Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 11. Horn Gyulát kitüntették az NSZK-ban Horn Gyula külügyminisztert szerda délelőtt Mainzban, Rajna- vidék—Pfalz tartomány székhe­lyén a tekintélyes Stresemann- társaság aranyérmével tüntették ki. A magas megbecsüléssel a Wei- mari Köztársaság kiemelkedő kül­ügyminiszterének, Gustav Strese- mann-nak a nevét viselő társaság a magyar államférfinak, kormá­nyának és a magyar népnek azokat az érdemeit óhajtja méltányolni, amelyeket az európai népek közöt­ti szolidaritás elmélyítésében sze­reztek az emberiesség szellemében. Horn Gyulának személyesen is lé­nyeges része volt Magyarország demokratizálásában és az NDK- menekültek kiutazásáról létrejött megállapodásában. A kitüntetést Marie-Elisabeth Klee, a Stresemann-társaság elnö­ke nyújtotta át. Előtte Hans-Diet- rich Genscher alkancellár és kül­ügyminiszter, a tavalyi kitüntetett mondott méltató beszédet. Szintén beszédet mondott dr. Karl Otmar Freiherr von Aretin professzor, az Európai Történelmi Intézet igaz­gatója. Az ünnepélyes szavakra Horn Gyula válaszolt. Később a magyar politikus és a többi vendég tiszteletére fogadást adott Carl-Ludwig Wagner, Raj- na-vidék—Pfalz tartományi mi­niszterelnök. A ROMÁN SAJTÓ A MAGYAR ÁLLÁSFOGLALÁSRÓL „A fronton nekünk kell küzdenünk” „Budapest elhatárolja magát egyes magyar állampolgárok beavatkozásá­tól a romániai közösségek életébe” cimmeí feltűnő helyen közlik a román központi lapok az MTI-re hivatkozva azt a szombati külügyminisztériumi nyilatkoztatöt, amely rámutat: „román forrásokból származó hírek szerint Er­dély különböző helységeiben magyar állampolgárok közvetlenül beavatkoz­nak a helyi közösségek politikai életé­be, s tevékenységükkel magyarok és románok között viszályt szítanak.” A lapok közlik, hogy a magyar kül­ügyminisztérium elhatárolja magát az üyen akcióktól. Ismertetik, hogy a ma­gyar külügyminisztérium felhívta a ma­gyarországi pártokat, mozgalmakat, szervezeteket, a magyar állampolgáro­kat: ne avatkozzanak be Románia bel- ügyeibe. Mindenkinek tiszteletben kell tarta­nia az új rendszert és a hatalom új intézményeit, a megbékélést, a magyar —román kapcsolatok új alapokra he­lyezését, küzdve a romániai magyarok egyéni és kollektív jogainak teljes kiví­vásáért. A továbbiakban a lapok is­mertetik: a magyar kormány megerősí­ti azt a szándékát, hogy á jövőben is előmozdítja a jószomszédi kapcsolato­kat az új Romániával. A romániai Magyar Szó ezzel kap­csolatban megjelentette első reagálá­sát. „A magyar korinápynak felhívás­sal kellett fordulnia különböző szerve­zetekhez, hogy ne avatkozzanak bele a romániai magyarság dolgaiba, mert vcsak ellentéteket szítának románok és magyarok között. (Értesüléseinkre ala­pozva hozzátehetjük: magyarok és ma­gyarok között is). Már csak ez hiány­zott! Egyáltalán, mit keresnének most itt olyan elemek, akik nem tudják ket­tős vegyértékkel használni a magyar nyelvet? Az első felindulásból lecsilla­podva: megnyugtató a magyar kor­mány állásfoglalása. De az csak a hát­ország. A fronton nekünk kell küzde­nünk” — írja a lap. A I 7 VÉGET ÉRT A KGST ÜLÉSSZAKA A gazdaságnak együtt kell haladnia a politikával Az MDF parlamenti vizsgálatot sürget a magyar Watergate-ügyben (Folytatás az 1. oldalról) előterjesztett dokumentumokra kon­centráltunk, hanem nyílt, tisztázó vitá­ban, érdemi véleménycsere keretében a hogyan tovább kérdéseit vizsgáltuk.” „Több kérdésben sikerült egységes véleményre jutnunk — folytatta Né­meth Miklós —, ugyanakkor számos kérdésben álláspontjaink változatlanul eltérnek. Számolunk azzal, hogy meg­szűnik a KGST monolit egysége, meg­változik például az ötéves tervek koor­dinációjának több évtizedes gyakorla­ta, a kölcsönös kereskedelemben alkal­mazott kontingensek rendszere, a valu- táris pénzügyi mechanizmus. Várható, hogy a sokoldalú együttműködés mel­lett a kétoldalú kapcsolatok kapnak prioritást. Átmenetileg vállalnunk kell a kölcsönös visszaesést is. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy együttmű­ködési rendszerünk új alapokra helye­zése időt igényel. Nem kedvező ehhez országainknak nehéz, néhány ország­nak válságos helyzete sem.” „Meggyőződésem — mondta a ma­gyar miniszterelnök —, hogy népeink szorgalma és tehetsége, kibontakozó demokratizmusa újabb és újabb energi­ákat szabadít fel, s nemcsak lehetővé, de elengedhetetlenné is teszi a teljes politikai kibontakozással párhuzamos gazdasági konszolidációt.” Németh Miklós köszönetét mondott a bolgár házigazdák vendégszeretetéért és meghívta a résztvevőket a Magyar Köztársaság nevében a KGST Buda­pesten tartandó következő ülésszaká­ra. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán este hazaérkezett Szófi­ából. Új román alkotmány készül BUKAREST Az új román alkotmány tervezete szavatolja az emberi jogok tiszteletben tartá­sát a negyvenéves kommunista diktatúrát felváltó új parlamenti rendszerben — ezt Dumitru Mazilu, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (NMFT) első alelnöke fejtette ki, aki szerdán első ízben ismertette a készülő új román alaptörvény néhány gondolatát. Közölte: „az alkotmány nem lesz alárendelve semmiféle izmusnak, hanem kizárólag az embert szolgálja majd”. A jövendő kormányról Mazilu elmondta, hogy az demokratikus parlamenti köztársaság kereteiben fog működni, s különvá­lasztják majd egymástól a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalmat. A rendszer alapelve az lesz, hogy „a kormány szolgálja a népet s ne a nép a kormányt” — mondotta a román politikus. A Reuter értesülései szerint a jövő héten hozzák nyilvánosságra az új alkotmány és a választási törvény tervezetét, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak. A szabadság, a választások esztendeje, valódi vízválasztó év lesz 1990 Magyarországon és a többi kelet-európai állam­ban — ezzel a megállapítással kezdte az MDF szerdai sajtó- tájékoztatóját Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja. Az MDF politikai stratégiáját körvonalazva kijelentette: amennyiben a Magyar Demokrata Fórum a választások után kormányzó párt lesz, hadüzenetet intéz minden kivált­ság ellen, s a teljes közteherviselés megvalósítását tekinti céljának. Mint mondta: az MDF nem veszi át a „hercegsége­ket”, fellép bármiféle új kiváltságok ellen, a tehetség forra­dalmát kívánja elősegíteni. A Magyar Demokrata Fórum tisztában van azzal, hogy az új esztendőben rendkívüli szoci­ális és erkölcsi érzékenységre lesz szükség, hiszen az elkerül­hetetlen szerkezetváltást egy „kivérzett országban” kell meg­oldani. Időszerű belpolitikai kérdésekről szólva Csengey Dénes elkerülhetetlennek nevezte a január 8-ai áremeléseket, ugyanakkor hiányolta a velük egyidejű, megfelelő mértékű szociális intézkedéseket. Raffáy Ernő és Király Zoltán or­szággyűlési képviselők indítványáról — miszerint a jelenlegi parlament módosítsa az alkotmányt, hogy a nép közvetlenül választhasson köztársasági elnököt — elmondta: az önálló képviselői javaslatot Raffay Ernő nem egyeztette az MDF elnökségével. Az indítványt a testület nem támogatja, mert a Fórum álláspontja szerint a jelenlegi Országgyűlés már ne módosítsa az alkotmányt, illetőleg ne hozzon sarkalatos törvényeket. Ezt követően a magyar Watergate-üggyel kapcsolatos MDF-álláspontról adtak részletes tájékoztatást a fórum képviselői. Az MDF elnöksége mélységesen elítéli a törvény­telen megfigyeléseket és lehallgatásokat, és követeli ellenzéki és független képviselőkből álló parlamenti ad hoc-bizottság kiküldését. Ugyanígy követeli a személyi konzekvenciák le­vonását, valamint az állambiztonsági szervezet különválasz­tását a Belügyminisztériumtól. Kérdésekre válaszolva Dobo- zy Dániel, az MDF jogásza közölte: a lehallgatások teljesen alkotmányellenesek. Csengey Dénes, aki az ügyet „belügyi botránynak” minő­sítette, elmondta: az SZDSZ és a Fidesz nagyon korrekt módon az MDF három elnökségi tagja: Antall József, Kulin Ferenc és az ő rendelkezésére bocsátották a Fórumra vonat­kozó anyagokat. Ezt megtekintve két kérdés vetődik fel.' Egyrészt az feltételezhető, hogy az ellenzék megosztására irányuló kísérletről van szó, másrészt pedig az Állambizton­sági Szolgálat „kemény magjának” berkeiben elindult bel- harc is állhat a háttérben. A személyi konzekvenciákkal kapcsolatban az MDF elnökségi tagja kifejtette: a belügymi­niszter aligha maradhat a helyén, akár tudott az adatgyűjtés­ről, akár nem. Az ügy teljes hatókörét pedig a parlamenti vizsgálatnak kell felderítenie. Kívánatos az ügy mielőbbi felgöngyölítése, mert nem lenne jó, ha a „belügyi botrány” rányomná bélyegét az egész választási kampányra — szögez­te le Csengey Dénes. A sajtótájékoztatón elhangzott: az MDF elnökségének határozott álláspontja, hogy a választások előtt teljesen ér­telmetlen lenne koalíciós kérdésekről dönteni. Erről majd a választások után összehívott országos gyűlés határoz. Az MDF és más ellenzéki pártok viszonyával kapcsolatban Csengey Dénes hangsúlyozta: az elmúlt időszakban történ­tek, ugyan olykor éles pengeváltások is, ám komoly esély* lát a korábbi jó kapcsolatok helyreállítására. Gazdasági témákat érintve Szabó Tamás, az MDF elnök­ségi tagja egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az állami szektorban meg kell szüntetni a privatizáció kapcsán tapasz­talható „liberalizált szabad rablást”. Úgy vélte, hogy az elmúlt két évben számos intézkedés kedvező lehetőséget nyújtott a gazdasági hatalom átmentésére. Az MDF-nek a földtulajdonnal kapcsolatban az a véleménye, hogy a kérdés nem oldható meg az 1945-ös vagy 1947-es viszonyok re­konstruálása alapján. A földtulajdonlás, illetőleg a megvál­tás kérdését a változásokat is figyelembe véve lehet rendezni. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára megerősítette, hogy továbbra is fennáll az MDF és a „recskiek” választási szövetsége. Kifogásolta, hogy az igazságügyi tárca rendelke­zéseiben különböző mércét alkalmaz az 1956 után, illetőleg ártatlanul meghurcolt emberek rehabilitációjában. (MTI) A VIZSGÁLATOKAT FOLYTATJÁK Ki feküdt MUNKÁSGYÜLÉS AZ AGRIKONNÁL Első ízben veszteséges Kínában rendeződött a helyzet: minden visszarendeződött A pekingi televízió szerda esti hír- adójában elhangzott beszédében Li Peng miniszterelnök ismertette a kínai államtanács döntését, amelynek értel­mében január 11-étől megszüntetik a múlt év május 20-án Pekingben beveze­tett rendkívüli állapotot. A kormányfő, aki idején sze­mélyesen jelentette be á pekingi televí­zióban a rendkívüli állapot bevezetését, rövid beszédébfeií hangózfátta: a rendi kívüli állapot megszüntetése annak bi­zonyítéka, hogy Pekingben és az egész országban szilárd a belpolitikai hely­zet, helyreállt a közrend. Mindez a kí­nai párt- és állami vezetés nagy győzel­me a tavalyi zűrzavar és ellenforradal­mi lázadás megfékezésében. Li Peng rámutatott, hogy a rendkí­vüli állapot bevezetése óta eltelt hét hónap azt bizonyítja: Kína politikai­lag, gazdaságilag és társadalmilag egy­aránt stabil, rend uralkodik a termelés­ben, jó a közellátás, az emberek béké­ben élnek és elégedettek. A miniszterel­nök, visszatekintve a tavaly májusi és júniusi hélyzetre, hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetése időszerű, szükséges és helyes lépés volt a kom­munista párt, a központi kormány és a Központi Állami Katonai Bizottság ré­széről. A döntés történelmi fontosságú­nak bizonyult a főváros és az egész ország helyzetének stabilizálásában. Li Peng elmondta: a kínai nép soha­sem felejti el a fegyveres erők hozzájá­rulását az ellenforradalmi lázadás fel­számolásához és a stabilitás és a rend helyreállításához. Egyidejűleg köszö­netét fejezte ki azoknak a külföldi kor­mányoknak is, amelyek támogatásuk­ról és megértésükről biztosították a kí­nai vezetést a rendkívüli állapot beve­zetésében. A miniszterelnök elmondta, hogy a kínai kormány kitart a reform és a nyi­tás politikája mellett, és a békés egymás mellett élés öt elve alapján kívánja fej­leszteni gazdasági, műszaki és egyéb kapcsolatait a világ minden országá­val. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy továbbra is vannak bizonytalan- sági tényezők a kínai társadalomban, s a belső és a külső ellenséges erők nem adták fel azt a tervüket, hogy aláássák Kínában a szocialista rendszert. Arra szólította fel a kínaiakat, hogy úgy őrizzék a nehezen kivívott belpolitikai egységet és stabilitást, mint szemük fé­nyét. Beszédét azzal fejezte be, hogy bármi történjék is a világban, a kínai nép a kommunista párt vezetése alatt lendületesen tovább halad a kínai jelle­gű szocializmus építésének útján. a barguzini sírban? A magyar és a szovjet tudományos akadémia szakembereinek Moszkvá­ban elvégzett vizsgálatai egyelőre nem igazolják a Megamorv Petőfi-bizott- ságnak azt a tavaly július 23-án tett bejelentését, amely szerint a burját Bar- guzin falu temetőjében megtalálták Pe­tőfi Sándor maradványait. A vizsgálat (részeredményeiről szerdán tájékoztatta az MTI moszkvai irodáját Odze .György,^az MTA sajtótitkára. Elmondta, hogy a magyar és szovjet tudósok a leleten sok tipikus női jelle­get találtak. Ilyen például a koponya kis súlya és mérete. A teljes bizonyos­sághoz azonban további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Alekszejev akadémikus, a SZTA ré­gészeti intézetének igazgatója szerint egy bizonyára felnőtt, fiatalon elhunyt, valamilyen betegségben szenvedett nő maradványairól van szó. A további vizsgálatokat a közeljövő­ben Magyarországon és a-Szovjetunió­ban folytatni fogják. Odze György hozzátette, hogy a megvizsgált régésze­ti szempontok sem támasztják alá egyértelműen, hogy a feltárt sírban Pe­tőfi Sándort temették el. Az MTI tudósítójának kérdésére a sajtótitkár elmondta, hogy a Mega- morv-bizottság az előzetes vizsgálati eredményeket nem fogadja el, s újabb szakemberek bevonására tett javasla­tot. (Folytatás az 1. oldalról) vannak. A vállalat — és az üzletág — különös gonddal kezeli azok ügyét, akiktől kényszerűségből meg kell vál­nia, és végső soron a vállalati kollektív szerződésben biztosított végkielégítés­sel adnak garanciát az átmeneti megél­hetéshez. A munkásgyűlésen dr. Kuczik István vezérigazgató az egész vállalat kilátá­sait jnutatta be, kiindulva a jelenjegi helyzetéből, majd befejezésül bejelen­tette, ihogyuaiivállalat ,v^Jafljení)yI (dol­gozójának január 1-jétől kezdődőleg, az év további időszakában kialakuló lehetőségektől függetlenül, 600 forint alapbéremelést biztosítanak. az eladósodásról, a gazdaság szerkeze-1 tének elengedhetetlen beillesztéséről a világ szerkezetébe. Óvott attól, hogy a hatalomra törő pártok megbolygassák — a felelősök mindenáron való meg­büntetése címén — a mára már vi­szonylag szakszerűen működő állam­apparátusi rendszert. Ez a sokat átko­zott 5Ó-es évek kontraszelekciós hely­zetének kialakulásához vezetne. A bennünket jellemző politikai kultu- rálatlanságot — amely háttérbe szorít­ja az értelmet, s a pillanatnyi indulatot, érzelmet tolja előtérbe, utat nyitva ez­zel az erőszaknak — több százados, történelmileg kialakult magyar sajátos­ságnak nevezte az előadó.. — Se szeri, se száma a felelősöknek, akiket megtalálhatnánk, ha akarnánk — mondotta dr. Kulcsár Kálmán. — Ebből nem lehet politikai filozófiát csi­nálni. Mi a kiút? Az, hogy tartást ad­junk ennek a társadalomnak. Ezt a tartást pedig a nemzettudat megteremtésében, a helyes értékrend — az egyházak hordozta általános em­beri értékrendszer — visszaállításában látja. Szemben a divattá vált célkitűzés­sel, hogy csatlakozzunk végre Európá­hoz, az igazságügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország Szent István óta tartozik Európához, s ennek felismerését, tudatosítását elsőd­leges fontosságúnak tartja a társada­lom magára találása érdekében. Az igazságügyminiszter végül a résztvevők kérdéseire válaszolt. * * * Az összejövetel után én is rövid be­szélgetésre kértem dr. Kulcsár Kálmán igazsáeügyminisztert. — Ön, níint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, ■milyen esélyt jósol a választásokon a népfront­nak a jelenlegi rózsásnak éppen nem nevezhető helyzetében? — Objektíve esélye van a népfront­nak. Ha figyeljük a közvéleménykuta­tási adatokat, Játható, hogy a társada­lom jelentős része még nem kötelezte el magát semmilyen politikai párthoz! de az elkötelezettek esetében is, azt gon­dolom, még sokfajta magatartásválto­zás lehetséges. A népfront programjá­ban, amely nem pártérdekeket próbál érvényesíteni, hanem az átmenet politi­Végezetül Sós Gyula miniszterhe­lyettes kért szót. Utalt arra, hogy évek óta rendszeresen részt vesz az Ágiikon év eleji munkásgyűlésein, de ez az első alkalom, hogy nem tud elismeréssel szólni az eredményekről. Köszönettel azonban igen, mert a vállalat — vezetői és munkáskollektívája — mindent megtett a cél érdekében, hogy a vállalat eredményei a lehető legkedvezőbben alakuljanak. Említette az iparág egésze és a mezőgépgyártö hálózat helyzetét, eredményeit, illetve gondjait, végül bi­í#|tnat és önbizalmat,kéft a,dolgozók­tól, vezetőktől, hogy az 1990-es terve­ket és elképzeléseket a vállalat, illetve a konzervipari gépgyártó üzletág telje- sítse. kai küzdelmeinek időszakában a rész helyett az egészet képviseli, szimpati­kus lehet a választók előtt. Ebben a pillanatban még meg vannak azok a szervezetek, amelyek egy választási küzdelemben segíthetnek. Ha radikáli­san csökkentik a költségvetést, akkor persze lehetnek problémák. A költség- vetést azonban nem elsősorban a vá­lasztások miatt féltem, hanem a nép­front értékteremtő tevékenységét lá­tom veszélyeztetni. — Tudható már, hogy a parlamenti kuratórium mennyit szán a szervezet­nek? y — Kétszer ülésezett ez a kuratórium, próbálták az elveket meghatározni, de nagyon sok szervezet jelentkezett. Sze­retném, ha a népfrontot nem választási versenytársnak tekintenék ebben az esetben, hanem figyelembe vennék az említett értékeket, s nem engednék azo­kat veszendőbe menni. Nemcsak a mil­liókat érő társadalmi münkára gondo­lok itt,(hanem elsősorban arra a nemze­ti tudatot építő munkára, amely külön­böző tevékenységeiben, mozgalmaiban megnyilvánult. —- Létrejött a hazafias választási ko­alíció. Megtudhatjuk, hogy kik alkotják ezt a'szövetséget a népfronttal? — Egészen pontos kimutatást nem tudok adni, de számomra legfonto­sabb, hogy a nemzetiségi szövetségek többsége aláírta, a szakszervezetekkel most folynak tárgyalások, de olyan professzionális szervezet, mint például a Műszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége már társult. Olyan rétegszervezetek, mint a nyugdí­jasok szervezete, a nőmozgalom, ugyancsak jelezték, hogy elfogadják a programot.-— Elképzelhető az egyházakkal való együttműködés is? — A velük való kapcsolat most for­málódik, tudniillik még nem egyértel­mű, hogy az egyházak hogyan akarnak a politikában részt venni. Van olyan álláspont, hogy közvetlenül nem, s van olyan elképzelés is, hogy esetleg együtt­működnének világi tisztségviselőkkel, olyan emberekkel is, akikben az egyhá­zak megbíznak. Velük most tárgya­lunk. Most készülök Paskai bíboros­hoz. Remélem, ki fog alakulni égyfajta kooperáció az egyházakkal. Hajós Teréz Területi igényektől tartanak a bolgárok A tárgyalásokról tudósító bolgár újságírók idézik Bojko Dimitrovot, aki szerint Bulgária olyan doku­mentum kidolgozását javasolta Törökországnak, ajnely meg nem támadási nyilatkozatot tartalmazna mindkét részről. A külügyminiszter azt mondta a tudósítóknak, hogy érvekkel alátámasztva vetette fel török kollégá­jának a bolgár társadalom és kormány aggodalmát bizonyos törökországi körök magatartása miatt. Ar­ról a Szófia számára „teljesen elfogadhatatlan, min­Kegyelem Kegyelmet osztott a napokban a csehszlovák államelnök. Érdekessége annyi, hogy az érintettek között magyarok is voltak. Pikantériája is van az ügynek, mivel egy korábban többször elítélt volt a kegyelmező, azaz Václav Havel, aki legalább oly jól ismerte Gustáv Husák börtönéit, mint saját $zakmáj át, a drámaírást. A fideszes fiataíbkról van szó, akiknek hattagú delegációját fogadta Havel elnök, őket néhány hónapja még olyan „bikáborjaknak” titulálta a csehszlovák sajtó, akik a „vörös színre” rögtön támadjak. Azóta fordult a világ, legalábbis a vö­rös szín igen gyorsan elhalványodott szomszé­dunkban. A „bikaborjak” támadása abban állt, hogy egy korábbi intervencióért, a 68-as bevonulá­sért kértek „citoyen” állampolgári módon bocsá­natot a magyar nép nevében. Természetesen a 68- as visszarendeződés haszonélvezői támadásnak den jogi vagy egyéb alapot nélkülöző” igényről van szó, hogy Bulgáriában ismerjék el az ott élő törökök kisebbségi státusát — közölte. Értelmezése szerint Törökország a kisebbségi státussal jogot kíván for­málni a gyámkodásra a bolgár lakosság egy része fölött. „Nem tárgyalunk erről a kérdésről, mert felve­tésüket durva beavatkozásnak tekintjük népünk belü- gyeibe, és úgy véljük, hogy a török igény a Bulgáriával szembeni esetleges területi követelések megnyilvánu­lását testesíti meg” — mondta Bojko Dimitrov. könyvelték el ezt, hisz ez a rendszer lényegiségét kezdte ki. A megtorlás nem maradt el. Akkor azonban még senki nem gondolta, hogy a cseh tüntetők egyike — aki azon az augusztusi napon ott lehetett a Vencel téren — fogja a „feloldozást” megadni. Az elnöki gesztus kinyilvánításának a körülmé­nyei sem mellékesek. A magyar politikai erők kö­zül először őkét fogadta Havel elnök.. Ma még nem látni, hogy a kialakuló magyar demokrácia politikai súlypontját mely politikai erők fogják alkotni. Talán a Fidesz is ezek közé fog tartozni. Az azonban biztos, hogy a kialakuló demokráciának olyan politikai „keljfeljancsihoz” kell hasonlítania, amely elmozdulhat érré vagy arra, akár jobbra vagy balra is. Egy azonban nem következhet be - legalábbis normális körülmé­nyek között. Nem állhat fejre, azaz nem változtat­hatja meg eredeti állapotát 180 fokkal. S hogy ez ne következzen be, a térség demokra­táinak legalább oly erős szövetséget kell alkotniuk, mint amilyen volt az ellenérdekelteké. Barta Zsolt Tartást adni társadalmunknak (Folytatás az 1. oldalról) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom