Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1990. február 15.

Bűnözési hullám

Tavaly : 225 ezer bűncselekmény

— Bűnözési hullám érte el az országot az elmúlt évben, s tovább romlott a közbiztonság — hangsúlyozta Túrós András belügyminiszter-helyettes, országos rendőrfőkapitány szerdán, a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy tavaly 225 ezer bűncselekmény vált ismertté, 40 ezerrel több, mint 1988-ban, s ez minden előzetes várakozást felülmúlt. Különösen Somogy, Győr-Sopron, Vas és Pest megyében, valamint Budapesten emelkedett a bűncselekmények száma. Tavaly 189 emberölés történt, 15 esetben a tettest még nem találták meg. Az erőszakos bűncselekmények száma 17 ezer volt, ezerrel több, mint 1988-ban.

A leggyakoribbak a vagyon élleni bűncselekmények voltak, számuk elérte a 160 ezret. Naponta 280 lopás és 125 betöréses lopás történt, az okozott négymilliárd forintos kárból csak 473 millió forint térült meg. Tavaly négyezer bűncselekményt követtek el külföldi állampolgárok, ez 40 százalékos növekedést jelent. Túrós András kiemelte: különösen az arab állampolgárok tartják megszállva Budapest belvárosát, agresszív magatartásukkal veszélyeztetik a közbiztonságot, s ezért januárban közülül több mint húszat kiutasítottak- az országból.

Szólt arról is, hogy a bűnügyi apparátus most már csak az eredményesség rovására terhelhető tovább. Tavaly 36 százalékos volt a felderítési eredményességi mutató, ez további romlást jelent, de így is hatezerrel több ügyben fogták el a tettest, mint 1988-ban. Elmondta azt is, hogy a minisztertanácsi rendelet ellenére március 1-jére nem alakulhat meg az Országos Rendőr-főkapitányság, mert lassan halad a túlméretezett létszámú központi, apparátus csökkentése. A Belügyminisztériumnak az a célja, hogy a megyei főkapitányságok létszámát a felére csökkentse, s az átcsoportosítással is erősítse a városi, kerületi rendőrségeket. Túrós András örvendetesnek nevezte, hogy a korábbi évekhez képest javult a rendőrök fegyelmi statisztikája, s ez főképp a nyilvánosságnak köszönhető, mert elbocsátották az agresszív, a szolgálatra alkalmatlan rendőröket, szám szerint kétszázhúszat. Ennek ellenére tavaly a rendőrök 2441 jogsértést követtek el, ez ugyan mintegy 10 százalékkal kevesebb a korábbinál, de így is 93 esetben fordult elő bántalmazás a hivatalos eljárás során; 12 alkalommal pedig kényszervallatás.

Túrós András bejelentette, hogy a tiltakozások miatt felfüggesztette a szolgálati szabályzatnak azt a pontját, amely lehetővé tette a rendőrök számára, hogy lakcímbejelentés ellenőrzésére magánlakásba beléphessenek. Egyúttal a Belügyminisztérium vezetése javaslatot tett a Minisztertanácsnak, hogy ezt a kormányrendelkezést töröljék el, mert nem egyeztethető össze a módosított alkotmánnyal.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy januárban 230-an hagyták el a testületet, mert félnek a jövőtől, a rendszerváltástól, s úgy érzik, nincs tekintélye a rendőrségnek. A leszerelésekben jelentős szerepet játszik az is, hogy egyre többen küzdenek megélhetési problémákkal. Azzal kapcsolatban, hogy 1990-re hány bűncselekményt prognosztizálnak, elhangzott, hogy 250 ezret, s azért „csak” ennyit, mert az Országos Rendőr-főkapitányság reménye szerint az új kormány várhatóan megerősíti a rendőrséget, s hatékonyabb lesz a bűnmegelőzés, valamint a felderítés is. (MTI)

Az Alkotmánybíróság szerint

az ajánlás nyilvánossága

nem sérti a választás titkosságának

elvet

(Folytatás az 1. oldalról)

mokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár, valamint — a pártok és az ország vezetőinek egy héttel ezelőtti konzultációját követően — az ideiglenes köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intézménye összhangban van-e az alkotmánnyal. A CPNSZ megítélése szerint a kopogtatócédulák sértik a választás titkosságának elvét, továbbá

— az azokon feltüntetett adatok miatt !— alkalmazásuk összeegyeztethetetlen a magántitok és a Személyes adatok védelméről szóló alkotmányos rendelkezéssel.

Az Alkotmánybíróság szerint az ajánlás nyilvánossága nem sérti a választások titkosságára vonatkozó alkotmányos elvet, ezt nem indokolt kiterjeszteni a jelölési eljárásra. Egységes véleményük szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos garanciája a választások tisztaságának, hitelességének.

A kopogtatócédulán szereplő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság

— többségi vélemény alapján — úgy foglalt állást, hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) további törvényes biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró — a testület elnökhelyettese — kisebbségi különvéleményét is tartalmazza a határozat. Ő úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen értelmű nyilvánosságra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog érvényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom László szerint ebben az esetben erre nincs szükség, mert az ajánlási szelvény hitelességének megállapításához elegendő például az azon feltüntetett kódszám.

A „többségi vélemény” indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két jog konkurenciáját — a választás törvényessége, illetve ezen összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi javára oldotta fel az Alkotmánybíróság.

A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság működéséről, a napirendben szereplő ügyekről esett szó.

Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt, aki úgy érzi, hogy — egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán — alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden jogorvoslati lehetőséggel élt.

Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

Elsőként a megye foglalkoztatási és szociálpolitikai koncepciójára tett előterjesztésről tárgyalt a testület. A téma előadói dr. Vargámé Verasztó Jolán munkaügyi osztályvezető és dr. Ligeti Zsuzsanna megyei főorvos, egészség- ügyi és szociális osztályvezető 1— elmondták: a vb némi módosítással elfogadta a hosszú távra szóló programjavaslatot, azzal a megkötéssel, hogy annak részeként meg kell határozni az 1990. évi feladatokat.

A foglalkoztatással és az ezzel szorosan összefüggő szociálpolitikával kapcsolatos célok, intézmények, feladatok rendszerének a korszerűsítését á gazdasági folyamatok felgyorsulásával kialakult, merőben új helyzet kényszerítette ki. A feladat sürgető.

Az ülésen élénk eszmecsere alakult ki a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban a munkanélküliek, a pályakezdők sorsáról, a közhasznú foglalkoztatás kérdéséről. Szóba került az újrakezdési kölcsön is, melynek elbírálása, a vb szerint, nem eléggé szigorú, ezért differenciáltan kellene azt kezelni. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy aki saját maga mond fel munkahelyén, mert vállalkozásba akar kezdeni, az is megkapja ezt a kedvezményes kölcsönt.

A foglalkoztatási problémák megoldására most területi érdekegyeztető fórum létrehozásán fáradozik a megyei tanács vezetése. A végrehajtó bizottság javasolja: a városok is hozzanak létre hasonló bizottságokat. Az érdekegyeztető bizttság(ok) feladata az lesz, hogy felmérjék a várható foglalkoztatási .válságövezetekben a helyzetet, segítsenek a gondok megoldásában. Különösen számítani lehet erre Baja és Bácsalmás térségében.

Mindenképpen keresik a megoldásokat, hogy a lehető legkevesebben szoruljanak munkanélküli-segélyre. Problémát egyelőre az okoz, hogy rendkívül nehéz érdekegyeztető partnereket találni. Ennek ellenére ^ megye semmiképpen nem mond le e törekvéséről, s messzemenően számít az ágazati szak- szervezetek, a különböző kamarák és

más érdekképviseleti szervezetek csatlakozására.

A tervkoncepció szociális része számba veszi a demográfiai és a jövedelmi viszonyokat, foglalkozik á gyermeknevelés támogatásával, a szociális jellegű gyermekintézmények sorsával, az idősek ellátásával, és vázolja az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Ami az intézményes szociális ellátás anyagi fedezetét illeti — hangzott el a sajtótájékoztatón —, nem biztos, hogy minden rendben lesz. Ugyanis nem valószínű, hogy az úgynevezett normatív finanszírozási keret, melynek felhasználásáért a helyi tanácsok felelnek, elegendő jesz céljaik megvalósítására.

Ezután Borbély Lajos megyei főépítész elmondta, hogy a műszaki osztály építésfelügyeleti tevékenységéről szóló beszámolót változtatás nélkül elfogadta a végrehajtó bizottság. Tudni kell, hogy az elmúlt évtizedekben nem alakult ki a magánlakás-építés ellenőrzésének a rendszere, ezért sok a szakszerűtlenül megépült családi ház. Az építésfelügyelet létrejötte — 1987 — óta valamelyes javult a helyzet. Azóta 1300 vizsgálatot folytattak, s ennek, valamint az új, korszerű építőanyagok széles körű ismertetésének eredményeként minőségi javulás tapasztalható. Csökkent az engedély nélküli építkezések száma is. A végrehajtó bizottság ösz- szességében eredményesnek minősítette ezt a munkát.

Végül dr. Metzinger Eva, a szervezési és jogi osztály főmunkatársa szólt az egyéb ügyek tárgyalásáról. Egyebek között döntött a vb a megyei alapokról, pályázatokról, a Bács-Kiskun Megye Testneveléséért és Sportjáért díj 1990. évi odaítéléséről. Hatálypn kívül helyezte — a főiskolásokra vonatkozó rész kivételével — a megyebeli diákok díjazására hozott 1988. évi határozatát, s egyidejűleg megemelte az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő szakemberek támogatásának összegét. Bővítette a testület a megyei rendező iroda tevékenységi körét, s úgy döntött, hogy 500 ezer forinttal csatlakozik a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványhoz.

R. M.

Gorbacsov megnyitója a Legfelsőbb Tanács ülésén

„Az országban nő az elégedetlenség”

Hívják össze február 27-ére a Népi Küldöttek Kongresszusának rendkívüli ülését, s ezen vitassak meg az államelnöki tisztség létrehozásával összefüggő kérdéseket — javasolta Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese az LT szerdán megnyílt 3. ülésszaka résztvevőinek, az LT elnöksége nevében előterjesztve a napirendre vonatkozó javaslatot.

Rövid megnyitójában Mihail Gorbacsov a társadalmat foglalkoztató aggodalmakról beszélt. A múlt heti KB-ülés nyomán foglalkozott a politikai pluralizmus, a társadalom

demokratizmusa elmélyítésével, javasolva, hogy tűzzék napirendre az alkotmány 6. cikkelyének kéroését.

— A Legfelsőbb Tanács 3. ülésszakának jelentősége túlnő a szokásos parlamenti ülésszakokén. A napirendre javasolt törvénytervezetek elfogadása minőségi változásokat hoz a társadalom életében —jelentette ki Mihail Gorbacsov az LT 3. ülésszakát megnyitva.

— Az országban nő az elégedetlenség — hangoztatta a szovjet vezető. — A törvényhozásban fokozni kell a felelősségtudatot, az aktivitást. A társadalom fejlődése olyan határhoz érkezett, amelynél mindenekelőtt a gazdaságban gyors és határozott lépésekre van szükség. 1990 első másfél hónapja nem csökkentette az országban az aggodalmakat — mondta a helyzet jellemzéséül.

— A gondokra csak az egész gazdasági mechanizmus radikális reformja lehet a megoldás, reform útján kell ösztönözni a termelékenységet, a kezdeményezőkészséget.

Ezért várja a társadalom a mostani ülésszaktól olyan fontos törvények elfogadását, mint például a tulajdonról vagy a földről szóló.

A bakui rendkívüli állapotról annyit mondott, hogy a helyzetet ma ellenőrzés alatt tartják, de az változatlanul feszült. Fontosnak mondotta, hogy megerősítsék Azerbajdzsán területi egységét, sérthetetlenségét, továbbá azt, hogy megteremtsék minden feltételét Karabah önálló fejlődésének, Azerbajdzsán keretein belül.

Az azerbajdzsáni lángok átcsaptak Du- sanbéra is — tért rá a hét legfrissebb konfliktusgócára. Határozott fellépést sürgetett mindazok ellen, akik a nacionalizmus tiizét szítják. — A törvény teljes szigorával fel kell lépni azokkal szemben, akik saját érdekeiket szolgálva harcra tüzelik a népeket.

A szovjet vezető utalt rá, hogy nem találtak süket fülekre a sorozatos utcai felvonulások, nagygyűlések követelései. Arra ügyelni kell — mondta —, hogy a nép érdekeitől távoli célokra ne használhassák fel a demokrácia által felszabadult társadalmi energiákat

Ezután a küldöttek határozott követelésére az LT tagjai néma felállással adóztak a januári események áldozatainak, majd Anatolij Lukjanov terjesztette elő a napirendre vonatkozó elnökségi javaslatot.

A kelet-európai sajtóháború kezdete

Két nagy sajtóbirodalom Kelet-Európáért indított háborújának kezdeteként számol be a Financial Times a Magyar Hírlap és a Robert Maxwell Mirror-lapcsoportja közötti megállapodásról. Kiemeli: a brit félnek 40 százalékos részvénypakettet biztosító szerződés aláírására alig három héttel azután került sor, hogy Rupert Murdoch News International cége véglegesítette a Reform és a Mai Nap feles tulajdonjogáról szóló megállapodást. A Financial Times budapesti tudósítója beszámol arról is, hogy magyar ellenzéki körökben nem látják szívesen a magyar média nyugati „elözönie- sét”.

„Mind Robert Maxwell, mind Rupert Murdoch csupán a kelet-európai terjeszkedés első lépésének tekinti a magyarországi befektetést” — írja az üzleti körök lapja. Megjegyzi, hogy a 800 ezer font sterlinges összeg, amellyel a Mirror-csoport „beszállt a magyar piacra, roppant olcsó befektetés”. Rupert Murdoch egymillió font sterlingért vásárolta meg a két újság felét.

A lap budapesti tudósítója szerint „elkerülhetetlenül vitákat fog provokálni Magyarországon a nyugati sajtómágnások prominens szerepe. A legnagyobb ellenzéki párt. a konzervatív Magygr Demokrata Fórum máris bírálja a Murdoch-féle Sky tv-csatornát, amely szerintük lealacsonyítólag hat a magyar kulturális életre. Az egyik legnagyobb napilap részvényeinek olcsó kiárusítása alátámasztja ellenzéki politikusoknak azt az érvelését, hogy a magyar elsőszülöttségi jogokat elkótyavetyélik, külföldieknek juttatják” — írja a Financial Times tudósítója.

Újabb rendbontások

(Folytatás az 1. oldalról)

helyzet normalizálásáról tanácskozott a Tádzsik KP KB plénuma.

Az MTI tudósítójának kérdésére a tádzsik hírügynökség és a helyi belügyminisztérium sajtóközpontjának munkatársa elmondta: a plénumon nem hoztak személyi döntéseket. A belügyminisztérium illetékese egyben cáfolta a Komszomolszkaja Pravda szerdai számában közölt értesülést is, amely szerint Kahar M. Mahkamov első titkár kedden bejelentette volna lemondási szándékát.

A tádzsik belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a keddi zavargások nyomán a halottak száma 11-re nőtt, s 143-an sebesültek még a három napja tartó villongásokban. Az összecsapások során 51 rendőr, illetve belügyi katona is megsebesült. A Trud helyszíni beszámolója szerint viszont a rendőrség és a szélsőségesek közötti tűzpárbajban két rendőr-is életét vesztette, s az eltévedt golyók két nő és gyermek halálát okozták. A'Trud beszámolója szerint kedd estig mintegy 200 örményt telepítettek ki. A hivatalos tájékoztatás viszont mindössze 39Tádzsikisztánban

ről szólt. Mint emlékezetes: vasárnap éppen az örmény menekültek lakáshoz juttatásáról szóló híresztelések nyomán robbantak ki a zavargások. A Trud jelentése szerint kedden pogromok voltak Dusanbe több negyedében. A pogromlovagok a nem tádzsik lakosság lakásaiba törtek be. A lap szerint számos üzletet is kiraboltak, felgyújtották a központi autóbuszállomást, és gyújtogatás volt Dusanbe legnagyob szülőotthonában is. A Trud szerint, a városba a vasárnapi rendkívüli állapot bevezetése után megérkezett az összes odavezényelt fegyveres erő, azonban jelenlétük egyelőre nem érzékelhető. A helyi rádióban és televízióban nyugalomra intő felhívások hangzanak el, s több nyelven beolvasták a KB közleményét, amely szerint a városban tartózkodott összes örményt elszállították. A belügy illetékese elmondta, hogy jelenleg a város fontosabb pontjait a fegyveres erők egységei ellenőrzik, a repülőtereket és kenyérgyárakat pedig a helyőrség egységei vigyázzák. A városban nehéz az ellátási helyzet, hosszú sorok kígyóztak szerdán délelőtt az élelmiszerüzletek előtt.

GYORSLISTA

Nyereményjegyzék az 1990. február 13-án megtartott, február havi telelottó- tárgynyereménysorsolásról, melyen a februári telelottószelvények és a február havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk:

A Vásárlási utalvány (3000 forint)

B Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány C Trabant Lim. Spec, típusú személygépkocsira szóló utalvány D Szerencseutalvány (30 000 forint)

E Vásárlási utalvány (9000 forint)

F Vásárlási utalvány (7000 forint)

G Vásárlási utalvány (5000 forint)

H Vásárlási utalvány (4000 forint)

A nyertes szelvényeket 1990. március 16-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegy- zék február 20-ától megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltsegek- ben és a postahivatalokban.

2 910 505 h 2 950 240 g 2 958 187 h 2 966 134 h 2 974 081 f

2 989 975 d

3 872 092 g 3 880 039 f 3 895 933 h 3 911 827 f 3 919 774 g 3 927 721 g 3 935 668 d 3 943 615 h 3 959 509 g

3 975 403 e ? 991 297 g

4 881 361 g 4 889 308 g 4 897 255 g 4 905 202 h 4 913 149 e 4 921 096 g 4 929 043 g 4 936 990 h 4 944 937 h 4 984 672 e

4 992 619 g

5 906 524 d 5 914 471 h 5 962 153 d 5 970 100 h 5 978 047 h 5 985 994 h

59 016 325 f 59 024 272 g 59 040 166 h 59 056 060 f 59 071 954 h 59 095 795 g 59 119 636 g 59 127 583 f 59 135 530 g 59 143 477 f 59 151 424 e 59 159 371 g 59 183 212 h 59 199 106 h 59 207 053 h 59 215 000 g 59 230 894 h 59 246 788 g 59 254 735 f 59 262 682 d 59 270 629 h 59 278 576 f 59 310 364 d 59 318 311 d 59 326 258 g 59 342 152 g 59 350 099 e 59 373 940 e 59 381 887 f 59 389 834 h 59 397 781 f 59 429 569 f 59 437 516 g 59 445 463 e

59 453 410 g 59 461 357 f 59 469 304 g 59 477 251 e 59 485 198 g 59 509 039 h 59 516 986 h 59 532 880 f 59 540 827 h

59 564 668 g

60 017 647 e 60 041 488 h 60 057 382 f 60 065 329 h 60 073 276 h 60 081 223 d 60 089 170 h 60 097117 h 60 105 064 h 60 113011 d 60 128 905 f 60 136 852 h 60 144 799 e 60 152 746 h 60 160 693 h 60 168 640 g 60 184 534 h 60 192 481 g 60 200 428 g 60 216 322 e 60 232 216 f 60 240 163 e 60 248 110 d 60 256 057 g

60 264 004 f 60 271 951 d 60 279 898 g 60 287 845 f 60 295 792 h 60 303 739 d 60 311 686 h 60 319 633 e 60 327 580 h 60 335 527 h 60 343 474 h 60 351 421 d 60 359 368 h 60 367 315 h 60 407 050 h 60 414 997 h 60 438 838 h 60 446 785 h 60 454 732 h 60 526 255 h 63 005 719 g 63 021 613 f 63 029 560 g 63 037 507 f 63 053 401 g 63 061 348 g 63 069 295 g 63 093 136 h 63 101 083 h 63 109 030 h 63 116 977 d 63 124 924 g

A megyei képviselőcsoport ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

A február 27-én kezdődő négynapos tanácskozás — amely esetleg március elején is folytatódik, ha nem végeznek a napirendre tűzött törvénytervezetekkel — több témáját is megvitatták, illetőleg az ismertetőket meghallgatták a jelenlévő honatyák.

Egyik feladat lesz várhatóan az a program, amelynek keretében felülvizsgálják a módosított alkotmány rendelkezéseivel ellentétes, azokhoz nem igazodó jogszabályokat. A közigazgatási deregulációs törvényjavaslat elfogadása ugyan csak a kezdeti lépések egyike, de halaszthatatlan. Jogállamban nem lehetnek az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok. Egyrészt, mert ez tarthatatlan, s olyan eseményekhez vezet, mint a jól ismert lehallgatási ügy; másrészt, mert ha nem is ilyen jellegű a kérdés, mégis elfogadhatatlan helyzetet jelentene.

A Hazafias Népfront ne ajánlja a tanácselnököt választáskor — már ma is más a gyakorlat; miért kellene a tanácsoknak jóváhagyni magánszemélyek egymás közti szerződéseit (pl. eltartási ügyben); megszüntetendő a szabálysértési hatóság elzárás kiszabását lehetővé tevő jogköre. A kisajátításban, a testvérvárosi kapcsolatfelvételben is változtatni kell. Megszűnt az alá-fölé rendeltségi kapcsolat a Minisztertanács és a megyei tanács végrehajtó bizottsága között. És nincs helye a feddhetetlenség ködös, meghatározhatatlan „jogintézményének”.

Ugyancsak napirendre tűzik á köz- igazgatási bíráskodásról szóló, és december óta halasztott törvényjavaslatot. Amelynek jelentősége — az előterjesztő véleménye szerint —, miután igen sok embert érint közvetlenül is, felér az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék létrehozásával.

A közigazgatási bíróság általános a

jogállamokban, s Magyarországon is volt 1949-ig. Most nem új szervezetként jönne létre, hanem a meglévő bírói rendszerben, de elkülönült közigazgatási bíráskodásról beszél a törvényjavaslat. Elsősorban hatósági ügyekben lenne jogköre §!■ most ugyanis csak a közigazgatási kérdések igen kis hányadában járható a bírói út.

Vita van arról, hogy a bírói eljárás egyfokú legyen-e (ez lényegesen gyorsabb), vagy kétfokú — ami időigényesebb ugyan, de több lehetőséget kínál a jogorvoslatra, s így elkerülhető a törvényességi óvások számának növekedése. A tervezetben szerepel egyébként a gyorsított döntés lehetősége, de elhangzott: ennél mégiscsak jobb lenne befejezési határidőt megszabni. Gond lehet az ügyfelek számára, hogyha nagy távolságokat kell megtenni a bíróság székhelyéig, és az általános 6 százalékos illeték is nagyon magas.

A Művelődési Minisztérium törvénymódosítása ugyancsak az alkotmányhoz való igazodást szolgálja, amikor az 1985-ös oktatási törvény, és az egyetemekről, főiskolákról szóló minisztertanácsi rendelet egyes paragrafusait megváltoztatja. Vagyis lehetővé teszi nem állami szervek számára is oktatási intézmények fenntartását — például az alapítványi iskolákat —, s a felsőoktatásban is szabályozza az új kezdeményezéseket, amelyek iránt — mint a magánegyetem is — igény mutatkozik.

Sürgősséggel kerül a parlament elé februárban a honvédelmi törvény módosítása — mégpedig azon ok miatt, hogy ne csak a kormánypártnak, hanem az összes, tényezőnek számító politikai erőnek legyen lehetősége a honvédelemmel kapcsolatos döntések befolyásolására. Tervezik, hogy a Magyar Néphadsereg nevét Magyar Honvédségre változtatják.

V. T.

Mit mondanak a németek a semleges Németországról?

Az egyesített Németország semlegességét szeretné a nyugatnémetek 58 és a keletnémetek 92 százaléka. Ez derül ki a Wickert Intézet által végzett felmérésből, amelyet kedden közült a nyugatnémet Quick hetilap. A tanulmány elkészítése során 3599 német — 2170 nyugatnémet és 1429 keletnémet állampolgár — véleményét összegezték.

A keletnémeteknek csak 7, a nyugatnémeteknek viszont 42 százaléka szeretné, hogy az egyesített Németország tagja legyen a NATO-nak. A keletnémeteknek csupán 1 százaléka támogatja, hogy az ország továbbra is a Varsói Szerződés tagállama maradjon.

Szinte egyöntetű az egyetértés abban,

hogy az egyesített ország fővárosa Berlin legyen. A felmérés szerint a keletnémetek 92 százaléka szeretné, hogy a kormány Berlinben székeljen, amelynek keleti fele jelenleg is az NDK fővárosa. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ugyanakkor azt a véleményét hangoztatja, hogy egy ilyen megoldás sértené a II. világháborút lezáró, a város státusáról létrejött megállapodásokat.

Ettől függetlenül a nyugatnémetek 64 százaléka találja vonzónak azt a megoldást, hogy az egyesítés után a kormány Bonnból Berlinbe költözzön — állapította meg a müncheni képes hetilap számára végzett közvélemény-kutatás.