Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1989. november 11. Bontják a falat A Reuter hírügynökség szemtanúkra hivatkozó jelentése sze­rint az NDK nemzeti néphadseregének katonái pénteken meg­kezdték a berlini fal lebontását. MOSZKVA: Kedvezően fogadják az NDK-beli változásokat, de... Az NDK kormányának szuverén döntéséről van szó — így kommentálta Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, pénteken a két német állam közti határátlépését megkönnyítő ke­letnémet rendelkezéseket. — Az NDK-beli változások nemzet­közi visszhangja kedvező, és kedvezően fogadják őket a Szovjetunióban is — mondta Geraszimov. Méltatta azt a tényt, hogy az NDK új vezetése számos intézkedést hoz a szocializmus megújí­tása, a belpolitikai helyzet megszilárdí­tása és a társadalmi helyzet demokrati­zálása érdekében. Hangsúlyozta, hogy szovjet megítélés szerint nem részmeg­oldásokról van szó, hanem az NDK életének minden területét és külkapcso- latait is átfogó változásokról. Egy kérdésre válaszolva a szovjet szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy az NDK-ban zajló gyors változások eset­leg destabilizálják az európai helyzetet. Mégis úgy vélekedett, hogy a stabilitás védelme sem szolgáltathat okot a be­avatkozásra az NDK belügyeibe. Nem zárta ki azonban, hogy az NDK-beli fejlemények esetleg szóba kerülnek a decemberi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón, BONN Nagygyűlés Nyugat-Berlinben Lengyelországi látogatását meg­szakítva péntek délután Nyugat- Berlinbe érkezett Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A schöne- bergi városháza előtt megtartott nagygyűlésen felidézte a mostani történelmi pillanat nagyszerűségét, azoknak az emlékét, akik a fal kö­vetkeztében vesztették életűket, és elsősorban annak a pillanatnak a fontosságát, hogy végre megérhe­tik a fal leomlását. Emlékeztetett arra, hogy a berli­nieknek és a németeknek most fon­tos próbát kéll kiállniuk. Az NDK-tüntetőktől azt az üzenetet kapták, hogy megfontoltan és okosan kell cselekedni, azt, hogy ebben a nehéz történelmi órában nem szabad radikális hangokra és jelszavakra hallgatni. Okosan cse­lekedni azt jelenti, hogy figyelembe veszik az európai, a világpolitikai és a német fejlődést. A lengyel és a magyar reformfolyamatra is utal­va, kiemelte a megfontolt haladás fontosságát. Most a keletnémet honfitársakkal való közös békés jövőről van szó, amelyet lépésről lépésre haladva kell építeni — mondotta. Kohl ismét hitet tett az NDK- beli szabad sajtó, a valóban szabad szakszervezetek, a pártok szabad megalapítása és természetesen a szabad, egyenjogú és titkos válasz­tások mellett. Ebben a törekvésé­ben teljes támogatásáról biztosí­totta az NDK népét. Egyúttal fel­szólította a berlini vezetőket, hogy mondjanak le hatalmi monopóliu­mukról. Az az NDK, amely a re­formok útján halad, magától érte­tődően számíthat Bonn segítségére — mondta. Reményét fejezte ki, hogy a re­formok következetes folytatása esetén az NDK lakosai megmarad­nak szülőföldjükön és nem dönte­nek a távozás mellett, részt vesz­nek hazájuk építésében. Mi mellet­tetek állunk, mi egy és ugyanazon nemzet vagyunk, és együvé tarto­zunk — kiáltotta. GEORGE BUSH AZ NDK-VEZETÉS DÖNTÉSÉRŐL Korai a német újraegyesítésről beszélni George Bush amerikai elnök csütör­tökön este rendkívüli sajtóértekezleten méltatta az NDK-vezetés döntését a határ megnyitásáról. A kiutazás enge­délyezésével a berlini fal jelentősége le­csökkent — mondta az elnök. Az ame­rikai törvényhozás vezetői egyidejűleg felszólították az NDK-t, hogy rombol­ja le a falat. Az amerikai elnök kérdésekre vála­szolva kijelentette, hogy véleménye sze­rint a fejlemények után a többi OTSzág — Csehszlovákia, Bulgária és Romá­nia — sem állhat ellen a változások­nak. George Bush egyébként a tőle megszokott óvatossággal nyilatkozott. Nem kívánt állást foglalni abban a kér­désben, hogy mit tenne az Egyesült Ál­lamok, ha a kelet-európai folyamatok túlságosan is felgyorsulnának. „Az Egyesült Államok úgy kezeli a kérdést, hogy senkinek se okozzon nehézséget” — hangoztatta. Véleménye' szerint egyébként a berlini döntés még nem jelenti a „vasfüggöny” felszámolását. „Ám tény, hogy távol van már a vas­függöny kemény időszaka” — mon­dotta. Még óvatosabb volt George Bush abban a tekintetben, hogy mit jelenthet az NDK határának a megnyitása a né­met újraegyesítés szempontjából. Né­zete szerint a két kérdés nem függ ösz- sze. |—És egyébként is korai még a német újraegyesítéséről beszélni — je­lezte. Az elnök méltatta az NSZK, személy szerint Helmut Kohl kancellár szerepét az NDK-ból áttelepülők befogadásá­ban. Újólag felajánlotta, hogy ameny- nyiben szükség lenne rá, Washington kész támogatást nyújtani. George Bush egyúttal (összhangban a bonni politi­kusokkal) kijelentette: az NDK polgá­rainak, akárcsak a fiatal lengyeleknek,, ő azt tanácsolná, hogy maradjanak ott­hon, vegyenek részt hazájuk drámai átalakításában, a szabadság és a de­mokrácia kibontakoztatásában. George Bush nem válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a fejlemények gyengítik-e, lazítják-e a Varsói Szerző­dést. Úgy vélekedett viszont, hogy a történések niegerősítik a pozícióját a Mihail Gorbacsowal december elején folytatahdó tárgyalásokon. Az MSZP nem bojkottálja a népszavazást (Folytatás az 1. oldalról) ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosságmédiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állás­ponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánkszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyaláso­kat az MSZMP-vel a „rendezetlen vagyoni kérdésekről”. Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosul­tak a vagyon egy részére. Áz elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyon­jogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdé­sekben a tövényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeletéihez tartja magát a párt. Ennék megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében mindazok­nak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek jiem feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. így például döntés született arról, hogy az elnökség felkéri a párt budapesti szervezetét: a VII., a VIII. és a XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankezelő Válla­latnak. Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nel. Az országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták helyett a pártoknak programjaik kimúnkálására kellene fordítaniuk a figyelmet. Áz MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is, hogy Ribánszki Róberté- bár konkrét összegekről, vagyontárgyakról nem esik szó a levélben — a taglétszám arányában kívánná megosztani az egykori MSZMP vagyonát. Áz MSZP viszont abból indul ki, hogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a vagyonból. . . Lakó? László árról számolt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmi­szer-ellátásának meghatározó jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveinek visszaállítása, a reális megmérettetést szolgáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság teljesítményeiből kiinduló adórendszer kimunkálása, egy átfogó településfejlesztési rendszer kidolgozása — összességében egy vállalko­zásbarát agrárpolitika megteremtése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés kezdeti „stabilizációs” szakasza, s lassú növekedés tapasztalható a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmunkára kell koncentrálniuk. (MTI) Városi Könyvtárigazgatók Tanácsa alakult 1989. november 9-en, Jánoshalmán megalakult a Városi Könyvtárigazga­tók Tanácsa. A tanácsot az a szándék hivta életre, hogy a gondoktól terhes, de új reményeket is teremtő világunkban a könyvtárak több ezer éves történetének méltó folytatása alakuljon ki az ország legnagyobb, kulturális hagyományai­ról is ismert megyéjében. Úgy véljük, hogy a fejlett Európához tartozás igénye, a társadalmi-gazdasági- kulturális továbblépés, az emberiség szel­lemi értékeinek közvetítése érdemibb részvételt követel könyvtárainktól. A közelmúlt közigazgatási változá­sai, a várható népképviseleti, önkor­mányzati rendszer azzal a bizalommal tölti el könyvtárosainkat, hogy minden település jól felfogott érdeke lesz saját könyvtárának fejlesztése, a könyvtárak hálózati összetartozásáhak erősítése. Szükségesnek tartjuk, hogy az ön- kormányzati törvénytervezetben is megfelelő garanciák fogalmazódjanak meg a különböző nagyságrendű, funk­ciójú könyvtárak működtetésére. A kis­településen élő könyvtárhasználók ele­mi érdeke, hogy lakóhelyük könyvtárá­ból továbbra is igénybe vehessék telje­sebb, sokrétűbb rendszer szolgáltatása­it a városi könyvtárakon keresztül. Nél­külözhetetlen egy jól felszerelt, a megye egész könyvtárügyét érdemi szolgálta­tásokkal segíteni tudó megyei könyv­tár. Ennek felépítése nem halasztható tovább, nemcsak a kecskeméti lakossá­gi érdekek miatt, hanem azért is, mert egyre lehetetlenebb a megye többi könyvtárának kapcsolódása az orszá­gos könyvtári rendszerhez. Társadalmi önbecsülésünk kérdése, hogy ehhez Bács-Kiskun megye taná­csai megtalálják nemcsak a hagyomá­nyos költségvetési, hanem az új támo­gatási formákat is. Kérjük a különböző mozgalmakat, intézményeket, gazdasági egységeket, a megye egész lakosságát, hogy közös cé­lunk, a szellemi, erkölcsi megújulás ér­dekében is támogassák könyvtárainkat. Bács-Kiskun Megyei Városi Könyvtárigazgatók Tanácsa HÉT HALOTT, NEGYVENKILENC SEBESÜLT Vasúti szerencsétlenség Csehszlovákiában Súlyos vasúti szerencsétlenség tör­tént péntek hajnalban (Csehszlovákiá­ban, hét halálos áldozattal. A Berlinbe tartó Balt-Orient expressz hajnali há­rom órakor, Prágától úiintegy ötven kilométerre, Lovosice térségében bele­rohant; egy álló személyvonatba. Hét ember meghalt, negyvenkilencen meg­sebesültek. Van magyar sebesültje is a szerencsét­lenségnek. A csehszlovák vasutak köz­ponti diszpécserszolgálata szerint Pálin­kás Jánosáé széphalmi lakos a baleset­kor könnyebb agyrázkódást szenvedett és sokkos állapotban a terezíni katonai kórházba szállították, ahonnan valószí­nűleg tíz nap múlva távozhat. Pálinkás- nét a kórházba elkísérte férje, aki ép és egészséges. A baleset éjfél után négy perccel tör­tént, Prágától 80 kilométerre, Nővé Ko- pistinál. A Balt-Orient expressz egy elektromos motorvonatba rohant bele. Az expressz mozdonyán, szolgálati ko­csiján és csehszlovák kiránduló vas­utasokat szállító első kocsiján kívül to­vábbi három kocsi kisiklott, bét épen maradt. Suzuki úr ötven­százalékos esélyt ad A japán Suzuki autógyártó cég elnöke, aki három napig Budapes­ten tárgyalt egy gépkocsi-összeszerelő üzem létesítéséről, még nem mondta ki az utolsó szót a magyarországi Suzuki-gyártásróL Elutazása előtt, pénteken az Atrium Hyatt Szállóban tartott saj­tótájékoztatóján arról számolt be: négy éve folytatnak tárgyaláso­kat;^ maga először járt hazánkban, és több tucat magyar vállalatot, üzemet keresett fel, olyan cégeket, amelyek a tervek szerint bekap­csolódnának az összeszerelésbe. Mint mondta, néhány héten belül az autógyár igazgatótanácsa dönt a vegyes vállalati formában tervezett összeszerelő üzem magyarországi létesítéséről Suzuki úr csak 50 százalékos esélyt adott arra, hogy az igazgató­ság pozitív döntést hoz. (MTI) A rendőrség kérése A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztálya nyomozást rendelt el ismeretlen tettes vagy tettesek el­len, akik pénteken hajnalban 04 és 05 között megöltek egy eddig ismeretlen férfit, akit ez­után személygépkocsival a tiszaugi híd árte­rületére szállítottak és az árqkszélen hagy­tak. Lasz György, a Belügyminisztérium sajtó- osztályának illetékese az MTI munkatársá­nak elmondta: a holttestet az elkövetők egy narancssárga színű műszőrme plédbe csavar­ták be, s azt egy téglavörös színű gurtniból készült vontatókötéllel többször átkötötték. Az eddig ismeretlen áldoza( körülbelül 50 —55 év körüli, 175 centiméter magas, 90 kilós, erős testalkatú, kérek, tejlt arcú, elöl és fejtetőn kopaszodó férfi. A holttesten 44-es nagyságú, Daniló Monteverdi márkájú, hosszú ujjú ing volt, fehér alapon piros és kék csíkokkal díszítve. Alatta sárga atlétatri­kó, cirill betűs Szgyelano Rumina címkével, vajszínű vászonnadrág, amelynek kétoldali, valamint a farzseb süllyesztett. Mindkét lá­bán szürke alapszínű bokafixes zoknit viselt, sötétkék, rombusz alakú mintával. A holt­test mellett egy ballábas Salamander márká­jú, fekete színű, öntött műanyag talpú, bele- bújós férfi félcipőt találtak. A rendőrség kéri a lakosság segítségét: aki a bűncselekménnyel vagy az áldozattal kap­csolatban bármilyen adattal vagy informáci­óval rendelkezik; értesítse a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot, illetve bár­melyik rendőri szervet vagy rendőrt. (MTI) A véleménykülönbségek maradták (Folytatás az 1. oldalról) v gazdálkodószervezetek, rétegek felké­szítésében, s abban, hogy a változások­ból rájuk háruló teher a lehető legki­sebb legyen. Változatlanul eltérő módon ítélték meg azonban a gazdasági növekedés lehetőségeit. A kormány szerint az el­következendő években a bruttó hazai termék mindössze 1-2 százalékkal nő­het, míg a szakszervezet véleménye az, hogy a belső piac élénkítésére alapozva a gazdaság ennél dinamikusabban fej­lődhet. A kormány nem lát lehetőséget arra, hogy az áremelkedések növekedé­si üteme jövőre 15 százaléknál kisebb legyen, amit viszont a szakszervezetek nem tudnak elfogadni. Szerintük az infláció mértékét már jövőre egy szám­jegyűre kellené leszorítani. A szakszer­vezetek szerint az'árakat csak a bérek­kel megegyező mértékben és ütemben lehet liberalizálni, míg a kormány jövő­re nem tartja elképzelhetőnek a bérek teljes felszabadítását. Ezzel összefüggésben merült fel az élelmiszerárak hatósági szabályozásá­nak jövő évi megszüntetése. Mint Bé­kési László elmondta, a kormány sem feltételek nélkül kívánja szabadárassá tenni az élelmiszereket, mert nem célja megállíthatatlan áremelési hullám elin­dítása. Azokat a szakszervezeti elgondolá­sokat, amelyekben változatlanul lénye­gi eltérések vannak, a pénzügyminisz­ter irreálisnak minősítette, míg a SZOT titkára szerint másfajta gazdaságpoliti­kai gondolkodással azok igenis megva-. lósíthatók. Sándor László annak a vé­leményének adott hangot, hogy az el­múlt évek restrikciós gazdaságpolitiká­ja után olyan intézkedéseknek kell kö­vetkezniük, amely legalább a munka- vállalók egy része előtt nyilvánvalóvá teszi, ha többet és jobban dolgoznak, életkörülményeik is javíthatók. A felek megállapodtak abban: a vitát most nem zárják le a kormány gazda­ságpolitikai elképzeléseiről, e témában a pénteki találkozót újabb követi majd. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a kormány egyetért a szakszervezetek szociálpolitikai elképzeléseiben foglal­takkal, kész arra, hogy amit Jehet, meg­tegyen annak megvalósítása érdeké­ben. Békési László azt is bejelentette, hogy az elkövetkező parlamenti ülések valamelyikén a kormány tételesen el­számol az Országgyűlésnek arról, hogy miként következett be az ország jelen­legi eladósodása, milyen okok vezettek adósságállományunk felduzzadásához. Tájékoztattak'arról is, hogy a kormány javasolja a parlamentnek a szakszerve­zeti üdültetéshez való állami hozzájá­rulás 140 millió forinttal valú-növelését a jövő évre, ellentétben a hozzájárulás korábban bejelentett befagyasztási szándékával. (MTI) Sajtótájékoztatón hallottuk Apajpusztán tessék-lássék halad a környezetszennyezés felszámolása Hosszú —,és sokak által ismert — a Kiskunsági Állami Gazdaság bűnlajst­roma, amely a veszélyes hulladékok ár­talmatlanításának és hasznosításának örve alatt 1981-ben megkezdett tevé­kenységgel kapcsolatos. Nyílt téren ve­szélyes hulladékot égetni, ide-oda elás­ni, kiönteni, szabálytalanul tárolni ak­kor is felelőtlenség, ha a környezet vé­delmére nem lenne érvényes törvény. Ám nincs az a titok, amifa kutya ki ne kaparna. Tavaly, év Végén' robbant a „bomba”, s megindult ,a példátlan mé­retű környezetszennyezés ügyében a vizsgálat. Á Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság már befejezte a nyomozást, az aktákat továbbította, az ügyésznek, a vádirat elkészítése folyamatban van. Az év elején megkezdődött a kár el­hárítása, a Közép-Dunavölgyi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felfüggesztette a további hulladék be­áramlását, égetését, „hasznosítását”. Elsőként a „leltár” elkészítése volt szükséges, a telephelyen fellelhető 17 ezer vashordó tartalmára voltak kíván­csiak a szakértők. Előkerült még a ha­tárból 59 darab, a gazdaság irodaépü­lete mellől 253 hordó, szennyezett fold legalább 100 köbméternyi. Keresnek még körülbelül 400 tonna veszélyes hulladékot, amit a papírokból sejtenek, de hogy hol van, mi lett a sorsa, az tisztázatlan. Oldószert, festékiszapot, s más ve­szélyes anyagot elszállítottak megfelelő tárolohelyre. Azért maradt még éppen elegendő belőle, csupán az állami gaz­daság forgalma lankadt, az év végére - közös megegyezéssel elhatározott — nagytakarítás befejezését öt évre szeretnék elnyújtani. Belegondolni is szörnyű, hogy a 17 ezer darab, veszélyes hulladékkal teli, szivárgó, rozsdás hordó ott díszeleg a vágóhídi ól 100 méternyire, ahol bér­munkában küldik másvilágra a szar­vasmarhákat. A hidröglóbüsz á telep végén magásodik, a szomszédságban pedig kicsiny házikókban emberek él­nek! Az állami gazdaság' körültekintő munkálkodására jellemző: az ólommal telítődött földjükön két éve termelt 400 vagon napraforgójuk, az idén aratott gabonájuk zár alá került, de azért idén ősszel is szorgalmasan bevetették a mér­gezett földet. És Sírnak, hogy a felszá­molás költségeit, a bírságokat (28 millió forint) nem bírja a költségvetésük. A Környezetvédelmi és'Vízgazdál­kodási Minisztériumtól éppen tegnap, a vízügynél megtartott sajtótájékozta­tóra érkezett meg a másodfokú határo­zat, az állami gazdaságnak a telep fel­számolásával ebben az évben végeznie kell. Aki a kárt okozta, az hozza is rend­be. Persze, ehhez remélhetőleg a Pest Megyei Bíróságnak is lesz még egy-két szava. • Nagy Mária Éhségsztrájk a brassói munkásfelkelés emlékére Öt román állampolgár nyolcnapos éhségsztrájkba kezd november 15-én, a budapesti román nagykövetség előtt —jelentették be azon a sajtótájékoz­tatón, melyet az 1987. november 15-ei brassói munkásfelkelés emlékére szervezett demonstráció koordinálására alakult November 15. Bizottság képviselői tartottak pénteken, a Független Kisgazdapárt Arany János utcai központjában. Mint a demonstráció szervezői elmondták: a 14 szervezetet tömöritő bizottságot azért hozták létre, hogy megemlékezzenek a két évvel ezelőtti brassói munkásfelkelésről, valamint annak áldozatairól, ezzel is segítve a romániai polgárok emberi jogi küzdelmét a nemzetközi szolidaritás jegyé­ben, A Fidesz felhívása Kecskemét város polgáraihoz! A Fiatal Demokraták Szövetsége, 1989. november 15-én, a brassói mun­kásfelkelés második évfordulóján országos emléknapot szervez a román diktatúra áldozatainak emlékére. Az ellenállás napján a Fidesz kecskeméti csoportja is méltóképpen szeretné tiszteletét kifejezni mindazon magyar és román testvérünk emléke előtt, akik nemzetiségi hovatartozásuk, politikai meggyőződésük vagy kíolthatatlan szabadságvágyuk miatt áldozatául es­tek a mai román vezetés önkényének. Éppen ezért ezen a napon, a Szabadság téren felállított pavilonban, a csoport tagjai gyertyákat fognak árusítani reggel 8 órától este 18 óráig, a bevételt az áldozatok hozzátartozóinak szándékozunk eljuttatni. Este 18 órakor pedig szeretnénk, ha a megvásárolt gyertyákat a Szabadság téren összegyűlő, minél több megemlékező á város harangjainak megszólalásá­val egy időben meggyújtaná, míg a gépjárművel rendelkező állampolgárok egyperces kürtöléssel nyilvánítanák ki a létében megnyomorított román nép iránti szolidaritásukat. A Szabadság téren rendezett gyertyagyújtás legyen a város közös rendez­vénye! Számítunk valamennyi együttérző állampolgár részvételére! — áll a Fidesz felhívásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom