Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

1989. december 18. • PETŐFI NEPE • 3 KÖZPONTBAN A PIAC, AZ ÜZLET ÉS A PÉNZ Nem lesz sóhivatal a megyei agrárkamara A Bács-Kiskun Megyei Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Ka­mara alakuló közgyűlésén megvá­lasztott elnökség a hét végén tar­totta első ülését. Mint hírül adtuk, a megyei agrárkamara elnöke dr. Csanádi László, társelnökei: Gádor József és Suhajda István, akik meg­bízatása társadalmi jellegű. A ka­mara eddig még egyetlen, főállású választott tisztségviselője dr. Gál Gyula, aki a szervezet ügyvezető igazgatója. A kamara elnökségé­ben az ágazat valamennyi szekto­rának — magántermelőknek, szö­vetkezeteknek, állami gazdaságok­nak, élelmiszer-feldolgozóknak és felvásárlóknak — van választott képviselője. Az elnökség első zárt­körű ülésén szervezeti, személyi és tartalmi kérdéseket beszéltek meg. A megvitatott témákról és az elha­tározásokról kérdeztem előbb dr. Csanádi Lászlót. — Szervezeti szempontból, gon­dolom, fontos dolog, hogy a megyei agrárkamara miként kapcsolódik majd a Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamarához? — Az alá- vagy fölérendeltségi- vagyis: a feladatokat kapjuk vagy adjuk — viszony helyett a kölcsönösségnek kell dominálnia. Szükséges a területi függetlenség, ugyanakkor a korrekt együttmű­ködés, az ágazat valamennyi szek­torának érdekét szolgáló, törekvé­sét elősegítő fellépés és összefogás mellett döntöttünk. Természetesen ehhez még az is kell, hogy az orszá­gos szervezet — a most kidolgozás alatt álló kamarai törvény alapján t — megkapja a 'szükséges jogosít­ványokat és lehetősegeket. Az államigazgatás igyekszik megsza­badulni azoktól a ráruházott fűnk- . cióktól, amelyeket a fejlett orszá­gokban már átadtak a kamarai (vagy ilyen jellegű) szervezeteknek es amelyek általában a szolgáltatás körébe tartoznak. — Felsorolna néhányat? — A piac- és kontingensfelosz­tás, a szubvenció, a kereskedelmi alapok szétosztása, általában a faj­tapolitika, a fajtaelismertetés, va­lamint a talaj- és élelmiszer-vizsgá­latoktól a környezetvédelemig, igen sok terület beletartozik ebbe. Természetesen a készülő kamarai törvénynek kell feladataink keretét megadnia, mellérendelve a kamara jogait és felelősségét, valamint költségvetési kapcsolatát. — A kamara gyakorlatilag a MÉM-től és a tanácstól is átvesz funkciókat? — Igen, de hangsúlyozom, ezek elsősorban üzleti, pénzügyi és szol­gáltatási körök, ugyanakkor az inflációáramoltatás az a terület, aminek nemcsak átvétele, hanem megújítása is egyik fontos dolga lesz a megyei agrárkamarának. — Mit remél: a. kormányzati szervek elfogadják partnerül az ag­rárkamarát, s ha igen, mire alapoz­za véleményét? S ugyanakkor ide­tartozik annak fölvetése is, képes lesz-e szándékolt funkcióját tagjai megelégedésére végezni a kamara? — Nem lesz egy új sóhivatal a megyei agrárkamara! Határozot­tan, korrekten, gyorsan akarunk reagálni, és cselekedni is tagjaink érdekében. A kormányzati szer­vekre tömegbázisunkkal és a ka­mara vezető személyiségeinek se­gítségével akarunk hatást — ha kell, kényszerítő hatást — gyako­rolni. Önálló szervezetként dolgo­zunk, a politikai pártoktól is füg­getlenül, csakis a gazdaságra, a gazdálkodásra, 'tagjaink érdekeire .- illetve érdekeik egyeztetésére — koncentrálva. E szilárd elhatá­rozásunk, úgy gondolom, egyenes válasz a „képesek leszünk-e” fölve­tésre, amihez még hozzá tehetem: képesek akarunk lenni a fölvállalt dolgok sikeres végrehajtására. — Személyi dolgokról is tárgyalt aZ elnökség. Milyen határozatokat hozott? — Kis, független apparátust ho­zunk létre, maximum három-öt fő­foglalkozású végzi a munkát. Gál Gyula ügyvezető igazgatót meg­bíztuk alkalmas munkatársak ki­választására. Külső szakértőket vonunk be, különböző feladatok­hoz, szolgáltatásokhoz M például könyvszakértői, vizsgálati mun­kákhoz, üzleti tárgyalásokhoz tol­mácsszolgáltatást vezetünk be stb. —, amelynek lényege: kamarai megbízatással és felelősséggel vég­zik munkájukat a szakemberek. — Noha tartalmi dolgokat érin­tett már, kíváncsi volnék ennek né­hány részterületére. —A gyakorlati munkához tarto­zik a naprakész — számítógépen nyilvántartott — hazai, külföldi, piaci és banki, valamint tőzsdei in­formációk gyűjtése és továbbadása partnereinknek. Az exportlehető­ségek felkutatása és megragadása, a lehetőségekről a magántermelők és nagyüzemek tájékoztatása. A különböző termelési és érdek­szférák közötti konfliktusok felol­dásában is határozott lépéseket akarunk tenni, hogy a termelő­kereskedő-feldolgozó egymásra mutogatása, szembeállítottsága megszűnjön. Ne egymás ellenére (kárára) javuljon a különböző kö­rökben dolgozók jövedelmezősége, hanem a közös érdek legyen az ösz- szehangoló és mozgatórugó, ami­hez a kamara jelenti a garanciát. Az érdekvédelem szektortagozódott- sága helyett a kamarában az ágaza­ti, egységes fellépés, a szektorsemle­ges (mindenkinek egyformán) ér­dekvédelem lesz a meghatározó. — Úgy tűnik, ebben a kamara konkurensévé válik a megyei tsz- szövetségeknek is. — Az egymásmellettiséget és együttműködést, nem pedig a kon­kurenciát tartom elképzelhetőnek és helyesnek. Kétségtelen, bizonyos területeken versenyhelyzet is kiala­kulhat, nemcsak a tsz-szövetségek- kel, hanem egyéb szervezetekkel, egyesületekkel is. A párhuzamossá­gokat igyekszünk együttműködé­sekkel elkerülni, ugyanakkor a ka­mara sajátos arcát akarjuk megfor­málni, mellőzve a mozgalmi voná­sokat. Dr. Gál Gyulától — aki egyéb­ként agrármérnök, többéves me­gyei államigazgatási, irányító mun­kával és szeles körű ismeretekkel a háta mögött vállalta az ügyvezetői igazgatói megbízatást — elképzelé­seiről érdeklődtem. — Az eddigi állami és érdekkép­viseleti szervezeti rendszerben a gazdasági élet szereplőinek számta­lan igénye nem teljesülhetett, s ugyanakkor újabbakat fogalmaz­nak meg, válaszokat és segítséget Zsinagógából lakberendezési áruház A Heves me­gyei Gyöngyösön 1945-től kihasz­nálatlanul állt a zsinagóga. Most a .Heves Megyei Iparcikk Kereske­delmi Vállalat és a Bétex — Buda­pesti Textilkeres­kedelmi Vállalat — tanácsi hozzá­járulással, vala­mint magántőke bevonásával lak- berendezési áru­házzá alakította. A zsinagóga felújítása, átala­kítása Pető Lász­ló kápolnai kőmű­vesmester gene- rálkivitelczésébcn alig több mint egy év alatt az eredeti­hez hasonló álla­potban készült el. Az itt kialakí­tott Főnis lakbe­rendezési áruház 1400 négyzetmé­teres területen, több mint 30 mil­lió forintos áru­készlettel várja a vásárlókat. i IÄB b / M SsS’Íw'tBh 5 ■ x.r5 ■r fe 2 ' ÜSS lÉBp iBPBM méh HrHIB W':- ’ - ' % JBR- - Ja,. .-.fal» várva. Markáns gazdasági érdek- képviseletet akarnak ebben az áta­lakuló, változó, ellentmondások­kal is terhes gazdasági környezet­ben. Erre vállalkoztunk ebben a megyében, az ország éléstárában, ahol különösen felszínen lévők ezek a dolgok. Érezhetően hiányzik a ko­ordináló szervezet, s emiatt atomi­zálódott az agrárgazdaság, s magá­nyos farkasként igyekszik minden­ki valamelyest előrébb jutni. Ebből a helyzetből adódóan latom felada­taimat, amit az elnökség is megha­tározott: a piac és'az üzlet áll tenni­valóim középpontjában, ezt előse- gítendően kapcsolódnak a kamarai munkához a különböző szolgálta­tási teendők, aminek megszervezése most a legfontosabb. —Mikor, miben érzékelhetik tag­jaik a kamara létét, működését? —■ A kamara szektorsemleges, s ennek jegyében szervezünk január középén eligazító tájékoztatót a kö­zös piaci exportlehetőségekről, ter­mészetesen magángazdálkodók­nak is. Elsősorban ez utóbbi kör ré­szére jogi és' adótanácsadásra ké­szülünk fel, ugyancsak januárban. Az elnökségünk állásfoglalása ér­telmében nem a testület akarja el­dönteni, hogy a kamara mit csinál­jon, hanem tagjai igényeit kívánja teljesíteni, segítséget adva a gondok megoldásához, a gazdasági, keres­kedelmi folyamatok felgyorsításá­hoz. — Mindezt mennyiért, s jelenleg hány tagnak? —A megyei szervezés elején tart, most 55 j ogi személy és négy magán­gazda tagja a kamarának. Szerény az éves tagdíj: jogi személyeknek Öt­venezer, magángazdálkodóknak kétezer forint. Csabai István MSZP MEGYEI KULDOTTERTEKEZLET Megválasztották az elnökök megyei tanácsának vezetőjét Pénteken délután Kecskeméten, a Magyar Szo­cialista Párt székháza földszinti termében a párt megyei ideiglenes koordinációs bizottsága — össz­hangban a párt alapszabályával — összehívta a megyei küldöttértekezletet. A tanácskozáson nyolcvanhét, a megye községeiben és városaiban megalakított MSZP-alapszervezet titkára, a szer­vezet által delegált személy, valamint a kialakítás­ra került helyi pártszervezetek vezetői, illetve Kosa Ferenc filmrendező, az országos elnökség tagja vett részt. Dr. Szabó Miklós, az ideiglenes koordinációs bizottság vezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus óta eltelt időben felgyorsultak az események, feladat az állampárt leépítése, s a szocialista párt megteremtése. A szocialista párt­nak nyolcvan alapszervezete és ezerhatszázhúsz tagja van a megyében. Akcióegység és politikai hatás alig érezhető. Mint mondta: feladat a korsze­rű tömegpárt megteremtése, hogy az a választási küzdelemben hatásosan tudjon részt venni. Ezután a párt anyagi helyzetéről szólva elmondta, hogy a megyében háromszázmilliós vagyont adtak át, amelynek természetesen ennél nagyobb a forgalmi értéke. Végezetül javasolta, hogy az országgyűlési képviselői választókerületeknek megfelelően épül­jön fél a megyei szervezet. A beszéd után a küldöt­teknek javasolta, hogy válasszák meg a küldöttér­tekezlet levezető elnökének dr. Szűcs Miklós kecs­keméti küldöttet. A küldöttértekezlet egyhangúan megválasztotta dr. Szűcs Miklóst, aki megállapította, hogy az értekezlet szavazóképes. Javasolta, hogy elsőként a jelölőbizottságot, s a szavazatszámláló bizottsá­got válasszák meg. Ennek megtörténte után hosszú vita alakult ki arról, hogy az alapszabályban meg­jelölt vezető testületek közül a helyi pártszerveze­tek vezetőiből szövetségi jelleggel működő párttes­tületet a titkárok, illetve elnökök tanácsát alakít- sák-e meg vagy sem. Ennek indoka, hogy á közel­jövő legfontosabb feladataira — az országgyűlési- képviselő- és tanácstagválasztásra, esetleg a köz­társasági elnök megválasztására,— a leghatáso­sabb politikai akcioegységet megteremtsék. A vi­tában harminckilencen mondták el véleményüket, s végül is megállapodtak abban, hogy legyen me­gyei párttestület, amely a kongresszusig működik, jöjjön létre az elnökök tanácsa, amelynek létszá­mát később állapítják meg. Megyei pénzügyi ellen­őrző bizottságot is létrehoznak. A jelölőbizottság egyik tagja a megyei elnökök tanácsa vezetőjének Szabó Károlyt, az MSZMP kiskunhalasi elnökét, a jelölőbizottság elnökét javasolta. A küldöttértekezlet — mivel alapszabály-ellenes volt a jelölés ehhez nem járult hozzá. Ezután furcsa közjáték következett: a már megválasztott területi elnököket a levezető elnök kiszólította a teremből, akik rövid tanácskozás után javasolták a küldöttértekezletnek: válasszon elnököt. így Sza­bó Károly felkerült a szavazólistára, mivel más jelölt nem volt. Ezt követően a jelölőbizottság az országos választmány megyei tagjaira hgt javasla­tot, a küldöttek pédig két javaslatot teijesztettek elő. Egy jelölt neve került az országos egyeztető bizottságba tagként, a megyei egyeztető bizottság, illetve a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnö­ki tisztére is egy-egy jelöltet állítottak. Hosszú szünet következett, amelyet hasznosan töltöttek el a küldöttek, ugyanis Kosa Ferenc, az országos elnökség tagja válaszolt a kérdéseikre. A szavazás végeredményeképpen a Magyar Szoci­alista Párt az elnökök tanácsa megyei vezetőjének Szabó Károlyt, az országos választmány megyei tagjainak dr. Garai István kiskunfélegyházi, dr. Molnár Gábor kalocsai, és Mester Sándor kecske­méti küldöttet választották. Az országos egyeztető bizottságban dr. Gróf István (Kecel) képviseli Bács-Kiskunt. A megyei egyeztető bizottság elnö­ke Bognár Mihály (Kecskemét), a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Szabó Tamásné (Kis­kunhalas) lett. A szocialisták megyei értekezlete hat órán keresztül tartott. Gémes Gábor HA ELMULASZTJA A MÓDOSÍTÁST, MEGSZŰNIK A CÉG Kinek kötelező átalakulnia? AZ EV VÉGÉN: Megszűnnek a mutációk A gazdasági társaságokról szóló törvény 332—335. paragrafusai értel­mében egyes cégeknek 1989. december 31-éig át kell alakulniuk, illetőleg módosítaniuk kell társasági szerződésüket Ellenkező esetben megszüntnek tekintendők, hiába működnek egyébként eredményesen. Bács-Kiskun me­gyében mintegy ezer céget érint a kötelező átalakulás, illetve szerződésmó­dosítás. December közepéig azonban mindössze százan nyújtottak be mó­dosítási kérelmet a megyei cégbírósághoz. Bár az illetékesek szeptember elején levélben hívták fel az érintettek figyelmét kötelezettségűkre, úgy tűnik, még mindig nagy a tájékozatlanság és a ráérősség. Az idő viszont egyre kevesebb. Hogy valamelyest segítsünk eligazodni a paragrafusok között, a megyei cégbí­róságon tájékoztatást kértünk arról, mely esetekben kötelező az átalakulás. Mint dr. Babinyecz Ferencné cégbíró hangsúlyozta, feltétlenül meg kell különböztetni ezt a kényszerű átalakulást a valóditól. Előbbire tulajdonképpen azért van szük­ség, hogy a korábban már létezett társaságok is az 1988. évi IV. törvény rendelke­zései szerint működjenek. Utóbbit — a gazdasági társaságok egymás közötti, valamint a gazdálkodó szervezetek gazdasági társasággá való átalakulását — másik jogszabály, az 1989. évi XIII. (átalakulási) törvény szabályozza. Azok a gazdasági társaságok, amelyek a Ptk. 568. paragrafusa alapján alakul­tak és működtek, 1989. január 1-jétől jogilag nem léteznek, mivel a fenti jogsza­bályt hatályon kívül helyezték. Ezek a. „régi” gazdasági társaságok, társulások kötelesek ez év végéig más, a társasági törvényben szabályozott formába átalakul­ni, szerződésüket ennek megfelelően módosítani. Azok a gazdasági munkaközösségek, amelyek a 28/1981 (IX. 9.) MT rendelet nyomán jöttek létre, valamint az 1989 előtt alapított közös vállalatok, egyesülések, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok csak szerződésüket, illetve alapszabályukat kötelesek módosítani, átalakulniuk nem kell. Pontosabban; áta­lakulhatnak — például kft.-vé, rt./-vé —, de ezt már az átalakulási törvény előírá­sai szerint tehetik. Kivételt képeznek a szerződésmódosítás alól a működő, részben vagy egészben külföldi érdekeltségű kft.-k és rt.-k, amelyek nemzetközi szerződé1 sen alapulnak vagy amelyeket 1950. január 1-je előtt alapítottak. . A gazdasági munkaközösségeket (gmk) a társasági törvény is ismeri, a közkere­seti társaság egyik alfajaként jelöli meg. A szerződéseket ennek értelmében kell módosítani, meghatározva a tevékenységi kört, a személyes közreműködés módját (a közkereseti társaságra vonatkozó fő szabályok az irányadók). Fontos tudni, hogy a tevékenységi kört az egységes ágazati osztályozási rendszer szerinti KSH- számmal is meg kell jelölni. Ugyancsak fontos: a gmk nem válogathat, hogy a társasági törvényben meghatározott formák melyikévé kíván „módosulni”, csak gmk-vá lehet. A vállalati gazdasági munkaközösségek — ezek nagy része a megyében már megszűnt — két lehetőség között választhatnak: vagy közkereseti társasággá (illetve ezen belül gmk-vá) vagy jogi személy felelősségvállalásával működő gazda­sági munkaközösséggé alakulhatnak. Utóbbihoz be kell szerezni a felelősségválla­ló nyilatkozatát. A vgmk-t a társasági törvény nem ismeri, ezeknek tehát feltétle­nül át kell alakulniuk. A polgári jogi társaságok (pit.) cégbírósági nyilvántartása megszűnik. Ha to­vábbra is üzletszerű gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni, kötelesek gmk- vá vagy más gazdasági társasággá való átalakulásukat a cégbíróságon bejelenteni. Kivételek azok a pjt.-k, amelyek kiskereskedelmi, vendéglátó üzleteket üzemeltet­nek szerződésben vágy bérben; ezek szerződésük léjártának napjáig megmarad­hatnak a jelenlegi formában. A korábbi jogszabályok alapján létrejött betéti társaságok és agráripari egyesü­lések 1989. december 31-ével megszűnnek, kivéve, ha a társasági törvényben szabályozott valamely gazdasági társasággá alakulnak át. Ha a felsorolt cégek az átalakulást vagy a szerződésmódosítást elmulasztják, akkor jogilag megszűnnek. A megyei cégbíróságon január 31 -éig vájják a kérelme­ket. Aki nem nyújtja be, annak cégét törlik a jegyzékből, aki pedig késedelmesen, azt ötezertől százezer forintig teijedő bírsággal sújtják. A jogszabály szerint a szerződést a keltétől számított 30 napon belül kell beadni, ugyanez vonatkozik a módosításra is. 1989. december 31. éjfélig tehát gyakorlatilag van még némi idő, de nem árt figyelembe venni, hogy az új cégforma vagy a módosítás bejegyzésére esetleg hónapokat kell majd várni. Előfordulhat ugyanis, hogy azok, akik eddig ráértek, egyszerre fogják benyújtani kérelmüket, és január-februárban óriási tor­lódás lesz a cégbíróságokon, amelyek jövő év elején átveszik az állami vállalatok, szövetkezetek nyilvántartását, törvényességi felügyeletét is, és ezzel tetemesen megnő a munkájuk. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a „valódi” átalakulások száma is valószínűleg ugrásszerűen nőni fog 1990 elején, illetve ekkor szeretnék majd bejegyeztetni magukat az átalakult társaságok, vállalatok is. M. Á. Az ország tizenkilenc megyéjében megjelenő napilapok közül mindössze három vállalkozott az elmúlt évtize­dekben arra, hogy egy-egy nagyobb vá­roshoz kötődő helyi összeállításokat, úgynevezett mutációkat is szerkeszt. Ezek a mutációk csupán a lap nyolca­dik oldalának kizárólag helyi anyagból történt összeállításában különböztek a megyei laptól. Ismeretes, hogy a Petőfi Népe négy mutációval jelent meg: szer­dán a Halasi Hírek és a Bajai Hírlap, pénteken pedig a Félegyházi Közlöny valamint a Kalocsa és Vidéke került az olvasók elé. Úgy érezzük, hogy ezek a mutációk mára már betöltötték a helyi tájékozta­tásban nekik szánt szerepet, s elérke­zett az idő, amikor döntenünk kellett további sorsukról. Természetesen dön­tésünket nem csak, sói, elsősorban nem az érzéseink motiválták, hanem tények, adatok is alátámasztják. Ilyen tény mindenekelőtt, hogy az említett váro­sokban immár hosszabb-rövidebb ide­je —van, ahol több mint egy éve, más­hol alig egy hónapja — önálló városi lapot vagy lapokat készítenek. Ilyen körülmények között a lakosság helyi információkkal történő ellátottsága szempontjából a mutációk szerkesztése úgyszólván feleslegessé vált, illetve to­vábbi megjelentetésük óhatatlanul oda vezetne, hogy párhuzamos közlésekre kerülne sor. Indokolja a mutációk megszünteté­sét az egyre „keményebbé” váló gaz­dálkodási körülmény is. A Bács- Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalatnak a négy mutáció megjelentetése éven­ként több mint 2,5 millió forintjába került. Ez az összeg pillanatok alatt megemelkedne, ha növelnék a tévesz­tési, a nyomdai költségeket, a papír árát, mint ahogyan erről az utóbbi he­tekben sok szó esett. Döntésünk meg­hozatalánál nem kis súllyal szerepelt az a tény is, hogy megszűntek azok a tár­sadalmi szerkesztőbizottságok, ame­lyek oroszlánrészt vállaltak a helyi in­formációk összegyűjtésében, különbö­ző témák megírásában, feldolgozásá­ban. így mostanára szinte teljesen ma­gára maradt a Petőfi Népe főállású (vagy a Félegyházi Közlönynél nyugdí­jas kollégánk) újságírója, akinek már- már erejét, lehetőségeit meghaladó fel­adatokat kellene teljesítenie, hogy he­tenként összeállítsa a mutációt. A mutációk megszüntetése mellett szól -2= az elmondottakon túl — az is, hogy egy igazságtalan állapot szűnik meg. Bács-Kiskun megyében ugyanis nem csupán négy város van, de mind­össze ez a négy város volt abban a különleges helyzetben, hogy, úgy­mond, „saját” lapot jelentethetett meg. De nem volt ilyen mutációja például Kiskőrösnek, Dunavecsénék (akkor sem, amikor járási székhely volt), Já­noshalmának, Bácsalmásnak, Kiskun- majsának, Tiszakécskének. Azt a Pető­fi Népe szerkesztősége sem létszámá­val, sem anyagi erejével nem bírta vol­na vállalni, hogy az említett települése­ken is mutációkat indítson. Sőt, amint az eddigiekből kiderül, a meglévő né­gyet is kénytelen megszüntetni. Furcsa egyenlőség az — állíthatja bárki —, amely úgy jön létre, hogy elvesszük attól, akinek van, s így senki­nek sem lesz. Aki így érvel, szándéko­san elrekeszti magát az igazságtól, csu­pán a formára, s nem a tartalomra fi­gyel. Mert az említett városokban — amint korábban szóltam róla — önál­ló, helyi lapok jelennek meg. De van • újságja Majsának, Tiszakécskének, Já­noshalmának, sőt, Soltvadkertnek is. Ugyanakkor a Petőfi Népe természe­tesen továbbra sem „hagyja magára” a ma még mutációs területnek nevezett városokat és környéküket. Ott leszünk minden fontosabb eseményen,' meg­írunk minden közérdekű ügyet, csupán ' az igazságnak, a tisztességnek „kiszol­gáltatva”, kizárólag az olvasói igénye­ket, a tájékoztatási kötelezettségeket szem előtt tartva. Szándékunk szerint tartalmában ja­vulni fog a Petőfi Népe, témaválasztása bővül. Azok a kollégáink ugyanis, akik jelenleg a mutációk szerkesztésével és hetenkénti összeállításával küszköd­nek, megszabadulván a mára már in­kább nyűgössé vált kötelességtől, fel­szabadult erejüket, tehetségüket a Pe­tőfi Népe hasábjain kamatoztatva, több és közérdekübb cikkeket írhatnak a ma még mutációs területekről is. Az olvasó tehát nem veszít semmit, sőt, arra fogunk törekedni, hogy érdemibb információkat kapjon. Ugyanakkor szívesen fogadjuk és vátjuk a tudósí­tók, levelezők írásait, jelzéseit is, s azoknak helyet biztosítunk lapunkban. Végül most, amikor bejelentjük a mutációk megszüntetését, megragad­juk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazoknak, akik szerve­zői, szerkesztői, tudósítói vagy fotóri­porteri munkájukkal segítették e lapok munkáját, terjesztését, nyomdai előállí­tását, megjelentését. 1989. december 31-ével tehát megszűnik a Bajai Hírlap, a Halasi Hírek, a Félegyházi Közlöny és a Kalocsa és Vidéke. Reményeink szerint azonban megerősödik a Petőfi Népe, s bízunk abban, hogy nem csök­ken előfizetőink, olvasóink tábora, Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom