Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

• PETŐFI NÉPE • 1989. november 8. DISPUTA Szavazzunk, hogy ne szavazzunk? Szavazni fogunk november 26-án. Népszavazás lesz. Négy kérdésre kémek tőlünk választ. Az első kérdés így hangzik: „Csak az országgyűlési válasz­tások után kerüljön-e sor a köz- társasági elnök megválasztásá­ra?” Zárójelben még ez az útba­igazító szöveg is olvasható lesz a szavazólapon: (Igen szavaza­tával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés vá­lassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársa­ság elnökét közvetlenül a lakos­ság válassza meg.) Drága jó édesanyámról, aki a tavasszal múlt 86 éves, és — hála isten — még jól bírja ma- ' gát, eddig azt hittük, hogy nem nagyon járatos a politikában. Régen még szavazati joga sem volt, később meg igen egyszerű­en történt a szavazás, legtöbb­ször csak be kellett dobni a cé­dulát az urnába. A családi esz­mecserét hallgatva azt kérdezte tőlem a napokban: — Fiam, valamit nem értek: Ha úgy szavazok, hogy igen, akkor valójában arra voksolok, hogy ne szavazhassak az elnök­re legközelebb. Ha pedig azt írom vagy jelölöm a lapra, hogy nem, akkor tulajdonképpen ki­jelentem, hogy igen, vagyis hogy választani akarok elnö­köt. — .így van, édesanyám! - mondtam örömmel, hogy ilyen jól értelmezte a politikában ott­honos ember számára is kissé nehezen érthető szöveget. — Nem kellett volna ezt for­dítva? — Hogyhogy fordítva? 1 Hát úgy, hogy ha azt mondom: nem;'akkor azt je­lentse, hogy nem, vagyis: nem akarunk elnököt "választani, ha pedig igen, akkor igenis aka­runk. — De bizony, igy sokkal ért­hetőbb lett volna — mondtam, s arra gondoltam, milyen kár, hogy ott, a jogi bizottságban nem ülnek egyszerű öreg mun­kásasszonyok is, akiknek az esze még világos és egyszerű lo­gikával működik. Anyám, látva, hogy egyetér­tek vele, szinte felvillanyozó- dott. Újabb kérdései voltak: — Azt meg tudod-e monda­ni, hogy mi szükség van erre az egészre? Igyekeztem megmagyarázni neki a dolgot, de most már nem hagyta magát. b Mert ezt el lehetett volna intézni egyszerűbben is.. Néztem rá és sejtettem a töb­bit. — Ha januárban az elnökvá­lasztásra nem mennék el sza­vazni, akkor az azt jelentené, hogy nem óhajtom az elnököt megválasztanis és kész ... Mi­nek ezt kétszer mondani? Kiderül, hogy a többiről is van véleménye, és nem is rejtet­te véka alá. Minek olyasmiről szavazni, amit már úgyis eldön­tött a parlament? Vagyis, hogy kivonuljanak-e a pártszerveze­tek a munkahelyekről, elszá­moljon-e az MSZMP a vagyo­nával és feloszlassák-e a mun­kásőrséget? A családtagok csak nevettek a kínomon, amikor bizonygat­tam, hogy jó dolog az a szava­zás, legalább kipróbáljuk, hogy miként is kell csinálni. — És az ára? Az a kétszáz- millió? Inkább adták volna a szegényeknek, a kisnyugdíja­soknak — vélekedik jóanyám. Hát igen, helyben vagyunk. Biztosan megtárgyalták ezt már a kispadon, ott a bejárat előtt, ahol az őszi verőfényben szívesen üldögélnek ketten- hárman az öregek; járni alig tu­dó rokkantnyugdíjasok közül. Kiderül, hogy bizony nagyon is tájékozottak ők a világ dolgai­ban, és el is rendezik azt a ma­guk módján. De ki kérdezi meg őket, ki figyel oda rájuk? Én mindenesetre közreadom a véleményüket. F. Tóth Pál Hagymaszárító üzem • Tarcalon 30 millió forintos beruházással új szárítóüzemet hozott létre hat vállalat. A SZETTA Kft. szárítmány-előállító társaság a korszerű olasz feldolgozó és szárító gépsort lízingbe vette és hat év alatt fizeti ki. Október végéig tart az új üzem próbája, ám már most három műszakban dolgoznák, s naponta 30 tonna makói hagymát szárítanak. Az üzem korszerű gépsorán minden zöldséget és gyümölcsöt tudnak szárítani. A próbaüzem alatt feldolgozott hagymából Angliába is szállítanak. (MTI-fotó. VÁLLALKOZÓK KISSZÖVETKEZETE Flóra-dollárok a virágpiacról K ecskeméten a Széchenyiváros egyik lakásába irányít a táb­la: Flóra Kisszövetkezet. Ez a fő­hadiszállása annak a maroknyi embernek, aki a tavaly májusban alakult társaság tagja, üzletkötője, mindenese. Egyetlen, munkaidő­ben mindenkor megtalálható hölgy az, aki az adminisztrációt, az üzenetek továbbítását és a szüksé­ges papírmunkákat intézi. A flóra köztudottan a növényvi­lágot jelenti, tehát a kisszövetkezet 'névválasztásával — feltételezhető­en —■ valami ehhez kötődőt repre­zentálhat. Valóban így van, hiszen amivel foglalkoznak, nem egyéb, mint a szárazvirág. Ebből hazánk­ban elenyészően kicsi a felhaszná­lás, a kertészetekben, virágboltok­ban legföljebb egy-egy szálat vagy kisebb csokrot kötnek belőle. An­nál keresettebb termék a’nyugati piacokon. Mármint manapság, hi­szen a szárazvirág-termelők négy­öt évvel ezelőtt azt is megbánták, hogy elvetették, palántázták növé­nyeiket, annyira nem lehetett pia­cot lelni termékeikre. Azóta vi­szont, úgy tűnik, emelkedőben a kereslet a hazánkban termelt vagy gyűjtött növényekre, sok millió dollárt „fialva” évente az állam- háztartásnak. Ezt a helyzetet felismerve, illetve saját termesztési tapasztalataira alapozva alakította meg a múlt év­ben a Flóra Termékértékesítő és Exportszervező Kisszövetkezetet húsz, Kecskemét környéki termelő tag, akik saját tőkéjüket részjegy formájában vitték a vállalkozásba. No, meg az akkor — májusban — összesen tiz hektáron szépen ne­velkedő növényeiket. Erre előszer­ződést kötött a kisszövetkezet, mondván: ha jobb piacot találsz, ne tétovázz, oda vidd! Csakhogy az induló alaptőke csepp volt a tengerben, meg arról sem lehet elfeledkezni, hogy a meg­termelt, megszárított virág csak • Bokréták szárazvirágokból. akkor válik termékké, ha a piaci fedezetet is hozzárendelik. A kap­csolat a Monimpex Külkereske­delmi Vállalattal a legerősebb. A piacokat ők kutatják, a kellő információk birtokában aztán a kisszövetkezet üzletkötői konkrét szerződést kötnek — ma már — ötszáz termelőjükkel, Pannonhal­mától Szegedig, Záhonytól Győ­rig. A Monimpex viszont bizomá­nyosként bánik a termékekkel, nem beszélve arról, hogy a banki átfutási idő is hosszú, a termelők kifizetését lassítja. Megoldás tehát az, hogy a múlt évben képződött 1,3 millió forint nyereséget vissza­forgatják a termeltetésbe, és a ter­melő két részletben, egyszer az elő­leget, egyszer pedig a teljes vétel­árig fennmaradó összeget kapja meg. De van egy harmadik elszá­molás is: az év végi, amikor a ta­gok a részjegyük arányában oszta­lékot kapnak, a nem tag termelők­nek az exportfelárból juttathat­nak. A dolog ez ideig n?m is különö­sebben furcsa, mondhatni: általá­nosan bevett módszer. Az viszont már a különlegességek közé tarto­zik, ahogy a kisszövetkezet, példá­ul üzletkötőinek — akik egyéb­ként maguk is termelő tagok - fizet. Megegyezésük szerint, a havi bérük a jogszabály szerinti lehető legalacsonyabb, négyezer forint, sőt ä felmerülő költségeket, példá­ul a gépkocsihasználatot is ők fedezik. Természetesen a megter­melt szárazvirág árát ugyanúgy megkapják, mint bármely más tér­KÖNYVESPOLC Érdemei elismerése* mellett’ címmel Költáynö,abŐr- nak és Bródy Péternek Havasi Ferenccel készült beszélgetéseit jelentette meg a Szabad Tér Kiadó. Havasi Ferenc hatvanéves. Kőművesként kezdte pályáját, 1949-től pártmunkás, 1958-tól 1961-ig az SZKP-főiskola hallgatója, hazatérve az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára, 1975 —78 között miniszterelnök-helyettes, 1978 júniusától a KB gazdaságpolitikai titkára, majd a pesti pártbi­zottság első titkára. 1988 májusában, a pártértekez­leten, 485-en voksoltak rá, ez nyolccal volt kevesebb, mint amennyi az MSZMP KB-tagsághoz kellett volna. Lemondott funkcióiról, nyugdíjba ment s visszatért „hátországába”, Komárom megyébe, Ta­tán él. A kötet szerzői Havasi portréját úgy igyekeztek megformálni, hogy a könyv első részében Beszélgeté­sek címmel közreadták a politikus vallomásait életé­ről, nézeteiről, életútjáról, korképet rajzolva az el­múlt 25-30 év történéseiről. Az első beszélgetés a summázást adja A pártértekezlet címmel, ezt követik A család, A miniszterelnök-helyettes és A központi bizottsági titkár fejezetek. Különösen sok közérde­kű, eddig kevesek által ismert információt, elgondol­kodtató okfejtést a titkári időszak áttekintése tartal­maz. (Pl.: Havasi gazdasági helyzetünk „alapjainak lerakását” 1979—80-tól datálja. Akkor még csak 6 milliárd dollár adósságunk volt, ehhez jött az olajár­robbanás-sorozat — ahol a 17 rubeles olaj 190 rubel lett —, tovább súlyosbodott helyzetünk az iraki— iráni háború kitörésével, majd a 80—81-es év lengyel eseményei után.) Elgondolkodtató adatok, elképesz­tő kapcsolódások, megdöbbentő tények ... S a kötet utolsó beszélgetése, Az érdemeinek elismerése mellett címmel, az aktív politikai pálya végét festi meg. A 117. oldaltól a beszélgetésekhez kapcsolódó doku­mentumokba tekinthet be az olvasó: a Figyelőben, a Népszabadságban, az Ötletben megjelent cikkek, a KB ülésein, az MSZMP Politikai Akadémiáján, az MSZMP kongresszusain elhangzott beszédek sorakoz­nak. A válogatás legérdekesebb része kétségtelen RV9 fí'fsrr,' a KB ülésein mondott Havasi-beszédek és a Spiegel­ben 1983-ban „Nincs visszaút a kőkorszakba” címmel megjelent interjú most nyilvánosságra került magyar fordítása. k. m. ÚJ KÖNYVEK: Veres Péter: Aszály. Almáskert. A kelletlen leány. Regények. (Szépirod. Kvk., 85 Ft) — Kamarás István: Élet­térkép. (Szépirod. Kvk., 80 Ft) — Bát- kainé Bajor Erzsébet: Levelezzünk né­met nyelven! (Tankönyvk., 57 Ft) — Illés Éva—Sheridan Vera: Surviving in Britain. Élethelyzetek, szokások, visel­kedés — angolul. (Ariadné könyvek) (Tankönyvkiadó, 75 Ft) — David At­tenborough: Az első édenkert. A Föld­közi-tenger világa és <az ember. (Park, 349 Ft) — Horgas Béla: Súgja Hang. (Liget könyvek) (Liget, 58 Ft) — Kath­leen Winsor: Amber. Ford. Kpsáryné Réz Lola. (Média, 218 Ft) — Marosán György: Fel kellett állnom. (Tabu) (Hírlapkiadó, 117 Ft) — Allan Pease: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztu­sokból. (Hétköznapi pszichológia) (Park, 110 Ft) — Szilágyi Ákos: Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgárd 1917 előtt és utáá. (Holnap, 65 Ft) — Stuber Ervinné: Szociális konfliktusok — válságkezdés —| szociálpolitika. (MS^MP Társadalomtudományi Ku­tató Intézet, 55 Ft) — Weöres Sándor: A tündér. (Mini könyvek) (Táltos, 25 Ft) 11 Bíró József: Erdély művészete. (Dovin, 195 Ft) — Egon Friedell: Az új kultúra története. (Holnap, 95 Ft) — Kaszás György—Elek Lívia: Amit az orrszarvúról feltétlenül tudni kell. (MTI, 43 Ft) — Kaszás György—Elek Lívia: Amit a tevékről feltétlenül tudni kell. (MTI, 43 Ft) — A mikrohullámú sütés-főzés technikája. Válogatott re­ceptek. (LSI, 178 Ft) — Haraszty Mik­lós: Darabbér. (Téka, 75 Ft) — Novák László: A három város építészete. (Arany János Múzeum kismonográ­fiái. 8.) (Nagykőrösi Arany J. Múze­um, 300 Ft) B|jj Sz. Jónás Ilona: Árpád­házi Szent Erzsébet. (Életek és korok.) (Akadémiai K., 60 Ft)-— Erdélyi Ist­ván: Sumér rokonság? (Akadémiai K., 45 Ft) — Kálmán Béla: A nevek világa. 4., átdolg. kiadás. (Csokonai, 62 Ft) — Anne Bronté: Wildfell asszonya. Regény. (Európa, 70 Ft) -— Daniel De­foe: Körutazások Nagy-Britanniá szi­getén. (Európa, 82 Ft) fi Juszif Szame- doglu: A kivégzés napja. Regény. (Eu­rópa, 46 Ft) — Konrád György—Sze- lényi Iván: Az értelmiség útja az osz­tályhatalomhoz. (Gondolat, 98 Ft) — Komái János: A hiány. I—II. 3 kiadás. (Közgazd. és Jogi K., 230 Ft) — Csu­dafa. Kifestő. (Képzőművészeti, 50 Ft) -4 Tony Wolf: Mesél az erdő az álla­tokról, törpékről, óriásokról. (ILV, 120 Ft) — Kalász István: Ahogy a fe­hér vászon a bőréhez ért. (Holnap, 40 Ft) — Kovács Sándor: TÉVELYgések. A humán betegségekről a mindennapi gyakorlat alapján. (Gyorsuló idő) (Magvető, 44 Ft) — Michel Toumier: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. (Magve­tő, 56 Ft) — Szalay Károly: Bikakolos­tor. (Magvető, 80 Ft)—Vázsonyi End­re: Cédula a szivarzsebben. Válogatott elbeszélések és elbeszélgetések. (Mag­vető, 54 Ft) — Rudyard Kipling: A magányosan sétáló macska. (Móra, 65 Ft) ,— Mátyás István: A kiásott múlt. (Móra, 50 Ft) — Christian Mor­genstern: Akasztófadalok. (Móra, 40 Ft)-=— Yaffé Maurice—Elizabeth Fen­wick: A nemi öröm. Gyakorlati útmu­tató. (Park—Medicina, 370 Ft) - Gosztonyi Péter: Háború van, háború! Újabb szemelvények Magyarország második világháborús történetéből. 1941—1945. (Népszava, 122 Ft) — Vá­sárhelyi Miklós: Ellenzékben, össze­áll., szerk. Tóbiás Áron. (Huszadik százád) (Szabad Tér, 99 Ft). melő. Év végén, amikor a tag az osztalékot, a termelő az export­felárat, illetve a kisszövetkezet a következő évhez szükséges fejlesz­tési alapját már rendezte, sor ke­rül e szakemberek jövedelmének kiegészítésére, költségeinek téríté­sére is. Ötszáz termelőt fognak össze, koordinálnak, akik legnagyobb mennyiségben a Staticét (sóvirá­got) termelik, kevesebbet a Limo- niumból, a szalmarózsából, az olasz muharból, a Borzas Katából, a gombvirágból, a sáfrányos szek- licéből, a mákgubóból. El ne feled­kezzünk azokról, akik erdőn- mezőn gyűjtik a növényeket, a vad szappangyökér virágát, és — most van az idénye — a fagyöngyöt. Mindezt a sokféle növényt aztán meghatározott módszerek szerint a temtelők szárítják, csomagolják úgy, hogy a csomagolóanyagot a kisszövetkezet bérmentve bocsátja rendelkezésükre. A minőség felü­gyelete a szárazvirágok esetében is a legfontosabb. A termelő maga minősíti termékét, de a csomagoló­anyagon saját nevének kódszámát is feltünteti. így a külföldi vásárló komoly reklamációja a termelőre hárítható. Az idén már új tervek is szület­tek a kisszövetkezet tagjainak fejé­ben. Próbálkoznak például hol­land megrendelésre teljesen egy­forma csokrok készítésével. Gon­dolkodnak azon, hogyan lehetne termelőiknek egyöntetű szaporító­anyagot adni és új növényeket fel­venni a listára. Mondták, ha „ki­növi magát” a cég, a szaporító­anyag-termelés — félkész- .vagy késztermék-feldolgozás — keres­kedelem vertikumának megterem­tésére is vállalkoznak. És akkor, de csakis akkor gondolkodnak majd a saját dolgozóik, üzletkötőik másfajta érdekeltségi rendszerének megteremtésén is. Gál Eszjter Érdekességek innen-onnan Hol van Amerika? Fiatal amerikai felnőttek földrajzi is­mereteit térképezték fel egy felméréssel. A kép megdöbbentő: a megkérdezettek 14 százaléka nem találta meg a világ országainak térképén hazáját, az Egye­sült Államokat. Öt százalékuk azt sem tudta, hogy az ország fővárosa Wa­shington. A felmérés azt is rögzítette, hogy a fiatalok fele nem tudott arról, hogy a sandinisták és a kontrák Nica­raguában harcolnak, egyharmaduk egyetlen NATO-országot sem tudott megjelölni, 16 százalékuknak pedig az volt a véleménye, hogy a Szovjetunió is tagja ennek a katonai szövetségnek. A „földrajzi analfabétizmus” képéhez az is hozzátartozik, hogy a földrajz nem kötelező tantárgy az amerikai is­kolákban, és a földrajztanárok egyhar- madának nincs felsőfokú földrajzi ké­pesítése. Magyar volt a világ legöregebb katonája A világ legöregebb katonája, egy bi- zonyos Skultéty László nevű magyar, nyolcvanegy évig szolgált, és huszonkét háborút harcolt végig: egyet az orosz, 'kettőt a török, hetet a porosz és tizen­kettőt a francia állam ellen. A híressé vált katona 1735-ben született a Felvi­déken, és tizenöt éves korában már a fejébe nyomták a huszárcsákót. A Ha- dik-huszárezredben kezdte szolgálatát. Az 1812-es oroszországi hadjárat ide­jén már hetvenhét éves volt az öreg harcos. Tizedessé csak 1778-ban léptet­ték elő, tehát közhuszárként, kemény fegyelemben töltött el huszonnyolc esz­tendőt. Kilencvenhat éves volt, amikor derékba tört katonai karrierje, ugyanis nem tudott többé lóra ülni. A „rekor­der” katona 1831-ben hunyt el, gróf Esterházy Vince huszár ezredes Ara­don temettette el hűséges' katonáját, ezredének zászlótartóját. Egy írásjel 28 vonás A japán újságok olvasásához leg­alább 2500 fogalmi jel — úgynevezett kandzsi — ismerete szükséges. A leg­egyszerűbb — kínai eredetű — írásjel mindössze két vonásból áll, a legbo­nyolultabb pedig huszonnyolcból. Az olvasást nehezíti, hogy egy-egy ilyen fogalmi jel a szövegkörnyezettől függő­en akár negyven különböző fogalmat, dolgot is jelenthet. Érdekesség az is, hogy Japánban az írás és az olvasás bonyolultsága miatt az általános iskola első hat osztályában 890 írásjelet taní­tanak meg a gyerekeknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom