Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-18 / 299. szám
í PETŐFI NÉPE • 1989. december 18. MAROSÁN GYÖRGY ÚJRA LELEPLEZTE MAGÁT Még élnek a tanúk! MM Pironkodik-e Várnai Ferenc, a hordószónoki demagógiával kétségtelenül tábort teremtó Marosán György: A tanúk még élnek előszavának szerzője? Komolyan gondolta, hogy a prolikra oly szívesen hivatkozó budai villalakó 56 egyik leghitelesebb tanúja? Miként fogadható el 56 ügyében hitelesnek, aki krónikás emlékezéseiben bőségesen ír a szovjet parancsnokságon elköltött protokoll ebédekről, de közvetve sem említi a mosonmagyaróvári, esztergomi, salgótarjáni, egri, Kossuth téri sortüzeket, aki a csepeli tömeggyilkosságról is csak annyit közöl: „halottak voltak”. Egy szava sincs az ártatlanul elpusztított munkásokról, a szétlőtt fejű kisgyerekekről, az agyonvert kétkeziekről, büszkén vállalja szovjet' egységek harcba szólításának sürgetését, de „megdöbbentőnek tartja” fegyvertelen ENSZ-bizottság behívását. Gyanítható: csak a tetemes anyagi haszon reményében vállalta 1989-ben a Hírlapkiadó egy módszereit, gondolkodásmódját, életútját tekintve sztálinista funkcionárius könyvének megjelentetését, aki lj)89-ben is „ellenséges propagandaként emleget olyan jelszavakat, mint a sztálinizmus pusztulását követelőt, aki fölháborodik az őszinte információk követelésén, aki „a nekünk jó” híreket és nem igazat vár az újságíróktól. Mi köze a magyar néphez a korengedményes nyugdíjjal a munkától és felelősségtől kibúvó a Marosánnak, aki 56 drámai napjaiban „kedves jó házigazdának” mondja a hírhedt Konyev marsaik, és aki nem riad vissza mindenki által ellenőrizhető tények meghamisításától sem. Csak egy példa. Azt írja „történettudósunk” a 141. oldalon: „Ha Nagybányai vitéz Horthy Miklósnak 1919-ben volt joga ide behívni a románokat, a cseheket, szerbeket és a szenegáli franciákat, hogy vérbe tapossák a Tanács- köztársaságot, akkor nekem is jogom van minden fegyvert igénybe venni, ha úgy tetszik, a szovjet fegyvereket is, a fegyveres felkelés ellen, s az ellenforradalom ellen.” Nem tudná Marosán György, hogy egyik bűn nem ad jogcímet más bűnre? Még akkor is jogtalanul hivatkozott volna Horthyra, mint indokra, ha a volt flottaparancsnoknak bármi köze lett volna idegen csapatok behívásához. Az elmúlt évtizedekben megjelent monográfiákból, tanulmányokból is tudható, hogy 1919 tavaszán Horthy visszahúzódva gazdálkodott kenderesi birtokán, senkit sem képviselt. Sokféle bűn terheli Horthyt és rendszerét, elmarasztalható konzervativizmusáért, politikai rövidlátásért, de a külföldi csapatok magyar hívás nélkül kezdték 1919-ben szétmarcangolni a legyőzött országot, nyíl-, ván azért, hogy minél kedvezőbb helyzetből tárgyalhasd sanak majd a békekonferencián. Egyszer azt is le kell írni végre, hogy bármilyen ostoba és kegyetlen volt a fehérterror, lényegesen kevesebb kommunista életét követelte, mint Sztálin vagy Rákosi rémuralma. Személyes sikere, rátermettsége bizonyítékaként hivatkozik A tanúk még élnek című visszaemlékezésében (?) a háborgó nép gyors lecsillapítására, az úgynevezett konszolidációra. Utólag is igazoltnak érzi lerohanó, „beolvasó”, „kiosztó”, durva tárgyalási modorát. Tárgyalópartnerei „nagyhangúak”, „hadonászva adják elő követeléseiket”, a munkásküldöttségben csak egy-két „értelmesebb” akad, az üzemek vele vitatkozó dolgozói számára „csak munkás külsejűek”, a budapesti munkástanács elnöke „meglehetősen primitív, szemtelenül fölényeskedő, borotválatlan”. A rádió szólás- és sajtószabadságot követelő dolgozói Marosánnak csak „szemtelenek, pimaszok, aljasok”. Éppen a csepeli sortűz című fejezetben fejtegette a most újra fészkelődé, az ahhoz hasonló „adminisztratív rendszabályokat” ma is szívesen vállaló Marosán, hogy „nagy tömegeket meggyőzni csakis demokratikus és politikai eszközökkel lehet”. Módosíthatná a róla kialakult zavaros, nem túl hízelgő képet, ha legalább utólag komolyan venné saját kijelenté- seités végre nem „tömegeknek” tekintené a munkásokat, parasztokat, az általa lesajnált, megvetett értelmiségieket, hanem embereknek, akik a megtorlástól félve hallgattak el Marosánnal tárgyalva és nem érveinek hatására. Tanúsíthatják, mert még élnek a tanúk. Heltai Nándor BAJAI KIÁLLÍTÁS isi képek az iskola falain mei László pedagógus-festőművésznek nyílt kiállítása Baján, az általános da és diákotthonban. Az e hónap végéig látható tárlaton az utóbbi évek lkájának gazdag termését mutatja be. így az úgynevezett eltérő fejlődésű rmekek nevelésével foglalkozó intézményben a környék lakossága is megis- kedhet a témaválasztásban oly jellegzetesen bájai fnüvész alkotásaival. A kiállt képek a gyermekek mindennapjainak társaivá válnak, személyiségformáló fsukat aligha lehet túlbecsülni. írtéi László szokatlan életútja, sokoldalú ember- és életismerete tükröződik a 'ek eszmeiségében. A gimnáziumi érettségi után gépi forgácsoló szakmát ezve, 15 évet dolgozott maró szakmunkásként a kismotor és gépgyárban. Öt töltött a Rudnay Körben, és 1977-ben rajztanári képesítést szerzett. Ezt :tte a képzőművészeti főiskolán kapott diploma. Hét éve tanít a bajai kisegítő Iában, tanítványai számos nemzetközi pályázaton arattak’sikert, nei László nemcsak pedagógusként, hanem festőművészként is eredményes, most még csak a delelőjén lévő pályára tekinthet vissza,. Grafikái megjelentek rszágos lapokban, és helyet kaptak jónéhány antológiában is. Nemrég például lágy József verseskötetét illusztrálta. jelen kiállításon bemutatott alkotások három nagy témakörbe csoportosítha- a portrék mellett a táj ábrázolása, valamint a mozgás különböző mozzanatai- érzékeltetése az, ami az utóbbi években legjobban foglalkoztatta a művészt. G. Z. • Kalapos nő • Halásztanya Dunamcnti táj • Kerékpárosok. SAJTÓ POSTA Érdek-ellenérdek a nemzeti park területén Mi, a Kiskunsági Nemzeti Park helyi területén lakó tanyasi emberek, írásos meghívót kaptunk a minap, mely az Egyetértés Szakszövetkezet irodájába invitált. Ott a nemzeti park képviselői fontos dolgokra figyelmeztettek: óvjuk a környezetet, s ezért a gyümölcsöseink, szőlőink és egyéb növényeink műveléséhez ne használjunk műtrágyát, gyomirtót, és mérgező permetezőszert. Azt is élmondták, hogy mindig, július hónapban kaszáljuk a füvet, amikor már a védett virágok kinyíltak és a* fácánok meg az egyéb madarak elhagyták a földi fészküket. Végezetül javasolták: állatáinkkal ne legeltessük a füves táblákat, mert a taposá- sukkal-trágyájukkal kárt okoznak. Zárójelbe téve még elhangzott:, lehetőleg 1-2 tehénnél többet ne tartsunk a kisgazdaságainkban. A jövő évi teendőinket megszabó-behatároló figyelemfelkeltés voltaképpen érthető, hiszen a nemzeti értékek megvédése a tét. Ezt az állami és össztársadalmi célt magunkévá tesszük, támogatjuk. Csakhogy valamilyen méltánylásra mindannyian rászorulunk; akik errefelé élünk, ugyanis a saját értékeink-tulajdonaink is veszélyben vannak. Például a vaddisznók „jóvoltából”, melyek, a környékbeli erdőből csapatostól jönnek, hogy tönkretegyék veteményeinket és legázolják a kukoricást. Nem is beszélve az óriási sasokról vagy a rókákról, hiszen azok tucat. számra hordják el a csirkéket, tyúkokat udvarainkból. Legutóbb pedig viperával is találkoztunk, amely néhány háziállatunkat megmarta. Mindent összegezve, az a véleményünk: az érdekek-ellenérdekek szolgálata, tiszteletben tartása egyaránt nélkülözhetetlen mifelénk, A tanyán ennek szellemében fogunk cselekedni, ám kérjük; hogy az illetékesek is hasonló módon viseltessenek irántunk! A tanyasiak nevében: Horváth Emilné Orgovány Beleegyezésünk nélkül... Néhány éve kezdődött a dolog, amikor a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat bővíteni szándékozta környékbeli hálózatát. Mivel ehhez nem talált — bár lehet, hogy nem is keresett —r terepet, elhatározta: a kertemben állítja fel az egyik oszlopot. Jól termő gyümölcsfákkal betelepített a birtokom azon része, amit a Démász kinézett magának, E terve ellen, vagyis a tulajdonosi jogom korlátozása miatt, kezdettől fogva tiltakoztaní, dehát e szavam semmit sem ért. És a hasonló helyzetbejutott többi tulajdonostárs ellenszegülése is hiábavaló volt. Egy szép napon megjelentek a munkások a telkünkön és beleegyezésünk nélkül elhelyezték a légvezetékhez szükséges oszlopokat. Érthetetlennek tartóm a szolgáltató ennyire önhatalmú intézkedését. Bosz- szant, hogy ennek során nem volt körültekintő, ugyanis ha csupán két méterrel arrébb telepíti az oszlopokat, már a megrendelő területén van, ahol műveletlen a föld. Természetesen közvetlenül a Démász illetékes vezetőihez fordultam a kéréssel: távolítsák el földemről az ottani munkát akadályozó, oldaltámasszal is ellátott,fenyőoszlopot. Régebben küldtem el e levelemet, melyre máig-nem kaptam választ. E sajnálatos tényt a magántulajdon semmibevételének tekintem, ,ami nem egyeztethető össze az egyéni vállalkozásoknak tág teret adó társadalmi törekvésekkel. Botykai Jenő Dunapataj KECSKÉI IDŐSEK KÖSZÖNETÉ Ilyen még nem volt Tiszakécskén jártunk a minap, ahol lépten-nyomon megszólítottak bennünket idős emberek, elújságolva: — Ilyen még nem volt, hiszen váratlanul betértek otthonunkba a helyi szociális hatóság munkatársai, érdeklődtek hogylétünk felől, egy kicsit körülnéztek nálunk, s most kaptuk az értesítésüket, hogy pár száz forintnyi segélyben részesülünk. Nem sok pénz ez, de karácsony előtt minden forint sokat jelent annak, akinek kevés van ... Köszönjük azoknak, akik ily szeretetteljesen gondolnak ránk! A félmegoldás nem elég! Másfél hónappal ezelőtt tettük szóvá e hasábokon, hogy a kecskeméti Tóthné hosszabb ideje egyedül neveli kiskorú, iskolás gyermekét, s a családi pótlék folyósítását hirtelen és mindén ok nélkül megszüntette idén szeptembertől kezdődően Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Azóta az édesanya csupán a kis ösz- szegű lokkantsági nyugdíjából tudja fedezni, szerény mértékben, fia élelmezési, ruházkodási stb. költségeit. Nemcsak e furcsa eljárás miatt füstölögtünk cikkünkben, hanem azért is, mert olvasónk ez ügyben szeptember 1-jén ajánlva feladott levelére két hónap elteltével sem válaszolt a pótlékot folyósitó szeyv. Nos, abbéli reményünk, hogy e sorokra szerkesztőségünk talán kap valamiféle választ az illetékestől, hiú ábrándnak bizonyult, ám a minap újra felkeresett bennünket a panaszos, aki némi kedvező változásról már beszámolhatott: — Az esetemről’ szóló írásukat elküldtem a nyugdíjfolyósítónak, s kértem a hivátalt, hogy végre foglalkozzon reklamációmmal. November végén aztán megkaptam Kuruczné Borsos Zsuzsa főelőadó levelét, melyhez csa'tolva volt a családi pótlék 1989 novemberétől történő folyósítását tartalmazó határozat. Az esedékes összeget — a decemberi ellátással együtt —, valamint a kormánydöntés alapján já- fó egyszeri 1000 forint juttatást már kézbesítette is a posta részemre. Csakhogy ez az intézkedés voltaképpen félmegoldás, ami nem elég. Továbbra is hiányzik a szeptember és az október havi családi pótlék, állítólag azért, mert a folyósítására vonatkozó igazolványt még nem juttatta vissza az igazgatósághoz a külön élő féljem munkahelye, a Hetényegyházi Egyetértés Szak- szövetkezet. Három és fél ezer forintot kell még nélkülöznöm, s nem tudom, meddig. Pedig most, a téli időszakban több meleg ruhát kellene vennem a fiamnak <és mindegyik darab nagyon drága... aQ's;.: i •. -rr',: ||§ • Ha a hozzánk is eljutott iratmásolatokban foglaltakat jól értjük, akkor a nyugdíjfolyósító szerv olyan nyilatkozatot is kér, amelyben az apa közli, hogy a szóban forgó két hónapban sem volt a fiú az ő háztartásában. Egyáltalán nem kívánunk beleszólni a hivatalos eljárásba, ám szükségesnek véljük hangoztatni álláspontunkat: afféle túlbürokratizálásról lehet itt szó. Ha ugyanis az egyik szülő már nyilatkozott — büntetőjogi felelőssége tudatában — arról, hogy megszakítás nélkül gondoskodik gyermekéről otthonában, akkor mi szükség a másik fél vallomására? Szerintünk e mezőgazdasági szövetkezetnek gazdálkodással kell foglalkoznia, s nem hatósági tanúsítvány gyártásával. Ez utóbbira miért nem a helyi tanács szakigaz- • gatási szervét kérte fel a nyugdij- ügyi szerv? Végezetül annyit: méltányos, de igazságos intézkedésnek tartanánk, ha a folyósító igazgatóság máris kiutalná a kéthavi családi pótlékot olvasónknak, mintegy megelőlegezésként, a vitás ügyet pedig a hivatalok rendeznék le egymás között! ÜZENJÜK Bábiczki Györgynének, Orgoványra: A szerkesztőségünkhöz érkezett levele nyomán felmerült kérdésekkel a helyi tanács szakembereihez fordultunk, akik elmondották, hogy önt hivatalosan nevezték ki a munkaképtelenségi járadékben részesülő húga úgynevezett gondnokául, s az ebbéli határozatáról a hatóság tájékoztatta a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. Hogy onnan mégsem érkezik meg — immáron több hónapjaS- a testvérét megillető, ám az ön címére küldendő ellátás, annak adminisztrációs pontatlanság, esetleg késedelem lehet az oka. Célszerű, ha az intézmény vezetőjét keresi meg sürgető soraival. Amennyiben pedig máris nagyon nehéz az anyagi körülményük, a községi szakigazgatási szervtől igényeljen esetenkénti szociális segélyt. Csapiár Sándornak, FSlöpházára: A termelőszövetkezeti törvény értelmében a közös gazdaság, illetve szakszövetkezet köteles földjáradékot fizetni a használatában lévő, de magánszemélyek tulajdonában álló föld után. így hát nem kis meglepetéssel értesültünk arról, hogy a lakóhelyükön gazdálkodó Zrínyi Szakszövetkezet nemigen tesz eleget ebbéli kötelezettségének. Ön és tagtársai panaszainak kivizsgálására felkérjük a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát, amelynek megállapításáról és intézkedéséről közvetlenül kapnak részletes tájékoztatást. Grósz Antalodnak, Kisszállásra: 1982- től van hatályban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 5/1981. (XII. 29.) számú rendelete, amely kimondja, hogy aki heti egynél több szabadnapot biztositó munkakörben dolgozik, a szabadsága kiszámításakor a hét mindegyik napja munkanapnak minősül, a heti egy szabad- és pihenő-, vagy munkaszüneti nap kivételével. Ha Önnek a 12 órás szolgálatát követően 24 órányi szabadideje van, szintén e jogszabály alapján adható ki a szabadsága. Ezen időre átlagkereset jár, melynek egy órára, illetve egy napra eső része úgy számítható ki, hogy az elszámolási időszakban kifizetett bér összegét osztani kell a munkában töltött órák, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával. Fontos tudni: e megállapításnál a túlmunka és készenléti (ügyeleti) időtartam figyelmen kívül ha- gyándó. Befejezésül elmondjuk: ha önnek vitája van a szabadsága kiadása, s az azzal kapcsolatos díjazás miatt, amit felkérésre sem orvosol munkahelyének vezetője, forduljon jogorvoslatért a megyei tanács vb. munkaügyi osztályához. Miló Jolánnak, Kiskunfélegyházára: Hozzátartozója ne aggódjék, hiszen a bemutatóra szóló elveszett betétkönyvében lévő összeget némi „tortúra” után felveheti a bankban. E tortúra hivatalos eljárás, ami annyit jelent: a károsultnak be kell jelentenie a történtekét a betétet kezelő fióknál, majd a közjegyzőt arra kérnie, hogy bocsásson ki felhívást az elveszett könyvecske megtalálása érdekében. Ha ez utóbbi eredménytelen, 1 év elteltével a közjegyző határozatot hoz a könyv meg semmisítéséről, s ezt követően kaphatja meg pénzét a tulajdonos a pénzintézetnek „Mindig'segítünk” jeligére, Szabadszállásra: A rendszeres véradónak nem kell félnie attól, hogy vérszegény lesz, hiszen a szervezete — főleg az egészséges táplálkozás révén — hamar pótolja a vér adásával elveszített vörösvértesteket és hemoglobint. „Nehéz munkakörülmények” jeligére, Bácsalmásra: Elgondolkodtatóak az ön által közöltek, miszerint a rokonát, egy 15 éves fiút, balesetveszélyes körülmények közepette alkalmaz a munkáltatója. Helyszíni ismeret, s egyéb konkrétum nélkül mi nem mondhatunk véleményt az esetről, fontosnak tartjuk azonban hivatkozni az Állami Bér- és -Munkaügyi Hivatal 2/1989. (III. 25.) ÁBMH számú rendelkezésére, amely leszögezi: a fiatalkorú munkaviszonyt csak az egészségére és testi fejlődésére nem ártalmas munkára létesíthet. Végezetül javasoljuk Önnek: a pontos részletekről tájékoztassa a megyei munkavédelmi felügyelőséget, ugyanis e hatóság hatáskörébe tartozik a szükséges vizsgálat elvégzése és az indokolt intézkedés megtétele. „Perben állunk” jeligére, Tiszakécskére: A házasság megszűnésekor célszerű bírósági döntést kérni a közös tulajdonú garázs használatára vonatkozóan is. Ilyenkor sor kerül a tulajdoni hányadok megállapítására, ami után bármelyik fél értékesítheti az őt megillető garázsrészt. Persze, ezesetben is megilleti a volt házastársat az elővételi jog. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 Valóban ritkaságszámba megy, hogy az illetékesek előzetesen keres- sék-kutassák: kiket segélyezzenek? E példamutató kécskei módszerről a városi tanács társadalmi elnökhelyettese, Kovács Miklós adott felvilágosítást lapunknak: — A legemberibb, leghumánusabb feladat a rászorulókon segíteni. Munkatársaink ennek szellemében látogattak meg családokat az elmúlt hetekben. Lakásukon beszélgettek a nénikkel, bátsikkal, s feljegyezték, amit tőlük hallottak, s amit a helyszíneken tapasztaltak. Afféle környezettanulmányt kaptunk így, s annak alapján választottuk ki azt a csaknem hatszáz helyi lakost, akinek e napokban juttatunk egységesen 500-5Ó0 forint szociális segélyt. Szűkös pénzügyi keretünk sajnos, ennyire futotta, mégis úgy érzem, hogy a legnehezebb anyagi helyzetben lévők gondjait valamicskét enyhíthetjük.
