Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

Józsi, a banya, meg a választások (4. oldal) ■ Dr. Épületgoiidnok (5, oldal) HOLNAP: Több rendőr az utcán Együttműködve a közrendért és a közbiztonságért (5. oldal) Az MSZMP választási gyűlése Baján Úgyszólván nem maradt üres ülőhely a bajai régi pártszékházi nagyteremben, amikor tegnap dél­után a Magyar Szocialista Mun­káspárt választási gyűlésére meg­érkeztek az érdeklődők. Százötven MSZMP-tag, szimpatizáns, és más pártok képviselői is helyet foglal­tak a széksorokban, hogy meghall­gassák dr. Thürmer Gyulának, az MSZMP országos elnökének elő­adását. — A munka, megélhetés, sza­badság és biztonság jegyében dol­gozik az MSZMP — hangoztatta az előadó, majd arról beszélt, hogy felerősödött Magyarországon a jobboldal előretörésének veszélye. Sokan vissza akarják hozni a kapi­talizmust, a magántőke uralmát. A megújult MSZMP elítéli a múlt hibáit, de most itt az idő, hogy túllépjünk a régen történteken és a jelenre, a jövőre gondoljunk. A történelemben visszalépni egyébként sem lehet. Ezt követően dr. Fekete László főiskolai tanár, az MSZMP képvi­selőjelöltje mutatkozott be (9. szá­mú választási kerület).- Mindenek előtt toleranciára van szükség a politikai életben, hi­szen nem a szocializmusban volt a hiba, hanem a módszerben — mondta és keserűen említette meg, hogy választási plakátjaira trágár­ságokat írtak, vagy egyszerűen le­szaggatták azokat. Néhányat em­lítve programpontjai közül, kifej­tette, hogy Bajának megyei jogú hatáskört kellene kapnia, s hogy megválasztása esetén képviselni szeretné a világkiállítás ügyét, illet­ve a városnak a világkiállításban való szerepvállalását. G. Z. KISEBBSÉGI KÍVÁNSÁG A VAJDASÁGBAN Állítsák vissza az egykori magyar gimnáziumokat! . A vajdasági magyar nemzetiség kép­viselői anyanyelvű oktatást sürgetnek. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) kezdeménye­ző bizottsága nyílt levélben kérte Sztanko Radmilovicsot, a Szerb Köz­társaság Végrehajtó Tanácsának elnö­két és Radoman Bozsovicsot, a Vajda­ság Szocialista Autonóm Tartományi Végrehajtó Tanács elnökét, hogy — alkotmányos jogaikkal és kötelezettsé­geikkel összhangban — személyesen is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a vajda­sági magyarok visszakapják gimnáziu­maikat Szabadkán, Zentán, Becsén, Új­vidéken, Becskereken, Zomborban és Topolyán. Azokban a szakiskolákban, ahol ezt a körülmények, az anyagi és a káderbeli. lehetőségek megengedik, a reális szükségleteknek megfelelően Szervezzék meg a teljes anyanyelvű ok­tatást — kérik. A teljes magyar anyanyelvű oktatást nyújtó gimnáziumok — hangoztatja a levél — az autonomisták (értsd: az 1972—1988 közötti vajdasági párt- és állami vezetés) uralma alatt tűntek el, méghozzá úgy, hogy az anyanyelvű ok­tatás beszűkítésének eszköze a szakirá­nyú oktatás bevezetése volt„ A bizottság véleménye szerint a vaj­dasági magyar nemzetiség törvényes jogainak érvényesítése az adott körül­mények között csak akkor lehetséges, ha ehhez olyan alkotmányjog felhatal­mazásokkal felruházott személyiségek is hozzájárulnak, mint a tagköztársa­ság, illetve a tartomány kormányának elnöke. Litvánia az idén kikiáltja függetlenségét Litvánia még az idén kikiáltja füg­getlenségét — jelentette ki vasárnap vilniusi nyilatkozatában Litvánia Füg­getlen Kommunista Pártjának két ve­zető tisztségviselője. Romualdas Oza- las, a párt KB PB tagja szerint nem kérdéses, hogy a szombaton megvá­lasztandó új litván parlament ebben az évben kinyilvánítja a balti köztársaság függetlenségét. Algimantas Cekuolis, a KB tagja úgy véli, hogy a litván Legfelsőbb Tanács talán már júliusban — egy történelmi évfordulóhoz, a litván függetlenség el­ismeréséről 1920-ban kötött orosz­litván szerződés évfordulójához időzít­ve — megteszi ezt a lépést. Mindketten valószínűnek tartják, hogy a függetlenné nyilvánított Litvá­nia azonnal tárgyalásokat kezd Moszkvával a területén állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Cekuolis szerint a litván vezetők a kivonás me­netrendjét illetően nem lesznek türel­metlenek, ■ lehetővé fogják tenni Moszkva számára a „tisztes visszavo­nulást”. Cekuolis kijelentette: a függetlenné válás nem jelenti a kereskedelmi kap­csolatok megszakítását, a' független Litvánia eleget tesz a Szovjetunió iránti kereskedelmi kötelezettségeinek. Lit­vánia balti kikötői a függetlenség kiki­áltása után is hozzáférhetőek marad­nak a Szovjetunió számára. A két tisztségviselő azt is kifejtette a brit Reuter hírügynökségnek adott nyi­latkozatában, hogy Litvánia Független Kommunista Pártja a többi közép- és kelet-európai kommunista párt példá­ját követve hamarosan megváltoztatja a nevét. Cekuolis a „munkáspárt” vagy „néppárt” elnevezést tartja valószínű­nek. Cekuolis szerint Litvánia csak akkor állna el a Szovjetunióból való kiszaka­dásról, ha Moszkva számos feltételt teljesítene. A legfontosabb ezek közül az, hogy a Szovjetuniót alakítsák át független államok föderációjává. Cekuolis úgy vélekedett, hogy a köz­hangulat a balti köztársaságban akkor fordult végérvényesen az állami függet­lenség követelésének irányába, amikor a szovjet központi pártvezetés elítélte a litván kommunisták kiválását az SZKP-ból. Pogromok Dusanbében is? „Közép-Ázsia a muzulmánoké!” jelszavú röplapokat terjesztenek Dusanbéban az ott lakó orosz lakosságnak címezve — jelentette hétfőn a Pravda. A vezető szovjet pártlap beszámolt arról is, hogy szélsőséges elemek listákat állítanak össze a városban lakó orosz nemzetiségüekről, s leszámolással fenyegetik őket- Emiatt többen is a köztársasági belügyminisztériumhoz fordultak azzal a kéréssel, mielőbb nyújtsanak számukra segítséget Tádzsikisztán elhagyásához. A dusanbei események vallásos éléről nyilatkozott a szovjet tévének a tadzsik muzulmánok vezetője, s kijelentette: semminemű közvetlen kapcsolatuk nem volt a rendbontásokhoz, a pogromokhoz. Mint mondta, a köztársaság muzulmán vezetői egyértelműen ellenzik az erőszakot, a vérontást. A helyzet megoldása érdekében azt sürgette a köztársasági vezetéstől, hogy mielőbb kezdjen tárgyalá­sokat az ellenzékkel, menjen ki az emberek közé és folytasson párbeszédet a néppel, hagyjon fel a „dolgozószobákban hozott döntésekkel”. TÜNTETÉS BUKARESTBEN A tömeg Iliescu lemondását követelte t Román katonák próbálják útját állni február 18-án Bukarestben a kormány épületébe behatoló tüntetőknek. (MTI-Telefotó) Fékevesztett kommunistaellenes hangulat A román hadsereg egységei vasárnap késő este körülzárták a kormány épületét, és nem engedik ki a benntartózkodókat. A kormányszékházban megkezdődött a fogyatartott tüntetők kihallgatá­sa. A tömeg egy része a kormányhivatalokban vandál pusztítást végzett. Betörték az ajtókat és az ablakokat, összezúzták a bútorokat. Voican Voiculescu miniszterelnök-helyettes megpróbált szót érteni a tüntetőkkel, de ütlegelni kezdték őt. Többen ugyanakkor Voiculescu védel­mére keltek, s így sikerült megmenekülnie. Az ösz- szecsapásokban több mint húsz személy súlyosan megsebesült. Értesülések szerint két ejtőernyős ka­tona a kórházban belehalt sérüléseibe. Megfigyelők szerint a vasárnapi tüntetés és rendzavarás mögött ellenzéki politikai erők hú­zódnak meg. A Rompres hírügynökség arról szá­molt be, hogy a rendzavarok közül néhányan a Nemzeti Parasztpárt jelvényeit viselték. Bukarestben a hadsereg a hétfő hajnali órákban helyreállította a rendet. A zavargók kormányellenes jelszavakat hangoz­tattak, Ion Iliescunak, az Ideiglenes Nemzeti Egy­ségtanács elnökének lemondását követelték. A hangulat erősen kommunistaellenes volt. (Folytatás a 2. oldalon) RUBELESEXPORT-SZIGORÍTÁS Kikapcsolják az áramot a halasi Ikarus gyárnál? A múlt hét végén felröppent a hír, hogy a Kereskedelmi Minisztérium rubeles exportot drasztikusan megszigorító intézkedései nyo­mán részlegesen leáll az Ikarus termelése. Mi­lyen mértékű ez a leállás és mennyiben érinti a kiskunhalasi Ikarus gyárat? Erről érdeklődtünk Tóth Pál igazgatótól. Mint elmondta, egyelőre még csak a két vég­termék kibocsátó gyár, a fővárosi és a székesfe­hérvári termelése csökkent jelentősen. Ott pén­teken elmaradt a harmadik műszak, majd hét­főtől csupán a tőkés piacokra, egyedi megren­delés alapján gyártanak. A halasiakat a szocialista export leállítása jóval szerényebb mértékben érinti, ugyanis itt a sorozatgyártás egyes elemeit (hátfalakat, hom­lokfali ajtókat, vázelemeket) készíttetik. Ezt most leállították, de az ezen a területen dolgozó munkásokat — harminc-negyven főt — átirá­nyították az amerikai exportra kerülő jármü­vek gyártására, illetve egyéb szerződéses külső munkákra. A legnagyobb fejfájást nem is ez okozza a halasiaknak, hanem a gyár több mint 20 millió forintot kitevő kifizetetlen számlája. A vállalat központjából, az egyszámláról a frissiben kelet­kezett pénzügyi gondok miatt nem tudnak át­utalni pénzt a telepi számlára. így azután — bár egy-két hétig még lenne munkája a halasi üzem négyszáz dolgozójának — mégis megtörténhet, hogy á hét közepén leállnak. A Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Vállalat és az Országos Kőolaj- és Gázszolgáltató Tröszt türelme már fogytán van a kiegyenlítetlen energiadíjak mi­att. Az Ikarus folyamatosan próbál egyezkedni a pakura és a fűtőolaj árának fizetése ügyében az OKGT-vel. A Démásszal kedden (ma) tár­gyalnak. Tóth Páltól megtudtuk azt is, hogy Semsei András, az Ikarus vezérigazgatója keddre össze­hívta a vállalat gyárainak, telepeinek vezetőit. Az Ikarus tárgyalásokat folytat az MHB-val. (Magyar Hitel Bánk egy-egy milliárdos rendkí­vüli termelést segítő hitelről. E megbeszélés ál­lásáról tájékoztatja a meghívottakat a vezér- igazgató. A helyzet tehát teljesen bizonytalan. Lehet, hogy a hét közepén kikapcsolják az áramot a halasi Ikarus gyárban? SZERZŐDÉSKÖTÉSEK UTÁN A ki tud, öntözni fos az idén is £ Márciusban kezdődik a szezon Már hónapok óta nem hul­lott jelentősebb mennyiségű csapadék a Dunatájon. Az őszi­téli aszály kritikus helyzetet te­remtett a térségben. Bár a felszí­ni talajrétegek még nem szárad­tak ki teljesen, 50-60 centiméter alá nem jut nedvesség. Ha nem hoz lényeges változást a korata­vasz, s nem érkeznek meg a csa­padékot hozó felhők, a megszo­kottnál jóval korábban — akár már februárban vagy március elején — meg kell kezdeni az idei öntözési szezont. — A többi között erről szólt a legutóbbi vezetői értekezleten Kiss István, a Tasstól Dusnokig, Apost^gtól Lajosmizséig mintegy 225 ezer hektár vízgazdálkodásáért fele­lős Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat igaz­gatója. A mezőgazdasági nagyüze­mek által alapított társulat többféle vállalkozásban is érde­kelt, de a legfontosabb feladata, hogy a tag-gazdaságoknak idő­ben megfelelő mennyiségű ön­tözővizet juttasson. Lényegében száraznak, aszályosnak mond­ható az elmúlt évtized, így ter­mészetes, hogy ahol lehetséges volt, ott a nagyüzemek bővítet­ték a csapadékpótlás műszaki létesítményeinek kapacitását. A társulat területén 7475 hektár öntözhető ma már, s a tavaly kiadott 3 millió köbméter víz 3800 hektáron fejthette ki jóté­kony hatását A többéves ta­pasztalat azt bizonyítja, manap­ság mezőgazdasági alaptevé­kenységgel foglalkozó egység csak úgy lehet sikeres, ha öntöz­ni is tud. Nem véletlen, hogy az elmúlt években — amikor még lehetett igényelni állami támo­gatást — jelentős összegeket szántak az üzemek fejlesztésre, korszerűsítésre. A Solti Kos­suth Tsz-nél 190, az Állampusz­tai Célgazdaságnál 224, Duna- vecsén a Békénél 210, Aposta- gon 65 hektárral bővült az ön­tözött terület. Kisebb felújításo­kat a Kalocsa környéki gazda­ságok is vállaltak. Az új, korsze­rű' üzemelésű — Bauer, Reins­tar, Linestom turbómat és Aayenat típusú gépek nagy elő­nye, ho*gy 30-40 hektár öntözé­séhez elég egy gépkezelő. Mára elapadt az állami segít­ség, ennek ellenére nem állt meg a fejlesztés. Például a dusnoki közös gazdaság hozzákezdett egy 440 hektáros szuperintenzív liuear öntözőtelep létesítéséhez. Hasonló terveken dolgoznak Fajszoit és Solton is. — Az idén lényeges változás­sal kellett számolniuk az öntö­zésben érdekelt gazdaságoknak — mondotta Kiss István —.ja­nuár 1-jétől a mezőgazdasági öntözővíz is szabadáras lett. Az üzemelés állami támogatását megszüntették. Minden terhet az elhasználókra hárít a társu­lat. Ennek ellenére mind a 13 taggazdaság aláírta az 1990-re szóló szerződését Összesen 6791 hektáron tudják majd pó­tolni az elmaradt égi áldást A változásnak egyébként egye­lőre csak a jótékony hatása ta­pasztalható. Változik a gazdál­kodók szemlélete, alaposabban előkészítik az igényléseket; fö­löslegesen nem kíván senki sem fizetni. — Forrásaink—hangsúlyoz­ta az igazgató — bővizűek, a kettős hasznosítású és főművi csatornák szintmagassága meg­felelő. A tűzvölgyi és a szelidi- tavi főelosztók és a kapcsolódó szárnyak műtárgyainak kar­bantartását elvégezték a brigád­jaink. Végül a társulat 1989-es ered­ményeiről is szólt Kiss István. Megtudtuk: az alaptevékenység melletti munkák ismét jól jöve­delmeztek. A gazdaság szállí­tást, rakodást, fakitermelést, építőipari földmunkát, mélyépí­tést és forgácsolást vállalt. A hetven fos kollektíva — negy­ven milliós termelési érték mel­lett — 7,1 millió profitot tudhat magáénak. F. P. J. TÍZ NAPON BELÜL: Czinegének összébb kell húznia magát A Minisztertanács hivatalába kérették Czinege Lajos nyu­galmazott miniszterelnök-helyettest és közölték vele, hogy tíz napon belül el kell hagynia a Budapest II. kerület Endrödi Sándor utca 18/B szám alatti 9 szoba összkomfortos. 463 négyzetméter alapterületű, HM kezelésű szolgálati lakást. Czinege Lajos a közlést tudomásul vette és lemondott a lakáshasználatbavételidij-különbözetről, továbbá az általa beépített értéknövelő beruházások ellenértékéről. A Magyar Néphadsereg illetékes lakásügyi hatósága a lemondást elfogadta és a hatályban lévő lakásügyi jogszabá­lyok alapján kiutaltak részére egy 78 négyzetméteres lakást. A felajánlott cserelakás a jogos lakásigény mértékét nem haladja meg. A Minisztertanács elnökének felkérésére a Magyar Nép­hadsereg lakásügyi szervei az eljárást soron kívül folytatták le. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom