Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 207. szám Ára: 5,30 Ft 1989. szeptember 2., szombat Grósz Károly Helsinkibe utazik holnap Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Finn Köztársaság kormányának meghívására, vasárnap Helsinkibe utazik. (MTI) Szombati levél (3. oldal) Bányászat a Kiskunságban (4. oldal) Új iskolát avattak Kiskunmajsán ;3yinjg ('loth Sándor felvétele) Az új tanév, az iskolakezdés legtöbbször szomorúsággal vegyes öröm­mel tölti el a di­ákokat. A kis- kunmajsai ne­bulók azonban — úgy hiszem — bőven talál­lak vigaszt az elröpült vaká­ció miatt, hi­szen új iskolát avattak. Régi vágya teljesült ezzel a nemrégiben vá­rosi rangra emelkedett település polgárainak. Tehát nincs abban semmi megle­pő, hogy a nyakkendős kisdiáko­kon kívül szép számban gyűltek össze kíváncsiskodók is a tegnapi ünnepségen. Az 1970-es évek elején kezdő-, dött iskolakörzetesítési folyamat hatására Kiskunmajsán és von­záskörzetében 18 kis iskola szűnt meg s egyetlen nagy létszámú, „mamutiskola” alakult. A tartha­tatlan körülmények felszámolásá­ra 1986-ban született elhatározás, amelynek eredményeként áll a környezetével jól harmonizáló, impozáns épület. Nyolc tan­termet, összesen 16 oktatási célú helyiséget adtak most át, ám az épület magába foglalja a to­vábbi bővítés lehetőségét is. Meg­lehet, hogy a közeljövőben a hőn áhított tornaterem alapjait is le­rakják. Az viszont már egészen biztos, hogy a hétfői csengőszó 16 tanuló- csoportban 500 diákot hív a tante­rembe, s mintegy 29 pedagógust szólít a katedrára. A korszerűen felszerelt ebédlő és melegítőkony­ha, az esztétikus épület, a dekora­tív berendezés mind-mind az ő ké­nyelmüket, a nevelő-oktató mun­ka eredményességét szolgálja. Gaborják József, a megyei ta­nács elnöke avatóbeszédében szót ejtett a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács azon törekvéseiről, amelyek az oktatás javítását hivatottak szolgálni. — A kibontakozásban is hangsúlyozta Gaborják József — meghatározó szerepet tölt be az iskola mint a különböző képessé­gek megszerzésének és megalapo­zásának színhelye. Feladata, hogy neveljen a tudományok, a valóság tiszteletére, a tőle telhető legmaga­sabb színvonalon. í E gondolatok jegyében adta át az iskolát és nyitotta meg a tanévet a megyei tanácselnök, majd átvág­ta a bejáratot keresztező nemzeti­szín szalagot. Nagy András, az iskola igazga­tója és Horváth István megbízott városi tanácselnök mondtak kö­szönetét az iskola tervezésében és kivitelezésében részt vevőknek, majd a legeredményesebb munkát végzők oklevelet vehettek át. Az ünnepség az, épület megte­kintésével és az óvódások köszön­tőjével zárult. G. T. T. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapaszta­latairól, s ennek alapján kialakította a pártnak ott képviselen­dő álláspontját. A Központi Bizottság megvitatta az alkotmánymődosítás­Az ülést követően Major László, a KB szóvivője tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a testület munkájáról. Elmond­ta: a Központi Bizottság meghallgatta Kovács Jenő titkár beszámolóját a kongresszusi előkészületekről, vala­mint Pozsgay Imre tájékoztatóját a há­romoldalú politikai egyeztető tárgyalá­sok eddigi tapasztalatairól és az MSZMP ott képviselendő álláspontjá­ról. Mint ismeretes, éppen e kérdésben a párton belül is kemény viták folytak a héten, főként a munkahelyi pártszer­vezetek további működése vagy felosz­latása ügyében. A tanácskozás Nyers Rezső elnökle- tévelkezdődött. A párt elnöke még az ülés elején elmondta: Magyarország mai helyzetéből, azaz abból kell kiin­dulni, hogy az MSZMP alapvető ren­deltetése és feladata az országot a mai problémák megoldásában segíteni. Itt a békés átmenet folyamatosságáról van szó, valamint a párt október 6-ára ösz- szehívott kongresszusának előkészíté­séről, arról, hogy meg kell teremteni a ról, a pártok működéséről, gazdálkodásáról, valamint az or­szággyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslato­kat. Foglalkozott az október 6-án kezdődő pártkongresszusig terjedő időszak legfontosabb várható politikai eseményeivel, s tájékozódott a kongresszus előkészítéséről is. Az ülésről közlemény jelenik meg. politikai erőnek is. A KB javasolja, hogy a pártok politikai tevékenységet munkaidőben ne folytassanak; ne épül­jenek be a szakmai vezetésbe, és válla­lati kérdésekkel ne foglalkozzanak. A parlamenti választásokig az Or­szággyűlés elé kerülő négy törvényter­vezettel foglalkozva többek között le­szögezték: e törvények elengedhetetle­nül szükségesek a társadalom, az állam demokratikus működtetéséhez. A vitában hozzászólók rámutattak arra, hogy a kongresszust régen talán még soha — nem tapasztalt élénk szervezeti élet előzi meg, amely­ben számos elméleti, tartalmi kérdést is megvitatnak. Az MSZMP igyekszik meggyőzni szándékairól politikai part­nereit, stratégiai szövetségre törekszik a haladást szolgáló erőkkel, egyebek között a szakszervezetekkel. A vita során javasolták, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tűz­ze napirendre a kongresszus elé kerülő beszámoló és a program tervezetének vitáját. feltételeket a megfelelő határozatok­hoz. Mivel az MSZMP ma már az áramlatok pártja is s mint a vitában elhangzott, az is kíván maradni , vi­lágos, elvi program körül kell ezeknek az áramlatoknak csoportosulniuk emelte ki a szóvivő. Addig azonban végbe kell mennie egy olyan tisztázódá- si folyamatnak, amelyben elválik: kik fogadják el a programot és kik nem. Ezek után gyakorlati kérdésekről is szó esett, főként a háromoldalú tárgyalá­sokról, és arról, hogy az ezzel kapcsola­tosan a Központi Bizottság soraiban is jelentkező problémákat a tagság ne te­kintse természetellenesnek. A felszólalók közül sokan foglalkoz­tak szervezeti kérdésekkel, nevezetesen azzal, a politikai egyeztető tárgyaláso­kon kipattant vitával, hogy működje­nek-e pártszervezetek a munkahelye­ken. Noha voltak ellenvélemények is, á hozzászólók döntő többsége úgy vélte: az MSZMP-nck nem szabad kivonul­nia a munkahelyekről, de ugyanakkor lehetővé kell tenni a jelenlétet a többi VALLÁSI ÉS GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG — SOKBA KERÜL A LESZERELÉS — JÖVŐRE NEM LESZ DÍSZSZEMLE — SZEPTEMBER 30-ÁN KINYITJÁK A LAKTANYÁK KAPUIT A hadsereg követi a változásokat A Honvédelmi Minisztériumban a szokásos havi sajtó- tájékoztató újabban mindig szenzációt kínál. Tegnap Bíró József vezérőrnagy, csoportfőnök-helyettes arról tájékoztatta az újságírókat, hogy módosítják a múlt év márciusában lépett hatályba — a fegyveres erők szol­gálati szabályzatát. Mint utalt rá, erre azért van szükség, mert gyorsan változó társadalmi életünkkel a hadsereg is lépést akar tartani, sőt, bizonyos vonatkozásban a válto­zások elé megy. A szolgálati szabályzaton amely keretjellegű, s na­gyobb mozgáslehetőséget kínál a parancsnokoknak egy szerkesztőbizottság dolgozik, azt elemezve, mit érintsen a szabályozás. Nyilván a legfontosabb elvi kérdések kerül­hetnek bele, s azt szeretnék, ha ezt nem miniszteri rendelet, hanem magasabbjogszabáíy, törvény írnáelő. A szolgálati szabályzatban kitérnek majd a hadsereg rendeltetésére, a társadalomhoz való viszonyára, azanyagi ellátásra, a szol­gálati érintkezésre és a katonák viszonyára a társadalmi szervezetekhez. E hónap végéig szeretnék kiadni hiszen ezt az élet diktálja a vallásgyakorlási, gyülekezési joggal kapcsolatos szabályozást. Az egyeztetés a különböző egyházak, felekezetek veze­tőivel megtörtént. A következő intézkedéseket hozzák: a sorállományúak, a továbbszolgálók és a hivatásosak lak­tanyán kívül tagjai lehetnek bármely társadalmi szerve­zetnek, egyesületnek, ha azok célja nem alkotmányelle­nes, illetve összeegyeztethető a haza védelmével. Lakta­nyán kívül vallási szertartásokon is ott lehetnek, polgári vagy egyenruhában, tarthatnak maguknál vallási irodal­mat. Ugyanakkor a laktanyában, a szolgálati helyeken vallási agitációnak helye nem lehet. Kórházban működ­het lelkiszolgálat, s a temetési szertartás, a hozzátartozók kívánságára, lehet egyházi is. Mint a vezérőrnagy mond­ta, 1991 végére, de legkésőbb az azt követő év első felére teljesen átdolgozott szolgálati szabályzatuk lesz a ma­gyar fegyveres erőknek. A haderőcsökkentés nem olcsó dolog, oszlatott el egy illúziót Móricz Gábor ezredes. A kicsi, de korszerű hadse­reg több pénzbe kerül. Ami a haderőcsökkentést illeti: a létszámcsökkentés következtében sok embernek új mun­kahelyet kell teremteni, át kell képezni, vagy korkedvez­ményes nyugdíjba kell helyezni őket. Ez pénzbe kerül. Egy harckocsi, amely kiváló kohászati alapanyag, felda­rabolása plazmavágó berendezéssel mással nem lehet - '250 ezer forintba kerül. A tüzérségi lövedékeket fel­robbantani nem volna célszerű, de szétszerelésük több százezer munkaórát vesz igénybe. Egy például a sza­badszállási — laktanya kiürítésének szállítási költsége 5 millió forint. Az ezredes végezetül elmondta, hogy ebben az évben a honvédelmi tárcától 5 milliárd forintot vontak el. Dr. Hideg János orvos vezérőrnagy, az MN egészség- ügyi szolgálatának főnöke cáfolta azokat a rosszhiszemű híreszteléseket, amelyeket bizonyos hivatalos szervek is hangoztattak, miszerint a HM orvosai a gyógyszerek 50 százalékát térítésmentes vényekre írják fel. Dr. Szabó Egon vezérőrnagy, a I lonvédclmi Miniszté­rium szóvivője arról beszélt, hogy jövőre,nem lesz dísz­szemle. Erről politikai indokok alapján döntöttek, de nem elhanyagolható az anyagi ok sem. A fegyveres erők napján Budapesten, a Hősök terén koszorúzási ünnepsé­get és zenés őrségváltást rendeznek, s a Hadtörténeti Múzeumba meghívják a történelmi egyházak vezetőíl. Szeptember 30-án, a Városligetben kulturális és hadi- technikai bemutatók lesznek. Ezen a napon több helyőr­ségben, így Bács-Kiskunban Baján lesz nyilvános kato­nai eskü. Szeptember 30-án mindenki felkeresheti a lak­tanyákat, ahol megismerkedhet a haditechnikával. Októ­ber 6-án ünnepi megemlékezés lesz a I fősök terén, és a Honvédelmi Minisztérium nyári művelődési házában egy nagyméretű festményt avatnak. Gémes Gábor Világbajnok köszöntése Halason • A nagy versenyen. Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután a Kiskunhalasi Határőr Dózsa lovasiskolája. Ga­borják József, a megyei tanács elnö­ke Szegedi Gábor kettesfogat-hajtó világbajnokot és Németh Imre se­gédhajtól köszöntötte abból az al­kalomból, hogy a közelmúltban Balatonfenyvesen rendezett III. kettesfogat-hajtó világbajnokságon a magyar csapat tagjaként aranyér­mes lett.- Lenyűgözött a teljesítménye mondta Gaborják József amelyhez ezúton is gratulálok a versenyzőnek, a segédhajtójának s mindazoknak, akik hozzásegítették ehhez a nagyszerű eredményhez. Ezt követően átnyújtotta a me­gyei tanács ajándékát a kiváló fo­gathajtónak és segítőtársának. Szegedi Gábor, aki a Balaton­fenyvesen szerzett arany- és a két évvel ezelőtti világbajnokságon ugyancsak csapatban nyert ezüstérmével a 'magyar kettesfogat- hajtás egyik legeredményesebb ver­senyzője lett, felettesei, a megye és a város képviselőinek jelenlétében köszönte meg az elismerést. ígéretet tett, hogy jövőre is mindent meg­tesz klubja, Bács-Kiskun megye és magyar fogathajtósport hírnevének öregbítéséért. B. I. T őkeígéret Japánból Japán 400 millió dolláros kor­mánygaranciával kívánja ösztö­nözni a japán tőkebefektetése­ket és az exportot Magyarorszá­gon, egyebek között erről tájé­koztatja Kaifu Tosiki miniszter- elnök George Busht, az Egye­sült Államok elnökét — közölte címoldalon pénteken a The Da­ily Yomiuri című japán lap. A kormányfő közvetlen kör­nyezetéből származó informáci­óra hivatkozó San Franciscó-i tudósítás a pénteki amerikai— japán csúcstalálkozó napirendje ismertetésének részeként közöl­te a hírt. A tokiói külügyminisztérium­ban az MTI tudósítójának, Trom Andrásnak megerősítet­ték és pontosították a pénteken napvilágot látott hírt arról, hogy a japán kormány 400 millió dol­láros kerethatárú hitelgaranciát kíván nyújtani a magyarországi beruházások és a hazánkba irá­nyuló japán export ösztönzésére. Az illetékesek elmondása szerint a terven a külkereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) dol­gozik. A hitelgaranciának ez a formája a japán vállalatok szá­mára biztonságossá tenné a ma­gyarországi beruházások ellen­értékének a megkapását, illetve a devizahiánnyal küzdő magyar vállalatok Japánból származó importjának a fedezetét. AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁVAL INDULNAK Évadnyitó a Katona József Színházban renddel búcsúztatták, direktorságának utolsó évadában ... A tegnapi társulati ülésen bemutat­ták a színház új tagjait is. Kecskemétre szerződött többek között Bodo- lay Géza rendező, Harányi Márton kar­nagy, Czipott Gábor, a báb tagozat új művészeti vezetője, Szilágyi Varga Ka­talin jelmeztervező, továbbá négy szín­művész: Csizmadia Gabriella, Alntási Albert, Bácskai János és Markaly Gá­bor. Az első bemutató szeptember 29-én lesz a nagyszínházban, ahol Az ember tragédiája című Madách-drámát te­kinthetik meg az érdeklődők, Nagy At­tila rendezésében. A kamaraszínház Arbuzov Kései találkozás című darab­jával nyit, október 13-án. K. F. Tegnap délelőtt tartotta évadnyitó társulati ülését a kecskeméti Katona József Színház. Lendvay Ferenc direktor köszöntötte a társulat tagjait és a megjelent vendégeket, közöttük Komáromi Attilát, az MSZMP megyei bizottságának titkárát és dr. Adorján Mihályt, a városi tanács elnökét. A megváltozott gazdasági, társadal­mi helyzetben különösen elsődleges szempont, hogy minél többen megte­kintsék a színház előadásait, hangsú­lyozta beszédében az intézmény igazga­tója. biztató előjel, hogy eddig több mint hatezren váltottak bérletet az új évad előadásaira: E kitűnően felszerelt, szép színházban minden adott ahhoz, hogy közönségcsalogató, színvonalas előadásokat produkáljon a társulat. Vagyis minden a művészeken múlik, akiktől fegyelmezett, legjobb tudásuk szerinti munkát követelt az igazgató, ami az új évadot illeti. Elmondta to­vábbá, hogy ez lesz a negyedik, s egy­ben utolsó esztendő, amit e színház élén tölt. Az új közművelődési titkár­nak, Balogh Tibornak egyebek mellett az is a feladata lesz, hogy tudományo­san feldolgozza a kecskeméti teátrum utóbbi tíz évét, s az így rendelkezésre álló tapasztalatokat minden bizonnyal eredményesen hasznosíthatja majd az új igazgató. Ezt követően Papesch László, a me­gyei tanács művelődési osztályának ve­zetője szólt arról, hogy pályázatot hir­detnek hamarosan, s ez alapján nevezik majd ki a színház új direktorát. Ezután felolvasta azt a kedves hangú levelet. amit Gaborják József, a megyei tanács elnöke küldött Lendvay Ferencnek, mégpedig abból az alkalomból, hogy ezen a napon töltötte be az igazgató hetvenedik életévét. A köszöntőlevél­hez egy pénzes borítékot is mellékeltek. Általános tetszést aratott felszólalá­sával a színház örökös tagja, egykori legendás direktora, Radó Vilmos. Beje­lentette, hogy számára is nevezetes ez a nap, hiszen 40 esztendeje, hogy e tár­sulat tagja lett. Igaz, őt nem 50 ezer bruttóval, hanem egy Munka Érdem­T í ipct tüftntt UICijI Idl IUli az MSZMP Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom