Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

1989. december 18. • PETŐFI NEPE • 3

KÖZPONTBAN A PIAC, AZ ÜZLET ÉS A PÉNZ

Nem lesz sóhivatal a megyei agrárkamara

A Bács-Kiskun Megyei Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara alakuló közgyűlésén megválasztott elnökség a hét végén tartotta első ülését. Mint hírül adtuk, a megyei agrárkamara elnöke dr. Csanádi László, társelnökei: Gádor József és Suhajda István, akik megbízatása társadalmi jellegű. A kamara eddig még egyetlen, főállású választott tisztségviselője dr. Gál Gyula, aki a szervezet ügyvezető igazgatója. A kamara elnökségében az ágazat valamennyi szektorának — magántermelőknek, szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, élelmiszer-feldolgozóknak és felvásárlóknak — van választott képviselője. Az elnökség első zártkörű ülésén szervezeti, személyi és tartalmi kérdéseket beszéltek meg. A megvitatott témákról és az elhatározásokról kérdeztem előbb dr. Csanádi Lászlót.

— Szervezeti szempontból, gondolom, fontos dolog, hogy a megyei agrárkamara miként kapcsolódik majd a Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamarához?

— Az alá- vagy fölérendeltségi- vagyis: a feladatokat kapjuk vagy adjuk — viszony helyett a kölcsönösségnek kell dominálnia. Szükséges a területi függetlenség, ugyanakkor a korrekt együttműködés, az ágazat valamennyi szektorának érdekét szolgáló, törekvését elősegítő fellépés és összefogás mellett döntöttünk. Természetesen ehhez még az is kell, hogy az országos szervezet — a most kidolgozás alatt álló kamarai törvény alapján t

— megkapja a 'szükséges jogosítványokat és lehetősegeket. Az államigazgatás igyekszik megszabadulni azoktól a ráruházott fűnk- . cióktól, amelyeket a fejlett országokban már átadtak a kamarai (vagy ilyen jellegű) szervezeteknek es amelyek általában a szolgáltatás körébe tartoznak.

— Felsorolna néhányat?

— A piac- és kontingensfelosztás, a szubvenció, a kereskedelmi alapok szétosztása, általában a fajtapolitika, a fajtaelismertetés, valamint a talaj- és élelmiszer-vizsgálatoktól a környezetvédelemig, igen sok terület beletartozik ebbe. Természetesen a készülő kamarai törvénynek kell feladataink keretét megadnia, mellérendelve a kamara jogait és felelősségét, valamint költségvetési kapcsolatát.

— A kamara gyakorlatilag a MÉM-től és a tanácstól is átvesz funkciókat?

— Igen, de hangsúlyozom, ezek elsősorban üzleti, pénzügyi és szolgáltatási körök, ugyanakkor az inflációáramoltatás az a terület, aminek nemcsak átvétele, hanem megújítása is egyik fontos dolga lesz a megyei agrárkamarának.

— Mit remél: a. kormányzati szervek elfogadják partnerül az agrárkamarát, s ha igen, mire alapozza véleményét? S ugyanakkor idetartozik annak fölvetése is, képes lesz-e szándékolt funkcióját tagjai megelégedésére végezni a kamara?

— Nem lesz egy új sóhivatal a megyei agrárkamara! Határozottan, korrekten, gyorsan akarunk reagálni, és cselekedni is tagjaink érdekében. A kormányzati szervekre tömegbázisunkkal és a kamara vezető személyiségeinek segítségével akarunk hatást — ha kell, kényszerítő hatást — gyakorolni. Önálló szervezetként dolgozunk, a politikai pártoktól is függetlenül, csakis a gazdaságra, a gazdálkodásra, 'tagjaink érdekeire .- illetve érdekeik egyeztetésére — koncentrálva. E szilárd elhatározásunk, úgy gondolom, egyenes válasz a „képesek leszünk-e” fölvetésre, amihez még hozzá tehetem: képesek akarunk lenni a fölvállalt dolgok sikeres végrehajtására.

— Személyi dolgokról is tárgyalt aZ elnökség. Milyen határozatokat hozott?

— Kis, független apparátust hozunk létre, maximum három-öt főfoglalkozású végzi a munkát. Gál Gyula ügyvezető igazgatót megbíztuk alkalmas munkatársak kiválasztására. Külső szakértőket vonunk be, különböző feladatokhoz, szolgáltatásokhoz M például könyvszakértői, vizsgálati munkákhoz, üzleti tárgyalásokhoz tolmácsszolgáltatást vezetünk be stb. —, amelynek lényege: kamarai megbízatással és felelősséggel végzik munkájukat a szakemberek.

— Noha tartalmi dolgokat érintett már, kíváncsi volnék ennek néhány részterületére.

—A gyakorlati munkához tartozik a naprakész — számítógépen nyilvántartott — hazai, külföldi, piaci és banki, valamint tőzsdei információk gyűjtése és továbbadása partnereinknek. Az exportlehetőségek felkutatása és megragadása, a lehetőségekről a magántermelők és nagyüzemek tájékoztatása. A különböző termelési és érdekszférák közötti konfliktusok feloldásában is határozott lépéseket akarunk tenni, hogy a termelőkereskedő-feldolgozó egymásra mutogatása, szembeállítottsága megszűnjön. Ne egymás ellenére (kárára) javuljon a különböző körökben dolgozók jövedelmezősége, hanem a közös érdek legyen az ösz- szehangoló és mozgatórugó, amihez a kamara jelenti a garanciát. Az érdekvédelem szektortagozódott- sága helyett a kamarában az ágazati, egységes fellépés, a szektorsemleges (mindenkinek egyformán) érdekvédelem lesz a meghatározó.

— Úgy tűnik, ebben a kamara konkurensévé válik a megyei tsz- szövetségeknek is.

— Az egymásmellettiséget és együttműködést, nem pedig a konkurenciát tartom elképzelhetőnek és helyesnek. Kétségtelen, bizonyos területeken versenyhelyzet is kialakulhat, nemcsak a tsz-szövetségek- kel, hanem egyéb szervezetekkel, egyesületekkel is. A párhuzamosságokat igyekszünk együttműködésekkel elkerülni, ugyanakkor a kamara sajátos arcát akarjuk megformálni, mellőzve a mozgalmi vonásokat.

Dr. Gál Gyulától — aki egyébként agrármérnök, többéves megyei államigazgatási, irányító munkával és szeles körű ismeretekkel a háta mögött vállalta az ügyvezetői igazgatói megbízatást — elképzeléseiről érdeklődtem.

— Az eddigi állami és érdekképviseleti szervezeti rendszerben a gazdasági élet szereplőinek számtalan igénye nem teljesülhetett, s ugyanakkor újabbakat fogalmaznak meg, válaszokat és segítséget

Zsinagógából lakberendezési áruház

A Heves megyei Gyöngyösön 1945-től kihasználatlanul állt a zsinagóga. Most a .Heves Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Bétex — Budapesti Textilkereskedelmi Vállalat — tanácsi hozzájárulással, valamint magántőke bevonásával lak- berendezési áruházzá alakította.

A zsinagóga felújítása, átalakítása Pető László kápolnai kőművesmester gene- rálkivitelczésébcn alig több mint egy év alatt az eredetihez hasonló állapotban készült el.

Az itt kialakított Főnis lakberendezési áruház 1400 négyzetméteres területen, több mint 30 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat.

i

IÄB

b / M

SsS’Íw'tBh 5 ■ x.r5

■r fe 2

' ÜSS

lÉBp iBPBM

méh

HrHIB

W':- ’ - ' %

JBR- - Ja,.

.-.fal»

várva. Markáns gazdasági érdek- képviseletet akarnak ebben az átalakuló, változó, ellentmondásokkal is terhes gazdasági környezetben. Erre vállalkoztunk ebben a megyében, az ország éléstárában, ahol különösen felszínen lévők ezek a dolgok. Érezhetően hiányzik a koordináló szervezet, s emiatt atomizálódott az agrárgazdaság, s magányos farkasként igyekszik mindenki valamelyest előrébb jutni. Ebből a helyzetből adódóan latom feladataimat, amit az elnökség is meghatározott: a piac és'az üzlet áll tennivalóim középpontjában, ezt előse- gítendően kapcsolódnak a kamarai munkához a különböző szolgáltatási teendők, aminek megszervezése most a legfontosabb.

—Mikor, miben érzékelhetik tagjaik a kamara létét, működését?

—■ A kamara szektorsemleges, s ennek jegyében szervezünk január középén eligazító tájékoztatót a közös piaci exportlehetőségekről, természetesen magángazdálkodóknak is. Elsősorban ez utóbbi kör részére jogi és' adótanácsadásra készülünk fel, ugyancsak januárban. Az elnökségünk állásfoglalása értelmében nem a testület akarja eldönteni, hogy a kamara mit csináljon, hanem tagjai igényeit kívánja teljesíteni, segítséget adva a gondok megoldásához, a gazdasági, kereskedelmi folyamatok felgyorsításához.

— Mindezt mennyiért, s jelenleg hány tagnak?

—A megyei szervezés elején tart, most 55 j ogi személy és négy magángazda tagja a kamarának. Szerény az éves tagdíj: jogi személyeknek Ötvenezer, magángazdálkodóknak kétezer forint.

Csabai István

MSZP MEGYEI KULDOTTERTEKEZLET

Megválasztották az elnökök megyei tanácsának vezetőjét

Pénteken délután Kecskeméten, a Magyar Szocialista Párt székháza földszinti termében a párt megyei ideiglenes koordinációs bizottsága — összhangban a párt alapszabályával — összehívta a megyei küldöttértekezletet. A tanácskozáson nyolcvanhét, a megye községeiben és városaiban megalakított MSZP-alapszervezet titkára, a szervezet által delegált személy, valamint a kialakításra került helyi pártszervezetek vezetői, illetve Kosa Ferenc filmrendező, az országos elnökség tagja vett részt.

Dr. Szabó Miklós, az ideiglenes koordinációs bizottság vezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus óta eltelt időben felgyorsultak az események, feladat az állampárt leépítése, s a szocialista párt megteremtése. A szocialista pártnak nyolcvan alapszervezete és ezerhatszázhúsz tagja van a megyében. Akcióegység és politikai hatás alig érezhető. Mint mondta: feladat a korszerű tömegpárt megteremtése, hogy az a választási küzdelemben hatásosan tudjon részt venni. Ezután a párt anyagi helyzetéről szólva elmondta, hogy a megyében háromszázmilliós vagyont adtak át, amelynek természetesen ennél nagyobb a forgalmi értéke. Végezetül javasolta, hogy az országgyűlési képviselői választókerületeknek megfelelően épüljön fél a megyei szervezet. A beszéd után a küldötteknek javasolta, hogy válasszák meg a küldöttértekezlet levezető elnökének dr. Szűcs Miklós kecskeméti küldöttet.

A küldöttértekezlet egyhangúan megválasztotta dr. Szűcs Miklóst, aki megállapította, hogy az értekezlet szavazóképes. Javasolta, hogy elsőként a jelölőbizottságot, s a szavazatszámláló bizottságot válasszák meg. Ennek megtörténte után hosszú vita alakult ki arról, hogy az alapszabályban megjelölt vezető testületek közül a helyi pártszervezetek vezetőiből szövetségi jelleggel működő párttestületet a titkárok, illetve elnökök tanácsát alakít- sák-e meg vagy sem. Ennek indoka, hogy á közeljövő legfontosabb feladataira — az országgyűlési- képviselő- és tanácstagválasztásra, esetleg a köztársasági elnök megválasztására,— a leghatásosabb politikai akcioegységet megteremtsék. A vitában harminckilencen mondták el véleményüket, s végül is megállapodtak abban, hogy legyen megyei párttestület, amely a kongresszusig működik, jöjjön létre az elnökök tanácsa, amelynek létszámát később állapítják meg. Megyei pénzügyi ellenőrző bizottságot is létrehoznak. A jelölőbizottság egyik tagja a megyei elnökök tanácsa vezetőjének Szabó Károlyt, az MSZMP kiskunhalasi elnökét, a jelölőbizottság elnökét javasolta.

A küldöttértekezlet — mivel alapszabály-ellenes volt a jelölés ehhez nem járult hozzá. Ezután furcsa közjáték következett: a már megválasztott területi elnököket a levezető elnök kiszólította a teremből, akik rövid tanácskozás után javasolták a küldöttértekezletnek: válasszon elnököt. így Szabó Károly felkerült a szavazólistára, mivel más jelölt nem volt. Ezt követően a jelölőbizottság az országos választmány megyei tagjaira hgt javaslatot, a küldöttek pédig két javaslatot teijesztettek elő. Egy jelölt neve került az országos egyeztető bizottságba tagként, a megyei egyeztető bizottság, illetve a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki tisztére is egy-egy jelöltet állítottak.

Hosszú szünet következett, amelyet hasznosan töltöttek el a küldöttek, ugyanis Kosa Ferenc, az országos elnökség tagja válaszolt a kérdéseikre. A szavazás végeredményeképpen a Magyar Szocialista Párt az elnökök tanácsa megyei vezetőjének Szabó Károlyt, az országos választmány megyei tagjainak dr. Garai István kiskunfélegyházi, dr. Molnár Gábor kalocsai, és Mester Sándor kecskeméti küldöttet választották. Az országos egyeztető bizottságban dr. Gróf István (Kecel) képviseli Bács-Kiskunt. A megyei egyeztető bizottság elnöke Bognár Mihály (Kecskemét), a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Szabó Tamásné (Kiskunhalas) lett. A szocialisták megyei értekezlete hat órán keresztül tartott.

Gémes Gábor

HA ELMULASZTJA A MÓDOSÍTÁST, MEGSZŰNIK A CÉG

Kinek kötelező átalakulnia?

AZ EV VÉGÉN:

Megszűnnek a mutációk

A gazdasági társaságokról szóló törvény 332—335. paragrafusai értelmében egyes cégeknek 1989. december 31-éig át kell alakulniuk, illetőleg módosítaniuk kell társasági szerződésüket Ellenkező esetben megszüntnek tekintendők, hiába működnek egyébként eredményesen. Bács-Kiskun megyében mintegy ezer céget érint a kötelező átalakulás, illetve szerződésmódosítás. December közepéig azonban mindössze százan nyújtottak be módosítási kérelmet a megyei cégbírósághoz. Bár az illetékesek szeptember elején levélben hívták fel az érintettek figyelmét kötelezettségűkre, úgy tűnik, még mindig nagy a tájékozatlanság és a ráérősség. Az idő viszont egyre kevesebb.

Hogy valamelyest segítsünk eligazodni a paragrafusok között, a megyei cégbíróságon tájékoztatást kértünk arról, mely esetekben kötelező az átalakulás. Mint dr. Babinyecz Ferencné cégbíró hangsúlyozta, feltétlenül meg kell különböztetni ezt a kényszerű átalakulást a valóditól. Előbbire tulajdonképpen azért van szükség, hogy a korábban már létezett társaságok is az 1988. évi IV. törvény rendelkezései szerint működjenek. Utóbbit — a gazdasági társaságok egymás közötti, valamint a gazdálkodó szervezetek gazdasági társasággá való átalakulását — másik jogszabály, az 1989. évi XIII. (átalakulási) törvény szabályozza.

Azok a gazdasági társaságok, amelyek a Ptk. 568. paragrafusa alapján alakultak és működtek, 1989. január 1-jétől jogilag nem léteznek, mivel a fenti jogszabályt hatályon kívül helyezték. Ezek a. „régi” gazdasági társaságok, társulások kötelesek ez év végéig más, a társasági törvényben szabályozott formába átalakulni, szerződésüket ennek megfelelően módosítani.

Azok a gazdasági munkaközösségek, amelyek a 28/1981 (IX. 9.) MT rendelet nyomán jöttek létre, valamint az 1989 előtt alapított közös vállalatok, egyesülések, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok csak szerződésüket, illetve alapszabályukat kötelesek módosítani, átalakulniuk nem kell. Pontosabban; átalakulhatnak — például kft.-vé, rt./-vé —, de ezt már az átalakulási törvény előírásai szerint tehetik. Kivételt képeznek a szerződésmódosítás alól a működő, részben vagy egészben külföldi érdekeltségű kft.-k és rt.-k, amelyek nemzetközi szerződé1 sen alapulnak vagy amelyeket 1950. január 1-je előtt alapítottak. .

A gazdasági munkaközösségeket (gmk) a társasági törvény is ismeri, a közkereseti társaság egyik alfajaként jelöli meg. A szerződéseket ennek értelmében kell módosítani, meghatározva a tevékenységi kört, a személyes közreműködés módját (a közkereseti társaságra vonatkozó fő szabályok az irányadók). Fontos tudni, hogy a tevékenységi kört az egységes ágazati osztályozási rendszer szerinti KSH- számmal is meg kell jelölni. Ugyancsak fontos: a gmk nem válogathat, hogy a társasági törvényben meghatározott formák melyikévé kíván „módosulni”, csak gmk-vá lehet.

A vállalati gazdasági munkaközösségek — ezek nagy része a megyében már megszűnt — két lehetőség között választhatnak: vagy közkereseti társasággá (illetve ezen belül gmk-vá) vagy jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséggé alakulhatnak. Utóbbihoz be kell szerezni a felelősségvállaló nyilatkozatát. A vgmk-t a társasági törvény nem ismeri, ezeknek tehát feltétlenül át kell alakulniuk.

A polgári jogi társaságok (pit.) cégbírósági nyilvántartása megszűnik. Ha továbbra is üzletszerű gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni, kötelesek gmk- vá vagy más gazdasági társasággá való átalakulásukat a cégbíróságon bejelenteni. Kivételek azok a pjt.-k, amelyek kiskereskedelmi, vendéglátó üzleteket üzemeltetnek szerződésben vágy bérben; ezek szerződésük léjártának napjáig megmaradhatnak a jelenlegi formában.

A korábbi jogszabályok alapján létrejött betéti társaságok és agráripari egyesülések 1989. december 31-ével megszűnnek, kivéve, ha a társasági törvényben szabályozott valamely gazdasági társasággá alakulnak át.

Ha a felsorolt cégek az átalakulást vagy a szerződésmódosítást elmulasztják, akkor jogilag megszűnnek. A megyei cégbíróságon január 31 -éig vájják a kérelmeket. Aki nem nyújtja be, annak cégét törlik a jegyzékből, aki pedig késedelmesen, azt ötezertől százezer forintig teijedő bírsággal sújtják. A jogszabály szerint a szerződést a keltétől számított 30 napon belül kell beadni, ugyanez vonatkozik a módosításra is. 1989. december 31. éjfélig tehát gyakorlatilag van még némi idő, de nem árt figyelembe venni, hogy az új cégforma vagy a módosítás bejegyzésére esetleg hónapokat kell majd várni. Előfordulhat ugyanis, hogy azok, akik eddig ráértek, egyszerre fogják benyújtani kérelmüket, és január-februárban óriási torlódás lesz a cégbíróságokon, amelyek jövő év elején átveszik az állami vállalatok, szövetkezetek nyilvántartását, törvényességi felügyeletét is, és ezzel tetemesen megnő a munkájuk. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a „valódi” átalakulások száma is valószínűleg ugrásszerűen nőni fog 1990 elején, illetve ekkor szeretnék majd bejegyeztetni magukat az átalakult társaságok, vállalatok is.

M. Á.

Az ország tizenkilenc megyéjében megjelenő napilapok közül mindössze három vállalkozott az elmúlt évtizedekben arra, hogy egy-egy nagyobb városhoz kötődő helyi összeállításokat, úgynevezett mutációkat is szerkeszt. Ezek a mutációk csupán a lap nyolcadik oldalának kizárólag helyi anyagból történt összeállításában különböztek a megyei laptól. Ismeretes, hogy a Petőfi Népe négy mutációval jelent meg: szerdán a Halasi Hírek és a Bajai Hírlap, pénteken pedig a Félegyházi Közlöny valamint a Kalocsa és Vidéke került az olvasók elé.

Úgy érezzük, hogy ezek a mutációk mára már betöltötték a helyi tájékoztatásban nekik szánt szerepet, s elérkezett az idő, amikor döntenünk kellett további sorsukról. Természetesen döntésünket nem csak, sói, elsősorban nem az érzéseink motiválták, hanem tények, adatok is alátámasztják. Ilyen tény mindenekelőtt, hogy az említett városokban immár hosszabb-rövidebb ideje —van, ahol több mint egy éve, máshol alig egy hónapja — önálló városi lapot vagy lapokat készítenek. Ilyen körülmények között a lakosság helyi információkkal történő ellátottsága szempontjából a mutációk szerkesztése úgyszólván feleslegessé vált, illetve további megjelentetésük óhatatlanul oda vezetne, hogy párhuzamos közlésekre kerülne sor.

Indokolja a mutációk megszüntetését az egyre „keményebbé” váló gazdálkodási körülmény is. A Bács- Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalatnak a négy mutáció megjelentetése évenként több mint 2,5 millió forintjába került. Ez az összeg pillanatok alatt megemelkedne, ha növelnék a tévesztési, a nyomdai költségeket, a papír árát, mint ahogyan erről az utóbbi hetekben sok szó esett. Döntésünk meghozatalánál nem kis súllyal szerepelt az a tény is, hogy megszűntek azok a társadalmi szerkesztőbizottságok, amelyek oroszlánrészt vállaltak a helyi információk összegyűjtésében, különböző témák megírásában, feldolgozásában. így mostanára szinte teljesen magára maradt a Petőfi Népe főállású (vagy a Félegyházi Közlönynél nyugdíjas kollégánk) újságírója, akinek már- már erejét, lehetőségeit meghaladó feladatokat kellene teljesítenie, hogy hetenként összeállítsa a mutációt.

A mutációk megszüntetése mellett szól -2= az elmondottakon túl — az is, hogy egy igazságtalan állapot szűnik meg. Bács-Kiskun megyében ugyanis nem csupán négy város van, de mindössze ez a négy város volt abban a különleges helyzetben, hogy, úgymond, „saját” lapot jelentethetett meg. De nem volt ilyen mutációja például Kiskőrösnek, Dunavecsénék (akkor sem, amikor járási székhely volt), Jánoshalmának, Bácsalmásnak, Kiskun- majsának, Tiszakécskének. Azt a Petőfi Népe szerkesztősége sem létszámával, sem anyagi erejével nem bírta volna vállalni, hogy az említett településeken is mutációkat indítson. Sőt, amint az eddigiekből kiderül, a meglévő négyet is kénytelen megszüntetni.

Furcsa egyenlőség az — állíthatja bárki —, amely úgy jön létre, hogy elvesszük attól, akinek van, s így senkinek sem lesz. Aki így érvel, szándékosan elrekeszti magát az igazságtól, csupán a formára, s nem a tartalomra figyel. Mert az említett városokban — amint korábban szóltam róla — önálló, helyi lapok jelennek meg. De van • újságja Majsának, Tiszakécskének, Jánoshalmának, sőt, Soltvadkertnek is.

Ugyanakkor a Petőfi Népe természetesen továbbra sem „hagyja magára” a ma még mutációs területnek nevezett városokat és környéküket. Ott leszünk minden fontosabb eseményen,' megírunk minden közérdekű ügyet, csupán ' az igazságnak, a tisztességnek „kiszolgáltatva”, kizárólag az olvasói igényeket, a tájékoztatási kötelezettségeket szem előtt tartva.

Szándékunk szerint tartalmában javulni fog a Petőfi Népe, témaválasztása bővül. Azok a kollégáink ugyanis, akik jelenleg a mutációk szerkesztésével és hetenkénti összeállításával küszködnek, megszabadulván a mára már inkább nyűgössé vált kötelességtől, felszabadult erejüket, tehetségüket a Petőfi Népe hasábjain kamatoztatva, több és közérdekübb cikkeket írhatnak a ma még mutációs területekről is. Az olvasó tehát nem veszít semmit, sőt, arra fogunk törekedni, hogy érdemibb információkat kapjon. Ugyanakkor szívesen fogadjuk és vátjuk a tudósítók, levelezők írásait, jelzéseit is, s azoknak helyet biztosítunk lapunkban.

Végül most, amikor bejelentjük a mutációk megszüntetését, megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazoknak, akik szervezői, szerkesztői, tudósítói vagy fotóriporteri munkájukkal segítették e lapok munkáját, terjesztését, nyomdai előállítását, megjelentését. 1989. december 31-ével tehát megszűnik a Bajai Hírlap, a Halasi Hírek, a Félegyházi Közlöny és a Kalocsa és Vidéke. Reményeink szerint azonban megerősödik a Petőfi Népe, s bízunk abban, hogy nem csökken előfizetőink, olvasóink tábora,

Gál Sándor