Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
MA: Út Európába ? (3. oldal) „Nyugtató” a vízügyre Józsi, a banya, meg a választások (4. oldal) Dr. Épületgondnok (5. oldal) Kizárták a CSKP-ból Husákot és Strougalt A CSKP szombaton Prágában ülésező központi bizottsága kizárta a párt soraiból Gustáv Husák volt pártfőtitkárt, egykori köztársasági elnököt, Lubomir Strougalt, a CSKP KB elnökségének volt tagját, aki 1968 után közel húsz évig volt Csehszlovákia szövetségi kormányfője. A CTK szerint más volt pártvezetőket is kizártak, de gyorshírében nem jelölte meg, kikről van szó. A CSKP decemberi rendkívüli kongresszusán Vasil Bilakot kizárták a CSKP-ból, harminckét volt korábbi pártvezetőt pedig felfüggesztettek a tagságból és a központi bizottság a volt pártvezetők politikai felelősségének kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság jelentése alapján dönt sorsukról. Husákot és Strougalt is e bizottság javaslatára zárták ki. A KB ülésén Ladislav Adamec pártelnök újólag azt hangoztatta: a CSKP politikailag és ideológiailag elhatárolja magát a múlt torzulásaitól, és az ország problémáinak a megoldási mechanizmusát a párbeszéden és a kompromisszumokon alapuló politikai kerekasztal-megbeszélésekben látja. Adamec közölte, hogy a CSKP-ból november 17. óta a tagság mintegy 30 százaléka lépett ki (ez, tekintettel a CSKP eredetileg 1,7 milliós tagságára, több mint félmillió embert jelent). Az OBT kilép a Békevilágtanácsból Az Országos Béketanács szombaton Budapesten megtartott választmányi ülése úgy határozott, hogy az OBT felfüggeszti a békevilágtanács-beli tagságát, mert ez a nemzetközi szervezet a Gorbacsov előtti időszakot képviseli ma is. A vitában egyesek azonnali szakítást akartak, hivatkozva arra, hogy a többszöri magyar kezdeményezés —- így például az elmúlt heti athéni is — kudarcot vallott a harcos antiimperialista politikát képviselő országok mozgalmaival szemben. Mások megfontoltságot javasoltak. A választmány tagjai végül két tartózkodással úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az OBT békevilágtanács-beli tagságát, és felhatalmazzák az elnökséget a további lépésekre. Barabás Miklós főtitkár az ülésen rámutatott, hogy az OTB a választásokon önálló jelölteket nem állít, és egyetlen koalícióhoz sem csatlakozik. A mozgalom számára sem közömbös viszont az első szabad választások eredménye, mert olyan békés átmenetben érdekelt, amelynek eredményeként az állampolgárok nem kerülhetnek az egyik kiszolgáltatottságból egy másikfajta alávetettségbe. Az OBT szerint a kölcsönös tisztelet, valamint az erőszak kizárása nélkül nem lehetséges a választások európai szellemű megtartása, ezért az OBT etikai kódex szövegének elfogadásával és kinyomtatásával kíván hozzájárulni a választások sikeréhez. (MTI) Mi lesz az egy év után is munka nélkül maradókkal? MEGKÉRDEZTÜK: Több mint egy éve vezették be Magyarországon a munkanélküli segélyt, amit a jogszabály szerint 36S napig kaphat az arra jogosult. Mostanra tehát lejárt a határidő azok számára, akiknek az elsők között kezdték folyósítani ezt ^ fajta támogatást. Vajon el tudtak-e helyezkedni időközben, s ha nem, mi lesz velük? A kérdést dr. Feleky Pálnak, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazgatójának tettük fel. A következőket válaszolta: — Megyénkben jelenleg 237 munka- nélküli részesül segélyben, hat személynek december végén szűnt meg a segélyre való jogosultsága. Ők azok, akik az új jogszabály szerint — legfeljebb 365 napig — átmeneti munkanélküli járadékot kaphatnak, amennyiben továbbra sem (udnak elhelyezkedni. Ez a segélynek 75 százaléka, de nem lehet kevesebb a minimális bér 80 százalékánál, illetve, ha a segély ennél alacsonyabb volt, akkor az annak megfelelő összeg. A járadék felső határa a minimumbér kétszerese. (A segély háromszorosa volt.) A jelenleg munka nélkül levők nagy részének az elhelyezkedésre kilátása sincs a közeljövőben. Vagy azért, mert a szakmájuknak, képzettségüknek megfelelő munkaerőre nincs, s előreláthatóan nem is lesz kereslet, vagy azért, mert maga a személy olyan: a magatartása, életvitele, fellépése, megjelenése nem kelt^ bizalmat. Azaz, sehol sem veszik fel. Ám, mivel készek az irodával való együttműködésre — az általunk felajánlott munkalehetőséget valóban megpályázzák — és a többi feltételnek is megfelelnek, továbbra is jogosultak a segélyre vagy a járandóságra. A munkanélküliek többsége szak-, és szellemi munkás (az utóbbiak közé számítjuk a gimnáziumi végzettségűeket is). Átképző tanfolyamon ösz- szesen 37-en vesznek részt jelenleg, gyermekgondozói, illetve közétkeztetési szakács képzettséget szereznek. Ezekben a szakmákban bizonyára el tudnak majd helyezkedni. Továbbra is nagy a szolgáltató iroda és kirendeltségeinek ügyfélforgalma, januárban 4681 esetben kérték segítségünket, a hozzánk fordulók közül 2489-nek nem volt munkaviszonya. A. M. Ezt a kérdést teszem fel magamnak most már naponta, s naponként halogatom a döntést, a választ. Hát én most már kit válasszak — az e pillanatban ötvenegy párt-pártocska közül, amelyeknek képviselői naponta vagy tucatszor próbálnak maguk mellé állítani, ígérve bort, búzát, békességet, megnyugvást és gazdagságot, demokratizmust és jogállamiságot, jólétet és vállalkozási lehetőséget, szociális biztonságot és délkelet-ázsiai „kistigrisséget", konvertibilis forintot, függetlenséget és egészséget, Istent és hazát, meg a jó ég tudja, hogy mi mindent ...? tie ha egyszer mindenki valójában ugyanazt ígéri, ugyanolyan hévvel, hittel és meggyőződéssel, elszántsággal, balról és jobbról, balközépről és jobbközépről, s egyáltalán mindenhonnan és minden módon : keresztény meggyőződéssel és radikálisan, szociálisan és kommunisztikusan, liberálisan és konzervatívon, népiesen és urbánusán, értelmiségi módra és (agrár)proletár öntudattal..., akkor és most kit válasszak ? Végtére is mi sem egyszerűbb: bárkit is választok, mindenki, kivétel nélkül mindenki, csakis a javamat akarja, csakis a békességemért, a nyugalmamért, a boldogulásomért, anyagi gyarapodásomért dolgozik, erejét megfeszítve. Es a válasz mégsem egyszerű, mert gyanakszom! Keresem az ígéretek mögötti realitásérzéket, keresem az ígéretek valós konkrétumfedezetét, a kézzelfogható, az átlátható, a gondolkodásra serkentő és vitára késztető, vagy éppen a lelkesedő egyetértésemet kiváltó programokat, de semmit sem találok. Mindössze csak — és most már naponta — csinosan vagy ízléstelenül nyomtatott röplapokat a postaládámban, s hallok naponta többször is prijnagandaműsorokat. Akkor hat- én most már kit válasszak ? S halogatom a választ, mert azt látom, hogy mások is halogatják, és mások is tanácstalanok. Házunkban egyre több lakás ajtóra teszik ki a cetliket, hogy „pártképviselők ne csöngessenek!", vagy „kopogtatócédulát nem árulunk", vagy egyszerűen csak „hagyjanak bennünket békén!". Döbbenten olvasom a cetliket, mert nem más ez, mint voltképpen az első, szabad magyar választás. S feledve saját gondom-bajom, inkább csak azon töprengek, hogy miként és miért jutottunk idáig? Miért az egyre jellemzőbb fásultság és közöny, miért, hogy az olyannyira kínálkozó — és jó célok érdekében igenis kihasználható — politikai aktivitás helyett inkább a kiábrándultság és a nemtörődöm közömbösség jelzi, hogy itt valami nagyon nincs rendben! Ennyire éretlenek lennénk, vagy éretlenül próbálnak velünk — s esetleg változatlanul ellenünk — politizálni? Vagy éppen ellenkezőleg: ennyire éretten vagyunk kénytelenek tudomásul venni, hogy valójában nincs itt senkinek semmiféle kiérlelt politikai koncepciója? Egyszerűen csak kiéleződött — és vitatható módszerekkel —folyik a hatalomért való marakodás, percig sem gondolva arra, hogy vajon mi lesz a hatalom megszerzése után? De hol a szakértelem, s hol vannak az ügyes kezű és legfőképpen szakszerű munkára kész szakemberek ? Egyáltalán: vannak még ilyenek ? S ha lennének is, voltaképpen mellékes a válasz. Abbán a bizonyos „Európa-házban", illetve a tradicionális polgári demokráciákban nagyjából és egészéből az a rend, hogy a politikusok — gyakorta egymást tépve és tiporva — politizálnak, a dolgok meg igazából az üzleti életben és a gazdasági körökben dőlnek el. És többnyire nem rosszul! Bizonyítva, hogy a politikai és a gazdasági válság nem feltétlenül szorosan ösz- szefüggő fogalmak. Másképpen fogalmazva: a politikai züllésnek nem feltétlenül szükségszerű velejárója a gazdasági összeomlás. Félő: mi megteremtjük ezt a dermesztő összefüggésrendszert, nálunk az üzleti körök váltó- I zatlan kiszolgálói a — most már áttekinthetetlen I — politikai zűrzavarnak, ily módon is tovább nyo- I moritva a lakosságot, s továbbra is bizonytalanság- | ban tartva az embereket, akik el nem dönthetik: hát I ők most már vajon kit válasszanak? Kérdem kellő I tisztelettel: föltűnt ez már valakinek? Érdekel ez I egyáltalán valakit?! , Vértes Csaba marnom Leningrádi tüntetés A mindenfajta nemzetiségi gyűlölködés, nacionalizmus, antiszemitizmus ellen, a demokratikus elvekre épülő Oroszországi Kommunista Pirt megteremtése mellett tüntettek szombaton leningrádiak ezrei. A Szovjetunió második legnagyobb városának lakosai a Demokratikus Választások '90, a Népfront, az SZKP Demokratikus Platformja és néhány más társadalmi szervezet felhívására gyűltek össze. A tüntetés jelszava „A nemzeti gyűlölködés ellen, a humanizmusért és demokráciáért’’ volt. A rendezvény résztvevői kifejtették, hogy reakciós erők antiszemita hangulatot akarnak kelteni a városban, hogy a köztársasági és helyhatósági választások előtt a közhangulatot a kiéleződő társadalmi és gazdasági problémák közepette valamiféle „népek ellensége" ellen hangolják. Ezeket a törekvéseket a helyi tanácsok gyökeres megújulásáért fellépő tanácstagjelöltek határozottan visszautasították. A tömegrendezvényen sikraszálltak azért, hogy az SZKP-n belül demokratikus platform talaján hozzák létre az Oroszországi Kommunista Pártot, s mielőbb hívják össze a leningrádi pártszervezetek beszámoló, tisztújító pártértekezletét Szociális biztonságot, de nem szocializmust SZDSZ választási gyűlés Halason A Szabad Demokraták Szövetsége nem Jézuska-párt — mondta Tóth Zoltán, £ szervezet képviselőjelöltje, kiskunhalasi választási gyűlésén, az Általános Művelődési Központban. A pénteken este mintegy száz főnyi érdeklődő részére szervezett belvárosi gyűlés a látványosságot sem nélkülözte. A szabaddemokraták jelszavai alkották a diszletet, Koncz Zsuzsa dalai a zenei aláfestést ahhoz a jelképes aktushoz, amelyben a kommunizmus klasszikusainak műveit piros drapériába csomagolva félrerakták. — Az SZDSZ csak megvalósítható, reális programot igér — mondta a képviselőjelölt. Többek között szociális biztonságot, az infláció megállítását 1991-re, vállalkozásbarát adózást garantál a szervezet, amennyiben kormánypárti pozícióhoz jut a választások után. A kommunizmusellenesség önmagában nem erény, az SZDSZ csak a hatalomból, de nem a küzdőtérről akaija kiszorítani politikai ellenfeleit. A mezőgazdaság átszervezéséről szólva a képviselőjelölt a más pártok által hirdetett 47-es állapotokhoz való visszatérést igazságtalannak, s egy újabb cselédkorszak lehetőségének nevezte. Nem a Horthy-rendszert kívánjuk vissza, mondta Tóth Zoltán, hanem egy, a magántulajdonon alapuló társadalmat, amelyben a jelenlegi államapparátus szakértelmére is szükség lesz. Hajós Terézia Börtönmise Negyvenkét esztendei szünet után, szombaton ismét istentiszteletet tartottak Kecskeméten, a megyei börtönben. A misén, amelyre a büntetésvégrehajtó intézet e célra átrendezett kultúrtermében került sor, Kurdi István, az apostoli őskeresztény egyház kecskeméti gyülekezetének vezetője hirdetett igét a megjelent harminckét elítélt asszonynak. A napokban az állampusztai börtönben ugyancsak misét tartottak, amelyről az 5. oldalon képriportban számolunk be. A GYÚJTOGATÁS NEHEZEN BIZONYÍTHATÓ Tűzoltók, lapos zsebbel Tavaly 950 millió forint értéket emésztettek föl a lángok hazánkban — tudtuk meg a Bács-Kiskun Megyei Tűzoltóparancsnokság nemrégiben tartott ülésén, melyen az elmúlt évet összegezték a megye tűzoltóparancsnokai. Az értekezleten részt vett dr. Bleszity János tűzoltó ezredes, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának általános helyettese, valamint dr. Feren- czi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának helyettes vezetője. Dr. Buko- vics István Bács-Kiskun megyei tűzoltóparancsnok az országos helyzet összegzésével kezdte beszámolóját. Egyebek mellett szólt arról, hogy összesen 26 ezer esetben riasztották a tűzoltókat az ország területén. A lángok 189 emberéletet követeltek. Bács-Kiskun tűzvédelmi helyzetét megfelelőnek minősítette. Az 1988-as évhez képest százzal nőtt a riasztások száma, így pontosan 1437 esetben kérték megyénkben a tűzoltók segítségét. Ebből ezer alkalommal végeztek oltást. A lángok okozta kár 59 millió forint. Munkájuk eredményeként 200 millió forint a megmentett érték. Kilenc ember vesztette életét tűz miatt, negyvenen pedig megsérültek. Az esetek fele lakóházakat érintett, míg 17 százaléka a mezőgazdaságot. Kecskemét áll az első helyen a tűzesetek számában, majd Baja, Kiskörös, Kalocsa é& Kiskunfélegyháza követi. Mint a megyei tűzoltóparancsnok elmondta, igen korán érzékelik a gazdasági változásokat. Ha ugyanis az angóranyúltelepeken elszaporodnak a. tűzesetek, nyilvánvaló, hogy nem hozzák a várt nyereséget. Hasonló a helyzet a ná- dastüzekkel is. Ezekben az ügyekben nehéz a szándékosság bizonyítása. Az elmúlt nyáron sok gondot okoztak a villámcsapások is. Szabadszálláson, Kunszentmiklóson és Akasztón akadt nagyobb munkájuk emiatt. A tűzvédelmi ellenőrzéseik során nem sok megnyugtató tapasztalatot sikerűit gyűjteniük. A kereskedelemben maradt a zsúfolt raktározás, az egészségügyben pedig — ahol igencsak pénzszűkében vannak — katasztrofálisnak minősítette a tűzvédelem hiányát. Példaként említette a kalocsai kórházat, ahol súlyos betegek fekszenek a folyosón. Itt hogyan kérhetnék számon a szabályok betartását, amikor szemmel láthatóan nagyobb gondjuk is van az orvosoknak. Sok érték vész el a lakóházakban keletkezett tüzek miatt. Itt azonban nem tudnak ellenőrizni, megelőzni a tűzoltók. A megyei tűzoltóparancsnok a továbbiakban ismertette, hogy leggyakrabban az elektromos áram okoz mostanában tüzet. Arányában ezt követi a tüzelés, dohányzás és a gyerekek játéka miatt keletkezett tűz. Szó volt az önkéntes tűzoltók helyzetéről is. Támogatás nélkül félő, hogy elsorvadnak e kis szervezetek, pedig nagy szükség van rájuk. Csökkenő létszámukkal és elégtelen technikai felszerelésükkel nem tudnak hatékony munkát végezni. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló is felvetette, hogy esetleg a biztosítók is részt vállalhatnak fenntartásukban, mégpedig anyagi eszközökkel. Annál is inkább, mert nekik is érdekűk, hogy minél több értéket mentsenek meg. Ezeken kívül szó volt még a tüzol- tóparancsnokságok technikai felszereltségének hiányosságáról, elavult járműveikről, összességében nehéz anyagi helyzetükről. B. A.
