Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 13. KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS TÖBB MINT SZÁZ TANFOLYAM FELNŐTTEKNEK Alapszabály: lassan meggazdagodni! A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet az elmúlt évben, kísérletképpen, összevonta három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád ..szakmai felnőttképzésének irányítását, s a központ K ecskemétre került. Varga Ödönnel, a dél-alföldi igazgatóság vezetőjével készítettük az alábbi beszélge­tést, tudva, hogy egyre többen kezdenek különböző vállalkozásba a kereskedelem és a vendéglátás terüle­tein, ám ehhez „papír” kell. Alapvető feladatunk, hogy e területek színvona­lának, kulturáltságának növekedését elősegítsük, a szakmai tapasztalatok gyűjtését és hasznosítását, illet­ve a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is népszerűsítve. Ennek érdekében több mint százféle tanfolyam beindítására van lehetőségünk, vagyis igazgatóságunkon a felnőttképzés kiterjed e szakterü­let teljes egészére. — Melyek a legnépszerűbb kurzusok? — A vezetőképző, a közép- és felsőfokú szakvizsgá­ra előkészítő, az üzletvezetői tanfolyamaink iránt igen nagy az érdeklődés, de említhetném többek között az idegenvezetőit is. Foglalkozunk reklám-, tűzrendésze- ti, pénztárosi, ABC-áruházi és ételbári szakemberek képzésével is. Nem sorolom fel valamennyit, az érdek­lődők pontos felvilágosítást kaphatnak az Arany ho­mok Szállodában lévő irodánkban. — Jelenleg hány hallgatót oktatnak tanfolyamai­kon, és kik? — Ezerkétszázat, s elfogultság nélkül mondhatom, hogy sikerült megnyernünk a legkiválóbb pedagógu­sokat. Egy-egy érdekesebb téma feldolgozásához or­szágos, sőt nemzetközi szaktekintélyek meghívására is van lehetőségünk. — Ez a lehetőség, gondolom, a pénzt jelenti. — Mind a száz, tanfolyamainkon foglalkoztatott pedagógust igyekszünk anyagilag is megbecsülni. — Ügy tudom, hogy például élelmiszerüzletet vagy vendéglőt csak az nyithat, akinek megfelelő gyakorla­ta, szakképzettsége van. Még akkor is, ha valamilyen más diplomával rendelkezik. — így van, s éppen ezért sok ilyen vállalkozó meg­keres bennünket. Ugyanis, ha beiratkozik hozzánk az elképzeléseivel egyező tanfolyamra, már megadható az engedély. A színvonal érdekében fontos ragaszkod­ni ehhez. A kereskedelem és a vendéglátás terén a vállalkozások többsége családi összefogás eredménye. Nemcsak a vendégnek, a vásárlónak érdeke, hogy szakszerű, kulturált legyen a kiszolgálás az üzletek­ben, hanem a tulajdonosoknak is. Mert hiába a tőke, azt könnyen elveszítheti az, aki nem ért ahhoz, amibe ily módon fekteti. A vendéglátásra, boltok nyitására vállalkozó téeszek, különböző vállalatok is rájöttek arra, hogy szakképzett, idegen nyelveket beszélő al­kalmazottak nélkül idegenforgalmi szempontból is jelentős üzletet működtetni nem lehet. így inkább magukra vállalják dolgozóik nyelvoktatásának költ­ségeit. Nem véletlen, hogy angol- és némettanfolya- maink iránt egyre növekszik az érdeklődés. — Megítélése szerint, jelenleg milyen színvpnalon van a kereskedelem és a vendéglátás Bács-Kiskunban? — Szerintem az országos átlag felettin. De ez még nem dicsőség. A szabad vállalkozásoké a jövő, ám e területen van egy alapvető szabály: lassan meggazda­godni! Aki ismeri és szereti a vendéglátói, kereskedői szakmát, az pontosan tisztában van ezzel. Mint azzal is, hogy a gátlástalan rablásnak rengeteg buktatója van. — Bizonyára igyekszenek megtanítani ezt az alap­szabályt is a tanfolyamaikon. Milyen időtartamú egy- egy kurzus? Általában másfél éves, s azután állami vizsgabi­zottság előtt kell számot adniuk tudásukról a hallga­tóknak. — Felnőttek képzéséről lévén szó, van alsó korhatár? Igen, de ez éppen most változott. Eddig csak azok iratkozhattak be, akik betöltötték a 16. életévü­ket. A korhatár most 14-re csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy a demográfiai hullám következté­ben egyre nagyobb a túljelentkezés a középfokú okta­tási intézményekben, vagyis egyre többen vannak, akik nem tudnak nappalin továbbtanulni. Számukra most két kurzust is indítunk. — Hol történik a hallgatók képzése? Mindenkinek be kell járnia Kecskemétre? — Nem. A megyeszékhelyen a Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskolában tartjuk tanfolyama­inkat; Bács-Kiskun többi városában pedig általában a szakiskolák nyújtanak ilyen segítséget. Koloh Elek CSAKNEM SZÁZMILLIÁRD FORINTÉRT Az állami szektor beruházásai az év első felében Az állami szektorban, az első fé­lévben 97,5 milliárd forintot ruház­tak be, ez 2 F százalékkal haladja meg az előző év azonos időszaká­ban teljesített beruházások össze­gét—ez derült ki az Állami Fejlesz­tési Intézet jelentéséből. Az állami szektor 1989. évi beruházásainak színvonalát a népgazdasági terv 286-289 milliárd forintban hatá­rozta meg; év közben a tervet mó­dosították, ezek szerint a beruházá­sok összege 284-287 milliárd forin­tot ér el az év végéig. A központi nagyberuházások ráfordításait egész évre a tervmó­dosítás 11,1 milliárd forintban je­lölte meg, az év első felében ebből 6,1 milliárd forintot költöttek el népgazdasági szinten. Az összeg négyötödét 5,1 milliárd forintot két jelentős fejlesztésre, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer fel­függesztés alá nem eső munkálatai­ra, valamint a Paksi Atomerőmű I. ütemének folytatására és bővítésé­re fordították. A nagyberuházásokra fordított összegből az Állami Fejlesztési In­tézet a bős—nagymarosi vízlépcső­vel kapcsolatos munkának csak a felfüggesztés alá nem eső részeire teljesített befizetéseket. A központi célcsoportos népgaz­dasági beruházásokra 9 milliárd fo­rintot fordítottak az év első felé­ben. A pénzügyi teljesítés alapján az elmúlt évhez viszonyítva legdi­namikusabban a villamosener- gia-ipar, az úthálózat, a Magyar Posta beruházásai haladtak. Jelen­tősen mintegy 20 százalékkal - csökkentették viszont a szénhid­rogénipari beruházásokra fordított összegeket. Egyéb központi beruházásokra összesen 5,9 milliárd forintot fizet­tek ki az év első felében. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 600 millió forintot használt fel beruhá­zásai megvalósítására. Ebből a leg­jelentősebb a szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egye­tem 410 ágyas klinikai tömbje. A Művelődési Minisztérium 400 millió forintot fordított új beruhá­zások létrehozására. Az első fél év­ben három munkálat megvalósítá­sát hagyták jóvá; a pécsi Janus Pan­nonius Egyetem rekonstrukcióját, az ózdi kisegítő iskola és kollégium, valamint az Iparművészeti Főisko­la száz férőhelyes kollégiumának építését. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium be­ruházásai között elkezdték 8 nagy­város szennyvíztisztító rendszeré­nek kiépítését. A tanácsi beruházások 11,6 mil­liárd forintra rúgtak az év első felé­ben. Az eltelt hat hónapban 811 la­kást vettek át a tanácsok, 361-gyei kevesebbet, mint 1988 azonos idő­szakában. A gazdálkodószervek mintegy 65 milliárd forintot költöttek el vál­lalati beruházásokra. A legna­gyobb mértékben a nem rubelelszá­molású importgépekre fordított összeg nőtt, a gépeket a világbanki hitelkonstrukcióban szerezték be. __ jii vsy ePrrOfia« Gt£<Es/fo vímxalat (1209 Bp„ Marx K. 255.) Korlátozott mennyiségben — tartós bérletbe, — bérbe adja, vagy — eladja L—220 tip., gumikerekes, hidraulikus homlokrakodó gépeit. (Kanálűrtartalom: 1,25 m3, motorteljesítmény: 84,6 kW) ÉRDEKLŐDNI LEHET: a fenti címen, vagy a 1279-040/160 telefonon és a 22-4560-as telexen. Szabó Csabánál. 2091 A LAKÓTERÜLETI PÁRTMUNKA MEGÚJULÁSÁNAK ÚTJA AZ MSZMP-BEN Több évtizedes gyakorlaton kell változtatni a \ A politikai intézményrendszer korszerűsí- •/ tése, a társadalomban bekövetkezett válto­zások nélkülözhetetlenül szükségessé teszik az MSZMP lakóterületen végzett politikai tevékeny­ségének megerősítését, szervezeti és működési megújítását. Egyetlen alapvető indoka van ennek, miszerint a lakóterület egyre inkább a valós politi­kai közélet és küzdőtér színterévé válik. Mindez, megítélésem szerint, a mai időszakban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az MSZMP-nek meg kellene szüntetnie szerveződését a munkahelyeken. Tudatosabb politizálást A lakóterületi pártmunka gyakorlatában kon­cepcióváltásra van szükség, és ahhoz kell igazítani a gondolkodásmódot, a munkastílust és -mód­szert, a pártmunka mindennapi gyakorlatát. Eb­ben a kiindulópont pedig csak az lehet, hogy a lakóterületen élők, a lakosság politikai, társadal­mi, gazdasági mozgás- és cselekvési szabadság iránti igényeit összehangoljuk a párt politikájával. A lakóterületi pártmunka átalakításának fő célja az, hogy olyan tartalmi munkát végezzen vala­mennyi pártalapszervezet — illetve ehhez olyan mozgalmi eszközöket és módszereket építsen ki —, amelynek segítségével a szó legteljesebb értel­mében politizáljon a lakóterületen. Ez mindössze annyit jelent, hogy tudatosabban és hatékonyab­ban juttassa el az MSZMP politikáját a lakosság legszélesebb rétegeihez. Mindezen változtatni nem egyszerű, a lakóterü­leti pártmunkát új irányba terelni nem könnyű. Több évtizedes beidegződéseken és gyakorlaton kell változtatni. Ma a pártnak minden erejét és cselekvési lehetőségét az alapvetően meghatározó területekre kell összpontosítania. Az országgyűlé­siképviselő-választások jelentőségének felértékelő­désével, a városi és községi önkormányzatok szere­pének növekedésével, várhatóan a helyi és orszá­gos népszavazások meghonosodásával, a helyi közélet élénkülésével az eddigieknél fontosabbá . válik, .hogy az.M&ZMP jelentős politikai tényező­ként hasson. Nemcsak eseti feladatról van szó, hanem arról, hogy a lakóhelyi feladatok állafitlŐ- sulnak, a kezdeményezések, események szaporod­nak, szervezett erőként fellépő, valódi kommunis­ta közösségekre van szükség. Az átmeneti időszak a felgyorsult politikai ese­mények miatt rövid, s ezért kell szemléletváltást, új szerveződést, a pártszervezetek közötti kapcsola­tok kiépítését, emberközpontúságot, érdekek kép­viseletét, a meglévő szellemi és anyagi lehetőségek hadrendbe állítását megvalósítani. Ehhez pedig olyan kommunisták kellenek, akik elkötelezettség­től vezérelve, a szolidaritás igazi tartalmát gyako­rolva, alapszervezeti hovatartozás túlhangsúlyozá­sa nélkül ott tevékenykednek, ahol éppen a legfon­tosabb. Indokolatlan elkülönítés Az elmúlt évtizedekben objektív és szubjektív okok, helytelen felfogások következményeként a pártmunka túlzottan munkahelycentrikussá vált. Ezt a gyakorlatot erősítették központi intézkedé­sek és határozatok is. Mindez indokolatlanul elkü­lönítést jelentett a pártszervezetek és azok tagjai között. A sokat hangoztatott és óhajként megfo­galmazott nyitott pártházak jelszót nem követte a személyi, tárgyi, működési feltételeknek ugyan­olyan intenzitású megteremtése. Ebben cselekede­tig a városi pártbizottságok sem jutottak el, hogy a kérdést összetetten, a fontosságának megfelelően kezeljék, külső segítséget is igénybe véve javítsák a lehetőségeket. A megyei pártbizottság sem ösztö­nözte ezt, az oktatási igazgatóság sem vállalt ilyen feladatot, pedig egy módszertani bázis lehetett vol­na. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időszak politi­kai és társadalmi változásai hozták felszínre ilyen élesen a lakóterületi pártmunka megújítása iránti igényeket. Az új követelmények gyökeres változta­tást tesznek szükségessé a szemléletben is, nemcsak a gyakorlatban. Ehhez fel kell oldani több olyan intézkedést, amely korábban a munkahelycentri- kusságot erősítette, nyugállományúak politikai színterének tartotta a lakóterületi pártalapszerve- zeteket. A megújítás alapozhat egy eddigiekben emberközpontú, humánus, a lakóterületi politikai színtér résztvevőivel jó kapcsolatokat kiépített, a politikai meggyőzés eszközeivel dolgozó körzeti pártmunkára. A lakóterületi politikai munka megújításának alapvető feladata az egész párttagság felkészítése a párt politikájának érvelő, meggyőző képviseleté­re, pártszervezeti hovatartozástól függetlenül. A politikai befolyás növeléséért várospolitikai, tár­sadalompolitikai, szociálpolitikai, kultúrpolitikai kérdésekben is reális pártálláspontra van szükség. Erre azért van szükség, hogy a pártszervezetek képesek legyenek a város vagy annak egy-egy terü­lete társadalmi erőit szervezni, mozgósítani a fel­adatok végrehajtására. A politikai befolyás mód­szereit és munkaformáit helyileg lehet kialakítani. Nem egyforma programmal A tevékenységre a nyíltságnak és a nyilvános­ságnak kell jellemzőnek lennie. A lakosságot érin­tő minden lényeges helyi kérdést társadalmi vita szervezésével lehet elfogadtatni, illetve a döntéshez megnyerni. Ez időigényes ugyan, de a helyi politi­zálás, a demokratikus szocializmus megteremtésé­ben nélkülözhetetlen út. A városrészek eltérő adottságai, sajátosságai kizárják a lakóterületi pártalapszervezetek programjainak egyformává tételét. Kapjon nagyobb hangsúlyt az öntevékeny­ség, a kezdeményezőkészség, az alulról jövő épít­kezés. A helyi programok kidolgozói a helyi párt- szervezeteknek azok a tagjai legyenek, akik egy- .égyv terület elismcTt szakemberei, akik meghatáro­zó egyéniségükkel, szakmai elhivatottságukkal re­ális, mozgósító feladatsort tudnak vitaanyagként összeállítani. Természetesen a városi vagy megyei szervek MSZMP-tagjaira, szimpatizánsaira is szá­mítani kell. T ekintsék a rétegpolitikán belül kiemelt felada­tuknak az idősek, a fiatalok és a nők helyzetének javítását, törekvéseik megvalósításának segítését, képviseletét, koordinálását. Ez lehet egészségügyi felvilágosítás, szociális ellátás és betegszolgálat, gyermekfelügyelet, gyermekvédelem, állami gon­dozottak patronálása, lakásépítés szervezése, kul­turális szolgáltatás, családi programok szervezése. Meg kell szüntetni azt a korábbi gyakorlatot, hogy a lakóterületi pártszervezetekben csak „rideg” po­litizálás lehet. Az aktív dolgozók közül különösen azokkal létesítsenek kapcsolatot, akiknek a tevé­kenysége — pedagógusok, egészségügyi, kereske­delmi dolgozók, szolgáltatást végzők — közvetle­nül kötődik a lakossághoz. Az eddigi hagyomá­nyokra alapítva szervezzék, kezdeményezzék azo­kat a fórumokat, ahol lehetőség van a lakosság különböző csoportjaival, rétegeivel személyes ta­lálkozásra, eszmecserére, a lakossági érdekek kife­jezésére. Az irányító pártbizottságok által felkészí­tett párttagok vagy tisztségviselők, elismert szakte­kintélyek felkérés alapján legyenek első számú ré­szesei a lakosság tájékoztatásának, a helyi város- politika értelmezésének, magyarázásának. Simala István (Folytatjuk) Vásári a Hiába keresztelték „Hírős Na­pok”-™, bizony inkább csak úgy em­legeti a nép, hogy „Hírős vásár”, és igaza is van, mert ennek legalább van értelme. A vásár az vásár, de mi az, hogy „napok”? Egyszóval min­denkitől csak ezt hallottam: vásár. Mert olyan is volt, ne tagadjuk, an­nak viszont egészen jó, népes, moz­galmas, hellycl-közze) még látvá­nyos is. Vagyis hát, aki emberfia — lehetőleg családostól — kiment, azaz bement a városközpontban megrendezett kecskeméti vásárba, az nem bánta meg. Jó ötlet volt a központi térségeket kihasználva megtartani ezt a vásárt. (Nagy hiba lesz viszont, ha majd va­lamikor beépítik ezt a tágas, levegős teret!) Ott volt egy rakáson minden, a vurstli hangulatú „sörgő” éppúgy, mint a vásári sokadalom, az árusok serege. Sorban álltunk a különleges­ségnek számító banánért, naran­csért, s csodálkoztunk, hogy a szép őszibarack és szőlő alig került keve­sebbe, mint a messziről ideszállított déligyümölcs. Hiába no, az igazi dömping mégsem nálunk mutatko­zik, hanem ahol a banán és narancs terem. Kicsit mintha halványabb lett vol­na a szokottnál a kiskertek gazdái­nak, a termelőknek bemutatkozása a művelődési házban, igaz, a hely is kicsi hozzá. Szerettünk volna ott, helyben vásárolni ezekből a gyönyö­rű termékekből, de ne legyünk telhe­tetlenek, talán majd legközelebb erre is lesz néhány sátor a közelben. Azt mondják, hogy gyenge volt a propagandája a „Hírős”-nek. Tény­leg, alig kapott helyet az országos sajtóban, s tán egy percet a televízió­ban. Lehet, hogy nem tellett a szoká­sos tájékoztatókra? Szerencsére a helyi lapok nem sajnálták a terjedel­met, a Petőfi Népe még sorozatot is hozott a régi vásárokról. Talán ezért is volt több a helybéli, környékbeli nézelődő, s kevesebb a messzebbről érkezett kíváncsiskodó. Így azután senkit sem ért csalódás. Legfeljebb hazasétáltunk, -buszoztunk egy kel­lemes kirándulás emlékével. Unokáim szerint a kalocsai sá­torban kapható, csokibevonatú, kó­kuszos és rizses nyalánkság ért a legtöbbet az egészben, amit — bár nem éltünk ezzel a lehetőséggel — kilóra is mértek. A kicsik örül­tek a vásárliának, s alig várják a legközelebbi hírőst. S nem értették nagyapjukat, aki az okos kis kerti gépek előtt bámészkodott olyan so­káig, pedig csak néhány cscrép- nyi virágföldje van neki az erké­lyen ... F. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom