Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 20. TÜNTETÉS BUKARESTBEN Fékeresztett kommunistaellenes hangulat (Folytatás az 1. oldalról) Benyomultak Iliescu irodájába is, akinek a fiókjaiból Ceausescu-kötete- két emeltek ki. Ezeket kivitték a térre és mint bizonyítékokat felmutatták, ezzel a jelszóval: elegünk van a kommunistákból. Egy csoport vasdorongokkal is rátámadt a katonákra, akik a kormányszékházat őrizték. A roham következtében sokan megsérültek. Egy tiszt szerint több mint húsz súlyos sérültet szállítottak a kórházba, közülük két ejtőernyős állítólag sérüléseibe belehalt. Hétfőn délelőtt összeült az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Irodája. A testületet kedden választották meg és 21 tagból áll. Elnöke Ion Iliescu. Tagjai között van Király Károly, aki alelnöki minőségben a nemzetiségeket képviseli. A politikai pártok 10 tagot delegáltak a testületbe, tehát a fejlemények megvitatásában részt vesznek a történelmi pártok képviselői is. A parlamenti testület az ülésszakok között látja el teendőit. A tanácskozáson ismertették a vasárnapi rendzavarások részleteit és közölték: vizsgálatot folytatnak annak megállapítására, hogy kik állnak a tüntetés mögött, kik adtak utasítást a tömegnek a kormányépület megrohamozására, egyfajta államcsínyre, a kormány és a hatalom megdöntésére. Bejelentették: a Zsil völgyéből bányászok nagy csoportjai jelentkeztek, hogy Bukarestbe utazzanak és tüntessenek Iliescu és az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács mellett. Kormányképviselők utaztak a bányászok elé, hogy tájékoztassák őket: nincs szükség jelenlétükre, mert a hadsereg és a kormány ura a helyzetnek. A vasárnapi rendbontás után feldúlt bukaresti kormányépületben hétfőn megkezdték a helyreállítást. A kormányépület környékén továbbra is nagy katonai erők tartózkodtak. Thatcher az NSZK és az NDK „egyesítéséről” Érvényesek a négy győztes előjogai Brit megfigyelők a London és Bonn között támadt feszültség további fokozódására számítanak Margaret Thatcher asszony vasárnap elhangzott beszéde nyomán, amelyben a brit kormányfő minden eddiginél élesebb megfogalmazásban figyelmeztetett a két Németország „összejövetelében” rejlő veszélyekre. Jelentőségteljesnek tekintik, hogy a miniszterelnök asz- szony most először ismerte el nyilvánosan Németország közeli egyesülésének elkerülhetetlenségét, s hogy ezzel kapcsolatos mondanivalójának kifejtésére a brit zsidóság küldötteinek testületét választotta közvetlen hallgatóságának. Megfigyelők három különösképpen aláhúzott mozzanatot emelnek ki Thatcher asszony beszédéből: 1. Nyomatékosan elutasította az „újraegyesítés” fogalmát, amelybe szerinte béleérthető a Németország 1937-es határai közötti újraegyesülés igénye is; hangsúlyozta, hogy csakis a két létező német állam, az NSZK és az NDK „egyesítéséről” lehet szó jelenlegi határaik között; a határok sérthetetlenségét illetően megfelelő biztosítékokat kell kapniok a szomszéd országoknak, Lengyelország nyugati határait szerződésileg kell garantálni; 2. Németország egyesítésének nem szabad arra vezetnie, hogy Kelet- és Nyugat-Európában, vagy a Szovjetunióban bárki is kevésbé érezze magát biztonságban Németország egyesítése következtében; ezért Németországnak a NATO kereteben kell maradnia, területén állomásozó amerikai és más (brit) csapatokkal. Kelet-Németországban különleges elrendezéssel kell gondoskodni a Szovjetunió biztonsági igényeinek kielégítéséről, esetleg úgy, hogy bizonyos szovjet katonai egységek ott maradnának, legalábbis egy átmeneti időszakra; 3. A „kettő plusz négy” tárgyalási formulával következetesen szembeállította a „négy plusz kettő” formulát, ezzel is nyomatékosan aláhúzva azt az álláspontját, hogy a második világháborúban győztes négy nagyhatalomnak mindmáig érvényes és elsődlegesen érvényesítendő előjogai vannak a Németország határait, nemzetközi, politikai és katonai jogállását, illetve Berlin státusát érintő kérdésekben. Brit kormánykörök hangoztatják, hogy Thatcher asszonyt „nem vezette konfrontációs szándék”, hanem csupán leszögezni kívánta: Németországnak számolnia kell az Európai Közösség és a NATO más tagállamainak álláspontjával is. A vezető brit lapok egybehangzóan „feszültségterhes" csúcstalálkozót jósolnak március második felére Thatcher asszony és Kohl kancellár között, amikor — a kelet-németországi választások után — személyesen is megvitatják nézeteltéréseiket Németország egyesítését, illetve az „új mélypontra jutott brit—nyugatnémet viszonyt” érintő kérdésekben. ABOIMOV-INTERJÚ Őszinte elemzés a keleti tömbről A Szovjetunió és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható alakulásáról adott szokatlanul őszinte és kemény önkritikus interjút Ivan Aboimov szovjet külügyminiszterhelyettes az Argumenti i Fakti című szovjet hetilap legújabb számának. — A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának megfelelően egyfajta „biztonsági övezet” megteremtése volt a cél — kezdte a beszélgetést Aboimov. Később — folytatta — a Szovjetuniónak szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet modelljének másolását jelentette. — Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem a politikában, sem a gazdaságban ■— tért rá Aboimov a tavaly történt gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt .jel. - A gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz ve-, zetett. Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek: Oroszország háromszor is részt vett Lengyel- ország feldarabolásában, mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok népeinek történelemtudatára. AII. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az 1968-as csehszlovákiai beavatko- zásnak. A gazdasági és egyéb gondok a térség országaiban összekapcsolódnak velünk vagy az általunk folytatott „egyeztetett politikával” — mondta a szovjet diplomata. Ami a szovjet—kelet- európai kapcsolatok jövőjét illeti, az elvi alapot az képezi — mondta Aboimov —, hogy ezek az országok szomszédaink és szövetségeseink. Az új körülmények között az együttműködésben a hangsúly az államközi kapcsolatokra helyeződik át. A meghatározó elvek: a szuverenitás tiszteletben tartása, be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek figyelembevétele, minden nép jogának elismerése, hogy maga válassza meg országának fejlődési útját — mondta Ivan Aboimov, majd végezetül hangoztatta: - A Szovjetunióhoz fűződő szövetségesi kapcsolatok nem képeznek akadályt az önálló fejlődés útjában, a Varsói Szerződés nem a szovjet hegemónia, hanem az európai stabilitás megőrzésének eszköze, mindaddig, amíg létre nem jönnek a közös „európai házban” a biztonság új struktúrái. Japán a stabilitásra szavazott A japán nép a stabilitásra, a folyamatosságra és az óvatos változtatásokra szavazott. A vasárnap megtartott általános képviselőválasztáson a kormányzó Liberális Demokrata Párt 275 mandátumot nyert, ami biztosítja számára az abszolút többséget az 512 fős alsóházban. A Japán Szocialista Párt —• a legnagyobb ellenzéki erő — káprázatos sikert aratott. A parlament feloszlatásakor csak 85 képviselője volt az alsóházban, míg az új törvényhozó testületben 136 mandátummal rendelkezik. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a kormánypárt abszolút parlamenti többségével szemben kiegyensúlyozó politikai erőként tudjon fellépni az alsóházban, ugyanis az összes többi ellenzéki párt súlyos vereséget szenvedett. A Kometitó a korábbi 56 mandátumából csak 45- öt tudott megőrizni. A Japán Kommunista Párt 131 jelöltjéből csak 16-ot választottak képviselőnek, tízzel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt. A Demokratikus Szocialista Párt mindössze 14 képviselőt tudott az alsóházba juttatni, szemben korábbi 26 parlamenti helyével. Az Egyesült Szociáldemokrata Párt (Samin- ren) megőrizte négy mandátumát. 21 független politikus jutott az alsóházba, közöttük 11 olyan konzervatív politikus, aki minden bizonnyal csatlakozni fog az LDP-hez. A kormány a tervek szerint február 27-ére hívja össze az új összetételű képviselőházat, amely megválasztja a miniszterelnököt. Minthogy az LDP megőrizte abszolút többségét — annak ellenére, hogy az 1986-os alsóházi választásokhoz képest 25 mandátumot veszített—a párt elnöke a korábbi gyakorlatnak megfelelően kormányfőként alakíthatja meg kabinetjét. Kaifu Tosiki pártelnöki és miniszterelnöki pozíciója tehát legalábbis átmenetileg biztosítottnak látszik. Számára a költségvetés elfogadtatása lesz április elején az első nagy erőpróba, különös tekintettel arra, hogy a felsőház ellenzéki ellenőrzés alatt áll, mivel múlt év júliusában a kormánypárt elveszítette felsőházi abszolút többségét A pártelnökök első nyilatkozatai a választás végeredményével kapcsolatban ismételten bizonyítják az alapvető felfogásbeli különbséget a kormánypárt és az ellenzéki erők között annak megítélésében, hogy a pártok mire helyezzék a fő hangsúlyt. Kaifu Tosiki pártja győzelmét azzal magyarázza, hogy a japán nép az LDP jelöltjeinek az ország jövőjéért érzett felelősségét méltányolta, továbbá azt a felismerést értékelte, hogy a távol-keleti országnak megfelelő politikát kell képviselnie a világban végbemenő globális változások közepette. A kelet-európai események az ázsiai— csendes-óceáni térségre is kihatással lesznek, ezért a japán politika irányítóinak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy biztosítani tudják a békét és a biztonságot. Dói Takako, a Szocialista Párt elnöknője sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült a hatalomtól megfosztani a kormánypártot, ugyanakkor tagadta, hogy pártja a többi ellenzéki erőtől elhódított szavazatoknak köszönhetően tudott előretörni. Síkraszállt a fogyasztási adó felszámolásáért, ami a választási kampányban is a párt legfőbb törekvése volt. Kampányfelügyelő bizottság alakul Kampányfelügyelő bizottság létrehozását kezdeményezte hétfői ülésén a pártközi egyeztető bizottság. Az országos listát állító pártok képviselői a tervek szerint február 27-én alakítják meg a bizottságot, s munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a területi listát állító pártok is. A grémiumjog- és hatáskörének tisztázására a pártközi egyeztető bizottság a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőiből álló tárgyalódelegációt jelölt ki, amelynek tagjai konzultálnak majd az Országos Választási Bizottsággal. Az előzetes elképzelések szerint a kampányfelügyelő bizottság az OVB szerveként közjogi funkciókat töltene be, és a nemzeti médiumok választási műsorainak politikai felügyeletén kívül hatáskörébe tartozna a „plakátháborúban” előforduló rendellenességek, illetve a választási nagygyűléseken esetlegesen tapasztalható etikai vétségek megítélése. A pártközi egyeztető bizottság ülésén a résztvevők áttekintettek a kampány utolsó 30 napjának tévé- és rádióműsoraival, választási hirdetéseivel összefüggő kérdéseket. Megegyeztek abban, hogy a jelöltet állító pártok választási felhívásait a televízióban és a rádióban 2—2 perc időtartamban február 28-ától közük folyamatosan. Naponta várhatóan öt felhívás sugárzására nyílik lehetőség. Első alkalommal az MDF, a Magyar Néppárt, a Fidesz, az SZDSZ és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt felhívásait teszik közzé; a második „ötösbe” került a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Választási Koalíció, az MSZP, az FKgP és az Agrárszövetség. A további sorrendet is sorsolással állapítják meg, ezért a pártközi egyeztető bizottság kéri a jelöltet állítani képes pártokat, hogy a felhívás sugárzására vonatkozó igényüket február 23-áig juttassák el a Minisztertanács hivatalának. Úgy tűnik, a választási gyűlésekről szóló tudósítások kérdésében is körvonalazódik a közös álláspont. A pártközi egyeztető bizottság munkájában részt vevő pártok többségének az a véleménye, hogy a tudósításokat a Tv-híradó keretében kellene sugározni. Az elképzelések szerint a pártok választási gyűléseiről a jelöltállítás arányában adna hírt a Híradó. Ennek az elvnek a betartását pedig a kampányfelügyelő bizottság ellenőrizné. Ugyancsak támogatja a pártközi egyeztető bizottság azt az elképzelést, hogy a felosztott műsoridőben március 8-ától kezdődően a Magyar Televízió vitaműsorokat sugározzon, amelyben egye^y alkalommal négy párt képviselője fejtené ki véleményét adott témáról. Ezekben a műsorokban az országos listát állító pártok képviselői szerepelhetnének. Arról, hogy az országos listát állító pártok képviselői a jelöltállítás arányában hányszor vehetnek részt a vitaműsorokban, a kampányfelügyelő bizottság döntene. Baló Györgynek, az MTV képviselőjének számításai szerint tíz ilyen vitaműsor sugárzására nyílna lehetőség. Egy-egy ilyen program 60 perces lenne, kivéve a pártelnökök vitáját, amelyre esetleg hosszabb műsoridőt igényelnének a pártok. A hétfői ülésen konszenzus született abban, hogy a vitákat a következő témakörökben kellene megrendezni: külpolitika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok; szociálpolitika, egészségügy; család-, nő- és ifjúságpolitika; kultúra, oktatás, tudomány; föld- és agrárkérdés; kisebbségek, nemzetiségi politika; rövid távú gazdaságpolitikai kérdések (infláció, munkanélküliség, adósságválság kezelése); hosszú távú gazdasági kérdések (tulajdonreform); önkormányzatok kérdése; elnökök vitája (a békés átmenettel és a civil társadalom és a demokrácia kiépítésével kapcsolatos témák). A Magyar Televízió február 23-án és március 23-án két-kétórás választási összefoglalót sugároz majd. A választások napján, március 25-én, illetőleg a második fordulóban — amire nagy valószínűséggel számítani kell — nagyszabású élő műsort tervez. A pártok szükségesnek tartják a fizetett választási hirdetések sugárzási idejének lehetőség szerinti növelését a tévében és a rádióban a kampány utolsó harminc napja alatt. Ezzel kapcsolatban továbbra is irányadónak tartják azt a korábban jóváhagyott elképzelést, hogy optimális esetben egy- egy szervezet a Magyar Televízió két csatornáján naponta 2—2, a Magyar Rádió két adóján 4—4 alkalommal tehessen közzé hirdetést. Erről természetesen az igényeket figyelembe véve továbbra is sorsolással döntene a pártközi egyeztető, illetőleg a későbbiekben a kampányfelügyelő bizottság. A pártközi egyeztető bizottság egyébként tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Televízió 1-es csatornáján elzárkóztak a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligája egyik választási felvilágosító hirdetésének közlése elől. A pártközi egyeztető bizottság tagjai egyetértenek azzal, hogy a pártok március 15-én kampánytevékenységet ne folytassanak. Valamennyi fel hajlandó ilyen jellegű önkorlátozásra a nemzeti ünnepen. Nem teljes körű az MSZP vagyonmérlege Áz Országgyűlés megbízásából az Állami Számvevőszék részletesen megvizsgálta a Magyar Szocialista Pártnak — a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának — a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlegét. Az ÁSZ szakemberei ezzel a munkával elkészültek, s az eredményről rövid tájékoztatót juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A vizsgálat során megállapították: az MSZP által 1989. november 16-án benyújtott, és a jogelőd MSZMP vagyonának 1989. szeptember 30-ai állapotát feltüntető vagyonmérleg nem minősíthető teljes körűnek. A mérleg bizonylati megalapozottsága nem alkalmas a szeptember 30-ai vagyoni helyzet bemutatására. A vagyonmérleg összeállítása során nem végezték el a szükséges leltározást, s az előírt számviteli munkákat sem. Az Állami Számvevőszék összefoglaló jelentését megküldte a Magyar Szocialista Párt elnökének; a párt ezzel kapcsolatban észrevételeket tett, ám nem vitatja az ÁSZ megállapításait. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék elnöke benyújtotta jelentését az Országgyűlés megbízott elnökének, és javasolta, hogy azt tárgyalja meg a parlament terv- és költségvetési bizottsága. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Újabb forintleértékelés Érvényben: 1990. február 20-án Devizanem Vételi Közép Eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 11 045,49 11 056,55 11067,61 Ausztrál dollár 4 941,42 4 946,37 4 95132 Belga frank 185,62 185,81 186,00 Dán korona 1004,69 1005,70 1006,71 Finn márka 1 644,72 1 646,37 1648,02 Francia frank 1140,75 1141,89 1143,03 Holland forint 3441,04 3444,48 3447,92 ír font 10289,29 10 299,59 10309,89 Japán yen (1000) 449,53 449,98 450,43 Kanadai dollár 5414,06 5419,48 5 424,90 Kuvaiti dinár 22 349,54 22371,91 22 394,28 Norvég korona 1004,10 1005,11 1006,12 NSZK-márka 3877,53 3881,41 3885,29 Olasz lira (1000) 52,26 52,31 52,36 Osztrák schilling 550,68 551,23 551,78 Portugál escudo 44,02 44,06 44,10 Spanyol peseta 60,11 60,17 60,23 Svájci frank 4361,80 4 366,17 4370,54 Svéd korona 1 059,40 1060,46 1 061,52 Tr. és Cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 6492,54 6499,04 6505,54 Ecu (közös piac) 7915,81 7 923,73 7931,65 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1990. január 3-ai közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • BÚCSÚ KARÁDY KATALINTÓL Budapesten, a Szent István Bazilikában hétfőn 11 és 13 óra között róhattak le kegyeletüket Karády Katalin ravatala előtt családtagjai, barátai, tisztelői. A New York-ban február 9-én elhunyt művésznőtől a fővárosiak és vidékiek ezrei búcsúztak megrendültén. Délután Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Méltatta; a Budapesten született művésznő érdemeit, vázolta sikerekben és megpróbáltatásokban gazdag életútját. A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek kedvelt szereplőjét 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta. A Zrínyi utcai börtönben töltött időszak után sem következett nyugalom számára: 194S után az Andrássy út 60-ba kellett a művésznőnek naponta kihallgatásra járnia. Szerződés és kenyér nélkül maradt, ezért 1949-ben elhagyta az országot. Kisebb kitérők után New York-ban telepedett le, ahol az utóbbi időben már a külvilágtól, a művészi élettől visszavonultan élt. A művésznő barátainak, tisztelőinek kérésére a Külügyminisztérium segítségével sikerült Karády Katalin földi maradványainak gyors hazahozatala. így teljesült a művésznő végakarata: hazájában, magyar főidben nyugodhat. Délután a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra Karády Katalint. A gyászszertartáson a gyászolók ezrei vettek részt. Karády Katalint Szabó Géza kanonok áldása és imája után helyezték örök nyugvóhelyére. Sírját virágok és koszorúk borították. (MTI) • HATOS LOTTÓ Á Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a februári hatoslottó-számsorso- láson a következő számokat húzták ki: 5, 7, 19, 26, 40, 44, a pótszám: 21. Regionális egészségügyi MDF-szakfórum Kecskeméten Regionális egészségügyi MDF-szak- fórumot tartottak szombaton Kecskeméten Békés, Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun megye orvosgyógyszerészeinek részvételével, amelynek elsődleges célja az MDF egészségügyi programjának megismertetése volt, illetve a szakma megnyerése a megvalósításhoz, továbbfejlesztéshez. Dr. Kiss Gyula, az MDF egészségügyi programját készítő szerkesztő-bizottság vezetője vázolta az elképzeléseket, amelyek sarkalatos pontja a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének megszüntetése, továbbá biztosítótársaságok egymással állandó kölcsönhatásban lévő „triászának” kialakítása, ami reményt ad arra, hogy az érdekeltség és a piac a minőségi beteg- ellátást megteremti. Alapvető állásfoglalás, hogy az állam nem vonulhat ki az egészségügyből mindaddig, amíg az esélyegyenlőség meg nem valósul. Az MDF programjában fontos elv, hogy a betegségek megelőzése az egyén, a társadalom és az egészségügy számára egyaránt közös érdekké váljék, valamint az is, hogy az alapellátás orvosai — természetesen ehhez minden segítséget megkapva — a minél nagyobb arányú befejezett ellátással szolgálják ezt a közös érdeket. Ebben a rendszerben nemcsak a beteg jár jól, mert megfelelően ellátják, hanem az az orvos is, aki rendszeres továbbképzéssel, nagy szakmai hozzá-- értéssel és humánus szemléletével valóban hivatásának szellemében dolgozik. Az elhangzó kérdések megválaszolásával a program több, érdekes részletében is tájékoztatót kapott a hatvannál több résztvevő. N. M. AZ AGRÁRSZÖVETSÉG felhívja az érdeklődők, figyelmét, houvi ma este 20.05 órakor ®' agrárszövetség a televízió 1-es műsorában SZÖVETSÉG FÖLDKÉRDÉSSEL kapcsolatos állásfoglalását ismerteti. 494
