Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. november 27. Prágai helyzetkép — Előítéletek és elfogultság nélkül tárgyalni kell mindazokkal, akik jót akarnak az országnak, akik a nemzeti front keretében és azon kívül tanulsággal szolgálhatnak, tanácsot adhatnak és együtt akarnak működni a kommunista párttal — hangoztatta szombat esti televíziós beszédében Karel Urbanek, a CSKP KB új főtitkára. Urbanek beszédét szombaton este két alkalommal is sugározta a televízió, az új főtitkár meglehetősen általános megfogalmazásokat használva bizonyos mértékű önkritikát gyakorolt a párt részéről. Kijelentette: a pénteki rendkívüli központi bizottsági ülésen meg kellett állapítani, hogy a pártvezetésnek nincs olyan tekintélye és bizalma, mint amire szüksége lenne. A pártnak ismét tudatosítania kellett, hogy igazat kell mondania, mert aki helytelen álláspontról indul ki, az nem'képes helyes határozatokat hozni és ezt a párt a múltban többször elkövette. Urbanek azt mondta, nem akarnak olyan kádereket, akik csak bólogatnak és azt mondják, amit mások hallani akarnak. „Éppen azok ártottak a legtöbbet a párt és a szocializmus ügyének, akik oly érzékenyek ma a bírálatra, akik megfeledkeztek- arról, hogy a kádercsere már csak azért is szükséges, mert az új emberek újonnan látnak és nincsenek előítéleteik és sztereotípiáik” — jelentette ki. Urbanek azt fejtegette, hogy a párt új útra akar lépni, ámi hallatlanul nehéz lesz, mert csak azokkal lehet sikeresen együttműködni, akik bíznak, tette hozzá. Az új fótit-' kár önkritikus hangot próbálva megütni azt fejtegette, hogy a pártvezetők túlságosan elszakadtak az emberektől, tényleges szükségleteiktől és érdekeiktől. Kijelentette, érzelmek nélkül, józanul és tárgyilagosan kell reagálni a dolgokra és ezt várja el munkatársaitól is. Előítéletek és elfogultság nélkül tárgyalni kell mindazokkal, akik jót akarnak az országnak, akik a nemzeti front keretében és azon kívül tanulsággal szolgálhatnak, tanácsot adhatnak és a jövőben együtt akarnak működni a kommunista párttal. Hozzátette, azokkal is tárgyalni akarnak, akik 1968-ban elhagyták vagy/ el kellett hagyniuk a pártot. Urbanek arról is beszélt, hogy mindenkitől meg kell válni a pártban, aki a funkciójával visszaélt, mert csak ekkor hiszik el az- emberek, hogy a párt fel akarja számolni a korrupciót, az érdemnélküli meggazdagodást. Urbanek azt állította, hogy jól ismeri az embereket, mert egész életében közöttük élt, Bojkovicében, Bmóban, Prágában, igyekszik úgy élni és dolgozni, hogy mindig a szemükbe nézhessen. Megfigyelők körében általános a vélemény, hogy Urbanek tv-beszéde nem sokat javít a kialakult politikai helyzeten. A CSKP új vezetője a szürke általánosságokban fogalmazó személyiség benyomását keltette, aki nem tud határozott és konkrét programot körvonalazni az ország népe előtt. Az egyetlen pozitívum beszédében a tárgyalási készség kinyilvánítása, de ennek megfogalmazása, miszerint azokkal akar leülni az asztalhoz, akik „tanulsággal • November 25-én mintegy félmillióan gyűltek össze Prágában egy sport- csarnok közelében szabadságot követelve. szolgálhatnak, tanácsot adhatnak, együtt akarnak működni”, meglehetősen hasonlít a régi vezetés oly sokszor hangoztatott frázisaihoz. A prágai kommunisták szombati nagygyűlésén nem tudott elég keményen elhatárolódni a regi vezetéstől és kollégájától, Miroslav Stepan prágai vezető titkártól, aki a bírálatok hatalmas nyomása miatt szombatom mondott le funkciójáról. Urbanek az aktívaértekezleten szembehelyezkedett azzal a követeléssel, hogy hívjanak össze rendkívüli kongresz- szust, kijelentve, hogy az nem lenne megfontolt és higgadt döntés. Szombaton egyébként nyilatkozatot tett közzé a Cseh Nemzeti Front elnöksége, amelyben támogatásáról biztosította a diákoknak azt a követelését, hogy parlamenti bizottság vizsgálja ki a november 17-ei rendőri akciót. • A nyilatkozatban az olvasható, hogy a testület nagyra értékeli a»diákoknak és a többi állampolgárnak azt a törekvését, hogy elősegítsék a társadalom megújulását és gyorsított demokratizálását. A Cseh Nemzeti Front elnöksége azt hangoztatta, hogy a nemzeti front nyitott minden mozgalom előtt, azon munkálkodik, hogy kifejezze a nézetek, programok és érdekek pluralizmusát, egyben megőrizve a szocializmus és az alkotmány alapelveit. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÚJABB RENDKÍVÜLI ÜLÉSE A CSKP Központi Bizottságának újabb rendkívüli ülését hívták össze vasárnapra. A tanácskozás összehívását a KB elnöksége határozta el szombat esti tanácskozásán. A csehszlovák hírszolgálati iroda csupán any- nyit közölt, hogy az újabb rendkívüli KB- ülésen időszerű politikai és szervezeti kérdéseket vitatnak meg. Prágában megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy mind a közvélemény, mind a megújulást szorgalmazó erők bírálták a pénteki rendkívüli KB-ülés eredményeit és magán a párton belül is igen sok alapszervezet követelte a vezetés további tagjainak a lemondását és rendkívüli kongresszus összehívását. Szombaton Pozsonyban ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége is és megvitatva a belpolitikai helyzetet úgy döntött, hogy vasárnapra összehívja az SZLKP KB rendkívüli ülését. (Lapzártáig a KB-ülésekről újabb hír nem érkezett.) ÉVTIZEDEKRE ELHÚZÓDÓ FOLYAMAT LESZ Gorbacsov a szocializmus megújításáról Marx alábecsülte a kapitalizmus önmegújító képességét — irja Mihail Gorbacsov a vasárnapi Pravdában. — Lenin nem tárta fel teljes egészében a szocialista és a tőkés társadalmi formációk szervezeti formáinak közelségét és a termelés társadalmasításának szintjében mutatkozó rokon vonásokat — állapítja meg a továbbiakban. Az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő az SZKP KB lapjában több mint két lapoldalt betöltő elemzésben rendszerezte a peresztrojka elméleti alapjait, történelmi szükségszerűségét és céljait. A szovjet .vezető visszanyúl a szocializmus elméleti alapjaiig. Szükségesnek nevezi a marxi gondolat megtisztítását a rárakódott torzulásoktól egyfelől, megújítását megfelelői. A marxi elmélet ugyanis okfejtése szerint eredeti formájában nem mindenben felel meg a mai realitásoknak. Marx nem feltételezte, hogy a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer tartósan egymás mellett fog élni, ami a kapitalizmust önmaga megjavítására, a szocializmus számos elemének átvételére ösztökéli. A kapitalizmus ebben az önmegújító folyamatban új erőre kapott, és alkalmazkodott a kor kihívásához. Fel tudta használni a műszaki-tudományos forradalom vívmányait, és olyan gazdasági, társadalmi, politikai struktúrát alakított ki, amelyek viszonylagos jólétet biztosítanak a lakosság többségének és demokratizálták a politikai rendszert — írja Gorbacsov. Úgy vélekedik, hogy ma már arra a lenini megállapításra is más szemmel kell tekinteni, amely szerint nincs átmeneti formáció a monopolkapitalizmus és a szocializmus között. A kapitalizmusban és a szocializmusban szemlátomást hasonló folyamatok zajlanak. Éppen ezért hangsúlyozza Gorbacsov —- a szocializmus és kapitalizmus gazdasági szembenállásának értelmezése is változtatásra szorul. Ez mindenekelőtt a konfrontációs jelleg megszüntetését, a gazdasági problémák közös megoldását kell, hogy jelentse. •— Nem lehet többé jelszó „utolérni és lehagyni a kapitalizmust”. f — A régi iparosítási modell, amely a természeti erőforrások tékozló fosztogatásán alapult, teljesen tarthatatlanná vált. Ezt az iparilag fejlett tőkés országok hamarabb felismerték, és ennek megfelelően átalakították gazdaságukat. Nincs más út, mint követni őket ebben — olvasható a cikkben, Gorbacsov szerint a szocializmus kiindulópontjai nem lehetnek elvont eszmények, hanem csakis az ember érdekei. Más szóval, az ember nem lehet a szocialista eszmények eszköze, csakis célja. A szocializmus legfontosabb kritériumaiként az anyagi javak bőségét, a demokráciát és a személyi szabadságot emeli ki. A termelési eszközök zömének társadalmi tulajdonát is ide sorolja, óv azonban a társadalmi tulajdon kizárólagosságár tói, és attól, hogy egyenlőségjel tétessék a társadalmasítás és az államosítás közé. Gorbacsov leszögezi, hogy bár a létező szocializmus messze elkanyarodott a fent vázolt alapismérvektől, az októberi forradalom nem volt tévedés. Akkoriban véleménye szerint a bolsevik forradalom alternatívája nem a polgári demokrácia volt, hanem egy véres, reakciós, katonai diktatúra. Megítélése szerint a szocializmus megújulása évtizedekre elhúzódó folyamat lesz. A legfontosabb feladatnak az ember megújítását' tartja, mert csak abból fakadhat minden további megújulás. Ezért gyökeres fordulatot sürget „az emberi beruházások” terén. Vagyis az oktatásra, az egészségvédelemre és a köznapi szolgáltatásokra meggyőződése szerint a jövőben nagyon sokat kell költeni, teljesen szakítani kell az eddigi maradékelvvel, amelynek alapján ezeket az ágazatokat eddig finanszírozták. A szocializmus megújulását szerinte okvetlenül, az SZKP-nak kell vezérelnie. Ezt nem ideológiai, hanem gyakorlatias okokkal magyarázza. Célszerűnek ítéli meg a véleménypluralizmussal kombinált egypártrendszer fenntartását. Ám az SZKP is csak akkor lehet alkalmas a vezető szerepre az átalakulás folyamatában, ha maga is megújul — írja. Sajnos — állapítja meg —- a párton belül lassabban megy a megújulás, mint a társada- lombap. ELNÖK: WEIZSÄCKER Német-német konföderáció :— Az NSZK-ban a sajtót továbbra is foglalkoztatja egy esetleges német konföderáció gondolata. Ezt először a/ közelmúltban Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke egy újságinterjújában pendítette meg, de még jóval a viharos erejű NDK-beli változások előtt. Egon Krenz, az NDK új párt- és állami vezetője a minap az ARD tévétársaságnak nyilatkozva a jövőben elképzelhető sok dolog között nem zárta ki ennek lehetőségét sem. A most Bonnban Helmut Kohl szövetségi kancellárral tárgyaló keletnémet ellenzékiek, Wolfgang Schnur és Rainer Eppelmann, a Demokratikus Indulás (DA) nevű szervezet vezetői megállapították: semmi kétség, hogy számunkra elfogadható lenne államfőnek Richard von Weizsäcker. Ezt a javaslatot a Bild am Sonntag című hetilapnak adott nyilatkozatukban tették. Schnur ügyvéd, a DA elnöke, akinek neve korábban a rendszerbírálók pereiben védőként vált ismertté, kifejtette: ha a két német állam polgárai történelmi felelősségük tudatában egykor szabadon rendelkezhetnek jövőjük felől, akkor hamarosan felmerül majd a haza egységének kérdése is. Az egységhez vezető úton minden bizonnyal rendkívül hasznos lenne, ha az NSZK-nak és az NDK-nak közös államfője lenne. Weizsäcker szövetségi elnök a megfontoltság, a kiegyezés, a kiegyensúlyozottság és a humánum embere, s ezért az NDK polgárai nevében szeretném köszönetemet nyilvánítani neki politikai munkásságáért'és jócselekedeteiért. Azért, ahogy hivatalát gyakorolja, sok millió NDK-polgár államfőnek is tekintheti. A két ellenzéki követelte, hogy ismét lehessen énekelni az NDK állami himnuszának eredeti szövegét, amely kifejezi az egységes haza óhaját. A Bild am Sonntag vasárnapi vezérkommentárja felkarolja a keletnémet ellenzéki javaslatot, s megállapítja: Weizsäcker Keleten és Nyugaton, az egész világon egyaránt nagy tekintélyt élvez, az új, a békés Németország jelképe. így senkinek sem kellene tartania tőle — sem franciáknak, sem lengyeleknek, sem oroszoknak, sem izraelieknek. Weizsäcker a megbékélés és a múlttal való leszámolás méltóságteljes megtestesülése. Össz-szövetségi elnökké való megválasztásának javaslata el- ső pillantásra talán meghökkentő. Ám ki jósolta volna meg akár csak két hónappal ezelőtt az NDK-beli fejlődés szédületes iramát? — igy a kommentár. A Kecskeméti Pedagógus Kamara Intéző Bizottságának nyilatkozata A Kecskeméti Pedagógus Kamara támogatja a dr. Glatz Ferenc művelődési miniszter által előterjesztett új oktatáspolitikai koncepciót. . Meggyőződésünk, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás, a demokratikus átmenet elképzelhetetlen az oktatás radikális átalakítása, minőségi fejlesztése nélkül. Véleményünk szerint az új rendszer fokozatos bevezetése az iskolák gazdasági autonómiájának, az ésszerű finanszírozási és elosztási normáknak figyelembevételével az' ország jelenlegi pénzügyi helyzetében is lehetséges. Javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézmények tantervi és képzési5 struktúrájuk megújításánál vegyék figyelembe az oktatási reform tartalmi és szervezeti .követelményeit. Mozgósítsuk erőinket a reform szellemiségének jegyében, hogy fáradt, túlterhelt és ideges gyermekek helyett valóban vidám, fogékony és kiegyensúlyozott gyermekeket nevelhessünk a közeljövő magyar iskoláiban! Kecskemét, 1989. november 25. A Kecskeméti Pedagógus Kamara Intéző Bizottsága Európai filmdíj Nagy magyar sikert hozott szombaton este Párizsban az európai filmdíjak kiosztása. Bereményi Géza lettB- az Eldorádó megrendezéséért — az elmúlt évad legjobb európai filmrendezője. Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása, a Recsk pedig a legjobb európai dokumentumfilm. Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése Új magyar irodalom elnevezéssel mintegy harminc; író platformot alakított az írószövetség közgyűlésének vasárnapi, második munkanapján. A platformot a közgyűlés vége felé létrehozó írók ££ köztűk Csordás Gábor, Esterházy Péter, Konrád .György, Kodolányi Gyula, Jókai Anna — azzal indokolták lépésüket, hogy nem születtek a kétnapos tanácskozás folyamán olyan döntések, amelyek az írószövetség munkáját, szemléletét és belső működési rendjét hozzáigazítanák a gyökeresen megváltozott társadalmi struktúrához. A közgyűlésen ismertették a 71 tagú választmányban helyet kapott írók névsorát. (A választás már előző nap lezajlott.) A testületbe delegálták többek között Bertha Bulcsút, Cseres Tibort, Csoóri Sándort, Göncz Árpádot, Mészöly Miklóst, Tamás Menyhértet. Az alapszabály módosításának tárgyalásakor elsőként Fekete Gyula alelnök ismertette az alapszabály-előkészítő bizottság elképzeléseit. Kiemelte azokat a pontokat, amelyekben az új változat jelentősen eltér a most érvényben levő dokumentumtól. A tervezet egyebek mellett kezdeményezi, hogy a szervezet Magyar írószövetségre változtassa nevét; működését terjessze ki az egész világra, s ennek megfelelően fogadja tagjai közé a más országokban élő írókat is. Ezt a javaslatot elfogadták. Voksoltak arról is,'hogy a jövőben a rendes, a rendkívüli és a pártoló tagság mellett tiszteletbeli tagjaik is lehetnek. Elénk vitát váltott ki a tagdíj kérdése. Olyan javaslat is elhangzott: a jagdíj függjön az írók keresetétől. Végül a mindenkire vonatkozó évi 300 forintban állapodtak meg.v Konrád György ésszerűtlennek ítélte azt a megosztást, hogy a fiatal írók nem az írószövetségben, hanem a József Attila Kör tagjaként tevékenykednek. Javasolta, fogadják a szövetségbe a teljes kört, akár külön csoportként is. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a szövetség rendszeres író—olvasó találkozók szervezésével népszerűsítse a fiatal írókat. Szó esett még arról is, hogy a decentralizálás, a fővárostól való elszakadás jegyében létesítsenek megyei-városi irodalmi ösztöndíjakat. A Magyar írószövetség kétnapos közgyűlésének zárásaként Cseres Tibor, a szervezet távozó elnöke mondott köszönetét a hároméves tevékenység idején kapott bizalomért. A Magyar írószövetség új elnökét és főtitkárát a közeljövőben jelöli ki a szervezet választmánya. (MTI) A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 47. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények — a nyereményilleték levonása után — a következők: 4 találatos szelvénye 29 fogadónak volt, nyereményük egyenként 523 723 forint; 3 találata 3746 fogadónak volt, nyereményük egyenként 2161 forint; a 2 találatos szelvények száma 125 091 darab, ezekre egyenként 53 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt jutalom nettó összege 9 000 000 forint. LOTTÓ Veszélyben a Magyar Televízió működése A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége televíziós tagozatának választmánya az elmúlt hónapok, hetek, napok tapasztalata alapján veszélyben érzi az intézmény működőképességét. Ha gyors, de megfontolt lépések nem következnek, a Magyar Televízió nem lesz képes műsorokat készíteni és műsort szolgáltatni. Az évtizedek folyamán ráerőltetett pártvezetők anarchisztikus átszervezéseinek, gazdasági lelkiismeretlenségének, hozzá nem értésének tükrében — nem is említve a politikai kényszerpályákat — csoda, hogy mostanáig működött. Sok száz jól képzett műsorkészítő, művész és újságíró, mérnök és munkás közérdekű tevékenységét teszi lehetetlenné a kialakult helyzet. A Magyar Televízió több 10 milliárd forint értékű vagyonnal tevékenykedő nagyüzem. Tervezést és költséggazdálkodást igénylő közintézmény, mely szakszerű irányítás nélkül a szabadosán tomboló külső és belső támadások kereszttüzében, ma már pillanatok alatt összeomolhat. A legutóbbi napokig élt bennünk a remény, hogy a monolitikus politikai hatalom összeomlását követően a kormány olyan szakértő vezetést szervez ennek az intézménynek az élére, amelyik az átmeneti időszakra való tekintettel — minimális átszervezéssel — lehetővé teszi a minden irányzatnak esélyegyenlőséget biztosító független nemzeti televíziózás kialakítását és működését. A kormány a jelek szerint nem vállal felelősséget a televízióért. Az elmúlt napokban kinevezett bizottság lehetetlen feladat előtt áll. Javító szándéka és igyekezete ellen nem emelhetünk előre kifogást, de az a tény, hogy sem a televízióhoz értő független szakemberek, sem a szervezésben és üzemgazdaságban jártas személyiségek nincsenek a teljhatalommal felruházott testületben, az intézmény kinevezett vezetői pedig alkalmatlanok a vezetésre, pa-. rancsolóan vetíti előre a televízió működésképtelenségének a veszélyét. Egyetértünk azzal, hogy a kormány a választásokig kuratóriumot nevezzen ki, kifejezetten a politikai tisztaság és esélyegyenlőség ellenőrzésére és biztosítására, de tiltakozunk az ellen, hogy ez a rögtönzött testület a televíziót végérvényesen átszervezze. Mivel egy televízió működtetése igen bonyolult, különleges szakértelmét igényel, szükséges, hogy olyan erkölcsileg és politikailag tiszta, a televízió egészét ismerő szakmai vezetőt nevezzenek ki meghatározott időre, aki a Magyar Televízió működését garantálja. Csak a választások után szabad a megújuló magyar parlament felhatalmazása alapján elkezdeni a Magyar Televízió megszervezését. Á közönség és a televízió gondjai, igényei közösek. Azokat csak közösen oldhatjuk meg. A szövetség választmánya a néző és a független alkotók érdekében segítséget kér a szakmától, a magyar közvéleménytől, a közönségtől és ennek nyomán a magyar kormánytól. Nem szükség- szerű, hogy összeomolják a Magyar Televízió. Budapest, 1989. november 25. A Magyar Film- és Televíziómüvészek Szövetsége televíziós tagozatának választmánya Az Olasz Kereszténydemokrata Part delegációja hazánkban A Magyar Kereszténydemokrata Néppárt IX. kerületi szervezetének meghívására rövid mun- kalátogatásra hazánkba érkezett az Olasz Kereszténydemokrata Párt delegációja, amelyet Guido Bodrato főtitkár-helyettes vezetett. Ez alkalomból szombaton sajtótájékoztatót tartottak a Hámán Kató úti művelődési központban. Guido Bodrato az MTI munkatársának adott nyilatkozatában arról szólt: a magyarországi látogatás célja, hogy az olasz kereszténydemokraták kifejezzék szolidaritásukat a magyar politikai helyzet alakulásában véleményük szerint fontos szerepet játszó Magyar Kereszténydemokrata Néppárttal, és felvegyék velük a munkakapcsolatot, megismerjék programjukat. Szeretnének utat mutatni abban, hogy miként tehetnek a legtöbbet a párt tagjai, illetve az azzal szimpatizálók az egész társadalom sorsának jobbítása érdekében. Kötelességüknek érzik a magyar gazdaság és kereszténydemokrata néppárt támogatását. Egyelőre nem konkrét gazdasági segítségre gondolnak, de mivel Olaszországban kereszténydemokrata kormányzat működik, felelősségük teljes tudatában döntenek a Kelet-Európát, s azon belül is a Magyarországot érintő kérdésekben. A találkozó módot adott arra is, hogy felhívják a párt vezetőségének figyelmét: csak a többi, hasonló nézetű párttal együttműködve képesek vállalt programjukat megvalósitani, megtalálni helyüket a magyar társadalomban. ■ Ugrin Emese, a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkáraaz MTI munkatársának elmondta: a magyar társadalom és a pártok között újfajta kapcsolat jön létre, s ennek kialakításában a magyarországi kereszténydemokraták aktívan szeretnének részt venni. Elsősorban olyan mozgalom megvalósításán fáradoznak, amely számolva az ország nehéz pénzügyi helyzetével, egyebek között társadalmi munkával kiván segíteni a rászorulóknak: a nőknek, a nagy családoknak, azidőseknek, a betegeknek, s ezt esetenként karitatív módon, a helyi alapszervezetek aktív részvételével kívánják megvalósítani. A konkrét munkamódszerek kidolgozása igen nehéz feladat, hiszen nincsenek magyarországi tapasztalatok, éppen ezért az Olasz Kereszténydemokrata Párttal való kapcsolatfelvétel rendkívüli jelentőségű—hangoztatta.
