Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-10 / 267. szám

POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 267. szám Ára; 4,30 Ft 1989. november 1Ó., péntek ....,.\ > ...... ..............y ________l______!_'' I ' Magyar—spanyol együttműködési megállapodások 0 Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök Spanyolország budapesti nagykövetségén novem­ber 9-én fogadta a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviselőit. A képen (b-j) ifj. Rajk László, Kiss János (SZDSZ) és Felipe González. Látogatásának utolsó napjára, csütör­tökre is gazdag programról gondoskodtak I I Felipe González számára vendéglátói. A hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó spanyol miniszterelnök, a Spanyol Szocialista Munkáspárt elnöke a reggeli órákban Nyers Rezsővel, a Magyar Szocia­lista Párt elnökével találkozott a parlament g delegációs termében. A baráti, meleg han­gulatú, a személyi rokonszenvet sem nélkü­löző kötetlen megbeszélésen az általános politikai helyzetről, valamint a pártok kö­zötti viszony alakulásáról cseréltek véle­ményt. Elöljáróban megállapították: sze­mélyes nézeteik, pártjaik politikája is szinte minden megbeszélt kérdésben egybeesik vagy szorosan közel áll egymáshoz. Mind­ketten leszögezték: a második világháború I után kialakult helyzet, a politikai erőviszo­nyok változását tartják szükségesnek. Nyers Rezső kifejtette, hogy a sztálini érte­lemben vett jaltai megállapodáson evolúci­ós módon szükséges túljutni. Ebben nagy szerepe van a kisebb országoknak is. Nem lehet az egyik táborból a másikba átugrani, de független politikát lehet folytatni. A magyar pártelnök utalt arra, hogy Magyarországon a gazdasági problémák közül a pénzügyi helyzet a legsúlyosabb. Hozzáfűzte: nem lenne annyira tragikus a helyzet, ha lélegzetvételnyi időnk lenne, az azonban éppen most elfogyott. Mindket­ten úgy fogalmaztak, hogy az IMF — bár pénzügyileg igaza van — nem veszi tekin­tetbe a politikai realitásokat, i A pártközi kapcsolatokra térve egybe­hangzó volt a vélemény arról, hogy az MSZP és a Spanyol Szocialista Munkás­párt fontos érdeke a jó kapcsolatok fejlesz- I tése. Csütörtökön is folytatódtak a partner­tárgyalások. A spanyol kormányfői láto­gatás egyik érdekessége ugyanis, hogy ezúttal plenáris ülést nem tartottak a tár­gyaló delegációk, hanem —elsősorban a hatékonyság, a konstruktivitás jegyében — az egyes szakterületek vezető képviselői folytattak megbeszéléseket. A kora reggeli órákban Horn Gyula külügyminiszter Fráncisco Ordonezzel, a spanyol diplomácia vezetőjével ült tárgya­lóasztalhoz a Külügyminisztériumban. Megbeszélésükön áttekintették a nemzet­közi élet aktuális kérdéseit, majd a kétol­dalú kapcsolatokról és a magyarországi átalakulási folyamatról váltottak szót. Megállapították, hogy Felipe González látogatására mind hazánk, mind pedig Eu­rópa jövője szempontjából fontos időszak­ban került sor. Egyetértettek abban, hogy a kormányfői program során megvitatott javaslatok megvalósítása elősegítené a két ország együttműködésének bővítését, új minőségi szintre emelését. A spanyol diplomácia vezetője hangsú­lyozta: kormánya támogatja a magyar kormány törekvését, amely szerint fel kí­vánja gyorsítani kapcsolatépítését a fejlett európai demokráciákkal, mivel érdekében áll, hogy Magyarország gyorsuló üzembén zárkózzon fel az európai fejlődés fő folya­mataihoz. Részletes tájékoztatást adott ar­ról, hogy az európai közösségek a közeljö­vőben milyen konkrét lépésekkel kívánnak hozzájárulni a magyar gazdaság nyugat­európai pozícióinak javításához. A külügyminiszteri tárgyalások befeje­zését követően a magyar—spanyol kap­csolatok alakulása szempontjából fontos három egyezményt írtak alá a parlament I kupolacsarnokában. A beruházások köl- I csönös védelméről és támogatásáról, a kö- 1 zépískolai bizonyítványok és az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről szóló 1 megállapodást, valamint az ipari együtt- I működési jegyzőkönyvet a partnertárgya­lásokon részt vevő magyar, illetve spanyol szakminiszterek látták el kézjegyükkel, á Hivatalos magyarországi látogatását be- I fejezve csütörtökön a késő délutáni órák- I ban elutazott Budapestről Felipe González I Márquez, Spanyolország miniszterelnöke. I A spanyol kormányfőt a Ferihegyi repü- I lőtéren Németh Miklós miniszterelnök bú- I csúztatta. (MTI) Még mindig folytatódnak Kínában a kivégzések Hat embert végeztek ki Cserigtubanjy Szecsuán tartomány székhelyén a júniusi/ tüntetésekben' yaló részvétel miatt. A halálos ítéleteket sajátos módon, égy'nyilvánosé nagygyűlésen hozták, majd azonmód végre is hajtot­ták azokat. Az elítéltek közül hármat gyújtogatás^ sál, ■ fosztogatással és verekedéssel, míg:, a másik három személyt gyilkossággal es-lopássál vádolták. . Csengtuban júniusban három napon át tartották a demokráciát követő megmozdulások, amelyek időben egybeestek a katonaság pekingi bevetésével. A déli nagyvárosban a rendőrség támadt rá a tünte­tőkre és az összecsapásokban harmincán életükét vesztették. Hivatalos pekingi adatok szerint a mostani cseng- tui ítélet előtt tizenkét személyt végeztek ki a júniusi tömegmegmozdulásokban való részvételük miatt. Nagy érdeklődés várta Kiskun­halason tegnap délután, az általá­nos művelődési központ sportcsar­nokában Horn Gyula külügymi­nisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagját, a 17 órára hirdetett nagygyűlés szónokát. Külügyminiszterünk az MSZP kis­kunhalasi szervezete, valamint Tóth Istvánné országgyűlési kép­viselő meghívásának tett eleget a halasi látogatással. Horn Gyula, áttekintve az utób­bi egy esztendő belpolitikai válto­zásait, hangoztatta, hogy ezeket nem az ellenzék kényszerítette ki, hanem a hatalmon lévő párt saját belátásából döntött a hibás rend­szer gyökeres megváltoztatásáról. Az ország kritikus gazdasági helyzetéről szólva a radikális gaz­daságátalakító lépések szükséges­ségét taglalta, a nemzetközi lehető­ségek kiaknázása érdekében is. Szólt a KGST-országokkal való együttműködés alapvető és sürge­tő módosításáról. ígéretes lépésekről számolt be az elkövetkezendő időszak külpoliti­kai terveiről szólva. Ezek kapcsán említette a hét végén Budapesten tartandó négyoldalú tárgyalásokat hazánk, Jugoszlávia, Olaszország és Ausztria között. A határainkon túl élő magyar­ság sorsáról szólva kudarcként ér­tékelte a Romániához fűződő kül­politikai próbálkozásainkat. Horn Gyula végül, a hallgatóság kérdéseire válaszolva, az osztrák, jugoszláv, határ mentén létreho­zandó biztonsági övezet kapcsán elmondta, terveik szerint az intéz­kedés nemcsak démilitarizál, de je­lentős gazdasági fejlődést is lehető­vé tesz ebben a térségben. H. T. Drágán termel a magyar mezőgazdaság — hangoztatják régóta az elégedetlenkedők. Hangerejük a jövőben várhatóan erősödik, hiszen a kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közötti megállapodás je­lentős áremelések árnyékát vetíti előre. A fo­gyasztói árak felfelé kúszása megint csak az élelmiszer-gazdaságra zúdítja a hazai lakos­ság elégedetlenségét. Nem vitatható, hogy az ágazaton belül van­nak termelési, szervezési tartalékok, a haté­konyság javulása pedig mérséklő hatással le­het a mezőgazdasági termékek áraira. Még­sem lehet csak a mezőgazdaságot hibásnak tartani a már elviselhetetlennek tűnő élelmi­szerár-emelkedések miatt. Összehasonlításul érdemes megvizsgálni a sokak számára követhető szomszédos Auszt­ria és Magyarország ebbéli helyzetét. Egy órai munkabérért a magyar fogyasztó egy- harmad mennyiségű élelmiszert képes vásá­rolni, mint a nyugati szomszédunkban élők. így van ez, noha itthon egységnyi élelmiszer — forint—schilling árfolyamot számolva — megközelítően felébe kerül, mint Ausztriá­ban. Mindezek szinte sugallják a kérdést: mihez képest drága az élelmiszer nálunk; a jövedelmekhez, vagy a világban kialakult árakhoz? A válasz nem kétséges. Az okok is jórészt föltártak, szinte közismert, hogy a kormány évtizedekig szociálpolitikai elem­ként kezelte az élelmiszerek árait; mestersé­ges, a valóságos értékektől elrugaszkodó be­avatkozásokkal kezelte a termelők és a vá­sárlók panaszait. Ennek lett következménye, hogy a különfé­le támogatásoknak szinte áttekinthetetlen rendszere alakult ki, s a közvélemény egy „agyontámogatott" mezőgazdaságot ismer. A múltban erősebb volt a mezőgazdaságot lejáratok hangja, mint a higgadtan, alaposan érvelőké, így a tényszerűséget mellőző néze­tek gyorsabban, hatásosabban terjedhettek a támogatásokat illetően is. A statisztikák'pe­dig korábban sem igazolták a mezőgazdaság mértéktelen támogatását. Az egy mezőgaz­dasági dolgozóra jutó állami támogatás 1982- ben 7330 dollár volt az Amerikai Egyesült Államokban, 4780 dollár a Közös Piac orszá­gaiban, s 1600 dollár Magyarországon. A világpiacon már régóta nem a különböző hatékonyságú termelők versenyeznek, hanem a nemzeti támogatások. Ezért vált elkerülhe­tetlenné a magyar élelmiszerexport támoga­tása is. Az élelmiszer külpiaci értékesítéséről helyettesítő termékek híján nem mondhatott le a kormány, az export fenntartása viszont • a támogatások, növelését követelte. Kettős prés közé kerültek a döntéshozók, hiszen az exportkényszer miatt a külkereskedelmet, szociális védelemből a hazai fogyasztókat is támogatniuk kellett. Az pedig a magyar gaz­daság szegénységéből következett, hogy a kettős terhet nem volt képes elviselni. Foko­zatosan csökkent a belföldi fogyasztás, emel­kedtek az árak; de továbbra is korlátok közé szorultak a jövedelmek; így szinte magától értetődő, hogy az elszegényedő rétegek ha­ragja a mezőgazdaságra zúdul. Miközben a fogyasztók támadtak, a mező- gazdaság is mélypontra jutott. Az agrárolló nyílt, az elvonások mértéktelenül emelkedtek, 1my [ a kiegyensúlyozott működéshez szükséges hi- 1 telezési források elapadtak. Mezőgazdasági ágazatok és üzemek mentek tönkre. A fizetési | nehézségekkel küszködő gazdaságok minden­áron csökkenteni akarták a költségeiket, el­maradtak nélkülözhetetlen anyag- és eszköz- vásárlások, zsarolják a talajt, az elhasználó­dott géppark egyes helyeken lehetetlenné te­szi a technológiák betartását. A mennyiség­ben csökkenő termelés nyilvánvalóan drágítja az élelmiszereket, újabb haragot gerjesztve a lakosságban. Mostanáig az ellentmondások olyan meny- nyisége halmozódott föl, amely elodázhatat­lanná teszi a koncepcionális döntéseket. Min­denekelőtt arra az alapkérdésre kell válaszol­ni; hogy változatlanul szükség van-e a koráb­bihoz hasonló mértékű exportra és az ehhez kötődő fejlesztésekre, vagy elégséges a hazai ellátás garantálása. Nyilvánvaló, mindegyik más gazdasági stratégiát követel. Ha ugyanis megelégedhetünk a hazai szük­ségletek kielégítésével, csökkenhetnek, majd elmaradhatnak a támogatások. Ez viszont feltételezi a termelés szabályozását, korláto­zását, amint ennek gyakorlata kialakult a fejlett országokban. Ha az export fenntartása mellett voksolunk, a világpiaci jelenléthez a mai helyzetben elengedhetetlenek a támoga­tások, hiszen a jélenlegi nyomott árakon gaz­daságtalan a termékek jelentős részének az értékesítése. . Mindezek tisztázása, ütemezése azért nél­külözhetetlen, mert csak konkrét célokhoz lehet igazítani a termelési szerkezetet, azok­hoz alkalmazkodva tudnak elképzelést, gaz­dálkodási magatartást kialakítani a terme­lők. A mutogatás, a bűnbakkeresés helyett tehát a helyzet tisztázása, a jövő fölvázolása a feladat. Ezt a terhet nem a termelőknek, hanem az irányítóknak kell vállalniuk. V. Farkas József IDŐJÁRÁS: Előrejelzés ma estig: Többfelé hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, de lesznek borult, 'tartósan ködös területek is. Gyönge eső bárhol előfordulhat. Általában gyönge vagy mérsékelt északi, északkeleti szél várható, csak kevés helyen élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között várható. I Ellenzéki pártok képviselői a Petőfi Népénél _____ H ogyan látja a jövőt a szerkesztőség, és mit várnak a laptól az egyes ellenzéki pártok? Főként e kérdés volt a középpontban tegnap délután az FKgP, az MSZDP és az SZDSZ továbbá a Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat képviselői közötti tárgyaláson. ■ Elhangzott, hogy bár pillanatnyilag a megyei lap helyzete még nem véglegesen tisztázott, a szerkesztőség célja egy politikai pár­toktól és szervezetektől független, a valóságot objektiven tükröző lapot adni az olvasók kezébe — s ezzel kivétel nélkül mindenki egyetértett. Egyelőre megmarad keddenként az ellenzéki pártok­nak biztosított külön rovat, de nem csak ezen a helyen kapnak lehetőséget nézeteik, véleményük nyilvánosságra hozására. A lap­kiadó vállalat sorsáról az a közös vélemény alakult ki, hogy a cég a jövőben önálló állami vállalatként, úgymond, kizárólag „üzleti alapon” működjék, nyereségével maga gazdálkodhassál, saját be­látása szerint. A sajtó és az ellenzéki pártok kapcsolatát korrekten jódak minő­sítették a résztvevők, megállapodva ugyanakkor abban, hogy a közelgő választási kampány során még szorosabban együttmű­ködnek. * Ugyancsak tegnap Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja az MTI-nek nyilatkozott, a megyei lapokkal kapcsolatos MSZP ál­láspontról, miután a függetlenségüket kinyilvánító Hajdú-Bihar megyei újságírókkal találkozott. O beszélgetőpartnerei szándékát a bizalmatlanság megnyilvánulásaként értékelte. Bejelentette, hogy ma az MSZP elnökségi ülésén napirendre kerül a megyei lapok gazdasági, jogi és politikai helyzete. (Részletes tudósításunk a 2. oldalon) Visszaadta mandátumát a SZOT elnöksége A szaktanács ülése A SZOT elnöksége visszaad­ta mandátumát, a szaktanács pedig korlátozta önmaga fel­adatait a SZOT csütörtöki ülé­sén, ahol egyúttal új testületek létrehozásáról is döntöttek. E szervezeti kérdésekről — a hazai politikai, társadalmi szer­vezetek gyakorlatában rendha­gyó módon — az újságírók je­lenlétében tárgyalt a szakta­nács. Bár a javaslat itt is el­hangzott, hogy a mozgalom belső ügyeire vonatkozó javas­latokat zárt ülésen vitassák meg, s a tanácskozás eredmé­nyét majd sajtótájékoztatón is­mertessék, a jelenlévő tanácsta­gok többsége éppen a szakszer­vezetek megújulásának hiteles­sége érdekében leszavazta a nyilvánosság kizárását Nagy Sándor főtitkár ezek után a tömegtájékoztatási esz­közök képviselőinek jelenlété­ben teijesztette be az elnökség­nek azt a javaslatát, hogy a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a jövő év elejére tervezett kongresszusig elsősorban a be­számoló elkészítésére korlátoz­za feladatát. Egyúttal javasla­tot tett az országos koordiná­ciós tanács létrehozására. En­nek a szervezetnek az összetéte­le tükrözné a szakszervezetek jelenlegi tagoltságát. Feladata lenne az országos szövetség lét­rehozásának előkészítése, kongresszusi dokumentumai­nak, a programtervezetnek és az alapokmánynak a kidolgo­zása, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendők koordiná­lása és az érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenység irányí­tása, összehangolása. Bejelen­tette azt is: a SZOT elnöksége vissza kívánja adni megbízatá­sát, s kérte, hogy e testület he­lyett a szaktanács a kongresszu­sig terjedő időszakra intézőbi­zottságot hozzon létre. Ennek feladatát a SZOT és az orszá- (Foly tatás a 2. oldalon) A NEGYEDIK, 43 ÉV ALATT NSZEP-pártértekezlet decemberben • Egon Krenz, az NSZEP KB főtitkára beszélt november 8-án, a KB székhaza előtt tartott gyűlésen, amelyen több mint tízezer ember vett részt. Az NSZEP háromna­posra tervezett ülésén a párt új politikai bizottságot választott és új gazdasági­politikai program kidolgozását tervezi az ülés második és harmadik napján. (MTI- TELEFOTO) Az NSZEP Berlinben tanácsko­zó központi bizottsága csütörtö­kön úgy határozott, hogy december 15-ére összehívja a párt prszágos ér­tekezletét. A KB-ülés határozatai­nak szerkesztésével megbízott bi­zottság a testülethez érkezett nagy­számú kérés, javaslat és követelés hatására döntött az értekezlet egy- behívásáról, amely a negyedik lesz az NSZEP 43 éves történetében. A pártértekezlet célja — olvas­ható a szerkesztőbizottság határo­zatában — a párton belül és az országban kialakult helyzet értéke­lése, a XII. pártkongresszus előké­szítését szolgáló feladatok megvi­tatása, a központi bizottságon be­lüli személyi változások megtár­gyalása és elfogadása. A pártérte­kezleten Egon Krenz főtitkár ter­jeszt elő referátumot. ífiB^WiKiTmnBiS ' ■■■ ’ c-.?' . ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom