Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 13. KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS TÖBB MINT SZÁZ TANFOLYAM FELNŐTTEKNEK Alapszabály: lassan meggazdagodni! A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet az elmúlt évben, kísérletképpen, összevonta három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád ..szakmai felnőttképzésének irányítását, s a központ K ecskemétre került. Varga Ödönnel, a dél-alföldi igazgatóság vezetőjével készítettük az alábbi beszélgetést, tudva, hogy egyre többen kezdenek különböző vállalkozásba a kereskedelem és a vendéglátás területein, ám ehhez „papír” kell. Alapvető feladatunk, hogy e területek színvonalának, kulturáltságának növekedését elősegítsük, a szakmai tapasztalatok gyűjtését és hasznosítását, illetve a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is népszerűsítve. Ennek érdekében több mint százféle tanfolyam beindítására van lehetőségünk, vagyis igazgatóságunkon a felnőttképzés kiterjed e szakterület teljes egészére. — Melyek a legnépszerűbb kurzusok? — A vezetőképző, a közép- és felsőfokú szakvizsgára előkészítő, az üzletvezetői tanfolyamaink iránt igen nagy az érdeklődés, de említhetném többek között az idegenvezetőit is. Foglalkozunk reklám-, tűzrendésze- ti, pénztárosi, ABC-áruházi és ételbári szakemberek képzésével is. Nem sorolom fel valamennyit, az érdeklődők pontos felvilágosítást kaphatnak az Arany homok Szállodában lévő irodánkban. — Jelenleg hány hallgatót oktatnak tanfolyamaikon, és kik? — Ezerkétszázat, s elfogultság nélkül mondhatom, hogy sikerült megnyernünk a legkiválóbb pedagógusokat. Egy-egy érdekesebb téma feldolgozásához országos, sőt nemzetközi szaktekintélyek meghívására is van lehetőségünk. — Ez a lehetőség, gondolom, a pénzt jelenti. — Mind a száz, tanfolyamainkon foglalkoztatott pedagógust igyekszünk anyagilag is megbecsülni. — Ügy tudom, hogy például élelmiszerüzletet vagy vendéglőt csak az nyithat, akinek megfelelő gyakorlata, szakképzettsége van. Még akkor is, ha valamilyen más diplomával rendelkezik. — így van, s éppen ezért sok ilyen vállalkozó megkeres bennünket. Ugyanis, ha beiratkozik hozzánk az elképzeléseivel egyező tanfolyamra, már megadható az engedély. A színvonal érdekében fontos ragaszkodni ehhez. A kereskedelem és a vendéglátás terén a vállalkozások többsége családi összefogás eredménye. Nemcsak a vendégnek, a vásárlónak érdeke, hogy szakszerű, kulturált legyen a kiszolgálás az üzletekben, hanem a tulajdonosoknak is. Mert hiába a tőke, azt könnyen elveszítheti az, aki nem ért ahhoz, amibe ily módon fekteti. A vendéglátásra, boltok nyitására vállalkozó téeszek, különböző vállalatok is rájöttek arra, hogy szakképzett, idegen nyelveket beszélő alkalmazottak nélkül idegenforgalmi szempontból is jelentős üzletet működtetni nem lehet. így inkább magukra vállalják dolgozóik nyelvoktatásának költségeit. Nem véletlen, hogy angol- és némettanfolya- maink iránt egyre növekszik az érdeklődés. — Megítélése szerint, jelenleg milyen színvpnalon van a kereskedelem és a vendéglátás Bács-Kiskunban? — Szerintem az országos átlag felettin. De ez még nem dicsőség. A szabad vállalkozásoké a jövő, ám e területen van egy alapvető szabály: lassan meggazdagodni! Aki ismeri és szereti a vendéglátói, kereskedői szakmát, az pontosan tisztában van ezzel. Mint azzal is, hogy a gátlástalan rablásnak rengeteg buktatója van. — Bizonyára igyekszenek megtanítani ezt az alapszabályt is a tanfolyamaikon. Milyen időtartamú egy- egy kurzus? Általában másfél éves, s azután állami vizsgabizottság előtt kell számot adniuk tudásukról a hallgatóknak. — Felnőttek képzéséről lévén szó, van alsó korhatár? Igen, de ez éppen most változott. Eddig csak azok iratkozhattak be, akik betöltötték a 16. életévüket. A korhatár most 14-re csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy a demográfiai hullám következtében egyre nagyobb a túljelentkezés a középfokú oktatási intézményekben, vagyis egyre többen vannak, akik nem tudnak nappalin továbbtanulni. Számukra most két kurzust is indítunk. — Hol történik a hallgatók képzése? Mindenkinek be kell járnia Kecskemétre? — Nem. A megyeszékhelyen a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolában tartjuk tanfolyamainkat; Bács-Kiskun többi városában pedig általában a szakiskolák nyújtanak ilyen segítséget. Koloh Elek CSAKNEM SZÁZMILLIÁRD FORINTÉRT Az állami szektor beruházásai az év első felében Az állami szektorban, az első félévben 97,5 milliárd forintot ruháztak be, ez 2 F százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában teljesített beruházások összegét—ez derült ki az Állami Fejlesztési Intézet jelentéséből. Az állami szektor 1989. évi beruházásainak színvonalát a népgazdasági terv 286-289 milliárd forintban határozta meg; év közben a tervet módosították, ezek szerint a beruházások összege 284-287 milliárd forintot ér el az év végéig. A központi nagyberuházások ráfordításait egész évre a tervmódosítás 11,1 milliárd forintban jelölte meg, az év első felében ebből 6,1 milliárd forintot költöttek el népgazdasági szinten. Az összeg négyötödét 5,1 milliárd forintot két jelentős fejlesztésre, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer felfüggesztés alá nem eső munkálataira, valamint a Paksi Atomerőmű I. ütemének folytatására és bővítésére fordították. A nagyberuházásokra fordított összegből az Állami Fejlesztési Intézet a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos munkának csak a felfüggesztés alá nem eső részeire teljesített befizetéseket. A központi célcsoportos népgazdasági beruházásokra 9 milliárd forintot fordítottak az év első felében. A pénzügyi teljesítés alapján az elmúlt évhez viszonyítva legdinamikusabban a villamosener- gia-ipar, az úthálózat, a Magyar Posta beruházásai haladtak. Jelentősen mintegy 20 százalékkal - csökkentették viszont a szénhidrogénipari beruházásokra fordított összegeket. Egyéb központi beruházásokra összesen 5,9 milliárd forintot fizettek ki az év első felében. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 600 millió forintot használt fel beruházásai megvalósítására. Ebből a legjelentősebb a szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbje. A Művelődési Minisztérium 400 millió forintot fordított új beruházások létrehozására. Az első fél évben három munkálat megvalósítását hagyták jóvá; a pécsi Janus Pannonius Egyetem rekonstrukcióját, az ózdi kisegítő iskola és kollégium, valamint az Iparművészeti Főiskola száz férőhelyes kollégiumának építését. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium beruházásai között elkezdték 8 nagyváros szennyvíztisztító rendszerének kiépítését. A tanácsi beruházások 11,6 milliárd forintra rúgtak az év első felében. Az eltelt hat hónapban 811 lakást vettek át a tanácsok, 361-gyei kevesebbet, mint 1988 azonos időszakában. A gazdálkodószervek mintegy 65 milliárd forintot költöttek el vállalati beruházásokra. A legnagyobb mértékben a nem rubelelszámolású importgépekre fordított összeg nőtt, a gépeket a világbanki hitelkonstrukcióban szerezték be. __ jii vsy ePrrOfia« Gt£<Es/fo vímxalat (1209 Bp„ Marx K. 255.) Korlátozott mennyiségben — tartós bérletbe, — bérbe adja, vagy — eladja L—220 tip., gumikerekes, hidraulikus homlokrakodó gépeit. (Kanálűrtartalom: 1,25 m3, motorteljesítmény: 84,6 kW) ÉRDEKLŐDNI LEHET: a fenti címen, vagy a 1279-040/160 telefonon és a 22-4560-as telexen. Szabó Csabánál. 2091 A LAKÓTERÜLETI PÁRTMUNKA MEGÚJULÁSÁNAK ÚTJA AZ MSZMP-BEN Több évtizedes gyakorlaton kell változtatni a \ A politikai intézményrendszer korszerűsí- •/ tése, a társadalomban bekövetkezett változások nélkülözhetetlenül szükségessé teszik az MSZMP lakóterületen végzett politikai tevékenységének megerősítését, szervezeti és működési megújítását. Egyetlen alapvető indoka van ennek, miszerint a lakóterület egyre inkább a valós politikai közélet és küzdőtér színterévé válik. Mindez, megítélésem szerint, a mai időszakban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az MSZMP-nek meg kellene szüntetnie szerveződését a munkahelyeken. Tudatosabb politizálást A lakóterületi pártmunka gyakorlatában koncepcióváltásra van szükség, és ahhoz kell igazítani a gondolkodásmódot, a munkastílust és -módszert, a pártmunka mindennapi gyakorlatát. Ebben a kiindulópont pedig csak az lehet, hogy a lakóterületen élők, a lakosság politikai, társadalmi, gazdasági mozgás- és cselekvési szabadság iránti igényeit összehangoljuk a párt politikájával. A lakóterületi pártmunka átalakításának fő célja az, hogy olyan tartalmi munkát végezzen valamennyi pártalapszervezet — illetve ehhez olyan mozgalmi eszközöket és módszereket építsen ki —, amelynek segítségével a szó legteljesebb értelmében politizáljon a lakóterületen. Ez mindössze annyit jelent, hogy tudatosabban és hatékonyabban juttassa el az MSZMP politikáját a lakosság legszélesebb rétegeihez. Mindezen változtatni nem egyszerű, a lakóterületi pártmunkát új irányba terelni nem könnyű. Több évtizedes beidegződéseken és gyakorlaton kell változtatni. Ma a pártnak minden erejét és cselekvési lehetőségét az alapvetően meghatározó területekre kell összpontosítania. Az országgyűlésiképviselő-választások jelentőségének felértékelődésével, a városi és községi önkormányzatok szerepének növekedésével, várhatóan a helyi és országos népszavazások meghonosodásával, a helyi közélet élénkülésével az eddigieknél fontosabbá . válik, .hogy az.M&ZMP jelentős politikai tényezőként hasson. Nemcsak eseti feladatról van szó, hanem arról, hogy a lakóhelyi feladatok állafitlŐ- sulnak, a kezdeményezések, események szaporodnak, szervezett erőként fellépő, valódi kommunista közösségekre van szükség. Az átmeneti időszak a felgyorsult politikai események miatt rövid, s ezért kell szemléletváltást, új szerveződést, a pártszervezetek közötti kapcsolatok kiépítését, emberközpontúságot, érdekek képviseletét, a meglévő szellemi és anyagi lehetőségek hadrendbe állítását megvalósítani. Ehhez pedig olyan kommunisták kellenek, akik elkötelezettségtől vezérelve, a szolidaritás igazi tartalmát gyakorolva, alapszervezeti hovatartozás túlhangsúlyozása nélkül ott tevékenykednek, ahol éppen a legfontosabb. Indokolatlan elkülönítés Az elmúlt évtizedekben objektív és szubjektív okok, helytelen felfogások következményeként a pártmunka túlzottan munkahelycentrikussá vált. Ezt a gyakorlatot erősítették központi intézkedések és határozatok is. Mindez indokolatlanul elkülönítést jelentett a pártszervezetek és azok tagjai között. A sokat hangoztatott és óhajként megfogalmazott nyitott pártházak jelszót nem követte a személyi, tárgyi, működési feltételeknek ugyanolyan intenzitású megteremtése. Ebben cselekedetig a városi pártbizottságok sem jutottak el, hogy a kérdést összetetten, a fontosságának megfelelően kezeljék, külső segítséget is igénybe véve javítsák a lehetőségeket. A megyei pártbizottság sem ösztönözte ezt, az oktatási igazgatóság sem vállalt ilyen feladatot, pedig egy módszertani bázis lehetett volna. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időszak politikai és társadalmi változásai hozták felszínre ilyen élesen a lakóterületi pártmunka megújítása iránti igényeket. Az új követelmények gyökeres változtatást tesznek szükségessé a szemléletben is, nemcsak a gyakorlatban. Ehhez fel kell oldani több olyan intézkedést, amely korábban a munkahelycentri- kusságot erősítette, nyugállományúak politikai színterének tartotta a lakóterületi pártalapszerve- zeteket. A megújítás alapozhat egy eddigiekben emberközpontú, humánus, a lakóterületi politikai színtér résztvevőivel jó kapcsolatokat kiépített, a politikai meggyőzés eszközeivel dolgozó körzeti pártmunkára. A lakóterületi politikai munka megújításának alapvető feladata az egész párttagság felkészítése a párt politikájának érvelő, meggyőző képviseletére, pártszervezeti hovatartozástól függetlenül. A politikai befolyás növeléséért várospolitikai, társadalompolitikai, szociálpolitikai, kultúrpolitikai kérdésekben is reális pártálláspontra van szükség. Erre azért van szükség, hogy a pártszervezetek képesek legyenek a város vagy annak egy-egy területe társadalmi erőit szervezni, mozgósítani a feladatok végrehajtására. A politikai befolyás módszereit és munkaformáit helyileg lehet kialakítani. Nem egyforma programmal A tevékenységre a nyíltságnak és a nyilvánosságnak kell jellemzőnek lennie. A lakosságot érintő minden lényeges helyi kérdést társadalmi vita szervezésével lehet elfogadtatni, illetve a döntéshez megnyerni. Ez időigényes ugyan, de a helyi politizálás, a demokratikus szocializmus megteremtésében nélkülözhetetlen út. A városrészek eltérő adottságai, sajátosságai kizárják a lakóterületi pártalapszervezetek programjainak egyformává tételét. Kapjon nagyobb hangsúlyt az öntevékenység, a kezdeményezőkészség, az alulról jövő építkezés. A helyi programok kidolgozói a helyi párt- szervezeteknek azok a tagjai legyenek, akik egy- .égyv terület elismcTt szakemberei, akik meghatározó egyéniségükkel, szakmai elhivatottságukkal reális, mozgósító feladatsort tudnak vitaanyagként összeállítani. Természetesen a városi vagy megyei szervek MSZMP-tagjaira, szimpatizánsaira is számítani kell. T ekintsék a rétegpolitikán belül kiemelt feladatuknak az idősek, a fiatalok és a nők helyzetének javítását, törekvéseik megvalósításának segítését, képviseletét, koordinálását. Ez lehet egészségügyi felvilágosítás, szociális ellátás és betegszolgálat, gyermekfelügyelet, gyermekvédelem, állami gondozottak patronálása, lakásépítés szervezése, kulturális szolgáltatás, családi programok szervezése. Meg kell szüntetni azt a korábbi gyakorlatot, hogy a lakóterületi pártszervezetekben csak „rideg” politizálás lehet. Az aktív dolgozók közül különösen azokkal létesítsenek kapcsolatot, akiknek a tevékenysége — pedagógusok, egészségügyi, kereskedelmi dolgozók, szolgáltatást végzők — közvetlenül kötődik a lakossághoz. Az eddigi hagyományokra alapítva szervezzék, kezdeményezzék azokat a fórumokat, ahol lehetőség van a lakosság különböző csoportjaival, rétegeivel személyes találkozásra, eszmecserére, a lakossági érdekek kifejezésére. Az irányító pártbizottságok által felkészített párttagok vagy tisztségviselők, elismert szaktekintélyek felkérés alapján legyenek első számú részesei a lakosság tájékoztatásának, a helyi város- politika értelmezésének, magyarázásának. Simala István (Folytatjuk) Vásári a Hiába keresztelték „Hírős Napok”-™, bizony inkább csak úgy emlegeti a nép, hogy „Hírős vásár”, és igaza is van, mert ennek legalább van értelme. A vásár az vásár, de mi az, hogy „napok”? Egyszóval mindenkitől csak ezt hallottam: vásár. Mert olyan is volt, ne tagadjuk, annak viszont egészen jó, népes, mozgalmas, hellycl-közze) még látványos is. Vagyis hát, aki emberfia — lehetőleg családostól — kiment, azaz bement a városközpontban megrendezett kecskeméti vásárba, az nem bánta meg. Jó ötlet volt a központi térségeket kihasználva megtartani ezt a vásárt. (Nagy hiba lesz viszont, ha majd valamikor beépítik ezt a tágas, levegős teret!) Ott volt egy rakáson minden, a vurstli hangulatú „sörgő” éppúgy, mint a vásári sokadalom, az árusok serege. Sorban álltunk a különlegességnek számító banánért, narancsért, s csodálkoztunk, hogy a szép őszibarack és szőlő alig került kevesebbe, mint a messziről ideszállított déligyümölcs. Hiába no, az igazi dömping mégsem nálunk mutatkozik, hanem ahol a banán és narancs terem. Kicsit mintha halványabb lett volna a szokottnál a kiskertek gazdáinak, a termelőknek bemutatkozása a művelődési házban, igaz, a hely is kicsi hozzá. Szerettünk volna ott, helyben vásárolni ezekből a gyönyörű termékekből, de ne legyünk telhetetlenek, talán majd legközelebb erre is lesz néhány sátor a közelben. Azt mondják, hogy gyenge volt a propagandája a „Hírős”-nek. Tényleg, alig kapott helyet az országos sajtóban, s tán egy percet a televízióban. Lehet, hogy nem tellett a szokásos tájékoztatókra? Szerencsére a helyi lapok nem sajnálták a terjedelmet, a Petőfi Népe még sorozatot is hozott a régi vásárokról. Talán ezért is volt több a helybéli, környékbeli nézelődő, s kevesebb a messzebbről érkezett kíváncsiskodó. Így azután senkit sem ért csalódás. Legfeljebb hazasétáltunk, -buszoztunk egy kellemes kirándulás emlékével. Unokáim szerint a kalocsai sátorban kapható, csokibevonatú, kókuszos és rizses nyalánkság ért a legtöbbet az egészben, amit — bár nem éltünk ezzel a lehetőséggel — kilóra is mértek. A kicsik örültek a vásárliának, s alig várják a legközelebbi hírőst. S nem értették nagyapjukat, aki az okos kis kerti gépek előtt bámészkodott olyan sokáig, pedig csak néhány cscrép- nyi virágföldje van neki az erkélyen ... F. T. P.
