Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
Lemondott Zsivkov Az utód: Petar Mladenov Lemondott pártfőtitkári tisztségéről Todor Zsivkov, Kelet-Enrópa legrégebben funkcióban lévő pártvezetője. Utódjának Petar Mladenovot választották. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tegnapi ülésén javasolta a parlamentnek, bogy mentse fel Todor Zsivkovot az államfői teendők ellátása alól is. Dr. Südi, az Állam Védő Honatya (3. oldal) Tájékoztató a hároméves gazdasági programról Tanácskoztak a megye képviselői Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács vb-termében — dr. Bak István elnökletével — ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. A honatyák ezúttal is többkilónyi — a parlament november 21-én kezdődő újabb ülésszakának napirendjére tűzött—dokumentummal a hónuk alatt érkeztek a tanácskozásra, ahol aztán még további „csomagokat” kaptak kézhez. Az ülésre meghívták az illetékes főhatóságok, valamint a megyei tanács és más szervek képviselőit is, hogy közreműködésükkel segítsék a képviselők tájékoztatását, eligazodását a témalabirintus útvesztőiben. Elsőként Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket a Minisztertanács 1990—1992. évi, hároméves gazdaságpolitikai programjáról, melyet most első olvasatban terjeszt a kormány a parlament elé. Egyáltalán miért van erre szükség -t- tette fel a kérdést az előadó —, amikor szinte i biztos, hogy háromnegyed év múlva már nem ez a kormány vezényli az ország sorsát? Azért, mondotta egyebek között, mert a reformfolyamatban eddig a politikáé volt az elsőség, s most eljött az ideje — hivatkozott Németh Miklós miniszterelnök napokban tett kijelentésére —, hogy a gazdaságra kell a figyelmet fordítani. A lé- ! nyeg, hangsúlyozta, hogy a kormányzat e programmal a gazdasági feszültségek csökkehtésére törekszik. A képviselők a kérdések, vélemények özönét intézték e programmal kapcsolatban a tervhivatal elnökhelyetteséhez, aki külön-külön, részletesen válaszolt minden észrevételre. Rövid szünet után először Iglódi Miklós, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára kért szót. Arra kérte a képviselőket, álljanak ki a parlamentben azért, hogy az 1 millió 200 ezer önkéntes tagot számláló Vöröskeresztet az anyagi támogatást illetően ne vegyék egy kalap alá a többi társadalmi szervezettek Alaposan indokolt kérelmét támogatni fogja a megyei képviselőcsoport. A továbbiakban— egyebek között — az 1990. évi költségvetésről, az általános forgalmi adóról, a magánszemélyek jövedelemadójáról, továbbá az állami vagyon utáni részesedésről, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény-, illetve törvénymódosítási tervezeteket vitatták meg. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a ! Pénzügyminisztérium jelén lévő szakemberei válaszoltak. Rapi Miklós AZ ÉLELMEZÉSIPARI ÁGAZAT AZ ORSZÁGGYŰLÉSTŐL VÁR TÁMOGATÁST — ÉDOSZ-TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Vita a tulajdonformákról Az élelmiszer-ipari üzemek nehezebben birkóznak meg a számukra különösen rosszabbodó körülményekkel. Aradi Lászlóné, az Edosz megyei szövetségének a titkára ezért csupán utalásszerűén említette az elmélyülő válság jeleit (a terméshozamok ciklikusságát mellőző terveket, a már-már elviselhetetlenül drága forintot, a kapkodó pénzügyi politikát), mert a megyei szövetség által rendezett tanácskozáson részt vevő vállalatvezetők, szakszervezeti titkárok naponta érzik a növekvő gondokat. Annál biztosabban találják meg a hogyan továbbot, minél 'tájékozottabban keresik a kiutat, az új helyzetnek leginkább megfelelő formákat, módszereket. Sokan többféleképpen értelmezhetőnek, mások egyben-másban el- hibázottnak tekintik a vállalati gazdálkodás jövőjét tekintve létfontosságú, a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. XIII. ty. némely részét. Ezért hivták meg a szakszervezeti székházba Tétényi Tamást, a Minisztertanács főtanácsosát az összefüggéseket feltáró előadásra, a felvetődött gyakorlati problémákkal kapcsolatos vita levezetésére. Az előadó jogi, gazdaságpolitikai folyamatokat felvázolva mutatott, rá a mostani, már-már csődhelyzet okaira. Bebizonyosodott, hogy a nálunk szocialistának nevezett gazdasági rendszerben a vállalatok túlnyomó többsége képtelen megfelelő jövedelemképzésre, korszerűsödésre. Ezért a tulajdonformák reformálása elengedhetetlen föltétele a felemelkedésnek. Ám j—jegyezte meg az egyik hozzászóló — könnyebb volt annak idején egy tollvonással államosítani az üzemet, mint most a célszerűbb, igazságosabb, a kor fejlődésirányába ható tulajdonviszonyok kialakítása. Különösen sérelmezték az említett törvény 30. paragrafusának 4. bekezdését. Eszerint a „mezőgazda- sági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszer-ipari ágazatba sorolt, részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjének ötven százaléka erejéig — befizetés nélkül — meghitelezett részvényt igényelhetnek. Az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást megelőző S év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell felajánlani a£ érintett gazdálkodó szervezetek részére”. Az élelmezésipari dolgozók szak- szervezete kongresszusával egyetértőén, a Kecskeméten tegnap összegyűlt élelmezésipari szakemberek, tömegszervezeti vezetők célszerűnek látnák, ha az ágazatra fájdalmasan hátrányos rendelkezést módosítaná az Országgyűlés. (Módosítottak több törvényt, rendelkezést az utóbbi időben ...) Véleményük szerint a részvényeken keresztül a mezőgazdasági üzemek csak csekély nyereséghez jutnának, így továbbra is csak a felvásárlási ár emelésével tudnának többletjövedelmet elérni. Sok egyéb mellett helytelenítik, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok átalakulása nem alulról jövő, önszerveződő kezdeményezésként, a gazdaságosság figyelembevételével történik, hanem felülről irányított kampányként. Észrevételeiket képviselői interpelláció útján kívánják megismertetni a parlamenttel. H. N. ELNÖKSÉGI ÜLÉS Az MSZP nem bojkottálja a népszavazást A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét, még az. általános választások előtt, a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza (Folytatás a 2. oldalon) HOLLAND TULIPÁNOK KECSKEMÉT FŐTERÉN — VÁLLALKOZÁSOK ÉS A PÉNZÜGYI HÁTTÉR — A KERTÉSZEK KERESIK A LEHETŐSÉGEKET A Magyar Kertészek Egyesülete egész napos országos -tanácskozást tartott tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A nagytermet zsúfolásig megtöltő érdeklődőket, szakembereket Téglás András, a keceli központú egyesület elnöke köszöntötte. Egyebek között beszélt a hatvanezer tagot tömörítő egyesület munkájáról és programjáról. Az érdekképviselet mellett jogsegély-szolgáltatást végeznek, szakmai-kereskedelmi téren is tagjaik rendelkezésére állnak. A jövőben részt kívánnak venni a szerződési feltételek és felvásárlási árak kialakításában, a termeléssel összefüggő szabályozás előkészítésében, a tagság gazdálkodási biztonságának javításában. Az egyesület részt akar venni a gazdasági reformfolyamatok kedvező irányának kimunkálásában is. A kertészek érdekében több követelést fogalmaztak meg. Egyebek mellett az importtal szembeni védővám bevezetését, az export utáni devizabevételekből történő visszajuttatást, hogy konvertibilis valutáért a vállalkozók termelőeszközöket, alapanyagokat tudjanak beszerezni külföldön, s el akarják érni, hogy az eszközbehozatalt vámkedvezménnyel is segítse elő a megalkotásra kerülő törvény. Céljaik között szerepel a virág- és disznövénytermelők hátrányos megkülönböztetésének eltörlése a többi mezőgazdasági kistermelővel szemben, s még egyéb intézkedések meghozatala. Kifejtette, hogy az egyesület keresi az ésszerű kompromisszumokat a döntéshozókkal, azokat a lehetőségeket, amelyek a szavakban hirdetett vállalkozás élénkítését a mindennapi gyakorlatban is lehetővé, valósággá tehetik. A pénzügyi — hitelezési és adózási — feltételrendszer alapvetően meghatározza a kertészetben is a vállalkozásokat. Márton András, az Agrobank főosztályvezetője szólt azokról a momentumokról (gyakori szabálymódosítás, infláció, bürokratikus ügykezelés, egyes kisbankok félrevezető magatartása, az új monopolhelyzetek, privilégiumok kialakulása stb.), amelyek bizalmatlanná, sőt kedvszegetté teszik a vállalkozókat. A jövő évről sem vázolt rózsás képet: csökken a hitel és a kedvezmény, s az egyedül üdvözítő utat az exportra termelésben, az ezt támogató kedvezmények elnyerésében jelölte meg. Cséri Péter a MÉM képviseletében szólt, s bejelentette, hogy holland támogatással kistermelőt menedzseriroda kialakításán dolgoznak, amqly segítséget ad a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek is. Póth Péter értékesítési szövetség megalakításának tervét ismertette, majd Merényi Ferencné, az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságánúk osztályvezető-helyettese praktikus tanácsokat adott a pénzkezelésre, -befektetésre és a hitelnyújtás feltételeiről tájékoztatta a résztvevőket. Ezután a Néppárt, a Kisgazdapárt és az MDF képviselői vázolták agrárprogramjukat. A tanácskozáson részt vett a De Ree holland virághagymaközpont társtulajdonosa Jorgen De Ree, aki videofilm segítségével mutatta be tevékenységüket, s nem titkoltan üzletkötés céljából jött el hazánkba. Cégét is reklámozandó, a technika házának előcsarnokában féláron értékesítették virághagymáikat, sőt Kecskemét ajándékban is részesült: dr. Adorján Mihálynak, Kecskemét polgármesterének több száz tulipán-virághagymát adott át barátságuk jeleként. Ugyancsak megajándékozta a kertészeti főiskolát, a kertészeti szakmunkásképző intézetet, valamint a fővárost is virághagymákkal Jorgen De Ree. Ausztriából érkezett a családi vállalkozású Starkl cég egyik társtulajdonosa, Anton Starkl, aki az ottani adóviszonyok ismertetése után az üzleti kapcsolatokról beszélt, megemlítve, hogy gyümölcs-szaporítóanyag magyarországi termelésében közös vállalat alapításáról folytat előrehaladott tárgyalásokat. A tanácskozás a jelenlévők kérdéseire adott válaszokkal ért véget. Cs. I. 0 Régen volt ennyi érdeklődő a Tudomány és Technika Házában. (Straszcr András felvétele) A véleménykülönbségek maradtak A kormány és a SZOT képviselőinek találkozója Jelentős véleménykülönbségek maradtak a követendő gazdaság- politika tekintetében a kormány és a SZOT között pénteki, parlamentbeli több mint ötórás megbeszélésük után is. A Minisztertanács és a szakszervezetek képviselőinek találkozójára, amelynek célja a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjának megvitatása volt, most először meghívták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját is, amely azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A liga 'távolmaradását azzal magyarázta, hogy előbb a tagszervezeteivel kívánja megvitatni a kormány koncepcióját, s majd csak azután mond véleményt róla. A tanácskozáson elhangzottakról a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter, a SZOT ' részéről pedig Sándor László titkár tájékoztatta az újságírókat. Első mondataikban jelentős eredményként értékelték, hogy szervezeteik álláspontjai egyes kérdésekben közeledtek egymáshoz, ám hamarosan kitűnt, hogy sok területen számottevőek maradtak a nézetkülönbségek. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy nem halogatható .tovább a gazdasági szerkezet átalakítása, még akkor sem, ha az jelentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megvalósításához olyan tudatos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfogalmazzák az ezzel kapcsolatos tennivalókat a dolgozók felkészítésére, továbbképzésére vonatkozóan is, s nem utolsósorban azt, hogy az átmenetileg munka nélkül maradóknak milyen szociális biztonságot tudnak garantálni. Ezért a partnerek elképzelhetőnek tartották, hog^ közös akciókban vegyenek részt az átalakításban érintett (Folytatás a 2. oldalon) HUSZONNYOLC ÉV UTÁN A szabadság éjszakája Berlinben A berlini fal évtizedek óta remélt találkozások színhelyévé vált, miután az NDK kormánya csütörtökön este bejelentette, hogy megnyitják az ország nyugati határait, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőket is. Nem sokkal azután, hogy Günter Scha- bowski, áz NSZEP KB titkára, a berlini televízióban közvetített sajtóértekezletén, közölte az első hallásra hihetetlennek tűnő hírt, berliniek tízezrei indultak azonnal az átkelőhelyekhez. Bár a kormány döntése értelmében csak előzetesen beszerzett rendőrségi engedéllyel, péntektől lehetett volna átkelni, a hatalmas tömeg láttán a határőrök megnyitották a határt, és csupán a személyi igazolványt kérték a Nyugat-Berlinbe átmenőktől. Később már azt sem. Gyalogosan és autókban özönlöttek át áz emberek a város nyugati részébe. Az ünneplés érzelmes jelenetei játszódtak le. A huszonnyolc éve álló fal miatt egymástól elszakított testvérek, rokonok és ismerősök ölelkezhettek össze. Örömükben sokan könnyeztek, mások pezsgőt bontottak, petárdát robbantottak. Többen kalapácsot vittek magukkal, hogy „emlékdarabot” törjenek le a falból, a hidegháború talán legismertebbjelképéből. Eltűnt a fal, eltűnt a fal'— kiáltozták városszerte a szavalókórusok. Az eseményeket szelíden figyelő határőrök szeme láttára sokan fölmásztak, ráültek a falra, amelynél szökés közben minden évben több embert lőttek le. Szabaddá vált az út a város egyik legismertebb nevezetességénél, a Brandenburgi kapunál is, ahol egyébként nincs is átkelőhely. A keletberliniek ezrei szinte elfoglalták Nyu- gat-Berlin hires, eddig leginkább csak a nyugati televízióból ismert sugárút- ját, a Kurfürstendammot, ahol teljesen megbénult a forgalom. Az átkelőknél mindenhol nyugatberliniek hatalmas tömege ünnepelte tapsolva a keleti városrészből érkezőket. Walter Momper, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere egy rendőrautó hangszóróján keresztül köszöntötte őkét. Honecker lövetni akart a népre Günter Schabowski, az NSZEP KB PB tagja — a Die Welt című nyugatnémet napüap jelentése szerint — megerősítette az újságnak azt a hírét, amely szerint Erich Honecker volt párt- és állami vezető október 9-én parancsot adott arra, hogy az NDK nemzeti néphadserege verje le a lipcsei tömegtüntetést. Akkor a legrosszabbtól a biztonsági, erőkért felelős Egon Krenz, a mostani párt- és állami vezető óvta meg az országot — írja a Die Welt. A jól értesült lap idézett egy másik, meg nem nevezett, magas állású NDK-politikusf, aki szerint az NDK október első felében a polgárháborús szakadék szélére jutott. Nyugat-Berlin kormányzó polgár- mestere az SFB televíziónak adott nyilatkozatában örömmel üdvözölte a fal megnyitását. Walter Momper szavai szerint a berliniek huszonnyolc éve vártak erre a napra, amely visszavonhatatlanul megnyitotta előttük a szabad utazás lehetőségét. „Az NSZEP többé nem visszakozhat a fal mögé” —jelentette ki.
