Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

mA TAD Á C> Várható időjárás az országban ma estig: Foiy- tatódik az igen enyhe, szeies idő. A felhőátvo- nulásokból néhol futó záporesö lehet, de emellett néhány órás napsütésre is számítani lehet. A délnyugati szél élénk, sokfelé viharos marad. A legma­gasabb nappali hőmérséklet hétfőn 16, 21 fok között várható. (MTI) Megszűnnek a mutációk (3. oldal) Baja új arca (5. oldal) AZ MSZMP XIV. KONGRESSZUSA ________________ A legsürgetőbb feladat: felkészülni a választásokra A Magyar Szocialista Munkás­párt XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg, munkáját vasárnap reggel az Építők Székházában. A párt vidéki es budapesti tagságát képviselő mintegy 800 küldött dön­tött az ügyrendről, majd Marosán György mondott megnyitót. Beszé­deben utalt arra: azért vállalta e szereplést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a marxiz­must s azon munkálkodik, hogy visszaszerezze a tudományos szoci­alizmus, a marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek abban, hogy a politikai közéletbe visszake­rüljön az önkéntes mozgalmi mun­ka. Megítélése szerint a kongresz- szus egyik leglényegesebb feladata a hit és a bizalom helyreállítása. Ezek után felkérte a kongresszus elnökségének tagjait — Berecz Já­nost, Púja Frigyest és Szűcs Ervint —, hogy közösen vezessék a ta­nácskozás munkáját. A küldöttek ezt követően egy­hangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP erkölcsi és politi­kai elégtételt szolgáltat méltányta­lanul megsértett tagjainak, közöt­tük Marosán Györgynek. A taglétszám meghaladja á 65 ezret Grósz Károly, a kongresszusi előkészítő bizottság elnöke lépett ezután a mikrofonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva referá­tumot. Elöljáróban leszögezte: az MSZMP nem szűnt meg, el és dol­gozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a dol­gozó emberek szolgálatát tekinti munkája legfőbb értelmének, ame­lyik a marxizmus tudományos el­méletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bi­zonyították: ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kol­lektív listán jelezték e szándéku­kat. Hozzátette: a szervezést társa­dalmi munkában végzik a vezetés' nélkül maradt MSZMP aktivistái. A továbbiakban — az októberi kongresszus ’89 tanácskozását ér­tékelve — kijelentette: a hosszabb idő óta szerveződő frakciós erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikusan, a szabályo­san megválasztott küldötteket fél­revezetve megváltoztatták a párt jellegét és nevét, szétverték orszá­gos vezetését s létrehozták — szán­dékuk szerint az MSZMP helyett - a Magyar Szocialista Pártot. A tagság jelentős része azonban felismerte, hogy becsapták, s ra­gaszkodik pártjához. (Folytatás a 2. oldalon) • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tiszteletbeli doktorrá avatták Helmut Kohlt. Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására szombat délelőtt hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Helmut Kohlt csaknem 60 fős, prominens gazdasági, kulturális és parlamenti személyiségekből álló küldöttség kísérte el magyar- országi útjára. Helmut Kohlt ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adással fogadták az NSZK és a Magyar Köztársaság lobogóival díszített Ferihegyi repülőtér betonján. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Németh Miklós kormányfő és felesége, valamint Kovács László külügyi államtitkár köszöntötte. A kölcsönös üdvözlések után a kancellár és kísérete autóba szállt, s az Eötvös Loránd Tudományegyetemre ment, ahol az Állam- és J ogtudományi Karon (Folytatás a 2. oldalon) ARANYVASÁRNAP REKORDOKKAL ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Lesz mit tenni a karácsonyfák alá Advént negyedik vasárnapján, a karácsony ünnepére való lelki készülődés mellett a „földi” dolgok is nagy súllyal estek latba: lévén ez a nap a kereskedelem hagyományos aranyva­sárnapja. Utolsó alkalom arra, hogy a családok, szülők együtt keressék fel az üzleteket,- áruházakat, hogy megvásá­rolják a fa alá valót, a kikémlelt igények és a pénztárca gazdasági összefüggéseinek számbavételével. A kecskeméti Alföld Áruház igazgatója, Szabó Balázs szinte örvendezve újságolta, hogy a forgalom bár igen nagy volt, mégis békességes, barátságos hangulat töltötte be az áruházat, a vevők, érdeklődők, nézelődők szinte örömmé tették a kereskedők amúgy nem könnyű munkáját. Pedig volt forgalom, az áruház az aranyvasárnapi bevétel­lel (3 millió forint) már teljesítette az éves tervet: 800 millió forint értékű árut forgalmazott. Különösképpen a szines televíziók, a videók forgalma volt nagy, de az afféle kis tételek, mint az elem, a karácsonyfaizzó is fogytak. Természetesen a játékosztály volt a legnépesebb, bár a bőrruhák, a fehérneműk is kelendőek voltak, nem beszélve a „hagyományos” ajándéktárgyakról, mint a könyv, karóra stb. Az aranyvasárnapra érkezett Yamaha orgonák körül is sok volt az érdeklődő, s mint az igazgató is mondta: ez jó, a nézelődőbői lesz a vevő. Áru van, tovább­ra is várják a vásárlókat, egészen 23-a estéig. Dr. Adorján Mihálynét, a kecskeméti Centrum Áruház igazgatóhelyettesét csak a hangosbemondón lehetett utolér­ni, járta az osztályokat. Amint sikerült telefonvégre kapni, még számításokat végzett, amelynek eredménye: jóval na­gyobb az aranyvasárnapi forgalmunk, mint tavaly. De re­kordokat döntött a december több napja is: volt, hogy egyet­len napon 6 millió forint értékű áru talált gazdára. Tegnap a konfekcióosztályon az engedménnyel kínált ir­ha- és panofixbundák; a padlószőnyegek, a műszaki cikkek iránt volt igen nagy az pérdeklődés, de nemhiába keresték fel az áruházat azok sem, akik hagyományos ajándéktárgya­kat akartak vásárolni. Nagy sikere volt még a flanellepedők­nek is, amit szintén engedménnyel árusítottak. A Kéttemplom közi Unicus Antikvárium kicsiny helyisé­gében is sokan megfordultak tegnap délelőtt. És nem is hiába. A kft.-vé alakult üzletben ugyanis széles választékot tartanak — tudtuk meg Bodoglári Lajosné ügyvezetőtől. — Már csak kisnyulat nem árusítunk!. tréfálkozott Bodogláriné, aztán komolyra fordította a szót: — Kifestőkönyvek érkeztek, olyanok, amik csak nálunk kaphatók. Új ifjúsági és gyermekkönyvek várják, hogy a karácsonyfa alá kerülhessenek. Mert bár a szalonna is fontos mint egyik vevő megjegyezte —, azért bízunk benne, hogy a jó könyv továbbra is kell, mint a falat kenyér .!. N. M. ÁRHATÓSÁGI JOGOKAT KAPOTT A MÉM Ülést tartott a Miniszter­tanács A Minisztertanács vasárnapi ülé­sén úgy határozott, hogy a jövőben az Országos Árhivatal elnöke he­lyett a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter fogja gyakorolni a mezőgazdasági termékek, élelmisze­rek és élvezeti cikkek tekintetében az árhatósági jogokat. A kormány megvitatta a Magyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és átlépésének szabályairól szóló törvény alapelve­it, s jóváhagyólag tudomásul vette a Belügyminisztérium szervezetének és vezetési rendjének -átalakításáról készített előterjesztést. A Minisztertanács módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletet, valamint égyes munkaügyi szabályokat Elfogadta az 1990. évi pénzügyi politikáról szóló előterjesztést, és határozatot hozott a pénz- és hitel­politikai irányetvekrőL A kormány meghallgatta a bel­ügyminiszter beszámolóját a novem­ber 26-ai népszavazás megszervezé­séről és lebonyolításáról. A belügy­miniszter tájékoztatja a végrehajtás­ról az Országgyűlést. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer államközi szerző­désmódosításával kapcsolatos kor­mánybiztosi tevékenységről. A kormány tudomásul vette a Hun- garoring autóversenypálya további működésével kapcsolatos javadatot. A Minisztertanács létrehozta az Országos Nukleáris Balesetelhárítá­si Rendszert, végül személyi kérdé­sekről döntött. (MTI) (Kormányszóvivői tájékoztató a 2. oldalon). A TÉT: AZ ORSZÁG KORMÁNYOZ- HATÓSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE Ma kezdődik az Orszászvűlés decemberi ülésszaka Ma megkezdődik az Országgyűlés ez évben utolsó, négy­naposra tervezett ülésszaka. Több mint 20 törvény- és tör­vénymódosítási javaslat, tájékoztató, illetve határozatterve­zet megtárgyalása vár a plénumra — ezek túlnyomó többsé­gét a kormány terjeszti elő. Az Országgyűlés decemberi ülésszakának nem kisebb a* tétje, mint az ország kormányozhatóságának megőrzése, az átmenet békés jellegének fenntartása, a gazdaság talpon maradása. Mindez azon múlik elsősorban, hogyan dönt a parlament az 1990. évi költségvetésről. Hetek óta pattanásig feszült légkörben zajlik a vita: elfogadható-e a kormány beteijesztette krízisköltségvetés. A kormány érvei világosak és egyértelműek: a költségvetés és az abban meghatározott — az IMF-fel egyeztetett — fő tételek elfogadása nélkül nincs IMF-megállapodás, megállapodás nélkül pedig össze­omlik a gazdaság. A költségvetés sarkalatos pontja a lakásgazdálkodás re­formjához kapcsolódó intézkedési tervek — a kedvezményes hitelkamatok emelésének vagy a kamatadó bevezetésének — elfogadása vagy elvetése. Ezen a ponton feszül leginkább egymásnak a kormány — ismerve az IMF feltételét — vala­mint a parlament, háta mögött a lakossággal. ‘ A képviselők viszont — a sokasodó kétségek, a fokozódó bizonytalanság és a mindinkább érzékelhető bizalmatlanság közepette — teherbíró képességük határához érkeztek. Elju­tottak addig a pontig, amikor feltették önmaguknak és tár­saiknak is a kérdést: vállalhatják-e egyáltalán egy üyen dön­tés felelősségét. Véleményük szerint az alapos szakmai felké­szülés lehetőségének hiánya, a törvénytervezetek mennyisé­ge, áttekinthetetlensége, sok esetben kiérleletlensége, kapko­dást tükröző jellege és állandó módosulása, az alapvető információk és részadatok visszatartása megkérdőjelezheti döntésük megalapozottságát. Többen fontolgatják, hogy lemondanak mandátumukról, nem vesznek részt a decemberi ülésszak munkájában vagya hátralévő időszak törvényhozásában. Még akkor is, ha az utóbbi időben mindinkább közelítenek az álláspontok az országgyűlésiképviselő-választások mielőbbi kiírásának szükségességében, a parlament megbízatási idejének lerövi­dítésében s abban, hogy ez az Országgyűlés már ne alkosson az ország jövőjét hosszú távon befolyásoló törvényeket. A költségvetés elfogadása vagy elvetése viszont kétségtelenül ilyen döntés. S ilyen lehet a sajtótörvény, az érdekképviseleti törvény, az önkorrfiányzati törvény, amelyeknek megtárgya­lását egyfelől sürgetik, másfelől viszont már az új parlament és kormány hatáskörébe tartozónak minősítik a különböző politikai erők. A döntést azonban ezekben a kérdésekben is a képviselőknek kell meghozniuk. (MTI) PEKLI MÁRIA. MESSZI ISTVÁN ÉS VOLENTÉR LÁSZLÓ LISTAVEZETŐ A sportágak legjobbjai A Magyar Távirati Iroda sportszerkesztősége a szakszö­vetségek véleménye alapján 1964 óta az év végén rendszere­sen nyilvánosságra hozza az esztendő legjobbjainak sport- ágankénti névsorát. Az idei, sorrendben 26. választáson 96 sportoló kapta meg a megtisztelő címet. Közülük Nagy Bélát már tizenhetedszer jelölték az év íjászának. Rajta kívül tíznél több első helyet mondhat magáénak a tekéző Csányi Béla (15) és a vitorlázórepülő Bolla Mária (14). Noha a Bács-Kiskun megyei versenyzők nem dicsekedhet­nek hasonló rekordokkal, mégis dicséretes, hogy hárman listavezetők lettek sportágukban. Volentér László, a Bajai Spartacus-Vízügy SC motorcsónak-versenyzője ezúttal már harmadszor került az élre, míg Pekli Mária cselgáncsozó (Bajai SK) és Messzi István súlyemelő (Kecskeméti SC) elő­ször kapott helyet a legek listáján. A dinamikus változást jelzi az is, hogy a 96 sportoló közül hatvanan első alkalommal érdemelték ki az év sportolója címet. Az év legjobbjainak listáját lapunk 7. oldalán, a sportro­vatban találhatják meg olvasóink. Temesvári tüntetés Temesváron szombaton több ezer tüntető megakadályozta Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A Die Welt bonni napilap értesülését, amely a hétfői számban jelenik meg, a DPA hírügynökség vasárnap este ismertette. A lap beszámolója szerint a tüntetők szavalókórusokban követelték a rendőrök távozását és énekelték: „Romá­nok, keljetek fel, ébredjetek!” Az egyenru­hás biztonsági erők ekkor eltávoztak és ci­vilruhások váltották fel őket. A Die Welt értesülése szerint a vasárnapba nyúló éjsza­káig 300-700 tüntető alkotott élő láncot a templom körül, köztük románok, illetve más felekezetek tagjai. Szemtanúk beszá­molói szerint összesen mintegy ötezren vet­tek részt a megmozdulásban. Helmut Kohl és Németh Miklós megbeszélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom