Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

Több mint 30 milliós nyereség Bugacon (4. oldal) Az MHSZ-klubok élni, dolgozni akarnak (5. oldal) A HADÁSZATI ERŐEGYENSÚLYT NEM BONTJA MEG Gorbacsov az európai biztonságról és a német egységről Léteznek jogos félelmek A német egyesítésnek az eu­rópai folyamattal szoros kap­csolatban, a katonai tömbökön alapuló európai biztonsági rendszert felváltó új típusú biz­tonsági struktúra megteremté­sével összhangban kell végbe­mennie — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár- államfő a német kérdésről és a közép-európai csapatcsökken­tésről a Pravdának adott nyilat­kozatában. A lap szerdai számában meg­jelent interjúban Gorbacsov hangsúlyozta: a Szovjetunió so­hasem tagadta a németek jogát az egységre. Rövid történelmi áttekintést adva a német kér­désben képviselt szovjet állás­pontról, a szovjet vezető emlé­keztetett: a Szovjetunió már a második világháború után is Németország megosztottsága ellen foglalt állást. A két német állam létrejötte után pedig az NDK-val közösen számos ja­vaslatot tett az ötvenes és hat­vanas években az egységes, semleges és demilitarizált német állam megteremtésére. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a németeknek maguknak kell meghatározniuk, hogy mennyi idő alatt, s milyen for­mában menjen végbe az egyesü­lés. Ugyanakkor leszögezte: az egyesülés nem csak német ügy. A helyzetből adódóan elképzel­hetetlen, hogy a németek meg­egyezzenek maguk között, s a többi fél joga legfeljebb az egyezség jóváhagyására korlá­tozódjék. (Folytatás a 2. oldalon) A MŰOSZ elnökségének állásfoglalása A MÚOSZ elnökségét aggodalommal töltik el különböző pártok képviselőinek félreérthető nyilatkozatai a választások után a sajtóban végrehajtandó „tisztogatásokról”, elbocsátásokról. Ezek a — minden bizonnyal egyéni — vélemények letűnt idők rossz szellemét idézik és egyáltalán nem illenek a demokrácia felé háladó társadalom megkí­vánt toleranciájához. A MÚOSZ fölemeli szavát a pusztán politikai meggyőződés miatti esetleges boszorkányüldözések ellen és szükség esetére fenntartja ma­gának a kollektív tiltakozás jogát is. Nem lenne szerencsés, ha a választási harcban a tekintélyt szerzett magyar sajtó maga is nemtelen pártharcok színterévé válna. A Magyar Újságirók Országos Szövetsége az újságírók megítélésé­ben csak a szakmai és az etikai szempontokat látja kizárólagosnak és mindenek fölöttinek; a magyar sajtó akkor tölti be történelmi hivatá­sát, ha a nemzet érdekeit szolgálja és híven tükrözi a valóságot. A MÚOSZ ELNÖKSÉGE NEVEK, CÍMEK, A Magyar Néppárt céljairól, köztük a gazdasági kibontakozást segítő szándékokról beszélt Már­ton János, a párt országos ügyve­zető elnöke kedden este Kecske­méten, a választási előkészületek első szakaszának finisében tartott bemutatkozó rendezvényen. A vi­dék egyenrangúsítását, a magyar településpolitika korrekt rendezé­sét céljaként hirdető párt a helyi önkormányzatoknak szánna jelen­tős szerepet a jövőben. Márton Já­nos szerint az állami tulajdont — országosan — a helyi tulajdonnak kell felváltania. így lehetséges a települések fejlesztése, a helyi ok­tatási, egészségügyi és a kulturális beruházások gyors megvalósítása. A földtulajdont a korábbi Nem­zeti Parasztpárt jogutódjaként fel­lépő Magyar Néppárt szerint mi­előbb rendezni kell. Aki kényszer hatására vált meg jogos tulajdoná­tól a kollektivizáláskor, az lehes­sen a föld gazdája ismét. Márton János szólt az érdekvédelmi szer­vezetekről is. Szükség van rájuk — fejtette ki —, de nem a jelenlegi (Folytatás a 2. oldalon) TELEFONSZAMOK Választási bizottságok Bács-Kiskunban Holnap éjfélkor zárul az ország­gyűlési választási kampányidőszak első szakasza, amikor is a választási bizottságokhoz be kell nyújtani az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek anyagait, vala­mint a pártpk által összeállított te­rületi listákat. A pályázó jelöltek és a listán indulók nyilvántartásba vé­tele az egyéni választókerületekben megalakított választási bizottsá­gok, valamint a területi választási bizottság feladata. Hozzájuk lehetett és lehet fordul­ni a jelöltállítással kapcsolatos kifo­gásokkal, s a későbbiekben is náluk lehet megtenni a választási kam­pánnyal kapcsolatos észrevételeket, esetleges panaszokat. Feladatuk még, hogy biztosítsák a későbbiek­ben a szavazatszámláló bizottságok működésének törvényes feltételeit, és ellenőrzik a technikai feltételeket is. A bizottságokat ez idáig három, a tanácsok által választott, pártok­hoz nem tartozó személy alkotta (egy titkár és két tag), ám a bizott­ságok a képviselőjelöltek nyüván- tartásba vétele után kiegészülnek a pártok és a független jelöltek áltat delegált tagokkal. Ezt követően a bizottságok maguk választják majd meg az dnökőket. Amíg erre sor kerül, addig is kö­zöljük a tíz egyéni választókerület, valamint a megye választási bizott­ságainak címjegyzékét, és tagok­nak, illetőleg a bizottságok munká­ját segítő munkacsoportok vezetői­nek nevét. (3. oldal). Népes amerikai kormány­küldöttség tárgyal hazánkban Lawrence^ Eagleburger, az Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettese ma­gyarországi látogatásának első munkanapján, szerdán délelőtt Pozsgay Imre államminiszterrel találkozott a Parlamentben. Az amerikai diplomácia má­sodik embere — aki egyben a Kelet-Európának szánt ameri­kai támogatási program koordi­nátora — magas rangú kor­mányzati tisztségviselőkből álló népes küldöttség élén érkezett Budapestre, azzal a céllal, hogy tájékozódjék a magyarországi viszonyokról, a támogatási program megvalósításával kap­csolatos kérésekről, a kétoldalú kontaktusok fejlesztési lehetősé­geiről. E széles körű tájékozódás első lépéseként Lawrence Eaglebur­ger és kísérete a szabad választá­sokra készülő Magyarország belpolitikai viszonyairól kapott átfogó képet Pozsgay Imrétől. Eagleburger érdeklődött ar­ról, tapasztalhatók-e szélsőséges megnyilvánulások a magyar bel­politikában. Pozsgay Imre meg­nyugtató válasszal szolgált: van­nak ugyan szélsőséges megnyil­vánulások, de nincsenek szerve­zett szélsőséges erők. Ennek megakadályozására egyébként a magyar demokrácia már számos jogi garanciát épített ki. (Folytatás a 2. oldalon) TÜNTETÉSEK UKRAJNÁBAN Nem kívánnak „megszálló hadseregben” szolgálni A baltikumi köztársaságok után Ukrajnában is hadseregellenes tüntetések voltak. A szerdai Krasznaja Zvezda beszámolója szerint Lvovban a tüntetők a helyi katonai parancsnokság előtt köve­telték, hogy a köztársaság terüle­tén tölthessék le katonai szolgála­tukat. Az ukrán fegyveres erők létre­hozására alakult nem hivatalos szervezet által meghirdetett tűnte-' tés résztvevői transzparenseiken adták tudtuk nem kívánnak „meg­(Folytatás a 2. oldalon) H‘ Baja város új zászlaja osszú vita előzte MA MUTATJÁK BE meg azt a hatá­rozatot, amellyel ta­valy áprilisban Baja Város Tanácsa úgy _____________ d öntött, hogy visszaál­lítja a város régi címerét, és ezzel együtt ter­mészetesen a címeres zászlót is. A címer Ba­ja mezővárossá válásával és az ezt elrendelő szabadalomlevéllel kapcsolatos, melyet I. Lipót császár és király 1696. december 24- én adományozott, tehát Ádám-Éva napján. Az adománylevél egyébként a címerről nem tesz említést, melyet csak jóval később, az 1730-as években kezdtek használni a hiva­talos iratokon, mégpedig úgy, hogy az ado­mányozás napjával összefüggő bibliai jele­netet ábrázoltak rajta. A gonosz kígyó a pa­radicsomban megkísérti az első emberpárt, Ádámot és Évát, s ráveszi őket, hogy egye­nek az almafa tiltott gyümölcséből. A mai tanácsülésen bemutatják a címert hordozó városi zászlót, melyet Bakay Er­zsébet budapesti iparművész készített. Amint a művésznő levelében írta, Baja je­lentette az ifjúságát, itt érettségizett, s itt indult el pályáján a Rudnay Művész Kör­ben. Erre emlékezve kéri a város polgárait, hogy fogadják el a gobelin díszzászlót tisz­telete és hálája jeléül. „Büszke vagyok, hogy méltó és rangos helyre kerül alkotá­som, mely szimbolizálja a város múltját, jelképezi jelenét és jövőjét” — fejezi be Bakay Erzsébet sorait és egyben közli, hogy a zászlóért őt megillető — amint megtudtam, százezer forint — tiszteletdíj­ról lemond. A felajánlást a város nevében Barna György tanácselnök-helyettes köszönte meg és meghívta Bakay Erzsébetet a mai tanácsülésre. Gál Zoltán p itP Védővetés (Kép .•»üveg: •; Méhes» •; A Kanszállási Alkotmány Termelőszövetkezet régóta foglal­kozik szarrasmarba-tenyésztéssel. Ezerdarabos állományuk van; tejtermelésük jelentős. A takarmánytermesztésre ezért nagyon odaßgyelnek. Az idén tavasszal száz hektáron vetnek lucernát Mivel az előző években sokszor rossz volt a lucerna termés — nemcsak a homokverés, hanem a szárazság miatt is —, most védőnövényként árpát vetnek, abba a földbe, amibe áprilisban a lucernát A képen Szegesdi Ferenc tölti fel árpával a vetőgépet a szövet­kezet fülöpjakabi határában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom