Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 19. Az Ideiglenes Nemzeti Tanács felhívása ROMÁNIA A nyugalom megőrzésére és a közrend fenntartására szólította fel Románia lakosságát az Ideigle­nes Nemzeti Tanács. A testület pénteken közzétett nyilatkozatában sürgette az ország politikai szervezeteit, az állami szervek alkalmazottait, a hadsereg tagjait, az állampolgárokat, hogy az 1989. decemberi forradalom to­vábbi feladatainak megol­dása és a valódi demokrácia meg­teremtése érdekében közös erővel járuljanak hozzá a nyugalom és a közrend fenntartásához, a normá­lis gazdasági és társadalmi élet biz­tosításához. A csaknem fél évszázados dikta­túra után rendezendő szabad vá­lasztások előkészítésének idősza­kában az Ideiglenes Nemzeti Ta­nács teljes mértékben tudatában van felelősségének és teljesíti köte­lességét az ország felvirágoztatásá­nak, a romániai szabadság és de­mokrácia megteremtésének, a más népekhez fűződő baráti kapcsola­tok fejlesztése érdekében — hang­zik a felhívás. Tőkés László a levitézlett főpapokról Tőkés László temesvári refor­mátus lelkész a Valóság című, Bu­karestben megjelenő hetilapban támadja Csutak Csaba püspökhe­lyettes és Tunyogi Csapó Gyula főgondnok tevékenységét és kije­lentette, hogy a két személynek semmi köze sincs a Romániai Ma­gyar Keresztény Szövetséghez. Tőkés László kifejti: január 24- én lelkészi és világi résztvevőkkel a romániai négy magyar történelmi egyház képviseletében Kolozsvá­ron megalakították a Romániai Magyar Keresztény Szövetséget, de ehhez a szövetséghez semmi kö­ze sincs a két levitézlett főpapnak, annak ellenére, hogy Csutak Csa­ba és Tunyogi Csapó Gyula önma­gukat ilyen színben tüntetik fel. „Egy ideig tapintatosan és az egyház ügyét szem előtt tartva igyekeztem elkerülni minden, e ne­vek viselőire vonatkozó támadást vagy szembesülést, azonban az .utóbbi idők fejleményei miatt kénytelen vagyok állást foglalni — írta Tőkés László..— A Valóság című lapban leközölt szándéknyi­latkozat tartalmával nincs bajom, hanem inkább azzal, hogy kik ír­ják alá. Olyan emberek, akik most hősiesen kiállnak az egyházi törvé­nyek betartása mellett, lándzsát törnek a lelkészképzés biztosításá­ért és a vallási jellegű sajtótermé­kek, valamint a teológiai irodalom és nyomtatványok szabadságáért érvelnek, fonák módon, hiszen ­megelőzőleg éppen ez ügyek képvi­selete miatt üldöztek, éppen ezek a személyek ... Semmi mást nem tu­dok elképzelni, csupán azt, hogy Csutak Csaba és Tunyogi Csapó Gyula ezáltal magát akarja átmen­teni az új egyházi vezetésbe és nem átall közösséget vállalni azzal, akit évekig üldözött. Kikérem magam­nak ezt a kompromittáló szövetsé­get, illetve csúsztatást és a lehető leghatározottabban kijelentem, hogy ennek a két levitézlett főpap­nak semmi köze sincsen a Romá­niai Magyar Keresztény Szövet­séghez és ahhoz a megújulási moz­galomhoz, amely egyházunk kebe­lében az utóbbi hetekben kibonta­kozott” — hangzik Tőkés László nyilatkozata. Kohl és Andreotti a német egyesítésről Helmut Kohl nyugatnémet kancellár nem volt hajlan­dó nyilatkozni a sajtónak a pisai kereszténydemokrata csúcs után, hanem azonnal visszautazott Bonnba. Giulio Andreotti.olasz miniszterelnök úgy nyilatkozott a kétol­dalú találkozó után, hogy a bonni kancellár igyekezett megnyugtatni öt is és a Benelux országokból érkezett partnereit is, hogy a német egyesülés „nem fogja hátrál­tatni a nyugat-európai integrációs folyamatot”. Kohl igyekezett eloszlatni az olasz neheztelést és aggo­dalmat azért is, mert a német egyesülést kizárólag a négy nagyhatalom körében tárgyalják meg. Az olasz kormány tiltakozott „kirekesztése” miatt korábban. Andreotti pi­sai nyilatkozata arra enged utalni, hogy beletörődött ebbe a helyzetbe. „A határok kérdésével nem, csak Berlin kérdésével foglalkoznak majd a 4+2-es értekezleten” — biztosította volna partnerét Kohl. Andreotti egyértelműen kijélfentetlé az újságlfök'élött: „Néhány éve úgy nyilatkoztam, hogy két német állam létezik és ennek így is kell maradnia. A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Ma már nincs ok fenntartani a német megosztottságot, és az a mi hozzájárulásunk nélkül is megvalósul hamarosan.” Az olasz kormányfő hozzátette, hogy megérti Bonn sietségét, amellyel mi­előbb kész helyzetet igyekszik teremteni az egyesülés kérdésében. A Kohllal történt megbeszélés nem adott egyértelmű választ arra, hogy Olaszország előbbre hozhatja-e a nyu­gat-európai pénzügyi uniót megteremteni hivatott kor­mányközi értekezletet, amelynek házigazdája lesz 1990 második felében. Róma és Párizs közös aggodalma, hogy a német márkák egyesítése hátráltatni fogja a nyugat­európai közös pénz megteremtését, s ezért tervezték a fontos értekezlet előbbre hozását. Ez azonban Bonn hoz- zájáfulásk nélkül áfiéfia'^klSsíthatö’ihíéjj.'1^— ” Kuba tovább „tökéletesít” A kubai politikai rendszer és állami intézményrendszer tökéletesítésével, a jövőre tervezett pártkongresszus előre­hozásával kapcsolatos döntéseket fo­gadott el pénteki rendkívüli plenáris ülésén a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága — jelentette szombati számában a Granma. A tanácskozás résztvevői „hasznos­nak és sokat ígérőnek” minősítették a korábbi hibák kijavítására és a negatív tendenciák felszámolására a párt által megindított folyamatot. Ebből kiindul­va szükségesnek tartják a politikai rendszer és az állami intézményrend­szer tökéletesítését célzó gyakorlati lé­pések mielőbbi megtételét. — A párt előtt álló feladatok kri­tikus elemzése azonban nem teszi kétségessé az alapelveket: egyetlen párt, a demokratikus centralizmuson alapuló lenini párt tökéletesitéséről van szó — szögezi le a Granma. A KB tagjai megállapították: a ku­bai forradalom haladásától és tartós-: ságától függ nemcsak az ország szu­verenitása, létezése és sorsa, hanem a jelenlegi helyzetben magának a szo­cializmusnak a sorsa, Latin-Amerika függetlensége és a harmadik világ or­szágainak jövője is. A szocialista világrendszer jelenlegi helyzetét áttekintve a KB-plénum résztvevői megállapították: „Ha Ku­bának a forradalmi politika iránti el­kötelezettség révén eddig sikerült elke­rülnie bizonyos hibákat”, akkor to­vábbra is arra kell törekednie, hogy elkerüljön más hibákat, „amelyekhez megvannak a feltételek társadalmunk­ban — ezeket a feltételeket a kubaiak hagyományaitól, történelmétől, nem­zeti sajátosságaitól idegen, az általunk védelmezett elvekkel összeegyeztethe-. tetlen tapasztalatok átvétele, lemásolá­sa teremtette meg”. Fegyverbemutató és kultúrműsor Nyílt nap magyarországi szovjet laktanyákban Szombaton nyílt napot tartottak Veszp­rémben a Jutás városrészben lévő szovjet laktanyában. A parancsnok hangoztatta, nem telik le hosszú idő a kivonulásig, és a település lakóinak átadják az objektumot, az itt lévő lakásokkal és művelődési házzal együtt. Esztergom kertvárosában a Budapest nevű páncélos hadosztály látta vendégül a város több száz érdeklődőjét. A szovjet kato­nák bemutatták a harci egység történetét, fegyverzetét, valamint, kultúrműsorral is szó­rakoztatták a vendégeket. Több ország bu­dapesti nagykövetségének katonai attaséja is jelent volt az eseményen. Az esztergomiak számára igen fontos, hogy a Suzuki autógyár építésére a laktanyától igényelt területet megkapják. A laktanya megszüntetése ese­tén a város a jelenleg lőtérként használt nagy földterületeket is visszakapná. OKISZ-kongresszus A mintegy 3500 ipari szövetkezet képviseletében az építők székházában ülésező X. OKISZ-kongresszus szombaton folytatta munkáját. A több mint 600 küldött határozott az érdekképviselet további formájáról. Ezek szerint a nevében is új országos érdekképviselet — Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa helyett — az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége a megyei szakmai szövetségek szövetsé­geként működik majd. A kongresszus határozott az érdekképviseletek által kezelt több mint 11 milliárd forintos vagyonról. Ezt a vagyont a korábbi években felvett támogatások 5Ö százalékának levonásával számítják ki a befizető szövetkezetekre, azaz nevesítik. A nevesítés további szabályairól a megyei, szakmai szövetségek küldötteiből megalakítandó bizqttság dönt. A kongresszus a szövetkezeti törvény módosításáról, illetve megújításáról nem határozott, erről a kérdésről az országos küldöttközgyűlés a későbbiekben alakítja ki végleges álláspontját, i A kongresszuson az OKISZ elnökének ismét Köveskúti Lajost, főtitkárának Hörömpöly Lászlót választották meg. (MTI) Finn kitüntetés magyar veteránoknak Az 1940 februárjában Finnor­szágért harcot vállaló csaknem 350 magyar önkéntesre, s a már­ciusig e szolgálatra jelentkező több tízezer önzetlen magyar em­berre emlékeztek szombaton Finnország budapesti nagykö­vetségén. Az ünnepi fogadáson emlékérmet adtak át a „téli hábo­rú” 19 magyar veteránjának. Érdekvédelmi szervezetet alakítanak a virágtermesztők Több mint 200 virág- és dísznövényter­mesztéssel foglalkozó kertészeti vállalat, szö­vetkezet, kutatóközpont és kistermelő írt alá belépési szándéknyilatkozatot az alakuló Dísznövénytermesztők Szövetségébe. Horyáth Gyula, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa elmondotta: a leendő szakmai szövetségbe a virág-, díszfa- és díszcserjeter­mesztéssel, a szakterület kutató munkájával foglalkozó'csaknem valamennyi szövetkezet, vállalat, kutatóhely jelezte belépési szándé­kát. Elsősorban azért határoztak így, mert bíznak abban, hogy érdekeikért egységesen tudnak majd fellépni. A hazai termelők érdekében fellépnek a fölöslegesnek ítélt termékimport ellen. A szövetség jogi segítséget nyújt majd a ter­melőknek az értékesítési szerződések megkö­tésénél. Sokat bosszankodtak amiatt, hogy az ille­tékesek olyan virágokat, szaporítóanyago­kat is importáltak, amelyekből hazánkban is bőven terem. Tulipánhagymát, rózsát, szeg­fűt, fréziát hozattak be külföldről; ez ugyan a külföldi versenytársak miatt bizonyos mér­tékig ösztönző, ám amikor nálunk szezonja van e dísznövényeknek, az importáruval a hazai termesztők jövedelmét rontották. (MTI) VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK Független KisgazdaFöldmunkás- és Polgári Párt A hét végén két választási nagygyű­lést tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Gerbovits Jenő főtitkárhelyettes és Nagy Ferenc alelnök szombaton Jánkmajtison, va­sárnap pedig Tiszabecsen ismertette a párt programját, s mutatta be a helyi, 10. választási körzet képviselőjelöltjét, Kávássy Sándor 55 éves főiskolai ta­nárt. A szónokok kifejtették: pártjuk nem akar új földosztást hiszen az már 1945-ben megtörtént —, hanem a föld tulajdonjogát szándékozik rendezni az 1947. december 31-ei telekkönyvi álla­potnak megfelelően. Azt követően pe­dig majd mindenki maga döntheti el, hogy akar-e gazdálkodni a saját föld­jén, vagy sem. Ha igen, a gazdák kapja­nak vissza nem térítendő állami támo­gatást az induláshoz, a vetőmagvak, a termelőeszközök beszerzéséhez. Aki pedig nem akar gazdálkodni, annak a földet használó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fizessenek a jö­vőben megfelelő bérleti díjat. Hangsú­lyozták: mindez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kisgazdák nem akarják szétverni a mezőgazdasági nagyüzeme­ket, ellenkezőleg: a gazdaságoktól azt várják, hogy üzleti alapon végezzenek majd különböző szolgáltatásokat ma­gángazdálkodóknak. A felosztásnál javasolják, hogy 20 százalékos arányban vegyék figyelem­be a bevitt termelőeszközök nagyságát, 80 százalékban pedig a ledolgozott évek számát. Hangsúlyozták: az így földhöz juttatottak is maguk dönthetik majd el, hogy a közösben maradnak-e vagy egyéni gazdálkodásba kezdenek. A nagygyűlésen a szónokok bírálták a kormányt azért, hogy nem akadá­lyozza meg az állami vagyon vélemé­nyük szerinti elherdálását. Követelték: az illetékesek azonnal szüntessék, meg az új vállalati formák — vegyes vállala­tok, részvénytársaságok, kft.-k — to­vábbi létrehozását, mert azok csak a hatalomátmentést szolgálják. Hozzanak létre független társadalmi szervezetet az eddigi átalakulások fe­lülvizsgálatára, és amennyiben kiderül,, hogy az új kormány léte nem indokolt, a felelősökkel szemben alkalmazzanak kártérítési szankciókat. Magyar Demokrata Fórum Választási nagygyűlést tártott szom­baton Veszprémben a Magyar Demok­rata Fórum. A vegyipari egyetem elő­adótermében legalább ötszázan hall­gatták meg Antall Józsefnek, a magyar Demokrata Fórum elnökének előadá­sát. A mai nemzetközi helyzet és a hazai társadalmi folyamatok elemzése során az MDF elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország a nagyhatalmak játék­szerévé vált az elmúlt századokban, és ebből a helyzetéből mindig ki akart tör­ni, s ha ez nem sikerült, nem a magyaro­kon múlott. A legutóbbi időben a jelen­legi a harmadik kísérlet arra, hogy több­pártrendszeren alapuló szabad társa­dalmat hozzunk létre. 1945-ben ez ku­darcba fulladt, 1956-ban a forradalom elbukott, de most a békés eszközökkel sikerülnie kell. Kijelentette: a magyar­ságnak soha akkora esélye nem volt a politikai megújulásra, újjászületésre, mint most, s ez a rendszerváltás ma ak­kora feladat, amely előtt a magyar nép — enyhe túlzással — Szent István óta nem állt. Elengedhetetlen azonban, hogy kezdjünk hinni önmagunkban, vissza kell nyerni azt a hitet, hogy a ma­gyar nemzet képes saját tehetségét moz­gósítani és a világtörténelmi fejlődés fő vonalába állni — mondotta. A továbbiakban Antall József leszö­gezte, hogy a gazdasági programúk a magángazdaságon alapul. Semmiféle olyan gyanúsítgatás nem igaz, misze­rint a Magyar Demokrata Fórum vala­miféle kapitalista-szocialista kompro­misszumot hirdet, illetve gazdasági harmadik utasságra készül. Ehelyett egyértelműen állást foglal amellett, hogy Magyarországon a magángazda­ságot, a tulajdonosi viszonyokat kell újjászervezni és a csaknem 90 százalé­kos állami és köztulajdont néhány esz­tendő alatt 30 százalékra kell szorítani. Visszautasította azt a vádat is, mi­szerint a Magyar Demokrata Fórum nacionalista. Az MDF védi a nemzeti kisebbségeket, máskülönben nem lenne erkölcsi alapja arra, hogy megkövetelje a határainkon túl-élő magyar kisebbség védelmét. Végül kijelentette, hogy a de­mokrata fórum a választásokig senki­vel semmilyen koalíciót nem köt, és más párt se akarjon tőlük koalíciós' ígéreteket kikényszeríteni. Szombaton este a tatabányai nép­házban is választási nagygyűlést rende­zett a Magyar Demokrata Fórum. Az MDF tatabányai képviselőjelöltje a párt helyi programját ismertette. Csóti György, az MDF hivatalvezetője és Grosics Gyula, a hajdani aranycsapat játékosa, az MDF budapesti képviselő- jelöltje az MDF országos terveiről szá­molt be. Zimányi Tibor, a recski szövet­ség főtitkára a törvénytelenül elítéltek,' elhurcoltak rehabilitációs lehetőségei­ről tájékoztatta a hallgatóságot. Magyarországi Szociáldemokrata Párt A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a polgári demokrácia irányába fogja vezetni az országot, mert meg- éyőződéSéí'-bögy polgári demokrácia nélkül nem létezik szociáldemokrácia sem -^“jefeiftétte ki Petrasovits Anna pártelnök szombaton, a budapesti Fáklya Klubban rendezett SZDP- választási nagygyűlésen. Az SZDP elnöke, a párt VI. kerületi képviselőjelöltje kifejtette: a szociálde­mokraták fontosnak tartják, hogy meg­kezdődjék a nemzeti tőkefelhalmozás, létrejöjjön a nemzeti vállalkozói réteg, s meginduljon a munkásság és a paraszt­ság polgáriasodása. Gazdasági prog­ramjukban olyan vegyes tulajdonú gaz­daság megteremtését tartják szükséges­nek, amelynek motorja a magántulaj­don, s ugyanakkor képes a dolgozók mil­liói számára polgári jólétet biztosítani. Petrasovits Anna rámutatott: a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt partnerének tekint minden olyan szer­vezetet, kmelynek programjában cél­ként szerepel a polgári demokrácia megteremtése. Az SZDP privatizációs elképzeléseit ecsetelve leszögezte: nagyon fontosnak tartják a privatizáció nyilvánosságát, valamint a tőzsde létrehozását, a dol­gozói részvényeket. Nagyon lényeges­nek tekintik e területen az információs monopóliumok megszüntetését, illető­leg annak megakadályozását, hogy a kommunista menedzser-technokrata réteg helyzeti előnyét kihasználva „vö­rös burzsoáziává” váljon. A szociáldemokraták a gazdaság­ban a liberalizáció és a szigorú piaci törvények hívei, ugyanakkor a szoci­álpolitikában alapvetőnek tartják az állam feladatvállalását. Az SZDP és a szakszervezetek viszonyáról szólva Petrasovits Anna kijelentette: szak­szervizetek nélkül nem les5T póT^Üri' átalakulás, mert ezek nemcsak a dől-’ gozók érdekeit védik, haiMn pplfti-5 kai katalizátorként is működnek a demokráciában. A szociáldemokraták külpolitikai el­képzeléseit a mértéktartás jellemzi, de szorgalmazzák, hogy kivonják hazánk­ból a szovjet csapatokat. Az SZDP cél­jaként fogalmazza meg, hogy Magyar- ország az ezredfordulón valóban orosz csapatoktól mentes, független, semle­ges országgá váljon. Délután Petrasovits Anna először Szolnokon, a városi tanács dísztermé­ben, majd ezt követően Törökszent- miklóson vett részt a párt választási nagygyűlésén. Magyar Szocialista Párt A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya szombati ülésén megvi­tatta, hogy kik kerüljenek a párt me­gyei és országos listáira, amelyeket a közeljövőben nyilvánosságra hoznak. A szocialisták országos listáját — a párt által megadott sorrendben - Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyu­la, Szűrös Mátyás és Németh Miklós vezeti. A választmány határozott a párt vá­lasztásokkal kapcsolatos etikai, fegyel­mi szabályrendszerérői is. A szocialis­ták továbbra is etikus eszközökkel, té­nyekkel, megalapozott érvekkel állnak a választók elé — hangoztatták. Fel­hívták a figyelmet a választási harc olyan visszásságaira, mint például a politikai demagógia, sőt az atrocitások terjedése. Ezzel a választmány külön dokumentumban foglalkozik. A szocialisták javasolják, hogy az országos lista állítására jogot szerzett pártok február 24. után ismét tárgyal­janak a nemzet égető gondjainak meg­oldásáról. A szocialista párt megvitatta az ön- kormányzati törvény koncepcióját. Ál­láspontjuk szerint a demokratikus jog- államiság nem képzelhető el a népképvi­selet elvére épülő önkormányzatok nél­kül. Az önkormányzatokat a hatalom- megosztás egészének rendszerébe illeszt­ve vizsgálják. Az önkormányzat műkö­désének alapja a széles értelemben vett önkormányzati tulajdon léte. Ez — az önkormányzati tulajdon — nem csupán lehetséges, hanem szükséges eleme a pártállam lebontásának. Hiánya, illetve mennyiségi-minőségi korlátozása magá­ban hordozza annak veszélyét, hogy az egypárt-állam helyett teret kap a több- párt-állam, amely lényegét tekintve a korábbihoz hasonló pártelitek uralmát jelenti a társadalom felett. A megyék kérdésében a szocialisták álláspontja az, hogy szűnjön meg a területfejlesztő, for­ráselosztó, hierarchikus hatalmi köz­pont. Ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a területi feladatokat ellátó megye jöjjön létre. Szabad Demokraták Szövetsége A magyar népben van elég tehetség és kitartás ahhoz, hogy kihúzza az or­szág kátyúba rekedt szekerét. Ezt Töl- gyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, az SZDSZ Komárom-Esztergom megyei pártlis­tájának vezetője hangoztatta a szom­baton este Esztergomban megrendezett választási nagygyűlésen. A nagygyűlés szónoka elmondta: nem kívánja, hogy a találkozó résztve­vői mindnyájan az SZDSZ-re szavaz­zanak március 25-én. Azt viszont hatá­rozottan kéri, hogy az állampolgárok minél nagyobb része ismerje meg a pártok céljait. Igaz, ez nem könnyű — tette hozzá —, hiszen jelenleg már több mint ötven pártot tartanak nyil­ván. Áttérve a szabad demokraták célki­tűzéseire, Tölgyessy Péter arra kérte a nagygyűlés résztvevőit, hogy néhány év múlva kérjék számon az SZDSZ akko­ri vezetőitől, hogy mit valósítottak meg programjuk pontjai közül. Ezek közül az egyik legfontosabb az erős magántu­lajdon kialakítása és a vállalkozások új adópolitikával való élénkítése. Hozzá­tette: az elmúlt negyven év — sajnos — fényesen bizonyította, hogy az állam a legrosszabb gazda. Ugyancsak sarka­latos pontja az SZDSZ programjának az infláció megfékezése. Ehhez két- három igen nehéz, s további szigorítá­sokat is hozó évre van szükség, amely­nek szükségszerű velejárója lesz a mun­kanélküliség is. Egy kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter kifejtette: jelenleg már nem igaz az eddig sokszor elhangzott vád, amely szerint az SZDSZ az értelmiségiek pártja. Kezdetben valóban ők voltak tagjai között többségben, ma már vi­szont az arányuk 40 százalékos. A Szabad Demokraták Szövetségé­nek veszprémi választási nagygyűlésén Mécs Imre, az SZDSZ országos ügyvi­vője, a párt megyei listavezető képvise­lőjelöltje egyéb témaköröket is érintve vázolta gazdasági programjukat. Az SZDSZ ügyvivője rámutatott, egyre nő pártja népszerűsége és a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint megvan az esélyük arra is, hogy a magyar nép­től a legnagyobb bizalmat kapják. Az SZDSZ egyébként elsősorban termé­szetes szövetségeseivel kíván együtt kormányozni. Ezek közül legelsőnek a Fideszt említette, a szervezetet a Füg­getlen Kisgazdapárt követi, bár a föld kérdésében még nem egyezik vélemé­nyük, és számításba jöhet még a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párttal való együttműködés, de az SZDP-nek előbb tisztázni kell a SZOT-tal és az ágazati szakszervezetekkel való viszo­nyát. A Szabad Demokraták Szövetsége Dombóváron is választási gyűlést tar­tott szombaton. A gyűlésen beszédet mondott és kérdésekre válaszolt Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom