Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

1990. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A Magyar Demokrata Fórum programja V. EGÉSZSÉGÜGY: Az egészségügy stratégiai kérdés, mert csak egészséges népnek lehet jövője. A Magyar De­mokrata Fórum az egészségügy re­formját csak akkor tartja megvalósít­hatónak, ha ezt az ország társadalmi, gazdasági, politikai rendszerének gyö­keres átalakítása biztosítja. Az egész­séghez való jog minden ember alanyi joga. E jog emberhez méltó gyakorlatát a betegek, az egészségügyi ellátási for­mák és a biztosítási formák önműkö­dő, szoros kölcsönhatásában tartjuk megvalósíthatónak. A BETEG: Ő legyen a legfőbb tör­vény! A beteg, rászorult állapotában (azzal arányban) ne érezze még a' sem­leges egészségügyi-tulajdoni szektorok létét sem. Ellátása minden szinten „ma- gánbeteg”-ként történjen. Ilyen érte­lemben a magánrendelés körüli vitás kérdések fölöslegessé válnak. Az MDF egészségügyi programja a betegjogra épül. Ha a rászoruló szabadon választ­hatja meg orvosát, kórházát, akkor vá­lasztásával érheti el, hogy érdekeit te­kintetbe vegyék. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI FORMÁK: Az eredményes, önbesza­bályozó működéshez elengedhetetlen­nek tartjuk a tiszta, egyértelmű, ellen-, őrizhető tulajdonviszonyokat az egész­ségügyben is. Csak így lehet biztosítani a társadalom és az egészségügyi dolgo­zók érdekegyensúlyát. Az egészségügy­ben is szükséges a tulajdon- és szerveze­ti működési formák szektorsemlegessé­ge (a magánorvosi rendelőtől a klinikai szintig). A valóban emberközpontú egészségügy kialakítását elsősorban az egymással versengő ellátási formák lét­rejöttétől várjuk. Eközben érvényesül­ni kell az egészségügyi dolgozók érde­keinek is (munkaadók közti választás lehetősége, egészségügyi célú vállalko­zás szabadsága, alulról szerveződő ér­dekképviseleti testületek, kockázatbiz­tosítás rendszere stb). A biztosítási formák szabad verse­nyét! Az állampolgárok egészségügyi ellátásáért szabadon versengő egész­ségügyi intézményeknek anyagilag ön- állóaknak kell lenniük. Ezért az eddigi állami ellátás helyett a társadalom tag­jai — megegyezve a kívánt formákban — betegbiztosítókat hoznak létre, ame­lyik —„különböző, feltételeikyíéyfínr egymás között is szabadon versenyezve 5 összegy^jtf^jj tartalékolják, jne^-j karítás eseten tokéként kamatoztatják a biztosítottak befizetéseit. A biztosí­tottak egészségügyi ellátásának költsé­gei és keresetkiesésének pótlása a biz­tosítókat terheli. A versenyhelyzet ér­dekében minél több biztosítóintézetet kell létrehozni, amelyek között az ál­lampolgárok szabadon választhatnak. A betegségi biztosítás általános és kö­telező. A biztosítási díj keresetarányo­sán állapítandó meg. A nyugdíjasok és keresőképtelenek (munkanélküliek, szegények stb.) biztosítási díjait a költ­ségvetés fedezze, de ők is teljes jogú biztosítottak legyenek. Az állam nem vonulhat ki az egészségügyből,; mert adósunk, és felelős a jövőnkért. Állami feladat az esélyegyenlőség megteremté­se az egészségügyi ellátásban, a területi és szociális különbségek korrigálása. Az egészségügyben fokozatosan érvé­nyesíthetjük a piac törvényeit (de soha­sem kizárólagosan). Ez összhangban van az MDF szociális érzékenységével. Az átmeneti helyzetben az állam nyújtson kellő támogatást a biztosító­nak: a) a biztosítási díjak fokozatosan csök­kenő hányadának átvállalásával (fo­lyamatosan), b) vagy az állam a biztosítók tulajdo­nába adná rentábilisan működő vagyo­nának egy részét, vállalati részvények formájában (egyszeri juttatás). A jelen­legi társadalombiztosítási rendszert meg kell szűntetni, a költségvetéstől szigorúan elkülönítve kell kezelni (a későbbiekben a 43 százalékos társada­lombiztosítási járulékot „béresíteni” kell). Ugyanakkor a szociálpolitikai ki­adásokat a költségvetésből kell fedezni. A biztosítottak maguk is lehetnek a saját vagy más biztosítók részvényesei, így válhat az egészség valóban megbe­csült értékké, sőt önmagában is érték­teremtővé. Egyéb, fontos szempontok: — mivel megelőzni könnyebb a bajt (és olcsóbb is), mint kezelni: sarkalatos kérdés, hogy a prevencióban mindenki (beteg, egészségügy, biztosítók) érdekelt le­gyen. — A magasabb szakmai színvonal (szigorú szakvizsgák, továbbképzések, technikai felszereltség stb.) anyagiak­ban is kifejeződő érdeke legyen az egészségügynek. — Korszerű, humanizált kórházak működhessenek különböző tulajdon- formákban. — A gyógyszerellátást is új társadal­mi alapokra kell helyezni, meg kell szüntetni a gyógyszertárak monopol­helyzetét. — Legsürgősebb feladat az alapellá­tás feltételeinek azonnali javítása (házi­orvosi gyakorlat). Minél több beteg jut végleges gyógyuláshoz az alapellátás­ban (kontrollált érdekeltségi körben), annál hatékonyabbá (olcsóbbá) és em- berközpontúbbá válik egészség­ügyünk. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG: A szo­ciálpolitika elválaszthatatlan a gazda­ságpolitikától. A kommunista uralom­nak hatalma fenntartásához szüksége volt az egyének és közösségek teljes r kiszolgáltatottságára-, Az.,,, emberek többsége számára az államhatalom ke­gyéből függött a lakáshoz jutás, a ked­vezmények kölcsönös mértéke és adóz­tatása, a nyugdíjasok létfenntartása, az egészségügyi ellátás színvonala. Ezért is kell végrehajtanunk a rendszervál­tást. A társadalombiztosításnak elemi ér­deke, hogy gondoskodjék a jövő mun­kaerőbázisának megteremtéséről. Ezért a családi pótlék összegét mindad­dig emelni kell, amíg nem fedezi teljes egészében a gyermek létminimumát. Ezen felül pedig a szülők adóalapjából le kell vonni a gyermek eltartásával járó költségek jelentős részét. A kiemelt (nem munkával, hanem politikai érdemekkel elért) nyugdíjak folyósítását az indokolt szintre kell csökkenteni. Ugyanakkor a becsületes keresettel megalapozott nyugdíjak vá­sárlóértékét meg kell őrizni. A szociális segélyezés feladata az, hogy a rendkí­vüli események jövedelmi hátrányát enyhítse. Ezért például a munkanélkü­li-segélyezés nem minősülhet szociális segélyezésnek, hanem csakis a gazdasá­gi formáció költségvonzatának. Az ön­álló vállalkozók munkahelyteremtő beruházásait azért is kell kiemelten tá­mogatni, mert ez elejét veheti a töme­ges munkanélküliség kialakulásának. Nem kerülhető el az alacsony jövedel­mű és többgyermekes családokat sújtó személyi jövedelemadó rendszer átala­kítása. Az új adórendszernek figyelem­be kell vennie az eltartottak számát, és az egy főre eső létminimum mértékéig adómentességet kell garantálnia. Ezen felül az adóalapból le kell vonni a la­káshoz jutás és lakhatás költségeit, a jövedelem megszerzéséhez szükséges költségeket, a gyermekek oktatásának, egészségügyi ellátásának költségeit és a nyugdíjjárulékot. LAKÁSPOLITIKA: Az elhibázott lakáspolitika népünk pusztulásának egyik fő előidézője. A bajok oka, hogy a lakások tömegének nincs igazi tulaj­donosa, nincs megfelelő kínálattal ren­delkező lakáspiac. A piac kialakulásá­hoz a lakástulajdonosok számára biz­tonságos helyzetet kell teremteni. Meg kell szüntetni a feudális hagyományo­kon alapuló átírási és örökösödési ille­tékeket. A jövedelemadó megállapítá­sánál az adóalapból le kell vonni a la­kás fenntartásával kapcsolatos alapve­tő kiadásokat. Elfogadhatatlan a lakásépítési kölcsönök kamatadója. Ha nő a tulajdoni biztonság, egyre több ember akarja majd megvásárolni azt a lakást, amiben lakik. A fennmara­dó állami lakásvagyon egy része községi, illetve városi tulajdonban marad, más részét magánvállalkozóknak kell érté­kesíteni. A lakbéreket -7-f hatósági be­avatkozás nélkül^1- lakásonként, egyedi szerződésekben kell meghatározni. Amíg a fizetőképes keresletnek megfele­lő lakbérrendszer ki nem alakul, a lak­bértámogatásokat fenn kell tartani. CSALÁDVÉDELEM: Az ország ál­talános válsága a családot érintette legtragikusabban. A nő számára lehe­tővé kell tenni a szabad választást csa­ládi szerepe és a munkavállalás között. Nem kényszerülhet pusztán anyagi ne­hézségek miatt a munkavállalásra. Az anyaságot hivatásnak kell elismerni. Ez, persze, csak hosszabb idő alatt va­lósítható” Tttteg; de- a;1 kftgyermeke?-' anyák, otthoni-, illetve részmunkaidős foglalkoztaiásamár ma is sakkal széle* sebb körben lenne megoldható. Bizo­nyos feltételek mellett a főállású — fi­zetett — anyaság is gazdaságos megol­dás lehet. Az MDF egészségügyi és eti­kai meggyőződése szerint küzd a nem orvosi indikáció alapján végzett terhes­ségmegszakítás ellen, de annak admi­nisztratív korlátozása nélkül. Az állami nevelőotthonok egyre több sérült lelkű embert adnak az or­szágnak. Éppen ezért ösztönözni kell az örökbefogadást, a nevelőotthonok­ban a megbecsült, speciális képzettsé­gű, elhivatott egyházi és világi szakem­berek alkalmazását. Hasonló módon kell gondoskodni a szenvedélybeteg fi­atalokról is.. A felszínes, propagandisztikus nő­nap- és gyermeknapünneplések helyett a családok védelmére és valódi nevelő­munkára van szükség. FALUGYŰLÉS KISSZÁLLÁSON Nyárra tervezik a tornacsarnok átadását Telt ház volt hétfőn a kisszállási moziban. A több mint háromezer lelket számláló település falugyűlését tartotta. Sörös József tanácselnök arról adott számot a falunak, mire fordították a tavalyi, mintegy 42 milliós bevételt. A pénz nagy részét felemésztette a kiterjedt intézményhá­lózat üzemeltetése, fejlesztésre csak az összeg húsz száza­lékából futotta. Folytatták az útépítést, fejlesztették a telefonhálózatot, korszerűsítették a diákotthon fűtését, félmillióval támogatták a lakáshoz jutókat. Közel másfél millióért új munkahelyet teremtettek: a Háziipari Szövet­kezet varrodája jelenleg harminc nőnek nyújt megélhe­tést. Legnagyobb beruházása mégis a falunak a hatalmas társadalmi összefogással megkezdett tornacsarnok építé­se, amelyet a tanácselnök ígérete szerint még ebben az évben szeretnének használatba adni. Példamutató vállal­kozás lesz ez a falu történetében, hiszen a legnehezebb gazdasági körülmények között, mindenféle állami támo­gatás reménye nélkül saját pénzből kezdett neki a lakos­ság az építkezésnek. Áz eddig ráfordított társadalmi munka értéke mintegy tízmillió forint. Ahogy Sörös Jó­zsef mondta, azért is igyekszik a tanács a befejezéssel, hogy a választások után létrejövő új önkormányzatot ne terheljék örökölt pénzügyi gondok. Súlyos terhet jelent a falunak a fiatal, pályakezdő értel­miségiek megoldatlan lakáshelyzete. Áz elmúlt évben is több mint másfél milliót fordított a tanács szolgálati lakások létesítésére, de a feladat továbbra sem megol­dott. Most új lehetőséget kínál a pártvagyon felszámolá­sa. A tanácselnök javaslata egyezik a faluban működő öt párt elképzelésével abban, hogy a felszabaduló pártiro­dákat, a volt könyvtár helyiségével együtt, viszonylag olcsón lakásokká alakítsák át, azzal a reménnyel, hogy megszerezhetik a Dunatáji Vendéglátó Vállalat helyisé­gének tulajdonjogát is, amely egyelőre nem tisztázott. Az 1990. évi célok között szerepel a község vízellátásá­nak megoldása is. Váratlanul előnyös lehetőséghez jutott a falu, hogy a jelenlegi, 50 m3-es glóbuszát 200 m3-esre cserélje. A Ferihegy Il-n felszabaduló víztartályhoz há­rommillióért jut hozzá a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat, s a községnek csak az összeg ötödét kell előte­remtenie. Igaz, az még előttük is kérdéses, hogy honnan. A hozzászólók között volt, aki úgy vélte, lehet, hogy a kisebb glóbusz is feleslegessé válik, ha tovább emelik a vizdíjakat, s volt, aki attól tartott, hogy-az amúgy is hatalmas terheket cipelő lakosságnak kell a pénzt erre is előteremtenie. De volt, aki szűkös nyugdíját, amelyből ketten élnek, sem sajnálná rá, hiszen, mint mondta, a víz úgy kell, mint a kenyér. Sörös József válaszában megnyugtatta az embereket, hogy nem kívánják ezzel is növelni a közterheket. Kisszállás lakosságának majd egynegyede külterületen él. A tanyasi lakosok nevében hangzott el az immár négy-öt esztendeje ismételgetett kérés, járjon közben ér­dekükben a tanács, hogy egy konténeres gázcseretelephez jussanak. ' *|j a Nem kis büszkesége a falunak, hogy megjelent utcáin Új-Kis-Szállás címmel a helyi újság, airielynek hasábjain most egy létrehozandó II. világháborús emlékmű előké­születeiről értesülhet a lakosság. A helyi SZDSZ a meglé­vő szovjet emlékmű átalakítását javasolja erre a célra, amelyhez az MDF is csatlakozott. A falugyűlés képviselőjelöltek bemutatkozásával zá­rult, ahol öt-öt percet kapott Tóth Istvánná és Király György, az Agrárszövetség, illetve a Szocialista Párt je­löltjei, hogy megismerhessék őket a kisszállásiak H. T. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT Nemzeti nevelést és kultúrát! Pártunkat sokan egyoldalúan mint a parasztság főleg agrárkérdésekkel fog­lalkozó pártját ismerik. Pedig ez nem teljesen így van. Megpróbáljuk a nem­zet szinte minden rétegét képviselni, a nemzeti élet minden fontos kérdésére választ találni. A kommunista uralom negyvenkét éve talán a legsúlyosabb rombolást a nevelés és oktatás terüle­tén végezte el. Internacionalista bolse­vik frázisai megpróbálták kiölni a ma­gyarságtudatot. A világnézeti diktá­tum, a kötelezően tanított orosz nyelv, az egyetemes kultúrától, praktitus nyelvismerettől fosztotta meg az ifjúsá­got. Az orosz nyelv tanítása sem egye­temes értékei kiemelését, hanem a leni­ni demagógia terjesztését szolgálta. A helyes politikai kultúrára való neve­lés hiánya megkönnyítette az állampol­gárok első- és másodrangú kategóriába való besorolását. A pártállam önigazo­lása, az internacionalista frázisok hatá­rozták meg a társadalomtudományi tárgyak szellemét. Nagy lépéshátrány­ba kerültünk egyes műszaki tárgyak oktatása területén és a szakmunkás- képzésben. Jelentős lemaradás köny­velhető el a felsőoktatásban is. Talán a társadalom egyetlen terüle­tén sem volt akkora uralma a pártap­parátusnak, mint az alulfizetett peda­gógusok, igazgatók felett. Sajnos, egy részüket a befolyásuk alá tudták vonni, engedelmes eszközükké, haszonélvező­jükké téve őket. Hozzátartozik az is, hogy a párton kívüli és belüli reformtö­rekvések jelentős bázisát tették ki a pe­dagógusok. A rendszer ért el ugyan eredményeket az oktatás csúcsain, de nem tud semmit tenni a tömeges műve- letlenség és deviancia ellen. A jelen elszomorító képét csak hatá­rozott szervezeti és elvi lépésekkel lehet megváltoztatni. Vissza kell állítani az egyházi iskolákat, súlyt kell helyezni az erkölcsi nevelésre. Több iskolaformára van szükség, biztosítani kell a 8/4, 4/8, 6/6 szisztémát. Javítani kell az iskolák költségvetési támogatását és a pedagógusok bérét. A demokratikus iskolákban jelentős szerepet kell biztosítani a pedagógusok önigazgatási közösségének és a szülők érdekképviseletének. Növelni kell a szakmai munkaközösségek szerepét. Biztosítani kell a felsőoktatási intéz­mények autonómiáját. Mindez megfe­lelően szerkesztett tananyaggal valósít­ható meg, amelyből a feleslegesen ter­helő részeket el kell távolítani. Szerencsés lenne, ha minden fiatal tizennyolc éves korára egy nyugati nyelv minimálisan alapfokú ismereté­vel rendelkezne. Erősítem kell a specia- lizáció szintjét, széleskörűen alkalmaz­ni a számítástechnikát és javítani a szakmunkásképzés színvonalát. A leg­fontosabb feladat a helyes nemzettu­dat, a keresztény népi értékek és a de­mokratikus politikai kultúra kialakítá­sa. E gondolatok jegyében nemcsak a kommunista, szovjet típusú pedagógiá­tól, hanem a kozmopolita polgári libe­ralizmus és radikalizmus szellemétől is elhatároljuk magunkat. Isten Haza Család Független Kisgazdapárt Bács m. szerv. A Nemzeti Kisgazdapárt köszöneté és felhívása Felhatalmazásom alapján a magam és a nemzeti kisgazdapárti jelölttársaim nevében mélységes hálával köszönöm meg minden honfitársamnak, akik megtiszteltek ajánlószelvényeikkel minket. A több mint kétezer szelvényt, mely összesen nevünkre érkezett, anya­gi és adminisztratív okok miatt nem áll módunkban visszaküldeni, de azokat senkinek ki nem adjuk, bizottság előtt fogjuk megsemmisíteni. Hitünket nem ingatta meg, hogy a megfelelő számú „félcédulát” nem kaptuk meg. Mi par­lamenten kívül, ugyanolyan célratörő határozottsággal lépünk fel honfitársa­ink érdekében, mint eddig. Elveinkből és programunkból semmit nem adunk fel. Bács-Kiskun megyén kívül 13 jelöl­tünk indul, ami nem rossz arány, egy másfél hónapja működő párt részéről. Felhívom Bács-Kiskun megye vala­mennyi nemzeti kisgazdapárti tagját és szimpatizánsainkat, hogy a megyében szavazataikkal támogassák a Függet­len Kisgazdapárt jelöltjeit. Mi az össze­fogást komolyan vesszük, senkinek nincs joga sebeit nyalogatni és egyéni sérelmeit a nemzet rovására hangoztat­ni. Nézetkülönbségek a célhoz vezető út tekintetében vannak köztünk és lesz­nek is, de a cél közös. Önállóságunk megtartása mellett támogatásunkat fel­tételhez nem kötjük, a Független Kis­gazdapárttól cserébe semmit nem ké­rünk. A kampányban részt veszünk, a Független kisgazda jelöltek érdekében korteskedünk, célunk: minél több kis­gazda képviseld. Cserébe elvárjuk tőlük, hogy megal­kuvás nélkül, törhetetlenül képviseljék választóik, a nép érdekeit. A 4. számú választókerületben felke­restem 23-án lakásán volt vetélytársa- mat, Faddi József jelölt urat, gratuláci­óm mellett biztosítottam, hogy mandá­tuma a nemzeti kisgazdákon nem fog múlni. Kívánok neki jó egészséget és határozott kiállást munkájában. Tisztelettel: A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt nevében dr. Ádám Pál országos ügyvivő Hazánkba érkezett a brit külügyminiszter íFolytatás az 1. oldalról) Az új szabad­művelődési mozgalom támogatására 1990. február 23—25-én, Révfü­löpön — a szabadművelődési moz­galom 42 évvel ezelőtti államosítá­sának és megszüntetésének helyszí­nén — találkozóra gyűltek össze az állampolgári kezdeményezésre szü­lető kulturális mozgalmak és a ki­alakuló művelődési önkormányza­tok képviselői és támogatói. Céljaik és tapasztalataik kölcsö­nös megismertetése után megállapí­tották, hogy Magyarország demok­ratikus jogállamként való megte­remtésének feltétele az egészséges kulturális élet működése. Az állami dominanciájú kulturális politika és művelődésiíntézmény-rendszer ösz- szeegyeztethetetlen a kibontakozó civil társadalom igényeivel. Szük­ségszerű tehát a közművelődési tör­vény azonnali hatálytalanítása. Olyan szabályozás kell, amely lehe­tővé teszi és segíti az új, demokrati­kus, pluralista jellegű mozgalmak, egyesületek, intézmények kialaku­lását és tevékenységét. Egyúttal a helyi önkormányzatok szerepének megnövekedésére való tekintettel az állami szakigazgatás elveinek és szervezetének radikális átalakításá­ra van szükség. Társadalmunkban biztató jelek mutatják a kulturális önszervező­dés iránti készséget. A jogalkotás­nak az önkormányzatiság és az ál­lampolgári jog elve alapján segíte­nie kell a törekvéseket és a helyi kulturális önkormányzatok meg­alakítását. Felhívunk minden, kultúra iránt felelősséget érző állampolgárt, kö­zösséget, hogy településükön ve­gyék kezükbe saját művelődésük ügyét. Az áj Szabadművelődési Konferencia Imre Károly ÁMK, Kecel tójával, Horn Gyulával ül tárgyalóasz­talhoz, majd Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadja a Parla­mentben. Ä brit külügyminisztert ez­után Németh Miklós kormányfő fogad­ja. Douglas Hurd találkozik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demok­raták Szövetségének vezetőivel is. * 4« * A brit külügyminiszter mégérkezése után rövid nyilatkozatot tett a Ferihe­gyi repülőtéren a magyar és a brit sajtó képviselői előtt. Douglas Hurd mindenekelőtt utalt arra, hogy napjainkban egész Európa jelentős időket él át. Kiemelte, hogy Magyarország úttörő szerepet játszott és játszik ma is az Európában zajló reformfolyamatban. A közelgő szabad választásokra utalva Douglas Hurd a brit vélekedést tolmácsolva kijelentet­te: Magyarország a valódi demokrácia kapujában áll. Mindebből következő­en természetes az az igény—mondotta —, hogy saját szemével győződjön meg a Magyarországon folyó átalakulásról. A látogatás egyben kifejezi azt is, hogy Nagy-Britannia élénk érdeklődéssel követi a magyarországi eseményeket, s támogatja, ösztönzi a- reformokat. Nagy-Britannia szeretné feltárni azo­kat az utakat, amelyeken további se­gítséget és ösztönzést nyújthatna a fo­lyamatok kiteljesítéséhez. Douglas Hurd elmondta, hogy magyar vendég­látóival szót váltanak nemzetközi kér­désekről is, mindenekelőtt az európai biztonság jövőbeli struktúrájáról. Az újságírók megkérdezték a brit diplomácia vezetőjének véleményét a német egységről. Douglas Hurd úgy válaszolt, hogy Nagy-Britannia mindig azon a véleményen volt, hogy a német népnek joga van saját jövendőjének meghatározására. Amennyiben a sza­bad választások után a német nép úgy dönt, hogy Németország két részét egyesítsék, akkor Nagy-Britannia tá­mogatja ezt a döntést. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS SOLTON A kisgazdapárt nem alkuszik a földreformon A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, az ország legna­gyobb, legerősebb pártja — mondotta dr. Torgyán József pártfőügyész tegnap este, a solti művelődési házban rendezett választási nagygyűlésen. A tények alapján — hangsúlyozta, úgy látja a pártvezetés, hogy csak azzal a párttal vállalják majd a koalíciót, amely a kisgazdák alapvető követelését, az 1947-es földkönyvek szerinti birtokrevíziót teljes befolyá­sával támogatni fogja. Ha a „tiszta múltú” és „tiszta jelenű” kisgazdák uralják majd a parlamentet, felvirágzik a falu, százszámra indulnak újabb vállalkozások a parasztgazdaságokban. Az eddigi eltartottak pe­dig termelőmunkával kell hogy megkeressék a kenyerüket. „Még uralkodnak a kommunista kiskirályok, de hatalmuk a pünkösdi királyok hatalma, nem tarthat tovább 26 napnál” — zárta kétórás, vastapssal honorált beszédét a kisgazdapárt szónoka. A kenyérrel, borral és Bibliával feldíszített asztalnál dr. Torgyán József után Faddi József, a kunszentmiklósi körzet kisgazdapárti képviselőjelöltje is bemutatko­zott. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom