Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1989. november 10. BRZEZINSKI-INTERJÚ A PRAVDÁBAN „Érdemes meghallgatni az ellenfelet” Figyelemre méltó osztrák javaslat A kelet-európai reformtörekvések sikeréhez feltétlenül szükség van az életszínvonal gyors és érzékelhető emelkedésére, s ezt a nyugati ipari államoknak minden lehető módon elő kell mozdítaniuk. Többek között ezt hangoztatta Alois Mock osztrák külügyminiszter csütörtökön, a képviselőházban. A testület a miniszter bevezető nyilatkozata alapján megvitatta, miként támogassa Ausztria a keleteurópai államok reformjait. Mock rámutatott: Ausztriának e segítségnyújtás nemcsak kötelessége, hanem érdeke is, mivel a Varsói Szerződés több államában végbemenő demokratizálás megfelel az ország biztonsági érdekeinek, és a változások megnövelik az osztrák politika európai szerepét. A továbbiakban elmondta, hogy Ausztria rövid időn belül mintegy nyolcvanmillió schillinget fordít Lengyelország élelmiszerekkel való segélyezésére, továbbá a kelet-európai menedzserképzés támogatására, ezenkívül számos intézkedéssel ösztönözni kívánja a reformállamokkal való gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és idegenforgalmi együttműködést. Alois Mock állást foglalt Magyarországnak és 'Lengyelországnak az Európa Tanácsba való felvétele mellett, továbbá közölte: javasolni fogja e szervezetben, hogy minden nyugati állam ajánlja fel bruttó nemzeti termékének 0,7 százalékát a keleteurópai reformországokkal való gazdasági együttműködés fellendítésére. Megváltozik az MSZP és a megyei lapok kapcsolata Zbigniew Brzezinskivel készített in- teíjút a Pravda, az SZKP KB lapja. „Az amerikai politikus-politológus an- tikommunista és szovjetellenes beállítottsága közismert, de érdemes meghallgatni ideológiai ellenfeleink véleményét is” — olvasható az interjú elé írt bevezetőben. A Pravda korábban nemigen jeleskedett a másféle nézetek bemutatásában. Kínálkozik'tehát a következtetés: a főszerkesztő személyének változása a jelek szerint nyitottabbá teszi a lap tájékoztatáspolitikáját. Zbigniew Brzezinski, egykor Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, ma elismert politológus szálcte- kintély, megvalósíthatónak nevezte a Pravda munkatársaival folytatott beszélgetésben a közös európai ház eszméjét. A megvalósulás egyik feltételét „GORBACSOV NEM ELÉGGÉ RADIKÁLIS” „Gorbacsov politikája, a demokrácia, a reformok, a változások politikája az egyedül elképzelhető politika, a valódi távlatok megnyitását jelenti. Úgy gondolom azonban, hogy Gorbacsov nem eléggé radikális a változások kikényszerítésében” — hangoztatta Juríj Afanaszjev, az ismert szovjet történész, a szovjet törvényhozás tagja a Le Quotidien de Paris című lapnak adott nyilatkozatában. Afanaszjev, akinek állásfoglalásai már nem egy vihart kavartak, s a szovjet vezető is biráltá, most sem tagadta meg önmagát: szerinte Gorbacsov „az utóbbi időben jobbra tolódik I ez veszélyes lehet saját maga és politikai vonala számára”. „A Szovjetunióban most a peresztrojka két szakasza közötti átmenet korszakában élünk S hangoztatta Juríj Afanaszjev; =| A kidolgozás szakasza, amely 1985-ben kezdődött, véget ért. Ebben a szakaszban azonban úgy képzelték el a peresztrojkát, hogy át lehet építeni a hetven év alatt felhúzott épületet anélkül, hogy az alapokhoz nyúlnának. Mostanra azonban már világos, hogy az alapok megváltoztatása nélkül ezt a feladatot nem lehet megoldani. A gond az, hogy senki sem tudja, miképpen is fogjunk ehhez hozzá. A vélemények eltérőek, s még azok között is, akik a reformokat szocialista távlatban képzelik el, növekszik a polarizálódás. Emellett azonban sokan vannak azok is, akik mindenféle szocialista perspektívát elutasítanak. A helyzet paradox voltát az mutatja, hogy lassan már szinte veszélyesnek tűnik szocialista távlatokban gondolkodni” — mondotta egyebek között a francia lapnak adott nyilatkozatában Afanaszjev. közös értékrendszer kialakulásában látja: véleménye szerint bizonyos mértékű nézetazonosság nélkül elképzelhetetlen a dolog. A másik feltétel szerinte az európai gazdaságok közelítése egymáshoz. A legnagyobb akadálynak pillanatnyilag a Szovjetunió technológiai, gazdasági és szociális lemaradását látja. „A szakadék a Nyugat és a Szovjetunió között egyre csak nő. Ha ez az irányzat tartós marad, a Szovjetunió a perifériára szorul, és nem lehet rés?e a közös európai háznak” — mondta az amerikai politológus. A harmadik feltételt egy európai biztonsági rendszer megteremtésében jelölte meg. Ez a rendszer nézete szerint a két nagy katonai tömb megállapodásai útján jöhetne létre. Egyfelől meg A gazdasági válság és politikai bizonytalanság közepette folyó magyar átalakulás problémáit elemző cikkében a The Independent csütörtökön felveti: „Vajon fennáll-e egy politikai Csernobil kockázata?” Isabel Hilton bevezetőben a kelet-németországi fejleményekre utalva kiemeli, hogy az NSZK ígéretet tett az esetleges ottani átalakulás „kipámázásá- ra”. Mint írja, Magyarországon azonban a kezdeti politikai eufóriát felváltotta a problémák óriási nagyságrendjének nyugtalanító felismerése. Ez azzal az aggodalmas várakozással párosul, hogy vajon milyen mértékben hajlandó a Nyugat anyagi segítséggel elősegíteni a gazdasági átalakulást, ami létkérdés a Nyugat bátorításával megkezdett kísérlet szempontjából. Magyar közgazdászokkal és politikusokkal, szakértőkkel folytatott beszélgetéseiből idézve, Isabel Hilton arra a követkellene akadályoznia a nemzetek közötti konfliktusok fellángolását, a területi viták kiéleződését — nyilatkozta. — Másfelől biztosítania kellene Moszkvát afelől, hogy a Közép-Euró- pában végbemenő belső változások nem nőnek át olyan külpolitikai változásokba, amelyeket az Egyesült Államok a Szovjetunió rovására kihasználhatna. A nyilatkozó kitért arra is, hogy szilárd meggyőződése szerint a katyni tömegsírban a sztálinizmus áldozatai nyugszanak. Zbigniew Brzezinski életpályájának és családi hátterének néhány érdekes részlete között a Pravda megemlíti, hogy az amerikai politikuspolitológus édesapja a legvadabb sztálini terror éveiben Lengyelország harkovi főkonzulja volt. Szűrös Mátyás osztrák politikust fogadott Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta Fritz Marschot, az Osztrák—Magyar Egyesület elnökét, az osztrák parlament külügyi bizottságának korábbi elnökét. Az osztrák politikus kifejtette, hogy nagy érdeklődéssel kísérik hazájában a magyar- országi változásokat, és őszintén remélik, hogy a demokratikus jogállamba való békés átmenet megvalósul. Elmondotta, hogy országa a híd szerepét kívánja betölteni hazánk és Európa többi állama között. Szűrös Mátyás arról beszélt, hogy Magyarország egyedülálló szerepre vállalkozik a világtörténelemben: célunk a pártállamból a demokratikusjogállam megteremtése. Hangsúlyozottan szólt a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokról, amelynek további erősítésére mindkét részről kölcsönös erőfeszítéseket „,t|eSi?tiek.i£MTrQlí; *tfim ! 1 keztetésre jut, hogy a hosszú és fájdalmas átalakulási folyamat nem valósítható meg külső segítség nélküL Befejezésül egy meg nem nevezett elemzőt idéz: „Csemobilban megfelelő szakértelemmel nem rendelkező amatőrök kísérleteztek egy nem tökéletes és nagyon veszélyes nukleáris erőműben. Itt (Magyarországon) megvan egy politikai Csernobil potenciális lehetősége: egy tökéletesnek nem nevezhető rendszer, szakértelemmel nem rendelkező, tapasztalatlan ellenzék és kormányzó párt. A külvilág nem volt felelős Csernobilért, de végül belekeveredett az ügybe. Jobb előre számolni fejleményekkel, mint megvárni, amíg bekövetkeznek. Sikerünk bizonyos mértékben a külvilág segítségétől és bölcsességétől függ. Ha most mindenki azt mondja, hogy ez valaki másnak a felelőssége, akkor tragikus helyzet alakulhat ki”. Vastagh Pál szerint az MSZP elnökségének november 10-ei, pénteki ülésén tisztáznia kell a megyei lapok és lapkiadó vállalatok gazdasági, jogi és politikai helyzetét — mondotta az MTI munkatársának az MSZP országos vidéki titkára csütörtökön Debrecenben, azt követően, hogy találkozott a Hajdú-Bihari Napló újságíróival, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat dolgozóival. A debreceni megbeszélés előzményeihez tartozik, hogy a Napló munkatársai november elsején szándéknyilatkozatban fogalmazták meg: ezentúl minden politikai párttól független, demokratikus szellemiségű napilapot készítenek. November 7-én, egy Németh Miklós miniszterelnökhöz írt nyílt levelükben kezdeményezték azt is, hpgy, a.,k9|tmúhy ‘Vizsgálja felül a megyei lapkiadó vállalatok helyzetét és találjon megoldást arra, hogy a kor társadalmi és gazdasági törekvéseivel összhangban működhessenek. Szorgalmazták, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat legyen minden párttól és szervezettől független, önálló gazdálkodószervezet. Vastagh Pál nyilatkozatában e kezdeményezéseket a bizalmatlanság és egyfajta elhatárolási törekvések megnyilvánulásaként értékelte. Kissé ködös és naiv feltételezésnek minősítette azt a szándékot, hogy egy lap függetlenítheti magát a körülötte zajló politikai átstrukturálódástól és politikai vitáktól. Szerinte egy jelentős politikai párt — így az MSZP is — szükségképpen sokat tesz és kell is, hogy tegyen saját sajtójának megteremtéséért. Ugyanakkor az MSZP és a lapok viszonya alapvetően más lesz, mint az elődpárté volt, bár a régi örökség még nyomasztja az új pártot. A megyei lapoknál nagyon differenciált, a szellemi önállóság és a kritikai műhely valamennyi jegyével rendelkező kollektíváknak kell kialakulniuk, olyanoknak, amelyek nem szolgai függésben, hanem az értékek képviseletében segítik a párt törekvéseit. Ma már úgy látom, és a debreceni vita is erről győzött meg — mondotta —, hogy a kongresszusnak nemcsak a központi lapról, hanem a megyei lapokról is állást kellett volna foglalnia. Ez elmaradt, s ezt kell most az elnökségnek egy iránymutató állásfoglalással pótolnia. Vastagh Pál arra a kérdésre válaszolva, hogy a most szerveződő MSZMP esetlegesen igényt tarthat-e a megyei lapokra, sajnálatosnak tartotta, hogy többen figyelmen kívül hagyják a kongresszus teljesen legális és legitim döntését az MSZMP megszüntetéséről, és a jogutód párt, az MSZP mfegálakU tásáról. ' -*-? Különösen sajnálatos, hogy azok, akik a mostam folyamatok elindításáért is sokat tettek, most az MSZMP jogfolytonosságának hirdetésével ugyanezen törekvések lefékezőivé, akadályozóivá váltak. Ezzel rendkívüli módon megzavarták az emberek gondolkodását, s hátrányosan befolyásolják az MSZP szerveződésének immár kiszélesedő folyamatát. — Mindenkinek alkotmányos joga meggyőződésének megfelelő politikai pártot szervezni, de ahhoz nincs joga, hogy ezzel más párt tevékenységét, munkáját keresztezze és akadályozza — mondotta végül Vastagh Pál. A Hajdú-Bihari Napló újságírókollektívája a Vastagh Pállal folytatott megbeszélés után is fenntartotta korábban deklarált álláspontját, miszerint a jövőben a szakmaietikai hitelességen alapuló, pártoktól független, demokratikus napilapot kíván készíteni. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Magyar Hírlap cikksorozata, amely a Magyar Televízió gazdasági és kereskedelmi főigazgatóságával foglalkozott, méltán keltett jelentős érdeklődést a közvéleményben. Ezért aZ alábbiakat kívánom nyilvánosságra hozni: 1. Már jóval a Magyar Hírlap cikkének megjelenése előtt utasítást adtam bejelentett szabálytalanságok, visszaélések kivizsgálására. A vizsgálatot Sándor Gyuláné gazdasági és kereskedelmi főigazgató kezdeményezte. 2. Tekintettel arra, hogy olyan gyanúk merültek fel, melyek kivizsgálása meghaladja a Magyar .Te- levízió ellenőrző szerveinek illetékességét, az ügyet részletes és teljes kivizsgálásra a rendőrségnek adtam át. 3. Az ügy kivizsgálása és lezárása után a nyilvánosságot a vizsgálat eredményéről és annak következményeiről részletesen tájékoztatni fogom. 4. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a Magyar Hírlap cikkeiben a Magyar Televízió munkatársaival kapcsolatban megalapozatlan, általánosító, egyes esetekben ismereteim szerint valótlan állítások is megjelentek. 5. Itt szeretném közölni, hogy a Magyar Televí-" zió jelenlegi adósságállománya az év eleje óta jelentősen csökkent, a tavalyi 470 millióról 280 millió forint körüli összegre. Tehát nem felel meg a valóságnak a Magyar Hírlapban megjelent 750 millió forint adósságállomány. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az adósság forrása a Bojtár utcai két stúdió építkezése, melyre a Magyar Televízió műsorkészítésének feltétlenül szükségé van, de amelynek építkezése 1986-ban úgy indult meg, hogy a szükséges anyagi fedezet nem volt biztosítva. Tehát az adósságállomány és az esetleges szabálytalanságok, visszaélések között nincs összefüggés. Bereczky Gyula., a Magyar Televízió elnöke LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT „KISKIRÁLYOK MUNDÉRBAN” — MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG Csaknem egyórás, zárt üléssel kezdődött csütörtökön az Országgyűlés úgynevezett honvédelmi albizottságának első ülése. Miként Gyuricza László, a testület elnöke később elmondta: a magyar parlament gyakorlatában teljesen újszerű feladatot látnak el, ezért elsőként ki kellett alakítaniuk munkamódszerüket. Céljuk, hogy tisztázzák, milyen hatással van a hadseregre dr. Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot keltett könyve, s megállapítsák, az írás mennyiben segíti a hadsereg megújulását. Jelentésüket az Országgyűlés elé terjesztik. A „vizsgálóbizottság” kilenctagú, a honvédelmi bizottság tagjain kívül a parlamenti frakciók képviselői vesznek részt munkájában. A csütörtöki ülésen mindössze négy bizottsági tag jelent meg, ám ők úgy döntöttek, hogy — a tervezettnek megfelelően — meghallgatják a szervezőt, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a katonai főügyész képviselőjét. Elsőként Bokor Imrét hallgatta meg a bizottság, a szerző mintegy másfél órán keresztül válaszolt a kérdésekre. Dr. Tóth Antal (Bács- Kiskun megye) kérdésére elmondta: a könyven leírtakkal kapcsolatos dokumentumok nincsenek birtokában, ám több tanút is meg tud nevezni, akik vállalják a bizottsági meghallgatást. A többórás meghallgatások után a bizottság úgy határozott: a közeljövőben meghallgatja a könyvben név szerint érintetteket — így a jelenlegi honvédelmi minisztert és Czinege Lajost is —, valamint különböző szakértőket. (MTI) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 45. heti számsorsolásán a következő nyerőszámokat húzták ki: 27, 30, 41, 52, 80 Magyar—dél-koreai gazdasági együttműködés Szöulban Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke újabb keretmegállapodásokat írt alá dél-koreai partnereivel a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését segítő lépésekről. Elsőként arról született egyezség, hogy a Magyar Gazdasági Kamara és a Dél-Koreai Kereskedelmi és Iparkamara egyaránt kétoldalú tagozatokat nyit saját kebelében kétoldalú együttműködési bizottságok formájában. Ezek mostantól a lris és közepes méretű vállalatok érdekeit is képviselni fogják, ami újdónságszámba megy. Ugyancsak megállapodás jött létre a Magyar Gazdasági Kamara és a lényegében állami szervezetnek tekinthető szöuli Kotra (a dél-koreai kereskedelmet előmozdító társaság) között. Ennek értelmében a Kotra „dél-koreai ipari hetet” szervez jövőre Budapesten, és mérlegeli, hogy ugyanennek az évnek a második felében a magyarországi közös beruházások esélyeiről szemináriumot szervezzen Szöulban. Emellett a két szervezet támogatni fogja dél-koreai vállalatok részvételét az 1990-es BNV-n, illetve a vele összevethető szöuli Sitra ’90-en. A Magyar Gazdasági Kamara ezenfelül ösztönözni fogja a közvetlen áruházi kapcsolatokat koreai vállalatok és olyan magyar vállalkozások, mint a Skála és a Centrum között. Az MGK és a Kotra megállapodásában, hasonlóan a másik kaáiarai megállapodáshoz, hangot kapott a vidéki telephelyű kis- és középvállalatoknak a gazdasági és kereskedelmi együttműködésbe való bevonása. Szovjet tengeralattjáró egy svéd vidámparkban Visszakerül Svédországba egy U—137-es típusú szovjet tengeralattjáró, amely egy szolgálati útja során 1981-ben a svéd partoknál zátonyra futott: a katonai jármű most egy svéd vidámpark látványossága lesz. A nyugat-svédországi Skara vidámparkjának tulajdonosa ugyanis a kimustrált tengeralattjárót 1,5 millió svéd koronáért (mintegy 200 000 dollárnak megfelelő összegért) megvásárolta. A jármű kalandos pályafutása során 1981 októberében Svédország egyik tiltott katonai övezetében, Karlskrona közelében futott zátonyra. A nagy vihart kavart „balesetet” a hajó kapitánya „navigációs hibával” magyarázta. A svéd hatóságok, miután megmérték a sugárzási szintet és kikérdezték a személyzetet, „hazaengedték” a tengeralattjárót. Mint az új svéd tulajdonos szerdán elmondta: a szállítás céljából szétszerelt hajót a helyszínen "négy darabból állítják össze. Á' hajótéstet vörösre mázolják, majd sarlót és kalapácsot festenek rá. Visszaadta mandátumát a SZOT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) . gos koordinációs tanács döntéseinek előkészítésében, működésük operatív feltételeinek biztosításában jelölte meg. E szervezeti változások jelentőségét a főtitkár abban látta, hogy most már séma korábbi kongresszus által választott országos tanács, sem pedig az elnökség összetétele nem tükrözi a mozgalomban bekövetkezett változásokat. Ezért szükségesnek tartotta olyan új testületek létrehozását, amelyekben az új szakszervezetek is képviseltethetnék magukat, még abban az esetben is, ha semmilyen szakmai, ágazati szövetséghez nem kívánnának csatlakozni, hanem közvetlenül az országos szövetséghez kapcsolódnának. A főtitkár ezzel összefüggésben rámutatott: a szaktanács nem hunyhat szemet a nyilvánvaló változások fölött, s a mozgalomnak biztosítania kell a valós, a tagság akaratát kifejező szövetségi tömörülés szervezeti feltételeit is. Az új testületek összetételét illetően a főtitkár szerint a paritásos és a létszámarányos elv valamiféle kompromisszumára kellene törekedni. A megyei, területi szakszervezeti szervezetekről szólva a főtitkár kiemelte: a mai helyzetben hiba lenne felszámolni, vagy felszámolódni hagyni e területi érdekképviseleti mozgalmakat. Ezért, annak ellenére, hogy kevés helyen tapasztalhatók törekvések a megyei szövetségek létrehozására, a főtitkár úgy ítélte meg, hogy nem szabad feladni a területi jelenlétet, s a kongresszus után, más körülmények között kellene majd visszatérni a regionális szövetségek alakításának kérdésére. A területi szakszervezeti szervek életben tartása véleménye szerint a közelgő parlamenti választások miatt is fontos lenne. Az előterjesztést követő vitában az első felszólalók még aggályaikat fejezték ki az új testületekkel kapcsolatban. Az utánuk következő hozzászólások viszont már egyértelműen támogatták a javaslatokat. Végül is a szaktanács elenyésző számú ellenszavazattal fogadta el a SZOT feladatainak korlátozására, valamint az országos koordinációs tanács és az intézőbizottság létrehozására tett javaslatokat. .... A-szervezeti kérdéseket követően a szaktanács a szakszervezeték szociálpolitikai elgondolásairól tárgyalt.. Feltartóztatták Prágában a Pécsre utazó lengyel fiatalokat Négy lengyel állampolgárt tartóztattak fel a csehszlovák hatóságok kedden, a prágai repülőtéren. Valamennyien Magyarországra, Pécsre készültek egy kiállításba, ahol a Független Lengyel Diákszövetség (NZS) és a „Béke és szabadság” nevű szervezetek képviseletében jelentek volna meg plakátjaikkal, fényképeikkel és egyéb propagandaanya- • gaikkal, Szolidaritás-jelvényeikkel együtt. A Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza beszámolója szerint a négy lengyel fiatalt a csehszlovák biztonsági szolgálat kutyákkal érkező tagjai több órán át megalázó személyes motozásnak, vallatásnak vetet- tek alá. Két órán át falhoz állították őket, és fenyegetéssel azt szerették volna kiszedni belőlük, hogy milyen kapcsolatban állnak a Charta 77 nevű. szervezettel. A feltartóztatottak hiába követelték, hogy találkozhassanak a lengyel konzul- ' lát. A csehszlovák biztonsá- ' gi emberek sértő kijelentéseket tettek magára a. konzulra is. Mintegy 9 órányi fog-, t va tartás után „brutális módon” eltávolították őket a repülőtérről és csak ezután találtak segítő menedéket a lengyel konzulátuson — írja a Gazeta Wyborcza. Politikai Csernobil fenyeget-e Magyarországon?
