Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
mmm mm********* >■'->'■ ■•-■■ ■*' __ ..................' ■■> ■ ■ -■ Körkép Bács-Kiskunból Munkatársaink tegnap már kora reggel fölkerekedtek, hogy olvasóinkat tájékoztassák arról, miként zajlott a népszavazás Bács-Kiskun megye különböző területein. Tapasztalataikról, élményeikről — írásban és képben — az alábbiakban számolnak be: BAJA ES KORNYÉKÉ A szavazás Baján is reggel hatkor kezdődött, de számomra valamivel korábban. Hajnali ötkor égy feldúlt férfi állt az Újyárosi lakótelepen lévő lakásunk ajtaja előtt. — Ezt írja meg — mondta, s szinte belesápadt a méregbe. Amint a történetét meghallgattam, igazat kellett adnom neki. Éjszaka ugyanis teleragasztották a panelházak oldalát választási plakátokkal, ha lehet, még jobban elcsúfítva az amúgy sem szívderítő környezetet. Ha már így alakult a vasárnap reggelem, felkerekedtem, hogy körülnézzek kissé a környéken. A bajai 19-es számú szavazókörzet előtt, ez az Autóközlekedési Tanintézet épülete, idős házaspár várakozott. — Nagyon korán érkeztünk — mentegőztek ---, de hiába, a mi korunkban az ember már virradatkor kinyitja a szemét, együtt kel a tyúkokkal. Valahogy nem tartottam illendőnek, hogy megtudakoljam, hogyan szavaznak, de azt észrevettem, hogy ünneplő ruhában jöttek. A vaskúti 4-es számú szavazókörzetre a nemzeti zászló hívta fel a figyelmemet (ezt azért jegyzem meg, mert csak itt és Baján találkoztam fellobogózott szavazóhelyiséggel). A szavazatszámláló bizottság tagjai szívesen fogadtak, de azért, mint mondták, az előző napi utasítás miatt, a szavazásra jogosultak létszámát nem árulták el. Sorban érkeztek a körzet lakói. Az idősebbek közül sokan nem tudták, hogy mit is kell tenni, néhányan — azok a régi reflexek —. rögtön az urnába akarták dobni a kitöltetlen szavazócédulát. Mondanom sem kell, hogy mindannyian részletes és türelmes felvilágosítást kaptak. Garán éppen vége lett a nagymisé-- nek, így egyszerre érkeztek az emberek a nemzetiségi általános iskolában berendezett szavazóhelyiséghez. Az ajtó előtt kettesével sorba álltak. Egy férfi meg is jegyezte, meglehetős mo- rózusan: — Tehettek volna be egy-két széket. Ahogy bepillantottam az éppen kinyíló ajtón, meglepve konstatáltam, hogy osztályteremről van szó, tele ülőalkalmatossággal. Özvegy Gauges Jánosné nem a várakozásra, inkább a vállát nyomó 83 esztendőre panaszkodott: —; Kötelességemnek tartottam, hogy eljöjjek — mondta. Bácsborsódon a kisközség ezer- egynéhány választópolgárának elegendőnek bizonyult egyetlen szavazókor, melyet a klubkönyvtárban rendeztek be. Túl sok pénzt nem is költhettek a rekvizítumokra, mert a három régi fülke jó néhány alkalmat kiszolgálhatott már. Mégis hallottam — máshol is, itt is — megjegyzést az épület előtt beszélgető emberek között: — Okosabb dolgokra is költhet- nénk a pénzünket. Bácsbokod nagyközségben három, Bácsalmás városban nyolc körzetben történt a szavazás. A választási munkacsoportot mindkét településen teljes számban a tanácsházán találtam. — Különös esemény nem történt, a szavazás rendben folyik — volt a tájékoztatás. Csávolyra érkezve — valamivel elmúlt már déli 12 óra —, a művelődési házba tértem be. Két asszony igyekezett szavazni, megszólítottam őket: — Mi a véleményük a szavazásról? — Tudja, mi eljöttünk, de szerintünk nincs sok értelme. Minek olyanról szavazni, aminek nincs igazi tétje!? Gál Zoltán AGASEGYHAZATOL DUNAEGYHAZAIG A megye északnyugati részein tegnap reggel — a szavazókörök nyitásakor és utána is még órákig — ugyancsak csípett a téli hideg. Ezért cseppet sem csodálkoztunk, amikor Ágasegyházán az utcán, háza előtt egy parasztembertől arra a kérdésre, hogy le- szavazott-e már, a következő kurta választ kaptuk: IMHHnHHHBa Az első országos népszavazást rendezték meg vasárnap hazánkban. Országszerte 11007 szavazókör nyűt meg; hivatalosan a népszavazás kezdetének időpontja reggel 6 óra volt, ám több- helyütt már ennél fél', illetve egy órával kórábban is lehetett szavazni. Ismeretes, hogy a népszavazást 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére rendelte el az Országgyűlés. A szavazólapon — magyarázatokkal kiegészítve — e négy kérdés szerepelt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?; Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?; Feloszlassák-e a munkásőrséget?” A népszavazás első tapasztalatairól a kora délutáni órákban tájékoztatták a hazai és a külföldi újságírókat az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium választási irodájának képviselői a Parlamentben. Elöljáróban hangsúlyozták: bár igény felmerült, este 8 óra előtt még a részvételről sem hoznak nyilvánosságra semmiféle adatot, mert ez befolyással lehet a népszavazásra. # Németh Miklós miniszterelnök november 26-án délelőtt Budapest I. kerület, 16. sz. választókörzetében, a Logodi utca 80. szám alatti óvodában adta le szavazatát (MTT-telefotó). — Ilyen hidegben? Meg aztán, majd a hasamra, uraim...—mosolygott és barátságosan viszontlátást intett. A legközelebbi szavazókor az iskolában volt, ahová, ha nem is tolongtak, de 7 óra után már egymás után érkeztek a falu polgárai. Némi gondot legfeljebb az okozott, hogy a szavazók valósággal féltek a nyilvánosságtól. Egy idősebb férfi, miután bedobta szavazócéduláját, pánikszerűen kirohant a teremből, tiltakozásul a fotózás ellen, mondván: mit gondolnak, bohóc vagyok én?! Vele ennyiben maradtunk, aztán jöttek mások, akik nem szégyell- ték, hogy szavaznak. Izsákon a katolikus pappal fu» tottunk össze a tanácsházi szavazókor bejáratánál. Barátságos kézfogás közben tudomásunkra adta: ő már leszavazott, sietős a dolga. Másoktól tudtuk meg, hogy a lelkiatya a közeli faluba ment misét mondani. Azért itt is akadt „szenzáció”: Mészáros Istvánná és Deákné Juhász Márta az első népszavazáson járult az urnákhoz életében először. A kis Páhi községben a járókelők útirányából könnyen megállapíthattuk, hol a szavazöhelyiség. (Folytatás a 3. oldalon) 0 Egy sza>a/ó, aki nem félt a fén\ képe/ögéptöl. Agasegyházán. t Első szavazók az első népszavazáson, Izsákon: Mészáros Istvánná és Deákné Juhász Márta. 0 Templomból a szavazókörbe, Páhin (balról jobbra): a 75 éves Karsai Mihály- né, a 76 éves Kristóf Sándorné és a 78 éves Héjjá Sándomé. A Hajósi Falukör felhívása a magyar falvakhoz A magyar falvak vegyék kezükbe saját sorsukat, és ne engedjék, hogy a kistelepülések a pártharcok martalékává váljanak! Ezzel a felhívással fordul minden magyar faluhoz a november 24-én megalakult Hajósi Falukör. A mintegy négyezer lélekszámú, többségében sváb nemzetiség lakta falu lakossága megütközéssel tapasztalja és aggasztónak tartja a jelenlegi, látszólag a magyar parasztságért, a magyar falvakért folyó, valójában azonban pártérdekeket szolgáló csatározásokat. A falvak lakói előtt egyre világosabbá válik, hogy a négy évtizeden át kiszipolyozott kistelepülések dinamikus fejlesztése érdekében tényleges programja egyetlen pártnak sincs. Az önkormányzat reformját megcélzó központi elképzelések sem lehetnek kielégítőek a falvak számára. Naiv feltételezés ugyanis, hogy lényeges eredményt lehetne várni pusztán attól, hogy a helyben keletkező személyi jövedelemadó a kistelepüléseken marad, mivel a zömmel mezőgazdasági tevékenységből élő falusi lakosságnak a személyi jövedelemadója is minimális. A Hajósi Falukör azt javasolja, hogy az ország falvai fogjanak össze, és együttesen harcoljanak a kistelepülések önálló gazdálkodását akadályozó jogszabályok, korlátok megszüntetéséért. Ez utóbbiak sorába tartozik például a mezőgazdasági termékek indokolatlanul nagyarányú exportkivitelének tilalma, illetve a külkereskedelmi jog túlzott bürokratizmusa, a falusi önkormányzatok külkereskedelmi jogának teljes korlátozása. A Hajósi Falukör nem tartja kielégítőnek a földtulajdonnal kapcsolatos elképzeléseket sem, amelyek többnyire az egyéni földtulajdon, a magángazdálkodás rehabilitációjára korlátozódnak. A Hajósi Falukör nem vonja kétségbe, hogy a nagyüzemek erőszakos létrehozása sok embert sértett, s őket kártalanítás illeti meg, de hangsúlyozni kívánja: a hajdan életképes falusi önkormányzatok földjei is áldozatául esteka szövetkezetesítésnek, illetve állami gazdaságok alakításának. Az egyéni kártalanítást megelőzően—mivel ez technikailag is egyszerűbb —vissza kell adni a földeket a falvak tulajdonába. A Hajósi Falukör egyébként nem vonja kétségbe a jelenlegi tanácsok — tagjaik — jószándékát, lehetőségeiket viszont igen. Éppen ezért felszólít minden magyar falut, hogy a település fejlődéséért tenni akaró, felelősen gondolkodó lakói hozzanak létre faluköröket, s ezek a közösségek együttesen lépjenek fel minden olyan központi döntés ellen, ami hátráltatja a falvak dinamikus fejlődését, a falvak hajdani életképességének helyreállítását. A jelentkezéseket az alábbi címre váijuk: 6344 Hajós, művelődési ház, Hajós u. 8. MÁSFÉL KILOMÉTERES KOCSISOR RÖSZKÉNÉL Sokan próbálkoztak a tiltott áruk kivitelével Szombaton leginkább élelmiszerraktárhoz volt hasonlítható a röszkei határátkelőhely. A november 25-én 0 órakor eletbe lépett tiltó rendelkezés ellenére igen élénk volt ezen a napon a jugoszláv bevásárló turistaforgalom. A határon az MTI érdeklődésére elmondtak: délután fél 3-ra másfélkét kilométerre növekedett a gépkocsisor, a várakozási idő meghaladta a 2 órát. Magyar rendszámú személygépkocsi déltől már alig ment át Jugoszláviába. A főként jugoszláv és szovjet járművekben nagy mennyiségben találtak olyan árukat, amelyekre kiviteli tilalmat rendeltek el. A vámosok megerősített létszámmal látták el a szolgálatot, de az alapos átvizsgálás, majd az ezt követő adminisztráció miatt a szokásosnál jóval hosszabb ideig tartott egy-egy jármű átkelése a határon. Sokan reklamáltak arra hivatkozva, hogy nem tudtak a rendelkezésről. Pedig már a november 24-én átlépők olyan magyar és szerb nyelvű figyelmeztető cédulát kaptak a határon, amelyen 'feltüntették, hogy mely élelmiszerek kivitelére vonatkozik a tilalom. Számosán a magyar televízió adásából, illetve a jugoszláviai magyar lapokból i$ megtudhatták, hogy mit tilos kivinni Magyarországról. A külföldiek körében korántsem népszerű intézkedést néhány megkérdezett jugoszláv állampolgár úgy kommentálta, hogy tudomásul veszik a kiviteli tilalmat, de hozzátették: legalább kisebb mennyiségű élelmiszer kivitelét engedélyezzék a magyar hatóságok. Mások nem elégedtek meg ennyivel: az ülések alól és mögül, a csomagtartók rejtett zugaiból, sőt még a motorházakból is kilószám került elő nyers- hús, füstöltáru, tejtermék. Akadt, aki a kabátbélést választotta a tiltott áru rejtekhelyéül. Az alapos gépkocsi-átvizsgálások miatt a határátkelőhelyen szinte megállt a kamionforgalom, a buszok is torlódtak. A Jugoszláviából belépők viszont zökkenőmentesen léphették át a határt. (MTI) UFÓK A DUNÁNTÚLON! Megmagyarázhatatlan fényjelenség Bazsó Gyula, a pápai meteorológiai szolgálat ügyeletese valami különlegeset látott. Különlegeset és jelenlegi tudományos ismereteink alapján meg- magyarázhatatlant. Pénteken, egymástól függetlenül több bejelentés érkezett a Dunántúlról, hogy furcsa fényjelenséget tapasztaltak több helyen. Ezek alapján Bazsó Gyula felvette a kapcsolatot aközeli honvédségi repülőtérrel, és a szokásosnál is nagyobb figyelemmel szemlélték az égboltot. Ettől kezdve rohamtempóban követték egymást az események. A rendkívüli látványok sorozata éjfél körül kezdődött, mondta Bazsó Gyula. A Göncölszekér vonalában tapasztaltak először a csillagokénál mintegy tízszer erősebben világító négy, azaz négy darab fényjelenséget, amely körülbelül kétezer méteres magasságban mozgott. Repülőgépek emelkedtek a magasba, megerősítve, hogy valóban négy. fényjelenségről van szó. Átmérőjüket állandóan változtatták, de szemben a csillagképekkel, amelyek nem követik a Föld mozgását, a fényjelenségek a helyükön maradtak. És ezzel még nincs vége, mondta Bazsó Gyula, ugyanis szombaton hajnalban, fel négy körül további megmagyarázhatatlan esemény történt. Egy hatalmas fényjelenség száguldott el a megfigyelők feje felett. Sebessége óriási, hangja viszont semmi: ezzel szemben füstfelhőt hagyott maga mögött. Bazsó Gyula azt mondja, ha nem látja, maga sem hiszi. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletese is megerősítette a pápai megfigyelő észleléseit azzal, hogy több dunántúli mérőállomástól kaptak jelzést a megmagyarázhatatlan fényjelenségről. Az első országos népszavazás
