­tály befejezéséig, de legkésőbb a gye­rek 16. életévéig tartson. A bizottság tagjai üdvözölték a speciális szakiskolák fogalmi megha­tározásának bővítését is, ugyanis ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a gyenge képességű fiatalok is képzett­séget szerezzenek alacsonyabban kvalifikált munkakörök betöltésére. Egyetértő vélemény, de ugyanak­kor aggodalom is elhangzott a magániskolák létesítésével összefüg­gésben. Többen félnek attól, hogy ér­vényesülni fog a legjobb pedagóguso­kat elszivó hatás, s az sem megnyug­tató, hogy elitiskolák, elitrétegek ala­kulhatnak ki. Nehezen képzelhetők el garanciák arra, hogy a tehetséges, de szerény anyagi helyzetű fiatalok is be­juthatnak ilyen iskolákba, tehetségük kibontakoztatására. Mindent egybevetve a bizottság el­fogadta a törvénymódosító javasla­tot, s az Országgyűlésnek is elfoga­dásra ajánlotta azt. Nem sokkal este hat óra előtt véget ért az Országgyűlés februári üléssza­kának első munkanapja. A képvise­lők szerdán 9 órától az alkotmány­módosító törvényjavaslatok feletti szavazással folytatják munkájukat. Döntenek többek között arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza meg, vagy ez ügyben népsza­vazást tartsanak. Ugyancsak szerdán határoznak a képviselők a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési kép­viseletéről szóló törvényjavaslatról, valamint a Magyar Néphadsereg ne­vének Magyar Honvédségre történő megváltoztatásáról. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom