Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

KOZTARSASÁGIELNÖK- ÉS CÍMERVÁLASZTÁS JANUÁRBAN

(Folytatás az 1. oldalról)

A tárcának nem volt módja korrigálni e hibát, mert pénz hiányában elsősorban a már megkezdett rekonstrukciókat fejezik be. A gyógyintézet felújítására feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség.

Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek- és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Megdöbbenve értesültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek- és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármennyire rossz az ország anyagi helyzete, mindez megengedhetetlen.

Békési László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta; hogy az 1990- es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990-es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról, hogy elvonnák a támogatást a gyermek- és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —:, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet é preferencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ.

Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel már korábban is intézkedéseket kért ebben a sokakat foglalkoztató ügyben, s ígéretet kapott a felülvizsgálatra. A helyzet viszont nem változott, a kistelepülések közlekedési feltételei egyre rosszabbak.

A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős—nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson.

Több információt a külkereskedéshez!

Bőrösök Dezső (Budapest, 38. vk.) a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi Tárendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről.

Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot azonban nem az információ megszerzése okozza — hiszen erre megvannak a megfelelő módszerek —, hanem az, hogy nem tudják, milyen információkra van szükség itthon.

A miniszteri válasszal a képviselő egyetértett, és azt az Országgyűlés is elfogadta.

Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügymi- liszterhez intézett interpellációjában.

Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a Házszabály adta lehetőséggel [I harminc napon belül írásban válaszol.

Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj- íemplén m., 23. vk.) és Simon Péter Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a setrolkémiai benzinellátásról szóló ogszabály érvényesítését szolgáló in- ézkedésekről kért tájékoztatást inter- lellációjában a miniszterelnöktől.

Az interpellációra a kormány megbí- ásából Beck Tamás válaszolt. Mint íondotta, a külkereskedelem a hiány- ó vegyipari benzinmennyiséget — mi- tán a kormány döntése alapján a la- ossági benzinfogyasztás elsőbbséget Ivez — csak tőkés importból tudta és ídja pótolni. A külkereskedelmi szerezetek felajánlották a dollár elszámo- lsú ipari benzin importját, s erre most lehetőség van, igaz, a hazainál jóval lagasabb áron. Egyelőre más megol- isi lehetőség nincs.

A miniszteri válasszal az interpelláló bpviselők egyetértettek, és az Or- ággyűlés is elfogadta.

Bánify György (Budapest, 4. vk.) a [agyarországon működő nemzetiségi kólákban folyó anyanyelvi oktatás gyében interpellált a művelődési mi- iszterhez. Nehezményezte, hogy évek- ;1 ezelőtt megszüntették a nemzetiségi kólákban az anyanyelvi oktatás lehe- iségét.

Glatz Ferenc újból elismételte azt a keményét, amelyet már a parlament ílturális bizottságában is kifejtett: a izai ■ kisebbségi anyanyelvi oktatás ínyi jogon jár minden magyar állam- ilgámak. A miniszter határozottan izögezte: vissza kell vonni az 1960ban e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból.

Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal.

Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású némét nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében.

Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek. Elmondta, hogy a szükséges összegek rendelkezésre állnak, s véleménye szerint 2-3 év alatt megvalósul a képviselő által felvetett elképzelés. Az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ.

Nyugdíjazás egy könyv megírásáért

Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czi- nege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? ■

Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálatlefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság élnökéf s néhány ’ tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a

könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak.

Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexszerű, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy Ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékeúysé- géért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lejtővé, hogy az interpellációra harminc napon belül téijenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik.

Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást.

Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, .illetve az ország tizenöt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában.

Horváth Ferenc ipari miniszter legjobb szándéka ellenére sem tudott egyértelműen pozitív választ adni. Beszélt arról, hogy Karcagon is állami pénzből készült el 1967-ben a gázátadó-állomás, most már viszont csak saját erőből oldhatják meg a fejlesztést. Nem hátrányos helyzetben van Karcag — jelentette ki a miniszter —, hanem a korábbi előnyös helyzetéből illeszkedik be az ország gazdasági lehetőségeibe. Továbbra is igénybe véve a lakosság és a felhasználók pénzét, olyan pályázati rendszert lehet működtetni a jövőben, amelyen a legnagyobb áldozatot vállaló települések és vállalatok közösen pályázhatnak a gázszolgáltatás bővítésére. Reményét fejezte ki a miniszter, hogy ehhez az együttműködéshez az OKGT a maga eszközeivel a jelenleginél nagyobb mértékben csatlakozik. Megemlítette a miniszter azt a szándékot is, amely szerint a jövőben a gázszolgáltató vállalatokat gazdasági társasággá alakítanák át, s a tanácsoktól, a vállalátóktólés a lakosságtól átvett juttatások tőkerészesedések lennének.

A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította.

Kérdések miniszterekhez

A parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt áttértek a kérdések tárgyalására. Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) intézett kérdést az igazságügy-miniszterhez. Azt tudakolta a képviselő, hogy miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára. Szerinte ez túl magas. Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg ettől a befektetési lehetőségtől. ' •

Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondotta: egyetért a felvetéssel, s e téren változás várható. Elkészült az értékpapírtörvény, s ez már újra szabályozza a mértéket, jóval alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális értékhatárát.

Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a belügyminisztertől: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, miért nem a 20 kilométerre lévő Marcaliban.

Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a helyzetet megváltoztatják. Január 1-jétől az érintett térség lakossága Siófok helyett Marcaliban intézheti ügyeit.

Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a . választások személyi, anyagi feltételeiről kérdezte a belügyminisztert. Ennek kapcsán arról érdeklődött, a tanácsok, különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget kapnak feladatuk ellátásához.

Horváth István belügyminiszter osztotta Börcsök Dezső aggodalmait. Egyetértett a képviselővel abban, hogy a tanácsi apparátus már most is rendkívül leterhelt, s az elkövetkezendő hónapok feladatai további terheket rónak a tanácsokra. Mindez égetően szükségessé teszi a közszolgálati munkajog teljes körű felülvizsgálatát, rendezését. Ami a választásokat illeti, a belügyminiszter utalt arra, hogy egy-egy népszavazási akció lebonyolítása mintegy 200 millió forintba kerül. Ez az összeg viszont nem tartalmaz számos olyan költséget, amely a helyi tanácsokat terheli majd. A költségtöbbleten kívül a választások lebonyolítása jelentős többletmunkát is ró majd a tanácsok dolgozóira, aminek honorálásáról gondoskodni kell. Hosszabb távon azonban az egyre növekvő követelményeknek csak egy olyan apparátus tud megfelelni, amelynek megfelelő munkakörülményeket biztosítanak.

A vérellátás drámai helyzete

Dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) az önkéntes véradás feltételeinek javításáról kérdezte a szociális és egészségügyi minisztert,^ a pénzügyminisztert, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét.

Azt tudakolta a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy a gazdálkodó egységek a véradás támogatására fordított összegek után nem kaphatnának-e adókedvezményt. •

A válaszadásra Csehák Judit vállalkozott. Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárca júliusban 27 millió forintot fordított a vérellátás drámai helyzetének javítására. A tervek szerint a következő évi költségvetésben 400 millió forintot költenek a vérellátás gondjainak megoldására.

Az egészségügyi minisztertől Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vette át a szót. Arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a munkaügyi jogszabályok megnyugtatóan rendezik a véradással kapcsolatos problémákat. Nevezetesen: a dolgozó mentesül a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött időre. Másrészt a jogszabály egyértelműen kimondja: „a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfeljebb négy munkaórára jár az átlag- kereset. 1

Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.) a pilis- vörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis tárgyában tett fel kérdést a művelődési miniszternek. Mivel a település anyagi ereje egy ilyen létesítmény megvalósításához kevés, az iránt érdeklődött, hogy NSZK-segitséggel vagy magyar anyagi forrásból miként kaphatnának több száz millió forintot az építkezéshez.

Glatz Ferenc, művelődési miniszter kifejtette: felelőtlenség lenne támogatást ígérni, hiszen a már megkezdett

iskolaépítések miatt erősen korlátozottak a tárca anyagi lehetőségei. Az NSZK tartományi képviselőivel tárgyalva szóba hozzák — ígérte — a pi- lisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis ügyét is, s keresik a lehetőséget ennek a fontos létesitménynek a megépítésére.

Bánffy Görgy, (Budapest, 4. vk.) két kérdést is feltett. Elsőként a miniszter- elnökhöz intézte szavait. A kulturális bizottság megbízásából arra kért választ, hogy miként védhető meg nemzeti identitásunk, kultúránk, rádiónk, televíziónk közszolgálati szelleme a rövid távú érdekek kiszolgálásától, az üzleti vállalkozásoktól.

A kormány megbízásából Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. A kormány elkötelezett az állami rádió és televízió nemzeti jellegének, kulturális értékeinek megvédésé iránt, s hozzá kíván járulni a politikai sokszínűség, a demokrácia (kibontakozását segítő szerepkör erősítéséhez.

Összefogás az erdélyiekért

A hazai és a külföldi tőkebefektetőket ugyanakkor érdekli ez az üzleti lehetőség, nagy az igény a különböző vételkörzetű rádió- és tv-társaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására. Jogszabályaink, intézményeink ugyanakkor nem garantálják a műsorszórás egészére vonatkozóan —, hogy megfelelően kezeljék ezt a kérdéskört. Ezért került sor a nyáron a stúdióalapítást és a frekvenciakijelölést tiltó moratórium elrendelésére. A moratórium elejét vette a kaotikus helyzet kialakulásának, a nemzeti értékek kiárusításának, viszont nem helyettesítheti a megfelelő szabályozást.

Ezért még idén a parlament elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása. A kormány a soron következő ülésen dönt a tájékoztatás felügyeleti feladatainak korszerűsítéséről.

Ezután Bánffy György, a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek tett fel kérdést arról, miként növelhető a Magyar Rádió és a Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az irányított adások. Kérdezte ezt különös tekintettel a határainkon túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására.

Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők. E kérdésben dönteni tehát kutúrpolitikai kérdés. Az adáserősségről, az irányított adásokról tájékoztatva a képviselőket rámutatott, hogy mindez a műsorszóró műholdak működésétől függ. Az első műholdas adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben kerülhet, sor.

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyar- országra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselőtársai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye, s a Belügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek. Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba.

Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltássál egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással.

Javaslat az ÁSZ tisztségviselőire

Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban'azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják árpolitikái és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön.

Ezután Fehérné Eke Katalin (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta, a bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta.

A Ház megbízott elnöke külön- külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta mög a képviselők többségének jóváhagyását.

te, hogy íPniostani üléss^kon nem-tüd- ják megválasztani a<t Alkotmánybíró.-,, ság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadottjelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés.

Vita a népszavazásokról

A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette.

Mint mondotta: az SZDSZ aláírás- gyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-válasz- tást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja.

A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.) református püspök fenntartotta azt a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő országgyűlés válassza meg. Véleménye ugyanis az, hogy bonyolultan feltett kérdéssel a megkérdezettet szándékával ellentétes válasz megadására lehet késztetni.

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolta, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. Úgy vélte, a parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia — annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek.

Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója elengedhetetlennek tartotta viszont, hogy a parlament már most, a népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is, valamint a címer kérdésében a népszavazás időpontját.

Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta . a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött.

Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-é, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta.

Fodor István ezt követően tájékoztatta a parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő jgenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata.

A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Fiiló Pálnak a köztársaságielnökválasztással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a „szabad” jelző.

Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba — ismételt felkérésre — annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepéinek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a „szabad választásokkal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat.

Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot,

Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása.

Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni.

A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta.

Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert.

Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről.

A szavazás után kért szót Tóth Atti- láné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki felmutatta a Magyar Közlöny 74. számát — ez tartalmazza a módosított alkotmányt —, amelyben' mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek ítélte Sarlós István j£Má§fttt&t; 1' •/» n'-Hr-nf-r!.* vf .it

: Horváth Jenő; (Budapest', h-vk.);äfc: OíMágöMígyvédi TafráfcS élnókfe^átföí' tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő rajz nem része az alkotmánynak.

E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásá- Jj nak kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel —, hogy a köz- társasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák még. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is.

A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát, hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg.

Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), gyermekorvos azt javasolta, hogy takarékossági okokból a kétféle népszavazást együttesen tartsák meg. Úgyanis ha a nép úgy döntene, hogy ném akar köztársasági elnököt választani, az legalább 200 millió forintos megtakarítást jelentene.

A képviselőnő javaslatát olyan hangos ellenzés fogadta, hogy Fodor István kénytelen volt az egymás véleményének tiszteletben tartására felszólítani a parlament tagjait.

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde tájékoztatta az Országgyűlést: 69 képviselő, egyetértésével népszavazást kívánnak kezdeményezni a nemzeti ünnepekről. Ha ezt a parlament döntésével is megerősíti a következő ülésszak, akkor az általa javasolt népszavazást együttesen lehet lebonyolítani a címer kiválasztásával:

Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 3. vk.) Bállá Éva képviselőnő takarékossági javaslatán felháborodva indítványozta: amennyiben pártok kisebbségben maradnak bizonyos politikai alkuban, de mégis, a népszavazás formáját felhasználva, kiskapukat keresnek, akkor ezt csak saját költségvetési támogatásuk rovására tehessék. A plénum nagy tapssal fogadta ezt az indítványt.

Végezetül a parlament úgy döntött, hogy Bállá Éva módosító javaslatát nem fogadja el. Úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszaya- i zást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14- ét jelölte meg.