Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

1989. november 9. • PETŐFI NEPE • 3 Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége egyaránt azt szorgalmazza, hogy a választópolgárok a november 26-ai népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavaz­zanak. Mint ismeretes, a népszavazáson a munkásőrség feloszlatása, a pártszervezetek munkahelyi működésének megszüntetése és az > MSZMP vagyonelszámolása mellett a köztársasági elnök Választá­sának időpontjáról is dönteniük kell az urnákhoz járuló választók­nak. Ez utóbbi kérdésben — a négy szervezet által szorgalmazott — „igen” szavazat amellettí voksolást jelent, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az országgyűlési választásokat köve­tően kerüljön sor. A fentieket a négy szervezet képviselőinek közös sajtótájékozta­tóján fejtették ki szerdán, a Kossuth Klubban. A népszavazás előzményeit, valamint a szavazócédulákra felvett kérdéseket Töl- gyessy Péter (SZDSZ) ismertette. A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Független , Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös álláspontját. A leg­utóbbi parlamenti ülésszakra utalva kifejtette: az Országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszavazást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsértését abbán'látta Kónya Imre, hogy a kérdések nem az aláírásgyűjtéskor is feltett formában kerülnek a szavazólapokra. Az MSZDP képviseletében Petrasovits Anna üdvözölte a négy- párti közös kezdeményezést, a „négy igen” akcióját, amelyhez a ' szociáldemokraták is csatlakoztak. Prepelíczay István (Független Kisgazdapárt) emlékeztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tárgyalásokat lezáró megállapo­dást, így a köztársaságielnök-választásra vonatkozó kitételt is. Ennek ellenére — mint a főtitkár rámutatott—jelenleg a kisgaz­dapárt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló parlament valóban népképviseleti testület lesz, s így egyúttal alkal­mas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök személyéről. (MTI) Vicéi Károly szabadkai pere A szabadkai legfelsőbb bíróság no­vember 7-én megkezdte Vicéi Károly zentai lakos, jugoszláviai magyar író ügyének újratárgyalását. Vicéit 1988. február 19-én két és fél év börtönbüntetésre ítélte a szabadkai legfelsőbb bíróság nemzeti, faji és val­lási ellentét és türelmetlenség szításá­nak a vádjával. Előzőleg már több mint három hónapon át vizsgálati fog­ságban tartották. Vajdaság Legfelsőbb Bírósága ezt az ítéletet 1988. szeptem­ber 15-én hatálytalanította, a per újra­tárgyalását rendelte el, és Vicéit sza­badlábra helyezte. Az újratárgyaláson Nagy Mihály .ügyészhelyettes megmaradt a korábbi vádak mellett, melyek szerint Vicéi Ká­roly 1976 és 1986 között zentai lakásán követte el a nemzeti-nemzetiségi ellen­tét szításának "bűntettét. Vicéi Károly tagadta a vádat, kijelentette, hogy ab­ból csak személyi adatai felelnek meg a valóságnak. Elmondta, hogy 1976 óta állandó összeköttetésben állt a bel­ügyi szervekkel, mert visszakövetelte az általuk bírósági végzés nélkül elkob­zott holmiját, s nem volt hajlandó an­nak visszajuttatása fejében adatokat gyűjteni más állampolgárokról. Ami­kor sokat követelőzött, letartóztatták. Akkor—a többi között — elkobozták tőle a társaságához tartozó hat-nyolc lány aktfotóit. Döme Eszter, elsőként kihallgatott tanú, visszavonta korábbi tanúvallo­másának terhelő részét. Tari István ta­nú hangoztatta, hogy a vádból semmi sem igaz. Gyetvai Erzsébet vallomásá­ban megerősítette ugyan, hogy Vicéi a munkahelyén szerb nemzetiségű mun­katársaival veszekedett, de leszögezte, hogy mindenkivel összeveszett. Meny­hárt Hajnalka tagadta, hogy Vicéi olyasmit követett el, amivel a vádirat terheli. AZT MAR TUDJUK, KI NEM LEHET TULAJDONOS Valós és irreális vagyonértékelés Mint köztudott, az elmúlt na­pokban nem sikerült vevőt találni a Péti Nitrogén Művekre a szanáló szervezetnek. Egyes vélemények szerint ez azért történhetett meg, mivél'1 taém'* reálisan értékelték 'ä ’ vállalat vagyonát. De miként is történik 'Jéi<P tnágyar váflálatök' esetében — érről érdeklődött Tre- thon Ferenctöl, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság elnö­kétől az MTI munkatársa. Trethon Ferenc elmondta, hogy a vállalati vagyon és a vállalat egé­sze értékelésének legkényesebb, legbonyolultabb kérdése az, hogy mekkora az eltérés a könyvben ki­mutatott és a tényleges piaci érték között. A hazai elmélet és gyakor­lat e téren még gyerekcipőben jár, jóllehet a vállalati vagyonértékelés megbízhatósága a piacgazdaságra való áttérés szempontjából kulcs- fontosságú. Az eddigi hazai gyakorlat lénye­gében eltért a nyugat-európaitól. Alapvetően azért, mert Magyaror­szágon még nem tisztázott, hogy voltaképpen ki a vállalatok tulaj­donosa. Az ezzel kapcsolatos elemzés addig jutott el, hogy egyér­telművé vált: ki nem lehet tulajdo­nos — például a vállalati tanács, a menedzser, a minisztérium. Az iga­zi válasz azonban még mindig vá­rat magára. Nem tisztázott példá­ul, hogy a vállalat mennyiben ren­delkezik önállóan saját vagyoná­val, emiatt aztán bármiféle alku­nál, így a vállalat eladásánál is, kedvezőtlen pozícióból11 tárgyal. Nem mindegy, hogy tulajdonos­ként vágy’ á" tulajdon‘Tiásznáfoja- ként, bérlőjeként ül-e a tárgyaló- asztalhoz. A vállalati vagyon, valamint a vállalat egészének értékelése nem­csak az eladásnál, a vételnél, ha­nem például a közös vállalatok lét­rehozásakor is nagy súllyal esik latba. Lényeges meghatározni, hogy a „házasságba” a felek mek­kora vagyont visznek be. Az ezzel kapcsolatos megegyezés lényegé­ben egy rugalmas alku; kis túlzás­sal az is mondható, hogy egy ilyen ügylet lebonyolítása akkor nevez­hető igazán sikeresnek, ha a végén az eladó és a vevő is egy kicsit elégedetlen. A fejlett országokban érvényes felfogás szerint egy vállalkozás ér­tékét nem elsősorban ingó- és ingat­lanvagyonának nagysága dönti el, hanem a szervezet szellemi tőkéje, a bevezetett márkanév, a gyártási li- cencek; összességében a cég good- willje, azaz üzleti hírneve. Ez utóbbi sajátos vagyonelem, amely tőkeér­tékű, mégpedig nem átvitt értelem­ben, hanem a szó legszorosabb ér­telmében. Érdekes összehasonlítás tehető egy vállalat állóeszközben megtestesülő tőkéje és üzleti hírne­ve között. Az állótöké értéke annál kisebb, minél régebbi annak tárgyi megjelenés*5®-* vagyis " AifnéMöfe- gebbek a gépek és berendezések, amelyet egy-egy termék előállításá­hoz használnak —, a goodwill ezzel szemben annál értékesebb, minél régebbi. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy hazánk­ban a szükségesnél lényegesen las­súbb a gépek, berendezések amorti­zációja, leírása. Ennek következ­ménye az, hogy a szóban forgó álló­eszközök könyv szerinti és tényle­ges piaci értéke jelentősen eltér egy­mástól. Külön említendő a vállalatnál meglévő humán erőforrás értékelé­se, mivel ez a termelés legfontosabb tényezője.. A gazdasági hatékony­ság megítéléséhez a materiális és az emberi erőforrásokat együttesen kell szembeállítani az elért termelési eredménnyel. Az emberi tényező ér­tékét pedig— az eddigi hazai felfo­gással szemben—nem a dolgozók­nak kifizetett bér, hanem egészen más tényezők, elsősorban a foglal­koztatottak képzettsége, képessé­ge, felkészültsége határozza meg. Békéscsaba a belföldi légi forgalomban November 2-án — egyelőre kísérleti jeléggel — elindult Békéscsabáról Ferihegyre az első polgári repülőjárat, egy L—410-es típusú, csehszlovák gyártmányú, 17 utas szállí­tására alkalmas repülőgép. A tervek szerint — ha kellő számú utas lesz — a Békéscsaba—Budapest járat (20 év után ismét) rendszeresen fog közlekedni. A két város között a repülőidő, optimális időjárási viszonyok között, 38 perc. (MTI-fotó) Közös erőfeszítéssel a társadalmi megújulásért Beszélgetés az MDF bajai elnökével A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlé­se újra a mozgalomra irányította a közfigyelmet. A bajai csoport éppen egy esztendővel ezelőtt, tavaly novemberben alakult. Az évforduló alkalmából fel­kerestem dr. Csőke István kórházi orvost, a városi szervezet elnökét, hogy néhány kérdésemre választ kérjek. —Hány tagja van a csoportnak, és milyen feltéte­lek között működnek? — Az alakuláskor —• melyben Ikotity József könyvtárosnak és feleségének, Schaffer Máriának különösen nagy érdeme van, csak néhány érdeklődő jött össze az Ady Endre Könyvtárban. A létszám fokozatosan gyarapodott, jelenleg mintegy ötvenre tehető. Annak ellenére, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének — mellyel továbbra is jó munkakap­csolatban vagyunk — a magja az MDF-bőI vált ki. A választmányt szeptember végén héttagúra bővítet­tük, ekkor választottak meg a bajai csoport elnöké­vé. Saját helyiség híján minden hétfőn, este 6 órakor a Hazafias Népfront Kossuth Lajos utcai székházé­ban tartjuk összejövetelünket, melyen mindenkit szí­vesen látunk. — Milyen céljai vannak az MDF-nek? — Keresztény, demokrata eszmei és erkölcsi ala­pon álló politikai mozgalomról van szó, mely nagyón fontosnak tartja a kereszténységet — elsősorban mint erkölcsi normarendszert — és alapvetőnek te­kinti a demokráciát mint egyedül alkalmazható poli­tikai és közéleti eszközrendszert. Ezen az általános meghatározáson túl nagy súlyt helyezünk a nemzet fogalmának újraértékelésére. Az internacionalizmus helyett inkább népben-nemzetben gondolkodunk és a hazai sajátosságokat szeretnénk érvényre juttatni a politikai-gazdasági szerkezet kialakításában. Az MDF politikai programja ugyanolyan radikális, mint más ellenzéki szervezeteké, de a programot azoktól eltérő módon és eszközökkel kívánja megva­lósítani. A cél a független, semleges, demokratikus, jóléti Magyarország megteremtése, melynek anyagi alapját a magán- és a valódi, önkéntes közösségi tulajdonra alapozott gazdaság hozhatja létre. — Mi különbözteti meg a Magyar Demokrata Fórpmot más ellenzéki pártoktól? — Röviden úgy foglalhatnám össze, hogy a széles látókörű reálpoUtizálás, mely elsősorban nem érzel­mi alapokon, jelszavak hirdetésével igyekszik tö­megbázist teremteni. A bel- és geopolitikai valóság figyelembevételével olyan politikairendszer-váltást kívánunk előkészíteni, melyben a hatalmi struktúra mai viszonyai egyértelműen megszűnnek. Az MDF nagy súlyt helyez arra, hogy ez az új politikai rend­szer a nemzeti megbékélés szilárd alapjaira épüljön. Nem akarunk megkülönböztető intézkedéseket ten­ni egyetlen politikai ellenfelünkkel szemben sem, tehát a jog- es esélyegyenlőségét valljuk. A politikai hovatartozás — ezt szeretném nyomatékosan alá­húzni — nem helyettesíti a tudást, a szakértelmét. — Úgy tudom, bogy a közeljövőben akciót .kezde­ményeznek a vidék bekapcsolására. ' — Igen. Szeretnénk a környékbeli településeken az MDF helyi hálózatát kialakítani. A közeljövőben igyekszünk valamennyi'városkörnyéki községben tagtoborzó gyűléseket tartani. A nemrég elkészült részletes gazdasági programot eddig témánként megvitattuk Baja város polgáraival és különböző szervezeteivel. Összefoglalva: szeretnénk megnyerni a jövendő Magyarország érdekében azokat az értel­mes szakembereket, akik ugyan nem kívánnak aktív pártpolitikát folytatni, de tudásukkal támogatni akarják az ország számára oly nélkülözhetetlen új gazdasági struktúra kialakítását. — Úgy véli tehát, bogy az emberek most távol tartják magukat a politizálástól? — Érthető okokból napi megélhetési gondjukat igyekeznek többletmunkával megoldani. De látimnk kell azt is, hogy a munkának csak akkor van értel­me, ha valós értékeket teremt Ez pedig kizárólag Új gazdasági viszonyok között valósulhat meg, me­lyeket viszont csak egy új politikai rendszer hozhat létre. A Magyar Demokrata Fórum ebben — és általánosságban is — nem önös pártérdekeket, ha­nem az egész nép javát kívánja szolgálni, különös tekintettel a határainkon kívül és belül élő kisebbsé­gekre. — Végezetül engedjen meg egy személyes jellegű kérdést. Mi késztette arra, bogy orvosi hivatása mellett a napi politika alakításában is aktív szerepet vállaljon? — Talán könnyebb lenne a családra és a sok munkára hivatkozva várni, míg mások teremtik meg az új világot De a társadalmi megújulás csak közös erőfeszítéssel jöhet létre, melyből tudásunk és erőnk szerint részt vállalni erkölcsi kötelességünk. Gál Zoltán Húszévesen életjáradékra várva Az ítélet jogerős Egy édesanya soha nem tudja titkol­ni, ha gyermekének valami baja van. Arcára kiül a szomorúság, a reményte­lenség, az elkeseredettség fájdalma. Ilyennek látom a soltvadkerü Tóth Ist- vónnét is. Agyonhajtogatott papírokat szorongat, magába roskadva ül. Két­kedve rak elém indigós és eredeti iro­mányokat. Tanácsot kér: mitévő le­gyen, hová forduljon? * * * A kívülállónak is borzalmas a ténye­ket olvasni: „A környezet hatására fo­kozottan reagál. A magában keletke­zett indulatokat el tudja fojtani. Beszél­getéssel többnyire Sikerül levezetni... balesete után fél évig tájékozatlan volt... fejmozdításkor látásproblé­ma ..., kimarad a kép heti két-három alkalommal... zsibbad a nyelve, a ge­rince, fáj a feje, fájnak az izmai, ízüle­tei. Tenyere, talpa izzad. Bal oldali vég­tagja mozgásában korlátotott. Laza ta­lajon egyedül nem tud járni. Finom munkafolyamatokat bal kezével nem tud végezni. Bokája merev, 500-600 méter megtétele után lábfájdalmai van­nak, ingerlékeny, időnként feledé­keny ...” Az elmeorvos szakértői lelet tanúsá­ga szerint: „ ... mozgásszervi, ideg- rendszeri és szellemi funkciókat is érin­tő károsodások állnak fenn nála. 1984. július 23-ától szeptember 10-éig az Or­szágos Orvosi Rehabilitációs Intézet­ben kezelték. 1986-ban 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítot­tak meg. Állapota véglegesnek tekint­hető.” A fenti kép annál szomorúbb, mert látom, ezek a papírok az 1969-ben szü­letett Tóth Zoltán állapotáról az elmúlt öt esztendőben gyűltek össze. 4- Előtte?— kérdezem az édesanyát. Sportolt, elfogadhatóan tanult. Kőműves lett volna válaszolja, és alig tudja folytatni: ■— Nyolcvannégyben a Bács-Kiskun Megyei Építő és Szerelőipari Vállalat kiskőrösi munkaterületén baleset érte. Lezuhant a negyedik emeletről... Ta­valy finommechanikai képzést szerzett. A Medicor soltvadkerti kirendeltségé­nél dolgozik egy esztendeje, 4600 forint a bruttó fizetése. Nagyon nehéz a kör­nyezetének, de isten áldja őket, jó em­berek. Sokat számít Zolinak az, aho­gyan ott bánnak vele. Értenek a nyel- vén ... Köszönöm nekik. Sajnos, már végképp olyan marad, amilyen. Köz­ben apjának is hátgerinc-megbetegedé­se lett. Vet a sors minket. A vállalat meg nem fizeti a megítélt.életjáradékot.1 Pedig, ha tudná — meg hát tudják lg a fiú éppen a baleset miatt úgy húzza a lábát, hogy jó, ha egy hónapot kibír a cipője. Legalább arra elég lenne az a kis pénz. De merre menjünk érte? * * * Hosszas tárgyalássorozatok előzték meg, mire a bíróság a 2 P 22926/87/31. számon meghozta a jogerős ítéletet. Eszerint 1988. július 16-ától havonta 598 Ft (ugyanez az összeg 1984. decem­ber 1-jétől 1989. május 31-éig visszame­nőleg, egy összegben hátralék 48 394 forint), nem vagyoni kár címén 1986. december 1-jétől havonta 900 Ft (en­nek 1986. december 1-jétől 1989. május 31-éig járó hátraléka egy összegben 27 ezer forint). Az Épszer tehát köteles a fiatalember élete végéig minden hónap utolsó napjáig (tekintve, hogy a válla­lat 30 százalékban volt hibás a baleset­ben) havonta 1498 forint életjáradékot, a hátralékokat pedig egy összegben fi­zetni. Dr. Török Zoltán ügyvédtől — Tóthék jogi képviselőjétől — a fentie­ken kívül megtudtam azt is, hogy ez év augusztusában a vállalat tudomásul vette a bíróság jogerős ítéletét, ám az­óta sem fizet egy fillért sem. A vállalat jogtanácsosa állítólag a pénzügyi osz­tályon megtette a . szükséges intézke­dést, de ettől sem lett több pénze a Tóth családnak. Az ügyvéd újbóli ér­deklődésére már azt a választ kapta: „Valószínűleg fizetésképtelen a cég.” * * * Ahogy mondani szokás, a pénz nem boldogít. Még kevésbé gyógyít. Az, életjáradék pedig jár, ha jogerősen megítélték. Folyósítása nem függvénye a vállalat anyagi helyzetének. Pulai Sára BOLGÁR ÉS SZOVJET ÁLLAMPOLGÁROK Két politikai menekült Magyarországon Negyvenegy kérelem folyamatban Eddig ketten kaptak politikai menedékjo­got Magyarországon, azt követően, hogy október 15-én hatályba lépett a Miniszterta­nács rendelete a menekültként való elisme­résről — közölték az MTI munkatársának érdeklődésére a BM Menekültügyi Hivatalá­ban. Albrecht László, a hivatal helyettes ve­zetője elmondta, hogy eddig negyvennégyen kértek menedékjogot, egyet elutasítottak, negyvenegy ügy intézése pedig még folya­matban van. A politikai menedékjogot kapottak közül az egyik szovjet, a másik pedig bolgár állam­polgár, előbbi tüntetéseken vett részt Ukraj­nában, ezért lecsukták, majd elbocsátották munkahelyéről is, végül átszökött Magyar- országra, utóbbi pedig kiállt a bulgáriai tö­rökök mellett, s ezért súlyos hátrányokat szenvedett országában. Egyik sem tud egyébként magyarul: Az elutasító határoza­tot egy Romániából érkezett magyar nemze­tiségű kapta, ő másfél éve él Magyarorszá­gon, tartózkodási engedélye 1991-ig érvé­nyes, és ugyanazok a jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, ezért nem indo­kolt őt menekültnek minősíteni a genfi kon­venció alapján. Az illető jövőre a ki- és be­vándorlási törvény alapján minden bizony­nyal megkapja a magyar állampolgárságot. Egyébként az elutasítást követő öt napon belül lehetőség van fellebbezést benyújtani. A menedékjogi kérelmet beadók többsége egyébként magyar nemzetiségű román ál­lampolgár, de van köztük jó néhány magyar nemzeüségü csehszlovák is — mondotta. Albrecht László kitért arra is,.hogy jelen­leg mintegy 24 ezer, Romániából érkezett állampolgár tartózkodik Magyarországon, közülük több mint 18 ezren magyar nemzeti­ségűek, 4200-an románok, flOO-an pedig né­met ajkúak. Szólt arról is, hogy kiapadt a menekültek "támogatására szolgáló letelepe­dési alap. Erre az évre 353 millió forint állt rendelkezésre, ez október végére elfogyott Az összeg legnagyobb részét, 130 milliót la­kás- és telekvásárlásra-forditottak, 87 milliót költöttek a befogadóállomások kialakításá­ra, 82 milliót pedig a letelepedési és egyéb segélyekre. Ezenkívül jelentős összeget tettek ki az egészségügyi kiadások, oktatási hozzá­járulások is. A Belügyminisztérium a saját költségvetéséből adott 15-20 millió fo: rint hitelt a menekültek segítésére. A BM Menekültügyi Hivatala egyébként még erre az évre 150 millió forintot kért a pénzügyi kormányzattól. Ezenkívül arra is számit, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által felajánlott 4,9 millió dollár — ebből eddig csak 1 millió érkezett meg — többi részét is átutalják hazánknak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom