Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
KUNSZÁLLÁSI ASSZONYOK Örülnek a munkahelyüknek (4. oldal) Népszerű-e a Petőfi Népe? (5. oldal) HÖLNAI I Megspórolt j 1 milliók j építkezőknek (4. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató A Minisztertanács hétfőn ülést tartott; utána Bajnok Zsolt kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az 1989-es nép- gazdasági terv végrehajtásának, vala-, mint az idei néhány hét gazdasági fejlődésének tapasztalatairól. A jelentésben elhangzott: a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokban felhalmozódott rendkívül magas aktívum komoly fe-. szükségek forrása.- A magyar kormánynak intenzíven kell foglalkoznia a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá tételével. Úgy döntöttek,' hogy a Minisztertanács következő ülésén, március 13-án, ezt a témakört ismét napirendre tűzik. A kormány foglalkozott az állam- polgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezésével. A Belügyi minisztérium és az igazságügyi tárca szakemberei felülvizsgálták 1945-től napjainkig az állampolgárságtól ipeg- fosztó határozatokat. 1947 és 1953 között mintegy 1500, 1957 és 1981 között pedig 200 külföldre távozott személy ellen hoztak ilyen döntést. Összesen mintegy 1/700 személyről van szó, sok ismert művészről, tudósról, kutatóról vagy más szakterület kitűnő művelőjéről. A felülvizsgálat során megállapították: ezek az ítéletek nem feleltek meg a hatályos törvények előírásainak, s még kevésbé a jelenlegi jogelveknek. A Minisztertanács úgy határozott: törvényjavaslatban indítványozni fogja ezeknek az ítéleteknek a megsemmisítését. Az érintett személyeknek — amennyiben igényt tartanak a magyar állampolgárságra — erről szándéknyi- (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov— Havel találkozó Hétfőn délután Moszkvában megkezdte tárgyalásait Mihail Gorbacsov és Václav Havel. A Kremlben kezdődött eszmecsere két központi kérdése a szovjet csapatok kivonása Csehszlovákiából, valamint a szovjet—csehszlovák kapcsolatok jövője. Václav Havel hétfőn délelőtt érke-- zett a szovjet fővárosba, hivatalos munkalátogatásra. A csehszlovák államfő látogatásával egyidejűleg kezdődött meg az 1968 óta Csehszlovákiában állomásozó 73 ezer fős szovjet hadseregcsoport kivonása. Az erről szóló —múlt hétén parafáit — kormányközi megállapodást várhatóan Václav Havel moszkvai útja idején írják alá. Az államfői megbeszélésekkel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei is megkezdték tárgyalásaikat. Eduard Sevardnadze és Jiri Dienstbier külügyminiszter a kétodalú viszony témakörén túl véleményt cserél a kelet-európai helyzetről is. A vezetők alkalmassága, a tagság megélhetése és a földkérdés rendezése mindennél előbbre való! Elnökváltás a Tabdi Szőlőskert Tsz-ben A Tabdi Szőlöskert Tsz tegnapi közgyűlésén már kevesebben voltak, nem szorongtak annyian a művelődési házban, mint a szerdán este ugyanitt tartott politikai rendezvényen. Akkor, Varga Endre kiskőrösi tanár vezetésével, MDF-tagokból álló elnökség fogfalt helyet a nagyterem színpadán. Lent, a zsúfolt széksorok mellett, Tóth Sándor, a 66 éves tsz-elnök nézett szembe velük és az előtte felállított tévéfelvevőgéppel. A hangulat bírósági tárgyalásra emlékeztetett — a tsz- elnök meg is jegyezte egyszer. — Úgy érzem magam, mintha kalic- kában ülnék és. köveket dobálnának rám! Száznegyven aláírást gyűjtöttek ösz- sze Tabdiban a tagoktól, hogy Öt, a főmezőgazdászt és a főkönyvelőt hívják vissza vezető beosztásukból. A vádak súlyosak. Először is arra vártak választ ezen az estén, hogy kiárusították-e a vezetők a közös vagyont.- A szövetkezet vagyont, földet nem adott el 1989-ben — védekezett az elnök. — Ellenben 4 millió 280 ezer forinttal nőtt a gazdaság vagyona. A bérek is emelkedtek, 50 százalékkal. A nyugdíjasoknak négy-, özvegy tagjainknak 3 ezer forintot adtunk egyenként, míg az iskola bővítéséhez I milliót, és az úthálózat fejlesztéséhez 700 ezer forinttal járult hozzá a termelőszövetkezet. A tavaly kiosztott nyereségrészesedés kéthavi átlagfizetésnek felelt meg. Volt olyan esztendő — szeretném emlékeztetni a tagságot —, amikor az ország 1300 tée&ze közül az ötödik helyen voltunk. (Folytatás a 2. oldalon) Már a ciklus zárásának kétségtelen árnyékában ül össze ma az Országgyűlés, hogy a négy napra tervezett ülésszakon a honatyák megkíséreljék a lehetetlent: bevégezni mindazt a messzire tekintő törvényhozó munkát, amit a politikai átmenet érdekében halaszthatatlan fontosságúnak ítélnek, előkészítve a közjogi talajt a választások után majdan összeülő parlament és kormány számára. S bár a közszolgálati törvény nagyon fog hiányozni a végső leltárból, az egypárti szellemben startoló, de menet közben átalakuló törvényhozó testület valóban példás munkát végzett. Akkor is, ha sokan e parlament legitimitását megkérdőjelezték — s tették ezt nem minden ok nélkül. Kétségtelen, hogy olyan fontos törvények megalkotásához járult hozzá, amely a pluralista demokrácia alapjait jelenti. Említhetnénk a párttörvényt, az Európa felé nyitó alkotmánymódosítást, a választójogi reformot, a népszavazásról szóló jogszabályt s—az alkotmány - védő, új intézmények között — az Alkotmánybíróság létrehozását. A mostani ülésszak napirendjén szintén fajsúlyos témák sora szerepel. A honatyák várhatóan megtárgyalják a közigazgatási bíráskodás, a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdését, módosítják a büntető törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket érintő passzusait, ritkítják a közigazgatást gúzsba kötő jogszabály dzsungelt. Napirenden a családi pótlék teljes körűvé tétele, s az oktatási törvény reformja. Ez utóbbi az alap- és középfokú oktatás szervezeti rendjét még nem érinti, ám az eddigi vitából az is kitűnt, hogy az egyetemi felvételi vizsgák eltörlése akár már 1992-től is várható. De e törvényjavaslatokon kívül számos képviselői indítvány is megvitatásra kerül. így például egy jóvátételt törvény térré, a köztársaságielnök-válasz- tás módjának újbóli megfontolása. S aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy ezen az ülésszakon jobbára azok a honatyák lesznek a legaktívabbak, akik: újraindulnak a mandátumért folyó versenyben. A két, legnagyobb visszhangot kiváltó napirend várhatóan a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének beszámolója, valamint a nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdése lesz. A Számvevőszék elnöke feltárja a honatyák előtt a volt MSZMP vagyonáról történő elszámolás vitatott kérdéseit, s bizonyára reális kompromisszumként értékelné, ha a parlament elfogadná a beszámolóját s egyben megbízná, hogy a népszavazás szellemébén folytassa a vagyonelszámoltatást. E kérdés kapcsán szinte biztos, hogy szóba kerül a volt állami és pártvezetők \ vagyonnyilatkozatának kérdése. A legutóbbi parlamenti ülésszakon komoly gondot okozott a honatyák távolmaradása a szavazástól. Egyesek már valóságos képviselői obstrukcióról beszélnek az üres padsorok láttán. Kár lenne, ha a cikluszárás felé közeledve, nem a napirenden szereplő téma, de esetleg a szavazatképtelenség szolgálná újabb szenzációval... A parlament az átmenet zökkenőnientes biztosítása érdekében a házszabályokat is módosítani kívánja. Az új ügyrendi előírás az összeülő parlament első munkanapján lépne hatályba. A bizottsági viták tanulsága alapján bizton állítható, hogy a nemzetiségek képviseleti jogáról lesz vita várható. A választási törvény ugyanis ezt a kérdést nem rendezi kielégítően, s az utolsó pillanatban már, úgyszólván, lehetetlen mindenki számára megfelelő megoldást találni. A kormány kompromisszumos javaslata úgy szólt, hogy akárhány tagot számlál is egy nemzeti kisebbség, csak egyetlen képviselőt juttathat be a parlamentbe... így a törvény- javaslat nyolc kisebbségi honatyát vesz figyelembe, akiket a választásokat követően „hívnának be”. Ezzel bővülne az amúgy is magas —• 386 képviselőt számláló s várhatóan évi több mint 1 milliárdforintos költségvetésből gazdálkodó—parlament létszáma. A nemzetiségi szövetségek viszont az arányos képviselet mellett törtek lándzsát, ezért könnyen előfordulhat, hogy tökéletes megoldás hiányában az átmeneti megoldásra tett jayaslat sem nyeri el a honatyák többségének tetszését. Ez esetben az új parlamentre marad e fontos kérdés rendezése is. Az új parlament a piacgazdaság, a jogállamiság irányába mutató törvények egész sorát fogja megörökölni. A magasztos célok, s gazdasági elképzelések anyagi fedezetét viszont, sajnos, nem örökölheti meg a kongóan üres államkincstárral leköszönő elődjétől, az egypárti talajon fogant, de akár re- formországgyülésnek is minősíthető parlamenttől. (MTI-Press) IMMÁR TELJES A LÉTSZÁM äs®»? &mggazg: Esküt tettek a választási bizottságok tagjai Eddig a tanácsok által megválasztott pártoktól, szervezetektől független tagok alkották a te-, rületi (megyei) és az egyéni választókerületi választási bizottságokat. E szervek — a választási tör: vény értelmében — most kiegészülnek a jelölt-“ állítási kampányban elegendő számú ajánlócédulát kapott pártok és független képviselőjelöltek áltál delegált tagokkal. A kijelölt választási bizottsági tagok eskütételére tegnap került-sor Kecskeméten, a megyeháza tanácstermében. Dr. Balogh László, ■ a megyei tanács megbízott osztályvezetője köszöntötte a jelenlévőket, a bizottságokba delegáltakat, a területi választási bizottság elnökét, Károly Ferencet és titkárát, Dr. Sütő Józsefet. Ezt követően Gaborják József megyei tanácselnök rövid bevezetőjében hangsúlyozta: „Valóban történelmi a feladat, amely előttünk áll, hogy hosszú évtizedeik után, az első szabad választásokkal sikerül-e békésen átvezetni a magyar népet egy új rendbe, rendszerbe. A tét hatalmas, és nem szalaszthatjuk el az esélyt. Nem csak Európa, az egész világ figyelni fogja, hogy mi történik majd március 25-én. a választáson. Egy korszak lezárul, kell egy legitim országgyűlés, egy legitim kormány, amely élvezi a nép bizalmát. Felelősségteljes küldetésnek tartom az önök vállalását, együtt vigyázzunk, hogy a legkisebb árnyék se vetődhessen a választásokra.” Ezt követően a Himnusz hangzott el, majd a delegált bizottsági tagok letették az esküt a megyei tanács elnöke előtt, aki átádta a megbízóleveleket. Azok, akik valamilyen ok miatt tegnap nem tudtak részt venni az eseményen, egy későbbi időpontban tesznek esküt. V. T. Ma este' sorsolják az országos listákat Az Országos Választási Bizottság, az országos listát állító 12 párt jelöltjeinek nyilvántartásba Vételét követően, kedden este kisorsolja az országos listákat. Ennek a sorsolásnak az országos listán megszerezhető mandátumok elosztása-, kor lesz igazán jelentősége — tájékoztatta az MTI munkatársát Kara Pál, áz Országos Választási Bizotttság titkára. Ismeretes: országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben listát állított. Az országos listákra a választás napján — március 25-én — a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak; majd fcsák a területi listákra leadott szavazatok ismeretében, rendkívül bonyolúlt számítási módszer alkalmazásával, az úgynevezett töredékszávazatok kiszámításával dől el, hogy mely pártok hány mandátumot vallhatnak magukénak az országos listán megszerezhető 58-ból. Ekkor válhat fontossá az országos listák sorsolása. Ha ugyanis a töredékszavazatok kiszámítása után a megszerezhető 58 mandátumból például 57-et már kiosztottak, s az utolsó mandátumra két párt is pályázhat, mert a töredékszavazataik aránya tökéletesen azonos, akkor a sorszámuk dönti el, hogy melyik párté lesz a mandátum. Mivel a választási rendszer elemei egymásra épülnek, az országos listára is érvényes: egy párt mind az egyéni választókerületben, mind a területi listán, mind pedig az országos listán in-' díthatja ugyanazt a jelöltet. Ám ha je-- ■ löltje „befut” az egyéni választókerületben, akkor a* területi listáról is és az országos listáról is törölni kell a nevét. Ugyancsak törölni kell az országos lis-' tárói ä nevét, ha a területi listán szerzett mandátumot. Az Országos Választási Bizottság február 28-án közzéteszi az országos listák jelöltjeinek nevét. Miután 12 párt állított országos listát, a választójogi törvény értelmében ezek a pártok delegálják egy-egy képviselőjüket az Országos Választási Bizottságba. így a parlament . által megválasztott öt' taggal együtt az OVB 17 tagú lesz. A pártok delegáltjai — ugyancsak a törvény előírása szerint — esküt-tesznek az Országgyűlés elnöke — jelen esetben megbízott elnöke — előtt. MSZDP-nagygyűlés Kalocsán Négyszáz főnyi választópolgár részvételével tartott nagygyűlést szombaton az MSZDP Kalocsán, az úttörőház nagytermében. A helyi pártszervezet, a megnyitó után, bemutatta Szarvas László képviselőjelöltet, aki rövid beszédben ismertette életútját, és megköszönte választóinak az ajánlócédúlák begyűjtésénél tanúsított támogatást. A nagygyűlés szónoka Petrasovits Anna az MSZDP elnök asszonya a bel- és külpolitikai helyzet értékelése után, a szónok élesen támadta az állampárt még ma is működő szervezeteit, amelyek, úgy látszik, az utolsó pillanatig ragaszkodnak a hatalomhoz, és a választások előtt néhány héttel még folytathatják „áldásos” tevékenységüket. Ezért ismételten tiltakozásra és elégedetlenségre szólított fel, a választópolgárok többségét nyomorító kamatadó ellen. A Szociáldemokrata Párt véleménye, mondta a szónok, a kamatadó ügyében változatlan. Ugyanis ez az ..új adónem” csak pénzügyi és jogi szemfényvesztés, ezért sérti mind a hazai, mind a nemzetközi magánjogot, ezáltal megsérti, semmibe veszi az arányos közteherviselés elvét. A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek Viszonyáról szólva, Petrasovits Anna leszögezte: a szakszervezeti mozgalom és a szociáldemokrácia egybetartozó fogalmak, és mindenkor stratégiai szövetségesek. Ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt számit a vállalkozókra, a kiskereskedő, kisiparos rétegekre, a mezőgazdaságból élő kisemberekre is. A szociáldemokrácia a nyugati pártok tapasztalatai alapján olyan gazdaságot kíván kialakítani, amely a piacgazdálkodásnak kedvez, és segíti a magánkezdeményezést. • ' ifi) Befejezésül a szónok hangoztatta azon véleményét, hogy a választások eredményeként a SZDSZ, a Fidesz, FKgP és az MSZDP kormányképes lehet. Kik a Duna-gate botrány felelősei? A katonai főügyész sajtótájékoztatója A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium I1I./III. csoportfőnöksége—az úgynevezett belső biztonsági szolgálat — tevékenységével kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész, hétfőn, sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot. A Katonai Főügyészség megállapította; a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet — az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán — részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ö azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire — mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére1-— figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette. Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok — a szakértő véleménye szerint — tartalmilag nem képeznek államtitkot. Végvári József rendőr őrnagy esetében az államtitoksértés és a „kötelességszegés szolgálatban” bűntettét állapították meg. Az ő ügyében sem emeltek vádat: megrovásban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. (MTI) jv lij ■ • r||;;
