Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
Értékmegőrzés befektetéssel (4. oldal) Egy munkáscsalád költségvetése 1990-ben (5. oldal) fAzolcsó>^^^| munkás sorsa (4. oldal) KÉPVISELŐ- ! VÁLASZTÁS^ 1990 (Pártok oldala) i (5. oldal) I A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata a Kaukázuson túli fejleményekkel kapcsolatban ■■■■■■■ A Magyar Köztársaság kormánya, a magyar közvélemény növekvő aggodalommal követi a kaukázusi; fejleményeket, amelyek tragikus irányt vettek, súlyos emberáldozatokat követelve. Mint a Szovjetunióval szomszédos és vele szövetséges ország, számunkra nem közömbös, hogy az ottani feszült helyzet rendezésére tett eddigi politikai erőfeszítések nem hoztak eredményt, s ez a Szovjetunió vezetésé) fegyveres erők átmeneti alkalmazására kényszeritette. Kifejezzük azt a reményűnket, hogy a gorbacsovi átalakítás politikája, ami a szovjet társadalom megújítását, átfogó demokratizálását, a gazdaság megreformálását tűzte ki céljául, eléri az évtizedek óta megoldatlan és napjaink nyíltabb légkörében felszínre tört nemzeti-nemzetiségi problémák megoldását. Ez az út vezet ahhoz, hogy a térség valamennyi népe és nemzetisége számára megnyíljon az önmegvalósítás demokratikus lehetősége, amely feltételezi a Szovjetunió népei közötti szolidaritás erősítését, a nemzetek és nemzetiségek közötti együttműködés kibontakoztatását is. A magyar kormány, a magyar közvélemény úgy tekint a gorbacsovi átalakítás politikájára, mint partnerére a társadalom gyökeres, demokratikus átalakításában é$ modernizálásában, mint olyan tényezőre, amely az új politikai gondolkodással, a Szovjetunió megújult külpolitikájával részese az egységes Európa építésének, egy, a közös emberi értékeken és együttműködésen alapuló világ kialakításának. Mi, magyarok, akik saját történelmünkből és a környező népek közös «történelméből jól ismeijük a megoldatlan nemzeti-nemzetiségi kérdések súlyát, veszélyeit, bízunk abban, hogy a kaukázusi térség népei problémáikat békésen, a gorbacsovi peresztrojka által nyitott lehetőségekre építve, a Szovjetunió többi népeivel együttműködve, demokratikus keretek között oldják meg. (MTI) J* Az első vidéki vagyonkezelő társaság Saját eljárás, az átalakuláshoz Az első, vidéken alakult vagyonkezelő társaság szerződését írták alá tegnap Kecskeméten az alapító tagok: az Első Hazai Vagyonkezelő Rt., közismertebb nevén a Budapest Holding és az Itac—Invest Kft., amely egy éve működik a megyeszékhelyen. Az alaptőke hatvan százalékát a Budapest Holding, negyvenet pedig a kft. jegyzett le. Mint Kovács Sándor ügyvezető igazgatótól hallottuk, a későbbiekben a társaság tagja lesz a | Bács- Kiskun Megyei Tanács és két pénzintézet is. A Kecskemét Holding Rt. az állami vállalatok átalakulásához nyújt közgazda- sági és jogi segítséget, elsősorban Kecskeméten, illetve Bács- Kiskunban, de lehetőségeik szerint a megyehatáron túl is. x A Budapest Holding már próbálkozott Szegeden is egy leánytársaság alapításával — tudtuk meg dr. Krokos János vezér- igazgatótól —, de Kecskeméten végül is megfelelőbbnek találták a feltételeket, legalábbis a „szellemi erőket” illetően. A Budapest Holdingnak van két megyei ügyfele, amelyeknél tudomásunk szerint az átalakulásról már konkrét tárgyalások folynak, ám a két cégről a vezérigazgató nem nyilatkozott. Mindössze annyi) tudtunk meg, hogy a részvénytársaság az átalakulási törvényhez kapcsolódóan saját eljárást alakított ki, és a nehéz helyzetben lévő vállalatok önszanálásához is segítséget nyújt. Dr. Krokos János azt is elmondta: véleménye szerint az állami vagyon elkótyavetyélését nem a „hivatalszerű” vagyonalap vagy - nemzeti vagyonügynökség tudná a legin- , kább megakadályozni, sokkal alkalmasabbak lennének erre az állami holdingok, amilyenek például Ausztriában is működnek. Nálunk ezekkel szemben óriási az ellenállás a vállalatvezetők között, akik megszokták, hogy a rájuk bízott állami vagyon sorsát tulajdonképpenWn- ki sem kéri számon. M. Ä. ÖRMÉNY AZERBAJDZSÁN . £ MEGÁÜ2PŰDÁt ^ Visszavonják a fegyvereseket A fegyveres összecsapások beszüntetésében állapodtak meg hétfőn magas rangú örmény és azerbajdzsán állami és pártvezetők az örmény Jeraszk városban. Megegyeztek továbbá: a fegyveres csoportokat visszavonják a két kaukázusi szovjetköztársaság határáról. A szovjet tv-híradó hírmagyarázója hétfőn felhívta a központi vezetés figyelmét: az Azerbajdzsáni Népfront a köztársaság számos térségében uralja a helyzetet. Logikus tehát, hogy be kell vonni a békesség helyreállítását célzó tárgyalásokba. A moszkvai rádió Interfax című kiadványa szerint azerbajdzsán szélsőségesek életveszélyes fenyegetésekkel próbálják kiszorítani a városból Baku orosz lakosait. Az Örmény Nemzeti Mozgalom hétfőn nyilatkozatban ítélte el Moszkvát a bakui halálos áldozatok miatt. „Amikor az örmények védelmet kértek a maguk számára és az azerbajdzsán szélsőségesek megbüntetését követelték, nem a szovjet hadsereg nagy szabású, véres akcióját szorgalmazták ezzel, hanem jogállamra jellemző civilizált módszerek alkalmazására gondoltak” — olvasható a szervezet hétfői nyilatkozatában. A Hezbolláh névű Irán-barát libanoni síita fegyveres szervezet hétfőn felszólította a világ muzulmánjait, hogy közös erővel vessenek véget az azerbajdzsáni „mészárlásnak”. Kedden délelőtt, néhány perccel 10 óra után megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. A plénum határozat- hozatal nélkül tudomásul vette Bognár Rezsőnek, Hajdú-Bihar megye 6. választókerülete országgyűlési képviselőjének lemondását. Tudomásul vette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Hegedűsné Hargitai Ágnes — akit 1985-ben választottak pótképviselővé —, és Budapest 14. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Tamás Gáspár Miklós. „Inkvizíció” nyitánya Ezután Horváth István soron kívül kért szót. Mint mondotta: funkciójából és politikai meggyőződéséből eredő kötelességének érzi, hogy a hangulatkeltéssel, a félremagyarázással, a közvélemény sokkolásával, és hovatovább az egész államapparátust is egyre inkább szétziláló fenyegettetés áradásával szemben józanságra, megfontoltságra, realitásra intsen. Felidézte a Belügyminisztérium, az állambiztonsági szolgálat és a-szemé- lye ellen indított kampányt, amelynek során a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége törvénysértéssel vádolta meg a BM belső biztonsági szolgálatát, és feljelentését eljuttatta az ügyészséghez. Ezzel összefüggésben kifejtette: a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálatának belső elhárító részlege kétségtelenül a pártállam egyik terméke, és egyben tartóoszlopa volt. Horváth István röviden ismertette az állambiztonsági munka átalakításának folyamatát, amely 1989 elején kezdődött meg, s—a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján a biztonsági terület átszervezésével, a nemzetbiztonsági törvény megalkotásával zárult volna, már az új parlament plénumán. A miniszter sajnálattal állapította meg, hogy elfogadta ezt a helyzetet, és saját mulasztásként csupán azt rótta fel, hogy nem követelte meg erőteljesebben e törvény mielőbbi megalkotását, és nem ellenőrizte kellőképpen a pártállam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését. Véleménye szerint az egész ügy politikai kérdéssé vált, a gondosan megkomponált támadások arra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a választások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány egyes tagjainak lejáratása és lehetetlen helyzetbe hozása az egész kormányzati és államigazgatási tevékenység megbénítását célozza. Horváth István szerint ahelyett, hogy a békés átmenet az európai normák szerint, toleranciával, bosszúállás és leszámolás nélkül folytatódna, az általános anarchia veszedelmes jelei láthatók, amikor a nemzet újabb balsorsa fenyeget, s választási programmá válik milliók boszorkányüldözése. Ahogyan fogalmazott: lassan itt állunk egy olyan áttekinthetetlen helyzetben, amiben már nem pillanatnyi dráma, hanem egy nagy történelmi veszedelem fenyeget: a nemzet — „mint oldott kéve” — szétesik. Az igazi kérdés tehát az — hangsúlyozta —, hogy értelmetlen pártharcok áldozata lesz-e Magyarország, vagy azok, akik csakugyan békésen akarják az átmenetet, képesek-e ezt megvalósítani? Horváth István annak a félelmének adott hangot, hogy a jelenlegi kampány újabb „inkvizíció” nyitánya. Végezetül — saját szerepéről is szólva — hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a fordulatot Magyarországon elindították és ma a Szocialista Pártban vagy a kormányban tevékenykednek, éppen korábbi teljesítményük és a jövőre vonatkozó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles- szereplői lehetnek. S mindegy, hogy milyen eszközzel, milyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth István — mérlegelve eddigi tevékenysége és „a most kierőszakolt botrány” súlyának arányát — arra az elhatározásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokráciában ez így szokás: Horváth István leköszönő beszédét követően Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második napirendi pontként tárgyalja a miniszteri tájékoztatót a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a belügyminiszter le- -mondását azzal vegye tudomásul, hogy az üggyel összefüggő hozzászólásokra e napirend tárgyalásakor kerül sor. Az Országgyűlés előbb képviselői önálló indítványok megtárgyalásáról, majd az ülésszak tárgysorozatáról döntött. Tizenhat törvényjavaslatot, három országgyűlési határozat- tervezetet, két népi kezdeményezés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint interpellációkat és kérdéseket tűzött napirendjére. 1. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejü törvényjavaslat 2. A nemzet biztonsága érdekében alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat (Folytatás a 2. oldalon) J MILYEN LESZ AZ ÖNKORMÁNYZAT? Népgyűlés Dunavecsén — Az önkormányzat ilyen lesz, mint ez a népgyülés! Széles tömegeket vonzó,'nyílt, demokratikus és szabad —- mondotta Gaborják József, a megyei tanács elnöke a Dunavecsei Független Demokratikus Falufórum vezető- Xégválasztó tanácskozásán, melyet hétfőn este rendeztek a faluházban. A megyei vezetőtestület irányítója részletesen szólt az új szervezet gazdálkodási lehetőségeiről, pénzforrásairól s megemlítette, hogy a megye utódszervezete miként segítheti majd a kedvezőtlen adottságú régiók fejlődését. Az áprilisban — az országban elsőként — megalakult falufórum új vezetőségének megválasztása után P.Szalai Péter tanácselnök tájékoztatta a népgyűlést a falu előtt álló aktuális feladatokról s válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A beszámolókat követő vitában szó volt a vezetékes gáz hálózatának építéséről, a vízellátás problémáiról, a közbiztonság, a környezetvédelem, valamint a választások kérdéseiről. Az est folyamán bemutatkoztak a településen munkálkodó pártok is. , A résztvevők megállapodtak: a fórum vezetősége negyedévenként hirdet majd népgyűlést. Rendkívüli összejövetel lesz február 5-én, amikor — alapos előkészítés után az 1945-ös, illetve az 1956-os áldozatok emlékhelyéről rendeznek vitát. * A Független Demokratikus Falufórum új elnöke Ablon- czyGábor református lelkész, titkára Hadik Ferenc, az OTP Bank helyi fiókjának vezetője lett. —F— A magyar titkosszolgálatnak kémkedett, egymillió dollárt kapott A Külügyminisztérium közleményé a Conrad-ügyben Kovács László külügyminisztériumi államtitkár kedden bekérette Mark Pal- mert, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét és a magyar kormány megbízásából az alábbiakat közölte vele: A magyar kormány a korábbi politikai és katonai vezetés hibás, az ország (Folytatás a 3. oldalon) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS JANUÁRI ÜLÉSSZAKA
