Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
Szűrös Mátyás fogadta a diplomáciai testületek képviselőit Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, az új év alkalmából, szerdán, az Országház Munkácsy Termében fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A szívélyes légkörű fogadáson részt vett Horn Gyula külügyminiszter is. (MTI) Normalizálódik a helyzet a magyar—román határszakaszon KÉNYSZERŰ KIVONULÁS A SZOVJET PIACRÓL Munkásgyűlés kérdőjelekkel • Az Április 4. Gépipari Műveknél ezúttal is a vezér- igazgató beszámolójával kezdődött a munkásgyűlés. Hosszabbra nyúlt a szokásosnál az Április 4. Gépipari Művekben (Á4GM) a szerdán reggel megtartott munkásgyűlés. A régi menetrend szerint most is Szabó Lajos, a félegyházi gyár vezérigazgatója értékelte az elmúlt esztendő munkáját, majd vázolta a jövő feladatait. Ám ezt követően két spontán hozzászólás is elhangzott, amelyekben az előadás nem egy megállapítását megkérdőjelezték. Először tehát Szabó Lajos számolt be a vállalat 1989-es tevékenységéről. Mint mondotta« az alapvető célokat sikerült elérniük, mert bár a belföldi piacokon elmaradtak a tervezettől, ugyanakkor a dollár- és rubelexportjukat teljesítették. Nyereségük húszmillióval meghaladta az előző évit. Ezt a takarékos gazdálkodás mellett annak is köszönhették, hogy ’89-ben társasággá szervezték át a fenéksajtoló üzemet, valamint a Kun- Sör Innovációs Társaságot. December 21-én a Löwenbräu sörgyár képviselőivel szándéknyilat-1_ kozatot írtak alá, amelynek értelmében a nyo- gatnémet cég vállalja, hogy 51 százalék tulajdonrészesedés mellett belép a társaságba. A nyereség, ami meghaladta a tervezettet, lehetővé tette, hogy tíz százalék bérfejlesztést hajtsanak végre az Április 4. Gépipari Műveknél. Ez egyben azt is mutatja, hogy nem tudták megőrizni mindenki számára a mai rohanó inflációban a korábbi életszínvonalat; csupán a kulcsszakmákban. A vezérigazgató ezután hangsúlyozta, hogy az idei év mérföldkő lesz a vállalat életében, hisz piac-, szerkezet- és érdekeltségváltást kell végrehajtaniuk. A szovjet piacról, amely 15 éven keresztül meghatározta a gyár termelését, kénytelenek kivonulni. Belföldi eladásaikat viszont növelniük kell, ám ehhez javítani szükséges piaci munkájukat. Ugyanakkor megvan a lehetőségük arra, hogy megduplázzák dollárexportjukat. Biztató tárgyalásokat folytatnak ezzel kapcsolatban partnereikkel. Elképzeléseik megvalósítása érdekében továbbfejlesztik érdekeltségi rendszerüket: előtérbe kerülnek az osztály-, a csoport- és az üzemérdekek. A cél: függjön jobban mindenki jövedelme a teljesítménytől. Január elsejétől átlagosan tízszázalékos alapbér- fejlesztést terveznek. De ha az elképzeltnél nagyobb nyereséget sikerül elérniük, akkor ez a szám még növekedhet. Ezt követően Kelemen /ózje/létesítményfele- lős kért szót. Egyebek között bírálta a vállalat döntéshozó mechanizmusát. Mint mondotta: a dolgozóknak nincs beleszólásuk a lényeges döntésekbe. Megítélése szerint rendkívül veszélyesek a hazánkban napjainkban tapasztalható privatizálási folyamatok. Szerinte a nemzeti vagyont felértékelés nélkül, értéken alul adjuk át a nyugati tőkéseknek. Ezután Kelemen József a munkavállalói érdekképviseleti rendszer javítása érdekében javaslatot is tett. Mivel, mint mondta, a vállalati szakszervezeti vezetés nem senki sem tájékoztatta. A hozzászóló ugyancsak szorgalmazta a szervezeti változásokat, majd hozzáfűzte, hogy a sörgyárral kapcsolatban bejelentett változásról most szerzett tudomást. (Tudniillik, hogy a német cég 51 százalékkal részesedne.) Hangsúlyozta, hogy a munkások erről is utólag értesültek. Ezután emlékeztetett az év közben kiadott kényszerszabadságokra, amelyeket a dolgozóknak a rapszodikus munkaellátottság miatt kellett kivenniük. Megkérdezte: hogyan sikerülhetett ezek után ilyen jól a ’89-es év? A hozzászólások után a vezérigazgató válaszolt a felvetésekre. Rácz Pálnak a bérfejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy már karácsony előtt a szakszervezet asztalára került a béremelési javaslat. Még e hónap elején megtárgyalhatják azt a kollektívák is, és már februárban felvehetik a dolgozók az új alapbéreket. A munkaellátási problémákról szólva kifejtette: „Tudomásul kell vennünk, hogy értéket nem csupán fizikai munkával lehet teremteni. Az, hogy a munkaellátási gondok ellenére nyereséges lett a cég, a fizikai dolgozók munkája mellett vállalatunk mérnökeinek, kereskedőinek is köszönhető, akik jó üzleteket kötöttek.” A Kun-Sört érintve aláhúzta, hogy az nem tisztán vállalati vagyon, hiszen az Á4GM abban csupán 41 százalékkal részesedik. A többi a Kőbányai Sörgyáré és egyéb, más vállalatoké. Tehát nem az Á4GM, hanem a Kun-Sör gazdasági társaság igazgatótanácsa hozza a vele kapcsolatos döntéseket. Végezetül Szabó Lajos visszautasította a Kelemen József által elmondottakat, aki diktatórikusnak minősítette a cég döntési mechanizmusát. A vezérigazgató véleménye szerint az Á4GM-nél nem ilyen az irányítás, hiszen éppen a decentralizálás irányába haladnak. Gaál Béla • Rácz Pál, a daraboló dolgozója felidézte az előző évi munkásfórumon elhangzottakat. (j? kap kellő támogatást, ezért munkástanácsot kell létrehozni. A következő felszólaló Rácz Pál, a daraboló dolgozója volt. Felidézte a tavaly decemberben megtartott munkásfórumot, ahol a vezérigazgató megígérte, hogy ez év elején mindenki tudni fogja, mekkora bérrel vág neki az idei esztendőnek. Ám a dolgozókat a mai napig erről még A magyar—román határszakaszon kedden megszüntették a megerősített szolgálatot. Ezt Zubek János alezredes, a BM Határőrség csoportfőnök-helyettese, szóvivő közölte az MTI munkatársának kérdésére. Elmondta, hogy a napokban 38 román állampolgár jött át a „zöld határon”, közülük kilencet — saját kérésükre -— visszaengedtek, huszonkilencen pedig tartózkodási engedélyt kaptak. Szólt arról is, hogy december 29. és január 2. között 22 753-an lépték át a magyar—román határt, közülük 11 063-an utaztak ki, és 11 690- en érkeztek. Útlevél nélkül, tartózkodási engedéllyel 227-en utaztak Romániába, s közülük öten jöttek vissza. A szóvivő hangsúlyozta: soha nem tapasztalt együttműködés alakult ki a magyar és a román határőrök között, szinte várakozás nélkül lehet közlekedni ezen a határszakaszon. Elmondta azt is, hogy az említett időszakban 1950 segélyszállítmányt indítottak el, ezek közül 1057-et személygépkocsival, 747-et teherautóval, valamint 146-ot vasúton. A romániai segélyszállítmányok nem veszélyeztetik a belső ellátást A belső árualapok pontos ismeretéhez a Kereskedelmi Minisztérium szükségesnek tartja, í hogy mielőbb regisztrálják: mennyi és milyen áru került, ' illetve kerül ki az országból Romániába. Ezért december 29-én ; arra kérték a vállalatokat, a ^ pártokat és szervezeteket, hogy ' a minisztérium ügyeletén január 2-áig közöljék szállítmánya- „ ik összetételét, értékét. Bár az összesítés még nem történt meg, a jelentések meglehetősen hiányosak, a tapaszta- - latok alapján mégis úgy tűnik, hogy a romániai segélyszállítmányok nem veszélyeztetik a belső ellátást — válaszolta Szó- “ rádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke az MTI kérdésére. Elmondotta, 4 hogy az eddigi szállítmányok jó üt része a múlt évi külkereskedelmi kötések alapján indult útnak, így például 310 tonna vá- gott baromfi, valamint 400 ezer rubel értékű gyógyszer. Egyéb [i. alapvető élelmiszerek — liszt, cukor, húskonzerv, háztartási | vegyi áru, mosópor, szappan, | fogkrém — szintén szerepeltek | a múlt évi megállapodások áru- I listáján. (Ismeretes, hogy kará- I csonykor feloldották a romá- | niai exportkorlátozást.) A napokban útnak induló I szállítmányokat az ez évi egész I éves — igaz, sok esetben még I konkrétan meg nem kötött —- ? kereskedelmi szerződések terhé- | re küldik a vállalatok. Előre- | hoznak több olyan tételt, ame- .. lyekre Romániának a talpra ál- | láshoz feltétlenül szüksége van. | Szó van arról például, hogy az egész évre lekötött 4 miihó rubel ^ értékű gyógyszert, a lehetősé- I gekhez képest, még az első ne- gyedévben szállítják, s ugyancsak útnak indítanak 1,3 miihó rubel értékű gyermektápszert. Már megkezdődtek a tárgyalások arról is, hogy a magyar vállalatok sertéshúst, húskészítményeket és további baromfiszál- lítmányokat exportálnak, ■ ám ez attól függ, hogy az árban sikerül-e megállapodni. Mindezek a szálhtmányok a külkereskedelmi forgalom részét képezik, az ezen felüli küldemények segélyként indulnak útnak a vállalatoktól, pártoktól, szervezetektől, illetve a lakosságtól Romániába. Ez utóbbiak értékét, összetételét ma még nem tudják, azt sem, hogy a lakosság saját tartalékaiból— a korábban felvásárolt élelmiszerkészletekből — mennyit szánt Románia megsegítésére. Az összesítésen most dolgoznak. A romániai fogadókészség javítása érdekében diszpécser- szolgálatot szerveztek a szomszédos országban. A bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltség, valamint a román külkereskedelmi minisztérium egy- egy munkatársa vállalkozott arra, hogy koordinálja a romániai igényeket és segít a fogadás, az áruk szétosztásának megszervezésében. A magyar kereskedelmi árualapokból szállított termékekért előbb- utóbb meg kell érkeznie az ellentételnek. Bár erre vonatkozóan konkrét adatok még nem ismeretesek, a román partnerek jelezték: nem látják akadályát annak, hogy az eddigi gyakorlat szerint ebben az évben is folytatódjék a két ország közötti külkereskedelem, megérkezzenek Magyarországra a Dacia személygépkocsik, valamint azok a termékek, amelyeket a hazai gazdaság korábban is Romániából szerzett be. AZ ÁRBIZOTTSÁG ELEMEZ — ÉS EMEL Január 8-ától: új húsárak Január 8-ától átlagosan 32 százalékkal drágulnak a húsipari termékek — közölte az MTI érdeklődésére Mike Imre, a Húsipari Egyesülés igazgatója. Elmondta, hogy a húsipari vállalatok lényegében szabadon határozhatják meg áraikat. Az ágazat esetében az történt, hogy több héten át árbizottság elemezte az állattenyésztés és a húsfeldolgozás költségeit, és szerény jövedelem „beépítésével” alakította ki ajánlatát a fogyasztói árakra, amelyeket a Húsipari Egyesülés ajánlottként tesz közzé. (Ettől a kereskedelem eltérhet.) * Eszerint a rövidkaraj szűzpecsenyével 250, a sertéscomb 250, a lapocka 210, az oldalas 130 forintba kerül majd. A marhahúsok közül a Stefánia 220, a lábszár 180, a szegy, az oldalas, a csontos leveshúsok ajánlott ára 110 forint. A felvágottak közül a párizsi kilója 130, az olasz 170, a Zala felvágott 190, a gépsonka 360, a Pick szalámi pedig várhatóan 460 forintba kerül majd. A füstölt kenyér- szalonna ajánlott ára 60, a disznósajté 80, a füstölt kolozsvári szalonnáé pedig 160 forint. Az igazgató elmondta, hogy az év során már csak kisebb mértékű árnövekedés várható, ha a termelők áremelést hajtanak végre. Jelenleg a sertés felvásárlási ára kilónként 66 forint, szemben az elmúlt évi átlag 56-tal, ám a termelők már most 70 forintot szeretnének kapni. Több helyen visszatartják az árut, hogy ily módon érjék el a felvásárlási ár további emelésiét. Ezért nem zárható ki a későbbiekben egy újabb, mintegy 5 százalékos fogyasztóiár-emelés. Képviselői indítvány: mindig a nép válasszon köztársasági elnököt Még a jelenlegi Országgyűlés módosítsa az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az elnökválasztás időpontját, mert ily módon — még kétfordulós választás esetén is — október 23-án, a köztársaság kikiáltásának napján beiktathatják hivatalába a Magyar Köztársaság elnökét. Ezt indítványozza Király Zoltán és Raffay Ernő, Csongrád megye két képviselője. Király Zoltán az MTI munkatársának elmondta: önálló képviselői indítványuk a társadalom jelentős részének egyetértésével találkozik. Már a tavaly novemberi népszavazás, de főként az azt követő viták nyilvánvalóvá tették, hogy az állampolgárok sokasága közvetlenül kíván köztársasági elnököt választani. Ez a személyes tapasztalatuk is. Azóta jó néhány párt is erre az álláspontra helyezkedett, annak ellenére, hogy a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása más kompromisszumot tartalmazott. Ismeretes, hogy ez a megállapodás úgy szólt: első alkalommal, kivételesen a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, az új parlament megalakulását követően viszont ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az új parlament természetesen saját belátása szerint dönt majd ebben a kérdésben. De — hangsúlyozta Király Zoltán — nem biztos, hogy az elnökválasztás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló ádáz, és kevéssé érdemi vitákba. Ez esetben tehát a nép bölcsessége többet jelenthetne. S ha a jelenlegi parlament szeptemberre kitűzné az elnök- választás időpontját, ez nem sértené az új Országgyűlés jogosultságát, viszont elegendő idő állna rendelkezésre a kiválasztódásra és kiválasztásra. Király Zoltán véleménye szerint attól sem kell félni, hogy a nép diktatúrára hajlamos elnököt választ majd, hiszen a már többpártrendszerű parlament és az általa választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrate- remtö alkalmat a köztársasági elnöknek. (MTI) Korom és Biszku most keveset tud Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgálóbizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán, a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat, valamint Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert és Mórocz Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztériumi államtitkárt hallgatta meg. A honvédelmi vizsgálóbizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembetalálta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüilésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugy anis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére. (Folytatás a 2. oldalon)
