Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
2 • PETŐFI NÉPE 0 1989. november 9. AGGÓDÓ FIGYELEM PRÁGÁBÓL Már Berlinben is a „sok érdek rulettje” forog Leplezetlen aggodalommal figyeli Prága az NDK-beli eseményeket. A CSKP lapja, a Rudé Právo szerdai kommentárjában azt fejtegette, az ország történetében eddig példátlan társadalmi erjedés közepette olyan érdekek is jelentkeznek, „amelyeknek semmi köze az ország szocialista jellegéhez”. Az újság szerint ugyan az elmúlt évek krónikájában „nem mindig voltak világos oldalak” de azt sem lehet állítani, hogy minden, amit eddig csináltak az NDK-ban, helytelen volt. Prágában több szempontból is figyelemre méltónak tartják az NDK-beli eseményekkel foglalkozó Rudé Právo-kommentárt. Az írásból ugyanis nemcsak az tűnik ki: Prága aggódik amiatt, hogy Csehszlovákiában is a szomszédos országban tapasztalható folyamatok indulnak be, és azok szétfeszítik a régi politikai rendszer kereteit, hanem bizonyos áthallásokkal arra is emlékeztet: a jelenlegi csehszlovákiai politikai állapotok majdhogynem megegyeznek a tömegtüntetések előtti NDK-beli helyzettel. Megfigyelők e véleményük igazolását látják abban, hogy a Rudé Právo a Junge Weitet idézve azt írta: megmutatkozik, hogy a látszólag sima és mozdulatlan felszín mögött »különböző megoldatlan problémák szunnyadtak és kezdtek ébredezni, a hangzatos jelszavak elleplezték a dolgok valódi, a látszólagosnál bonyolultabb állapotát. A riasztójelzéseket nem vették tudomásul, elmerültek a rutinos meddő sztereotípiákban, meggyengült és fokozatosan szertefoszlott az embereknek az NSZEP, az egyszerű kommunistáknak a volt vezetés iránti bizalma. Az újság Egon Krenz gondolatsorát idézte arról, hogy a keletnémet párt az elmúlt hónapokban nem értékelte elég reálisan a társadalmi fejlődés lényegét és nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket. Az NDK történetében eddig példátlan társadalmi erjedés közepette „sok érdek rulettje forog”—folytatta a CSKP lapja—, az állampolgárilag becsületes érdekek rulettje mellett olyan érdekeke is, amelyeknek semmi közük sincs az ország szocialista jellegéhez. Egy bizonyos, zárta kommentárját a Rudé Právo, az NDK olyan új korszakba lépett, amely nem lesz könnyű, s amelyben sok a kérdőjel. KUBA HALAD ELŐRE A RÉGI ÜTŐN A „bárgyúak” dolgoznak az „utálatos kapitalizmusban” „Bánni is történjen, Kuba megvédi a szocializmust, tovább halad előre választott útján” —jelentette ki kedden Havannában Fidel Castro, a kubai KP KB első titkára. „A kubaiaknak meg sem fordul a fejükben, hogy visszatérjenek az utálatos kapitalizmusba. Kijavítjuk a hibákat, nyitva tartjuk a szemünket, és bebizonyítjuk, hogy mire képes a szocializmus... Az emberek nem lehetnek olyan bárgyúak, hogy csak a kapitalizmus igája alatt tudjanak dolgozni” — mondta a kubai vezető. Elismerte, hogy más szocialista országoknak is jogukban áll önálló döntések meghozatala. Ám azt is mondta: „Nagyon szomorú, szinte hihetetlen dolgokat látunk más szocialista országokban. Kuba tiszteletben tartja döntéseiket, de fölkészül a várható gazdasági következményekre”. „Bizonyos anyagok és berendezések késnek vagy meg sem érkeznek” —jelentette ki Fidel Castro anélkül, hogy a várható hazai tervlemaradásokért és hiányokért név szerint „felelőssé tette volna” a szóban forgó országokat. Korábban a hivatalos pártlap, a Granma keserűen bírálta Magyarországot, mert az Ikarus üzem egyelőre nem hajlandó lekötni a további alkatrészszállítmányokat a következő évtizedre. „Ha a szocialista testvérek nem képesek megoldani a gondjaikat, nehézségeink lesznek, de tovább megyünk előre” — hangoztatta a kubai vezető. — „Minden korábbinál jobban bízunk ma abban" hogy á szocialista rendszer az emberiség jövője, mert ez a leghumánusabb rendszer.” Hasonló hangvételű vezércikket közölt a Granma keddi száma is, a hangsúlyt a hét évtizedes forradalom érdemeire és az örök kubai—szovjet barátságra helyezve. „Az emberiség, hála a nagy októbernek, az elmúlt hetvenkét évben többet haladt előre, mint korábban évezredek alatt”—írja a lap. A pristinai gordiuszi csomó A JKSZ KB elnöksége súlyosnak ítéli meg a jelenlegi koszovói helyzetet. A testület értékelése szerint „az albán nacionalista szeparatisták tíz nappal ezelőtt megindított,' halálos áldozatokat is követelő újabb szervezett és agresszív támadásai félelmet és bizonytalanságot keltenek a lakosságban, politikai nyomást gyakorolnak az állami szervekre, a stabilizáláson Kevésbé fenyeget a kommunizmus NYUGATNÉMET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Az NSZK állampolgárainak mindössze 19 százaléka tartja veszélynek a kommunizmust. Legalábbis ez derült ki egy közvélemény-kutatásnak a Die Welt című nyugatnémet napilap szerdai számában közzétett eredményéből. Egy évvel ezelőtt a nyugatnémetek 25 százaléka érezte magát a kommunizmus által fenyegetettnek. Az arány 1963-ban még 63 százalék volt. Az EMNID nyugatnémet közvéleménykutató intézet augusztusban készített felmérése szerint az NSZK állampolgárainak többsége megbízik Mihail Gorbacsov reformpolitikájában. Míg 1988-ban a lakosság 82 százaléka szavazott bizalmat az első számú szovjet vezetőnek, Idén az arány 89-re emelkedett. Ugyanakkor a nyugatnémetek még mindig 39 százaléka fél a harmadik világháború kirobbanásától. MAGYARORSZÁG A SZÁZADIK ¥•• ff • •• Jovore jón a békehadtest Ha a magyar kormány igényli, lehetőség van rá, hogy az amerikai békeszolgálat a nyelvtanárok után másokat: környezetvédelmi, gazdasági és egyéb szakembereket küldjön Magyarországra, tájékoztatta az MTI tudósítóját a szolgálat szóvivője. A korábban „békehadtestként” emlegetett Peace Corps, amelyre’ kétségkívül jobban illik a „békeszolgálat” elnevezés, John Kennedy elnök kezdeményezésére jött létre, 1961-ben. Az ötlet mögött Kennedy híres mondata állt: „Ne azt nézd, mit tesz érted az ország, hanem azt, mit tehetsz te Amerikáért”. A demokratapárti elnök idealista fiatalokat keresett, akik hajlandóak külföldre, a fejlődő országokba ménni dolgozni — de nem pénzért, az érvényesülés érdekében, hanem azért, hogy segítsenek, s így hazájuk jó hírét költsék. Az önként vállalt szolgálat általában két évre szól, amely kívánságra — és sikeres munka esetén — meghosszabbítható. A békeszolgálat munkatársai távolról sem élnek „amerikai színvonalon” a kiküldetésben: illetményüket úgy szabják meg, hogy arányban legyen az adott országban dolgozó szakmai kollégáik életszínvonalával. Emellett havi 200 dolláros tiszteletdíjat kapnak, ami amerikai viszonylatban igencsak szerény ösz- szeg. ' Az önkéntesek tehát bizonyosan nem a meggazdagodás reményében vállalják a munkát, gyakran isten- hátamögötti afrikai, dél-amerikai vidékeken, szigeteken. Általános tapasztalatuk, hogy ők gyakran többet tanulnak, mint tőlük tanítványaik: egy fejlett, gazdag ország polgáraiként szembesülnek a való-' sággal, amely a világ országainak túlnyomó többségét jellemzi, az elmaradottsággal, a szegénységgel. Ez az emberi tapasztalat életreszó- lóan formálja a fiatal amerikaiakat amint ez Kennedy elnök célja is volt. Hasonlóképpen érvényesül persze a másik, nem titkolt cél is: hogy a világ nem az irigyelt, sok helyütt ellenszenvvel figyelt gazdaság szuperhatalmát lássa az Egyesült Államokban, amely multinacionális vállalataira és katonai erejére támaszkodik, hanem olyan nagyha- I talmat, amelyre ugyancsak a keményen dolgozó emberek a jellemzőek, amely tisztában van felelősségével — és segít is. A békeszolgálat politikamentes, tevékenységét a törvényhozás mindkét pártja összhangban támogatja. A szervezet 1961 óta 120 P00- nél több amerikait küldött a világ 99 országába. Magyarország a 100., egyúttal az első Európában. A nemrég aláírt megállapodás értelmében a 2000 jelentkezőből kiválasztott 60 nyelvtanár jövőre valamennyi megyeszékhelyen, általános és középiskolákban lát az angol nyelv oktatásához. A legjobbkor, hiszen az orosz kötelező oktatásának eltörlésével nagy a hiány a legnépszerűbb idegen nyelv oktatóiban. A hatéves program, amelynek keretében a tanárcsoportok kétévenként váltakoznak, a kölcsönösségen alapul: a felkészítésről, az útiköltségről, az orvosi ellátásról az amerikai, szállásról, megélhetési költségekről a magyar fél gondoskodik. A békeszolgálat washingtoni központjában nagy várakozással tekintenek a magyarországi tapasztalatok elé, hiszen máris napirendre került a békeszolgálat tevékenységének kiterjesztése Lengyelországra is. Fekete polgármester New Yorkban fáradozó erőkre”. Az elnökség úgy véli, hogy Azem Vllasi volt koszovói pártvezető bírósági pere csupán ürügyül szolgál az albán nacionalisták ismételt jugoszlávelle- nes támadásaihoz. Leszögezte, hogy „az autonóm tartomány válságának leküzdéséért elsősorban a koszovói és a szerb kommunista szövetség viseli a felelősséget, de egyben közös jugoszláv probléma is, amelynek megoldásában az egész ország kommunistáinak és szocialista erőinek részt kell vállalniuk, hogy megvalósuljon a párt koszovói politikája”. A JKSZ koszovói politikáját a központi bizottság 1987. júniusi plénumának határozata rögzítette. A KB elnöksége azóta rendszeresen megvizsgálja végrehajtásának eredményeit. Eddig még mindig arra a,még- állapításra jutott, hogy a válság változatlanul súlyos, az albán nacionalisták tevékenysége folytatódik. A Demokrata Párt jelöltjei, köztük fekete politikusok győztek a keddi helyi választásokon az Egyesült Államokban. David Dinkins az első fekete polgármestere New Yorknak, az ország legnagyobb városának, míg a virginiai Douglas Wilder személyében először van fekete kormányzója egy államnak. Ugyancsak a demokrata jelölt, James Florio győzött New Jersey állam kormányzóválasztásán. Megválasztásuk jelzi, hogy országszerte erősödik a washingtoni kongresszusban és a helyi törvényhozások nagy részében amúgy is többségben levő Demokrata Párt befolyása a Washingtonban 1980 óta kormányzó republikánusokkal szemben. A 62 éves David Dinkins jogász is régebben dolgozik New York közigazgatásában. A súlyos bűnözéssel, kábítószerezéssel, szegénységgel, faji feszültséggel küzdő város vezetője rendkívül nehéz feladat előtt áll. Elődje, a népszerű Edward Koch 12 éven át állt New York élén, ám ezúttal nem sikerült támogatást kapnia pártjában a jelöléshez. New York jelentős zsidó lakosságának többsége egyébként — ezúttal először — nem támogatta a párt jelöltjét: azzal vádolták Dinkinst, hogy nem utasítja el a város feketéi körében tapasztalható antiszemitizmust. Virginia állam egy nemzedékkel korábban meg a faji megkülönböztetés fellegvára volt: inkább egy évre bezárták az iskolákat, amikor elrendelték a fehér és fekete gyerekek közös oktatását. Az új kormányzó nagyapja még rabszolga volt. A heves választási kampányok központi kérdése egyébként a művi tehességmegszakí- tás volt: a demokraták győzelmében feltehetően döntő szerepet játszott, hogy — a republikánus kormány törekvéseivel, döntéseivel ellentétben — támogatják a szabad terhesség- megszakítás fenntartását. Magyar—spanyol tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) együttműködési lehetőségek új területeként vetődött fel a tárgyaláson a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és. a szakemberképzés, illetve a szakemberek cseréje. Szorgalmazták a hagyományos kapcsolatok további fejlesztését a kultúra, az oktatás és a turizmus területén. A találkozón mindkét fél azonosan vélekedett arról, hogy a magyar—spanyol együttműködés szempontjából is jelentős esztendő lesz 1992, amikor Spanyolország olyan rendezvényeknek ad otthont, mint a sevillai világkiállítás, a barcelonai nyári olimpia és a Madridban megrendezésre kerülő európai kulturális fórum. Magyar részről kifejezték a készséget, hogy Magyarország szívesen részt venne e nagy rendezvények létesítményeinek beruházásaiban, s érdeklődik a világkiállítás, illetve a madridi fórum tapasztalatai iránt. A megbeszélésen Felipe González hangsúlyozta: országában, ahol az elmúlt 12 esztendőben hasonló jelentőségű folyamatok zajlottak le, nagy érdeklődéssel és szimpátiával figyelik a magyarországi változásokat. Hozzátette: a magyar helyzet sajátosságait ezért másoknál jobban értik. Németh Miklós kifejtette, hogy hazánk számára fontosak a spanyol demokratizálódási folyamat tapasztalatai, s kifejezte a magyar kormány köszönetét azért a támogatásért, amelyet Spanyolország mint az európai közösségek, illetve a magyar és a lengyel reformfolyamatot támogató 24 ország egyike nyújtott. A spanyol miniszterelnök biztosította vendéglátóját arról, hogy e támogatásra Magyarország a jövőben is számíthat. A déli órákban Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök fogadta Felipe Gonzálezt az Országház Munká- csy-termében. A találkozón Szűrös Mátyás kifejtette: Magyarországnak nagy szüksége van a nemzetközi támogatásra annak érdekében, hogy minden tekintetben felzárkózhasson Európa fejlett országaihoz. Felipe González a magyar és a spanyol demokratikus átmenet nemzetközi összefüggésieről szólva utalt arra, hogy visszatekintve az elmúlt évekre, országának a NATO-hoz tartozása nem akadályozta, ellenkezőleg, segítette a demokratikus átalakulást és a gazdasági fejlődést. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy szövetségi rendszerhez tartozó ország esetében — mint amilyen Magyarország is — nagy jelentősége van a nemzetközi realitások gon: dós mérlegelésének. A kora délutáni órákban városnézés szerepelt a spanyol miniszterelnök programjában. Az első állomás a Vár volt: virágcsokrot helyezett el az 1686- ban, Buda felszabadításáért elesett spanyol katonák emléktábláján a Sziklai Sándor utca 35—37. számú ház faláig. Ezt követően a magyar főváros életével ismerkedett: végigsétált a Váci utcán, megtekintett egy népművészeti boltot, majd Németh Miklós társaságában kávézott a Gerbeaud cukrászdában. Ezután visszatértek a Budai Várba, ahol Felipe González megtekintette a Halászbástyát, valamint a Mátyás-templomot. A későbbiekben a kormány vendégházában találkozósorozat zajlott le, ennek során a spanyol miniszterelnök megbeszéléseket folytatott a magyar köztársaságielnök-jelöltekkel. Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt köztársaságielnök-jelöltje és' Kulcsár Kálmán, a Hazafias Népfront elnökjelöltje kereste fel a magas rangú vendéget. Este Németh Miklós díszvacsorát adott vendége tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NYERS REZSŐ SVÉDORSZÁGI MEGBESZÉLÉSEI Az MSZP politikai arculatáról, Európa-politikájáról, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárttal fenntartott kapcsolatairól, a magyar pártnak a Szocialista Intemacionáléhoz intézett felvételi kérelméről, Magyarország és az EFTA, valamint más nemzetközi gazdasági szervezetek közötti viszonyról folytatott eszmecserét Stockholmban Nyers Rezső és Ingvar Carlsson. A svéd kormányfő, a Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP) elnöke szerda délelőtt a Rosenbadban, a miniszterelnöki hivatalban fogadta az MSZP elnökét, aki hétfőn a SAP meghívására érkezett a skandináv fővárosba. A találkozón Carlsson szükségesnek Ítélte, hogy folyamatos tájékoztatást kapjanak Magyarországról, s szimpátiáját fejezte ki a kibontakozó magyar folyamatok kapcsán. Utalt arra, hogy a Szocialista Intemacionáléban egyes országok két párttal is képviseltetik magukat, s ezért a nyitott magatartást tartotta célszerűnek az MSZP tagságával összefüggésben, hiszen a döntésre amúgy is csak két év múlva kerülhet sor. A svéd kormányfő elmondta, hogy az EFTA még nem döntött az EGK-val fenntartandó kapcsolatait illetően, a szervezetek tárgyalásai várhatóan egy évig tartanak majd. Ezzel párhuzamosan lehet gondolkodni a magyar igényekről, de döntés csak az EFTA—EGK tárgyalások lezárását követően várható — állapította meg Carlsson, aki egyébként elfogadhatónak és jogosnak nevezte a magyar kérést, s a szakemberképzés terén ígért segítséget a magyar partnereknek. Az MSZP elnöke szállásán csaknem egyórás sajtóérkezleten tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit tárgyalásai eredményeiről. Az MSZP küldöttsége, háromnapos stockholmi látogatását befejezve, szerdán délután utazott el Stockholmból. KISKUNHALAS Hitelfelvételre szavazott a tanácsülés Rendkívüli ülésen döntött tegnap délután Kiskunhalas Város Tanácsa a szavazatszámláló bizottságok személyi összetételéről. A.javaslat előterjesztését tárgyalások előzték megr.amelyen <dr. Babar Mária vb-titkár egyeztette a helyi pártok képviselőivel az elképzeléseket. Az öttagú bizottságokba a megállapodás szerint három személyt a végrehajtó bizottság javasolt, a két további tagot a pártok delegálják. Két további napirendi pontot tárgyaltak az ülésen. A pénzügyi előirányzatok módosításáról, valamint a szociálislakás-támogatási hitel felvételéről döntöttek a városatyák. A megyei tanács 1 millió 138 ezer forinttal csökkentette a városnak előirányzott állami támogatás összegét. Az elvonás fedezetét kizárólag a tanácsi belső gazdálkodás köréből lehet összegyűjteni, így az igazgatási kiadások csökkentését, a Marx tér 1. számú, műemlék jellegű épület tatarozására szánt összeg visszavonását, az út-híd kerettartalékát, a gazdálkodási előleg tervezett kamatát, valamint a többletbevételek elvonását hagyta jóvá a tanácsülés a fedezet forrásául. A további módosításokat, némi vita után, szintén jóváhagyta a testület, valamint elfogadta a céltámogatások és a pótlólagos állami támogatások elosztására tett javaslatot is. Az utolsó előterjesztés a felvehető 10 milliós hitel ügyében kérte a testület állásfoglalását, tekintettel a szorító lakásgondokra, de figyelembe véve a tanács jelenlegi nettó hiteltartozásának terheit is. A tanács rendkívüli ülése egy ellenszavazattal, a már meglévő kérelmekre és a várható igényekre figyelemmel — tízmillió forintnyi hitel felvétele mellett foglalt állást. H. T. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Áhromejev a lengyel és magyar változásokról „Vannak a Szovjetunióban olyanok, akik helyeslik a magyarországi és a lengyelországi változásokat, vannak olyanok is, akik nem. Mi azonban abból indulunk ki, hogy nem avatkozunk be ezeknek az országoknak a belső folyamataiba” — hangoztatta Szergej Áhromejev marsall, a Time amerikai hírmagazin legújabb számában megjelent nyilatkozatában. A volt vezérkari főnök (jelenleg Mihail Gorbacsov vezető katonai tanácsadója) kijelentette: — A két ország leszögezte, hogy a Varsói Szerződés tagja kíván maradni, minden, abbéi eredő kötelezettség vállalásával. Mi immár nem viszünk ideológiát a nemzetközi kapcsolatokba. Magyarország és Lengyelország azért tagja a szövetségnek, mert az megfelel nemzeti érdekeiknek. A marsall igen nyílt hangú interjújában hangoztatta, a VSZ tagjai valóban készek arra, hogy tárgyaljanak a két katonai szövetség feloszlatásáról, de ez nem csak rajtuk múlik. Richard Cheney amerikai "védelmi miniszter a napokban jelentette ki ismét, hogy a szövetségek feloszlatására nincs szükség mondta. Szergej Áhromejev beszélt arról,' hogy az Egyesült Államok változat- lanul katonai támaszpontok hálózatával veszi körül a Szovjetuniót, kitart a nukleáris elrettentés doktrínája mellett, és arra törekszik, hogy — kihasználva Moszkva belső ne.- hézségeit — egyoldalú engedményeket kapjon. „Bármekkorák is legyenek a belső gondok, a Szovjetunió nem fog nemzetbiztonsága rovására engedményeket tenni”"'— hangoztatta. Megemlitette, hogy országa máris nagy engedményt tett: miután az Egyesült Államok nem volt hajlandó tárgyalni a tengeri haderők csökkentéséről, beleegyezett, hogy a témát félretegyék, és inkább á hadászati fegyverekről és az európai haderőkről tárgyaljanak. Áhromejev kijelentette, hogy a szovjet hadsereg, különösen a parancsnoki kar, igen. fegyelmezett, és abljan a szellemben nevelték, hogy tartsa tiszteletben ,az államhatalmat. Az Egyesült Államokban sokan alábecsülik ezt a tényezőt, azt gondolják, hogy a legfelső szovjet katonai vezetés a nagy kérdésekben érvényesíteni tudja a maga akaratát, holott erről szó sem lehet . j mondta. (Folytatás az 1. oldalról) A testület ezután elfogadta a szervezési és jogi osztály tevékenységéről szóló beszámolót, majd az 1990. évi taná- •csi költségvetés koncepciójáról tárgyalt. Ez utóbbi téma körül még ma is nagy a bizonytalanság, hiszen a költségvetés elkészítése az Országgyűlés döntésének a függvénye, vagyis annak, hogy a hagyományos vagy a reform- elképzeléseket is tartalmazó módszert hagyja-e majd jóvá a Parlament. Ezért — az Országgyűlés döntése után —- ezt is újra napirendre tűzi majd a végrehajtó bizottság. A továbbiakban — az egyéb ügyek tárgyalása során — a vb, egyebek között, pénzösszegeket csoportosított át egészségügyi és szociális célokra, részben béralapba. Jóváhagyták azt a rendkívüli javaslatot is, miszerint a megye anyagi támogatást nyújt — 1989 végéig—a bajai és a kecskeméti tanítóképző főiskoláknak, bérrendezésre. Művészeti díjak, ösztöndíjak odaítéléséről is döntött a testület. Eszerint az 1989. évi művészeti díjat Pócs Péter grafikusművész, Pejtsikné Párdányi Judit énektanár, karvezető és Dobozi Eszter költő kapja meg. A 100 ezer forintos Tóth Menyhért-alapítványból 1990-ben Simon Magdolna művészet- történész (60 ezer Ft) és Petri Ildikó gyűjteménykezelő (40 ezer Ft) részesül. A 160 ezer forint művészetiösztöndíj-l alapból 1990-ben hat műyészt támogatnak, különböző időtartamra szólóan, havi 5 000 forinttal, ők a következők: Bodri Ferenc festőművész (6 hónap), Kunkovács László fotóművész (5 hónap), Bálint Attila amatőr festő (5 hónap), ifí. Nagy Ferenc ötvösművész (5 hónap), dr. Túrái Gábor Kamill költő, népművelő (8 hónap), Kántor JózseJ textilművész (3 hónap). A jelenlegi társadalmi-politikai viszonyok között felesleges a Kecskeméten megjelenő Forrás folyóirat mellett társadalmi szerkesztőbizottságot működtetni, mert ez csorbítja a szerkesztőség jogkörét, felelősségét. A végrehajtó bizottság ezzel az indoklással megszüntette az 1983 óta működő bizottságot, s egyidejűleg kifejezte köszönetét munkájáért. Dr. Arvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára az ülésén bejelentette: a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának megbízásából ez év októberében Bacs- Kiskun megyében kétszázhatvan személy befogadására alkalmas átmeneti szállást létesítenek a romániai menekültek számára. (A lehetőségek felmérése még alighogy megkezdődött,_ bővebb információnk nincs, ezért a témára lapunkban rövidesen visszatérünk). Rapi Miklós
