Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
TAB A C* Várható időjárás az ország területére ma estig: Változóan fel- LxJkJÖ hős 1^ ^ ég, főként északon lehet egyregy zápor. Az északnyugati szelet eleinte az Alfoldön még kísérhetik erős széllökések, majd többnyire mérsékelt délnyugati szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul. 1956 (II.) Szökés Jugoszlávián át (5. oldal) Magyarország, (5. oldal) Szovjet—amerikai csúcs decemberben Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén december 2—3-án kerül sor a Földközi-tengeren: a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter. DEMONSTRÁCIÓK AZ NDK VÁROSAIBAN Demokráciát, ; szabad választásokat! Hétfőn este az NDK számos városában békés demonstrációk voltak és vitafórumok alakultak ki a lakosság és a helybeli vezetők között. A tüntetők legfőbb követelései ezúttal a közélet demokratizálására és szabad választásokra irányultak. Lipcsében hivatalos adatok szerint 200 ezer, más becslések szerint mintegy 300 ezer ember vonult ismét az utcákra. A tömeg jelszavaiban követelte a válságért felelős politikusok „elszámoltatását”, igazi reformerők hatalomra juttatását, valóban szabad j szakszervezeteket, a másként gondolkodók rehabilitálását, az Új Fórum nevű ellenzéki csoport engedélyezését. A Karl-Marx-Platzon maga Lipcse főpolgármestere folytatott párbeszédet a város lakosaival. Bernd Seidel egyetértett azokkal, akik sürgős megoldást szorgalmaztak a városi tanács ülésein is fölvetett kommunális problémákra, igy az egészségügy helyzetére, a kereskedelmi és ellátási zavarokra, a lakásépítés vontatott ütemére és a pusztuló városrészek állagának helyreállítására. I Halle belvárosában mintegy 50 ezren vettek részt a hétfő esti megmozduláson, a többi között „környezetvédelmet környezetszennyezés helyett” követelve. Schwerin 40 ezer felvonulójának nevében egy szóvivő utazási szabadságot, a teljesítményelv érvényre juttatását, szólás- és információszabadságot szorgalmazott. A szászországi iparváros, Karl-Marx-Stadt központjában húszezren vonultak föl hétfőn este. Magdeburg utcáin 15 ezer polgár vonult végig, új választójogi törvényt, alternatív szolgálatot és a környezetvédelmi adatok nyilvánosságra hozatalát követelve. Drezda és a környező helységek lakosai közül mintegy húszezren vettek részt a hétfő esti megmozduláson. DOLGOZNAK AZ ÉRETTSÉGI KORSZERŰSÍTÉSÉN Alapfokú vagy emelt szintű vizsga — tantárgyanként Titkosság helyett nyilvánosság A T. HÁZ DÖNTÉSE: NÉPSZAVAZÁS NOVEMBER 26-ÁN Köztársaságielnök- és címerválasztás januárban A parlament fölhatalmazta a kormányt a vízlépcsőépítés szerződésének módosítására Gyökeresen megváltozik az érettségi vizsgáztatás módszere hazánkban, erről tájékoztatta az újságírókat Benedek András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója. Olyan vizsga- rendszer kialakítására törekszenek, amely megfelel a középiskola kettős funkciójának; számon kéri az általános műveltséget, és figyelembe veszi a felvételi követelményeket. A nemzetközi gyakorlat szerint egyes tárgyakból alapfokú, másokból emeltszintű vizsgára jelentkezhet rpajd a tanuló. Mivel erre még sem a diákok, sem a tanárok nincsenek felkészülve, ez a szisztéma 1990-ben még nem vezethető be. Ám így is jelentős módosításokat javasolt az intézet, kiindulva abból, hogy egyértelműbbé akarják tenni a követelményeket, s egyszerűsiteni az ügyvitelt, minimálisra csökkentve a tételek „kiszivárogtatásának” lehetőségét. Ezért a legtöbbeket érintő tantárgyaknál — magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika és kémia — a titkosságot teljes nyilvánossággal óhajtják felváltani, és ehhez a tévét és a rádiót is igénybe veszik. A részletekről a szaktárgyi érettségiket előkészítő pedagógusok adtak tájékoztatást: a magyar nyelv és irodalom tantárgy írásbeli tételeire pedagógusoktól kérnek javaslatokat, és ezekből állítanák össze a 100- 120 tételt tartalmazó listát. Ezt az érettségi vizsga előtt egy-két hónappal tervezik nyilvánosságra hozni, majd az írásbeli napján tv-közvetítés keretében húznának ki a tételek közül hármat. Végül is a tanuló választana egyet a három tételből. Hasonlóan bevonják a tömegkommunikációt a matematika, a fizika és kémia érettségi vizsga folyamatába is. Mindhárom tárgyból közkézen forog az összefoglaló feladatgyűjtemény, ezek a könyvek képeznék a tervek szerint az írásbeli vizsga anyagát. A vizsga napján a tévében és a rádióban mondanák be a több ezer feladat közül kiválasztott példák sorszámát, a helyes megoldásokért járó pontszámokat, továbbá az elégséges és jeles érdemjegy ponthatárait. Nyitott kérdés még a dolgozatok javításának módja: vagy az esti tv-adásban ismertetik majd a részletes javítási útmutatót, vagy rábízzák a javítást a szaktanárokra. Ami a történelmet illeti, valószínűleg a pedagógusok fogják összeállítani és a tanulóknak előre kiadni a tételsort, mely a gimnáziumokban 40-45, a szakközépiskolákban 30-35 tételt foglalna magában. Az MTI munkatársa az iránt érdeklődött, hogy nyilvánossá teszik-e a kijavított dolgozatokat, vagyis lehetőség lesz-e betekinteni azokba. A válasz: nem. A sajtótájékoztató végén Benedek András újból hangsúlyozta: mindezek egyelőre tervek, a pedagógusok és a szakminisztérium véleménye, álláspontja formálhat az elképzeléseken. (MTI) Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Ország- gyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. interpellációk, válaszok 1 lsükéin azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plenum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdijának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési területén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást 1990. január 1-jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláció képviselő, mind az Orr szággyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Jó- zsefné (Békés m., 15. vk.) a mezőgazda- sági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szat- már m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályo/.ás megszűnése korüljön bo a/ adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m.. 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plé- num a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a téma tárgyalásakor nem volt a teremben. Kevesebb örökbe fogadott gyermek Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módositó javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai rehabilitáció mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak. A kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt az interpellációra. Emlékeztette a képviselőnőt, hogy a jelenlegi kormány kötelezettséget vállalt az igazságtalan Ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter válaszát, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizető-vendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Békési László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást. így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, § az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békési László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági bor- forgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a parlament elnöke további vizsgálat céljából kiadta a terv- és költség- vetési bizottságnak, amely részletes vita után a következő döntést hozta: „1990-ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adó- szerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer — a helyi adók rendszere —, és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó kérdése is. Az interpelláló képviselő — aki a bizottsági döntéssel a testület ülésén egyetértett — most kijelentette: a választ csak megjegyzéssel i fogadja el. Konkrét ígéretet kér arra: a borforgalmi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az Országgyű-. lés a bizottság jelentését fogadta el. Kékestetői rekonstrukció Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Részletesen beszámolt a meg nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mielőbbi megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, valamint a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák. Válaszában Csehák Judit elmondta, hogy az intézményt 1987-ben ki kellett üríteni, mert életveszélyessé nyilvánították. Elkerülhető lett volna gondosabb és pontosabb szakértői munkával, hogy a kiürítés, valamint a felújítás költsége 80-100 millió forintra emelkedjen. (Folytatás a 2. oldalon)
