Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 23. Négyoldalú szakértői tanácskozás Budapesten A négyoldalú regionális együttműkö­dést folytató országok — Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia — külügy- és szakminisztériumainak képvi­selői hétfőn egynapos tanácskozást tar­tottak Budapesten. A-házigazda: Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, az olasz küldöttséget Alessandro Graffi- ni, Gianni de Michelis külügyminiszter kabinetfőnök-helyettese, az osztrákot Emst Sucharipa, a külügyminisztérium kelet-európai főosztályának vezetője, a jugoszlávöt pedig Gsedomir, Pavlovics közlekedési államtitkár vezette. A négy ország miniszterelnök-helyetteseinek és külügyminisztereinek november elején Budapesten tartott' megbeszélésén szüle­tett döntés értelmében ültek most össze a szakértők, hogy megtegyék az első konkrét lépéseket a tényleges együttmű­ködés irányában. A plenáris ülés megnyitó beszédében Kovács László a magyarországi politikai folyamatokról szólva rámutatott: Ma­gyarország egyre inkább érdekelt a nem­zetközi együttműködésben; megterem­tette a politikai feltételeket és az alkot­mányos garanciákat a jogállam ki­alakításához. A résztvevők ezután szakcsoportok­ban tanácskoztak. Az általános politikai kérdéseken kívül, öt szakterület — a köz­lekedés, a környezetvédelem, a tájékoz­tatás, a kultúra és az oktatás, valamint a kis és középvállalatok közti együttmű­ködés —.'összehangolásáról volt szó. A közlekedést illetően döntés született- arról, hogy már az idén tavasszal konk­rét formába öntik a Budapest—Trieszt autópálya megépítésének tervét. Az együttműködő országok együttesen fog­ják javasolni Magyarország felvételét a környezetvédelmi előírások betartását ellenőrző európai szervezetbe. A tájé­koztatási munkacsoport egyebek közt vázolta a tévéprogramok készítésében való együttműködés lehetőségét. A kul­turális terület szakértői megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak az egyetemközi csereprogramokra, ezen belül a nyelvta­nulás összehangolására. A felek indokoltnak tartják, hogy mind a négy ország kutasson fel nemzeti, regionális és nemzetközi pénzügyi forrá­sokat a konkrét tervek megvalósítása ér­dekében. A tanácskozást lezáró plenáris ülésen a magyar fél bejelentette: kívánatosnak tartja, hogy az 1990. augusztus elsején Velencében tartandó miniszterelnöki ta­lálkozón a négy ország tegyen közzé deklarációt, amely hozzájárulna az új európai gondolkodásmód kialakításá­hoz, különös tekintettel az 1992-ben ese­dékes Helsinki II. találkozóra. A négyol­dalú kezdeményezés komolyságát bizo­nyítaná, ha ebből az alkalomból egyez­ményt írnának alá 4-5 szakmai terv — köztük például az autópálya megépítése —megvalósításáról. A magyar kormány önálló pénzügyi alapot hoz létre a négy­oldalú együttműködés támogatására. Ezen kívül szeretné elérni, hogy a négy ország minisztériumai között váljon rendszeressé a konzultáció. A résztvevők megerősítették, hogy a négyoldalú együttműködést folytató or­szágok szervezete nyílt. Megállapodtak abban, hogy — ha Csehszlovákia ezt kívánja — csehszlovák képviselőt is meghívnak az idén áprilisban ugyancsak Budapesten megtartandó — a mostani­hoz hasonló — szakértői megbeszélésre. A tervek szerint az áprilisi szakértői tanácskozást május 26-án külügyminisz­teri, 27-én pedig miniszterelnök-helyet­tesi tárgyalások követnék Bécsben. Júni­us végén szakértői tárgyalás lesz Buda­pesten az időközben konkretizált tervek megvalósításáról. Augusztus elsejére mi­niszterelnöki találkozót terveznek Ve­lencében. (MTI) Tömeg­rendezvények Ukrajnában Az Ukrán Népköztársaság és Nyu­gat-Ukrajna 1919-es egyesülésének 71. évfordulójára emlékeztek vasárnap Uk­rajnában annak az élő láncnak a résztve­vői, amelyet Ukrajna déli részén szer­veztek. Kijev belvárosában nagygyűlést is tartottak. A kijevi, Ívovi eseményekről hétfőn számolt be a szovjet hírügynök­ség csatornáit felhasználva a RATAU ukrán hírügynökség. A kijevi nagygyűlésen szó volt arról, hogy újra egyesíteni kell az ukrán nem­zetiségűeket, s kívülük mindazokat az oroszokat, zsidókat, lengyeleket, bolgá­rokat, másokat, akiknek Ukrajna a ha­zájukká vált. A beszámoló szerint a gyűlésen el­hangzottak olyan jelszavak is, amelyek Ukrajnának a Szovjetuniótól való elsza­kadását sürgették. A közelgő tanácsvá­lasztások kapcsán egyes jelszavak arra hívtak föl, hogy használják fel a válasz­tásokat kommunisták nélküli tanácsok megalakítására, hogy a köztársaság kormányába RUH (Ukrán Népi Moz­galom az Átalakításért) tagjaiból hoz­zák létre. A rendezvényre alkalmat adó évfor­duló az ukrajnai lakosság döntő részé­nek történelmi fehér folt. 1919-ben az Ukrán Népköztársaság az Osztrák— Magyar Monarchia romjain egyesült Nyugat-Ukrajnával. Ez a terület az I. világháború után Lengyelországhoz ke­rült. Nyugat-Ukrajna csak 1939-ben lett ismét a Szovjetunió része. HATOS LOTTO A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság közlése szerint a januári hatos lottó kihúzott nyerőszámai a következők: XI, 28, 29, 40, 41, 43, a pótszám: 33. Személyi kölcsön 28 százalékos kamatra! Sajtótájékoztató az OTP-nél Az OTP arra törekszik, hogy a be­tétek átlagos kamata ne legyen ala­csonyabb az árindexnél, ezért ebben az esztendőben átlagosan 6 százalék­kal emelkednek a kamatlábak ■— je­lentették be az OTP hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A felsorolt ada­tok tanúsága szerint a pénzintézet rá­kényszerült erre a lépésre, mert kü­lönben félő, hogy tovább csökken a betétek állománya. Elmondták: a megtakarítások utoljára 1986-ban növekedtek ~~Ösz- szesen 24 milliárd forinttal. Ebből mindössze 9 százalék adódott a ka-< matjóváirásból. A lakosság megtaka­rítási kedve azóta. folyamatosan csökken. Tavaly az év eleji 231 milli­árd forint összegű lakossági betétál­lomány 24 milliárd forinttal apadt. December 31-éré a jóváírt kamatok hozták egyensúlyba a mérleget, a 28 milliárd forint kamat eredményeként 233 milliárdra nőtt az állomány. Ab­szolút mértékben kizárólag az átuta­lási betétekben elhelyezett pénzösz- szeg nőtt, aminek elsősorban az az oka, hogy a megtakarításnak ez a formája nem képezi a személyi jöve­delemadó alapját. A takarékpénztár a lakossági meg­takarítások értékének megőrzésére az Modrow nagykoalíciót ajánl Az ellenzéki pártok és szervezetek képviselőinek a kormány munkájá­ba való azonnali bevonását szorgal­mazta hétfőn az NDK miniszterel­nöke. A kerékasztal-tárgyalások ki­lencedik fordulójának megnyitása­ként felolvasott nyilatkozatában Hans Modrow leszögezte: e labilis átmeneti időszakban arra van szük­ség, hogy az ország valamennyi poli­tikái ereje osztozzon a felelősségben, amelyet a végrehajtó hatalom az ál­lampolgárok rendezett életének biz­tosításáért visel; . A kormányfő felszólította a jelen levő ellenzéki pártokat: még ezen a héten tegyenek javaslatot a kor­mányba delegálandó személyekre, hogy a nemzeti nagykoalíció már a jövő héten megalakulhasson. Modrow javasolta, hogy a.május ■6-ára kitűzött parlamenti választá­sokkal egyidejűleg kerüljön sor ta-, nácstagi választásra is. A választási csalás kifejezést kerülve, a minisz­terelnök azzal indokolta e kezde­ményezést, hogy a helyi népképvi­seleti szerveknek „sürgősen legiti­mitásra van szükségük”. Ez nyílt, beismerése annak, hogy az Egon Krenz fennhatósága alatt lezajlott tavalyi kommunális választások eredményét meghamisították. , A kormányfő határozottan vísz- szautasította a Bild Zeitung hétfői, számában megjelent állításokat, miszerint áz NDK hadseregének egyes csapatTészéi, valamint az egy­kori; állambiztonsági minisztérium | elitalakulatai á hatalom átvételének ' érdekében puccsra készülnének a _ 'kormány ellen. Modrow leszögezte: % az efféfeXelelőtlen és minden alapot nélkülöző híresztelések csak arra ■ jók, hogy elbizönytalanítsák & la­kosságot, és kételyeket ébresszenek á „Stasi” felszámolásán fáradozó . testületek becsületessége iránt. Modrow bejelentette, hogy Uta Nicket pénzügyminiszter lemon­dott posztjáról. A politikusnő ellen vasárnap indított vizsgálatot a Lip­cse megyei ügyészség, a szocialista tulajdonnak kárt okozó hűtlen ke­zelés gyanúja miatt. A kormány ja­vaslatot terjeszt a január 29-én ősz-. szeülő Népi Kamara elé annak ér­dekében, hogy a helyi népképvísele- i ti sZervek kooptálhassák tagjaik, - : illetve. bizottságaik tagjainak sorá- ba az ellenzéki szervezetek képvise­lőit. . Christa Luft miniszterelnök-’' helyettes elmondta, hogy a gazda-; ság súlypontjának tekintett szub- , venció- és árreformmal párhuza- ' mosan a kormány jelentősen emelni , kívánja a béreket, fizetéseket, nyug- ? dijakat és ösztöndíjakat A lényeg: a termékhez kötött ártámogatásrólJ át kell térni a személyre szóló kom­penzációk rendszerére. Genfben ismét tárgyalóasztalnál a nagyhatalmak képviselői A tervezettnél korábban, már hétfőn felújultak Genfben a hadászati támadó­fegyverek számának ötven százalékos csökkentéséről folyó! szovjet—amerikai tárgyalások, amelyek a nukleáris és ürfegyverekkel foglalkozó megbeszélések részét képezik. A megbeszéléseknek az eredeti tervek szerint február 7-e, Eduard Sevardnadze és James Baker moszkvai találkozója után kellett volna folytatódniuk. A tárgyalások célja, hogy Mihail Gorbacsov és George Bush júniusi washingto­ni találkozója előtt a két fél megegyezzen a fegyverzetcsökkentési alapelvekről. Az 1985-ben kezdett tárgyalások tizenharmadik fordulóját a két delegációveze- tő, Richard Burt és Jurij Nazarkin nyitotta meg. Kiskereskedők sztrájkja A kiskereskedők január 22-re és 23-ra meghirdetett munkabeszün­tetésének első napján a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályától és a Kisosztól kapott tájékozta­tás szerint nem okozott zavarokat az ellátásban az, hogy zárva tartot­tak a magánüzletek. Már csak azért sem — mondotta Kékedi Tibor, a Fővárosi Tanács kereskedelmi fő­osztályvezető-helyettese mert hétfőnként amúgyis számos keres­kedő zárva tartja üzletét. A Kisosz országos elnöksége a vidékről érkező'információk' alap­ján arról adott tájékoztatást, hogy a legnagyobb arányban — '80-90 százalékban H Szabolcs-Szatmár- Bereg, Bács-Kiskpn, Csongrád, Ba­ranya, Vas és Szolnok megyében csatlakoztak a sztrájkhoz a magán- kereskedők. :> ROMÁNIA RMDSZ­tiltakozás RÁDIÓJEGYZET 8 — Tapasztalat, hogy Romániában egyesek az általános emberi jogokat leszűkítve értelmezik és szeparatizmus­nak fogják fel az önrendelkezésre és önkormányzatra való törekvést. A sze­paratizmus sztálinista és ceausescuista fogalma mint ismétlődő vádpont olyan minősítés, ami elfogadhatatlan a de­mokráciában. Ezeket hangoztatja az a tiltakozó nyilatkozat, amelyet a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei bizottsága adott ki. — „Gyakran tűnik számunkra úgy, mintha a Nemzeti Megmentési Front egyes megyei és helyi képviselői, szervei ■ a magyarsággal szemben kívánnák mentem a román nemzetet és az ország függetlenségét. Holott az RMDSZ so­rozatosan kinyilvánította lojalitását a független, szabad, demokratikus Ro­mania iránt. Nem érthetünk egyet Oc- tavian Buracu úrnak, a front megyei elnökének nyilatkozatával, amely sze­rint idővel valószínűleg szükségessé válnak majd bizonyos intézkedések a nemzetiségek jogainak növelésére, de ezeket fokozatosan kell bevezetni, mert semmi esetre sem lennének jók olyan intézkedések, amelyek sértik a lakosság általános érdekeit. Tiltakozunk ez ellen a felfogás ellen — hangzik a nyilatko­zat —, amely nem egyezik ä nemzetkö­zi normákkal, ellentétes a Nemzeti Megmentési Front országbs állásfogla­lásával, rombolja a kölcsönös bizalmat és lehetetlenné teszi az együttműkö­dést. Elvárjuk az ügy kivizsgálását és azt, hogy a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei bizottsága hivatalosan elhatárolja magát az ilyen megnyilat­kozásoktól. Ez ugyanis feltétele a dia­lógus folytatásának, ami változatlanul elvi igény és gyakorlati szükségszerű- ség.” A tiltakozást nemcsak a nyilatkozat tette szükségessé, hanem az. a légkör is, amely a Bolyai egyetem visszaállításá­val összefüggésben Kolozsváron kiala­kult. Az RMDSZ Kolozs megyei bi­zottsága ezért nyomatékkai leszögezte: a nemzeti kisebbségek számára lehető­vé kell tenni, hogy minden korlátozás nélkül valóra válthassák valamennyi követelésüket, sajátos érdekeik szerve- zett képviseletét es érvényesítését illető­en. Ez az állásfoglalás összhangban van a Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsának deklarációjával és az RMDSZ Marosvásárhelyen elfogadott szándéknyilatkozatának elveivel. „EMBERPIAC” A munka nélkül maradt, gyermekük­kel egyedül élő nők helyzetét is vizsgálva jutott el a szombatonkénti Családi tü­kör című műsor szerkesztője, Juhász Ju­dit, az egyébként nem okvetlen hozzá tartozó téma, a munkanélküliség általá­nosabb mérlegeléséig. Kiderült a riportokból, beszélgetések­ből, hogy tavaly mintegy tízezer ember kapott munkanélküli-segélyt hazánk­ban. Ami különösen meglepő, közöttük is egyre nő az egyetemet, főiskolát vég­zettek, tehát az értelmiségiek aránya, amely november végére elérte a tíz szá­zalékot. Felgyorsult a segélyezettek ab­szolút számának növekedése is. Amint elhangzott, sokáig senki sem hitte, hogy nálunk ez a helyzet bekövet­kezhet. A körülmények folytán a mun­kaerő piaci intézményrendszere sem ala­kulhatott ki. A személyes veszteségen, nemegyszer tragikus helyzeten, is túl ko­moly gazdasági kárt okoz, hogy sokan hónapokig nem tudnak elhelyezkedni. Tehát nem csak segélyezési kérdés ez, a meglévő munkaerő-irodák szerepe is sokkal több ennek intézésénél. Hatéko­nyabb segítségre, rugalmas átképzésre, új munkahelyek teremtésére lenne szükség. Sajnálattal állapították meg, hogy az erre hivatott munkaügyi minisztérium kialakításának ügye fel sem került az országgyűlés napirendjére. A Jcenyér nélkül maradták számának emelkedése mielőbbi intézkedések megtételére kell sarkallja a kormányzati szerveket. A Családi tükör meggyőzően és jó ér­zékkel hívta fel erre a figyelmet. ÁTHALLÁSOK Azt kérdezte Kulcsár István a múlt héten elhangzott riport műsorának cí­mében: Mi parázslik Ukrajnában? Azt hiszem, hogy a magyar embernek Uk­rajnáról nemcsak Kijev, Csernobil vagy Jalta és Szimferopol jut az eszébe, ha­nem az odaát Kárpátontúlinak nevezett; de nálunk továbbra is Kárpátaljának is­mert terület. Ha Kulcsárnak nem is állt szfytjgkában ezzel foglalkozni, a hallga­tó gondolatai ide tértek vissza. Mert miközben háborog a megszólal­tatott ukrajnai politikus, művész vagy egyháziférfiú a nagyorosz és a moszkvai „elnyomás" miatt, amely a nemzeti ön- rendelkezés fékezője, vajon mit szólja­nak a kis kárpátaljai nemzetiségiek a kettős és hármas alárendeltségükben? • Bizony örvendetes minden aprócska elő­relépés,amelyet a nemzetiségi lét és kul­túra megőrzése irányába tehetnek. Természetesen csak véletlen, hogy az­nap került adásba „A haza bennünk él...” címmel egy — még a múlt év októberi eseményről készült — doku­mentum-összeállítás. Akkor Beregszá­szon, magyar munkások jóvoltából, szobrot állítottak Illyés Gyulának, mely alkalomból egész napos ünnepséget ren­deztek. Ebből kaptunk kedves hangulatú összegzést. Azt is érzékeltetve, hogy „mi parázslik" az ott élő magyarok szívében. Bizakodjunk benne, hogy végül is az óhajok és szándékok egymást erősítik és összecsengenek. HÍD ÉPÜL Szombaton, a Kossuth adón, 17 óra 30 perckor, Híd címmel új sorozatot indít a rádió. Minden negyedik héten — reméljük, hogy később gyakrabban — jelentkezik majd a magyar—román kulturális körkép. Műsorvezetője Bo­dor Pál, az ismert erdélyi származású publicista, a szerkesztője'pedig Lázár Eszter. A mintegy 45 perc időtartamú, magazin jellegű adás művelődéstörténe­ti, irodalmi és zenei anyagot ölel fel. A megváltozott politikai helyzet ked­vező lehetőséget teremtett a népek köze­ledését szolgáló, a címben is jelzett „híd" , szerep vállalására. Érdemes lesz figyelni rá határainkon innen és túl. Mint hírlik, -várják odaát is már régtől fogva. ■ F. Tóth Pál idén jelentősen emeli a betétek és ér-, tékpapírok hozamát. Az átlagkamat várhatóan eléri a bruttó 21,5 százalé­kot — ám a bruttó és nettó kamat közötti különbőzetet, a kamatadót — a törvényben meghatározott beté­teknél,— az idén is a pénzintézet vál­lalja magára. Az átutalási betétek évi kamata már január l-jétől 14 száza­lék az eddigi 12 százalék helyett, feb­ruár l-jétől pedig az egy évre lekötött kamatozó betétekre is nettó 19, a kétéves íekötésüekre 19,5, a három­éves íekötésüekre pedig 20 százalékot térít a pénzintézet. Az ifjúsági, az új otthon és a lakástakarékosság} betét — amennyiben azt öt éven túl hasz­nálják fel— február l-jétől — évi 22 százalékkal kamatozik az eddigi 18’ százalék helyett. Ha a pénzt nem la^ kásmegoldásra fordítják a betétesek, akkor a kamat csak 17,6 százalék. ■ Kedvező változás a lakásra gyűj­tőknek: az eddigi évi 7200 forint he­lyett az idén 12000 forintot vonhat­nak lé az adóból. ­A takaréklevél ösztönzésére, ez év január l-jétől, annak kamatai is emelkednek, március l-jétől pedig a címletek tetszőleges növelésére bian­kó-takaréklevelet bocsát ki az OTP. Az alapcímlet 100 ezer forint lesz, s ez többszörözhető. A takarékpénztár arra számít, hogy a betétállomány mindezen ösztönző intézkedések ha­tására az év végére jelentősen növe­kedni fog. A takarékpénztári értékpapírok kamata, szintén emelkedik: a Taka­rékpénztári II. kötvényre például az idén a 12 százalék kamaton felül 6 százalék prémiumot is adnak. A Le­téti jegy Is 1990-ben 18 százalék ka- I matot és 6 százalék prémiumot hoz. Január l-jétől a letéti jegyek évközi beváltásánál az árfolyam havi 1 szá­zalékról 1,5 százalékra változott. Ja­nuár 15-étŐl előjegyzés formájában már váltható az új értékpapír, az OTP-pénztárjegy. Ennek évi kamata bruttó 22 százalék. A tájékoztatón a hitelekről is szó volt. Elmondták: a múlt évben a la­kosság részére összesen 62 milliárd forint hitelt nyújtott az OTP, több mint egymillió alkalommal. Lakáshi­telt 185 ezer igénylésre 41 milliárd forint összegben folyósított. Rövid lejáratú hitéit 850 ezer alkalommal, összesen 21 milliárd forint értékben adtak. Ebből 13 milliárd volt a sze­mélyi kölcsön, amelyet 550 ezren vet­tek fel. Természetesen a hitelkama­tok is növekednek az idén: a hosszú lejáratú hitelek kamata máris 24,5 százalék plusz 1 százalék kezelési költség. A rövid lejáratú kölcsönök — a személyi és áruhitelek i— kamata február l-jétől 28 százalékra emelke­dik az eddigi 20 százalék helyett. A 4 százalékos kezelési költséget viszont 2 százalékra csökkentik. Ujságkiálutás Kerekegyházán Ötödik alkalommal tartanak sajtóbemutatót Kerekegyházán, a művelődési ház­ban. A hétfőn megnyitott kiállítás a helyi postahivatal dolgozói és a Katona József Művelődési Ház közös rendezvénye. Az ország lapkiadó vállalataitól mintegy 300- féle kiadványt küldtek. Jelenleg körülbelül 1000-féle sajtótermék van forgalomban Magyarországon. Az újságkiállításon a lapkészítést és -terjesztést tablókon, fényképekkel bemutat­ják. Az érdeklődők bármelyik újságot kézbe vehetik, míg az ebben az időben tartott tüdőszűrő vizsgálatra várakoznak a művelődési házban. (Méhes! Éva felvétele) . « Földhasznosítási koordinációs szervezet alakult Pártok, szervezetek részvételével megalakult a Földhasznositási Bizott­ságok Országos Koordinációs Szervezete—jelentették be az újságíróknak hétfőn, a MTESZ sZékházában. . A szervezet, attól függetlenül, hogy pártok hozták létre, önállóan látja el tevékenységét. Azzal a céllal szervezték, hogy közigazgatási .egységen­ként szorgalmazza helyi földhasznosítási bizottság létrehozását, majd tá­mogassa működését. Eddig 9 faluban alakult meg ilyen bizottság, és újab­bak szervezését is megkezdték. Á bizottságok feladata: a fpldtulajdon számbavétele, az 1947-es állapotnak megfelelően. A földek tulajdonosai­nak, örököseinek pontos nyilvántartásán kívül összeírják, hogy az érintet­tek a főidet művelés, bérbeadás vagy éppen eladás céljára kérik-e. Nyilván­tartják a földtulajdonnal eddig nem rendelkezők igényét is, továbbá szor­galmazzák az úgynevezett közbirtokossági' tulajdon hasznosítását. A bizottságok munkáját koordináló országos szervezet nyilatkozatot tett közzé. Ebben követelik, hogy a parlament vegye le napirendjéről a földtörvény módosítását, és az új földtörvény megalkotásáig a kormány — a magáningatlanok kivételével — tiltsa meg a földforgálmazás minden formáját. A koordinációs szervezet felhívással fordult a vidék lakosságához, hogy — ahol még nincs — alakítsák meg a földhasznosítási bizottságokat, és ehhez a munkához vegyék igénybe a koordinációs szervezetben tevékeny­kedő pártok helyi szervezeteinek segítségét. A koordinációs szervezet egyébként nyitott, mindazon pártok, társadal­mi szervezetek csatlakozhatnak, akik munkájukkal elősegítik a célkitűzé­sek megvalósítását. (MTI) |||ff V, , Kopogtatócédulák ■’ (Folytatás az 1. oldalról) névjegyzékek és a kopogtatócédulák. így legkésőbb január 24-én az értesítések ott lesznek minden választópolgár kezében. — Kik a kézbesítők, s mi történik, ha valakit nem értesítenek ki? — A- települések saját maguk szer­vezték meg a kézbesítéseket a postával,. a tanácsi dolgozókkal. Felhívtuk a fi­gyelmet arra, hogy a kopogtatócédula kézbesítésével egyidejűleg az ajánló­szelvényt ném gyűjthétik illetve politi­kai kampányfeladatot nem végezhet­nek a kézbesítők. Azok az állampolgá­rok, akik január 24-éig az értesítést nem kapják meg, valószínű, hogy nem szerepelnek a nyilvántartásban. Ők a helyi tanácsnál kérhetik nyilvántartás­ba vételüket, s ott vehetik át az értesí­tést az ajánlási szelvénnyel együtt. — Sokan nem tudják, mit kezdjenek az „Értesítés" alján lévő ajánlási szel­vénnyel ... — Útmutatást ad erre az értesítés hátoldalán lévő tájékoztató, amelyben az is szerepel, hogy a jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A törvény szerint a választópolgár csak egy jelöltet (független jelöltet, vagy pártjelöltet) támogathat, abban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó lakása van. Aki vállalkozik a jelöltajánlásra, az az ajánlási szel­vényt kitöltve és aláírva átadhatja az általa támogatandó jelölt képviselőjé­nek. Az ajánlószelvényeket janüár 24- étől február 23-áig gyűjthétik a jelöltet állító választópolgárok illetve társadal­mi szervezetek. R. M. fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom