Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

• PETŐFI NÉPE ( 1989. december 13. A PIACHOZ ALKALMAZKODÓ SZERVEZETRE VAN SZÜKSÉG KÉPERNYŐ Ahol az áru: a munkaerő állam nem utasít, hanem szolgáltat Megszólaltak lövöldözők is Négy-öt évvel ezelőtt, arra szá- ítva, hogy a gazdasági reform rökeres változásokat hoz majd a unkaeröhelyzetben is, az ebből lódó feladatok megoldására egteremtették a munkaügyi in- zmény-és eszközrendszert. Bács- iskunban jelenlegi formájában '85 óta működik a megyei mun- tügyi szolgáltató iroda, amely- k jogelődje az országban első- nt, 1982-ben jött létre. Dr. Fele- ’ Pál igazgatóval tapasztalataik- 1 és arról beszélgettünk, miért n szükség a még egészen fiatal ;rvezetrendszer korszerűsítésére. I— A gazdasági reform nem égé­in az elképzeléseknek megfelelő­valósult meg, így a munkaerő- lyzetben sem következtek be a rt változások—mondta az igaz­tó. Hj Elmaradt a szerkezetvál- | következésképpen az általá- s, tömeges munkanélküliség, lépett viszont egyes területeken egyes szakmákban. Nehezebben inak elhelyezkedni a szakkép­jenek, a munkahelyüket gyak- í változtatók és a diplomások w része. Megszűnt az általános mkaerőéhség — már nincs szük- ; „vattaemberekre” —, a gazdá­ig egyes területein, egyes társa­lmi régiókban viszont fennma- It, illetve erősödött is. A mező- zdaság foglalkoztatási struktú- ának várható változása miatt zont jelentős munkanélküliség- kell számolni megyénkben a őben. Nehezebben kapnak ál- t az első munkavállalók. A hi- yszakmák köre hosszú évek óta n változik. Bács-Kiskunban is ikkent a bejelentett munkahe- k száma, jelentősen nőtt viszont állás nélküli munkát keresőké,- elkedett a munkanéjküli-segély- í részesülőké. Igaz, az országos yzethez képest kisebb arány­— A munkaügyi politika intéz­mény- és eszközrendszerét úgy is felfoghatjuk, mint valami védőhá­lót? — Igen, de ezen a hálón lyukak is- vannak. Régen bizonyos szak­mákban kötelező volt a munka­erőközvetítés, bizonyos rétegbe tartozók rá is kényszerültek erre. Emiatt kezdetben idegenkedéssel fogadták irodánkat. Az ellenszenv, ha lassan is, de feloldódott. Ma, amikor egyre több dolgozó állása válik bizonytalanná, beszűkülnek a munkalehetőségek, egyre többen kérik közreműködésünket. Mun­kánkat számítógépek segítik. Fi­gyelemmel kísérjük a kereslet—kí­nálat alakulását, ebben részletes, átfogó információkkal rendelke­zünk. Úgy is felfoghatjuk, hogy szolgáltatásaink révén találkozik egymással a munkaerőpiac két résztvevője: a munkavállaló és a munkáltató. — Biztos, hogy találkoznak? — Ez lenne jó, de gyakorlatilag elképzelhetetlen. A kereslet és kí­nálat egyébként is egyre jobban távolodik egymástól. Munkaválla­lónak és munkáltatónak egyaránt megpróbálunk segíteni, ehhez kü­lönböző eszközeink vannak. Ilyen a munkanélküli-segély, az újrakez­dési kölcsön, a gyakornoki foglal­koztatás, a közhasznú munkavég­zés, az átképzés stb. Mindez persze csak akkor célravezető, ha a mun­káltatóktól is megkapjuk a szüksé­ges információkat. Nem mindig van így. De más problémák is ne­hezítik, hogy az a bizonyos intéz­mény- és eszközrendszer védőhá­lóként szolgáljon. Túl sok a jog­szabály, amelyeket nem lehet min­dig egységesen értelmezni. Aztán: az érintettek közül sokan a saját, rövid távú céljaik érdekében hasz­nálják fel a lehetőségeket. Az át­képzési támogatást például válla­latok többnyire betanító képzésre használták, azaz, olyan speciális részmunkák elvégzésére tanították be a dolgozókat, amit másutt nem hasznosíthatnak. így egy újabb szerkezetváltáskor ismét munka- nélkülivé válnak. Az újrakezdési kölcsön sem egészen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mun­kanélküli-segélyezés rendszerén is változtatni kell, például foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy meg­hosszabbítják az időtartamát. Az eszközrendszer hiányosságai, a szinte áttekinthetetlen szabályo­zás, valamint az, hogy a funkciók gyakorlásában nem tisztázottak a helyi és a központi munkaügyi szervek feladatai, nehezítik felada­taink megoldását. A jogkörök megosztottak a helyi munkaügyi szervek, a szolgáltató iroda, vala­mint a megyei tánács munkaügyi osztálya között is. Tény, hogy az állam szerepe a munkaügyben megváltozott, az állam már nem „a hatóság”, közvetlenül nem avat­kozik a munkaerő-piaci folyama­tokba.* A gazdaság élénkítését segí­tendő, felvállal viszont bizonyos szolgáltatásokat. Az elvárásoknak azonban csak a munkaerőpiachoz rugalmasan alkalmazkodó szerve­zetrendszer tud megfelelni. Ezért van szükség a korszerűsítésre. — Hogyan fog ez megtörténni? — Véleményem szerint annak az elképzelésnek van létjogosultsága, amely szerint a szolgáltató irodák és a megyei munkaügyi szervek funkcióit a jövőben egy szervezet, a munkaügyi hivatal (vagy megyei munkaerő-piaci központ) látná el. A szervezetnek szolgáltató jellegű­nek kell lennie, háttérbe szorítva a hatóság^ szerepkört. A jpggyei munkaügyi hivatal £p|j nevezzük így — szakmai irányítását az ABMH az Országos Munkaerő­piaci Központokon keresztül gya­korolhatná, felügyeletét az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanácshoz ha­sonló helyi érdekegyeztető tanács láthatná el. A megyei hivatal helyi szervei lennének a körzetközpon­tok. Az ország ilyen szervezeteit számítógép-rendszer kötné össze, ami az információk azonnali cseré­jét tenné lehetővé. Mondhatni: a helyi munkaerőpiacok közvetlen kapcsolatban állnának egymással. A kereslet és kínálat listája min­denki számára hozzáférhető lesz, kifüggesztve a községi hirdetőtáb­lára. A munkanélküli-segély, az új­rakezdési kölcsön elbírálása a kör­zetközpontokban történne, az utóbbiért sem kell Kecskemétre utazni. Két regionális körzetköz- pont-átképző központ létesül a jö­vőben, Miskolcon és Pécsett, bár szerintünk többre lenne* szükség. — Miért lesz jobb ez az átképzési rendszer, mint a jelenlegi? — Ma nem beszélhetünk átkép­ző rendszerről. Nincs megfelelő in­formációnk, hogy hol, milyen át­képzés folyik, milyet szerveznek. Az átképző központok ezeket is koordinálnák és ott valóban szak­mai képzés lenne. Kihelyezett tan­folyamokat is indítanak majd, te­hát nem kell minden munkanélkü­lit Miskolcra, vagy Pécsre küldeni tanulni. A szervezetrendszer átala­kításának legfőbb célja tulajdon­képpen alapvetően az, hogy a fe­szültségeket ott lehessen feloldani, ahol keletkeznek. A munkaválla­lót és munkáltatót így tudjuk a leghatékonyabban segíteni, s egy­általán: az olykor differenciáltan, olykor robbanásszerűen változó körülményekhez is csak így tu­dunk rúgalmasan alkalmazkodni. — Mikor kezdik az átszervezést? A szervezet kialakítása folya­matban van. De, hogy az elképze­lések közül melyik fog megvalósul­ni, azt még el kell dönteni. Ám bármilyen leSz is az új szervezet, a szolgaltatöhalozátra kell épülnie. Úgy gondolom, 199,0„második ne­gyedévében már működni fog. Almási Márta Az úgynevezett kikapcsolódás varázsdoboza mind gyakrabban fölkavar, indulatot gerjeszt. A szigorú tárgyilagosságával, tényszerűségével szenzációs Tévé­magiszter Schiffer Pál salgótarjáni dokumentumfilmjével riogatta a lelkiismeretet. Ilyen kegyetlenül legyilkolhat­tak százharmincegy magyar em­bert? Bűnhődött-e börtönnel ár­tatlan emberek gyilkosai közül egyetlen egy is? Olyanokkal kellett együtt élnünk, akik a részvét, a megbánás, a bűntudat legcseké­lyebb jele nélkül ölték ismerősei­ket, polgártársaikat, felnőtteket és gyerekeket. Milliók tudták eddig is, hogy történelmünk egyik mélypontján a pufajkások voltak a megszállók legkíméletlenebb kiszolgálói, dé ez a néhány évtized múltán szervezett nyilvános szembesítés sötétebbre festette a róluk kialakult komor képet. Még akkor is — ha mint a Betlen János által kitűnően veze­tett — oknyomozó beszélgetésből „csupán” végrehajtói voltak egy ördögi tervnek. Kiagyalói, végrehajtói az elmúlt évtizedekben oly szívesen .hivat­koztak a munkásérdekekre. Egyi­kük a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkáraként hosszú ideig akadályozta társadalmunk, gazda­ságunk régóta időszerű reformjait. A dokumentumfilm is érzékelteti; a terror keltette félelem következ­ményeként csinált úgy az ország népe, mintha valóban fehérnek lát­ta volna a feketét, ahogyan ezt el­várták tőle. A Tévémagiszter visszatekintő történelmi sorozata több tényfeltá­rásnál. Arra figyelmeztet, minden bűnért, hibáért, tévedésért fizetni kell. így van ez a mienknél boldo­gabb országokban is, csakhogy ott azoknak nyújtják be a számlát, akik bűnöztek, hazudtak, tudat­lanságuk felelőtlenségével szegé- nyítették a közösséget. Nálunk? Újra szervezkedhetnek, újra pártalakulatot toboroznak, a ba­jokat észlelők, gyógyítgatni próbá­lók rontásárap^trmányk'ódMk. * * * Köszönet illeti a társadalmunk állapotát évtizedek óta a tudós fe­lelősségével vizsgáló Ferge Zsu­zsát, aki vasárnap este okosan fi­gyelmeztette hallgatóságát: ne ke­verjük össze az okot és az okoza­tot. Különben az elmúlt héten is hí­ven tükrözte a televízió ezt a ná­lunk különösen furcsa ezredvéget. Szinte felhasználhatatlanul sok információt kaptunk az elmúlt hé­ten is a bolygóról, ahol élnünk kell. A hasonló című adásból csütörtö­kön délután megtudtuk, miként váltunk emberré néhány milliárd éve és két órával később arról érte­sültünk Lengyel József Sárga pipa­csok című tévéfilmben, hogy né­mely országban miként próbálják újra a vegetálás, az állati lét szint­jére süllyeszteni a világot, de min­dig voltak, lesznek a szibériai láge­rekből megtört testtel, de. egészsé­ges lélekkel hazatért Lengyel Jó­zsefhez hasonlók, akik gondosan vigyázzák emberségünket. Jártunk Pakisztánban, újra és újra lőttek, üldöztek rablók, pandúrok Japán­ban, Európában, Amerikában. Derülhettünk is, talán ritkábban, mint szeretnénk. * * * Láthattunk, hallhattunk kicsit sápadt, olykor tempótlan, ám ösz- szességében kulturáltan előadott zenés játékot, a nemrégiben Kecs­keméten is bemutatott Eisemann- slágeregyveleget. Már a szereplők megválasztásával is jelezte Maár Gyula, hogy szakít az effajta játé­koknál megszokott stílussal. Nem nevettük betegre magunkat, de a kellemesre hangszerelt muzsikára ügyetlenkedő nyomozó urak, meg Zolestyák úr buzgalmából össze- kuszálódott szerelmi szálak a jel­zett játékidő végére közmegelége­désre kibogozódtak. A dán üzlet­ember hozza a pénzt, összeborul­hattak a szerelmesek. Bárcsak ilyen jól végződnének más tőkecsalogató akcióink. Az Én és a kisöcsém az üzletemberek­nek, a politikusoknak is szolgált némi tanulságul. Nincs mese An­dersen úrnál, a dán üzletembernél. Gyorsan szedi a sátorfáját, ha nemtörődömség, késedelmeskedés lopja idejét. Ha nincs egy szerelmes kislány,, bizony máig várhatna Ke­lemen úr a kemény valutára. Ilyen időket élünk. Még á zenés tévészínház is közügyekbe ártja magát. Heltai Nándor TERVEK A PERESZTROJKA MEGHIÚSÍTÁSÁRA Demokrácia vagy diktatúra A SZOVJETUNIÓBAN a változások nyilvánvaló szükségessége Jlenére nem kevés olyan erő akad, amelynek célja a peresztrojka iláásása és az áttérés a demokratikus elvek teljes elnyomásának rend­szerére a társadalomban. Hogy meghiúsítsák az átalakítást, mint politikai akciót, minden valószínűség szerint úgy döntöttek, a követ- cező úton haladnak: felszítják a nép elégedetlenségét a konkrét élet- cörülmények miatt, időről időre előidézik a gyűlölet kitörését, amely- íek kifejezésére legkönnyebb felhasználni a nemzeti gyűlölet motívu- nát. A nemzeti talajon keletkező összecsapásokon kívül fokozatosan ide :satlakpzik a termelési szféra is, ahol a nyomás eszközeként a sztráj­kokat használják fel, elvágják a fő szállítási vonalakat, meghiúsítják i vagonok kirakását a vasúti csomópontokon stb. Ezeknek az erőknek tehát az a céljuk, hogy a helyi konfliktusokkal okozatosan kikezdjék a technológiai láncolatot az egész országban, avarokat okozzanak az üzemekben, és ezzel a dolgozókat az ország cülönböző részeiben megfosszák jogos keresetüktől. Mindez tovább izítaná a helyzetet. És a sztrájkot provokálni, robbanást előidézni a ‘elingerelt munkások között, bármilyen módon lehetséges. Véleményünk szerint a következő szakasznak az állami jogvédő srők és a felizgatott tömegek közötti nyílt összacsapásnak kell lennie, ímelyben az emberi áldozatok megmutatnák az ingadozóknak, mi­yen ellenrendszabályokra kell törekednie a kormánynak abban az setben, ha az elégedetlenség túlnő a meghatározott kereteken. Ez az . pont, amikor a nacionalista motívumokat fokozatosan kezdi felvál- ani a hatóságok elleni fellépés motívuma. AZ ILYESFÉLE FELLÉPÉSNEK strukturális formát kell öltenie, agyis meghatározott mozgalomba szerveződnie, ahol megjelennek a uligánok osztagai, amelyek tevékenységét pontosan össze fogja angolni valamiféle vezérkar. A csapásoknak először a közvetlen özeiben található rendőrség, ügyészség ellen kell irányulniuk. Ilyen örülmények közepette a felső hatalom kilátástalan helyzetbe kerül: a büntetőakciókat hajt végre, akkor erősödik a tömegek elkeseredé- I ha viszont nem képes határozottan szembeszállni a szélsőségekkel, kkor saját gyengeségét demonstrálja. Ma már nyilvánvaló, hogy a iárabah-hegyvidéken, Bakuban, Jerevánban, Tbilisziben, Ferganá- an, Kisinyovban történt esetek éppen ebbe a sémába illenek bele. A következő szakaszban azok, akik érdekeltek a rendszer destabili- ílásában, a maffia közreműködésével felfegyverzett osztagokat fog­ak alakítani, amelyek képesek meghatározott .időpontban fellépni a atalom politikai szervei, a területi bizottságok és végrehajtó bizottsá- Ik ellen is. Ehhez oly módon választják majd ki az időpontot, hogy lakosság akkorra már ábránduljon ki az apparátus irányvonalának edményeiből, és ne nyújtson aktív támogatást a hatóságoknak, amelyek lejáratták magukat az ígéretek teljesítésének elmulasztása miatt. Mi történhet ennek a sémának az alapján a továbbiakban? Amikor a nemzeti gyűlölet motívumai fokozatosan tiltakozássá nőnek a társa­dalmi berendezkedés ellen, általában a párt- és a tanácsi szervek ellen (amikor a pribékek csapatai már nemcsak az üzletekben és a házak­ban rendeznek pogromokat, hanem a kerületi bizottságokban is), akkor a legkülönbözőbb meggyőződésű emberek csupán egyvalami­ért, nevezetesen védelemért könyörögnek. A védelem megérkezhet hozzájuk az utcákon tankok formájában, s a kijárási tilalomnak, illetve mindenféle szabad véleménynyilvánítás elnyomásának a for­májában. A demokráciáról akkor egyszerűen el kell feledkezni, mint­hogy az események azt mutatják, hogy a demokrácia csupán káosz­hoz és erőszakhoz vezet. Lehetséges, hogy a szélsőséges csapatok egyedül nem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy politikai válságot provokáljanak. Nos, az általános sémának megfelelően ezért maximálisan fontos ezeknek az erőknek a szempontjából, hogy szakadást okozzanak a társadalmi mozgalomban. Ha például Leningrádban erőre kap a Népfront, ak­kor ugyanitt szükséges megalakítani a Dolgozók Egyesített Frontját (ahogy ez ma történik), amely a munkásosztályt valamennyi társadal­mi réteg (beleértve a parasztságot és az értelmiséget) érdekeit kifejező erőnek nyilvánítja. S emellett a munkások körében keresni kell vezé­reket, akik képesek a munkások elégedetlenségét a szükséges mederbe terelni: a többi osztály ellen. FELMERÜL A KÉRDÉS: kinek és miért van minderre szüksége? A válasz csak egy lehet... Manapság reálisan valószínű lett, hogy bizonyos idő elmúltával az állam irányítása a párt- és a gazdasági apparátus kezéből átkerülhet a tanácsokhoz, S akkor elképzelhető lenne, hogy nem azok kerülnek a tanácsok élére, akik előjogokat élvezve régóta a hatalomban élnek, és most csupán látszólag fogadják el a peresztrojkát. Ilyen helyzetben nem marad semmi más eszközük a túléléshez, mint hogy erővel fojtsák el a demokráciát. Egyelőre a tanácsok nem vették át a tényleges hatalmat, sok rendkí­vül fontos kérdés megoldása bizonytalan ideig halasztódik. Ez azt jelenti, hogy nagy időelőnyt adunk azoknak, akik az állam berendez­kedését a diktatúra felé taszítják. Ahogyan az események mutatják, már beléptünk a társadalmi stabilitás hiányának időszakába. És minél gyorsabban megtanuljuk a demokráciát, annál több lesz a biztosítéka annak, hogy a néphatal­mi szervek útján képesek leszünk meghiúsítani az itt leírt tendenciát. Figyelembe véve, hogy a hatalmat önkéntesen nem adják át, a helyi és a köztársasági tanácsok megválasztását a társadalom előtt álló feladatok maradéktalan megértésével kell végrehajtani. Vagy demok­rácia, vagy diktatúra—számunkra nincs választás és nem fog sikerül­ni közbülső helyzetet elfoglalni. Szergej Andrejev (Argumenti i fakti — MTI-Press) Mit ne vegyünk karácsonyra? Örök probléma, hogy mit vegyünk szeretteinknek karácsonyra. A vá­laszték igen nagy. Helyesnek láttuk, ha segítségképpen felsoroljuk: Mit ne vegyünk ajándékul. A filmhíradóban gyakran látunk ízléses, szép kivitelű atomreaktort. Mégsem ajánlatos, hogy effélét aján­dékozzunk. Gondatlan kezelése sok bajt okozhat a háztartásban. Az ipar ma már nagyon szép, szi- dollal tisztítható kazánházakat gyárt. Tartózkodjunk az-ilyen aján­déktól is. Bár a kazánház jól jön té­len, de ha a hozzá tartozó f ütő elve­szik, újat nehezen tudunk szerezni. Léglökéses, nyolcvan személyt be­fogadó utasszállító repülőgépet ne ajándékozzunk karácsonyra. Nagy helyet foglal el a lakásban, és nem megy jól a stílbútorokhoz. Elektronikus számológép. Bár se­gít a kosztpénz beosztásánál, még­sem ajánljuk, mert a hó végére na­gyon emeli a villanyszámlát. Ma már igen szép kivitelű torony­daruk készülnek különböző pasztell­színekben. Elromlott felvonójú há­zakban igen hasznos lehet, mégse ajéndékozzunk toronydarut. Az asz- szony másnap úgyis kicseréli egy elegáns turbógenerátorra. Hadd pukkadjon a barátnője az irigység­től. Egy jól működő, gusztusos kis vízi erőmű nagy örömére szolgálhatna a családnak. Különösen a téli befa­gyott esővezetékes időszakban. Am mégse ajándékozzunk vízi erőművet szeretteinknek, mert a szomszéd jog­gal terjeszti majd, hogy miből telik nekünk ilyesmire! Ha jó tanácsaink későn érkeztek, s a felsorolt praktikus holmikból va­laki már vásárolt szeretteinek, az illető magára vessen. Galambos Szilveszter F E L I V # A S t AZ INVESTCENTER Külföldi Beruházásokat Ösztönző Iroda a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve, ta­nácsaival elő kívánja segíteni a magyar vállalkozóknál a külföldi működőtőke bevonását, különös tekintettel a különböző kormányhitelek legcélszerűbb felhaszná­lására. A célorientált hitelkérelmeket a nemzetközi pénzpiac feltételei alapján a magyar és külföldi pénzügyi szer­vek (bankok) közösen bírálják el. A döntések gyors előkészítésének elősegítésére az IN­VESTCENTER minden vállalkozónak készséggel áll rendelkezésére az 1-186-064 1-188-220 1-179-919 1-183-160 1-186-396 telefonszámokon, vagy előzetes egyeztetés alapján személyes megbeszélé­sen. A tanácsadás kiterjed a pénzkeretek felhasználási céljainak pontosítására, az esetleges együttműködő partner megkeresésére, a legkedvezőbb pénzügyi fel­tételek megkeresésére stb. Az INVESTCENTER ezen szolgáltatását díjmentesen végzi. A fejlesztéssel összefüggő cél- és feltételrendszer az INVESTCENTER-nél személyesen ismerhető meg. 3044

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom