Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

1989. október 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Továbbra sincs döntés: mikor lesz dollárelszámolású a magyar—szovjet kereskedelem Medvegy Magdolna, az MTI mun­katársa írja: A magyar kormány állásfoglalása értelmében — mint ismeretes — mi­előbb ki kell dolgozni a magyar.—szov­jet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor ke­rüljön sor a bevezetésre. Hogy mind ez ideig húzódik a döntés ebben a fontos kérdésben, annak első­sorban az a magyarázata: a dollárelszá­molás bevezetése a magyar gazdaság számára az első évben 1-1,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Mint a Kereskedelmi Minisztériumban elmon­dották: a Magyarországra szállított szovjet termékek 70-80 százaléka alap­anyag, energiahordozó, amelyeket a magyar gazdaság továbbra is megvásá­rolna, mégpedig a jelenleginél maga­sabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezekhez az alap­vető fontosságú'cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezetékek. Egyedül az Ad- ria-kőolajvezeték tehető alkalmassá Szovjetunión kívüli országokból érke­ző szénhidrogén behozatalára, ám a jelentős szállítási költség számottevően megnövelné az így vásárolt termékeket. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógyszeripari, könnyűipari és élelmi­szer-ipari késztermék. A dollárelszá­molásra való áttérésnél e cikkek köré­ben jelentős konkurenciával kellene számolniuk a magyar exportőröknek. Versenytársak maradnának a szocialis­ta országok is, hiszen a tervek szerint a Szovjetunió azokkal továbbra is ru­belben kereskedne. így a hasonló mi­nőségű termékeket valószínűleg ezután tőlük vásárolná meg. De jelentős ver­senytársak lennének a nyugati szállítók is, elsősorban azért, mert termékeik gyakran jobb minőségűek, s ha már dollárért vásárolna a szovjet partner, feltétlenül azokat választaná. A számítások szerint abban az eset­ben, ha a dollárelszámolásra való átté­rés 1991-ben megtörténik, az első év­ben keletkező 1-1,5 milliárd dolláros magyar passzívum feltehetően csök­kenne a következő esztendőkben, ám ma még nem lehet kiszámolni, hogy milyen mértékben. A dollárelszámolás bevezetése valószínűleg arra ösztönöz­né a magyar vállalatokat, hogy lénye­gesen jobb minőségű, nyugati színvo­nalú gyártmányokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithat­ná a mintegy 700, Magyarországon működő, részben külföldi tulajdonú vegyes vállalat számára is a szovjet pia­cot. Ez hozzájárulhatna Magyarorszá­gon a külfölditőke-bevonás felgyorsu­lásához, a vegyes vállalatok számának ugrásszerű növekedéséhez. Megoldatlan azonban, hogy ki fi­nanszírozza a kezdeti jelentős vesztesé­get, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. A fizetési mérleg hiánya az idén várhatóan meghaladja az 1 milli­árd dollárt, s ez olyan összeg, amely tovább nem növelhető. Az előzetes tár­gyalások során Magyarország javasol­ta, hogy az átállásból keletkező csere­arány-nyereséget a Szovjetunió hitel formájában bocsássa rendelkezésünkre — az eddigiek szerint —, ez azonban feltehetően nem valósul meg. A másik megoldás, hogy a kétoldalú kereskede­lemben az 1990 végéig kialakuló ma­gyar aktívum váljék fedezetévé az 1991-ben keletkező passzívumnak. Az erre vonatkozó elképzelések még rész­letes kidolgozásra várnak. Mindeneset­re mindkét ország érdeke, hogy megál­lítsa a forgalom csökkenését, ez pedig nem képzelhető el a dollárelszámolásra való áttérés nélkül. Az idén a kétoldalú kereskedelmi forgalom várhatóan nem haladja meg a 8,6 milliárd rubelt, szem­ben a három évvel ezelőtti 9,3 milliárd rubellel. Aki keres, az talál Kedvelt szórakozásom évek óta, szüret után bóklászni a szőlőkben. Böngét kere­sek, azaz a szüretelők által otthagyott fürtöket. A dércsiptc levelek közül jobban kilátszik a termés — mentség ez a figyelmetlenségre —, mint a zöld lomb közül. Ám a jó gazda szőlejében legfeljebb, ha félmaréknyi a „lelemény”. Erzsiké asszony, a szarvaskúti „szőlőbirtokos” a szomszédos szőlőben szorgoskodó lányoknak is át­szólt, ha — úgy tizenöt méternyiről! ■— meglátott egy elhagyott fürtöt... Aratás után, hajdanán, fából készült, hatalmas gereblyékkel „meghúzták” a tarlót, a lehullott kalászokat is összegyűjtötték, aztán a libákat hajtották ki a gyerekek. Minden szem gabona hasznosult. Ma bezzeg a kombájn után, ha megcsi­nálják a tarlóhántást, és alkalmas eső is hullik: kizöldül a „vetés”. Ez ugyan a korszerű technológia szerint nem az, hiába zöld a gabonatábla, beszántják, újra vetik. Az agronómusok füléig még nem hallatszott a hajdani parasztemberek sóhaja, akik ezt látván megjegyzik: istenem, mi vesz itt kárba ... A kukoricatarlókon egyszerűbb a dolog. Zsákos emberek jönnek ki a szomszédos tanyából, ki messzebbről, vagy csak úgy, gépkocsival, biciklivel. Nem mennek el üres kézzel!. Szorgalmuk erény, mentik a menthetőt. És ehhez tegyük hozzá: az idén tavasszal már annak is örült az ember, ha hatszáz forintért sikerült morzsolt kukori­cát kapnia! Egy kitartó böngésző akár az évi takarmányt beszerezheti ily módon, a ház körül kapargászó tyúkoknak ... Azért szívesen elmennénk egy USA-beli kukoricatermelő farmra, böngésztanul- mányútra. Már csak azért, hogy saját szememmel győződhessek meg arról, hogy az „üzemi veszteség” törvényszerű-e a gépesített mezőgazdaságban... ? S. A.—N. M. Európai Színházak Szövetsége A francia kormány támogatásával létrejön az Európai Színházak Szö­vetsége a Párizsban működő Európa Színház bázisán. Az együttműkö­désben egyelőre hat színház vesz részt, köztük a budapesti Katona József Színház, továbbá az NDK, az NSZK, Svédország, Spanyolország és Olaszország egy-egy társulata. Az utóbbi Giorgio Strehler világhírű milánói együttese, a Piccolo Színház. Strehler lesz az új szövetség elnöke, az Európa Színház igazgatását pedig egy fiatal spanyol rendező, Lluis Pasqual veszi át. Jack Lang francia kulturális miniszter azt is bejelentette, hogy a fran­cia kormány támogatásával európai színházi díjat is alapítanak. A két­évenkénti, igen jelentős összeggel járó díjat mindig egy-egy olyan szemé­lyiségnek ítéli oda egy nemzetközi zsűri, aki életművével elősegítette a színházművészet fejlődését a kontinensen. A miniszter közölte, hogy a párizsi Odeon színházat a jövő évtől kezdve az egész évadra megkapja az Európa Színház, hogy minél több előadási lehetőséget biztosíthassa­nak a kontinens más országaiból érkező vendégtársulatoknak. Az Euró­pa Színház a francia kormány és Strehler „közös gyermeke”: létrejötte óta a világhírű olász rendező igazgatta. Ez a színház adott helyet a Katona József Színház párizsi vendégszereplésének is. Az új szövetség most azt a célt tűzi maga elé, hogy elősegíti a határokon átsugárzó európai kulturális közösség kialakulását, az európai színházművészet fejlődését, egyaránt ^eszköze lesz a költészet és a testvériség eszméje elterjesztésének”. A szövetséghez minden olyan színházi együttes csatla­kozhat, amely egyetért programjával. Ötvenmillióval többet fizet a szőlősgazdáknak a Pannonvin Együttesen ötvenmillió forinttal többet fizet az idén a dél-dunántúli termelőktől átvett szőlőért és borért a Pannonvin Borgazdasági Kombi­nát, s így a mostani felvásárlási áf, kereken 20 százalékkal haladja meg a'tavalyit A jelentős többletbevétel — a vártnál gyengébb termés ellené­re — kedvező helyzetbe hozza a sző­lőtermelő kisgazdaságokat és nagy­üzemeket Az elemi csapások és a különféle növényi betegségek sok he­lyütt okoztak termésveszteséget, s most ezt részben ellensúlyozza a ma­gasabb felvásárlási ár. Azokban a kis- és nagyüzemekben, ahol nem volt számottevő kiesés, a további fej­lesztéshez nyújt alapot a többletbe­vétel. A pécsi székhelyű borgazdasági vállalat természetesen nem jóté­konysági indíttatásból fizet többet a termelőknek, hanem közgazdasági —piaci—körülmények nyomására. Halmai János vezérigazgató el­mondta az MTI munkatársának, hogy két hónap alatt négyszer emel­ték a felvásárlási árakat A júliusban kiadott árjegyzék a várható értéke­sítési árakon alapult. Augusztusban lezajlott a szokásos, szüret előtti al­ku, a termelők nem fogadták el a felkínált árakat, ezért a Pannonvin megemelte azokat A szeptember elején beköszöntött kedvezőtlen idő­járás mennyiségileg és minőségileg módosította a szüreti kilátásokat, s ezzel együtt ismét a felvásárlási ára­kat is. A legutóbbi — negyedik — áremelést pedig az indokolta és egy­ben lehetővé is tette, hogy mérsékel­ték a fogyasztási adót. Érdekes jelenség, hogy az idén a tavaly -„borháborúba” bonyolódott alföldi felvásárlók megjelentek a Dél-Alföldön és „árráígéréssel” megzavarták a borpiacot Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye terü­letén. Becslés szerint mintegy 5-6 ezer tonna hegyvidéki szőlőt szállíta­nak majd át a Dunán az Alföldre. Az ottani vállalatok az ebből nyert jó és különleges minőségű borokkal igyekszenek javítani minőségi okok­ból meggyengült piaci pozícióikat. A Pannonvin—a dél-dunántúli ré­gió legnagyobb „borkereskedője” — az alföldiek konkurenciája ellenére számít arra, hogy fel tudja vásárolni a tervezett mennyiségű szőlőt. A fel- vásárlási ár emelését azonban, mond­ta végül a vezérigazgató, csak úgy tudja elviselni, ha tavasszal felemeli a dél-dunántúli borok árát, előrelátha­tóan literenként 5-8 forinttal. Támogatjuk a kormány reformtörekvéseit NYERS REZSŐ NYILATKOZATA Nyers Rezső pártelnök a megválasztását követően nyilatkozott az MTI, a Népszabad­ság, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársainak. — Nem volt könnyű kongresszus, ön is így látja? — hangzott az első kérdés. — Igen —r válaszolta lakonikus rövidséggel a pártelnök, majd így folytatta: — Az előké­születek során feszültség volt a pártban, az apparátusban és a vezetésben is. A kongresz- szus — a végeredményt tekintve — jónak látszik, s bár a párttagság számára esetleg simának tűnhet, valójában nem volt az. A jól informált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párt­tagság egy jelentős részében ugyanakkor most bizonytalanságot teremtett ez a kong­resszus abban az értelemben, hogy nem érzé­keli világosan: mi és miért történt. Ezért a legszélesebb körben világossá kell tenni a kongresszusi állásfoglalás és a döntés lénye­gét, főleg a régi és az új párt viszonyát illető­en. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érez­hetik, kommunistából szociáldemokratává tették őket, a pártelnök így reagált: — Sem­miképpen nem ez történt. Ezt a nyilatkozat is, én is erőteljesen hangsúlyoztam a beszédem­ben. Ez nem kommunista párt — a régi érte­lemben —-, s nem szociáldemokrata párt, ha­nem szocialista párt, amely a kommunista és a szociáldemokrata értékek folytatója, s kere­si annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új egységbe ötvöződjön a két mozgalom, amely valamikor egységes volt. S az a reményünk, hogy most világszerte az egység felé halad. Magyarországon most egy párt testesíti meg ezeket az áramlatokat, de lehetséges, hogy majd lesz különvált kommunista és egész biz­tosan lesz különvált szociáldemokrata párt. _ A-720-ezer-párttag-számára nyitva van a Magyar Szocialista Párt. Előjoga van min­den MSZMP-tagnak arra, hogy S- amennyi­ben elfogadja a programunkat és az alapsza­bályt — tagja legyen az MSZP-nek. Ma még nem lehet megjósolni, hogy a párttagság mek­kora része válik meg párttagságától. Meggyő­ződésem, hogy az MSZMP-tagság zöme vál­lalja az MSZP-t is — hangsúlyozta Nyers Rezső. Hozzátette: apparátusában egyébként kisebb párt leszünk, de működőképes szerve­zettel kell rendelkeznünk, és az a szándékunk, hogy ezt a működőképességet a csekélyebb anyagi eszközökkel is megfelelő szinten tart­suk. Később a párttagdíj mellett jelentős arányban egyéb bevételekre is törekedve, éppúgy, mint a nyugati demokratikus orszá­gok azon pártjaiban, amelyek nem fonódtak össze az állammal. A magyar közvélemény egy része az MSZP-t távol akarja tartani az ilyen jellegű bevételektől, ám ez képtelenség. A pártok sehol a világon nem tudnak csak tagdíjakból megélni! A választási esélyek iránt érdeklődő kér­désre kifejtette: — A remények valamit na­gyobbodtak. Világosan elszakadtunk azoktól a múltbeli rekvizitumoktól, amelyek már ide­jét múlták, és a Magyar Szocialista Munkás­párt gyakorlatában, helyenként politikai megnyilvánulásaiban is még jelen voltak. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom­nak van olyan rétege, amelyik fokozott ér­deklődéssel fordul a Magyar Szocialista Párt felé. Az MSZP-nek a kongresszus utáni legfon­tosabb feladatairól szólva kijelentette: — Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az apparátust újjá kell szervezni, az alapszer­vezeteknek létre kell hozni vidéken koordiná­ciós testületeiket. A régi értelemben vett kö­zép irányító szerveket megszüntetjük, ez tehát a szervezet átalakítását is jelenti. A propa­gandánkat is újra kell teremteni. Ezt már megkezdtük, most azonban mindenben mo­dernebbnek és hatékonyabbnak kell lenni. Ez a párt tényleges, felhasználható vagyonát, technikai eszköztárát tekintve ma a szegé­nyebb pártok közé tartozik. Az új pártok ’..'f-t részben külföldi segítségből — sokkal kor­szerűbb technikával rendelkeznek, mint mi. — Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irányító-befolyásoló tevékenysége? — kér­dezte az MTI. A pártelnök leszögezte: ?— A kormányt nem a párt, hanem az Ország­gyűlés irányítja. A pártfrakcióhoz tartozó képviselők az Országgyűlésben jelentős erőt képviselnek, ezért nagy befolyásunk lehet a kormány politikájára. Igyekszünk ezt jó érte­lemben felhasználni, olyan értelemben kor­mánypárt lenni, hogy támogatjuk a kor­mányt a reformtörekvéseiben és stabilizációs törekvéseiben! de egyúttal — mozgalomként- az összekötői híd szerepét is be kívánjuk tölteni a kormányzati politika és a mindenna­pi emberek igényei között. Tehát a nép véleményét közvetítjük a kor­mány felé. — A problémákkal való bátrabb, kemé­nyebb szembenézést ígérünk. Szociálpolitikai érzékenységünket növelni kell. A gazdasági nehézségeket nem szabad a szociális ellátás rovására megoldani. Ebben az MSZP bátran fellép, igényű a kormánytól a megoldást, még ha tudatában is van annak, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak. De a szűkös körül­mények között is keresni kell a viszonylag- elviselheti megoldásokat. Többet nem-tu­dunk ígérni. Én azt remélem: a churchilli ígé­retből — vér, könny és verejték —, hogy a vér semmiképpen sem folyik majd. Remélem, mi­nél kevesebb könny hullik, de verejték, az lesz. Az MSZMP több pártra szakadásának le­hetőségéről Nyers Rezső így vélekedett: — Az előzetes várakozásunk és szándékunk az volt, hogy váljanak le a pártról mindazok, akik ideológiailag vagy politikailag szemben áll­nak a demokratikus szocializmussal. Ugyan­akkor a leválás valószínűleg nagyobb arányú lesz, mint amit mi szeretnénk. A kettéválás­nak pedig nem volt politikai alapja, csak a Reformszövetség egy nagyon kis része akarta ezt. Ok bennmaradtak £3 s örülök, hogy bennmaradnak — a pártban, konstruktív ra­dikalizmusuk erjesztő szerep lehet továbbra is. De derékba tömi az MSZMP-t — ez a magyar demokráciának okozott volna nagy kárt, természetesen ilyet nem terveztünk. Sze­rencsére, ezt sikerült elkerülni. Azt azonban sajnálom, hogy egyszerű emberek el fognak válni tőlünk — tette hozzá. Nem állítom, hogy a Magyar Szocialista Párt örökké együttmarad, hiszen a magyar társadalomban ma minden párt az egyesülés és bomlás dialektikus változásának fázisában van. Az a véleményem — a történelmi tapasz­talatok alapján -j—, hogy a szocializmusnak mindig volt és mindig lesz tömegbázisa. Ezért történelmi pártalapításnak tekintem a mosta­nit, s meggyőződésem, hogy tömegpárt lesz az MSZP. Tömegpártot akarunk, nem szűk elitet — hangsúlyozta a pártelnök. (MTI) MDF AZ ÜTTÖRŐHÁZBAN Szociáldemokrata tiltakozás A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete mély megrendüléssel vette tudomásul a Kecskeméten működő Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon társadalmi vezetőségének nyílt és tiltakozó levelét dr. Adorján Mihályhoz, Kecskemét Megyei Város Tanácsa elnökéhez (Pe­tőfi Népe, 1989. október 5.). A sajtó útján közreadott levélből megtudtuk, hogy az elnök úr az MDF városi szer­vezetének irodákat kíván adni az ott­hon sérelmére és azokat be is rendezi. A fentiekhez a következőket kell kiegé­szítenünk. A szóban forgó épület korábban — leszámítva a megszálló hadsereg saját céljára való igénybevételt — iparosok otthona volt, amelyben a szociálde­mokrata párt irodái is működtek. A Kecskemét Megyei Város Taná­csától szeptember 25-én kelt levelünk­ben, a dologi kiadásaink fedezésére, támogatást kértünk, amit a tanácsülés jóvá is hagyott. Az MDF a korábban kért támogatási kérelmét visszavonta. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó üggyel kérelmünk elfogadását nagymértékben megnehezítette. Ugyanakkor viszont. sem a* sajtóban, sem a tanácsülésen nem hangzott el, hogy az MDF pénz­ügyi támogatás helyett irodákat és be­rendezést kért. Városi szervezetünk a szakszerveze­tek művelődési házában bérel irodát, amiért erre az évre 53 500 forintot fize­tünk. Ottlétünk a felek megegyezése alapján történik, nem tiltakoznak elle­nünk, számításaikat nem keresztezzük. Megyei székházunk visszaszerzésé­ről mint lehetőségről nem mondunk le. A párttörvény elfogadásával és kihir­detésével úgy véljük, hogy nemcsak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt rehabilitására, hanem kártalanítására is sor fog kerülni. Figyelembe véve az úttörő- és ifjúsági otthon társadalmi hasznosításának jelentőségét, igé­nyünkkel nem élünk, de határozottan tiltakozunk az újsütetű MDF felülről kezelt manipulációja ellen, mert az MDF—a fentiek szerint — félrevezet­te a tanácsülést és a lakosságot. Dr. Fekete László, MSZDP Bács-Kiskun Megyei Szervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom