Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-11 / 214. szám
XLIV. cvf. 214. szám Árai 4,30 Ft 1989. szeptember 11., hétfő MEGALAKUL A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM Hiányzikanemzeti egység Szeptember 16-án tartja alakuló ülését a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. Ekkor vitatják meg alapító nyilatkozatát. Ez megállapítja: végérvényesen bebizonyosodott, hogy a sztálini típusú társadalmi berendezkedés még a mostani, liberalizált formájában is működésképtelenné vált, további toldozgatás- foltozgatás nemzeti katasztrófához vezetne. Teljes fölszámolása tehát éppoly halaszthatatlan teendő, mint egy korszerű, demokratikus, életképes társadalmi berendezkedés létrehozása. Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom (DMM) előkészítő bizottságának tagja az MTI munkatársának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a DMM még júniusban jelentette be megalakulási szándékát. Az azóta eltelt időben bizonyossá vált, hogy az állampolgárok egy része igényli a politizálásnak ezt a formáját, s hogy szükség van erre a mozgalomra, amelynek célja a békés, demokratikus átmenet elősegítése, az aktív hozzájárulás a radikális társadalmi változásokhoz. A mozgalom szervezett társadalmi-politikai erőként, az alkotóerők mozgósításával elő kívánja segíteni a diktatórikus hatalmi rendszer békés felszámolását, a gazdasági összeomlás elhárítását a szabad, független és demokratikus Magyarország mielőbbi megteremtése érdekében. Ehhez nemzeti összefogásra van szükség, ettől azonban még igen távol van az ország. Mint mondta, a sok gond közül talán éppen a nemzeti egység hiánya a legfájóbb, mert hiába is hivatkozunk külső körülményekre: az egymáshoz való közeledés, az összefogás kizárólag rajtunk áll vagy bukik. Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy a DMM nem akar kirekeszteni soraiból egyetlen jószándékú és becsületes állampolgárt sem. Mindenkinek elemi joga, hogy szabadon dönthessen a népi, nemzeti, a haladó polgári és munkásmozgalmak értékeihez való kötődéséről. Ezért csatlakozásra szólítanak fel mindenkit, aki a haza sorsáért és jövőjéért felelősséget érez. (MTI) • • Öröm és megtiszteltetés Az MTI munkatársa arról kérdezte Pozsgay Imrét, hogy miként értékelte sikerét a kecs- ; keméti küldöttválasztó közgyűlésen. Az MSZMP elnökségének tagja a bizalmat ezúton is megköszönve, hangsúlyozta, hogy egy csoport döntése nem az ország akaratát tükrözi. Éppen ezért változatlan a rokon- szenve és bizalma Debrecen vá- : rosával, s hálával és köszönettel j tartozik Kecskemétnek a figyelemért és bizalomért. A mostani választás egyébként azzal a tanulsággal szolgált: bizonyos/ döntésekben magukat többségben érző emberek azon vehetik észre magukat, hogy nem az ország többsége áll mögöttük. Egyébként több olyan kezdeményezésről kapott hírt az ország minden sarkából, hogy kongresszusi köldöttnek jelölnék. Debreceni kudarcát követően a szolidaritásról és a szimpátiáról szóló telefonok és levelek sokasága bátorította. A kecskemétiek ajánlatát örömmel és nagy tisztelettel fogadta el. (MTI) NYERS REZSŐ INTERJÚJA A pártszakadás zűrzavart, bizonytalanságot jelentene Az MSZMP, az ország helyzetéről, a szovjet vezetésnek a magyar változásokhoz való viszonyáról, de mindenekelőtt a koalíciós kormányzás szükségéről beszél Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Corri- ere della Sera című lapban a hét végén közzétett interjúban. Nyers Rezső az MSZMP-ről kifejtette: sokan hajlamosak dramatizálni a helyzetet, de valójában az a két szélsőséges álláspont, amely- lyel semmiféle egyezkedés nem lehetséges, minimális súlyt képvisel a párton belül. Ezek egyrészt a fundamentalisták, akik régi marxista formulákhoz és dogmákhoz kötődnek, másrészt az ultraradikálisok, akik „forradalmat akarnak az MSZMP-n belül, de elszigetelődtek a reformkörök második országos tanácskozásán”. A sztálinisták és az ultrareformerek, a szélsőséges álláspontokat vallók sorsa egyelőre nem világos: „ha elfogadják az új programot és a párt demokratikus, eltérő platformokat és irányzatokat is megtűrő új működési szabályait, bentit Folytatás a 2. oldalon) • Képünkön: a vendégek az átadás előtt álló új üzemcsarnokban. A Hírős Napok ipari programjának keretében a keceli Pintér Művek és a Helvéciái Petőfi Tsz is kapott rangos látogatókat. A túlzás nélkül világhírűnek mondható Pintér József gyárában a legkorszerűbb technológiát, kiváló szakembergárdát, önálló utánpótlásképzést tanulmányozhatták az Ipari Minisztérium vezető munkatársai, és az ország megyéinek, megyei városainak tanácsi szakemberei. A Pintér Műveknél persze nemcsak a sikerekről esett szó, hanem a kibontakozást gátló merev szabályzókról, rendelkezésekről is. Tegnap bezárult az idei Hírős Napok rendezvénysorozata, amely az idén is a kertészek, illetve az ő termékeiket feldolgozók seregszemléje volt. A Bács-Kiskun Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese, Papp Géza, a három nap tapasztalatait így összegezte: — Többek véleménye az, hogy veszített fényéből, szegényebb lett, kevésbé „mulatság jellegű" a Hírős Napok az idén. Miért? — Tudatosan úgy szerveztük, hogy ebben az évben árut tudjunk bemutatni, ne csak termékeket. Egy termék ugyanis akkor válik áruvá, ha eladható. Az idén ennek az eladhatóságnak a bemutatását céloztuk meg, nagyobb hangsúlyt kapott a „tálalás”. Bár minden alkalommal azon igyekeztek a kiállítók, hogy minél szebben mutathassák meg a termékeiket, az idén mégis különösen erre hívtuk fel a figyelmüket. Arra, hogy úgy vonultassák fel az árujukat, ahogyan a vásárló, a fogyasztó — akár itthoni, akár külföldi — legszívesebben látná. — Megvalósultak az elképzeléseik ? — Igen. Szellősebb jobban áttekinthető, mutatósabb lett a kiállítás. Többször feltűnik a csomagolás, egy-egy különleges formájú (Folytatás a 2. oldalon) A magyar kormány döntése a hazánkban tartózkodó NDK-állampolgárok kiutazásának lehetővé tételéről A Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt hetekben folyamatosan foglalkozott a Magyarországon tartózkodó és a Német Szövetségi Köztársaságba áttelepülni kívánó NDK-állampolgárok helyzetével. Több alkalommal is tárgyalásokat folytatott a Német Szövetségi Köztársaság illetékeseivel, hangsúlyozta, hogy a megoldást a kél német államtól reméli. Az NDK és az NSZK közötti megbeszélések azonban nem jártak eredménnyel. Időközben Magyarországon folyamatosan növekedett a hazatérést megtagadó, s az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állam- polgárok száma. Aggasztó helyzet alakult ki a magyar—osztrák határon is, megszaporodtak az illegális határátlépésük, s az ezzel kapcsolatos erőszakos cselekmények. A kialakult helyzetért a Magyar Népköztársaságot semmiféle felelősség nem terheli, a probléma okainak minősítése nem a magyar kormány feladata. Az áttelepülni kívánók ügyének kezelésében a Magyar Népköztársaság kormányát mindvégig az általánosan elfogadott nemzetközi és a saját politikájában érvényesülő emberi jogi elvek, humanitárius szempontok vezérelték. A tarthatatlanná vált helyzetben a kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel, felfüggesztve az 1969-ben kötött magyar—NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok számára a távozást minden olyan országba, amely őket kész átengedni vagy befogadni. Az intézkedés 1989. szeptember 11- én, hétfőn 0.00 órakor lép életbe. * * * Horváth István belügyminiszter utasította a rendőrség és a határőrség szerveit, hogy azok a hazánkban tartózkodó NDK-beli állampolgárok, akik harmadik országba kívánnak tőlünk távozni — további intézkedésig NDK-s okmányaikkal elhagyhassák Magyarországot. A határőrizeti szervek valamennyi határátkelőhelyen és forgalom-ellenőrző ponton biztosítják számukra az, országból történő kilépést. (MTI) AZ ORVOSOK MÁR NEM KÉSNEK, CSAK „HÁBORÚZNAK’’ Hová tűnt Hippokratész Récéiről? Viharos tanácsülés a nagyközségben A község egészségügyi, köztisztasági és környezetvédelmi helyzetéről is tárgyalt legutóbbi ülésén a keceli tanács. A témáról a helyi szociális és egészségügyi intézet igazgató főorvosának, dr. Bárdos Klárának írásos beszámolója, majd szóbeli kiegészítése alapján tájékozódhattak a tanácstagok, akik közül többen részletező kérdéseket is intéztek a napirend előadójához. Kecelen négy általános körzeti, két gyermekkörzeti és két fogorvos áll a betegek gyógyulásának szolgálatában. Az egészségügy feltételei általában kielégítőek, a halálozások száma azonban jelentősen megnövekedett, a rendszeresen jelentkező influenzajárvány pedig közepes volt az idén. Nem történt változás a köztisztasági viszonyokban, a szervezett szemétszállítás hiánya miatt az illegális szemétlerakóhelyek száma is egyre több. A szokványosnak tűnő tanácsülés szokványosnak mondható napirendjét nagyszámú érdeklődő kísérte figyelemmel. A jelenlévők pontosan tudták: a lassan fél éve tartó, egyre élesebbé váló keceli „orvosháború” indulatai feszülnek a beszámoló minden mondatából. Ezért vett részt a tanácsülés munkájában ezúttal dr. Ligeti Zsuzsanna, a megyei egészségügyi osztály vezetője, ezért jelent meg a sajtó, és ezért éltek a nyilvános ülésen megjelenési jogukkal a községi orvosok közül is legtöbben. Rövidesen aztán kiderült: mégis csak hiányzott erről a tanácsülésről valami. Az ókori orvostudomány egyik megalapozójának, Hippokratésznek „szellemét”, az orvosi etika néhány fogalmát igyekeztek száműzni indulatosan a fórumról a viharos, személyeskedő vitát provokáló felek. „Az orvosok késnek, a keceliek zúgolódnak” — tudósítottunk még májusban arról, hogy az orvosok közül néhányan rendszeresen késve kezdték meg napi munkájukat. Esetenként több száz lakos hangulatát is kedvezőtlenül befolyásolta ez a községben. A Petőfi Népében megjelenő Írást az orvosok tiltakozó levele előzte meg, utóbb pedig különféle megyei vizsgálatok és a keceli orvosok közötti belső háború követte. „Munkaidőnket betartjuk” — állították az érintettek. A megyei egészségügyi osztály és az orvosetikai bizottság is egyértelműen cáfolta ezt. Az utóbbi testület véleménye szerint például az egyik keceli körzeti orvosnő évek óta sorozatosan elkésett, ezért fegyelmi eljárást javasoltak ellene. Dr. Ligeti Zsuzsanna kifejezetten etikátlannak tartja kolléganőjének azt a fajta védekezését is, mely szerint ilyen alacsony bérezésnél mind a tanács, mind a lakosság több toleranciát mutathatna orvosaival szemben. És egyáltalán: miért hunytak szemet a munkafegyelem romlása fölött éveken át, miért nem léptek már előbb? No, persze, az etikátlanul felvetett kérdés valójában nem alaptalan. Az évek óta húzódó ügyet ugyanis a tanács még januárban „lepasszolta”, és a körzeti orvosok korábbi ügyvezetőjére bízta a munkáltatói jogokat. Az új igazgató, dr. Bárdos Klára ezzel tulajdonképpen a tanácsi adósságot is örökölte: szilárdítsa meg a munkafegyelmet az orvosok körében, és szervezzen éjszakai központi orvosi ügyeletet Kecelen. Jó szándékú kolléganőjükkel ezután törvényszerüen(?) keveredett háborúba hat társa. Beosztottként — úgy tűnik - immár főnökük menesztését követelik. A „ki kit győz le?” társasjáték hónapok óta dúl a községben, a nyolc orvosból kettő a „front” egyik, hat a másik oldalára szorult. A többség azt szeretné, ha a „mondvacsinált” indokokkal átrendezett — így például a lakossági érdekekre hivatkozva —, az orvosokra személy szerint hátrányos jelenlegi rendelési időket megváltoztatnák. Kérik dr. Bárdos Klára vezető beosztásának megszüntetését, és javasolják a tanács munkáltatói jogkörének visszaállítását. Végezetül méltánytalannak tartják, hogy az éjszakai ügyeletet adók körébe nem vonták be korábban jelenlegi főnöknőjüket is. Ezek után tulajdonképpen hihetetlen, de igaz: az orvosi alapellátás gyakorlatilag nem lett még tere a háborúnak. A betegek azonban értetlenül nézik az ütközetet. A tanácsülésen színpadias külsőségek közepette juttatta magát szóhoz az orvosokat képviselő dr. Kóczah Judit. Kétségbe vonta a fórum határozat- képességét, lévén a 35 tanácstagból csupán 18 jelen. A szószóló a tanácstagoknak egy-egy levelet adott át. Ezt a hat keceli orvos irta alá, az ő véleményüket tartalmazta. „Mi nem azt akárjuk, hogy dr. Bárdos Klára innen elmenjen, csak azt, hogy ez a lehetetlen állapot, amely a gyógyító munkát már- már lehetetlenné teszi, megszűnjön.” — írták az igazgatónő személyét kifogásoló orvosok. Ezzel a gondolattal egyébként egyetértett velük szinte valamennyi hozzászóló a tanácsülésen. Az orvosok mértékvesztése és együttműködési készségének hiánya miatt — hangoztatták a keceli „orvosháború” lassan ugyanis országos hírre viszi a községet. Noszlopy Nagy Miklós AZ SZDSZ NAGYGYŰLÉSE Az ellenzék összefogásra szólít a választási győzelemért Programismertető nagygyűlést rendezett szombaton a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében a Szabad Demokraták Szövetsége. A nagygyűlésen Haraszti Miklós író, valamint Kőszeg Ferenc, az SZDSZ szóvivője szólt a szervezet egy évtizedes múltjáról, hányattatásairól, mai programjáról, feladatairól. Utalva az 1956-ós népforradalom leverésére, az azt követő megtorlásokra, majd a Kádárrezsim megtévesztő társadalmi konszenzusára, az előadó a rendszer legnagyobb kártételét abban jelölte meg, hogy az emberekben megdőlt az eszmékbe vetett hit, s a népet, amely a rákényszerített helyzetben a lehető legkisebb rossznak a Kádár-rendszert tekintette, minden eszközzel elvonta, valósággal leszoktatta a politizálásról. A fordulat a 80-as években ment végbe, amikor a hatalomnak be kellett ismernie gazdasági vereségét, amelyet jelentős részben a politikai szabadságjogok hiánya okozott. Az MSZMP bomlásának felgyorsulása, a nép bizalmatlansága arra ösztönzi a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy törekedjék olyan kormány alakítására, amelyet az MSZMP nem kompromittált. Ez lényegében (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a Hírős IS apók VÉLEmIÍ YE KÜLDÖTTÉ
