Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 14. A Központi Bizottság üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkeze­tek tulajdoni viszonyainak olyan átala­kítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. A földvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, kü­lönleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatéko­nyabban tudja hasznosítani. A szövet­kezeti földtulajdont elismerjük, és tá­mogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezet­ből kilépő tag földkiadási jogosultsá­gát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védel­mére alakult területi és országos érdek- képviseletek megújítását. Indokoltnak Aczél György országgyűlési képvise­lő visszahívását kezdeményező aláírá­sok íveit a Magyar Demokrata Fórum megbízottai átadták a pécsi választási elnökség vezetőjének. A Pécs 1. számú választókerületben 18-19 ezer, válasz­tójoggal rendelkező állampolgár él, zö­mükben bányászok és ipari munkások, s közülük 3366 személy írta alá a visz- szahívási indítványt; ez a törvényesen előírt tíz százaléknak csaknem kétsze­rese. A választási elnökség rövid időn belül hitelesíti az aláírásokat, azt köve­tően kérni fogja az illetékes testülettől a szavazás kiírását. Ezzel az eljárásjogi aktussal az MDF pécsi—baranyai szervezetei és az is­mert MSZMP-politikus közötti három hónapos nyilvános csatározás érkezett el fordulópontjához. A Pécsett megje­lenő Dunántúli Napló június 12-én kö­zölte az Aczél Györgyhöz intézett nyílt levelet, amelyben mandátumának visz- szaadására szólította fel a képviselőt az MDF. A bírálók a passzív képviselői tevékenysége és a művelődéspolitika irányításában elkövetett tévedései mi­att marasztalták el Aczél Györgyöt. A megtámadott politikus ugyancsak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés in­tézményrendszerében a szövetkezeti ér­dekképviseletek kapják meg a súlyuk­nak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatásá­ra, a közösség érdekeit szolgáló ésszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képvisele­tében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a párt­nak a szövetkezetekben dolgozó tagja­it, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szö­vetkezeti céljainak markáns képvisele­nyílt levélben utasította vissza a lemon­dását és a választópolgárokra bízta a döntést. Időközben azonban Aczél György megbetegedett és kórházba került, mire a Magyar Demokrata Fórum felfüg­gesztette a visszahívási akciót. Augusz­tus utóján kiderült, hogy a képviselő visszanyerte cselekvőképességét, mire az MDF megindította az aláírásgyűj­tést, és rövid idő alatt sikerült is meg­szereznie a szükséges számú — illetve annál is több — pécsi választópolgár egyetértését a visszahívásra. A fejlemé­nyekre újabb levéllel reagált a politi­kus. Az MDF pécsi irodájának címzett — s nyilvánosságra hozott — levelében közli, hogy szívesen vállalná a választá­son való megmérettetést, de az orvosok még néhány hónapra eltiltották a köz­életi szerepléstől. „Járjanak el politikai és erkölcsi felfogásuk szerint — üzeni az MDF-nek. — Én maradéktalanul bízom a választókban és rábízom ma­gam ítéletükre.” A szükséges eljárás lefolytatását kö­vetően, még az ősz folyamán döntenek a pécsi választók Aczél György képvi­selői mandátumáról. (MTI) téré alakuljon a párton belül szövetke­zeti tagozat. (MTI) AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA HA VÉRT ADUNK — ÉLETET ADUNK A magyar közvéleményt nyugtalanít­ja, hogy az áldozatkész önkéntes vér­adók száma csökken az országban. A balesetet szenvedettek, a súlyos mű­tétre kerülök, a gyógyulásukhoz, élet­ben maradásukhoz állandó vérkészít­ményadásra szoruló honfitársaink meg­mentése emberi kötelesség. Az MSZMP Központi Bizottsága az­zal a felhívással fordul valamennyi terü­leti, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz, hogy a helyi vértranszfú­ziós állomások és a Magyar Vöröske­reszt szervezésében adjanak vért a rá­szorulóknak. (MTI) VÁMKÖZLEMÉNY A Szovjetunió kormányának határozata alapján szeptember 15-étől külföldi turistáknak, magáncélból (beleértve a meghívást is) utazók­nak, valamint tranzitutasoknak tilosa Szovjetu­nióból kihozni az alábbi közszükségleti cikke­ket: gépkocsi-akkumulátorok, elektromos ká­belek és vezetékek, lakatosszerszámok, gépko­csi-alkatrészek, gépkocsi-gumiköpeny, építőa­nyagok, szőrme es szőrmearu, kávé, kakaó, tea, kaviár, mindenfajta kelme, szőnyegféleségek, bőrruházat, fehérnemű és alsónemű, kötött fel­sőruha és alsónemü, asztalnemű, ágyneműés tö­rülköző, harisnyaféleségek, ernyők és pótalkat­részeik, háztartási edenyek és evőeszközök, gyógyszerek, háztartási és tisztálkodási szerek, illatszerek és kozmetikumok, vitaminok, varró­gépek, hűtő- és fagyasztógépek, kerékpárok, fényképezőgépek és amatőr fényképészeti be­rendezések, háztartási elektromos készülékek, porszívó, mosógépek, kötőgépek, szórakoztató elektronikai termekek, gyermekruházat és gyer­meklábbelik, külföldi gyártmányú árucikkek, ékszerek és egyéb nemesfémből és drágakőből készült tárgyak. A Szovjetunióból kivihető közszükségleti cik­kek összértéke nem haladhatja meg a 100 rubelt. Azok az állampolgárok, akik a Szovjetunióban munkavégzés céljából tartózkodnak, ésoktatási intézményekben tanulnak egy naptári évben családonként hűtőszekrényből és fagyasztóból, szórakoztató elektronikai termékekből, háztar­tási elektromos készülékekből, varrógépből, mosógépből, kötőgépből, porszívóból, fényké­pezőgépből fajtánként egy darabot hozhatnak ki. Kakaót, kávét, teát, kaviárt ezek az állampol­gárok sem hozhatnak ki. A külföldi állampolgárok legfeljebb 200 gramm csokoládét hozhatnak ki személyenként. A-tiltólistán szereplő árukés élvezeticikkek posta­csomagban nem küldhetők ki. Az egy postacso­magban kiküldhető közszükségleti cikkek összér- ' téke nem haladhatja meg a 30 rubelt. (MTI) Mi lesz Pintér József 40 millió forintjával? Tájékoztató a kormány és a Kiosz képviselőinek találkozójáról A kisiparosok érdekképviseleté­nek vezetői elégedetlenek a kor­mány képviselőivel folytatott ta­nácskozás eredményeivel. A kisvál­lalkozókat érintő, létfontosságú kérdésekben ugyanis nem tudtak megállapodásra jutni. Igaz, rész- eredmények szüléitek, amelyek azt is jelzik, hogy végre sikerült elmoz­dulni a holtpontról — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán rendeztek a Kiosz székhá­zában. Amint azt Kurucz Zsigmond, a Kiosz elnöke az MTI tudósítójának elmondta: a tanácskozáson legfon­tosabb kérdésként a szabályozó- rendszer változtatásának szüksé­gessége vetődött fel. A jelenlegi adórendszer egyáltalán nem tekint­hető vállalkozásbarátnak, nem kedvez a kisvállalkozók beruházá­sainak. A kisiparosok szeretnék, ha a személyi jövedelemadó, valamint a vállalkozási nyereségadó mellett az egyéni kisvállalkozók sajátos helyzetét figyelembe vevő adórend­szert dolgoznának ki. A kormány képviselői szerint ez teljesen irreális kérés, már csak azért is, mert a vál­lalkozások iránt nincs megfelelő fo­gadókészség a társadalomban. Súlyosan érinti a kisvállalkozó­kat az is, hogy fejlesztéseiket, tarta­lékaikat nem lehet költségként el­számolni. Szükségesnek tartanák az úgynevezett tartalékalap-számla újbóli bevezetését, amelynek révén az adózási terhektől mentesen ké­pezhetnének forrást későbbi beru­házásaikhoz. Ettől a kedvezmény­től is elzárkózik a kormány, annak ellenére, hogy a források szűkössé­ge miatt igen alacsony a magánkisi­par műszaki fejlettsége, szolgáltatá­si színvonala. A kedvezőtlen feltéte­lek következtében évente 40 ezren adják vissza az iparengedélyt, első­sorban olyanok, akik már régóta gyakorolják a szakmát. Igaz, körül­belül ugyanennyien kiváltják az iparengedélyt, de az újak zöme nem termelő kisiparos. Szóba került a tanácskozáson az is: van-c, lesz-e mód arra, hogy a csődbe ment kisiparosok részére is kiterjesszék a munkanélküli­segélyt. Erre a kérdésre biztató vá­laszt kaptak a kisvállalkozók kép­viselői; valószínűleg a kisiparosok is megkaphatják a jövőben ezt a támogatást. Ugyancsak ígéretet kaptak arra, hogy módosítják a befejezetlen be­ruházások adózását szabályozó törvényt, amelynek váratlan, ez év eleji bevezetése több száz kisiparost érint rendkívül kedvezőtlenül, köz­tük Pintér József keceli vállalkozót, akinek több mint 40 millió forintja bánná, ha a törvény változatlan maradna. A kisiparosok képviselői egyéb­ként sokat várnak a deregulációs tanács működésétől, ugyanis szá­mításaik szerint több mint ezer kü­lönböző szintű szabály, utasítás korlátozza a kisiparosok tevékeny­ségét. Remélik azt is, hogy a szabá­lyok az eddiginél tartósabbak lesz­nek, hiszen a legutóbbi néhány év alatt legalább ötször változtak a kisiparosokat érintő rendelkezések, s ez meglehetősen bizonytalanná tette a vállalkozók helyzetét. A kisiparosok nem adják fel a reményt, hogy végül is sikerül érde­keiket érvényre juttatni. Úgy terve­zik, hogy a parlament vállalkozói szekciójához vagy a miniszterel­nökhöz fordulnak égető problémá­ik megoldása érdekében. (MTI) ÚJ TABU-KÖNYV KÁDÁR JÁNOS Végakarat Kádár János — Végakarat címmel látott napvilágot a Tabu című politikai könyvsoro­zat újabb, immár negyedik kötete. A Kanyó András szerkesztésében megjelent könyv — amelyet szerdán a Hírlapkiadó Vál­lalat székházában mutattak be a sajtó képvi­selőinek — a Kádár Jánossal folytatott utolsó beszélgetésekre épül, de nagyobbrészt olyan dokumentumokat tartalmaz, amelyek eddig még nem kerültek nyilvánosságra. Először ol­vashatóak például Kádár Jánosnak az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának és Intéző Bizottságának 1956. végi és 1957. eleji ülésein elhangzott felszólalásai és azok a feljegyzései, amelyeket a Dubéekkel történt találkozóiról, illetve a szovjet vezetőkkel foly­tatott tárgyalásairól készített. Megvilágítja a könyv a Magyarország című hetilapban kö­zölt interjú készítésének körülményeit is, s az 1956-tal, illetve 1958-cal kapcsolatos doku­mentumok lehetőséget adnak az olvasóknak arra, hogy maguk alkothassanak képet Kádár János személyiségéről, felfogásáról, az utóbbi évtizedekben végzett tevékenységéről. A sajtótájékoztatón szóltak a Hírlapkiadó Vállalat idén tavasszal indított Tabu-soroza­tának előkészület alatt álló új darabjairól is. Eszerint október második felében lát napvilá­got Marosán György önéletrajzi sorozatának utolsó, Fel kell-e állni? című kötete, amely az 1958—1973 közötti időszakot eleveníti fel. A Hruscsov fiával, az Összeesküvés apám el­Ormos Mária az NDK-ba utazott A Német Szocialista Egységpárt meghívására szerdán Berlinbe uta­zott Ormos Mária, az MSZMP KB Politikai Intéző Bizottsága tagja. (MTI) NDK-JEGYZÉK Magyar reagálás várható A Külügyminisztérium hamarosan megfelelő formában válaszol az NDK külügyminisztériumának arra, a ked­den közzétett jegyzékére, amelyben az­zal vádolja a magyar kormányt, hogy nemzetközi jogi szerződések megsérté­sével, illetve az NDK és az NSZK kö­zötti megállapodás figyelmen kívül ha­gyásával tette lehetővé NDK-állam- polgárok harmadik országba utazását. Az MTI a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőitől szerdán délelőtt sze­rezte ezt az értesülést. E magyar diplo­máciai források a hírügynökség érdek­lődésére csupán annyit közöltek, hogy len című könyv szerzőjével megkötött szerző­dés szerint az egyesült államokbeli kiadást követően a Tabu gondozásában jelenik meg hazánkban a könyv. Fordítása már elkészült, s az elképzelések szerint még karácsony előtt a magyar olvasók is kézbe vehetik. a magyar Külügyminisztérium válaszá­ban tételesen cáfolja majd a berlini jegyzékben megfogalmazott állításo­kat, megerősítve a kormány döntését, annak indokait. A válaszjegyzéket nyil­vánosságra hozzák. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL TILTAKOZÁS! A Magyar Demokrata Fórum mo­sonmagyaróvári szervezetének 1956-tal foglalkozó munkacsoport­ja felháborodással vette tudomásul az MSZMP Mosonmagyaróvári Bizottsága titkárának bejelentését — ami az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának 1989. szep­tember 5-ei ülésen hangzott el —, miszerint: „ ... az MSZMP Mo­sonmagyaróvári Bizottsága októ­ber 26-án a megbékélés jegyében tart megemlékezést a városban”. Tiltakozásunknak az alábbiak­kal kívánunk nyomatékot adni: 1. Az MSZM P-nek nincs erkölcsi alapja, hogy továbbra is eljátssza a „kezdeményező” szerepét a „meg­békélés jegyében” mindaddig, amíg tagjainak sorában olyanokat tart nyilván, akiknek tevékeny részük volt a sortűz előidézésében, illetve az azt követő megtorlásokban. Tet­teik erkölcsi és anyagi előnyeit a mai napig is élvezik. 2. Mi meggyőződésből vállaltuk azt a, még ma is kockázatos és fele­lősségteljes munkát, hogy fényt de­rítsünk a tragédia körülményeinek tisztázására. Mindent elkövetünk, hogy az áldozatok, sebesültek, ki­végzettek, meghurcoltak mielőbb politikai, erkölcsi rehabilitációban és anyagi kártérítésben részesülje­nek. Az MSZMP városi bizottsága ennek érdekében nem tett semmit, holott módjában állna csatlakozni az MSZMP győri bizottságának 1989. augusztus 12-én közzétett ál­lásfoglalásához — amelyet szerve­zetünk helyesléssel vett tudomásul , amelyben kéri a Legfelsőbb Bí­róságot, hogy kezdeményezzen tör­vényességi óvást Szigethy Attila és társai bűnperének felülvizsgálatára. Az MSZMP jelenlegi hatalmi hely­zetében bizonyára hamarabb kap­hatna választ a következő kérdé­sekre: Az úgynevezett „mosonma­gyaróvári eseményekért” hány em­bert ítéltek halálra? Kiket? Hány embert végeztek ki? Kiket? Hány ember halt meg a börtönökben? Kik voltak ezek? — Hány per zajlott a nyilvános­ság teljes kizárasával? Ezekben hány embert ítéltek el? Kik voltak ezek? — Szenvednek-e még ma is vala­milyen joghátrányt az egykori el­ítéltek (például nem kaphatnak vi­lágútlevelet)? Reméljük, hogy azok, akik vála­szolni tudnak kérdéseinkre, nem fogják ezt elmulasztani. 3. A megbékélést jelképezendő emlékmű közös felállításával a vá­ros társadalmi és politikai szerveze­tei megegyeztek abban, hogy 1956. október 26-át senki sem használja fel politikai célokra. Az MSZMP városi bizottsága ezt figyelmen kí­vül hagyja, és minden lehetséges fó­rumon politikai tőkét igyekszik ko­vácsolni belőle. KÖZLEMÉNY A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL A Demokratikus Magyarorszá­gért Mozgalom 1989. szeptember 16-án (szombaton), 10.30 órai kez­dettel tartja alakuló közgyűlését a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem aulájában (Buda­pest IX., Dimitrov tér 8.). A moz­galom országos zászlóbontó nagy­gyűlésén Pozsgay Imre állammi­niszter mond nyitóbeszédet. Megvi­tatják, s várhatóan elfogadják az előkészítő bizottsághoz beérkezett javaslatok figyelembevételével ké­szült alapítónyilatkozatot. A meg­alakulás kimondása után a műkö­dés ideiglenes szabályainak megál­lapítása szerepel napirenden, bele­értve a mozgalmat képviselő, illetve az ügyek viteléért felelős tisztségvi­selők megválasztását. Sikertelen rablótámadás a veszprémi Shell-benzinkútnál Rablótámadás történt szerdára virradó hajnalban a veszprémi Shell-benzinkútnál. Az éjszaka szolgálatot teljesítő két kútkezelőt egy, rájuk pisztolyt szegező, eltakart arcú szemely szólította fel a pénz átadására. Csernyászki Sándor kútkezelő, bátorságot és lélekjelenlétet tanúsítva, a támadó arcába dobta vattázott mellényét és egy gyors mozdulattal kicsavarta kezéből a pisztolyt. Plank György, a töltőállomás másik kezelője eközben működésbe hozta a riasztókészüléket. A megzavart támadó pánikszerűen futni kezdett a 8-as számú főútvonalon Hcrend irányába, ahol — a benzinkúthoz közeli erdőben — indításra előkészített, nyitott autóját igyekezett elérni. A benzinkúttól 350 méterre szinte egyszerre érte utol a támadót Csernyászki Sándor kútkezelő és a riasztójelzést észlelő, helyszínre siető rendőrjárőr. , A rendőrség a támadót, Bocskai Géza 23 éves segédmunkást, balatonalmádi lakost - aki, mint később kiderült, riasztópisztolyt használt — őrizetbe vette és ügyében a vizsgálatot megkezdte. (MTI) Késsel kényszerítette a gyámügyi előadót A makói rendőrkapitányság büntetőeljárást indított hiva­talos személy elleni erőszak bűntettének alapos gyanúja mi­att — előzetes letartóztatás mellett — Samu János 31 éves, ferencszállási lakos, valamint a szabadlábon védekező felesé­ge és anyósa ellen. Samu Jánosékat szeptember 12-én délután 2 óra tájban kereste fel a Kiszombori Nagyközségi Közös Tanács há­rom dolgozója, egy férfi és két nő. Környezettanulmányo­zást kívántak folytatni az ideiglenesen állami gondozásba vett két kiskorú Samu gyerek ügyében. Samu János a hivatalos személyeket beengedte a lakásába, majd beszélge­tés közben szólt anyósának, hogy zárja rájuk az ajtót kívülről. Ezután két nagykést tartott az egyik elöadónő nyakához. így kényszerítette arra, hogy mondjon magnó­szalagra és írjon le egy nyilatkozatot, miszerint a Samu család élete rendezett, és az intézetből a gyermekeket bármikor kihozhatják. A családfő, miután a nyilatkozatot megkapta, a tanácsi dolgozók ruháit elvette és később elégette. Kétórai fogva tartás után az utcára zavarta a ruhájuktól megfosztott személyeket, akik a szomszédban kaptak menedéket. A korábban elmegyógyászati kezelés alatt állt Samu János, valamint anyósa és felesége ellen a rendőrség folytat­ja a büntetőeljárást. (MTI) Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB szék­házában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-en fűztek észrevé­telt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politi­kai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfon­tosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jut­ni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági vélemé­nyekkel, javaslatokkal. A magyar gazdaság helyzete, a gazdaságfejlesztési politika több mint egy évtizedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területen új stratégia kialakítására van szükség — szögezte le Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára a gazdaságpoliti­kai témájú dokumentumok vitájáról adott tájékoztatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat tartalmaznak arra vo­natkozóan: KGST-kapcsolatainkban, az EGK-hoz, az EF- TA-hoz való viszony kialakításában, amerikai, távol-keleti relációban milyen gazdaságpolitika követése célszerű, s ha a világgazdaság haladó folyamataiba kívánunk a jövőben bekapcsolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányítás, az oktatás, a képzés, a belső gazdasági intézményrendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, hogy elképzeléseit megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum alakítja ki a végleges álláspontot. A KB megvitatta az 1989-es év tapasztalatait, s megismer­kedett az 1990—92-es esztendőkre vonatkozó gazdaságpoli­tikai elképzelésekkel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormány­zati szervekben hosszabb idő óta folyik a tervezőmunka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi hely­zetben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazda­ságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar —szovjet együttműködési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF-fel folytatott szak­értői megbeszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítmény­kényszert tartalmazó s szociális biztosítékot garantáló gaz­daságpolitikai vonalvezetésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresz- szust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelésekről, s várhatóan novemberre kialakítják az MSZMP gazdaság- politikai stratégiáját. Kovács Jenő, a KB szervezeti kérdésekben illetékes titkára közölte, hogy a testület megvitatta az új alapszabályt, amely­ről majd a kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a testület tagjai megismerkedtek a reformkörök országos tanácskozá­sán készített alapszabály-tervezettel is, és ezt ugyancsak el­juttatják a küldöttekhez. A továbbiakban elmondta, hogy a dokumentum új módon fogalmazza meg egy modern politi­kai párt működési elveit, lényeges változtatásokat irányoz elő a párttagság egyéni és kollektív jogait illetően. A változá­sok között említette a különböző szintű vezető testületek megválasztásának módját, azok egymáshoz való viszonyát. Az alapszabály céljáról úgy nyilatkozott, hogy egy többpárt­rendszerben működő, annak feltételeihez alkalmazkodni ké­pes pártnak a belső működési rendjét kívánja kialakítani. A kongresszus ügyrendjéről és a választási szabályzatról a küldöttek döntenek. Ami a kongresszusi választásokkal kap­csolatos új eljárási szabályokat illeti, mind a jelölés, mind a választás módjára javaslatot tesz a KB. Eszerint valamennyi posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöttek 25 száza­lékának a támogatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnökség megválasztásánál listás szavazást javasol a testü­let. Az újságírók első kérdése nem a szorosan vett napirenddel összefüggésben, hanem az NSZK-ba távozott NDK-állam- polgárokkal kapcsolatban hangzott el. A válasz így hang­zott: a KB tájékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmi­lyen, a gazdasági kapcsolatokat érintő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitűnt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de vár­hatóan — többek között a budapesti pártértekezleten — további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhang­zott, hogy az alapszabály-tervezetet nem az apparátus készí­tette, a bizottság munkájában nem függetlenített MSZMP- tagok, továbbá a reformkörök képviselői vettek részt. A két alapszabály-tervezet között egyébként szellemiségét, elveit és szervezeti megoldásait illetően nincs eltérés. A meglévő, első­sorban hangsúlybeli különbségek áthidalhatók. Ilyen példá­ul, hogy a reformkori tervezet szerint a párt vezető testületéi­ben, illetve a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban viselt tisztségek összeférhetetlenek. Felhívták a figyelmet arra, hogy ez kizárná számos olyan politikus jelölését, akik a magy arországi változásokért sokat tettek, s tesznek ma is. Ez politikailag nem tűnik célszerűnek. A háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyalócsoport tevékenységét, s azt az álláspontot, amit Pozsgay Imre képviselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tartalmú megbíza­tást. Egy további kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövőben nem lesz Közpónti Bizottság, helyette a kongresszus után kialakítandó választmány irányítja a pártmozgalmat. A választmány kizárólag a tagság által delegált tagokból, az MSZMP tagozatainak, munkaközösségeinek képviselőiből, valamint a parlamenti frakció meghatározott létszámú cso­portjából áll majd. A választások módjáról is a kongresszus dönt. A Politikai Intéző Bizottság két tagjának — Ormos Mári­ának és Barabás Jánosnak — berlini, illetve moszkvai láto­gatásával összefüggésben elmondták, hogy a politikusok egy korábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületekről tájékoztatják a testvérpártokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta nagyobb lehetőség nyílik a magyar—amerikai kapcsolatok szélesítésé­re. Amennyiben az amerikai vállalatok megkapják a beruhá­zási garanciákat saját országukban, nagyobb biztonsággal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés, a menedzser- képzés területén bekövetkezett előrelépések segítik a két ország vállalatai közötti kontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a demilitarizált övezetre vonatkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentésnek kedvező a nemzetközi visszhangja. (MTI) Aczél György képviselő visszahívása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom