Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

• PETŐFI NÉPE • 1990. február 27. LNSZ-JELENTÉS A romániai emberi jogok helyzetéről Romániában a forradalom óta jelentősen javult a helyzet az emberi jogokat illetően, de továbbra is érzékelhető a félelem, a gyanakvás és a bizalmatlanság — állapítja meg az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának hétfőn Genfben közzétett jelentése. A dokumentum kiemeli, hogy a kisebbségek problémáit továbbra is „mélyrehatóan kell vizsgálni és megfelelő intézkedéseket kell hozni”. A jelentést a 43 országot képviselő bizottság tavalyi felhatalmazása alapján Joseph Voyame svájci jogász készítette el, miután az új vezetés meghívására öt napot töltött Romániában. Nicolae Ceausescu uralma alatt Voyame nem utazha­tott be az országba. Ajelen téá közli, hogy több politikus halálos fenyegetést kapott. Széles körben aggódnak amiatt — fűzi hozzá —, hogy a Securitate még mindig aktív, jóllehet, a kormányzat már bejelentette a hírhedt titkosrendőrség feloszlatását. Voyame szerint előfordulnak politikai gyilkosságok is. Szemtanúk arról tájékoztatták, hogy „a magyar kisebbség körében sok erőszakos haláleset fordult elő”. A jogász informátorai bírálták azt, hogy nincs pontos tájékoztatás a Securitaté- val kapcsolatos problémák megoldásáról. Sokan láttak volt secus ügynököket ugyanazokban az intézményekben, ahol korábban is ténykedtek. Kétségek van­nak azzal a hivatalos állítással kapcsolatban is, hogy teljesen felszámolták a l'jhallgatószolgálatot. Sokan úgy érzik, hogy telefonjukat még mindig figyelik, de rre nincs konkrét bizonyítékuk. Tartani kell a közvélemény manipulálásától is mondja végül a dokumentumban a svájci jogász. Magyarország, amely a hivatalos vizsgálatot kezdeményezte, a múlt héten kérte, hogy újítsák meg Voyame felhatalmazását. Somogyi Ferenc külügyi állam­titkár az emberi jogok bizottságának ülésén pénteken kijelentette, hogy Ma­gyarország aggódik bizonyos nacionalista, kisebbségéllenes irányzatok miatt, s tart attól, hogy Ceausescu sok híve átmentette magát. VÁLASZTÁSOK UTÁN LITVÁNIÁBAN Koalíciós kormány várható A szombati választások eredménye alapján már nyilvánvaló: Litvánia Független Kommu­nista Pártja a jövőben csak a köztársaság többi pártjával koalícióban kormányozhat — jelentette ki Vitautas Landsbergis, a pe­resztrojka támogatására alakult litván nép- frontmozgalom, a Sajudis elnöke, a választá­sok előzetes eredményéről tartott vilniusi saj­tóértekezleten, amelyről a hétfői Pravda szá­molt be. A hétfői, nem hivatalos végeredmény szerint u választók többsége a Sajudis által támogatott illőitekre adta voksát. A 141 mandátumú par­lamentbe már megválasztott képviselők közül 72 a nem pártjcllcgü mozgalomként működő Sajudis támogatását élvezte. Figyelemre mél- ■ >. hogy a képviselők több mint fele, mintegy 48 párt>>ri kívüli, ami a választók pártok iránti bi­zalmatlanságának jeleként is értékelhető. V pártok közül a Független KP szerezte iga legtöbb képviselői helyet, de még igy is . vak 22 képviselőt küldhet a parlamentbe, ami SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról) lényegesen elmarad az előzetes várakozások­tól, s a párt vereségeként értékelhető. A szoci­áldemokraták 9, a kereszténydemokraták és a zöldek 2-2 képviselői hellyel rendelkeznek az új törvényhozásban, míg az SZKP platform­ján álló maradék kommunista párt 7 tagját választották meg képviselőnek. A Független KP több ismert vezetője, köz­tük Algirdas Brazauskas első titkár, Vlagyi­mir Berezov, Justas Paleckis titkárok bejutot­tak a parlamentbe. Ugyanakkor az SZKP platformján álló párt ideiglenes központi bi­zottságának egyetlen vezetőjét sem választot­ták meg képviselőnek. A párton kívüli jelöltek közül képviselővé választották viszont a Saju­dis több vezetőjét, köztük Vitautas Landsber­gis elnököt. Mintegy 45 választókörzetben március 10- én második fordulót tartanak, mivel ezekben a jelöltek közül szombaton senki sem kapta meg a szükséges többséget. Hat választói kör­zetben meg kell ismételni a választást. orn Gyula kijelentéséről ba átirányítani? Horn Gyula mostani nyilatkozata mindenesetre ellentmond a Magyarország semlegességéről han­goztatott korábbi vágyainak. Egy szövetséghez tartozás politikai és katonai kötelezettségeket jelent. A semlegességre törekvés viszont a sokkal függetlenebb nemzetközi tevé­kenységre való igényt tartalmazza. Az nem egészén világos a számunkra, hogy miért akarja valaki az egyik töm­böt felcserélni a másikra, még ha az a másik jóval toleránsabb is? Különösen meglepő ez a szándék olyan időszak­ban, amikot mindenki az olyan új Eu­rópa mellett foglal állást, amelynek ,békés berendezése’ a tömbök megszű­néséhez. vezetne.” A Borba kommentáijában hangoz­tatja: természetesen Magyarország bel- ügye az, hógy a Varsói Szerződéshez vagy a NATO-hoz tartozik-e, avagy semleges lesz. Ám véleménye szerint a javaslattevő „tegnap még olyan párt­hoz tartozott, amelyik -— mindegy, hogy teljes szívvel, vagy félig — a szem­benálló tömbhöz való tartozás mellett szállt síkra”. Az Alkotmánybíróság előtt a kamatadó kérdése Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén két napirendet tárgyalt. A testület —'az Országgyűlés in­dítványára — határozatot hozott a családjogi törvénnyel kapcsola­tos alkotmányértelmezés tárgyá­ban, továbbá megkezdte az érde­mi tárgyalást a lakáscélú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófi­zetésről szóló 1989. évi 49. tör­vény (kamatadó) alkotmányossá­ga tárgyában. Az Alkotmánybíróság alkot­mányértelmező határozata szerint alapvető jogokra és kötelességek­re vonatkozó szabályokat kizáró­lag alkotmányerejű törvény álla­píthat meg. A házasságra és a családra vonatkozó szabályok — az alkotmány 8. paragrafus (2) bekezdésének értelmében — alap­vető jogokra és kötelességekre vo­natkoznak. Az alkotmányértelme­zés következménye, hogy a házas­ságról, a családról és a gyámság­ról szóló törvény módosítása alkotmányerejű törvény meghoza­talát igényli. A kamatadó ügyében a testület úgy határozott, hogy az Alkot­mánybíróság március 12-én, hét­főn 10 órakor nyilvános ülést tart Esztergomban, a városi tanács dísztermében. Az Alkotmánybíró­ság a nyilvános ülésre meghívja az indítványozókat, az Országos Tervhivatal elnökét, a pénzügymi­nisztert és a szakértőket. (MTI) Ikarus-tüntetés a Parlament előtt Korrekt, átgondolt állami dön­téseket követelünk — volt olvas­ható egyebek között a Kossuth té­ren, hétfőn felvonult Ikarus bu­szok homlokzatán. A mintegy 1500 tüntető 100 Ikarus autóbusz- szal demonstrálta: a hazai jármű- gyártás helyzete immár tarthatat­lan, a kormányzat közbelépése nél­kül megoldás sem körvonalazódik. A vállalat dolgozóinak petícióját az Ikarus szakszervezeti bizottsá­gának titkára, Kovács György ad­ta át a Parlamentben Kiss Ernő államtitkárnak, a Minisztertanács Hivatala elnökének. A küldöttség ígéretet kapott arra, hogy követe­léseikkel Németh Miklós minisz­terelnök rövid időn belül foglalko­zik, s az érintettek hamarosan vá­laszt kapnak. A petíció átadásá­nak idején ugyanis éppen ülést tar­tott a Minisztertanács. (MTI) Ügyészségi vizsgálat az Úton ellen Nyíri Sándornak, a legfőbb ügyész helyettesének utasítására a Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség ténymegál­lapító vizsgálatot folytat az Úton című, Debrecehben megjelenő napilap, illetve annak jogelődje, a korábbi, hasonló című hetilap ellen. Az Úton ugyanis egyik januári szá­mában olyan olvasói levelet jelentetett meg, amelyet antiszemitizmusa miatt azóta több ízben és több helyen heve­sen támadtak. Az Országgyűlés januári ülésszakán például Szentagothai János képviselő intézett emiatt éles támadást az Úton ellen. Az ügyészségi vizsgálatnak — mint azt Kereszty Csaba Hajdú-Bihar me­gyei főügyész az MTI munkatársának elmondta — a rendelkezésre álló doku­mentumok alapján azt kell eldöntenie, hogy az ominózus olvasói levél közre­adásával történt-e bűncselekmény, azaz közösség elleni izgatás, vagy sem. Görömbölyi László, az Úton főszer­kesztője az MTI munkatársának érdek­lődésére annak a reményének adott han­got, hogy az igazságszolgáltatás végle­gesen tisztázni fogja a lap szerepét ebben a kínos ügyben. A citált írás ugyanis lap­juknak jól láthatóan elkülönített részén, a levelezői rovatban jelent meg. Az Ú ton szerkesztősége Szentághotai János ja­nuár 26-ai felszólalása óta többször el­határolta magát a levélben foglaltaktól, miközben helyet adott számtalan, az inkriminált írást pontról pontra cáfoló, az abból tükröződő szemlélet elutasító írásnak is. (MTI) Szárnyakat adnak áraiknak Mírcius 1-jétől 25 százalékkal emelkednek a szocialista országok egymás közötti forgal­mában érvényes légidij-tételek. Az áremelkedés okáról a Malév illetékese az MTI munkatársának elmondta: a szocialis­ta országokban már több mint 10 éve változat­lan — államközi megállapodásokban rögzített — hatósági tarifák vannak érvényben. E tari­fák megváltoztatására azért van szükség, mert az elmúlt években a légi járatok üzemel­tetésének költségei jelentősen növekedtek. A 25 százalékos áremelés így valamelyest mérsékeli — a még így is veszteséges — szoci­alista járatok költségeit. (MTI) latkozatban értesíteniük kell a köztár­saság ideiglenes elnökét. A szándék- nyilatkozat kézhezvételének pillanatá­tól kezdve az érintettek visszakapják magyar állampolgárságukat. Az ülésen a kormány áttekintette bi­zonyos élelmiszerek kivitelére vonatko­zó tiltó határozata végrehajtásának ed­digi tapasztalatait. Mint ismeretes, a múlt évben megtiltották a külföldi tu­ristáknak a Magyarországon vásárolt tőkehús, húskészítmények, étolaj, mar­garin, cukor, rizs, paradicsompüré, fű- szerpaprika külföldre vitelét. Mivel je­lenleg még nem lehet pontosan felmér­ni, miként alakul az idén a bevásárlótu­rizmus, ezért a kormány úgy döntött: a tiltó határozatot június 1-jéig min­denképpen érvényben tartja. Úgyanak- kor lehetővé tette, hogy az illetékes tár­ca vezetője a turista-, illetve a kereske­delmi forgalom alakulásának megfele­lően, a helyzethez igazodva, rugalma­san intézkedjen, adott esetben a tiltás szigorát enyhítse. A Minisztertanács foglalkozott az ügyészségi nyomozás feltételrendszeré­nek javításával is. Az ügyészségi szer­vezetekre ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendő­ket is el kell látniuk, amelyek azelőtt a katonai ügyészség apparátusára hárul­tak. Ezért a legfőbb ügyész indítvá­nyozta, hogy öt városban — Budapes­ten, Debrecenben, Győrben, Kaposvá­rott és Szegeden — helyi nyomozóhiva­talokat állítsanak föl. A többletköltsé­gek finanszírozására a költségvetésből 30 millió forintot kapnak az ügyészsé­gek. Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával is. A legmagasabb állami kitüntetések átadására a március 15-ei nemzeti ün­nep napján vagy előestéjén kerül sor. Összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaítélését javasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap, az elképzelések szerint, megosztott Szé- chenyi-díjat, és ezúttal posztumusz­díjakat is adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-díjat 15- en, Széchenyi-díjat pedig 12-en kap­nak. A kitüntetésre javasoltak között van Latinovits Zoltán, Kodolányi Já­nos, Huszárik Zoltán, Márai Sándor. Szóba került az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű tevékenységet folytató személyiségek is kaphassanak ilyen kitüntetést. Március 15. alkalmá­ból a kormány kiváló és érdemes művé­szi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 érdemes művész cím oda­ítéléséről döntöttek. Ugyancsak döntés született -azzal kapcsolatban, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezett­séggel kapcsolatos jövedelemigazolást miként kell elkészíteniük az állampol­gároknak. Mint ismeretes, több képvi­selő a parlamentben javasolta: az egy főre jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a különböző társa­dalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat elfogadta, s en­nek megfelelően a Minisztertanács is az állampolgárok számára kedvezően döntött. így nem kell figyelembe venni a jövedelemigazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árvaellátást, a szo­ciális támogatást, a gyermekgondozási segélyt és a gyermektartási díjat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd forintjába kerül az államkasz- szának, a költségvetés bevétele a ka­matadóból 6 milliárd forintról 4,5 mil­liárd forintra csökken. A módosítás Elnökváltás a (Folytatás az I. oldalról) Az eredményeket felsorakoztató be­számoló hallatán, az elnökségben vala­ki megjegyezte: — Ezt nem kérdeztük. Szemrehányásként érte a tsz-elnö­köt, hogy a községben nincsenek mun­kahelyek, korábban eladták a szegedi tüzeléstechnikai üzemet. — Képzetlen emberekre nem lehet semmilyen iparágat alapítani — vála­szolta. —- A szegedi üzemet a romló gazdasági helyzetben bűn lett volna to­vább megtartani. — Egyesek gazdagodnak, mások szegényednek a faluban — hangzott el a teremben. — Ez a jövőben sem lesz másképpen — vélte Tóth Sándor. — Tele van az iroda! —- olvasta az elnök fejére Bránya János. — Amikor benyitok, mindig csak újságot olvas­nak. Több az adminisztrátor, mint a munkás. Milliókba kerül az eltartásuk. Valóban figyelmeztető tény — gon­dolkodóba ejti az embert —, hogy a Szőlőskertben 280 tagra 110 alkalma­zott jut. — Ezt a problémát valóban rendezni kell — ismerte el a tsz vezetője is —, akár a mostani, akár pedig az újonnan megválasztandó vezetőségnek. Pitenauer János mezőőr a gazdaság­ban. Tavaly októberben ő is ott volt, amikor a szövetkezet eladott tíz hektár nemes nyárfájáért Kecskemétről cigá­nyok jöttek IFA-val, azzal, hogy a fát Kecskeméten megmérik. — Nem igaz! — ellenkezett dr. Ra- konczai Sándor főagronómus. — Meg­van az a telexem, amivel bizonyítani visszamenőleges hatályú, vagyis akik február 15-éig befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem köte­lesek, visszakapják a pénzt. Ehhez azonban április 20-áig fel kell keresniük az Országos Takarékpénztár helyi fiókját. Az ülés napirendjén szerepelt a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok el­idegenítési tilalmáról szóló törvényter­vezet is. Hónapokkal ezelőtt tárgyaló-, sok kezdődtek a kormány és az egyház között az államosított ingatlanok visz- szaadásáról. Az egyházak azt igénylik, hogy visszakapják az érintett ingatla­nok tulajdonjogát, és a használók a visszaadásig bérleti díjat fizessenek. A kormány ezzel nem értett egyet, bár elismerte, hogy annak idején, az álla­mosítások során, igazságtalanságok történtek. A Minisztertanács vélemé­nye szerint a tulajdoni bejegyzés meg­változtatása jelenleg még nem járható út, mert így a korábbi eljárásokban vétlen jelenlegi kezelők kerülnének hát­rányos helyzetbe. Ráadásul a költség- vetés sem képes a bérleti díjakkal kap­csolatos többletterheket finanszírozni. Mivel ez ügyben a választásokig várha­tóan nem fog érdemi döntés születni, ezért a kormány álláspontja az, hogy az új kormány hivatalba lépéséig az érintett ingatlanok tulajdonviszonyai ne változzanak. A jelentős tulajdoni korlátozás érvényre juttatásához azon­ban törvényre van szükség, s az ezzel kapcsolatos javaslatot a jelenlegi ülé­sén a Minisztertanács elfogadta. Szó volt arról is, hogy dr. Csehák Judit miniszter asszonyt az Egészség- ügyi Világszervezet európai regionális igazgatója meghívta, két hónapon át Koppenhágában konzultánsi feladato­kat lásson el. A világszervezet azon dolgozik, hogy az 1991. évi európai regionális bizottság részére kidolgozza az európai régióra vonatkozó egészség- politika átformált változatát. Ebben a munkában vesz részt dr. Csehák Judit is. A Minisztertanács engedélyezte, hogy a miniszter asszony két hónapra fizetés nélküli szabadságra menjen. Végül a külügyi tárca képviselője ar­ról tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy a szovjet csapatkivonásról folyó tárgyalások jól haladnak, s előrelátha­tólag március 10-én aláírják az erre vonatkozó megállapodást. Ezután Bercsényi Botond kormány- biztos adott tájékoztatást az MSZP, illetve jogelődje, az MSZMP vagyoná­nak hasznosításával kapcsolatos állami feladatokról. Elmondotta, hogy az MSZP az egész ország területén 2230 ingatlant adott át az állami szerveknek hasznosításra. Az átadott eszközök ér­téke 6 milliárd forint, az ingó vagyon pedig 400 millió forintra tehető. A kor­mány tudomásul vette, hogy az MSZP csak azoknak az ingatlanoknak a keze­lői jogát tartja meg a jövőben, amelyek a politikai munkához feltétlenül szük­ségesek. E tekintetben — vagyis, mi az, ami feltétlenül szükséges — továbbra is vi­ták vannak az átadók és az átvevők között. A nézetkülönbségeket tárgya­lások útján igyekeznek a kormány és az MSZP' szakemberei tisztázni. Az MSZP korábban meglévő vagyonának mintegy 90 százalékát adta eddig át. A fővárosban ez az arány alacsonyabb, ezért tárgyalások folynak arról, hogy az MSZP további ingatlanokat bocsás­son a kormány, illetve a kijelölt szervek rendelkezésére. Ezek között több nagy értékű ingatlan is szerepel. A hasznosí­tás során az ingatlanok egy részét a Judom, hogy a fát Kerekegyházára vit­ték. Azért oda, mert ott köbméteren­ként 150 forinttal többet kapott a szö­vetkezet, mint amennyit Kiskőrösön kínáltak érte. — Már az őszi szállítás alkalmával feltűnt nekem — folytatta a mezőőr —, hogy a rakodóknál van a tsz szállí­tótömbje. Milyen alapon? Amikor ja­nuár végén újra jöttek, nem engedtem, hogy a nyárfából felpakoljanak. Szól­tam Rakonczai Sándornak. Kérdőre vont, hogy miért akadályozom a mun­kát. A lábamra lépett és azt mondta: — János, én a maga főnöke vagyok! — Nem léptem a lábára, ez nem igaz! — tiltakozott a főagronómus, amikor erről kérdeztem. — Baptista vagyok. Tiltja a vallásom, hogy ilyet tegyek. Ennél égetőbb kérdés is szóba került. A föld tulajdonjoga is erősen foglal­koztatja a tagságot. — Kié lesz a föld? — hozta szóba Sipiczki András. — A nagy bajuszú bácsié, akié 1947-ben volt, vagy azoké a tsz-tagoké, akik munkájukat és pén-. züket fektették bele? A kérdést annál is inkább sürgető tisztázni, mivel a faluban már megje­lentek a földkövetelők. Jönnek az ed­dig távol élő örökösök is, mint erről az egyik idős asszony beszámolt. Elmond­ta, hogy a volt tulajdonosok rokonai zaklatják, amit ő a jelenlegi — átmeneti — helyzetben embertelennek tart. A vezetők alkalmassága, a tagság megélhetése, a földkérdés és a demokrá­cia annyira fontos a termelőszövetke­zeti tagok számára, hogy az MDF köz­reműködésével megtartott szerdai gyű­lés után úgy határoztak: közgyűlésen és hazai pártok rendelkezésére bocsátot­ták. Ezeket a vagyontárgyakat a pár­tok nem kezelői, hanem használati jog­gal kapták meg, a végleges jogi rende­zésre majd a választásokat követően kerül sor. A pártok az ingatlanokra április 30-áig bérleti szerződést kötöt­tek, s bériéti díjat is kell fizetniük. Azonban, hogy ne legyen lényeges kü­lönbség az MSZMP, illetve az MSZP által kezelői, joggal birtokolt létesítmé­nyek és a bérelt ingatlanok költségei között, ézéijt a kormány erre az idő­szakra a pártoknak kedvezményes, az önköltséget alig meghaladó bérleti dí­jakat állapított meg. Az ingatlanok egy részét — az üdü­lőket, vendégházakat — idegenforgal­mi célra fogják hasznosítani. A kor­mány megbízta az Állami Fejlesztési Intézetet ezeknek a létesítményeknek a felértékelésével, s hasznosításuk meg­szervezésével. Bercsényi Botond azon­ban hangsúlyozta: mindenképpen meg­felelő időt akarnak biztosítani a hasz­nosítás előkészítésére, a versenyeztetés feltételeinek megteremtésére. A kor­mány nem kívánja elkótyavetyélni a nagy értékű ingatlanokat, még akkor sem, ha eddig az MSZMP vagyonhasz­nosításából jelentős bevételre még nem tett szert. A művelődési tárca eddig 16 nagy értékű létesítményt kapott meg és 251 kisebbet, helyi jellegű művelődési, oktatási célra. A bíróságok, az egész­ségügyi tárta, a Belügyminisztérium szintén kapott épületeket. Bercsényi Botond röviden szólt arról is, hogy a kormány kezdeményezte az MSZMP által alapított kft.-k helyzeté­nek felülvizsgálatát. Tudomásuk van arról, hogy ez a munka megkezdődött, s egyes kft.-k megszüntetése folyamat­ban van, amit üdvözöl a Miniszterta­nács. Többek között a Fejér megyei Komfort Plusz és a Veszprém megyei Cimbriana kft.-ről van szó. Végezetül Bajnok Zsolt arrój is be­számolt, hogy a Minisztertanács ülésén személyi kérdésekről is döntöttek. A testület felmentette az Országos Tervhivatal három elnökhelyettesét, Craveró Róbertét, dr. Dóró Györgyöt — kettőjüket március 31-ei hatállyal — és Illés Jánost április 30-ai hatállyal; mindhármukat érdemeik elismerése mellett és nyugdíjba vonulásuk alkal­mával. A kormány javaslatot tett az ideigle­nes köztársasági elnöknek kinevezé­sekre, illetve előléptetésekre. A Minisz­tertanács vezérőrnagyi kinevezésre ja­vasolja dr. Birkás János ezredest, a Magyar Néphadsereg Központi Kato­nai Kórházának parancsnokát, Csur- gay Miklós ezredest, az első honi légvé­delmi hadtestparancsnok első helyette­sét, Reininger Ambrus ezredest, a má­sodik gépesített hadtest parancsnokát, Scharrer János ezredest, az MN kikép­zési és szárazföldi csoportfőnök­helyettest, Szabó János ezredest, a Kossuth Lajos főiskola parancsnokát és dr. Szabó Miklós ezredest, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola pa­rancsnokát. Javasolja a Miniszterta­nács dr. Ilcsik Sándor vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes rendőr ajtá- bornaggyá kinevezését. Ugyancsak ja­vasolja a kormány Nováki Balázs ha­tárőr ezredes, a BM Határőrség törzs­főnöke kinevezését határőr vezérőr­naggyá, Láposi Lőrinc rendőr ezredes, a BM Országos Rendőr-főkapitánysá­ga bűnügyi csoportfőnöke és dr. Tóth Antal rendőr ezredes, Bács-Kiskun me­gyei rendőrfőkapitány kinevezését ren­dőr vezérőrnaggyá. (MTI) ne az itteni fórumon döntsenek a veze­tőkről. Tegnap aztán határozott a tagság, miután dr. Gregus Ferenc szövetkezeti jogász felolvasta az elnöknek a közgyű­léshez eljuttatott lemondólevelét. Eb­ben bejelenti: nyugdíjba vonul, de nem azért, mert ő és a vezetőség eddig min­dent rosszul csinált. Hanem, mert itt van az ideje, Hatvanhat éves. Az őt ért vádakat továbbra is visszautasítja, vi­szont elisméri, hogy a tagokkal való kapcsolattartása az utóbbi időben meglazult. Több dologban jó lett volna velük idejében szót érteni. („Nagy hiba volt, hogy elszakadtunk a tagságtól". Ez az idézet dr. Rakonczai Sándortól va­ló.) Nem tartja megengedhetőnek, hogy a tsz személyi ellentétek és viták színterévé váljon, s így észrevétlenül széthulljon a gazdaság, amelyért a tab- diak közös érővel dolgoztak. A Szőlőskert Tsz tagságának akara­ta, amit szajvazatával kinyilvánít: Tóth Sándort, dr. Rakonczai Sándort és Baglyas Ferenc főkönyvelőt hívják vissza vezető beosztásukból. Elnöknek választják (Ír. Gregus Ferencet. Két társadalmi elnökhelyettesre is voksol­nak: Brúder Lászlóra és Hubina László­ra, akikkel nemcsak hogy fiatalabbak kerülnek a vezetésbe, de kötelezettséget vállalnak abban is, hogy a tagságot érintő minden fontos kérdésben ezen­túl közösen döntenek. Megbízatásuk egy évre szól. . Beválnak-e majd az új vezetők? Ezt ma még nem lehet tudni. Baranyi János 90 éves tag kijelentésével viszont alighanem jó nyomon jár, amikor böl­csen azt mondja: — Lakva ismerjük meg egymást! Kohl Antal A TÁBORNOKOK FELJELENTÉSE NYOMÁN Bokor Imre megrovásban részesült Mint a sajtó korábban beszámolt róla, Bokor Imre nyugállományú ezredes, a nagy érdeklődést kiváltó Kiskirályok mundérban című könyv szerzője ellen három érintett tábornok büntetőfeljelentést tett a Budapes­ti Katonai Ügyészségen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Az ügyben lefolytatott nyomozás során a katonai ügyészség azt állapí­totta meg, hogy Bokor Imre könyvében alaptalanul, ellenőrizetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly vezérőrnagyról, Komáromi Ist­ván vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállományú altábornagyról. Sem Elkán vezérőrnagy, sem Komáromi vezérőrnagy nem építkezett katonákkal, nem használt fel honvédségi anyagokat. Reményi altábor­nagy nem követett el visszaéléseket sem üdültetéssel, sem katonai gya­korlatokkal kapcsolatban; az ő katonai vezetői tevékenységét, szakértel­mét illető megjegyzések ugyancsak megalapozatlanok, illetve nem bizo­nyítottak. Bokor Imre tehát az említett három katonai vezető sérelmére elkövette a nagy nyilvánosság élőtti rágalmazás vétségét. A Budapesti Katonai Ügyészség a tényállás tisztázása, a valóság bizo­nyítása után a nyomozást megszüntette. Bokor Imrét — figyelembe véve katonai pályafutását,cselekménye indítékait—megrovásban részesítet­te. A határozat ellen a nyugállományú ezredes panaszt jelentett be. Have! távirata a Független Magyar Kezdeményezésnek 1 áviratban üdvözölte .vasárnap Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés mozgalom első kongresszusát. \ csehszlovák államfő táviratában azt hangsúlyozta: a szlovákiai magyar mozgalom cl ikus és politikai hozzáállása lehetővé teszi a közép-európai nemzetek közeledését és humánus együttélését, a nemzeti és etnikai kisebbségek nemcsak jogi, hanem az állampolgárok egyenlőségének az elvén alapuló valódi egyenjogúságának elérését. „Evés közben jön meg az Jugoszláv lapkommentár A belgrádi Borba hétfői száma kö­zölte Nenad Briszki „Magyarország a NÁTO-ban?” című kommentárját, amely a többi között a következőket fejtette ki: ..Nincs találóbb annál a francia köz­mondásnál. amely szerint evés közben jön meg az étvágy. Alig két évvel ez­előtt, a reformfolyamat felerősödése idején Budapesten azt mondták, hogy u szovjet csapatoknak el kellene hagy­niuk Magyarországot. Tavaly azt em­legették. hogy Magyarország kiléphet­ne a Varsói Szerződésből, és semleges országgá válhatna. Ez eddig világos. A múlt hét közepén azonban Horn Gyula külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország csatlakozhatna a NATO-hoz. vagy legalábbis politikai szerveihez. Elgondolását többféleképpen ma­gyarázzák .. . Talán a legfontosabb az, hogy Magyarországon egy hónap múl­va parlamenti választásokat tartanak. Vajon a külügyminiszter a NATO mel­letti állásfoglalásakor nem elsősorban a választásokra gondolt-e, nem az el­lenzék vitorláiból akarta-e kifogni a szélet és azt a saját hajójának vitorlájá­Tabdi Szőlőskert Tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom