Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

2 I PETŐFI NÉPE • 1990. február 22. Gorbacsov az európai biztonságról és a német egységről [ (Folytatás az 1. oldalról) Gorbacsov ugyanakkor azt is értésre adta: sem az NDK és az NSZK közele­dése, sem pedig az egységes Németor­szág nem fenyegetheti sem szomszédai, sem más érdekeit, s kizárt más államok határainak bármiféle megsértése is. Gorbacsov emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs a második világháborút lezáró békeszerződés Németországgal. Mint mondotta, csak egy ilyen szerző­dés rendezhetné nemzetközi jogi szem­pontból véglegesen Németország státu­sát. A szovjet vezető ugyanakkor hang­súlyozta: ha módosulva is, de továbbra is fennmarad a NATO és Varsói Szer­ződés szerepe, mivel a két katonai tömb hosszú időn keresztül garantálta a'biztonságot, s egyelőre még csak ala­kulófélben van az új európai biztonsági rendszer. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a két katonai tömb közötti hadászati erő- egyensúlyt nem bonthatja meg a német egyesítés. A német kérdésről folytatandó tár­gyalásokról az ottawai külügyminiszte­ri találkozón elfogadott „2+4” formu­lával kapcsolatban Gorbacsov hangsú­lyozta: A két német állam, valamint az Egyesült Államok, a Szovjetunió,’ Nagy-Britannia és Franciaország kép­(Folytatás az 1. oldalról) szálló hadseregben” szolgálni. A köztársaság területén letöltendő sorkatonai szolgálat mellett köve­telték azt is, hogy ne hozzanak az ország más részéből katonákat Ukrajnába. A lap beszámolója sze­rint egymást érik a területi pártve­zetés lemondását követelő nagy­gyűlések is a városban. viselőinek át kell tekinteni' a német egyesítés külső feltételeit, és elő kell készíteni a Németországgal kötendő békeszerződést. Gorbacsov ugyanakkor hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió megértéssel viseltetik a „2 + 4” formulában nem szereplő többi érdekelt ország, mindenekelőtt Lengyelország nemzeti érdekei iránt. Mint mondotta: ezen országok határa­it nemzetközi-jogi keretek között kell garantálni. Gorbacsov hangoztatta azt is, hogy a németeknek az egyesülés kapcsán az európai népek érdekein kí­vül figyelembe kell venni a történelmi okokból érthető jogos félelmeket is. ' Az Európa középső részén állomáso­zó szovjet és amerikai csapatok létszá­mának 195 ezerre történő csökkentésé­ről kötött ottawai megállapodással kapcsolatban Gorbacsov hangsúlyoz­ta: az annak ellenére sem érinti az erő- egyensúlyt, az ország biztonságát és védelmi képességét, hogy az Egyesült Államok Európa más részén fenntartja 30 ezres csapatkontingensét. Gorba­csov szerint a közép-európai csapat­csökkentésről szóló szovjet—amerikai egyezmény jelentősen hozzájárul ah­hoz, hogy a bécsi hagyományos fegy­verzetről és fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokon még az idei év végéig megegyezés szülessen. Több ezres tüntetésen követel­ték a hét végén Permben is a helyi pártvezetés lemondását. A Rabo- csaja Tribuna szerdai beszámolója szerint a területi párttitkárnak si­került leszerelni az elégedetlensé­get: nyílt párbeszédet kezdett a tö­meggel és végül sikerült az embe­rek bizalmát megnyernie program­jával. Határerősítés Tádzsikisztánban Tádzsikisztán területén megerősítet­ték a határőrséget a szovjet—afganisz­táni határon, s a KGB kötelékébe tar­tozó határőrök fokozott éberséggel lát­ják el szolgálatukat — jelentette ki a TASZSZ-nak nyilatkozva Alekszandr Martovickij vezérőrnagy, a közép­ázsiai katona körzet parancsnokának helyettese. Á szovjet tábornok szemleutat tett a határtérségben, s ennek tapasztalatai alapján egyértelműen cáfolta azokat a Dusanbéban elterjedt,, pánikkeltő hí­reszteléseket, hogy az afgán ellenforra­dalmárok fegyvert szállítanának a tá- dzsik fővárosba, a rendbontások és pogromok résztvevőinek. Martovickij vezérőrnagy szavai sze­rint a szovjet határőrség megerősítése inkább azzal magyarázható, hogy a gyújtogatások, pogromok szervezői megpróbálnak külföldön menedéket keresni az igazságszolgáltatás elől. Dusanbéban eközben fokozatosan normalizálódik a helyzet, az elmúlt 24 órában nem került sor nacionalista rendbontásra — jelentette a TASZSZ. Ugyanakkor csaknem száz embert vet­tek őrizetbe a kijárási tilalom előírásai­nak megsértéséért, s a február 12—-13- ai rendbontások szervezői közül is si­került még 13 embert kézre keríteni. A román hadsereg veszteségei a karácsonyi forradalomban A romániai forradalom idején — 1989. december 17. és 1990. január 30. között — a hadsereg vesztesége 270 ha­lott és . 673 sebesült volt — közölte a román nemzetvédelmi minisztérium. Február közepén még 70 sebesült ka­tonát különböző román katonai kórhá­zakban, 15 sérültet pedig külföldön ápoltak. Tüntetések Ukrajnában A Közös Piac költségvetése és Kelet-Európa Az Európai Közösség a PHARE-programban Ma­gyarország és Lengyelország támogatására idén elő­irányzott 300 millió ECU-s keretet, tekintettel a további közép-kelfet-európai országok várható bekapcsolására, 200 millió ECU-val megemeli — ám még kísérletet sem tett arra, hogy számításaiba belefoglalja a német egység megvalósulásából az Európai Közösségre háruló pénz­ügyi következményeket, tűnt ki azon a szerdai sajtóérte­kezleten, amelyet Schmidhuber közösségi biztos tartott a tizenkettck költségvetési terveiről. Az Európai Közösség idén 53 485 millió, jövőre 58 324 millió, 1992-re pedig 61 268 millió ECU-s kiadással számol. A közép- és kelet-európai országok számára 1991-ben 850 millió, 1992-ben 1000 millió ECU-t tervez biztosítani költségvetésében az Európai Közösség, figyelembe véve, hogy immár várhatólag nem két, hanem hét ország re­formjainak támogatásáról lesz szó. ' A közösség költségvetési biztosa ugyanakkor jelezte, hogy a tizenkettck által támogatott más térségekkel való együttműködésre szánt összegeket is párhuzamosan növe­lik. A foldkozLtengeri, latin-amerikai és ázsiai országok­kal való együttműködésre idén 630, jövőre 8Q0 és 1992-re 1000-millió ECU-t szántak. A sajtóértekezleten azonban Schmidhuber az újság­írók kérdésére válaszolva úgy fejezte ki magát, hogy a közösség költségvetési szervei „futóhomokon” járnak, amikor a német egység pénzügyi következményei és a közösségre gyakorolt hatásai kerülnek szóba, mivel sem a német pénzügyi unió formája, sem naptára nem ismere­tes még, nem lehet tudni, a D-Mark lesz az egységes valuta vagy sem, milyen lesz a mai NDK státusa a közös­ségben stb. Brüsszelben szerdán bejelentették, hogy a PHARE- program keretében az Európai Közösség bizottsága 50 millió ECU értékben sürgős növényvédelmi segít­séget nyújt a lengyel mezőgazdaság magánszektorá­nak, amely az egész termőterület 75 százalékára ter­jed ki. Ez az első olyan program, amelyet a PHARE számára két országnak, Lengyelórszágnak és Magyarországnak 1990-re biztosított 300 millió ECU-s költségvetési keret­ből finanszíroz az Európai Közösség. A közösség szóvi­vője az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva közölte, hogy a bizottság Magyarország vonatkozásában is több konkrét programot készít elő és ezek bejelentésére várha­tólag a közeljövőben sor kerül. A SECUR1TATE FELOSZLATÁSA Új állam- biztonsági szervezetet hoznak létre — A Ceauscscu-diktatúra hírhedt tit­kosrendőrségének több mint 3 ezer volt alkalmazottját nyugdíjazták, sok volt tisztjét pedig őrizetbe vették —• közölte a bukaresti rádióban kedden este ismerte­tett nyilatkozatában Victor Stanculescu, a román nemzetvédelmi miniszter. Stanculescu emlékeztetett arra, hogy december 22-én a Securitatét a hadsereg ellenőrzése alá helyezték, december 30-án pedig az állambiztonsági szervezetet, an­nak minden központi és területi egységé­vel együtt feloszlatták. A múlt pénteken kinevezett új nemzet­védelmi miniszter nem közölte az Őrizetbe vett szekusok számát, csak annyit mon­dott, hogy az egykori állambiztonsági szervezet legtöbb hivatásos alkalmazottja „lejáratta magát a nép és a forradalom előtt**, Stanculescu hangsúlyozta, hogy decem­ber 22-én megszüntették a lehallgatószol­gálat tevékenységét, s Romániában ma egyetlen állampolgárt, pártot, politikai vagy társadalmi szervezetet sem tartanak megfigyelés alatt. A Securitate alkalmazottai közül csak azok a technikusok maradtak szolgálat-' ban, akik a feloszlatott szervezet országos telefonhálózatát tartják üzemben. A miniszter bejelentette, hogy jelenleg folyik az új állambiztonsági szervezet ki­alakítása« Ez független lesz valamennyi politikai párttól, s a szervezetben a hiva­tali szolgálatot csak katonatisztek fogják ellátni. Prága nem fél a német egységtől Megértik a lengyelek aggodalmait, de a csehszlovákokat nem nyugtalanít­ja a német újraegyesülés. Az egység előbb-utóbb megvalósul, mégpedig olyan formában, amely elfogadható lesz Németország valamennyi szom­szédja számára. Erről beszélt kedd esti tévényilatkozatában Václav Havel. A csehszlovák államfő a PBS tévének elmondotta: annak a ténynek, hogy országából nem a Prága által kívánt ütemben vonják ki a szovjet csapatokat, nem politikai háttere van: a kivont szovjet csápatok otthoni elhelyezésével, élelmezésével vannak gondok: Raymond Seitz amerikai külügyminiszter-helyettes, aki Bush elnök és Havel aznapi tárgyalásairól tájékoztatta a'sajtót, kijelentette: végül is arra számítanak, hogy a szovjet csapatkivonás „elég gyors” lesz. Seitz egyébként nem cáfolta, hogy az Egyesült Államok Európa-politikájának kérdésében eltértek Bush és Havel nézetei. A csehszlovák elnök arról beszélt, hogy a jövőben nem lesz szükség amerikai csapatokra Európában, míg Bush újólag aláhúzta azok stabilizáló szerepét. Teljes egyetértés volt viszont abban, hogy a szovjet peresztrojkát, Mihail Gorbacsovot támogatni kell. Népes amerikai kormány- küldöttség tárgyal hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) Hazánkba érkezik az fr külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására február 22-én hivata­los látogatásra hazánkba érkezik Gerard Collins, az ír Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Ősszel lehet az Európa Tanács tagja hazánk Magyarország teljes jogú tag­sága az Európa Tanácsban, il­letve a pártok finanszírozási gyakorlata Nyugat-Európában — ez a két témakör érdekelte leginkább a magyar sajtó képvi­selőit azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európa Tanács par­lamenti közgyűlése parlamenti és tömegkapcsolatok bizottsá­gának kétnapos ülését lezárva tartottak meg szerdán a Parla­mentben. A sajtótájékoztatón az újság­írók kérdéseire válaszként el­hangzott: Magyarország teljes jogú tagságáról az Európa Ta­nácsban legkorábban ősszel várható döntés, hiszen a tagfel­vételi kérelem elbírálásának megvannak a maga szabályai. A döntés még akkor sem lenne lehetséges a magyarországi vá­lasztások előtt, ha meggyorsít­hatnák ezt a folyamatot, hiszen az Európa Tanács legközelebb csak májusban tart plenáris ülést, márpedig ezek a döntések ott születnek. Az államminiszterrel folytatott meg­beszélés után Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes ült tárgyalóasztalhoz Lawrence Eagleburgerrel és kíséretével. Néhány perc elteltével — a látogatás protokolláris rendjét némileg „felborít­va” — Németh Miklós kormányfő is csatlakozott a magyar tárgyalóküldött­séghez. Németh Miklós úgy értékelte, hogy a magyarországi reformfolyamat vissza­fordíthatatlan; nincsenek számottevő erők, amelyek szembeszállnának a piac- gazdaság kiépítésével, a politikai, gaz­dasági reformokkal. A miniszterelnök érintette a magyar kormány és az IMF megállapodását, hangoztatva, hogy a Minisztertanács el­fogadta ugyan a Valutaalap követelmé­nyeit, ezzel azonban nem a nemzetközi pénzintézet, hanem az ország érdekeit szolgálta. A megállapodásban megha­tározott lépéseket Magyarországnak előbb-utóbb az IMF nélkül is meg kel­lett volna tennie. Az amerikai küldött­ség érdeklődésére Németh Miklós an­nak a véleményének adott hangot, hogy a leendő magyar kormány folytatja a gazdaság liberalizálásának politikáját, szabad utat enged a magánvállalkozá­soknak, ösztönzi a kis- és közepes válla­latok tevékenységét, folytatja a költség- vetési reformot, a deregulációs progra­mot, az oktatás, a kulturális élet átalakí­tását. Németh Miklós hangoztatta azt is: kormánya képes lesz elvezetni Ma­gyarországot a szabad, békés választá­sokig. A kormányfő ehhez az Egyesült Államok támogatását is kérte, rámutat­va, hogy e segítség nem a kormánynak, hanem a magyar népnek jelentene könnyebbséget. Lawrence Eagleburger üdvözölte a magyarországi változásokat és hangsú­lyozta: az amerikaiak bíznak benne, hogy a kormány képes lesz „levezényel­ni” azokat. A tárgyalóasztal mellett ezután ma­gyar gazdasági szakértők váltották fel a kormányfőt és a miniszterelnök-helyet­test. Magyar részről mindenekelőtt kö­szönetét mondtak Bush elnök kezdemé­nyezéséért, amely kiinduló pontja lett a 24-ek Kelet-Európa megsegítésére irá­nyuló programjának. Bush elnök támo­gatása nélkül nem irányult volna a világ figyelme Magyarországra és Lengyelor­szágra és a szervezett segítségnyújtás is csak vágyálom maradt volna. Köszöne­tét mondtak azért is, hogy az Egyesült Államok példás gyorsasággal felszá­molta a magyar áruk piacra jutását aka­dályozó kereskedelempolitikai korláto­kat. Ezzel a többi tengerentúli, illetve nyugat-európai ország számára is köve­tendő példát mutatott az Egyesült Álla­mok. Erre jó példa a vámpreferencia megadása, ami ugyan csak mintegy 5 millió dolláros előnyt jelentett a magyar gazdaság számára, ám miután az EGK is követte az amerikai példát további mintegy 100 millió dolláros tehercsök­kenést ért el a magyar gazdaság. Lawrence Eagleburger a délelőtti órákban megbeszéléseket folytatott Bé­kési László pénzügyminiszterrel is. A tárgyaláson jelen volt John Robson, az USA pénzügyminiszterének első helyet­tese, és Michael Boskin, Bush elnök gaz­dasági főtanácsadója. Hóm Gyula külügyminiszter délben munkaebéden látta vendégül Lawrence Eagleburgert és kíséretének tagjait a Gundel étteremben. Az ebéddel egybe­kötött megbeszélésen a magyar kül- ügyek irányítója és az amerikai diplomá­cia második embere véleményt cserélt a kelet-európai régióban lezajlott változá­sokról, megvitatta a német újraegyesítés kérdését. Eagleburger tájékozódott Ma­gyarország és a környező államok kap­csolatairól, mindenekelőtt a magyar— román viszony alakulásáról is. Az amerikai küldöttség pénzügyi szakértői délután tárgyalásokat foly­tattak Tarafás Imrével, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyettesével. A tárgyaláson áttekintették a forint konvertibilissé tételének lehetőségeit. Tarafás Imre szólt arról, hogy a ma­gyar gazdaság fokozatosan halad a fo­rint konvertibilitása felé. Ennek során a magyar külkereskedelmi forgalom­ban 1990-ben az importtermékek 65-70 százalékára kiterjesztik a liberalizációt. A Magyar Néppárt választási gyűlése Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken: fokozott közúti ellenőrzés A BM Országos Rendőr-főkapi­tányság február 23-án, pénteken 5 órás időtartamra fokozottt közúti ellenőrzést rendelt el az ország vala­mennyi megyéjében és a főváros­ban. A tapasztalatok szerint ugyan­is sok járművezető közlekedik nem működő vagy rosszul bekötött lám­pákkal, lekopott és ezért balesetve­szélyes gumiabroncsokkal — így az ellenőrzés során különös figyelmet fordítanak majd a gépjárművek vi­lágítóberendezéseire, a gumiabron­csok állapotára, valamint a szabá­lyellenesen használt, a hátsó abla­kot takaró függönnyel, illetve a rendszámtábla nélkül közlekedő gépjármüvekre. Az ellenőrzés ter­mészetszerűen kiteljed a közlekedé­si szabálysértők, az ittas vezetők felderítésére, továbbá a személyi és áruszállítás szabályainak megtartá­sára, a különböző engedélyek érvé­nyességére is. (MTI) típusú, hanem ágazatonkénti formá­ban. A választási gyűlésen bemutatkozott a párt két kecskeméti országgyűlési képviselőjelöltje: Kovács Klára újság­író és Teleky Sándor természetgyó­gyász. Kovács Klára beszélt a helyi csoport eddigi tevékenységéről, és ecse­telte, céljaikat is. Hangoztatta,! hogy vállalkozásközpontú, a monopóliu­mok és a nagyüzemek kiváltságait megszüntető törvényeket akarnak elér­ni minden területen. Olyanokat, ame­lyek nem a népet sújtják, nem igazság­talanak, hanem az embereket, az ál­lampolgárokat szolgálják a jövőben. N.N.M. Március 2-ára összehívták a magyar szakszervezetek kongresszusát A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa március 2-ára összehívta a magyar szakszervezetek kongresszusát—jelentették be szerdán, a SZOT szék­házában, csaknem félszáz újságíró jelenlétében megtartott sajtótájékoztatóju­kon a mozgalom vezetői. A háromnaposra tervezett tanácskozás a szakszerve­zetek XVI. kongresszusaként indul, s mint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alakuló kongresszusa folytatódik. A régi SZOT-ba tömörült 19 ágazati szakszervezet átalakulásával létrejött csaknem 30 ágazati, szakmai szak- szervezeti szövetség és száznál több önálló szakmai szerveződés többsége ugyan­is már kinyilvánította, hogy érdekelt az országos szövetség létrehozásában, má­sok az elkövetkező napokban döntenek csatlakozási szándékukról. ÁPRILIS 1-JÉTŐL: Alanyi jogon jár a családi pótlék Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsá­ga üdvözli, hogy az eddig társadalombiztosítási ellá­tásként, a biztosítási alapba folyósított családi pótlék az elképzelések szerint 1990. április 1-jétől alanyi jo­gon jár minden állampolgárnak. A testület megítélése szerint a törvényjavaslat életbe lépésével mérséklőd­nek a társadalomban meglevő jövedelem- és esélykü­lönbségek. Teljes körűve tételével olyan rétegek is részesülhetnek ugyanis családi pótlékban, amelyek a biztosítási feltételek hiányában eddig nem szereztek jogot az ellátásra. Ily módon családi pótlékra jogosul­tak lesznek ft- többek között — a munkanelküli- segélyben nem részesülő munkanélküliek, a pályakez­dők is. Győrfi István szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkár az ülésen elmondta: a középiskolások után járó családi pótlékot a szülők gyermekük 20. életévéig igénybe vehetik majd. A javaslat szerint csa­ládi pótlék jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után, függetlenül attól, hogy iskolai tanulmányaikat ezen életkor betöltése előtt befejezték, és esetleg már önál­lóan keresnek. Családi pótlék az után a gyermek után is jár, aki tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos. A testület ezután a gyógyszerárak támogatásának változásáról hallgatott meg tájékoztatót. Matejka Zsuzsa gyógyszerügyi miniszteri biztos elmondta, hogy várhatóan 1990. április 2-ától 474 gyógyszer ára növekszik* 355-é pedig csökken. Ennek ellensúlyozá­sára a szív- és érrendszerre ható korszerű gyógysze­rek, a reumatológiában használatos készítmények, a gyermekgyógyászatban alkalmazott medicinák, a tő­kés importból származó gyógyszerek és a korszerű antibiotikumok támogatási mértékét az eddigi 90 szá­zalékról 95 százalékra növelik. Bővül azon vény nél­kül kapható gyógyszerek köre is, amelyek receptre felírva 80 százalékos támogatást élveznek. Matejka Zsuzsa hangoztatta: az áremelkedésekhez a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak és a tár­sadalombiztosításnak nincs semmi köze. A gyógyszeriparral folytatott áralkuk nyomán a tár­sadalombiztosításnak annyit sikerült elérnie, hogy a betegek többletkiadása összességében a 10 százalékos átlagot ne haladja meg. Szólt arról, hogy a minisztéri­um kezdeményezi a belügyminisztériumi dolgozók részére kitöltött vények titkosságának megszünteté­sét, illetve azt, hogy az ideiglenesen hazánkban álloT másozó szovjet katonák, illetve hozzátartozóik szá­mára a társadalombiztosítás ne nyújtson támogatást a vények után, ha azt szovjet orvosok állítják ki. Ez Utóbbi megjegyzés több képviselő számára az újdonság erejével hatott, s megfogalmazták: a társa­dalombiztosítási támogatást a szovjet állampolgárok részére egyáltalán nem tartják indokoltnak, hiszen tudomásuk szerint nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom