Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

1990. január 23. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Agrárszövetség Felelősség a földért, a faluért és a fiatalokért Nem is olyan régen, tavaly tavasszal ült össze —- ahogy ők nevezték magú-, kát akkor — tizenkét dühös ember. Hogy miért voltak dühösek? Mert az agrárgazdaságban történtek erre ad­tak, adnak okot. Ebből a találkozóból „nőtte ki magát” az agrárreformköri mozgalom, amelynek első országos ta­nácskozására múlt nyáron került sor Dunapatajon. Majd mind több tagot számlálva, egyesületként bejegyeztetve magukat, alapszabályukat y rögzítve, Agrárszövetséggé alakultak. E szerve­zet megyei ideiglenes választmányának elnöke Miskolczi János. — Kiket tud soraiban az Agrárszö- vétség? ■ — Mindenki tagunk lehet, aki a szö- yetség alapszabályát és programnyilat­kozatát elfogadja. A vidéken, az agrár- területen dolgozók érdekeiben szólunk. Olyan érdekképviseletként, amely pártszerűen működik. E megfogalma­zás azt jelenti, hogy pártoktól, szakmá­jától függetlenül mindenki • lehet ta­gunk, aki a földért, a faluért, a fiatalo­kért tenni óhajt, értük felelősséget vál­lal. Az agrárszféra valamennyi résztve­vőjét tömöríti, legyenek akár állami, akár szövetkezeti, akár magánterületen dolgozókba vidék iránt elkötelezett ér­telmiségiek, papok, pedagógusok, két­kezi munkások, földet művelők, városi polgárok. A falun élő fiatalok és nem­zetiségiek gondjainak megoldásáért is küzdünk. — Mondjon néhány szót a program­jukról! — Az immáron ellehetetlenült agrár- gazdaság helyzetének javítását akaijuk elősegíteni, azt, hogy nyereségtermelő képessége legalább elérje az iparét. Mindezt úgy, hogy bármilyen szektor­ban dolgozók egyenlő eséllyel,, egyenlő termelési és gazdálkodási feltételek mellett végezhessék munkájukat, na­gyon sok szó esik ma a földtulajdonlás­ról. Az Agrárszövetség álláspontja: azé a föld, aki megműveli. A tagi tulajdon alapján működő, vállalkozói típusú va­lódi szövetkezésen alapuló mezőgazda­sági nagyüzemek mellett szállunk sík­ra. Támogatjuk a háztájit és kisegítő gazdaságokat, kistermelőket, kerttulaj­donosokat, akik ezer szállal kötődnek a mezőgazdasági nagyüzemekhez. Ar­ra törekszünk, hogy kialakulhasson a termelés, feldolgozás, értékesítés integ­rációja, szolgálva a termelők, fogyasz­tók érdekeit egyaránt. Olyan gazdasági környezetet akarunk, amelyben a hi­ánygazdálkodást felváltja a kínálati pi­ac. Éppen programunk megvalósulása, valamint az agrárgazdaság fejlődési irányának ok- és célszerű meghatáro­zása miatt hívta életre az Agrárszövet­ség a Nemzeti Agrárkerekasztalt. Eze­ken a tanácskozásokon a pártok képvi­selői egymás véleményét is meghallgat­hatják az agrárkérdésekről. :—Hogyan képzelik az érdekképvise­letet? —- Hármas tagozódással. A politikai érdekképviseletet az Agrárszövetség, a szakmait a kamara, a gazdaságit a kü­lönböző egyesületek — mint az állami gazdaságok, kistermelők egyesületei, a mezőgazdasági termelők és szövetke­zők szövetsége, valamint ezek helyi szervezetei — vállalják. Természetesen egyértelmű, hogy egymással koordinál­va. t—A politikai érdekképviselet azt je­lenti, hogy parlamentiképviselő-jelöltet is állít az Agrárszövetség? — Igen. Országos döntés szerint az első választási fordulóban saját jelölte­ket állít a szövetség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy helyileg nem lehetséges koalíció, bármely egyéni indulóval vagy szervezettel, amelyik felvállalja a programot is, és mellette hajlandó lesz a parlamentben is kiállni. Ugyanakkor nagyon elgondolkodtat bennünket a főállású képviselőség, ez a gyakorló szakemberek számára nehezen járható út. Ha ez mégis így valósul meg, igye­kezni fogunk, hogy tisztességes „vissza- úton” érkezhessenek majd meg, man­dátumuk lejártakor, az Agrárszövetség képviselői választópolgáraik, munka­társaik közé. Nyílt levél Farkas P. Józsefhez A választásokra készülve, miként más politikai csoportosulások, pártok, az Agrárszövetség is megbeszéléseket folytatott az elmúlt hetekben, napok­ban tagjaival és a mezőgazdasági szö­vetkezetek vezetőivel a képviselőjelölt- állításról. Az Agrárszövetség és a TOT vezetői ugyanis még az elmúlt év no­vemberében /égyezséget kötöttek, mi­szerint a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom támogatja az Agrárszövet­séget abban, hogy a választásokon mi­nél több agrárius képviselőt juttasson mandátumhoz. Meglepődéssel és nem kis felháboro­dással olvastuk cikkét a Petőfi Népe január 12-ei számában, amely igaz ugyan, hogy kitalált' nevekkel és hely­színnel, de arról szólt, hogy a tsz-elnö- kök és más szövetkezeti vezetők vadá­szat, evészet-ivászat közben hogyan döntötték el, hogy ki legyen a körzet képviselőjelöltje. Ha- a leírt eset meg­történt volna, attól teljes mértékben elhatároljuk magunkat. Meg vagyunk azonban győződve róla, hogy a leírtak az írói fantázia szüleményei, kéijük, ebben e lap hasábjain erősítsen meg bennünket. De azt is kérjük, hogy amennyiben mi tévednénk, ugyané he­lyen tegye közzé: hol, mikor és kiknek a részvételével történt meg az eset. Az Agrárszövetség ideiglenes megyei választmánya nevében; Miskolczi János elnök A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programjából A központi irányítású gazdaságot fel kell cserélni egy piacgazdasággal. Eh­hez meg kell teremteni a javak, a terme­lési eszközök és a munkaerő piacát. Olyan gazdasági rendszerre van szük­ség, ahol az alapvető és döntő tulaj­donforma a magántulajdon. A kisgaz­dapárt a magántulajdon elsődlegessé­gét hirdeti. . Űj, ösztönző hatású adórendszer be­vezetése szükséges, amely három adótí­pust tartalmaz. Személyi jövedelem- adó, háromsávos, legfeljebb az ala­csony keresetűek mentesítésével és leg­feljebb 35%-os felső határral. A mai feltételrendszer meghagyása mellett egy legfeljebb ?0%-os általános forgal­mi adó. Legfeljebb 30%-os vállalkozói nyereségadó, azzal a feltétellel, hogy a beruházások költségei az adóalapból levonhatók legyenek. Vállalkozási sza­badság korlátlansága.' A társadalom- biztosítási járulék elfogadható mérté­két a bruttó jövedelem legfeljebb 20%- ában kell meghatározni. A nyugdíjjá­rulék mértékét a jelenlegi 10%-ról 13%- ra kellene növelni. Az így keletkező többletbevételt teljes egészében az ala­csony nyugdíjak jelentős emelésére le- h?tn? fordítani. A nyugdíjminimum összegét a mindenkori társadalmi mini­mum + 20%-ban kell meghatározni. A jövő mezőgazdaságának átalakí­tója és letéteményesé a magyar falu. A kisgazdapárt szive vidéken, a ma­gyar falvakban dobog. A falvaknak vissza kell adni rangját, biztosítani kell a megélhetést, az oktatást és a művelő­dést, az infrastruktúrát, hagyományai­nak őrzését, a szórakozást. A védelem elsősorban önkormányzati és gazdasá­gi eszközökkel valósítható meg. A veszteséges mezőgazdasági nagy­üzemeket fel kell számolni a legrövi­debb időn belül. Az elvett földeket a tulajdonosoknak vagy örököseiknek vissza kell adni, ha arra igényt tart gaz­dálkodás céljából. Földdel korábban nem rendelkezőknek, föld nélkül tsz-be lépett tagoknak igen kedvezményes áron lehetőséget biztosítani a földvá­sárláshoz, gazdálkodásuk biztosításá­hoz. A kisgazdapárt három tulajdon- formát ismer el. Magántulajdont, kö­zösségi és állami tulajdont. A közösségi tulajdon jogi formája a községi, városi fpldbirtokosság. A kisgazdapárt prog­ramjában legfontosabbnak tartja a földdel való gazdálkodást, hisz a föld nem csak termőhely, annál több, min­den állampolgárnak nemzeti kincse és a hazát is jelenti mindazok részére, akiknek a jövő évezredért is dobog a szíve. A földművelés vállálkozásához elen­gedhetetlenül kapcsolódik a létreho­zandó gazdabankok tőkeszolgáltatása. . Agrárbiztosító részvénytársaság alakí­tása, a termelés biztonságának szava­tolása a termelők érdekeinek figyelem- bevételével. Ez még a jövő, gazdasági helyzetünk megállítás után következ- ' hét. A gazdasági helyzet romlását'a kormánynak már régen meg kellett volna állítani. A korábban alkotott törvényeit — a takarékosság körében Jr be kellett volna tartatni^ a költségve­tésből kiáramló pénzt a jó gazda gon­dosságával kellett volna vigyázni. A takarékosságot kötelezővé kellene Tisztelt magyar polgárok! Tisztelt magyar keresztények! Pártunk, a KDNP 1989. december 21-én a Petőfi Népében rövid program- nyilatkozatával már bemutatkozott. Felhívjuk az irántunk érdeklődő olva­sók figyelmét, hogy az újságban az el­következendő id.őkben meg fogják is­merni pártunk részletes programját, el­képzeléseit, valamint a modern európai kereszténydemokrácia eszmerendsze­rét, amelynek alapjai az evangéliumi kinyilatkoztatás, a nemzet érdekében vállalt keresztényi szolgálat a közjó ér­dekében, a keresztényi szolidaritás és igazság hirdetése. Magunkénak valljuk a szociális és demokratikus eszméket, amelyeket az európai kereszténység, valamint sajátos magyar hagyománya­inkra és adottságainkra építve, ezeket szabadon akaijuk belefoglalni életünk­be, és ezáltal nemzetünk vérkeringésé­be is. Eszményképünk az Istentől ránk ruházott szabadság, amely társadalmi­lag a népi önkormányzatokban valósul meg, és a parlamentális, demokratikus kormányformában csúcsosodik ki. Cé­lunk a politikai, gazdasági és közigaz­gatási, önkormányzatokra épülő társa­dalom megvalósítása, ezek demokrati­zálásán keresztül. A világgal békesség­ben élni akaró magyarság adott geopo­litikai és külpolitikai viszonyok között keresi és szeretné megtalálni független és nagyhatalmi garanciákkal szavatolt, semleges, demokratikus nemzeti létét. Ezt jelenleg a gazdasági társadalmi, és ezek gyökeres átalakításával lehet elér­ni, ezzel is szolgálva az európaiság gon­dolatát. A hazánkon kívül élő magyar­sággal szolidárisak vagyunk, és elköte­lezettnek érezzük magunkat a konkrét segítségnyújtásban is. í 947-ben meg­szűnt a demokrácia, és a tulajdonjog folytonossága megszakadt. JE két csa­pással teljes megsemmisítésre ítéltet­tünk! Mégis itt vagyunk, újra ugyanazt hirdetve, gyakorlatilag anyagi támoga­tás nélkül. Egy dolog lebeghet csak sze­münk előtt, a nemzet, a haza szqlgála- ta, az előbbiekben vázoltak hirdetése, alaptalan ígérgetések nélkül. Az elmúlt 42 évben az alaptalanul és céltudatosan már tenni azok részére is, akik felelőtle­nül szólják a beszedett adók forintjait. Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Bács megyei szervezete kisemmizettekkel, koldusbotra jutta- tottakkal szolidárisak vagyunk. Pár­tunk a sértettek politikai és gazdasági rehabilitációját célul tűzte ki: Ez viszont nem jelenti, hogy megoldásokban ne ve­gyük figyelembe a közjó és a társadalmi igazságosság érdekeit. Kellő türelmet és megértést kérünk ezekre a problémák­ra, mert a konkrét megoldást a pártok nézeteinek egyeztetése után úgyis a jövő demokratikus parlamentje hozza meg. Pártunk megítélésével kapcsolatban visszapillantunk a múltba. A nyilas időkben bolsevistáknak bélyegeztek bennünket, az 50-es években kleriko- fasisztának. Pedig mi mindig ugyanazt képviseltük! Nem fogadjuk el a megbé­lyegzéseket, mert itt Európában a „szegletkő” a pártunk által teljes mér­tékben képviselt keresztény, nemzeti demokrácia. Minden más csak ettől mérhető. Ezt érezte mindig a magyar nemzet, és ki is fejezte, mert pártunk a 47-es választásokon a kommunisták­nak csalással szerzett győzelme után a második helyen végzett. Akik akkor ránk szavaztak, azoknak most is azt mondhatjuk, hogy napjainkban is az örök igazságokat képviseljük. A többi­eket hívjuk, ismeijenek meg bennün­ket, tartsanak velünk, segítsenek mun­kánkban, segítsék választási küzdelme­inket, és szavazataikkal tiszteljenek meg. A nemzet élethalálharcát vívja a nemzetközi bolsevizmussal. Összefo­gással, az Önök hathatós segítségével vezessük ki Hazánkat „a keleti fogság­ból”! Kapcsolatfelvételi lehetőség a Ke1 resztény Demokrata Néppárttal a régi megyei tanács épületében (Kecskemét, Katona József tér 8.), az I. emeleten, egyelőre a Magyar Néppárt helyiségé­ben, naponta: délután 16—18 között, vagy napközben a 76/24-057-es tele; fonszámon. Azok, akik rokonszenveznek ve­lünk, és ajánlásaikkal is támogatnak, „kopogtatócéduláikkal” itt keressenek fel bennünket. Keresztény Demokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete és Kecskeméti városi szervezete alakítását, a tulajdonformák egyenjo­gúságát, sőt, hogy a magántulajdon át­menetileg még külön előnyökben is ré­szesüljön; — hogy az átalakulás árát az állami javak haszonélvezői fizessék meg; — hogy a régi hatalom törvénytelen­ségeket elkövető vezetői, a mostani csőd előidézői a törvény előtt adjanak számot. De: elutasítjuk a bosszúállás politiká­ját! Számítunk mindazok szakértelmé­re, akik tudásukkal a demokratikus Magyarországot akaiják megteremte­ni. Mi nem az öklünket, hanem a fejün­ket emeljük föl! Az MDF DEMOKRATIKUS NEMZETI KÖZÉPPÁRT A marxista—leninista ideológiai ala­pokon álló pártoktól (MSZMP, MSZP) elhatárolja, ill. elkülöníti ma­gát. Demokratikus partnerkapcsola­tokra törekszik a baloldali szociállibe- rális szervezetekkel (szociáldemokra­ták, SZDSZ, Fidesz). Természetes szö­vetségeseinek tekinti a nemzeti, de­mokratikus, keresztény alapokon álló pártokat (kereszténydemokraták, kis­gazdák, Néppárt). Az MDF minden országgyűlési körzetben saját jelöltet, illetve listát állít. Az első választási for­duló előtt választási egyezséget nem hoz létre, de a második fordulóban kész szövetségre lépni egy-egy közös ellenzéki jelölt támogatására. Mivel a Magyar Demokrata Fórum az első időszakban kétségkívül jelentős előnyöket szerzett, s komoly politikái sikereket ért el, ezek ellensúlyozására Ahogy közeledik a választások idő­pontja, március 25-e, napról napra érezhetően nő a feszültség a pártok kö­zött. Ez érthető, hiszen rendkívül nehéz gazdasági feltételek között érkezünk ahhoz a naphoz, mikor reményeink szerint a magyár nép végleg megszaba- dulhat a kommunista hatalomtól. Mi, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai, ezért dolgozunk, és a magunk részéről mindent elkövetünk azért, hogy a választás és az azt megelőző kampány kulturált keretek között, de­mokratikus módon folyjék le. Meggyő­ződésünk, hogy a magyar nép tisztában van a választások tétjével, éppen a no­vemberi népszavazáson bizonyította, hogy nem hagyja magát félrevezetni, manipulálni, tehát érdekeinek megfele­lően fog sorsáról dönteni. Mi komolyan hiszünk a demokrati­kus eszközökben, ezért a jövőben is tiszteletben tartjuk a tőlünk eltérő né­zeteket vallók álláspontját, a tényeken és érveken alapuló vita jogát azonban továbbra is fenntartjuk magunknak. Őszintén reméljük, hogy más pártok is kerülni fogják a demagóg eszközök al­kalmazását, a mocskolódások, sértege­tések méltatlán harcmodorát. Pártunk politikájának lényege, hogy határozottan szembenállunk az elmúlt negyven évet jelentő, „szocialistának” nevezett társadalmi rendszerrel, célunk az Európa szerencsésebb felén jól mű­ködő polgári demokratikus berendez­kedés megvalósítása. A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása óta—egyes vezetői több mint tíz éve — ezért küzd a legcseké­lyebb megalkuvás nélkül. Álláspontunk szerint a hatalom által „békés átmenetnek” hirdetett folyamat mára egyre nyilvánvalóbban „békés hatalomátmentéssé” alakult. Ez szá­munkra elfogadhatatlan. A teljesség igénye nélkül néhány példa: A Magyar Szocialista Párt több al­kalommal a nyilvánosság előtt kötelez­te magát arra, hogy a hatalmasra duz­zadt állampárti vagyonból csak azt tartja meg, ami a működéséhez feltétle­nül szükséges. Ehhez képest A Hét c. tv-műsorban a párt kincstárnoka „pisz­kos alsógatyára vetkőztetésről” beszél, mikor kiderül, hogy csak Budapesten 52 db ingatlant kívánnak megtartani. A fővárosi kerületek száma ennek a fe­lét sem teszi ki! Vagy ki tudja, hogy a megyei napilapok mennyiben tartoz­nak a szükséges működési feltételek­hez? Persze ugyanezt megkérdezhet­nénk a tőserdei üdülőről, vagy az Okta­tási Központ melletti garázs és szerviz­ről. Még szerencse, hogy e kérdésben a népszavazáson „döntött a nép!” A héten tudtuk meg Keleti ezredes úr­tól, hogy Czinege Lajos nyugdíjas a mai napig 9 szobás (!), több mint 400 m2-es lakásában éldegél. Ne ijedjünk meg, en­nek az árát nem harácsolhatta össze, azt ugyanis bérli az áliamtóH Havi 5000 Ft­ért... Vagy mutassanak nekünk egyet­len megyei vezetőt, aki lebukott volna az utóbbi időszakban! Félreértés ne es- i sék, a választások után sem kívánunk „számonkérő székeket” felállítani. Ah­hoz azonban ragaszkodunk, hogy aki bizonyos pártok igyekeztek hátrányos színben feltüntetni. Az MDF ellen fel­hozott VÁDAK a kővetkezők voltak: L harmadik utasság; 2. szakértők és program hi­ánya; 3. zsidóellenesség, nacionaliz­mus; 4. együttműködés az MSZMP- vel, illetve annak utódpártjával. Ezek a vádak megalapozatlanok, mert: • 1. Az MDF soha, semmilyen formá­ban nem képviselt harmadik utas prog­ramot a szocialista és a polgári, a dikta­tórikus és a demokratikus, a keleti és a nyugati, az ázsiai és az európai civilizá­ció közötti értelemben. Mi mindig a polgári, demokratikus, európai Ma­gyarország hívei voltunk és vagyunk, de úgy véljük — ellentétben a szabad- demokratákkal —1 hogy a nyugati mo­dell nem másolható, hanem átültethető, alkalmazható a mi sajátos közép-euró­pai viszonyainkra. f. A szakértők és a koncepció hiá­nyának vádja a programunk elkészülte után végképp tarthatatlan. 3. A szabaddemokratákkal folyta­tott esetleges vitáink kizárólag ideoló­giai és politikai okokra vezethetők vissza, az MDF nemzeti jellegének semmi közé sincsen a zsidóellenesség- hez. 4. A választások utáni esetleges koa­lícióról az eredmények ismerete előtt felelőtlenség beszélni. Erről a kérdésről egyedül az akkor összehívandó ni. Or­szágos Gyűlés dönthet. Az MSZP-vel az MDF nem kíván koalícióra lépni. bizonyíthatóan a Büntető Törvény- könyvbe ütköző cselekedetet követett el, az beoltására való tekintet nélkül feleljen a tetteiért. Akit pedig politikai felelősség terhel, ne töltsön be a jövőben hatalmi funkciót. Minden hatalmi pozí­ció feltétele ugyanis az ellenőrizhetőség mellett a közbizalom is. Hitünk szerint, lejárt a mellébeszélés ideje. Nevén kell nevezni a dolgokat. Ezért nehezen értelmezhető számunkra az MSZP kiáltványa, illetve Vitányi Iván elnökségi tag Vasárnapi Hírekben közölt nyilatkozata. Reméljük, nem az SZDSZ-re, illetve a Fideszre, e szerve­zeteinek a belügyi törvénysértések nyilvánosságra hozatalában betöltött szerepére céloznák, amikor az indula­tok felkorbácsolásáról szólnak. Úgy gondoljuk, ha ebben áz ügyben valami felháborítja a közvéleményt, akkor az a törvénysértések megtörténte, a vizs­gálatok komolytalansága, a bizonyíté­kok eltüntetésének alapos gyanúja, a felelősségrevonások halogatása. Úgy tűnik, az NDK-ban, illetve Csehszlo­vákiában kicsit határozottabban oldot­ták meg e kérdéseket! Szintén nem a közhangulat meg­nyugtatásának irányában hat a televí­zió körüli botránysorozat. Hogy mek­kora hatalom manapság a tv' azt éppen a romániai forradalom bizonyította. Nehéz lenne az ezt felügyelő állammi- niszter, Pozsgay Imre felelősségét vitat­ni. A nyilatkozatokat olvasva és a mű­sorokat nézve úgy tűnik, nagy káoszt hagyott maga után. Amennyiben a kiáltvány a Csurka István-féle, immár hírhedt „szózatra” utal, úgy attól mi is a leghatározottab­ban elhatároljuk magunkat. A válasz­tási küzdelmeket senki sem használhat­ja fel uszításra, gyűlölet keltésére. Még egy író sem. Megértjük a diplomáciai testületek aggodalmát, mi is sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Magyar De­mokrata Fórum Országos Elnöksége nem határolja el magát Csurka közölt nézeteitől. Annál is inkább sajnáljuk ezt, mert meggyőződésünk szerint az MDF tagságának döntő részére e szemlélet nem jellemző. „Kilép az MSZP a kormányból, ha folytatódik a fenyegetőzés”, olvassuk a Vasárnapi Hírek egyik oldalán, míg a másikon Pozsgay Imre nyilatkozza: „Az MSZP érdemleges választási ered­ménye nélkül nincs garancia arra, hogy az ország Balkánná, vagy rosszabb esetben Libanonná váljon.” Nos ura­im, nem ijedtünk meg! Bár mi nem szoktunk fenyegetőzni, de nem is esünk kétségbe, ha Horváth úr, Pozsgay úr, vagy Békési úr távozik a kormányból. Enyhén szólva nem tartjuk őket pótol­hatatlannak! ’ Pozsgay úr nyilatkozatával kapcso­latban pedig éppen ellenkező a vélemé­nyünk: akkor látunk garanciát a balka- nizálódás elkerülésére, ha a választások után az MSZP igenis kikerül a hatalom­ból. Ekkor ugyanis tényleg levetheti a fentebb vázolt pártállami maradványa­it. Ezért is deklarálta az SZDSZ, hogy a választások után ftem hajlandó az MSZP-vel koalícióban kormányozni. Szabad Demokraták Szövetsége Kecskeméti Szervezete A Magyar Demokrata Fórum programja I. Áz MDF programnyilatkozatát 1989. március 12-én fogadta el az I. Országos Gyűlés. A. részletes program munkálatai 1989 nyarán indultak meg azzal a céllal, hogy már kidolgozott tervezetek kerüljenek a II. Országos gyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. Az elő­készítés folyamatában több százan vettek részt. Munkabizottságok ala­kultak, amelyek sokszor újabb albi­zottságók anyagaira támaszkodva, az elképzeléseket folytonosan vitatva és egyeztetve készítettek tervezeteket. A munkát az Országos Elnökség koor­dinálta. Az egyes bizottságok által készített anyagokat sokszorosították, s azokat az egyes szervezetek is megvi­tatták. A TI. Országos Gyűlés több mint nyolcszáz küldötte előbb szekciókban Politikai alapelvek A Magyar Demokrata Fórum 1987 őszén bontott zászlót á lakiteleki talál­kozón, majd ugyanitt indult el egy esz­tendővel később .1988 szeptemberében szellemi-politikai mozgalomként, szer­vezett tagsággal, elsőként az ország­ban, Olyan szervezetként indultunk, amely nemzeti és demokratikus prog­ramjának erejénél fogva alkalmas volt az államszocializmussal szembenálló törekvések összefogására. Az MDF ilyen értelemben gyűjtőpárttá vált, amelyben a tagság politikai beállított­sága a demokratikus népi-nemzeti ha­gyományoktól a nemzeti liberális és ke­reszténydemokrata eszméken át a kör­nyezetvédő mozgalmakig terjedt. Az MDF ellenzéki politikai magatartása és sajátos szerveződési formája fogta egybe ezeket az irányzatokat, s tette lehetővé, hogy egység alakult ki az or­szágos politika fő kérdéseiben. Az utá­nunk megalakuló pártok nemhogy el­szívták volna tagságunkat, hanem az folyvást gyarapodott. tárgyalta meg a tervezeteket, majd ma­ga a gyűlés döntött az egyes kérdések­ben. A program készítésének és elfogadá­sának folyamatát azért vázoltuk fel, hogy érzékeltessük: nem kevés számú szakértő munkáját vette tudomásul egy testület, hanem a programalkotás hosszadalmas, s úgy érezzük lehető leg­demokratikusabb útját választottuk. A Magyar Demokrata Fórum prog­ramját a II. Országos Gyűlés 1989. ok­tóber 21-én fogadta el. A teljes szöveg a sajtó alá rendezés és a nyomdai mun­kálatok nyomán 1989 decemberében könyv alakban látott napvilágot. En­nek kívánatos ismertetését kezdjük meg a mostani alkalommal, s folytat­juk összesen tíz részletben az elkövet­kező hetek során. Az első, most bemu­tatandó fejezet cime: MI. MAGYAR DEMOKRATÁK — kezdettől fogva az egész magyar nemzet, tehát az államhatárainkon kí­vül élő magyarság ügyét is szolgálni kívánjuk; — a nemzeti és demokratikus értékek képviseletét egyaránt vállaljuk, azokat egymástól elválaszthatatlannak tart­juk; — mindig törvényes és demokratikus eszközökkel kívántunk és kívánunk küzdeni, s elvetjük a politikai harc erő­szakos és szélsőséges módszereit; — úgy véljük, a politikának erkölcsi alapokon kell épülnie. Célunk: a demokratikus jogállam; a szabad, önkormányzó, jóléti társada­lom; a természeti értékeket megőrző, szociális elveket érvényesülni engedő, magántulajdonon alapuló piacgazda­ság, a szabad, demokratikus, független, európai Magyarország megteremtése. A most folyó átalakulás során ELENGEDHETETLENNEK TARTJUK — a tulajdonviszonyok alapvető át­A Keresztény Demokrata Néppárt felhívása Választások előtt a Szabad Demokraták Szövetsége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom