Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

ÁTADTÁK A DIPLOMATA SZEMÉLYI TÁRGYAIT Javaslat a munkásőrség megszüntetésére Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a magyar— csehszlovák és a magyar—osztrák kormányfői tárgyalásokról. A Minisztertanács konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdések­ről. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Munkásőrség megszűntetését, és ezzel összefüggésben a honvédelemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a téli időszak energiaellátási helyzetét. (MTI) (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon). ú J\ KÉCSKEI TELEKPANAMA A keresztapák névsora (2. oldal) . - . mmi A kalocsai érsek Nemesnádudvaron I (2. oldal) I Ejtőernyősből I igazgató (3. oldal) Fehérhegyi dilemmák I NEM FÚJJA EL A SZÉL (4. oldal) Hol tart az internáltak I rehabilitálása? (5. oldal) Beregovoy francia miniszter a német újraegyesítésről Tanúsás tevő (Méhesi Éva felvétele) lat Idősek hete a kecskeméti Margaréta otthonban Október évek óta az időseké, az ősz közepén szinte minden településen sza­kítanak időt a köztünk élő öregek kö­szöntésére. Ilyentájt egy kicsivel több figyelem jut számukra a rohanó, dolgo­zó fiatalabbaktól, de mégsem annyi, hogy az egész esztendőre elosztva is jusson az ünneplés melegéből. Tulaj­donképpen nem is vágynak ők a tisztel­gésre, békében, biztonságban, egész­ségben szeretnének élni. Sajnos keve­sen vannak, akiknek mindenből jut, mert a boldog öregség sem az érdemek jutalma... A kecskeméti Margaréta otthon la­kói, a gondozási központhoz tartozók, szép környezetben, felügyelet mellett élik napjaikat. Ezen a héten még a szo­kásosnál is több program vár rájuk, tegnap délelőtt ugyanis Béres Erzsébet igazgató megnyitotta az idősek hetét. Lesz ebben az időszakban operettdél­után, játékos vetélkedő, egészségügyi előadás, filmvetítés, útibeszámoló, színházlátogatás, szüreti mulatság — mindenki válogathat kedve és egészségi állapota szerint. Az aulában megrendezett kézimun­ka-kiállítás megható látvány: némelyik munka a művészi kivitelezésről, másik a már bizonytalan kezek reszketeg tű- kezeléséről tanúskodik. Csabai István- néi Imre Józsefné alkotásai mellett nem lehet szó nélkül hagyni Szilágyi Sándor kötött mellényeit, Buzsik Béla hímzett térítőjét. Ezek a kézimunkák bizonysá­gul szolgálnak, hogy az ember alkotó­kedve, még ha ereje, vitalitása meg is fogyatkozik — töretlen ... N. M. PÁRIZS (Reuter). Fenntartásait hangoztatta a napjainkban ismét gyakran emlegetett német újraegyesítéssel szemben Pierre Beregovoy francia pénzügyminiszter. Mitterrand egyik leg­közelebbi politikai munkatársa vasárnap televíziós inteijújá- ban a riporter kérésére a többi között a német egység téma­körében is kifejtette nézeteit. A miniszter emlékeztetett a német nacionalizmus által okozott múltbeli pusztításra, a német hegemónia szerepére all. világháborúhoz és nagymértékben az első világháború­hoz is vezető eseményekben. Beregovoy elismerte ugyanak­kor, hogy mindkét országban él az újraegyesítés vágya, amelyre szerinte a nyugat-európai integráció felgyorsítása a legjobb válasz. „Egy olyan Európa felépítésére van szükség, amely mélyen gyökerezik a realitásokban és erős ahhoz, hogy egy napon befogadhassa Németország másik részét is” hangoztatta. A miniszter óva intette Bonnt attól, hogy az egyesítés csábításának engedve elhanyagolja kötelezettségeit az euró­pai (nyugat-európai) közösséggel szemben. „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió, bármilyen politikai, gazdasági vagy demokratizáló átalakuláson megy is át, meg fogja engedni egy németek uralta Közép-Európa létrejöttét. A történelem megmutatta, hogy ennek milyen következményei lehetnek” — mondta a szocialistapárti politikus. Nem volt merénylet Jelcin ellen Barta György, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Nem igaz, hogy merényletet kíséreltek meg Borisz Jelcin ellen — jelentette ki hétfőn a szovjet Legfelsőbb Tanács ülésén Vagyim Bakatyin belügyminiszter. Maga Borisz Jelcin is rövid nyilatkozatot tett képviselőtársai előtt, megerősítve a belügyminiszter szavait. Hasonló hírek újra meg újra felröppennek Moszkvában a radikálisan reformpárti népi küldöttről. A múlt héten már sokfelé halálhírét is költötték. A Jelcin támogatására szervezett, egyre rendszeresebbé váló nagygyűlések állandó „programpontja”, hogy a politi­kus tisztelőit megnyugtatják: nem igazak a népképviselő elleni merényletről szóló híresztelések. Először az év elején teijedt el ilyen hír a szovjet fővárosban, s azóta minduntalan újjászületik. Mindenesetre most először találták szükséges­nek az illetékesek, hogy a híreszteléseket a törvényhozás fóruma előtt cáfolják. Lezárult a Wallenberg-ügy? Tomóssy Sándor, az MTI tudósítója jelen­ti: MOSZKVA Csaknem három órán keresztül tárgyaltak hétfőn Moszkvában Valentyin Nyikiforov szovjet külügyminiszter-helyettessel és Vla­gyimir Pirozskovval, a KGB elnökhelyettesé­vel a Raoul Wallenberg Társaság képviselői és a Budapestről a Szovjetunióba hurcolt svéd diplomata rokonai, akik vasárnap ér­keztek a szovjet fővárosba. A moszkvai talál­kozón a svéd vendégeknek átadták Wallen­berg személyi tárgyait, amelyekre csak a kö­zelmúltban bukkantak a sztálini megtorláso­kat kivizsgáló szakértők: a diplomata útleve­lét, jogosítványát, élelmiszerjegyeit, jegyzete­it, a letartóztatásakor nála talált valutákat, egyebek között magyar pengőt. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szó­vivő és Nyikolaj Uszpenszkij, a szovjet kül­ügyminisztérium osztályvezetője arról tájé­koztatták az újságírókat, hogy a svéd kül­döttségnek bemutatták azt az eredeti - 1947. július 17-én íródott — feljegyzést, amelyben a ljubljankai börtön egészségügyi szolgálatának helyettes vezetője jelenti felet­teseinek a diplomata elhunytát (a Wallen­berg elhunytara utaló egyetlen dokumentum — halotti bizonyítványt nem állítottak ki — kópiáját ugyancsak átadták a svéd kül­dötteknek). Szovjet részről a találkozón méltatták a svéd diplomata budapesti em­berbaráti tevékenységét, s tisztelettel adóz­va, mély részvétüket fejezték ki Wallenberg hozzátartozóinak. Ugyanakkor közölték azt is, hogy Wallenberg letartóztatásának, fogvatartásának körülményeiről nem sike­rült semmiféle új nyomra bukkanni az archí­vumokban. Uszpenszkij bejelentette azt is, hogy nem volt Wallenberg-akta, ugyanis a svéd diplo­mata ellen nem volt eljárás, hadifogolyként kezelték a börtön nyilvántartó lapja alapján — ezt a dokumentumot is átadták a Wallen­berg Társaságnak. A szovjet diplomata sze­rint semmi remény arra, hogy Wallenberg esetleg túlélte volna 1947 nyarát. Geraszi­mov ehhez hozzáfűzte, hogy a ljubljankai börtönben azokban az időkben az elhunyta­kat, illetve a kivégzetteket elhamvasztották, s a „Donszkij” kolostorban helyezték el a hamvakat. NYERS—OCCHETTO MEGBESZÉLÉS Az európai baloldal egysége A Magyar Szocialista Párt és az Olasz Kommunista Párt kapcsolatairól, az együttműködés lehetőségeiről, a két párt politikájában fellelhető azonosságokról folytatott megbeszélést hétfőn Budapesten Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Acbille Occbetto, az OKP főtitkára, aki az MSZP elnökségének meghívására érke­zett fővárosunkba. Mint arról Dégen István, az MSZP elnöke irodájának vezetője tájékoztatást adott, a tanácskozáson — amelyen részt vett Giorgio Napolitano, az OKP vezető­ségének tagja is — az olasz vendégek nagyra értékelték az MSZP kongresszu­sán történt minőségi változásokat, ame­lyek közelebb hozták egymáshoz a két pártot. Különösen fontosnak nevezte Oc- chetto, hogy az MSZP politikájában a demokrácia szempontjából fontos, alapve­tő emberi értékek kapták a legfőbb hang­súlyt. A „demokrácia” fogalma egyébként sokszor elhangzott Nyers és Occbetto megbeszélésén. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a demokrácia a szocializmus építésének nem eszköze, hanem a szocia­lista értékek kibontakozásának útja, s az a fő cél: a demokrácia váljék a társadalom alapvető létformájává. A szocializmus-felfogás újfajta értelme­zéséről is szó volt e tanácskozáson. Nyers Rezső szerint a szocializmus egész elmé­letrendszerét újra kell gondolni, de ezt nem határozatok útján, hanem szabad, tudo­mányos vélemény- és eszmecsere révén kell megtenni. Mind Nyers Rezső, mind vendége egyetértett abban: a szocializmus számukra egyszerre mozgalom és politikai irányzat. A két párt közeledett egymáshoz, de mindegyik megőrzi a maga autonómiáját — hangsúlyozták a megbeszélés résztve­vői, hitet téve az európai baloldal egysége mellett Ennek a baloldalnak nyitottnak kell lennie minden haladó erő előtt — han­goztatták. A pártközi együttműködés első konkrét formájáról is megegyezés született a hétfői eszmecserén: az MSZP és az OKP képvi­selői a jövőben kétoldalú konzultációkat folytatnak a pártközi kapcsolatokat és a világpolitikát érintő legfontosabb kérdé­sekben, munkacsoport keretében fogják tanulmányozni az európai baloldalhoz fű­ződő viszony kérdéseit, a nyugat-európai integrációnak a kelet-európai térségre gyakorolt hatását, valamint a biztonság- politikával összefüggő témákat. Acbille Occhettót és Giorgio Napolita- nót a nap folyamán fogadta Pozsgay Imre államminiszter és Horn Gyula külügymi­niszter is. Az olasz vendégek még hétfőn este elutaztak Budapestről. (MTI) Az Országgyűlés törvényhozói tevé­kenysége az utóbbi egy-másfél évben olymódon felgyorsult, hogy 1949 óta ilyesmire a magyar Parlamentben nem volt példa. Jellemző erre a gyors, ugyanakkor megfontolt törvényhozói munkára, hogy a szeptember végén kezdődött őszi ülésszakról hét törvény tárgyalását el kellett halasztani, ezek­re csak a ma kezdődő második fordu­lóban kerül sor. Azokat a törvényeket, amikről az Országgyűlésnek döntenie kell, a közvélemény úgy ismeri, mint „sarkalatos" törvények, és méltán rá is szolgáltak erre a megkülönböztetés­re. A Hazafias Népfront vasárnap ké­ső este véget ért kongresszusán mind Németh Miklós miniszterelnök, mind Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter — aki maga is részt vett a törvények kimunkálásában — sorsdöntőnek ne­vezte a törvényeket és a soron követ­kező parlamenti ülésszakot is. Tárgyalnak majd a képviselők az alkotmány módosításáról. Törvényt hoznak a politikai pártok működésé­ről és azok gazdálkodásáról, az alkot­mánybíróságokról, az országgyűlési képviselők választásának a rendjéről, a köztársasági elnöki intézmény beve­zetéséről és az elnök megválasztásá­ról, az állami számvevőszékről és az 1956-os népfelkelés kapcsán hozott ítéletek jogorvoslásáról. Feltehetően képviselői interpellá­ció nyomán — módosítják majd a földtörvényt, és Békési László pénz­ügyminiszter tájékoztatja a törvény­hozókat az állami, a volt MSZMP és egyéb társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Pártoktól és a meglévő közhatalmi intézményektől teljesen független al­kotmánybíróság felállításáról szüle­tett megállapodás egy hónappal ez­előtt a nemzeti politikai egyeztető tár­gyalásokon. Az alkotmánybíróság fel­adata a többi között az lesz, hogy megvizsgálja a már érvényben lévő, illetve ezután meghozandó törvénye­ket, jogszabály okát abból a szempont­ból, hogy megegyeznek-e az alkot­mány előírásaival. Hasonlóképpen e testület elé kerülnek — rendszerint képviselők vagy képviselőcsoportok javaslatára — a törvényjavaslatok és a nemzetközi szerződések. Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat kimondja, hogy a tes­tület tagja nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet tagja egyetlen po­litikai pártnak sem, és az sem választ­ható alkotmánybírónak, aki a megvá­lasztását megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vezető állami tisztséget viselt, vagy valamelyik párt alkalmazottja volt. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat korhatárt is tartal­maz —- 45 évnél fiatalabb tagja az alkotmánybíróságnak nem lehet, és a megválasztandó személynek legalább 20 éves jogi gyakorlattal kell bírnia. A 15 tagú testületnek egyelőre öt tag­ját választják meg, másik ötöt az új Országgyűlés, s a testület csak öt esz­tendő múlva teljesedik ki. Hasonló érdekes és a közvélemény figyelmét felkeltő törvényjavaslat az is, amely a pártok működésével és azok gazdálkodásával foglalkozik. A politikai egyeztető tárgyalások so­rán az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott megegyezni abban, hogy működjenek-e a pártok a munkahelyeken, csak annyi dőlt el, hogy minisztériumokban és egyéb köz­hatalmi szervezetekben politikai pár­tok nem működhetnek. Az MSZMP annak idején beleegyezett, hogy a poli­tikai pártok a munkahelyeken munka­időben nem politizálhatnak, a munka­hely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be, tehát az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodásba sem szólhatnak bele. Valószínű, a tör­vényjavaslat tárgyalása során hosszas vita következik majd a pártvagy ónról, mivel az állami tulajdonú, de a volt MSZMP kezelésében lévő ingatlanok és egyéb vagyontárgyak esetében a tu­lajdonjog és a kezelői jog szinte össze­mosódott, az egykori állampárt tulaj­donaként kezelte az állami vagyon eme részét. Amint országgyűlési képviselőktől az utóbbi egy-két hétben hallani lehe­tett, a választópolgároknak nemigen tetszik az országgyűlési képviselők vá­lasztására vonatkozó törvényjavaslat­nak az a. része, amely egyéni kerüle­tekben csak 152 képviselőt kíván meg­választani. így mintegy 70 ezer válasz­tópolgárnak lenne egy képviselője és ez jóformán a kétszerese a jelenlegi képviselői körzetek választópolgárai számának. Az Állami Számvevőszék felállítása elsősorban az állami gazdálkodással kapcsolatos pénzügyek miatt szüksé-. ges, ennek a szervnek a joga lesz a költségvetés és az állami szervek gaz­dálkodásának rendszeres és folyama­tos felülvizsgálata. A jövő év január 1-jével megszűnik a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, amely eddig ezt a feladatot ellátta. Hegyes HA MÁSKÉNT NEM LEHET: Fel kell mondani az egyezményt Romániával Menekültek Magyarországon A genfi menekültügyi egyezmény szellemében október 15-étől a Belügy­minisztérium Menekültügyi Hivatala jár el a menekültekként hazánkba érke­zők ügyében — közölte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján. Gál Zoltán elmondta, hogy jelenleg 22 583 Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánkban. Közülük 17 788-an magyar, 3498-an román, 1267-en pedig német nemzetiségűek. Az elmúlt év január elseje óta több mint 28 ezren érkeztek Romániából, s közel 26 ezren kaptak tartózkodási en­gedélyt. Ez idő alatt harmadik ország­ba 2500-an távoztak, mig saját elhatá­rozásból 528-an visszatértek Romániá­ba, 2500-at pedig a magyar hatóságok irányítottak vissza. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy min­den nemzeti kisebbség a szülőföldjén gyakorolhassa emberi jogait. Senkit sem ösztönöznek menekülésre, de akik hozzánk fordulnak, azokon segíteni kí­vánnak, noha ez egyre nagyobb terhet jelent az országnak. Kiemelte, hogy az egyházak nagyon sokat segítenek a me­nekültek életkörülményeinek javításá­ban. Ahhoz, hogy a Romániából érkezett magyar nemzetiségűek megkapják a magyar állampolgárságot, módosítani kell a magyar—román állampolgársági egyezményt. Ha a magyar kormány­nak ez a törekvése nem sikerül, akkor fel kell mondani az egyezményt, mert a több mint 20 ezer ember életét meg­nyugtató módon kell rendezni. Az államtitkár rámutatott: a hivata­losan is menekültnek nyilvánított sze­mélyeket néhány kivételtől eltekintve megilletik majd a magyar állampolgá­rok jogai. A menekültek azonban nem kapnak választójogot, s nem vonatko­zik rájuk a hadkötelezettség, s nem tölthetnek be olyan tisztségeket, ame­lyekhez a magyar állampolgárság szük­séges. Minden kérelmet egyedileg bírál­nak el. Egy kérdésre válaszolva az államtit­kár elmondta, hogy egy esetleges mene­kültáradat esetén — amelynek lehető­ségét nem lehet kizárni —, várhatóan korlátoznák a beutazást illetve a me- nekülti státus megadását. Sorsdöntő ülésszak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom