Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 217. s/.ám Ára: 4,30 Ft 1989. szeptember 14., csütörtök KÉTMILLIÓ DOLLÁRNYI PARADICSOM Új üzem Bácsszőlősön Megszűnőben van a konzervgyárak monopolhelyzete, legalábbis a paradicsomfeldolgozásban. A kedvelt zöldségféléből készült sűrítmények és italok gyártására az utóbbi években Bács-Kiskunban is egyre több mezőgazdasági, élelmiszer-ipari üzem vállalkozik. A paradicsom ugyanis jól eladI ható cikk a külpiacon, sűrítményként, vegyszer- mentes tartósítással pedig egyenesen sláger. Az alapanyagért versengő hazai feldolgozók sorába idén új cég lépett: a Bácsszőlősi Állami Gazdaság. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leány- vállalatának mindössze néhány hónap alatt kialakított és felszerelt feldolgozóüzemét hivatalosan tegnap adták át. Az állami gazdaság januárban hosszú távú kooperációs szerződőst kötött az olasz Manzini élelmiszergépgyártó céggel, valamint a svájci André és CIE S.A. Kereskedőházzal egy aszeptikus (vegyszermentes) paradicsomfeldolgozó létrehozására és a termék értékesítésére. Mindehhez elnyerték az exportbővítő pályázatokról döntő tárcaközi bizottság támogatását. Az ügyletbe az olasz Cam. Finance S.A. Bankház is bekapcsolódott mint az importlízing (gépek és berendezések) finanszírozója, de részese a vállalkozásnak a Licencia Külkereskedelmi Vállalat és az OKHB is. A manapság „divatos” szokással ellentétben nem hoztak létre kft.-t, nem alapítottak vegyes vállalatot; a felek ugyanis egyelőre úgy érzik, a kooperációs szerződés nekik ma még mindezeknél kedvezőbb. A mintegy 3 millió dolláros beruházással létrehozott üzemben egy szezonban 15 ezer tonna nyersanyagot tudnak feldolgozni. A folyamat teljesen automatizált, a feldolgozás és a csomagolás is aszeptikus. A technológia a Manzini cégé. Mint ár. Alföldy Jenő igazgató elmondta az üzemava- lón: megfelelő változtatásokkal, az üzem bővítésével darabolt zöldséget és gyümölcsvelőt és tudnak majd itt gyártani. De a 30 ezer tonnás kapacitás és a 4 millió dollár körüli árbevétel még a távolabbi jövő. Egyelőre 2 millió dollár értékű árut adhatnak át egy évben a svájci kereskedőháznak. A kitünően felszerelt üzemhez már csak lelkes termelők, és főleg sok, jó minőségű paradicsom kell. Amit talán nem is lesz olyan könnyű beszerezni. Az avatás után két mezőgazdasági szakember (nem hivatalosan) éppen azt fejtegette az idei termést tanulmányozva: paradicsomot feldolgozni már kitűnően tudunk. Termelni és a termel(tet)ést megszervezni ellenben még nem igazán. M. Á. • Impozáns építmény rozsdamentes acélból: a feldolgozórendszer, amelyben a paradicsomból sűrítmény lesz. Megindult a forgalom a tiszaugi közúti-vasúti hídon Ismét megindult a forgalom a Kecskemét —Békéscsaba közötti 44-es út legfontosabb szakaszán, a tiszaugi közúti-vasúti hídon. Ideiglenes lezárását a Szolnoki Közúti Igazgatóság szeptember 4-én rendelte el a jövőbeni hídfelújításhoz szükséges vizsgálatok miatt. Ennek során a közlekedéstudományi intézet szakemberei ellenőrizték a pályaszerkezetet, és fölmérték a szerkezeti elemeket ért korróziós károkat. A szakértői vélemény várhatóan három hét múlva készül el, s ennek ismeretében döntenek majd a rekonstrukcióról. Az illetékesek előzetesen elmondták, hogy a II. világháborúban bombatalálatot kapott, majd újjáépített hídon a pályalemez cseréje mindenképpen indokolt, a 80 tonnás teherbíráshoz azonban feltehetően az egész pálya- szerkezet cseréjét el kell végezni. így változatlanul érvényben van a korábbi 20 tonnás súlykorlátozás, az ennél nagyobb összsúlyú gépjárművek biztonsági okokból a hidat nem vehetik igénybe. A kitérőre kényszerülők a Cegléd—Szolnok—Cserkcszőlő— Kunszentmárton, illetve a Kecskemét-Kiskunfélegyháza—Csongrád—Szentes—Kunszentmárton útvonalon közlekedhetnek. A vizsgálat idején a MÁV — kihasználva a forgalommentes időszakot — síncserét hajtott végre a vasútvonal hídi szakaszán. (MTI) v Pozsgay Imre Kiskunhalason A Bács-Kiskun megye párttagságát képviselő 48 MSZMP-kong- resszusi küldött találkozott tegnap délután a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatótermében, hogy megbeszéljék az alapszabály-tervezetről nyilvánosságra hozott vitaanyagot. A találkozón jelen volt Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, aki ugyancsak Bács- Kiskun megyei küldött. A vitában egyebek között szó esett arról, hogy új, vagy megújuló párt legyen-e az MSZMP, s élénk eszmecsere bontakozott ki a pártszervezési alapel- vckről. A vitában Pozsgay Imre is felszólalt, aki elmondta, hogy a napokban sokfelől érzett szolidaritást, de a Bács-Kiskun megyei támogatás esett igazán jól neki. A vitaanyagról kifejtett véleményében leszögezte, hogy az alapszabály azért politikai jelentőségű kérdés, mert a társadalomban végbement fordulatot ebben a dokumentumban is bizonyítani kell. Nyilvánosan és hitelesen kell a kongresszuson a társadalom számára igazolni, hogy a kommunisták ki tudják vezetni az országot a válságból. A közelmúltban előtérbe került az alapszervezeteknek a munkahelyekről való kivonulásának kérdése. Ezzel kapcsolatban Pozsgay Imre fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint politizálni és pozíciót szerezni a kommunistáknak is a lakóterületen kell. Végül hangsúlyozta: állampártból olyan párttá kell válni, amely a nép bizalmából működik. A folytatódó vitában a megye küldöttei nem jutottak közös álláspontra a kongresszuson képviselendő egységes platform kérdésében, ezért megállapodlak abban, hogy további találkozókat szerveznek. Este az ÁMK sportcsarnokában politikai nagygyűlést rendeztek, melynek szónoka Pozsgay Imre volt. Az államminiszter kifejtette: optimista a magyar nép jövőjét illetően. Le kell számolni a sokakban meglévő pesszimizmussal is. „Nem mi tartozunk a világnak; a világ, különösen pedig Európa tartozik nekünk azért, amit érte tettünk” mondotta felcsattanó taps közepette a politikus. ANODIZÁLÓ SZÖVETSÉG ALAKULT Országos szakmai tanácskozás Kecskeméten Műszaki fejlődése, gazdasági hatékonysága javítása, környezetvédelmi problémái megoldása és európai szintű gyártása feltételeinek megteremtése érdekében kilenc hazai alumíniumfeldolgozó vállalat úgy döntött a közelmúltban, hogy létrehozza az Anodizálók Magyarországi Szövetségét. (AMSZ) Kétnapos alakuló közgyűlés kezdődött tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, amelyen az alapszabály végleges szövegéről döntenek az újdonsült szövetség tagjai és megválasztják az AMSZ vezetőségét. Ezt követően szakmai tanácskozás keretében megismerkednek egymás és a házigazda, az Agrikon Kerekegyházi Leányvállalata felületkezelési technológiájának termelési tapasztalataival. (Az alumíniumtermékek felületét anódos oxidációs technológiával védőréteggel látják el. Ezt nevezik anodizálásnak.) A rendezvény megnyitóján részt vett és felszólalt dr. K. Siker, az NSZK Ano- dizáló Szövetségének főtitkára, F, Pfundt, a svájci szövetség elnöke és //. Hemmi, a nyugat-európai anodizáló szövetségeket tömörítő EU RAS főtitkára is. A jeles vendegek tájékoztatást adtak egyesületeik tevékenységéről és üdvözölték az első kelet-európai egyesület tagjait. G. B. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. szeptember 12—13-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 12—13-án, Nyers Rezső elnökletével, ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkára, a már megválasztott megyei küldöttcsoportok vezetői, az MSZMP miskolci és pécsi városi bizottságainak első titkára, a KB osztályvezetői, a központi pártsajtó vezetői. I. A testület Pozsgay Imrének, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudomásul vett és egyúttal jóváhagyta a további tárgyalásokra vonatkozó elgondolásokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a Központi Bizottság beszámolójának téziseit, valamintPozsgaylmreelő- terjesztésétapárt programnyilatkozatáról. Úgy határozott, hogy mindkét tervezetet a következő ülésén véglegesíti, és ezt követően eljuttatja a kongresszus küldötteihez. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapította, hogy a javaslatok megfelelő keretet adnak egy új módon működő politikai párt szervezeti megalapozásához. Az alapszabály elsődleges feladata, hogy elősegítse a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételeihez történő alkalmazkodást, s hogy megteremtse a kongresszuson kialakuló program megvalósításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politikai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alapszabály olyan mozgalmi, szervezeti megoldásokat tartalmazzon, amelyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. II. A Központi Bizottság ugyancsak Kovács Jenő előterjesztéseben — megvitatta a pártkongresszus ügyrendjének tervezetét. A testület szándéka az, hogy-a kongresz- szus küldöttei nyílt, konstruktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új vezető szerveket hozzanak létre. Áz ügyrend rendeltetése kettős: az alkalmazott munkaformák, módszerek és eljárások teremtsék meg a demokratikus, szabad vita biztosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a küldöttek véleményére alapozva kell kialakítani. Listás választással lehetővé kell tenni, hogy a javaslattevő csoportok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában juthassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend tervezetét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. A Központi Bizottság Iványi Pál KB-litkár előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Europa-politikával összefüggő MSZMP-stra- tégiáról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazdaságfejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolataink keretfeltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást ösz- szefoglalóan világgazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság ugyancsak Iványi Pál előterjesztésében —- tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjának 1990 1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagymértékben korlátozzák felhalmozódott adósságállományunk terhei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőrzését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott: az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékoztatást kapnak. IY. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalomhoz. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom amely bizonyította megújulási és életképességét megfelelően tudott gondoskodni tagsaga életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közélctiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az. önkormányzatot. 2. Az MSZMP a múlt tanulságait is figyelemve véve — a jövőben olyan tarsadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados a szocialista törekvéseknek is megfelelő , jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az. elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra. hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan, független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából, demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben (Folytatás a 2. oldalon) AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁT TÁMOGAT A MEGYEI TANÁCS VB Munkahelyteremtés, átképzés — segély, nyugdíjazás helyett A foglalkoztatás Bács-Kiskun megyei helyzetűről, valamint a közlekedés és a hírközlés feladatairól készült jelentéseket vitatta meg tegnapi ülésén Kecskeméten a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően megtárgyalták az 1991—93 közti gazdaságfejlesztési tervvel kapcsolatos clképzcléskct, s az idei esztendő első féléves gazdálkodásáról készült beszámolót. Az első napirendi pont keretében előterjesztett írásos anyag megállapítja, hogy az 559 ezres lakónépesség 60 százaléka, mintegy 341 ezer fő jelenti a megyei munkaerő- forrást. A foglalkoztatottság azonban nem egyenletes, Kecskemét és Tiszakécske körzetében jóval az átlag fölötti, míg a Kiskörös, Kalocsa, Kunszcntmiklós, Bácsalmás és Kiskunfélegyháza térségében alacsony gazdasági aktivitású, foglalkoztatáshiányos területek is találhatók. Ezek lényegében munkahelyekben szűkölködő térségek. A tapasztalat, hogy 1988-ban tovább csökkent az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ez túlnyomórészt a gazdasági szabályzórendszer hatására következett be, s nem struktúraváltás eredménye. Bács-Kiskunban jelenleg munkaerőhiány és -felesleg egyaránt jelentkezik. Az év közepén 2651 bejelentett betöltetlen állás volt (cgyharmada a megyeszékhelyen és környékében), míg a megye 29 munkaerő-közvetítő helyén a második negyedévben 4732 ügyfél fordult meg (44 százalékuk Kecskeméten). Részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatásra nem érkezett ajánlat, nincs kínálat a nyugdíjasoknak sem. Növekedett viszont a perifériára szorult munkát keresők aránya, s 5800 pályakezdőnek 700-zal kevesebb álláson kellene osztozni. Tavaly még a munkahelyek száma több volt, mint az újonnan jelentkezőké. A gazdálkodóegységek törekedtek az ésszerűbb munkaerő-hasznosításra — átcsoportosításokkal, felvételi stoppal. De az elbocsátás is gyakoribbá vált. Tavaly 41 munkáltató jelentett be 323 dolgozót érintő létszámleépítést, idén az első fél évben 4 munkahely 300-at. Ezért is döntött úgy a végrehajtó bizottság, hogy napirendjére tűzi a foglalkoztatás megyei helyzetének kérdését, mert nem lehet nem tudomásul venni a gondokat. A munkanélküliség kezelésében aktív foglalkoztatáspolitikát kell folytatni — erősítették meg a vitában is, ami elsősorban a munkahelyteremtést, a szakmai átképzés támogatását, szervezését jelenti, s csak másodlagos eszköz lehet a korengedményes nyugdíjazás vagy a segélyezés. Ehhez több eszköz is rendelkezésre áll, például a foglalkoztatási alapból pénzt folyósítottak munkahelyteremtő beruházásra; újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönt kaptak. Elősegítették a köszhasznú munkavégzést 11 településen, s a munkáltatói igényekhez igazodva támogatták, megszervezték az átképzést is. A hatékonyabb működés érdekében átalakították a munkaügyi szolgáltató irodákat. De aggodalomra ad okot, s ez kritikaként fogalmazódott meg a tanácskozáson, hogy a munkáltatók nem értesítik időben a szolgáltató irodákat tervezett lépéseikről, nevezetesen a létszámleépítésekről. Pedig a túlzott szemérmesség időveszteséget okoz, aminek elsősorban az átképzésre vagy új munkahelyek keresésére kényszerülő dolgozó látja kárát. Ugyancsak kifogásolták a részmunkaidős foglalkoztatásban tapasztalható érdektelenséget. Felvetődött az iparhiányos térségek sajátos gondja, de azzal a tapasztalattal együtt, hogy helyi érdekeltség híján a legnagyobb jószándékkal sem lehet ipart telepíteni. Az átmeneti szállások kérdéskörét megvizsgálják a szakemberek, s — mivel szükség lehet rájuk nagyobb volumenben is — a közeljövőben kidolgozzák a megoldási javaslatokat. Két probléma elvi jelentőséggel került szóba: szükséges-e kizárólag a kétkeresős családmodellre építve keresni a továbblépés lehetőségeit, vagy változtatni kell — természetesen rendesen megfizetve az egy keresőt. A másik pedig tény: a munkaerő mobilizálása elképzelhetetlen a megfelelő infrastruktúra, az ahhoz minimálisan szükséges feltételek nélkül. A testület a jelentést elfogadta, majd sorra megtárgyalta a további napirendi pontokat. Az egyéb ügyek között kellett állást foglalni az állami támogatás elvonásának felosztásáról, valamint a nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek rendezéséről. Mindkét kérdésben a tanács testületé dönt. A végrehajtó bizottság alternatívákat terjeszt elő, de az első témakörben az a javaslata, hogy a 3000 lakos alatti községeket ne terhelje pénzelvonás. A másik témában, a pótlólagos támogatások odaítélésében is indítvány készült. Nem kis fejtörést okozva, ugyanis 452 millió forintnyi volt a benyújtott igény, s ennek 5 százalékára elegendő a fedezet. A rangsorolásban a megyei feladatokat, a több települést érintő programokat, a megyei támogatással megkezdett, vagy kötelezettségvállalással indított, s folyamatban lévő munkákat támogatták. V. T. • Az új feldolgozóüzemet dr. Gál Gyula, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára avatta fel.
