Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 9. kiátkoztak rohiß Pl sokszínű bennünket — -------------------------------------Ü * t, Bajatex a vezérigazgató .____«I ________________ N ehéz eldönteni, a gazdasági kényszerűség vagy az üzleti szemfiilesség visz-e rá egy vállalatot, hogy az úgynevezett alapprofiljától merőben más tevékenységbe is belevágjon. A „pénzt kell csinálni” vagy a „legyünk rugalmasak” elve ve- zérli-e? Nyilván mind a kettő. Ráadásul pénzt „csinálni” csak kellő rugalmassággal —; és ;szemfülességgel — lehet. A fenti kérdést a vállalatok amúgy is sokkal konkrétabban teszik fel maguknak, talán így: mibe — milyen vállalkozásba — fogjunk, hogy pénzhez jussunk? Avantgárd stílusban A hajdani Finomposztóból újjászületett Bajatexnél is ez volt a nagy kérdés 1987-ben, amikor kis híján a padlóra kerültek. Sürgősen tenni kellett valamit. Akkor úgy látták, az egyetlen jó megoldás az, ha a klasszikus stílust merészen avantgárdra váltják. A divatszakmából kölcsönzött kifejezés ezúttal (is), azt jelenti, hogy alaposan átalakították az egész vállalatot: úttörői elszántsággal, nálunk még szokatlan szabásminta szerint, nem feltétlenül tisztelve az uralkodó gazdasági divatirányzatokat. Az új stílus kicsit amerikaias lett, mert a merész vonalvezetés kialakításában egy amerikai szakértő is közreműködött. A Bajatexnél létrehozták az önállóan gazdálkodó nyereségközpontokat, ésszerűsítették a munkaszervezést, felszámolták a veszteséges tevékenységeket. Voltak persze nehéz napjaik i is. Az új ruhába bele kellett fogyni; kénytelenek voltak megszüntetni több száz munkahelyet. A Bajatexen nem fest rosszul ez i a mára már nem is olyan új „öltözet”. 1988-ban nyereséggel zárták az évet. A stílushoz továbbra is ragaszkodnak: mindig valami új- S ba, szokatlanba fognak bele, aminek esetenként nem sok köze van a gyapjúiparhoz? Tiszta kép a „kft.-tükörben” — A Bajatex 14 különböző vállalkozásban érdekelt —I mondja Horváth Máté vezérigazgató. - Csak néhány fontosabbat emlitek. A Keraform Kft. műszaki kerámiákat gyárt, a Bajapress nyomdaipari termékeket állít elő. A Pannónia Rádió Kft.-be azért szálltunk be, mert a Dél-Dunántúlon sorra nyitjuk meg üzleteinket, és a rádió adta reklámlehetőséget szeretnénk kihasználni. Az egyelőre még csak terv, hogy egy alakuló magyar—szovjet kereskedőházbji is betársuljunk. A vezérigazgató egy közepes •iMméretű, ezüst színű tasakot mutat. ^Tartalma pontosan húsz tojásból ■>$'készült, tartósítószer riiöcs beíiűe, • A „kiszínezett" üzemcsarnokokban végső helyére került a berendezés is, mint a képeinken látható Franciaországból származó fonalzsugorító gépek. 0 ... és az olasz gombolyító. (Gaál Béla felvételei) szobahőmérsékleten égy évig eláll. Állítólag cukrászok és étteremvezetők megvalósult (illetve hamarosan megvalósuló) álma. No, meg a Köjálé. A tojássűrítményt a Bajatex 7200 négyzetméteres csarnokában fogják gyártani, ha a minisztériumok is megadják az engedélyt. Az új kft.-be hazai vállalatok és pénzintézetek, osztrák, francia és nyugatnémet partnerek szándékoznak belépni. A Bajatex pedig jövő év elejétől megint igazít egy kicsit a „fazonján”: a társasági törvény szellemében átalakul. A nyereségközpontokból korlátolt felelősségű társaságok lesznek, tehát jogilag is önállóvá válnak — magyarázza a vezérigazgató. — A központ állami vagyonkezelővé, amolyan holdinggá alakul. Egyes részlegek — például a jogi — valószínűleg egyesülés formájában működnek tovább, amelyek a szolgáltatásaikból élnek. •Minderről a végső döntést a vt. hozza meg novemberben. — Ezzel nem inkább a napi divatnak hódolnak? Ha a nyereségközpontok beváltak, miért kell őket átalakítani? — Kétségtelen, hogy a nyereség- központok beváltak. Amit azelőtt vezérigazgatói utasítások garmadával sem tudtunk elérni, azt az új szervezet magától hozta. Korábban hiába készítettünk számtalan költségelemzést, ha az emberek valójában nem voltak érdekeltek a megtakarításban. Az átszervezés előtt 2-3 hétbe is beletelt, mire elkészült az új minta, most 2-3 nap alatt teljesítik a partner kérését. Az emberek tudják, hogy maguknak dolgoznak. Áz újabb átalakulással ezt a tudatot kívánjuk erősíteni. A kft.-forma segítségével ugyanakkor tiszta képet teremthetünk a cég minden tevékenységéről. Ha ugyanis egy külső partner be akar fektetni, mondjuk a fonalgyártásba, tudni akarja, mi mennyibe kerül, mennyi a ráfordítás, a bevétel stb. A kft.-n belül ez pontosan nyomon követhető. Az sem közömbös, hogy költségeink körülbelül harmadát jelenleg a vállalati általános költségek — vagyis az irányítás — teszik ki, ennek nagy része az új formában egyszerűen eltűnik. Napfény az alagsorban A Bajatex mostanra megszínesedett. Nemcsak vállalkozásaiban, hanem szó szerint is: az üzemcsarnokok falait különböző színekre mázoltatták. Hogy melyiket mért épp olyanra, amilyenre, azt csak a vállalat pszichológus teamje tudná megmondani. Ők dolgozták ki tudományos alapossággal —, hogy legyen a fal zöld, hol sárga vagy egyszerűen fehér. Az alagsori csarnok, ahová a vezérigazgató elkalauzol, mindenesetre a pszichológusokat igazolja: a sárga falak valóban azt a benyomást keltik, mintha tényleg besütne ide a nap. Lehet, hogy ez „csalás”, az embernek mégsem lesz tőle rosszkedve.- Egyáltalán nem mondom, hogy a textiliparban sikeresek vagyunk tiltakozik a vállalat vezetője, amikor végül erről kérdezem. — Azért vagyunk jobbak az átlagnál, mert két évvel ezelőtt megkockáztattuk a váltást. Enélkül az újabb átszervezést is lényegesen nehezebb lenne végigvinni. Sajnos, kizárólag a textilből ma nem lehet megélni, ezért vágunk bele minden, megfelelő jövedelemmel kecsegtető vállalkozásba. A többi gyapjúipari vállalat veszteséges, mi hatmilliós nyereséggel zártuk az első félévet. A többi cégnél most kezdenek azon gondolkodni, hogyan is evickéljenek ki a súlyos helyzetből. Véleményem szerint ma nehezebb is, meg könnyebb is váltani. Nehezebb, mert nincs pénz, könnyebb, mert megváltozott maga a gazdasági környezet. Tíz, de még öt évvel ezelőtt is kiátkoztak volna bennünket mindenfajta vállalkozásért. Elképzelhetetlen lett volna például, hogy egy gyapjúipari vállalat tojássűrítményt gyártson! Ma pedig nem tudunk másképp boldogulni. Hiába is ragaszkodnánk a tiszta profil- “oz- Magyar Ágnes SAJTOPOSTA Továbbra is baj van a napilapellátással Több mint egy hónappal ezelőtt adtuk közre e hasábokon a kecskeméti Szöllösi Ferenc kesergését arról, hogy a több ezres lélekszámú Hunyadiváros új lakótelepi térségében lévő hírlappavilonban nem mindig lehet megvenni a központi napilapokat. Néha a Népszabadság és a Magyar Hírlap hiányzik, máskor pedig a Magyar Hírlap, vagy a Népszava, ám nemcsak kora délután, hanem már a délelőtti órákban is. Noha választ máig sem kaptunk az illetékesektől, reméltük, az ügybeni vizsgálat és intézkedés nem marad el. Olvasóink újabb tapasztalatai birtokában azonban ki kell fejeznünk a gyanúnkat, hogy a probléma megoldása érdekében alig történhetett valami. Sőt... Mostanában már nemcsak a hunyadivárosiak zúgolódnak a rossz lapellátás miatt, hanem azok is, akik a megyeszékhely más újságárusító helyein akarják beszerezni a napi olvasnivalót. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának másnapján például déli 11 órakor hiába kereste bárki a városközpontban az MSZMP központi lapját. A Dutép viszontagságos szakszervezeti helyzetéről szóló riportot tartalmazó Népszavát pedig már reggel 8 órakor sem lehetett megkapni a kecskeméti újságárusoknál. A legfrissebb értesülésünk szerint a Petőfi Népe kézbesítése, árusítása sem zökkenőmentes. Ugye, vitathatatlan az alapképlet: az újságíró dolga, hogy újságot írjon, a nyomdáé, hogy azt előállítsa, a posta feladata pedig a terjesztés, a kézbesítés, az eladás. Ha ez utóbbi körül nincs minden rendjén, akkor annak okait ideje lenne felkutatni, s a megoldás érdekében a szükséges lépéseket megtenni. Ha a posta helyi hivatala nem tud megbirkózni a gondokkal, talán a Szegedi Postaigazgatóság segítségét kellene igénybe venni. Gondoljuk, a legegyszerűbb megoldás az lenne: mindegyik újságárus annyi lapot kapjon, amennyit kér, a kézbesítő pedig minden címre vigye el idejében a megrendelt lapokat. A példányok elosztásának szervezetlenségével, az előfizetők érdekeinek gyakori megsértésével ne szoktasson le senkit a posta az újságolvasásról! Mit tehetünk? Azzal kezdem, hogy jelenlegi lakóhelyünkön nem éreztük rosz- szul magunkat, és a három kisgyermekünk is megszerette a környezetet. Ám a férjem régóta Kecskeméten dolgozik, így hát elhatároztuk, hogy ott, vagy annak közelében veszünk házat. Mivel Ballószögön ráakadtunk egy nekünk tetsző ingatlanra, gyorsan meghirdettük saját lakásunkat, s el is adtuk, ahonnan október közepén kell elköltöznünk. Csakhogy egyelőre nincs hová, mert a másik tulajdon megvételének lehetősége meghiúsult. Az történt, hogy a ballószögi ház gazdája és mi elmentünk az OTP megyei igazgatóságához, ahol elmondták nekünk: semmi akadálya az ügyletnek, de abban csak úgy segédkezhetnek, ha az eladó a pénzintézetnek ajánlja fel a házát és az új lakását is az OTP közreműködésével veszi meg. Mi pedig úgy értettük, hogy az OTP a megvásárolt ingatlant nekünk adja tov(ál)bj.§oinos, a yalóságban másképpen alakultak a dolgok. A pénzintézet a tulajdonába került házat nem bocsátotta rendelkezésünkre, hanem eladásra meghirdette, s annak adta tovább, aki több pénzt ígért érte, mint mi. S volt ilyen ajánlkozó. Tehát hoppon maradtunk. Most itt vagyunk lassacskán fedél nélkül. Mit tehetünk? Az enyhén szólva elgondolkodtató panasszal felkerestük az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának lakásügyi osztályvezetőjét, Kovács Imrét, aki »jól ismerve az ügy részleteit — az alábbiakról tájékoztatott: — Idén január óta van hatályban az a rendelet, amely szerint a pénzintézet által megvásárolt lakástulajdonok csak közhírré tétel révén értékesíthetők. Ez nem egyéb, mint a piaci mechanizmus alkalmazása, melynek során azé lesz a lakás, illetve házingatlan, aki-a legtöbb pénzt ajánlja fel. Nagyékat és a ballószögi eladót ugyanezekről részletesen informáltuk. Akkor úgy láttuk, minden tiszta előttük. Most derült ki, hogy nem egészen ez a helyzet. Pénzintézetünk ez esetben is a szabályoknak megfelelőén járt el, ám ennek során nem ígértük meg, hogy feltétlenül az Nagy Józsefné, Izsák izsáki vevőknek juttatjuk az ingatlant. Arról beszéltünk csupán, hogy ők is megkaphatják, ha a legtöbb vételárat ígérik érte. Az igazság az, hogy volt nagyobb összegű kínálat, s azzal a vevővel készítettük el az adásvételi szerződést. Nagyon sajnálom, hogy olvasójuk félreértette a közléseinket. Érdekükben most mindössze annyit tehetünk, hogy javasoljuk: másik lakás vételére terjesszék be igényüket. S ha ők ígérik a legmagasabb árat, hamar otthonhoz juthatnak. Végezetül a tanulságról is szólnom kell: a saját házat addig nem szabad eladni, míg helyette másikról nem gondoskodott a tulajdonos. Nagyéknak még azt is tanácsolom, a jelenlegi lakásból való elköltözésük határidejét módosítsák, legalább azon ideig, míg nem találnak maguknak új lakóingatlant! ÜZENJÜK „Aggódom családomért és magamért” jeligére: Mintegy negyedórás telefon-beszélgetés révén ismerhettük meg az Ön sorsát, nevezetesen, hogy — ön szerint §ji részint a cigány származása miatt kellett távoznia az állásából, s azóta képtelen a lakóhelyén és környékén elhelyezkedni, a munkanélküli segélyből pedig alig tudja fedezni a kiskorú gyermekei ellátásának költségét. Osztozunk a nehéz gondjában, amelyet talán enyhít a tanácstól kapott esetenkénti szociális támogatás, feltéve, ha az kellő mértékű. Egyébként az Önhöz hasonlóan hátrányos helyzetű emberek érdekvédelmét szolgálja a néhány nappal ezelőtt megalakult Munkaügyi Tanács, mely az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal mellett működik konzultációs jelleggel. Az új testület — tagjai sorában találhatók a nők, az ifjúság, a mozgás- és hallássérültek, a cigányok stb. szervezetének képviselői — javaslatokat dolgoz ki a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztésére, illetve a nehéz körülmények közé kerültek foglalkoztatási problémáinak enyhítésére. „Alpári lakos” jeligére: Ön mások nevében is szóvá tette az — ön szerint- igazságtalan megkülönböztetést, miszerint a szakszervezeti üdültetésben nem ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt a házaspárok, mint az élettársak. Nos, ez utóbbiakkal kapcsolatosan jó hírt adhatunk közre: az üdültetési szabályzat módosításának eredményeként ezentúl az élettársi viszonyban állók is igényelhetnek és kaphatnak kétágyas üdülői szobát, ha a helyszínen írásban nyilatkoznak, hogy közös háztartásban élnek, vagyis együvé tartoznak. Konkoly Bélának, Kiskunhalasra: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a közelmúltban módosította a levegő tisztaságának védelméről szóló rendeletet. Az új szabály értelmében a tarlón levő szalma, kukoricaszár stb. égetését 3 nappal korábban kell bejelenteni az illetékes szakigazgatási hatóságnak, amely korlátozhatja, vagy megtilthatja e munkát. Táborinénak, és másoknak Bajára: Október 2-án megjelent Sajtóposta rovatunkban téves tartalmú a jövedelem- pótlékkal kapcsolatos üzenetünk első része. A mondat helyesen így hangzik: Ha a családban hat éven felüli egyetlen gyermek van, utána idén augusztus elsejétől havi 1300 forintjövedelempótlékot kell kapnia a szülőnek. Váradiéknak, Kiskunfélegyházára: Ma már egyre több család háztartásában ott van a hűtőláda, amelyben gyümölcs, zöldség és hús egyaránt tárolható. E módszert azonban jó néhányan kifogásolják, mondván, a mélyhűtés tönkreteszi az élelmiszert. A szakember mindezt cáfolja, s bizonyítékként elmondta: a gyorsfagyasztás a sejtnedveket parányi kristályokká változtatja, melyek nem roncsolják szét a sejtfalat, így a sejtek lényegében eredeti állapotuknak megfelelően „halnak el”. Kiolvasztása után ez az élelem biológiailag teljes értékű. Summa summárum: a zöldáruk és a húsfélék mélyhűtéses tárolása hasznos dolog, s legyünk rá büszkék, hogy magyar találmány. „Kisüzemi dolgozók vagyunk” jeligére, Kalocsára: Teljesen érthető az Önök elhatározása, hogy termelésük növelése, illetve a termékük minőségének javítása érdekében műhelyük korszerűsítését, fejlesztését tervezik. E nagyarányú munka költségeinek .fedezéséhez hitelt lehet kérni, például az Agrobank- tól vagy az Országos Kereskedelmi és Hitelbanktól. A kapott összeg — 100 főnél kisebb vállalkozás esetén — kedvezményes kamatú, amit az tesz lehetővé, hogy egy új döntés értelmében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megtéríti a pénzügylettel felmerülő kamat csaknem felét, s egyidejűleg kezességet vállal a hitel visszafizetésére. „Mi lesz a sorsom?” jeligére, Lajos- mizsére: Az Országgyűlés nemrégen módosította a honvédelmi törvényt, amelynek újdonsága: a hadköteles — engedély alapján — lelkiismereti okokból fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesíthet. A vonatkozó kérelmet a sorozás alkalmával, de legkésőbb a katonái eskü letételéig lehet előterjeszteni, s arról a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnok határöz, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. E döntés azonban felülvizsgáltatható 3 halasztó hatály- lyal — a bíróság előtt. A fegyvertelen katonai szolgálat időtartama legfeljebb 24, a polgári szolgálaté 28 hónap. Szerkeszti:. Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 CIKKÜNK NYOMÁN Megszűnt a rendellenes autóparkolás Kécskén Szeptember 25-én megjelent Sajtóposta rovatunkban kifogásoltuk — olvasói sérelmek alapján —: az elmúlt két év során számos hatósági intézkedés született már annak érdekében, hogy a likőripari vállalat tiszakécs- kei üzemének termékeit fuvarozó teherautók ne a sűrűn lakott Damjanich utcában és közvetlen környékén parkoljanak, ám minderre azóta fittyet hánynak a sofőrök. Ez ügyben hivatkoztunk a kecskeméti rendőrkapitányság egyik legutóbbi levelére is, amely a szabálytalan parkolás megszüntetésére a Kunság Volánt kérte fel. E cikkünkkel kapcsolatosan választ kaptunk az említett vállalat igazgatójától, aki közölte, hogy a szállítási munkában nem csak a saját gépkocsi- vezetőik vesznek részt, hanem az egri, szolnoki, szegedi stb. Volán-cégek sofőréi is. Ők azért parkíroztak például a gyáregység mellett levő Szolnoki úton, mert onnan hiányzik a megállást, várakozást tiltó tábla. Egyébként szeptember 25-én (írásunk megjelenésének napján — a szerk.) a likőripar helyi vezetői a szállító gépjárműveket véglegesen a Vízhányó János utcába terelték, ahonnan ezentúl behajthatnak a gyár területére. Aznaptól kezdve tehát megszűnik a Damjanich utcai parkolás, s a jövőben az autók az új gyári bejáró közelében várakozhatnak.
