Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

# PETŐFI NÉPE # 1989. december 18. MSZMP XIV. KONGRESSZUSA i (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi tanácskozás hangadói jelentősen leggyengitették a magyar szervezett balol- alt, utat nyitottak a szocializmusellenes >bboldali erőknek, felbecsülhetetlen káro- at okozva a magyar népnek. Sok százezer mber becsületes közéleti munkáját kérdője- szték meg, tömegeket taszítottak el a politi- ai közélettől; lehetővé tették olyan intézke- ések születését, amelyek aláássák a szocia- sta rendszer alapjait; méltatlanul megsértet­ek a munkásőrség becsületes tagjait, kitil- Dtták a pártszerveket a munkahelyekről, ilyan kormányzati döntéseket készítettek lő, amelyek következményei egyoldalúan a ikosságra hárulnak — sorolta Grósz Ká- oly, hangsúlyozva, hogy a tagságra akaiják árítani mindazt a politikai terhet is, ami az 4SZMP akkori vezetésének'hibáiból ered. véleménye szerint a párttagság némi tehető rielőssé néhány ember hibás döntéséért. Az előadó utalt arra, hogy sokan vitatják: 988-ban döntöttek-e rosszul vagy azt köve­sen, különböző okokból, nem voltak képe­ik a helyes elhatározásokat megvalósítani, zemélyesen az utóbbit képviseli: a magyar aloldalt ugyanis a frakciózások, az egyéni mbíciók rombolták szét, a pártot nem kí- ülről, hanem belülről bomlasztották fel. Sa­it felelősségét említve idézettekéit, amely lerint barátnak vélte az ellenségét. Sem testvérharcra, íanem a baloldal isszefogására örekszik Az ország gazdasági helyzetét elemezve ímutatott: érthetetlen, hogy ilyen körűimé­nek között a korjnány vezetése nem a gaz- isági teendőkre összpontositja a ügyeimét, anem a politikai átalakulásra koncentrál, zis oka, hogy társadalmi támogatás nélkül laradt a kormány, amelynek gazdaságpoli- kai programját erőtlennek ítélte. Hangsú- ozta: a fenyegető gazdasági összeomlás el- srülése érdekében gyökeresen új gazdaság­ai tikára van szükség, a kerékasztal-tárgya­sok harmadik oldalán részt vevő szerveze- :k javaslatának .megfelelően. Reményét fe- zte ki, hogy az MSZMP rövidesen a közvé- mény elé állhat egy ilyen programmal. A nemzetközi kapcsolatokra térve rámu- itott, hogy a szocialista partnereinkhez fű­idé viszony megromlott, s — a gazdasági :lyzet és a belpolitikai stabilitás csökkenése iatt—csökkenőben van a Nyugat érdeklő- lse is hazánk iránt. A továbbiakban részletesen beszélt arról, >gy a pártot tartalmi és személyi kérdések sztják meg. Egyesek eltérően * ítélik-meg <s ájusi pártértekezlet eredményeit és az azó- végbemenj változásokat,. A .párt tagjai $z iSZP-vel való viszony alakításában sem ységesek, bár azt elismerik, hogy a viszony akulása nemcsak az MSZMP-n múlik, legnagyobb vitát a vagyonmegosztás kö- li, értelmetlen konfliktusok okozzák. Megemlítette, hogy az MSZMP még pén- rt sem hajlandó helyiségeit az MSZP ren- zvényeire kölcsönözni. Az ellentétek elle- re — mutatott rá — az MSZMP mégsem itvérharcra, hanem a baloldal összefogásá- I törekszik. Reményét fejezte ki, hogy a agyar Szocialista Pártban lévő elvtársaik- k lesz erejük arra, hogy pártjukban háttér- szoritsák a jobboldali erőket, s eltávolít- c az alkalmi és tartós együttműködés elől zemélyi akadályokat. Az MSZMP fő poli- ai ellenfeleit a jobboldalon elhelyezkedő, capitalista restauráción munkálkodó szo- ilistaellenes erőkben látják. A párton belüli személyi problémákat em- ve úgy vélekedett: nem kevesen arra teszik íangsúlyt, hogy kivel nem akarnak együtt- űködni, s mások valódi vagy vélt politikai iáit, emberi gyengeségeit emelik ki. Ez a ;mélyeskedés a mozgalom bukásához ve- t — szögezte le Grósz Károly, majd a párt vőjével összefüggésben úgy nyilatkozott, >gy a vezetőket a tagságnak kell megválasz- tiia; a tegnapi érdem mára már kevés, ered- inycs munkával kell a közösség elismerését bői és újból kiérdemelni. Tévedhetetlen \ lengyel parlament alsóháza vasárnap sdődött, többnaposra tervezett ülése a len- 1. gazdasági rendszerváltás törvényes pjait, a Nemzetközi Valutaalap diktálta ételeknek megfelelő, az életszínvonal 20- száralékos csökkenését és' 400 ezernyi nkanélküliyel számoló szigorú költségve- t hivatott első olvasásban megvitatni. I terv szerint már jövőre- megszűnik a iségvetési hiány, mindenekelőtt az állami iogatások 31 százalékos arányának 14 zalékra csökkentésével a kiadási oldálon, ■ Grósz Károly sajtóértekezlete A kongresszus „félidejében” Grósz Károly, a kongresszusi elő­készítő bizottság egyik vezetője tartott sajtóértekezletet. Az egykori főtitkárhoz intézett több kérdés is azt feszegette, mennyiben hibás az MSZMP volt vezetése az ország jelenlegi gazda­sági helyzetének előidézésében. Grósz Karoly ezzel kapcsolatosan elmondta; a párt vezetőit — külö- nősén az utóbbi tíz-tizenöt évben — súlyos gazdasági tévedések ter­helik. A tubák, a téves gazdaság- politikai intézkedések okát abban látja, hogy a pártvezetők nem vet­ték figyelembe a világban zajló gazdasági változásokat, s elsősor­ban arra vigyáztak, hogy ne rakja­nak újabb terheket a lakosság vál­lára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP újjászervezése nem csupán a régi, bukott vezetők hatalmának átmentését szolgál­ja-e, Grósz Károly kifejtette: a párt újjászervezésén munkálko­dók nagy részp nyugdíjas, tehát ré­szükről semmiféle hatalomátmen­tésről nem lehet szó. Hozzátette: furcsa ilyenfajta átmentésről be­szélni egy jelenleg háttérbe szorí­tott, oppozícióban lévő párt eseté­ben. A többpártrendszerről szólva Grósz Károly elismerte: az 1988. májusi pártértekezletet követően ő maga határozottan az egypárt- rendszér mellett foglalt állást. Azóta azonban — mint rámuta­tott —e kérdésben megváltozott a véleménye, s jelenleg úgy látja, _ hogy a többpártrendszerű beren­dezkedés a helyes. Több újságíró is érdeklődött ar­ról, miként értékeli az MSZMP az 1956-os eseményeket. Grósz Ká­roly — több ízben kifejtett állás­pontját megerősítve — elmondta, hogy az októberi események nép­felkelésként kezdődtek, ám októ­ber utolsó napjaitól az ellenforra­dalmi jegyek kerültek túlsúlyba. Éppen ezert torznak Ítélte a jelen­legi értékelést, miszerint kizárólag a népfelkelés jelleget helyezik elő­térbe. Az MSZMP programjáról, szervezeti felépítéséről Grósz Ká­roly kifejtette: tévesek és rosszin- dulatúak azok a bírálatok, ame­lyek az MSZMP programjában a proletárdiktatúra tételét vélik fel- fedezni-.' " Mint i mondotta',”' áz MSZMP-ben már két évtizede ,. ,WWS napirmjdefl.a .proletárdikta­túra, s ennek terminológiáját már a korábbi pártdokumentumok­ban is az össznépi állam fogalma váltotta fel. A párt szervezeti fel-, építésének alapjául szolgáló de­mokratikus centralizmusról szól­va Grósz Károly leszögezte: a mű- - ködési elvek meghatározása vala­mennyi párt belső ügye. Hozzá­fűzte: ő maga, személy szerint, nem ismer egyetlen olyan pártot sem, ahol ne érvényesülne a cent­ralizmus. Végezetül megjegyezte: az elmúlt évtizedekben az MSZMP-t egyébként sem a de­mokratikus centralizmus, hanem egy eltorzult, bürokratikus cent­ralizmus jellemezte. pártok, illetve politikai vezetők nincsenek, nem is lesznek. Ezért kellő türelem, toleran­cia kell mások hibáinak megítélésében is. Marxista, baloldali tömegpártot kell létre­hozni, amely a választásokon is tisztes ered­ményt tud elérni. Az MSZMP a munkások, a dolgozó emberek pártja akar. lenni, politi­kai képviseletüket szeretné minél jobb szín­vonalon ellátni. A párt számít a-fiatalokra, ugyanakkor karrieristákat nem kíván a sora­iban látni. Az előadó kijelentette: a szellemi alapjának a marxizmust tekintő MSZMP szakít elődje politikájának hibás, azóta ide­cs szigorúbb adópolitikával a bevételi olda­lon. A nemzetvédelmi, a belügyi kiadások mérséklésével, a központi beruházások visz- szafogásával, a szigorú pénz- és jövedelem- politika miatt legalább 400 ezer munkanél­külivel, a reáljövedelmek 20-30 százalékos, a termelés mintegy 5 százalékos csökkenésé­vel, a nemzeti jövedelem visszaesésével szá­mol a1 kormány, amiért cserében az első ne­gyedévi 25 százalékos infláció az év végére néhány százalékra mérséklődne és éves szin­ten az idei mintegy 900 százalékról 140 szá­zalékra esne vissza. jétmúltnak bizonyult elemeivel. A folyama­tosság megőrzése mellett a megújulásra teszi a hangsúlyt; a nemzeti érdekek védelmét nem rendeli alá elvont, internacionalista érdek­nek; a demokrácia erősítését kívánja a cent­ralizmussal szemben. Nemzetközi kapcsola­taiban a kommunista, a szociáldemokrata és más, haladó pártokkal, a szocialista orszá­gokkal, a1 Szovjetunióval való együttműkö­dést elsőrendűnek tartja; a gazdasági válság elhárításában első helyen a saját erőt, a szo­cialista országokkal történő együttműködés korszerűsítését, majd a fejlett tőkés orszá­gokkal, a kölcsönös érdekek alapján való együttműködést sorolta, A párt vezető funkcióira fiatalok megvá­lasztását sürgette Grósz Károly, hangsúlyoz­va, hogy az idősebbek, tapasztalataik átadá­sával, segítsék munkájukat. Végül utalt arra, hogy az MSZMP legsürgetőbb feladata az országgyűlési és helyhatósági választásokra való felkészülés eredményes megszervezése, kulcskérdés a saját jelöltek megfelelő kivá­lasztása. Kikre számíthatnak? A referátumot követő vitában — jóllehet a szervezeti szabályzat lett volna a napirend szerinti téma — számos, a szorosan vett pártügyeken: kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. . Az újjászerveződő MSZMP-ről egybe­hangzó volt a vélemény: az a tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az széles és alulról jövő népi akaratot fejez ki. Mint elhangzott: az új politikai programmal színre lépő MSZMP-nek — szakítva a ko­rábbi bürokratikus központi intézmények egész pártéletet meghatározó szerepével — immár a párttagokat, illetve az álapszerveze- teket kell a középpontba helyeznie. Az MSZMP helye az elmúlt hónapok so­rán sokat változott a hazai politikai palettán, ez több hozzászólás visszatérő- gondolata volt, egészen annak megfogalmazásáig, hogy az MSZMP napjainkban voltaképpen ellen­zékben van. A tulajdonreform mikéntje — ezen belül is a többek által fenyegető veszélynek ítélt tőkés restauráció — ugyancsak középponti témája volt a vitának. A tulajdonviszonyok vonatkozásában a küldöttek egyetértettek abban, hogy a gazdaság valóban társadal- masított közösségi tulajdon alapján szerve­ződhet újjá, ám úgy vélték: a magántulajdon működését mindenképpen korlátok közé kell szorítani. Hangoztatták továb,bá, hogy politikai eszközökkel kell gátat szabni a pót gári, tőkés restaurációnak. Mint kifejtették: a polgári gondolattal a kommunisták eltö­kéltségét és akaratát, illetőleg egy olyan szo- ciaiistíí'prógramot'szükséges 'szembeállítani, ’ amelynek a megfogalmazása az MSZMltre' váfii Ml üUUOUlfVIí ItjK.tfcXtt Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP e szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetékkel, a szociáldemokratákkal. Volt olyan felszólaló, aki a Magyar Néppárt­tal, illetve az MDF és a Kisgazdapárt balol­dalával való együttműködést sem tartotta elképzelhetetlennek. Második fordulóban vitatja meg programnyilatkozatát az MSZMP kongresszusa Késő estig elhúzódott vasárnap az MSZMP XIV. kongresszusán a szervezeti szabályzat feletti vita, emiatt a küldöttek úgy határoztak; második fordulóban — a jövő év elején — vitatják meg az MSZMP program- nyilatkozatát, s más állásfoglalásokat. A mintegy nyolcszáz küldött a vezető tiszt­ségviselők és a .testületek megválasztásával folytatja munkáját. (MTI) Búcsú Szaharovtól A csikorgó hideggel dacolva száz­ezrek vonultak el vasárnap Andrej Szaharov ravatala előtt. A moszkvai Komszomol sugárúton található if­júsági palota előtt kilométeres sor kígyózott órákon keresztül, s a húszfokos fagyban lassan, méltó­ságteljesen vonultak a moszkvaiak •százezrei a nem is olyan régen még számkivetett, meghurcolt, ma pedig ellenfelei által is tisztelt tudós köz­életi személyiség koporsója.előtt. . Az ifjúsági palota kupolacsarno­kában felállított ravatal fölött feke­te-vörös drapéria, borította a falat, .amelyre elhelyeztek a Nobel-béke- díjas akadémikus portréját. A pra­voszláv Szokásoknak megfelelően Szaharovot nyitott koporsóban he­lyezték ek A ravatal körüli virág- és koszorúerdő jelezte a fővárosiak kegyeletét. Már elhelyezték a kor­mány koszorúját isi Szaharov emlékének adózva több nyugati nagykövet, diplomata is megjelent a kupolacsarnokban, ott voltak az akadémia képviselői. A gyászoló százezrek között öre­gek, fiatalok. VDK-kormánydöntés a nemzet- nztonsági hivatal feloszlatásáról BERLIN. A nemzetbiztonsági hivatal, a volt állambiztonsági minisztérium' óda feloszlatásáról döntött az NDK kormánya. A kormány tájékoztatási hivatalának vasámapi.közleménye szerint az elhatáro- sról a hét végén tájékoztatták a parlament elnökét és kérték, hogy a népi kamara »vetkező ülésén hívják vissza kormánytagságából Wolfgang Schwanitzot, a mzetbiztonsági hivatal vezetőjét. A közlemény szerint a Modrow-kormány tervezi egy hírszerző, valamint egy kotmányvédelmi hivatal felállítását, s a két intézmény vezetői közvetlenül a iniszterelnök irányítása alá tartoznak. A nemzetbiztonsági hivatal feloszlatásának végrehajtásával a kormány egy Igári személyt kíván megbízni. A nemzetbiztonsági hivatal feloszlatásával a kormány a tömegek és a pártok yöntetű követelésének tett eleget. A hivatal elődje, az állambiztonsági miniszté- im volt a korábbi párt- és állami vezetés legfőbb ellenőrző és elnyomó.szervezete. ENGYELORSZÁG 'arlament előtt a költségvetés Helmut Kohl és Németh Miklós megbeszélése . (Folytatás az 1. oldalról) ' ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi tanács, kiemelkedő érdemei elismeréseként, tiszte­letbeli doktorrá fogadta dr. Helmut Kohlt, aki Fülöp József rektortól vette át a kitüntető címet, majd beszédet mondott a hallgatóság előtt. Helmut Kohl szombaton, a délutáni órákban, katonai tiszteletadás mellett, koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél, a Hősök terén. A kegyeletes aktust követően a kancellár Németh Miklóssal találkozott a Parlamentben. A két kormányfő szűk körű megbeszélésén, az MTI érte­sülései szerint, tág teret szenteltek a magyar reformfolyama­tok értékelésének. A. magyar vendéglátó; Németh Miklós az ország helyzetét elemezve, mindenekelőtt a parlamenti költ­ségvetési vita fontosságáról szólt. Elismerte, hogy kormánya rendkívül kemény intézkedésekhez kéri az Országgyűlés tá­mogatását, ezeknek a feladatoknak az elvégzése azonban tovább már nem halogatható. A kormánynak az ezzel járó népszerűtlenseget is vállalnia kell, annak ellenére, hogy már­ciusban, valószínűleg, választásokat tartanak Magyarorszá­gon. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós úgy vélekedett, hogy bármilyen kormány lenne is hatalmon, ezeket a súlyos lépéseket mindenképpen meg kellene tennie. A kancellár röviden áttekintette a közelmúltban megtar­tott strasbourgi csúcstalálkozó eredményeit, hangoztatván, hogy a 12-ek körében sokat változott Magyarország megíté­lése; az országról alkotott kép ma egyértelműen pozitív a nyugat-európai országok körében. A találkozóról természetesen nem hiányzott a németkér-, dés megvitatása sem. Kohl kancellár ismertette vendéglátó­jával a németkérdés rendezésére vonatkozó, a közelmúltban tett tízpontos javaslatának lényegét. Elképzelésének kulcs­eleme, hogy a két német állam közeledése, egyesítése egy hosszú, fokozatos folyamat eredménye lesz. Németh Miklós is osztotta a kancellárnak azt a véleményét, hogy a német Újraegyesítés kérdését csak az összeurópai folyamatokba ágyazva lehet vizsgálni. Ennek kapcsán mindketten kiemel­jék a fegyverzetkorlátozás, illetve a katonai-politikai töm­bök közötti kapcsolatépítés fontosságát. Ezzel kapcsolatban egyébként a kancellár hangoztatta, hogy az NSZK-ban örömmel fogadták Horn Gyulának a német egység gondolatát támogató értékelését; a magyar külügyminiszter szavait nagy figyelemmel tanulmányozzák. A nemzetközi élet kérdéseit taglalva, mindkét részről han­goztatták, hogy a kelet-európai reformok megvalósítása szempontjából létfontosságú a szovjet peresztrojka sikere. Helmut Kohl kedvezően nyilatkozott Mihail Gorbacsov in­dítványáról egy újabb, helsinki típusú találkozó összehívásá­ra. Kiemelte azonban, hogy a résztvevőknek pontosan tud­niuk kell, mit is várnak egy ilyen rendezvénytől, mert nem szabad vállalniuk egy esetleges kudarc kockázatát. Vélemé­nye szerint a leendő találkozó főbb témacsoportjai közé tartoznának a fegyverzetkorlátozással, a gazdasági együtt­működéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák. De egy Helsinki—II. találkozón a németkérdés is megkerülhetetlen lenné. A kormányfők röviden érintették a kétoldalú kapcsolato­kat is; ezek részletes elemzésével azonban a kíséretükben lévő népes szakértői gárda foglalkozik, A kormányfői megbeszélés után Kohl kancellár szállásán fogadta a Magyarországi Németek Szövetségének képviselő­it, majd a Máltai Segélyszolgálat vezetőivel találkozott. Németh Miklós és felesége este díszvacsorát adott Kohl kancellár és felesége tiszteletére a Parlamentben. Az esemé­nyen részt vett a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Helmut Kohl és felesége vasárnap magánprogramot bo­nyolított le. Délelőtt Esztergomba látogatott, s részt vett a Bazilikában megtartott misén, illetve cserkészavatáson. Megtekintették a Bazilika kincstárát, majd a prímási palo­tában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fogadta a látogatókat. Délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett meg a kancellár és felesége. Míg Helmut Kohl Magyarország nevezetességeivel ismer­kedett, Horn Gyula külügyminiszter Theo Waigel pénzügy- miniszterrel folytatott megbeszélést a Parlamentben. Ugyancsak különprogramot bonyolított le az NSZK kan­cellárjának kíséretében lévő Hans Klein miniszter. A sajtó- és tájékoztatási hivatal vezetője vasárnap rövid látogatást tett a magyarországi németség egyik központjában, Pécsett. (MTI) Kormányszóvivői tájékoztató A jövő évben a jelenlegi nyugdíjsza­bályok maradnak érvényben, bizonyos összeghatár felett csak 1991-tői nem kell majd nyugdíjjárulékot fizetni, a já­rulékkal nem fedezett magas jövede­lemrész így a nyugdíjalapba nem lesz beszámítható — egyebek között erről határozott vasárnapi ülésén a Minisz­tertanács. Bajnok Zsolt az ülést követő kor- "máfiys^óvivöi“’lájélcözt’alon”'’lcózölte: Iétrehözzák az ófszágos nukleáris bal- 'feSéb-ÚlfiájftŰki YtírfdSZWú'éléte apónvé­delmi tárca vezetőjét nevezték ki. A Magyar Köztársaság államhatárá­ról, annak rendjéről, őrizetéről és az átlépés szabályairól készülő törvény kapcsán a szóvivő elmondta: 1995-ig bevezetik a hivatásos állományú határ­őrizetet, a határőrség létszáma így a jelenlegihez viszonyítva 60 százalékkal csökken. Az ülésen a kormány határo­zatban mondta ki: a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ha­tásköréből azonnalfhatállyáTkivonja á bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormáriyzati 'hatáskörö­ket, s megbízza Udvari László kor­mánybiztost az építkezéssel kapcsola­tos beruházói, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási ágazati irányítás hatás­köreinek teljes körű gyakorlásával. A szóvivő tájékoztatásul közölte: Kárpáti Ferenc vezérezredes az ideigle­nes köztársasági elnöktől — a minisz­terelnök egyetértésével — kérte a rang­jának megfelelő tartalék állományba helyezését. Az ideiglenes köztársasági elnök a kérésnek elegét tesz, Kárpáti Ferencet tartalék állományba helyezi, ily módon civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. (MTI) A japán külügyminiszter villámlátogatása Nakajama Taro japán külügyminisz­ter, ausztriai programjához' kapcsoló­dóan szombaton villámlátogatást tett hazánkban. Magyarországi látogatásá­ra Alois Mock osztrák külügyminiszter is elkísérte. Horn Gyula külügyminiszter a sop­roni határállomáson fogadta japán kollégáját. Elsőként megtekintették a lebontott határszakaszt, Horn Gyula tájékoztatást adott a vasfüggöny fel­számolásáról és átnyújtott egy darabot a nevezetes szögesdrótból. A találkozó helyszínét a japán politikus határozta meg arra emlékezve, hogy itt nyílt meg' először a kelet—nyugati határ, s ez nagyban hozzájárult a későbbi NDK- beli változásokhoz. A soproni városnéT zés és a három külügyminiszter mun­kaebédje után Horn Gyula és Nakama- ja Taro között kétoldalú megbeszélé­sekre került sor. Ezen a japán minisz­terelnök januárban sorra kerülő buda­pesti látogatásáról esett szó- Az ese­mény azért különös jelentőségű, mert első ízben keresi fel Magyarországot japán miniszterelnök. Elutazott a Szentszék küldöttsége A Szentszék küldöttsége Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli felhatal­mazású nuncius vezetésével december 8. és 17. között látogatást tett Magyar- országon. A küldöttséget fogadta Né-, meth Miklós miniszterelnök, Glatz Fe­renc művelődési, Horn Gyula külügy- és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszr tér! A vatikáni delegáció részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia ülésén, látogatásokat tett egyház­megyékben, püspökszentelési és beik­tatási ünnepségeken. Folytatódtak a diplomáciai kapcsolatok helyreállítá­sára irányuló tárgyalások. A magyar kormányküldöttségét Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes ; vezette. Egyetértés alakult ki abban, hogy nincs . akadálya a teljes körű diplomáciai kap­csolatok közeljövőben történő helyre- állításának. (MTI) A MINISZTERI BIZTOS SZERINT Nem lesz drasztikus gyógyszeráremelés A gyógyszergyárak a nyári termelőiár-emelés óta kétszer jelen­tettek be újabb áremelést, legutóbb két hete. Várható-e az egy évvel ezelőtti emlékezetes gyógyszerrendelet évfordulóján — 1990 januárjában egy „újabb gyógyszerbotrány”? A kérdést dr. Matejka Zsuzsannának, a téma miniszteri biztosának tette fel az MTI. Válaszában leszögezte: az a szóbeszéd, miszerint a gyógyszerek ára a jövő év januárjában erőteljeseit emelkedni fog, nem igaz; fölösleges fölvásárolni az orvosságokat. Matejka Zsuzsanna elmondotta, hogy 1989. július 1-jén a gyógyszeripar 8,5 százalékkal emelte a gyógyszerek termelői árát. Ez az áremelés nem jelent meg a patikai árakban, a többletet a társadalombiztosítás és a gyógyszeripar térítette meg. A gyógyszeripar szeptember 15-én újabb igénnyel lépett fel, ez alkalommal 11,5 százalékos áremelést kért, amelyet a társadalom- . biztosítással folytatott áralku eredményeként 9,2 százalékban hagytak jóvá. Ez az áremelés sem jelenik meg a beteg által fizetett térítési díjban, ezúttal is az ipar és a társadalombiztosítás közösen fizet. A december 4-ei forintleértékelés után a gyógyszeripar ismé­telten kérte az árak további 5 százalékos emelését. Erről jelenleg folyamatban van az áralku. A gyárak igényével párhuzamosan —fejtette ki a miniszteri ' biztos — a gyógyszer-kereskedelmi vállalatok is kéréssel léptek fel: az árrés 9 százalékos emelését követelték, gazdálkodási nehézsége­ikre hivatkozva. A termelői árak emelkedése és az árrés módosítása a gyógysze­rek teljes árának 35 százalékos emelkedését okoznák. így a térítési díjak —-vagyis a patikában fizetendő árak — több mint 70 száza­lékkal emelkednének, amennyiben a társadalombiztosítás annak mértékét nem csökkentené. Ilyen mértékű áremelés a lakosságra nem hárítható át, ezért intenzíven dolgoznak azon, hogy növeljék az egyes gyógyszerekhez adott társadalombiztosítási hozzájáru­lást, főként az orvosi ajánlásra alkalmazott orvosságok körében .hangsúlyozta Matejka Zsuzsanna. így például Szeretnék jelentősen növelni az idős emberek szív­ás érrendszeri betegségeire és a reumára adható medicinák, a gyermekgyógyászatban használatos orvosságok támogatását. Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az Országgyűlés az idei 18 milliárd forint helyett jóváhagyja azt a 26 milliárd forintot, amelyet a társadalombiztosítás 1990-ben a gyógyszertámogatásra kíván fordítani. A miniszteri biztos a gyógyszerárügy rendezésére, a jelenleg folyó áralkura utalva hangoztatta: pillanatnyilag az is kétséges, hogy lesz-e térítésidíj-módosítás. Nincs eldöntve az sem, hogy a gyógyszerek termelői ára és az árrés emelkedése megjelenik-e a \ patikai gyógyszerárakban. Amennyiben igen, akkor is csak legfel­jebbjövő áprilisban, s jóval mérsékeltebb áremelésre lehet számíta­ni, mint az idén januárban. Egyes alapvető, a lakosság széles rétegeit érintő gyógyszerek kevesebbe fognak kerülni, mint jelenleg — fejezte be Matejka Zsuzsanna. (MTI) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom